Fezejet

 1 V     |      nem extenebráltam tintánál egyebet.~Nagyobb igazság kedvéért
 2 VII   |      hogy nem lehetett az utcán egyebet hallani, mint az őrjárat
 3 XI    | kinézhessen.~Egész nap nem tett egyebet, mint azt az egyre változó
 4 XIII  |       Oh, jól láttam. Egész nap egyebet sem tettem, mindig csak
 5 XIII  |      hogy én küldelek. És talán egyebet is. Csókolj meg, aztán siess!
 6 XVI   |        erre nem mondhattam neki egyebet, mint hogy az élelmezés
 7 XVIII |          Blumevitz mit tehetett egyebet, mint hogy teljesítette
 8 XIX   |         a fiát!~– Szeret biz az egyebet is – mondá rá Blumevitz. –
 9 XXII  |       nő.~Mit is hihetett volna egyebet, mint hogy ahányszor ő gondol
10 XXIII |  mindennapos útjában még valami egyebet is tett, mint a szenvedő
11 XXVI  |       az ember igazán nem tehet egyebet, mint hogy a tornácba kiül,
12 XXVIII|      körmünk közül kell élnünk! Egyebet most ne kérdj! Azzal sietett
13 XXIX  |         álmai felett. Hanem más egyebet végzett a kurír uram tarsolya
14 XXXII |        lágyult bele, nem tudott egyebet, mint az istennyilától félni.~