Fezejet
1 I | mely még régibb keletű. Ott is ugyanaz a nő, fehér pongyolában,
2 I | Ez a kép olajfestmény. Ott hever ráma nélkül a hajdan „
3 II | ruházati rendszabály szerint! Ott láthatni a mesterséges óraműveket,
4 II | egy elvesztett csatában ott maradtak ágyúi a kurucoknak:
5 II | szobraik, sírköveik, padjaik ott pompáznak most is.~A pompás
6 III | kezdene; mert azért áll ott a templomajtóban főbíró
7 III | elveszti, annak a számára ott van a „harangozóház”, abba
8 III | irámszarvas, Elenthier: ott van lerajzolva Wagnernél –
9 IV | mondja, akinek mindenütt ott kell tartani a fejét az
10 IV | az árkádok felől van, s ott a homlokzatot csak egy szárnyas
11 IV | tanácsteremben a zöld asztal mellett ott áll mindenkinek a támlásszéke,
12 V | elmélkedésre szolgáló hely ott van a tanácsterem alatt,
13 V | mellett, az elnöki székben ott ül egy élő eleven alak,
14 V | ráfektetett ökle.~– Nézzétek! Ott van Fabriczius – hebegi
15 VI | FEJEZET ~Ki az a Fabriczus?~Ott áll az életnagyságú arcképe
16 VI | mintha nem is látná, hogy ott van.~– Számot kell kegyelmeteknek
17 VI | ápolják. Hogy miket szenvedtem ott, azt talán az arcom is megmutatja.
18 VI | Wencezlauz már akkor nem volt ott; ő, amint látta a rossz
19 VI | délig a vásár végeztéig ott közlátványra ki legyen téve,
20 VIII | bátorság és lélek volna, ott törhetne be a városunkba,
21 VIII | Fabriczius. – Huszonnégy óráig ott marad a közönség csúfjának.
22 IX | múlva e történtek után már ott volt a városházánál, a tanácsteremben,
23 IX | most a császári hadvezér ott fogja tartani fogolyképpen,
24 IX | lovassággal együtt, vagy ott hagyja veszni Bercsényi
25 IX | való vért, kegyelmet osszak ott, ahol sújtani kell; azért
26 IX | porba gördülni. Kegyelmed ott volt, mikor Bezerédy fejét
27 X | bebotorkázik a pitvarajtón. Ott sincs semmi szolgálattevő
28 X | Merre vagytok? – Nincs ott senki. „Hej! Pelargus!” –
29 X | ajtót, hogy zajt ne keltsen. Ott éjjeli mécs ég, s annak
30 X | úrnő szobájából nyílik. Ott sem talál se élő, se alvó
31 X | szobával szomszédos a konyha. Ott legalább valami hang jelezi,
32 X | körül; ez bizony konyha, az ott tűzhely; ez itt Pelargus,
33 X | összekötött kácsatollat, ott az ibrikben tojássárgája,
34 X | tegye fel a háromlábra; ott a vasfödél, takarja be;
35 X | diót kopácsolni; mindennap ott járok, ahol a vasat meg
36 X | Ha nem volna az a kis fiú ott a bölcsőben, bizony nem
37 X | Pelargus a lépcsőig kísérte, s ott bezárta utána az ajtót.
38 X | tengerinyúl van.~– Az én nyulam is ott van! Az a fekete, a vörösszemű.~–
39 X | Elküldték az uramat, hogy ott hagyják veszni, mint Uriást!
40 X | a cselédek laktak előbb. Ott most üres volt minden szoba.~
41 XI | látogatni, este nyolc órakor, s ott ül, és tart szóval, míg
42 XI | elkülönítve. Néha éjfélig is ott ül nálam az öreg, s igen
43 XI | közelít hozzám, úgyis mindig ott van a harmadik is.~– De
44 XI | kővé fagyott, a sör kásává ott mellette.~Estefelé meg a
45 XI | változó jelenetet nézte ott a ketrecház körül: miket
46 XI | lovagnak, hogy „jó neki ott lenni!”.~A déli harangszónál
47 XI | frajja az asszonyságnak?~– Ott kinn a ketterhäuschben –
48 XI | paplant, dunnát: úgy maradt ott.~– Üm! Ez már nagy baj! –
49 XI | examinálá a doktor. Minden ott volt, ami szükséges. Még
50 XI | gesta, elkocogott haza.~De ott maradt az ápolónő.~– No,
51 XI | akkor keressünk nádmézet. Ott lesz talán a pohárszékben!~
52 XI | pohárszékben!~Jól sejtette, ott volt a nádméz.~– Megtaláltam,
53 XI | Ráhagyták, hogy keresse ott. – Kitötyögött egy meggyújtott
54 XI | játszott vele; ahol kereste, ott nem volt; utoljára is ott
55 XI | ott nem volt; utoljára is ott akadt rá, ahol nem is gondolta
56 XII | egypár lépésnyi volt, s ott megint el volt zárva egy
57 XII | az ottomán mögé menekül.~Ott természetesen elfogják,
58 XII | regina mea-”t.~S megint csak ott volt a karja a hölgy dereka
59 XII | már a székely nagyapái ott Csíkszentkirályon is híres
60 XII | vezérszerepet játszottak; voltak ott magyarok, németek, lengyelek,
61 XII | képpel tanulja az ABC-t. De ott volt abban Andrássy Istvánnak
62 XII | az Andrássy tábornoké. Ott termett az a Dunántúl, a
63 XII | annak a bezárt leánynak ott a ketterhäuschenben!~– Hogy
64 XII | kupák összecsörömpölnek ott az asztalon, egy eldobott
65 XIII | és dermedt, azt érezheté.~Ott lefekteté a medvebőrre,
66 XIII | jég; semmi életjelt nem ad ott.~Odavitte őt a saját ágyába
67 XIII | lovag, köpenyébe burkoltan ott várta a jeladást. Kalapjával
68 XIII | igen bölcsen ítélve, hogy ott több hasznot tehetnek az
69 XIII | hogy a császáriak egyszerre ott teremjenek a megrongált
70 XIII | ördög vitte is el!~Az pedig ott hallgatta az erkélyablakból.
71 XIII | ketterhäuschen kulcsai! Ott van ni! Kerék van a kulcs
72 XIII | sisakot ütve le a fejről, ott egy alabárdot ki a kézből.
73 XIII | lármakiabálása idehozta.~– Ott van! Megkerítettük! Az áruló! –
74 XIII | Wencezlauz odakiáltott:~– Hiszen ott vannak kezében a ketterhäuschen
75 XIII | derék, bátor leány vagy ott, ahol veszedelem van! Szedd
76 XIV | liszteszsákos szekerei dübörögnek ott végig a széles utcán.~–
77 XIV | köszönet érte? Mit csináltok ott azzal a nemes úrral?~– A
78 XIV | Fabriczius. – A kapitány úrnak ott a helye a felesége mellett.
79 XV | józan fővel is bakot lő, ott ő kótyagosan is fején találja
80 XV | a szállására.~A borbély ott várta már az előszobában,
81 XV | éjjeli lakoma maradványai még ott hevertek a terített asztalon;
82 XV | legfiatalabb hadnagy volt ott, a kis Serédy Lőrinc, ki
83 XV | előtt. Zabeyer uram már ott ült egész ornátusában. „
84 XV | odamenjen a kísérőivel együtt, s ott a papnak a feje fölül olvassa
85 XV | hogy ez itt Józsué; az meg ott Jákob, az angyallal csípőficamodásig
86 XV | műemlékeket sorra élvezni. Ott, ha lármáztak is, elnyelte
87 XV | visszakerül a katedra elé.~De még ott is van az átelleni középoszlopba
88 XV | bélpoklosok kápolnájába, hogy ott megmutogassa nekik a hajdani
89 XVI | cemeteriumba bevezetteté magát, ott egyszerre olyan szenvedélyes
90 XVI | Márton. (Ennek a szobra is ott állt, tanítványaitól kifaragva,
91 XVI | azonban a szája szegletében ott leskelődött egy kis malícia.~
92 XVI | S ahol evők-ivók vannak, ott hamar megterem a muzsikus
93 XVI | mindjárt fel a városházára; ott törvényszék van; már együtt
94 XVI | a kardját is elvetted, ott van a magadé mellett.~–
95 XVI | egyszer széttekintve.~– Az ott hált Pelargussal.~(Hiszen
96 XVI | igaz.)~– Hol van ugyan?~– Ott kinn sétálnak Pelargussal.~(
97 XVI | előtornácban azonban már ott várt az ezredporkoláb, megfelelő
98 XVI | nem sütött be a nap; hanem ott is adott elég világosságot
99 XVI | hamarosan.~Korponay hát elkezdte ott, ahol az ókapun kiindult
100 XVI | ők a bizonyságaim, hogy ott kártyáztunk együtt lansquenetet
101 XVI | Serédy zászlótartó uram, aki ott bibickedett a hátam mögött.~–
102 XVI | találtam.~– Tehát kit talált ott a lakásán?~– Senkit, egy
103 XVI | ment a tábornok lakásáig, ott gyorsan végigjárta a szobákat,
104 XVI | vezettek, s azokat üldözve, ott találták kegyelmedet egy
105 XVI | kegyelmetek vasketrecéhez ott a piacon? S mi köze van
106 XVI | Ebben a tekintetben már ott volt az a titánlázadás dölyfe,
107 XVI | Közel voltak hozzá, hogy ott rögtön a két elnök kardot
108 XVI | fickó vagy! Hej, hogy szid ott a német odakinn! Az a nagyorrú
109 XVI | ajándékhozótól.~– Mi azt hittük, ott tartanak fogságban – szól
110 XVI | A piacon beszélhették, ott hallhatta. Olyan a pletykahír,
111 XVII | végre egy nő az árulást ott, azon a ponton, ahol az
112 XVII | mi irányban ásnak, vájnak ott a föld alatt. Csak mikor
113 XVII | házzal bírjon; szerették, ha ott lakott; de házat nem adtak
114 XVII | forrásmedencéjét eléri, ott volt egy gépezet, mely arra
115 XVIII | utcára vezet, gyárépület. Ott van a család rendes lakóháza,
116 XVIII | család rendes lakóháza, ott a raktárak, a műhelyek s
117 XVIII | jó Korponay János aludta ott az igazak álmát, nejének
118 XVIII | tündérországába”, ismét ott találja maga mellett. Semitt,
119 XVIII | maga mellett. Semitt, sem ott el nem hagyja. Azt sem tudja
120 XVIII | annak a nőnek a férje is ott van.~Szabad-e prédára dobni
121 XVIII | huszársághoz. Őkegyelme ott jár a csapatja előtt, s
122 XVIII | a hatása. A városháznál ott van Alauda főbíró uram,
123 XIX | Korponay, Fabriczius még ott kinn vannak, s ha ahelyett
124 XIX | által jól van védelmezve. Ott van a felesége is, a két
125 XIX | megerősítse.~– Nem ez az ok. Ott vannak helyettük az asszony
126 XIX | képzelni, hogy teremjen ott egyszerre egy egész ezred
127 XIX | akarta kitöretni a vakablakot ott a közfalon, hogy majd akkor
128 XIX | udvarára és folyosóira, s azok ott vártak csendesen, a füstölgő
129 XIX | maradt hátra. – Juliánna ott ült a tükre előtt, s piperézte
130 XIX | volt ahhoz a képéhez, ami ott áll a szoba mélyén, aranyozott
131 XIX | rámában. (Áll? Csak állt, már ott hever most a Fleischerthurm
132 XIX | Öreg bajtárs! Mit csinálsz ott? – kiált a munkába izzadt
133 XIX | fejével a keményfa padlón, s ott maradt élettelenül elterülve.
134 XIX | bolond! Azt gondolta, hogy ott van a fia. Amióta a csetepatéból
135 XIX | sarkantyús csizmácskái is ott vannak az ablak hídján.
136 XIX | a titkos alagút gádora. Ott futott le, a kedves barátai
137 XIX | a kedves barátai közé. Ott jön a regiment. Ne félj,
138 XIX | szépasszonyt ugyan nem találták ott, hanem igenis a tűzhelyen
139 XIX | szúrás…~…A szép hölgy pedig ott lappangott ezalatt abban
140 XX | A labancoknak dobolnak ott kinn délre vakparádét. A
141 XX | vasporrá.~– Késő, fiam. Ott lobog már Andrássy ablakában
142 XX | Széttekintett Korponay a szobájában. Ott lógott egy szék karjára
143 XX | erkély rácsához a zászlót.~Ott lengett hát egymás mellett
144 XX | lándzsahosszra találkoztak, ott megálltak, lábhoz ereszték
145 XXI | rangjában megerősítést mer; ott volt végül az utasítás a
146 XXI | vésett emlékmondatok felett; ott csiripel körülötte a sok
147 XXI | bizony mások csiripeltek ott. (Ezt a szót, „csiripelés”,
148 XXI | rakott hordó és átalag: ott szokta ő a misét tartani,
149 XXI | volt az fölszerelve.~Ma is ott állnak még a kisded kerekes
150 XXI | tizenkét bébillér süt-főz ott a tengersokaságnak. Az őrseregen
151 XXI | lakosztálya; minden úgy van ott még, ahogy a Rákóczi-korszak
152 XXI | öngúnyoló szatirikus emlékeit.~Ott parádéz a falon Rákóczi
153 XXI | vendég a főispáni háznál. Ott van a szobája, a roppant
154 XXI | falakon, s azt a fenyőfát ott az Isten-szobor mellett,
155 XXI | akiknek az apja valahol ott beszél a hollókkal és keselyűkkel;
156 XXI | csinált a számukra a várából.~Ott szövetett, fonatott, varratott
157 XXI | végighallgatta, s a két kisfiának is ott kellett vele lenni. Hadd
158 XXII | azt a kis átjáró fülkét, ott a lőcsei szomszéd házak
159 XXII | belenyugodott e távollétbe. Ott volt a két szép gyermeke.
160 XXII | ha mikor kidűl a törzs, ott legyenek helyette a nálánál
161 XXII | lajtorjáján, abba a templomba. Nem ott van a dervisgenerális, amott „
162 XXII | jobbra) van a másik grádics; ott gurulj le! Az az ő temploma.~
163 XXII | három szál faggyúgyertya ott a fali tartókban nem is
164 XXII | Az a vaskanál most is ott van még a klenodiumok között,
165 XXII | Láttad azt a magas szál karót ott a kapuban felállítva, mikor
166 XXII | cigányész sugallta neki, hogy ott legszárazabb helyen lesz
167 XXII | vihedert.~Andrássy Istvánné ott ült a cifra faragott támlás
168 XXII | végigvárni: de az anyjuk még ott maradt; az ő jelenlétének
169 XXII | férfi, mint a leigézett, ott maradt fogva a kezében.
170 XXII | reggeltől estig tartani. Ott ki van már kegyelmed mentve.~–
171 XXII | csináltam azt a botrányt ott az imádkozóházban? Igaz,
172 XXII | értelme a mai ungorkodásomnak ott abban az imádkozóházban.~–
173 XXIII | magával apjuk arcképe elé, s ott térdre nyomta őket, és maga
174 XXIII | várából ki kell takarodniuk az ott ápolt nyomorultaknak – arra
175 XXIII | ne vegye az útját, mert ott a sziklakapunál egynémely
176 XXIII | kolostorban tanultad ezt?~– Ott is. – A gyóntatószék az
177 XXIV | által. Azért csak maradjon ott a lőcsei szép asszonynál,
178 XXIV | dacosan lefeküdni.~A kisebbik ott maradt az anyja mellett,
179 XXIV | lövök.~– Kik?~– Hát akik ott néztek bennünket, a hadnagyok
180 XXIV | mindig.~– Húzd ki a fiókomat, ott találsz egy szarvasbőr erszényt,
181 XXIV | istentelen!~Zsófia úgy állt ott az ablakban, mint egy szellem,
182 XXIV | fogadom. Hiába zársz el. Ott fogok lenni. Ha élek, élve,
183 XXIV | élve, ha halok, halva. Ott a fiam mellett, amikor az
184 XXIV | keresztül.~A kiszenvedett mártír ott feküdt csendesen az ágyán.
185 XXIV | átvitték a saját nyoszolyájába. Ott folytatta az alvást.~Hátha
186 XXIV | megint a borivás, s a fiú is ott velük végighallgatta az
187 XXIV | Csak ő nem: a szerzetes.~Ott áll valamennyi között, egyenesen,
188 XXIV | zászlót.~– Hát vak vagy? Ott lobog; nem látod?~A szél
189 XXIV | kiáltának fel egyszerre: „Ott jön az áruló! Aki eladta
190 XXIV | elfojtá az a szívszorítás.~Ott jött rá szemközt a prépost
191 XXIV | Meggátolom az istentelenséget… ott leszek, ha élek, élve, ha
192 XXIV | földdé vált emberi alakot?~Ott van! Meg lehet tapintani.~
193 XXIV | mindennap hosszabb időn át állt ott a nyitott koporsó előtt,
194 XXV | hanem Lőcsére szalad vissza.~Ott hagyta a szép menyecskét.~
195 XXV | találta már tele Andrássy. Ott volt megint valamennyi elzüllesztett
196 XXV | sietett látogatást tenni. Ott is minden ember kézcsókkal
197 XXV | megjelenésben, a többi urak már ott voltak, az asszonyságaikkal
198 XXV | asszony az ajtóhoz nem ért, s ott hirtelen visszafordulva,
199 XXV | Löffelholtzmé volt, aki őt ott várta. A szoba ugyanis sötét
200 XXV | fenyegetőzések alakjában.~Ezek mind ott játszották el a szerepeiket,
201 XXVI | hogy ebédre vagy vacsorára ott ne maradjon Poprádon Husz
202 XXVI | hamarább, mint Juliánna; ott megrendeli a szállást, a
203 XXVI | ide.~Az irónia még mindig ott volt Belleville barátságos
204 XXVI | üzenhessek stafétával, hogy ott készen várjanak a postaháznál
205 XXVI | tüzelt az öregúr. – Vannak ott akkora medvék, mint az úr
206 XXVI | egy sróf, amiért kénytelen ott maradni, s aztán nemsokára
207 XXVI | mehetnének odább, hanem ott maradnak. Nem először fordul
208 XXVI | rigósárga hintó most is ott áll a műhely előtt, s vár
209 XXVI | postamesteri házhoz hajtatott. Ott természetesen meg kell pihennie,
210 XXVI | volt aziránt, hogy Juliánna ott fogja őt bevárni.~„Óvatosság
211 XXVI | ért, már akkor nem volt ott a hintó. Egy csoport veréb
212 XXVI | szánján. Talán azóta már ott is van a Husz apó vendéglőjében?
213 XXVI | szerencse, hogy a hintaja ott állt meg a Hernád hídján,
214 XXVII | szenvedő király fekhelyéig. Ott virrasztott rettenetes éjszakákat
215 XXVII | volt többé király; maga is ott állott az ő királya előtt,
216 XXVIII | egyenesen a fürdőszobába vitték, ott le kellett vetnie az öltönyeit,
217 XXVIII | kocsival a karinthi kapu elé; ott várj reám, míg megérkezem.
218 XXVIII | akit halálért küldenek. Ha ott nem vész a sárban, bizonyosan
219 XXVIII | beült hozzájuk a hintóba, s ott maradt addig, míg a friss
220 XXVIII | elmondta azt az öt szót.~– Ott van ni! – kiálta fel diadalmasan
221 XXVIII | volt már, mire fixumfertig ott ült a haditörvényszék, melynek
222 XXVIII | főparancsnoki szállásra.~Ott aztán megkapta, ami dukált,
223 XXVIII | Hernádon át kanyarodik az út, ott már kezdődik az áldott búzatermő
224 XXVIII | lovag Tokaj alá megérkezett, ott ismét meg kellett pihennie,
225 XXVIII | repülő hídnak a kompja is ott vesztegelt a rakamazi révben.
226 XXVIII | rakamazi révfogadó kapuja előtt ott látta vesztegelni azt a
227 XXIX | tolta a tengely a sarat, ott az utasok leszálltak pihenni,
228 XXIX | boglyák, kupacok most is ott úsznak a vízben, fenékig
229 XXIX | s kicsapta a fűre, maga ott rakott tüzet csereklyéből,
230 XXIX | gondoskodással.~– Hol hát? Ott van a pokolban, az átkozott
231 XXIX | lóért, innen Szathmárig, ott visszakapja kend – sietett
232 XXIX | kicammogni a pusztára; amíg ott egy lovat elfognak, amíg
233 XXIX | a nyerget meg a kantárt, ott van az ambituson, aztán
234 XXIX | Nekem szükségem van rá; ott veszem, ahol kapom.~A csaplár
235 XXIX | megtapogatta a nyeregkápákat: ott vannak-e a pisztolyok; a
236 XXIX | maradványai, amik valamikor ott vesztek a dágványban.~–
237 XXIX | Szathmár-Németi tornyai ott meredtek már a keleti láthatáron.~
238 XXIX | talált: az ötpecsétes levél ott volt sértetlenül.~– Héj,
239 XXIX | táltos; s tudta már, hogy ott legjobb a járás, ahol legnagyobb
240 XXIX | hozatalához. Ostor nem használt ott semmit, csak a vasvilla.~
241 XXX | újra megtartani. Az úrhölgy ott ült az ernyő alatt, körös-körül
242 XXX | csak azt mondja: hipp-hopp! Ott legyek, ahol akarok! Egy
243 XXX | akarok! Egy fütty alatt ott terem a Szent Gellért hegyen,
244 XXX | banya bebújt a kályhalyukba, ott kaparászott, csörömpölt,
245 XXX | holmijára. A pisztolyai is ott voltak a nyeregkápában,
246 XXX | kecskerokkát; a fekete kandúr ott dorombolt mellette a kályhapadkán.~
247 XXX | vármegye gátjáig jutott, ott nagy népcsődület állította
248 XXX | nemzeti hadsereg nem volt ott. Egy nap alatt úgy megrakták
249 XXX | alatt egy koronás halottnak ott kell feküdni, országai címereivel
250 XXX | Nagy-Károlyból a sereg elé, s ott szemben jön reá egy, az
251 XXX | sérelme van a nemzetnek, ott azt mind megorvosolják.~
252 XXX | lehet most áthatolni, mert ott ujjnyi vastag jég fagyott
253 XXX | rendének. Hát azok a póznák ott a közepén minden sornak
254 XXX | évtized járja már, hogy ott terül e földdarab körülárkolva,
255 XXX | odasietett a szekérhez, s ott megállt, és a szeme közé
256 XXX | az Isten a magad kezével! Ott bűnhődjél meg, ahová legjobban
257 XXXI | várt az utazó hölgyekre. Ott találták Blumevitz ezredest;
258 XXXI | Tisza-parti vendéglőnél, s ott megragad, várva, míg annak
259 XXXI | hintajukhoz.~Nem is hagyták azt ott.~Hanem a lovag dühös volt
260 XXXI | elszaladt egyenesen Lőcsére. Ott talán látta is kegyelmed?
261 XXXI | Lőcsére, a feleségemhez. Ott hallottam meg, hogy kegyelmed
262 XXXI | Belleville-t mindenesetre ott fogja találni kegyelmed.~
263 XXXI | teszem föl Kézsmárkra, ott megint megtalálhatja kegyelmed
264 XXXI | volt. Akármelyik imádóját ott tudta felejteni a szerelmi
265 XXXI | mellé állítják a képet, ott minden előnye kárba vész.
266 XXXI | míg Illésházy Miklósban ott van az udvari ünnepélyek
267 XXXI | tudom, hogy akkor éppen ott voltam kihallgatási termében,
268 XXXI | gyengítheti. A stipulatiók között ott van, hogy Andrássy István
269 XXXI | a szemeit, hogy hagyják ott azt a kaszált tarlót, azt
270 XXXI | az új érdemek.~A papagáj ott a rézkalitban úgy csattogtatta
271 XXXI | Ahogy így lángol az ég, ott vihar következik. Mankós
272 XXXI | már Kassán van Pálffy, s ott hozza rendbe a dolgokat.
273 XXXI | sziklafészket, felmenni Bécsbe, ott az olyan főurat tárt karral
274 XXXI | zeneszó mellett, s ezek őrzik ott a kaput és egymást, éjjel-nappal.
275 XXXI | valamikor; de a kőoroszlán ott tartá körmei közt a bíborszín
276 XXXI | mindenki tudhatta, hogy ott maga lakik Pálffy János,
277 XXXI | főutca piaccá szélesül, ott négyszöget képezve zárja
278 XXXI | elzárta a lovasság; kénytelen ott maradni a népsokaság között.~
279 XXXI | csoportosuló nép elkezd kiabálni: „Ott jönnek már! Az az! A medvebőrsüveges!”~
280 XXXI | annyian nézik és rettegik.~„Ott jönnek az urak!” – kiabált
281 XXXI | kivehette, hogy a nap hőse ott áll már a halál trónusán,
282 XXXI | Felsikoltott. Az a férfi, aki ott a vesztőhelyen áll, Czelder
283 XXXI | fejét.~Az az asszonyszemély ott a piros hintóban rongyokra
284 XXXI | az ő hatalmas pártfogója ott az erkélyen – most éppen
285 XXXI | egy órára se m szűnt meg ott folytatni, ahol elhagyta.~
286 XXXI | tanulta. Hol őt kergették ott, hol ő kergetett mást. Szértverték
287 XXXI | még a világtörténetben is ott fog az maradni, ahol legsötétebb
288 XXXI | körülrak; itt egy pálcaló, ott egy zengő körte meg egy
289 XXXII | lefolyt Magyarországon, ott kellett neki lenni.~A Zrínyi–
290 XXXII | közül az egyiknek a fejét ott kellett hagyni. Az övé volt
291 XXXII | barátjával) Varsóba kimenni, s ott az osztrák követnek csaknem
292 XXXII | után: I. Zsigmond, nem áll ott parenthesisben, ahogy minden
293 XXXII | elmúltát.~Fenyegethették ott akár tűzzel, akár vassal,
294 XXXII | terhe a vállán. Eddig is ott volt, csakhogy az eddig
295 XXXII | nyomul az erdő közé az út, ott már a palócok humorizálnak,
296 XXXII | kanyarulatnál; s rövid időn ott látta ez alakot Juliánna
297 XXXII | katonásdit vagy kapókövet; ott leghamarább meg fogja kaphatni
298 XXXII | bokrokon keresztül, s csakugyan ott találta a kisfiát, egyedül,
299 XXXII | nagyot ütni, mint az a szív ott belül.~Mivé lett az a gyermek,
300 XXXII | megcsináltatták. Megláthatod, ott van a tornácban. Nem olyan
301 XXXII | Nézd: a szép hajam, hogy ott maradt a másvilágon.~Ezek
302 XXXII | visszatartá:~– Várj még. Ne siess. Ott jön egy felhő. Villámlik.
303 XXXIII | kilincs nem engedelmeskedett ott a rendes erőműtani szabályoknak:
304 XXXIII | mely tele van bundákkal. Ott nem marad: tovább keres;
305 XXXIII | lépcsőt, azon megint lemehet s ott van, ahol az előbb volt,
306 XXXIII | felmehet a ház belsejébe, s ha ott még egynéhány csapóajtóval
307 XXXIII | ispánlakban volt valami élet. Ott lakik az öreg Ghéczy Juliánna,
308 XXXIII | az ismeretlen régiókba, s ott állnak az örök ítélőbíró
309 XXXIII | tör keresztül a mennykő.~Ott kuporog már az üvegketrecben,
310 XXXIII | villámoktól elzárkózva.~S ott letérdepel eléje.~– Miért
311 XXXIII | hazafutsz, apád mellé kuporodsz, ott is egy nagyot hazudsz! (
312 XXXIII | lecsüggesztett fővel rebegé: „Ott voltam, mikor Czelder Orbánt
313 XXXIII | sem rettenetesebb, hogy ott felkeress eldugott pénzeszsákokat,
314 XXXIII | nézve iszonytatóbb.~– No hát ott, ahová küldelek, megtalálod
315 XXXIII | szólalt meg a kis öreg ott mellette. – Én majd veled
316 XXXIV | dobsinaiak. Azt is tudták, hogy ott jég van. Nyári mulatságaik
317 XXXIV | összeesküvőknek.~Rendesen ott a barlang előtt ütöttek
318 XXXIV | jégbarlangban megjelenni, s ott várni Ghéczy Zsigmondra,
319 XXXIV | Korponayé és az asszonyáé.~Ott álltak egymással szemközt:
320 XXXIV | elvesztője lett a világnak! Ott lesz a nép imádságaiban: „
321 XXXIV | haragomban meg akartalak ölni?~– Ott voltam a közelben, a fali
322 XXXIV | vezérek és a szenátorok ott voltak nála, s a kapitulációról
323 XXXIV | tanakodtak. Hanem korábban voltam ott. Amint a császáriak megrohanták
324 XXXIV | szabadságért harcolt, ő maga ott maradt Bécsben, s megtartá
325 XXXIV | jött; akkor eresztették el ott fenn a kötelet.~S aztán
326 XXXV | ültetett szegfüvek nyílnak. Ott sem láthatja őt senki más,
327 XXXV | Az egyik szál szegfüvet ott találja az íródeák a nagy
328 XXXV | ájtatosság odahoz, de őt ott sem láthatja meg.~Még csak
329 XXXV | Még most is tanítja.~Ott a hajdani nyoszolya helyén
330 XXXV | meredtek az alvó tüneményre, ott az üvegkoporsóban.~Mkor
331 XXXV | gondolták: „Nem ez az?”~Mikor ott térdepeltek az apjuk arcképe
332 XXXV | voltak elszórva. Juliánna ott ült a karszékben az asztal
333 XXXV | azt elhitte Andrássy. Aki ott tudta őt felejteni a poprádi
334 XXXV | ő szolgálatukba álljon. Ott most nagy szükség van magyar
335 XXXVI | országgyűlés, maguktól is. Ott van az alispán, Gyöngyössy
336 XXXVI | magyar főurak kastélyait; ott volt a Rádayaknál, Vayaknál,
337 XXXVI | apjának?~– Az uram lesz ott? – rebegé Juliánna, s egymás
338 XXXVI | kifejezése volt. – Az uram lesz ott!~– Igen, ő vár ott rád.
339 XXXVI | lesz ott!~– Igen, ő vár ott rád. Lehet, hogy még más
340 XXXVI | üldözők közelgő dobaját, ott állni mellette, mikor harcol,
341 XXXVI | maradt: elérte a Poprádot, s ott megállt a szekerével a Husz
342 XXXVI | estét kívánva, belépett.~Ott várták.~Együtt voltak valamennyien
343 XXXVII | úriasabb szokást követve, ott menten elájul, s egy óráig
344 XXXVII | az asszonynak a lelkében ott bujdosik már régóta egy
345 XXXVII | nyugtatványt az ezer aranyról régen ott hordja már a markában, s
346 XXXVIII| a szíved fáj-e?~Ha fáj, ott a doktor, kérjen rá balzsamot.
347 XXXVIII| a megholt feleségének, s ott imádkozik napoként három
348 XXXVIII| odajössz hozzám Lőcsére, s ott maradsz, sohasem eresztelek
349 XXXVIII| Husz apó vendéglőjében, ott átöltözhetel.~– Poprádon?
350 XXXVIII| bevarrva, s ez a vánkos ott maradt az almás szekéren.~–
351 XXXVIII| gyógyítani, mint a betegeket.~Ott volt Belleville lovag is (
352 XXXVIII| tréfák. A ház fiatal asszonya ott a ketterhäuschenben! (Minő
353 XXXIX | valóságos Korponay János áll ott, félvállra vetett köpönyegben,
354 XXXIX | az osgyáni birtokomba, s ott várom be a saját házamban,
355 XL | is, aki őreá vigyázott. Ott volt Pelargus. Abból, amit
356 XL | mégy Pozsonyból sehova. Ott a kezedben a toll, itt a
357 XLI | Andrássyakat!?~Valami fekete árnyék ott a háta mögött ilyeneket
358 XLI | Egyenként valamennyi mind ott hamvadt el a gyertya lángjánál.~
359 XLI | előtt almaboros fakupa.~Ott bement a kocsmaajtón, s
360 XLI | kocsmaajtón, s amíg a kém ott leste a visszatértét, azalatt
361 XLII | gyermekednek átka fel fog ott keresni, s nem hagy nyugodni
362 XLII | csak tréfa ez?~Nem lehet. Ott van aláírva a király neve
363 XLII | Talán az a vörös vonal ott a homlokán nem is a kínpad
364 XLII | ne árulja az üzenethozót.~Ott lehet már a függőpecsétes
365 XLII | vigasztalását. A főúr azért volt ott, hogy a lelkész és az elítélt
366 XLII | ennek az egynek.~Úgy találta ott a hajnal ébren, imádkozva.~
367 XLII | napsugárban, s már akkor ott volt, ahová vágyott.~ ~
368 1 | fenyegetett apjának.~Most ott alussza tovább az örök álmot,
369 1 | Az a másik asszony pedig ott él most is a lőcsei bástya
|