Fezejet

 1 IX    |  határon átjönni.~– Tudom, a hírt kegyelmed hozta meg, s én
 2 IX    |  megszegve, megszökött, hogy hírt vigyen a császári táborba.
 3 XVI   |  tele volt rakva az egykoron hírt, nevet, érdemeket szerzett
 4 XXII  |   szép imádsághoz – rebegé a hírt hozó, kegyesen kezet csókolva
 5 XXIII |  neki, ha a férjeikről azt a hírt hallják, hogy asszonyok
 6 XXIV  |       Madár sem hozhat nekem hírt atyátok felől.~– Hát én
 7 XXVI  | Tudassa kegyelmességed azt a hírt Károlyival. Ne skrupulizáljanak
 8 XXVIII|  valaki elterjesztette azt a hírt, hogy ő az a császári biztos,
 9 XXX   |   számára. Rémületemre azt a hírt kellett meghallanom, hogy
10 XXXI  |  hagyni, hogy már fél év óta hírt sem hallott felőle. Az az
11 XXXI  |  magának utoljára olyan nagy hírt, nevet, hogy minden ajtót
12 XXXV  |     Krasznahorkára hazatért, hírt sem hallatott magáról.~A