Fezejet

 1 III   | legény.~Alauda uram mérgesen ütött a botja végével a márványpadlóra,
 2 IV    |     De Hortis uram, s nagyot ütött az öklével az asztalra.~–
 3 X     |   Korponay a kardmarkolatára ütött.~– Itt van az ára az oldalamon.~–
 4 X     |  minden arcvonása eltorzult, ütött, vágott, harapott, míg a
 5 XII   |      pedig éppen tizenkettőt ütött; a rendes józaneszű toronyóra,
 6 XII   |     nagy falióra kétnegyedet ütött éjfél után.~Hanem a külső
 7 XIV   |     S azzal gyöngén a hátára ütött.~– No gyere, csókolj kezet
 8 XV    |     templomból kijövet. – Mi ütött hozzá egyszerre, hogy olyan
 9 XVI   |  három tallérral, mert olyat ütött a hátára a tenyerével, hogy
10 XIX   |    hogy olyan mély sebet nem ütött senki a kétfejű sas oldalán,
11 XIX   |    az hanyatt estében nagyot ütött a fejével a keményfa padlón,
12 XXV   |     őket.~Hogy aztán másképp ütött ki a dolog, az először elbúsította,
13 XXVI  |     kezd, hirtelen a szájára ütött. „Uram, bocsásd bűnömet!
14 XXXIII|    Akkor még csak a lapjával ütött rá. De az ütésnek emléke,
15 XXXVI |   két férfi között, s ez nem ütött ki a titkosan imádott javára.~
16 XXXVI |     fel a térdeiről, s olyat ütött öklével Korponay homlokára,
17 XXXVII|   ember csatán kívül meg nem ütött; még az édesapám sem. –