1-500 | 501-535
Fezejet
501 XXXIX | mennyországot sem kívánnám helyébe, ha egy nehéz gondolat nem háborítana.
502 XXXIX | ne haragudjál meg érte, ha titkos gondolatomat megvallom),
503 XL | a célba vett feladatért, ha küldik, a pokolba is elmenjen
504 XL | akik az útjába akadnak, s ha a régi cimborákkal összetalálkozik,
505 XL | magyar törvény szerint, ha a férj a hűtlen feleségét
506 XL | hozták a felső vármegyéket. Ha megéheztek, raboltak, sohasem
507 XL | kegyelmes úr rá is ismert, ha nem is fogadta valami kitüntető
508 XL | Korponay uram csendesen, ha az ő dolgára kerül a sor,
509 XL | akarta használni az alkalmat, ha már egyszer idáig jutott,
510 XL | kimondta, visszavette volna. ha lehetne. – Átkozott szó
511 XL | esőnek nem kell köpönyeg”… Ha új szolgálatot akar kegyelmességed
512 XL | tekintetéből a helyzetét. Ha ő most erre a kérdésre azt
513 XL | Előbb szeretném tudni, hogy ha én ilyen fontos és nevezetes
514 XL | jutalmam?~– Helyes. Hát ha kegyelmed ily nagybecsű
515 XL | becsületszavamat adom rá, sőt ha kívánja a királyi jóváhagyást
516 XL | magának tetszése szerint, ha Károlyi van benne, veheti
517 XL | veheti magának Erdődöt, ha Esterházy, Galanthát, ha
518 XL | ha Esterházy, Galanthát, ha Andrássy István, Krasznahorkát,
519 XL | szorongó kebellel kérdezé:~– És ha nem szolgáltatnám át e leveleket? –
520 XLI | lehetsz a vidék élő jóltevője! Ha meghalsz, tehozzád járnak
521 XLI | rád? Fejedet lesújtják, ha ezeket nem adod váltságul!”~
522 XLII | vitték. Meg volt hagyva, hogy ha az elsőfokú tortúra nem
523 XLII | hitem emberek szavában. Ha megtartották volna azok,
524 XLII | felfedezned, s célt érsz. Ha ezt a titkot magaddal viszed
525 XLII | hagysz itt a hazádnak; ami ha fellobban, nagyobb pokol
526 XLII | Hát nem bolondság ez?~Ha az eddigi koholt mese helyett
527 XLII | levelekkel, így szólt hozzá:~„Ha pedig teneked valaha az
528 XLII | a te fiadnak az életét!”~Ha az ilyen átokmondásnak foganatja
529 XLII | nagyokat ijedve maga magától, ha a tükörbe tekintett.~Este
530 XLII | gyermeknév az aranytól! Ha a szemei nem ragyognak többé!~–
531 XLII | Kérem tiszteletességedet, ha összejön vele, mondja meg
532 XLII | El fogom neki mondani.~– Ha pedig az én édes uramatyámmal
533 XLII | nem volt már a lelkében. Ha a kedves fiú elköltözött,
534 1 | elbukástól. Tudta, hogy ha a fia halálhírét hozzák
535 1 | ennek az asszonynak a nevét, ha kell, annak kihulló vérével.~
1-500 | 501-535 |