Fezejet

 1 III    |        megint visszajön.~– De hát minek ennek az irámnak a lichen
 2 IV     |          tizenkét inasa.~– De hát minek hord magával tizenkét inast?~–
 3 IV     |         No ez furcsa beszéd! Hogy minek hord magával egy rangbeli
 4 V      |           De Hortis uram a hibás, minek bírságoltatta meg magát
 5 XVI    | sírkertnél. Ez nem ment a fejébe: Minek az a parádé a lőcseieknek?
 6 XXII   |          ő nem tartá helyesnek. – Minek csimpajkozzék az asszony
 7 XXV    |         teljes igazságában van. S minek olvasson végig az ember
 8 XXVI   |      Nagyon bosszús volt rá, hogy minek hívatta fel!~– Hát miért
 9 XXVI   |           megy Bécsbe.~– De ugyan minek? A császárt úgysem gyógyítja
10 XXVI   |       Blumevitz, ha ezt megtudja? Minek bízta a feleségét erre a
11 XXIX   |      nyila…~– No, no, lovag uram, minek az a káromkodás. Hát hiszen
12 XXX    |           maga hát akkor a hibás! Minek az ilyen asszonynak nyerget
13 XXX    |       lovag.~– Azt sem lopták el! Minek adta az úr a boszorkány
14 XXXII  |   álmodtam rosszat. Nem is tudom, minek költöttek fel? Nézd: a szép
15 XXXV   |     gyermekemet elveszítem, akkor minek élek tovább magam is? Óh,
16 XXXVIII|  szekeremen. Futok vissza érte.~– Minek futnál? Elnyargaltatunk
17 XLII   |        magadnak új érdemeket! Hát minek küldtek el, hogy keressem?