Fezejet

 1 III   |     kibélelve; abban ült a várva várt úrhölgy: utolsó látogatója
 2 VIII  | villantak e szóra a szemei. Erre várt ő.~– Már megbocsásson, elsőbíró
 3 XII   |      hölgy. – Kegyelmed vendéget várt?~– Királyi vendéget! A „
 4 XIII  |      mulattatják.~Tán egyébre is várt.~A nagy hajcihő közepette
 5 XV    |    parancsoló tábornokot. Azokra várt Andrássy István, vagy megfordítva:
 6 XVI   |     előtornácban azonban már ott várt az ezredporkoláb, megfelelő
 7 XIX   |       öreg, hej, szép meglepetés várt reájuk!~A szépasszonyt ugyan
 8 XXII  |    rejtegetve; milyen nyomorúság várt itten reájuk; minden ingó-bingó
 9 XXVI  |       Husz apó vendéglőjében nem várt rá a szép tündér. Ki nem
10 XXIX  |     eléje világít.~Ő az, a várva várt. Senki más, mint Andernach
11 XXIX  |          kisajtóba, ahol a lóval várt reá a gazda.~– No, hát frissen
12 XXXI  |    jutalom~Rakamaznál meglepetés várt az utazó hölgyekre. Ott
13 XXXVI |                XXXVI. FEJEZET ~A várt jutalom~Amilyen mankón tipegő
14 XXXVI |        faképnél, mikor legjobban várt reá, s hozzám jött – nekem
15 XXXVII|  követfújó urakat, mint ez a nem várt ökölcsapás. – Erre az egyre
16 XXXVII|         holott ő csak egy csókot várt tőled, s bizony nem tört
17 XLI   |         a lépcsőn, a rácsajtónál várt reá az a másik ember. Az