Fezejet

 1 X    |         szabadságharc táborát, s gyönge, nyúlánk testalkata mellett
 2 XII  |  jólesett neki rémületbe hozni a gyönge asszonyt; hogy aztán újra
 3 XVII |      kellett annak lenni, mely a gyönge, félénk leányt arra bírta,
 4 XIX  |   asszony mézesmázos beszédével, gyönge ölelgetésével, aztán meg
 5 XXI  |    értette nevelés alatt, hogy a gyönge kis teremtéseket leültessék
 6 XXII |      emberhez. Megragadta kezét.~Gyönge, finom teremtés volt, mégis
 7 XXII |           hogy az én szavam csak gyönge szó; de mégis fölemelem.
 8 XXII | hasonlóul fogok cselekedni!~Az a gyönge, éteri alak e szavak kimondása
 9 XXIII|         senki se fogta rám, hogy gyönge szívű vagyok. Hazudozni
10 XXXI |        hogy mit tett ez a kicsi, gyönge portéka a kegyelmedhez való
11 XXXIV|     védte senki! Igazság ez? Egy gyönge asszony ellen annyi erős
12 XXXIV|       mézes-mázos szóért. S ő, a gyönge asszony vétett volna csupán,
13 XXXIV|        mert asszony? Azért, mert gyönge asszony? Azért, mert szép
14 XXXVI|  vihartól, nem féltem rémségtől, gyönge asszonyerőmet megsokszoroztam!