Fezejet

 1 VIII |          Ha most apám nem volna kend, mindjárt nagy paukerei
 2 XI   |    fejét hidegben kell tartani. Kend, Léni asszony, innen meg
 3 XIII |     Léni, itt a gyertya! Menjen kend előre! – parancsolá a doktor,
 4 XVI  |           Izachár mester, tegye kend kötelességét. Amire a mester
 5 XXII |      magát karóba, szent atyám. Kend mondta ki maga először ezt
 6 XXIX | tekintetes kocsmárosné, hallja, kend! Hol van az ura?~– Az bizony
 7 XXIX |    élesztésére.~– Aztán hallja, kend, vén anyó! – kiálta a visszacammogó
 8 XXIX |      sár mind – tisztogassa meg kend.~A vén banya bizonyosan
 9 XXIX |     Szathmárig, ott visszakapja kend – sietett az ígérettel Andernach
10 XXIX |         hanem mármost teremtsen kend nekem frissen más szerszámot.~–
11 XXX  |      ménkü.~– Hát nem ismer tán kend?~– Ismeri a ménkü.~– Én
12 XXX  |         arra csak emlékezhetnék kend, hogy én vettem kendtől
13 XXX  |       jöttem én vissza, hanem a kend feleségével szeretnék beszélni.~–
14 XXX  |         Mi a csoda ez? Hát ez a kend felesége?~– Fájdalom, hogy
15 XXX  |         Mármost hát köttesse be kend a lovamat az istállóba,
16 XXXVI|       Törődött lesz az már!” – „Kend is törődött már, azért mégis
17 XXXVI|     tudom megenni.” – „Nem is a kend fogára való az, hanem az