Fezejet

 1 I    |      nemzetáruló volt.~De hiszik, mondják, bizonyítják, hogy az volt.~
 2 IX   |  strázsákat, mi történt; azok azt mondják, az ével egy kóborló leányt
 3 XV   |       művészi létrehozói felől.~– Mondják, hogy a belsejében Cranach
 4 XVI  |       arcáról, hogy ezek most azt mondják magukban: „Hej, ez a kocsmagenerális,
 5 XVI  |         mindezeket kegyelmetek és mondják meg, nincs-e oka, nem kötelessége-e
 6 XVIII|           még a sírból is, ha azt mondják: „itt a német!” – Kik vagytok
 7 XXII |      hanem a görögtűzhöz: – amint mondják.)~– Nem a! Nem ihatnám,
 8 XXIII|      távollevő apáért, azok utána mondják azt: a nagyobb nagy ásítozva,
 9 XXIII|          ország kincsét, akik azt mondják: „édes hazám!”, amíg a hazának
10 XXIV |           jól fog célba lőni. Azt mondják neki, az a célpont, a hazaáruló
11 XXIV |           ha az apját, akiről azt mondják, hogy hazaáruló lett, maga
12 XXXI | megállhatta volna, hogy mikor azt mondják neki valamire, hogy „ebből
13 XXXII|     uraság előtt, s a háta mögött mondják el a „pan Boh dáj”-t; ezek
14 XXXII|        Aztán csak elpihentem. Azt mondják, meghaltam. Már a kis koporsómat
15 XXXV |          tölti hát az idejét:~Azt mondják: filozófiai munkán dolgozik.
16 XXXVI|   Asszonynak megbocsátják ezt. Az mondják: gyöngeség a neved.~      ~