Fezejet

 1 XI   |            hízelgő szemtelenség.~– Köszönöm. Azt mondja el az epigramm,
 2 XIII |   Recommendálhatom kegyelmednek.~– Köszönöm, doktor. Most más bajunk
 3 XIV  |     békével. Én nem háborgatlak.~– Köszönöm.~Belleville lovag hallhatá,
 4 XVI  |   geniecorps vezető colonellusa.~– Köszönöm, elég lesz. Szabad lesz
 5 XVI  |      milyen idős kegyelmességed?~– Köszönöm. Egészséges vagyok.~– Nem
 6 XVI  |          ellenség táborából.~– Óh, köszönöm, nem fáradtam el – tiltakozék
 7 XVI  |     levegőbe fogja röpíteni. – No, köszönöm szépen! Az ilyen biztatásra
 8 XXIII|       magadat ne fáraszd utánuk.~– Köszönöm a jó szívedet.~– Nem jó
 9 XXIX |         nincs szegezve.~– Jól van! Köszönöm a tanácsot, majd máskor
10 XXXII|   csendesen bólintott a fejével.~– Köszönöm szépen. Ez éppen jó lesz
11 XXXIV| megsimogatta a gyermekhős fejét.~– Köszönöm, jó Pelargus, hogy védelmemre
12 XXXV |        könnyült kebellel rebegé:~– Köszönöm, hogy idevezetett. Nem fogok
13 XXXV |         folynak a dolgai mostan?~– Köszönöm szíves részvételét. Most
14 XXXV |            vendégfogadásra.~– Igen köszönöm a marasztást, de ebédre
15 XXXV |           villámlottak a szemei.~– Köszönöm, óh uram – rebegé meghatottan –,