Fezejet

 1 III    |   Júliának.~Amint a templom elé ér a fényes társaság, az imsik
 2 XII    |         a mutató a tizenkettőre ér.~– De ne olyan bolondos
 3 XV     |    feladatokban. Ilyenkor sokat ér egy nyugodt, erélyes vezér,
 4 XVIII  |  ébrenlét egész való világa nem ér annyit, mint az álom tündérhonában
 5 XVIII  |   nevetve a szép asszony. – Nem ér semmit a csalfaság. Más
 6 XXIV   |      nem várta, míg hozzá közel ér, s az a kinyújtott kéz megérinti;
 7 XXV    |      mérnökkari főtiszt most is ér valamit. Aztán ő csak „menesztetett”;
 8 XXVII  |       megjött az óra, amikor az ér lüktetése halkabb lesz.
 9 XXVIII |          Minden óra egy világot ér fel most.~– Majd tessék
10 XXIX   |       azzal, hogy a ló szügyéig ér a hullám, csak a pisztolyokat
11 XXXI   |         írott papiros nem sokat ér, ha azt az, akinek a kezébe
12 XXXIV  |  szabadságpénz egy fabatkát sem ér többé.~Azalatt Pelargus
13 XXXIV  | képviselt.~– De mégis legtöbbet ér az én buksim – enyelgett
14 XXXVIII| tudományt értjük, a mostani nem ér semmit.) Egész ív papiros