Fezejet

 1 III   |      hónaljmankó segélyével tudott odább menni.~Alauda uram nyájas
 2 XI    |            szétzüllöttek, de amint odább ment, megint csak összeröffentek,
 3 XV    |         kegyes szívek, mikor végre odább vitte őket az… bizony majd
 4 XXIV  | összerogyott a gyermek, s nem bírt odább menni, úgy elfojtá az a
 5 XXVI  |        készen legyen, hadd utazzam odább!~– Te Náci gyerek! – kiálta
 6 XXVI  |             Akkor aztán mehetnének odább, hanem ott maradnak. Nem
 7 XXVIII|          őket; hat lóval vágtattak odább. Hat órát kongta, mikor
 8 XXVIII|            nem tudott a hintajával odább hatolni. A pemákok minden
 9 XXVIII|          követeltek, s nem akarták odább ereszteni a lovagot, amíg
10 XXX   |           parolát, hogy nem mondja odább, egy teremtett léleknek
11 XXX   |       saját maga elől egy várossal odább. S amint azt megszállták,
12 XXX   |          megszállták, megint hamar odább, az éhínség elől, míg a
13 XXX   |             a letűzött zászlókkal, odább meg más dűlt rendek, a learatott
14 XXXI  |              Ha pedig egy várossal odább megy kegyelmed, szép asszonyom,
15 XXXII |            már kurucok voltak.~Még odább következnek a tótok, de