bold = Main text
      Fezejet                                               grey = Comment text

19714 XXXI   |                 későn, bűnbánva tértek meg a trónhoz, mikor már a felkelés ügyét
19715 XXXI   |                     hőse ott áll már a halál trónusán, erőt vett rajta az ösztön,
19716 XXVI   |                 Hanzi a nyakába vette a maga tropheumát, s hazáig cipelte.~Husz
19717 XX     |                   van?~– Hát nem tudod, öreg trotty? Te haltál meg! El is énekeltetted
19718 XXXIV  |                      állok jót érte!~Az ifjú trubadúr lángja elharapózott a többi
19719 XV     |                     supra.”~Aláírva:~„Regina Tua!”~Akkor aztán ugyanazt a
19720 XIII   |                       Aludjál, bárányom! Kis tuba gerlicém. Ha kell, majd
19721 IV     |                    Az odasúgott neki, mintha tubákkal kínálná.~– Hiszen tudnék
19722 XVI    |                  toronyba, egy csizmaszárból tubust csináltam, azon keresztül
19723 VIII   |          kurjongatókat. Szedtek is össze egy tucat éjjel kóborló mesterlegényt,
19724 XLII   |                      a testi fájdalom. Vajon tud-e majd erős maradni?~Alig
19725 X      |                  jövendője van bízva, mintha tudakolná, megbírja-e, amit elvállalt?
19726 XI     |                    az ablakomra, hogy meg ne tudakolnák, nem volt-e postagalamb?
19727 XVI    |                 Egészséges vagyok.~– Nem azt tudakoltam. Hanem, hogy mikor méltóztatott
19728 XXIV   |               érzékek ismernek meg. Jön az a tudás, amit nem tanultunk…~Közeledik
19729 XXV    |                      volt kezdve, hogy ővele tudassák, hol fog harmadnap este
19730 XXXI   |               semmiféle találkozót.~– Azt se tudassam vele, hogy én szabadítottam
19731 XXV    |              Krasznahorka alatt; csak annyit tudatott vele, hogy az öccse védelmi
19732 XXXIX  |             vacsorára.~Az estebéd végeztével tudatták Korponayval, hogy mint utas
19733 XXXIV  |                    ahol minden ember azzal a tudattal hordja fenn a fejét, hogy
19734 II     |              áraikkal együtt, hogy a vásáros tudhassa, mit fizet; itt alkudozás
19735 XXX    |                   talán ettől a menyecskétől tudhat ki valamit, hogy ki volt
19736 IX     |                      lehet.~– Hát én azt nem tudhatom. Én nem strázsálom se a
19737 XXVII  |                     tudom azt.~– Hát azt nem tudja-e, hogy elég egy ilyen betegnek
19738 XXXVII |                   fog tenni, hogy azt meg ne tudjam. Nekem mindenütt vannak
19739 XXXVI  |                   mentől több olyan bolondot tudjanak kitalálni, amivel a magyar
19740 XXXIV  |                      in dubiis charitas”. Ha tudna azzal az angyalarccal, azzal
19741 XXXIV  |                    az egész jégbarlangot meg tudnád is olvasztani egy leheleteddel,
19742 XXIX   |                    most.~– Hát fiacskám, nem tudnál-e az Ecsedi-lápon keresztül
19743 XXIX   |                      idillt már a poéták sem tudnának kigondolni. Nemsokára horkolt
19744 XXI    |             kálvinista, zsidó? Elég volt azt tudnia, hogy szerencsétlen. A boldogok
19745 XVI    |                 denique pokoli kín volt, azt tudnom, hogy minő veszedelem fenyegeti
19746 XXXI   |                államférfinak, hanem egy élni tudó gyönyörvadásznak a szobája.~
19747 VIII   |                     lenne. Hisz ez célzás!~– Tudod-e, hogy kit fogtál meg?~–
19748 XL     |                      eszét.~– Hogy kegyelmed tudója valami nagy dolognak, azt
19749 XXI    |                   hogy ő neveli őket.~Hiszen tudománya lett is volna hozzá elég;
19750 XXX    |                    zászlóikhoz. Ennek a szép tudománynak mind vége van most már.
19751 XIII   |                      Mi-hit? – förmedt fel a tudományok férfia. – Error, vagy dolus?
19752 XI     |                       Hogyan?~– Az meg az én tudományom. Minden más látogatót ki
19753 XIII   |                      Ez species facti! Az én tudományomat akarja kegyelmed derogálni!?~–
19754 XI     |                      kacajgörcsnek ez volt a tudományos neve) – szólt a doktor,
19755 XVI    |                         Becsületes polgárok? Tudomására esvén a főbírónak, hogy
19756 XXVIII |      Spanyolországban volt. Előbb őt kellett tudósítani bátyja váratlan haláláról,
19757 XXXVIII|                  csakugyan fölöttébb érdekes tudósítások voltak azok, amiket a barátnőitől
19758 XXIII  |                   ezernyi ezer csókot! De te tudósításokat küldesz az ellenségnek a
19759 XVI    |                     őszintén, amit tudott.~– Tudta-e Blumevitz annak a kapitánynak
19760 XXXIV  |                      ez az apád. – Ha te meg tudtad venni Garamszegi Ghéczy
19761 XVI    |                     velük, nem adhatni nekik tudtul a nagy veszedelmet, ami
19762 XIX    |                     külvilágban?~– Mindenkor tudtunk értesülést szerezni.~– Hamis
19763 XIII   |                    kapitánynénál, akihez nem tudunk más úton bejutni, mint az
19764 XXXI   |                     az az írás. A szél, mely tudvalevőleg minden kivégzésnél fel szokott
19765 XXVIII |                   süket itt: sohase rontsa a tüdejét; a kapukon nem szabad kimenni
19766 XXIV   |                      a tüdeje meggyógyítja a tüdőbajokat, s a szarvasmarhák szívéből
19767 XII    |               derekával hátrahajlott. Erre a tükörbeli kép elkezdett lassan föléje
19768 XII    |                     alak eltűnt egyszerre; a tükörben nem látszott más, csak a
19769 XX     |                  Magamagának táncolt onnan a tükörből. Attól lehetett tartani,
19770 XXXI   |                      az oldalt álló velencei tükörból egészen a fenekéig látni
19771 XII    |            dévajkodnának. Olyan közel ment a tükörhöz, hogy csaknem megcsókolta
19772 XXXIV  |               üveghegy, hanem a főtermében a tükörpadlaton egész mulatozó emberi társaság
19773 XXXIV  |             áthatolni. A feljárás meredek és tükörsima, megszaggatva széles rianásoktól,
19774 XXXI   |                  villant meg a hóhér pallosa tükrén.~A másik percben aztán elégedettség
19775 XV     |            oldalzsebéből a kis összecsukható tükrét, amit a nyalka kuruc nem
19776 XXXIV  |                   Tekintetében az a gondolat tükröződött vissza, hátha visszahúzza
19777 XXII   |                    kapuőr nevetve. – Ne oda „tüled”-re (balra), másszál fel
19778 XXIV   |              ablakban megjelenni, aki hosszú tülkét előretolva, nagyot tutult
19779 XVIII  |                      ér annyit, mint az álom tündérhonában egy pillanat.~Hát még akkor,
19780 XXI    |                      Mikor még ez a gyengéd, tündéri idomzatú alak élő védszentje
19781 XIII   |               hamupipőke! Boszorkány anyának tündérke leánya! Hozok mindjárt enned!
19782 X      |                        s közel vitte hozzá a tündérmosolygású ajkait.~– Nem lehet, angyalom.~
19783 XXXI   |              visszaemlékezik kegyelmed, szép tündérnő, akkor egy levélkét hagyott
19784 XVIII  |                   térjünk vissza az ébrenlét tündérországába”, ismét ott találja maga
19785 XIV    |                 tekintettel pislogva az alvó tündérre, kinek nem volt módja az
19786 XXX    |                   átváltozik csodálatos szép tündérré, az ember azt hinné, hogy
19787 XI     |                     Még soha ilyen pokolbeli tündérrel össze nem találkoztam. Ön
19788 XIII   |                     az elefántcsonthalom úgy tündöklött a setétben, a fekete prém
19789 XXXV   |                   mosolygás, a gyöngysor fog tündököl közöttük. S a jobb kéz félmagasan
19790 XXXIV  |                kirakva, szivárvány töréseket tündököltet, a kárpitok ezüstje összefoly
19791 XXIX   |                 mögötti lapályon egy csoport tüneményes láng táncolt; lidércfény,
19792 I      |                      adni e természetfölötti tüneménynek.~Fiai, unokái, dédunokái,
19793 XXXV   |                  álomjáróé, meredtek az alvó tüneményre, ott az üvegkoporsóban.~
19794 XVIII  |                     ember: „most jer velem a tüneményvilágba!”, oda is utánamegy, s ha
19795 XXV    |                   legyen egy ilyen fanatikus tüntetésnek! Az egyik részeg, bolond,
19796 II     |                királyok mint kiváló híveiket tüntettek ki, csupa német nevek fölött
19797 XXXV   |                     kedvéért, s játszik vele türelemjátékot bástyarakást.~Mikor a szobába
19798 XXVI   |                  tudták rávenni, hogy legyen türelemmel, várja be a holnap reggelt.
19799 XXVIII |               természetesen, s mikor aztán a türelméből kihozva, rájuk rivallt,
19800 XXX    |                    biztosítá a lovagot, hogy türelmesen fogja várni az elveszett
19801 XXX    |                banyáról beszélek én! – szólt türelmét vesztve Andernach. – Hisz
19802 XXXIV  |                   megrendül.~Az összeesküvők türelmetlensége kórusban tör elő; az az
19803 XVIII  |                      piac közepén.~Ez volt a Türkheim-ezred, melynek Blumevitz de Trautsohn
19804 XXXI   |                     lovagban, de azért mégis türtőztesse az indulatát, s ne tartson
19805 XVI    |                   homlokát, s Andrássy tudta türtőztetni magát. Komolyan inte a kezével
19806 XXX    |                    dörmögött olyasmit, hogy „Tüske a talpad alá!”~Andernach
19807 XXXI   |                     pálmafán nyílott az akár tüskebokor alatt.~És így némileg versenytársak
19808 XVI    |                   mit szól, mit tesz most?~E tüskén ülő feszengés alatt Korponay
19809 XI     |                     napestig. A leány mint a tüskés borz, összehúzta magát,
19810 XII    |                    kerek kalappal a fejében, tüszővel a derekán, rusznyák királynak;
19811 XXXV   |                      István pedig a kandalló tüzébe bámult.~A Pantheon egészen
19812 XXIII  |                 akószámra medicinát, rendelj tüzelő fát a kemencéjükbe, de magadat
19813 XXX    |                   irtja, nem hordanak belőle tüzelőnek valót: még egy ostornyelet
19814 XIX    |                      hevert már a földön. Jó tüzelőszer a cserepároknak.~A fegyverszünetet
19815 XXVI   |                        Mit? Poprádi medve? – tüzelt az öregúr. – Vannak ott
19816 XXIX   |                    tűzhely, amelyen tőzeggel tüzeltek.~A vedlett falakon üvegtelen
19817 XXIV   |                     a kapu elé, azok is mind tüzelték a fiút tehetségük szerint.~–
19818 XIX    |             Végezetül itt van kegyelmednek a tüzérsége. Erről el kell ismernem,
19819 XVI    |                 testőrkapitánya, az árkoláj (tüzértudomány) mestere, őfelsége II. Rákóczi
19820 XXIX   |                  Kapsz, fiacskám, csókot; de tüzeset pedig, ebben a nyomban,
19821 XXXI   |                      is gondoljon, hogy ez a tüzesfejű ember minden bizonnyal bele
19822 XVI    |                         biztatá a tábornok a tüzeskedőt.~Korponay aztán elmondott
19823 XXI    |                  puskaforma kartácsszórók és tüzeskéve-hajító ballisták, amik az ostromra
19824 II     |                    viseletére nézve Árpád és Tuhutum ivadékaihoz hasonlít, csupa
19825 XXIX   |                 magasra, tavaszi idő volt, a tukorca (a friss nádhajtás) még
19826 XXXVII |                      hóhér pallosának adja a tulajdon édesapját, pedig annak a
19827 XXVIII |                      dühös Belleville. Annak tulajdonította, hogy a landsknechtnél szerencsétlenségbe
19828 XXX    |                    minden lőfegyverért kap a tulajdonosa hat rénes forintot; ami
19829 XXXV   |                    Néha maguk a régi könyvek tulajdonosai is felfáradtak a várba.
19830 I(1)   |               krónikájából volt szerencsém a tulajdonosok szívességéből kiegészíthetni.~
19831 XXXV   |                 diadalok emlékei voltak neki tulajdonul adva. Csak a vén francia
19832 V      |                      alkalommal: Bíró mondá „Tulas mihi clavim! „Janitor felelé „
19833 XXVIII |                 békét ellenző főurak éppen a túlbuzgóságukkal rontottak a stratagémájukon;
19834 XXII   |                    ütve, kiálta, a népzúgást túldörgő hangon:~– Aki el hagyta
19835 XXIV   |                 világon, ami még a halált is túléli? Van olyan szörnyű akarat,
19836 XXI    |                  most valamennyi toronytetőn túlemelkedik.~A kertfal négyszögű ablakaiból
19837 XVI    |                     férfierények mindegyikét túlhajtotta, egész a karikatúráig. Nevetségig
19838 I      |                      kezében szegfüvekkel és tulipánokkal hímzett zsebkendő. Arckifejezése
19839 XXIX   |               bajusszal, lobogó ingujjakkal, tulipános szűrrel, rézgombos rájthuzlival,
19840 X      |                      kapcsolta rajta össze a tulipiros, százráncú viganót, hozzá
19841 XXIX   |                     Mikor Korponayné szekere túljutott a hídon, azt mondá a vén
19842 IV     |                      nem bánom, ha egy egész tulkot vágnak is a számára mindennap”.~
19843 XXXV   |                   mit vesz be, mit ad ki, ez túlmegy a penitencián is!~Ezeket
19844 XXV    |                   azt, mint hajdan Giskra, a túlnyomó többség ellen.~Csak Andrássy
19845 XXII   |                    mészárszék ajtaját, meg a tulokistálló ajtaját, meg a koldusmenedék
19846 XXVI   |                       Félelem-e az tőle vagy túlságos óvatosság? Vagy talán –
19847 XXXV   |                      kór ijesztő kifejezése, túlságosan piros ajka, viaszsárga arcszíne,
19848 XXIV   |                      szentséges szent boldog túlvilágért sem hagyja itt ezt a ködök
19849 XXIII  |               mindent, ami evilághoz köti, a túlvilághoz vonzza.~Köd fogja körül
19850 XXII   |                      dolgokat beszélt neki a túlvilágról, hogy mikor reggel fölébredt
19851 VI     |                       hogy a szenátori német tunika még most is rajta van. Mérgesen
19852 XXXII  |                templomban az oltár elé, hadd tűnjék fel, milyen nagy a hasonlatossága
19853 X      |                      s annak a lobogványánál tűnnek elő a ketterhäuschen rácsvonalai,
19854 XXXIV  |                     velem. – Mondd meg, hova tűntél akkor, amikor még annyira
19855 XXXVI  |              lesüllyedt a szibarita kéjmámor tunyaságába – mikor a szabadság nemtője
19856 XXXII  |                  Báthory György ellen, s azt Turalukán félholtra verette. Ezzel
19857 XXXVI  |                     világ szeme elől elbújva turbékolhasson benne.~Juliánna némán könyörögve
19858 VII    |                      eladatva kótyavetyén, s turbékoló galamboknak szolgál lakóházul,
19859 XXXVI  |                   reá, s hozzám jött – nekem turbékolt. Olyanok az asszonyok. S
19860 VI     |                     magyar asszonyhoz illik, tűrje fel a ruháját, vegye kezébe
19861 XXXI   |                       már meg van adva. Csak tűrnie kellene a kitüntetését,
19862 XXII   |                    amilyen alázatos, hosszan tűrő lelket ismersz bennem, de
19863 X      |                     helyzetbe hozni! Ezt nem tűröm!~A nő engesztelően lépett
19864 XXIX   |                     a paprikás csirkét meg a túrós csipedettet, hogy kívánni
19865 XXXV   |                    de Ligny, Celimene, Grand Turque. Többre ment a számuk kétszáznál,
19866 XXIII  |                 családi tűzhelyét is. Te itt tűrsz, szenvedsz, imádkozol, ő
19867 XXI    |                      ördögtől. A kurucok sem tűrték maguk között pogány nyelvjárása
19868 XXXII  |                   látszanak a hegyoldalban a turzások, letarolt erdők aljában
19869 XXVII  |                 halál keselyűivel folytatott tusából, úgy szétmarcangolva kerül
19870 XLII   |                   ajtó. Magára maradt.~Semmi tusakodás nem volt már a lelkében.
19871 XXIV   |              dobpörgés riasztá fel hallgatag tusakodásából. Eszébe jutott, hogy mára
19872 XXII   |                 összeharapott ajkait, mintha tusakodnék, szóljon-e, ne szóljon.~
19873 XXVIII |                       paraszt porrá. A lélek tusára kel vele! A királyi démonnal
19874 XLII   |                     elárulta a lelkében kelt tusát.~– Magad is olyan fiatal
19875 XXXI   |                    van.~Mégsem hagyott fel a tusával.~Elővette iratai közül a
19876 XXX    |                   feketék (lehet, hogy kínai tustól azok), könyökig meztelen
19877 XXXI   |                spröde! Frau schöne! Ein Kuss tut nicht weh!”, s akkor elkezd
19878 XXIV   |                    tülkét előretolva, nagyot tutult rajta.~– Mit jelentesz? –
19879 X      |                      aranyhímzésben segíteni tűvel, akár az urának ellenség
19880 XXXV   |                 olvasni azokat az ismeretlen tűzbetűket? – Nem mondták el egymásnak,
19881 XXII   |                    kalmusgyökeret dobáltak a tűzfolyadékba, ami akkor is égett, amikor
19882 XXXI   |                  sétálni lehet. Az ostromlók tűzgolyói nem árthatnak nekik. A székesegyház
19883 XXII   |                     dicsőségről, s elhagyott tűzhelyéhez vágyik, te ám szidalmazd
19884 XXIII  |                     el a hitvesét, a családi tűzhelyét is. Te itt tűrsz, szenvedsz,
19885 X      |                      FEJEZET ~Az ablakban, a tűzhelynél, a bölcső mellett~Reggelre
19886 X      |                Sietett a kávét is odatenni a tűzhöz az ibrikben; amíg az felforr,
19887 XXXV   |                     futkároztak végig azok a tűzkígyócskák, amik betűket látszának
19888 XXXIV  |                     valamennyien elkezdtek a tűzkővel, kovával dolgozni… Olyan
19889 XI     |                     ha betakarják, akkor meg tűzlángról panaszkodik.~Mind ismeri
19890 XIX    |                gyújtogatták meg kanócaikat a tűznél.~Hát ezek bizonyosan ráakadtak
19891 XVI    |                 óraütés után, látok egy nagy tűzoszlopot égnek emelkedni Lőcse felől.
19892 XVII   |      fejedelempártiak; vezetőik pedig derék, tűzpróbákon keresztülment hazafiak és
19893 XIX    |                 erővel segített azt a lobogó tűzrakásba beléhajítani.~No, hogy ezt
19894 X      |                  hirtelen elkapni a lábost a tűzről; a forró nyelével mind összeégette
19895 XLII   |                    daróc takaróval? Az Éliás tűzszekere.~Elvesztette már a halál
19896 XXXI   |                 pedig füst nem látszik, hogy tűzveszély volna.~– Mit jelent ez a
19897 XVIII  |              hallották meg elég világosan.~– Tűzzék ki kegyelmetek a parlamenter
19898 XXII   |                 lakunk, az én uram nem fogja tűzzel-vassal megtámadni. Ha jön ide hozzánk:
19899 XX     |                      fehér zászló.~– No, hát tűzzük ki melléje a vörös zászlót!~
19900 XXXV   |                      akinek a mutatóujja már tyúkszemet kapott a sok másolástól. „
19901 I      |                   városban, a Török-féle ház udvarában, a belső épület emeleti
19902 XVII   |             ismeretlen forrásától a városház udvaráig vezet.~Senki a helybeli
19903 XVII   |               Ellenben volt nekik a városház udvarán egy szép csorgó kútjuk,
19904 XI     |                  kiszemelve, mert XIV. Lajos udvaránál már nem lehetett a kalandos
19905 XXV    |                 Andrássynak a hölgyek iránti udvariasságát, párosulva az áhítatossággal,
19906 XIX    |             visszautasítás helyett, lovagias udvariasságból számlál elő hosszú sorban
19907 XXIX   |                     kiáltott oda neki gúnyos udvariassággal. – Szerencsés utat kívánok.~
19908 XIII   |                     leány – A megjutalmazott udvarló – A város veszedelmes titka~
19909 XXXVI  |                kesztyűt vakmerően a császári udvarnak – és mindezt miért? Azért,
19910 XXXVIII|               városában), s ezúttal szabadon udvarolhatott a szép szalmaözvegynek.~
19911 XXXI   |              kacagányos kuruc jelmez, ezé az udvaronc szabású divatviselet, amin
19912 XXXII  |                   volt, őneki pedig csak egy udvartelke és rézbányája, amin nem
19913 XIX    |                     s aztán hozzon létre egy üdvös egyetértést József és Rákóczi
19914 XXXVII |                    és apám, anyám örök lelki üdvösségére, hogy akkor én viszem halálra
19915 XXII   |                    virul még! Onnan jön a mi üdvösségünk? Nekem a ti dicsőségtekből
19916 XXIII  |              elítéllek!~Azzal megfordult, és üdvözlés nélkül kiment.~Többet nem
19917 XXXIII |                 beszéde egymással; a zivatar üdvözlése. S erre a hangra egyszerre
19918 XVI    |                     tiszteken, valamennyivel üdvözletet váltott, míg Andrássyhoz
19919 III    |                    menni.~Alauda uram nyájas üdvözlettel járult az érkező elé. A
19920 XXVIII |                 elállta az útját. Kapott egy üdvözlő szónoklatot az egyik paptól,
19921 XXXV   |                   mikor kimennek a szobából, üdvözöljék ezt az úrasszonyt idebenn.~
19922 XII    |                     meg arra, mintha egymást üdvözölnék, mintha egymás hamisságán
19923 III    |                      megpróbálom királynénak üdvözölni, meglássák kegyelmetek,
19924 XXX    |                   Andernach lovag udvariasan üdvözölte a hölgyet, s megfordította
19925 III    |               végighaladva, emberségtudással üdvözölték a tanácsbelieket egy „prosit
19926 XVIII  |                     tudja, hogy mindkettőben üdvözült volt.~Ki irigyelné az igazak
19927 XXVII  |                     az ő neve hiányzik, hogy üdvözültté tegyen egy elkárhozottat;
19928 XXIX   |               felkelő hold világánál; erősen ügetve jöttek. Nagyon is hamar
19929 IV     |                    főjegyzőnek, mire az nagy üggyel-bajjal, mintha nehezen találna
19930 V      |                    feltámadt Lázár~A kurrens ügy simán elintéztetvén, az
19931 XVI    |                      a nemzet és a szabadság ügyéhez, ő még akkor is hű maradna
19932 XXV    |                     is sejtem, minő sürgetős ügyeid vannak Lőcsén, s meddig
19933 XXV    |          tegnapelőtti alattvalóját. – Sürgős ügyeim visszahoztak Lőcsére. Szállást
19934 XXXI   |                     kezekbe került az ország ügyeinek vezetése. S az írott papiros
19935 XXXI   |                     álló társaság mindenféle ügyeiről s a világ folyásáról. Senki
19936 XXVII  |                     nem avatkoztam, a magyar ügyekhez pedig éppen semmi közöm.
19937 XXXI   |             rezidenciában, s a magyarországi ügyekkel mindenkit a magyar kancellárhoz
19938 XXVII  |             kegyelmednek hazafia, s a magyar ügyeknek éppen hivatott elintézője?~
19939 XXXV   |                      szerint, amik valóságos ügyekre vonatkoztak. Olyan is fordult
19940 XXV    |                      úgy tett, mintha rá sem ügyelne, egészen Krisztinával volt
19941 XXXI   |                 üzenethordója nem vagyok. Én ügyemet előadtam, kértem, amihez
19942 X      |                  fejedelemért, nem a nemzeti ügyért harcolnak többé: hanem csak
19943 XXV    |                       ünnepnap”, aztán olyan ügyesen belecsavarta a beszédet
19944 XXXIV  |                  találjátok, hogy a jó, amit ügyetekért teszek, felér azzal a rosszal,
19945 XXII   |               potentátban? – Elkötöttétek az ügyeteket franciához, bajorhoz, poroszhoz,
19946 XXIV   |                  Ferkó kapta.~– Hát te olyan ügyetlenke lettél?~– Készakarva nem
19947 XXXV   |                 Andrássy Istvánt a fejedelem ügyétől eltántorította, még azt
19948 XXXVI  |                    Híve marad még: elveszett ügynek is, amely eszményképe. Dacol
19949 III    |                    szót, és rögtön megáll.~– Üh! Micsoda szarvasló ez? –
19950 XXVIII |                     másikba tekintett.~– Üm, ühm! – dünnyögött a bíró. –
19951 XXXI   |                      öreg matrónák álltak és üldögéltek, írásaikkal kezeikben.~A
19952 XIX    |                     az átkot, ami a sarkamba üldöz! Kerítő, kéjhölgy, áruló
19953 VIII   |                   meglátszott lábnyomokon az üldözésnek.~Az üldözött azonban valószínűleg
19954 XXVIII |                     amely őt előtte futtában üldözi (ami valóságos ellentmondás
19955 XLI    |               kivehette az úti porfellegből. Üldözik!~– Megállj! – kiálta a hanákra
19956 XXIX   |                    Gondold, hogy most is úgy üldöznek mind a kettőnket.~– Nem
19957 XXX    |                       az özvegyeket, árvákat üldözni nem engedik, senkit a múltakért
19958 XXXIV  |                     semmivé vagy téve. Magad üldözöd magadat. – Dehogy kergetlek,
19959 XVII   |     ketterhäuschenből kiszabadította – mikor üldözői, saját apjának vezetése
19960 XXIX   |                   láncos golyóbist, mivel az üldözőit szokta meghajigálni.~A talitarka
19961 XXXVI  |             napirenden voltak, a becsületest üldözték, a bűnöst futni hagyták;
19962 XLII   |                      ország szabadult meg az üldöztetéstől.~
19963 XVI    |                 kapujához vezettek, s azokat üldözve, ott találták kegyelmedet
19964 XXX    |                     veté magát a kocsi hátsó ülésébe vissza, ahol barátnéja,
19965 XXXI   |             udvariasan a hölgyet a kerevetre üléssel, Juliánna megköszönte azt.~–
19966 XXXII  |                   fogja dobni a kezéből, nem ülhet lóra, mert az a végzetes
19967 XXVIII |                    az angelus harangszó után ülhetett a csézájába.~A megbízott
19968 XXXII  |              Otthontalan, kényelmetlen érzés üli el a keblet, mikor egy ily
19969 XXIX   |                     levelet, kicsikém; aztán ülj fel a szekérbe, ne félj
19970 XV     |                  orgonaszóra.~– Ugyan kérem, üljenek le kegyelmetek! – inte kegyteljesen
19971 XXXVII |                 elhiszem. A sárgarépához sem ülnék le vendégül többet, amit
19972 III    |                     a zsoltár a végét járja, ülnének be a helyeikbe.~– Mindjárt!
19973 XVI    |               pödörgette egyszerre tizenkét „ülnök” a bajusza hegyét!) – Azután
19974 XIX    |                      a vegyes törvényszéknél ülnököltek, a tanácsbelieket Aluda
19975 V      |             szorított szűk gádor; melyben az ülőhelyet csak a falból kiugró kőpadkák
19976 XXVI   |              foglalva, amin keresztül a benn ülők kitekinthettek. Kívülről
19977 IV     |                   oltárműhöz, katedrához, az ülőpadokhoz vannak csatolva; a mai kor
19978 XXIV   |                   lehetett ráismerni a benne ülőre.~Ő volt az: Andrássy István
19979 XXIX   |                 holdvilág sütött, nagy csend ülte a mocsárvilágot, csak a
19980 XVI    |                    én akkor mindjárt kocsira ültem, s áthajtottam Löffelholtz
19981 XL     |                     egy biztos stafétát lóra ültetek vele. Három nap alatt itt
19982 I      |                      feldúlt földet, s répát ültetnek a diadalok vérmezejébe.
19983 XXI    |                     család leányaié volt. Ok ültették oda a rózsákat, amik most
19984 XXII   |                  bámult a kérdezőre.~– Hm! – ümmögött Miklós, keményen befogva
19985 XXXVIII|            Belleville lovag várnak ránk nagy ünnepéllyel. Az úton majd elmondjuk
19986 XXII   |                   évben fényesen meg szokták ünnepelni. Néhány évben maga az ünnepelt
19987 XXII   |              ünnepelni. Néhány évben maga az ünnepelt várúr is jelent volt; de
19988 XV     |                      a pitvarban.~A templomi ünnepélyen való megjelenésre előkelő
19989       |              kriptájában, ahonnan aztán nagy ünnepélyességgel szállíták fel ismét Krasznahorka
19990 XXXIV  |                tündér.~Mikor a földlakók itt ünnepet tartanak, ezernyi mesterséges
19991 XXIX   |                 Gyere elő, Tercsa! Add rá az ünneplő ruhádat erre az úri asszonyságra.~
19992 XXII   |                  kiadá a rendeletet, hogy az ünnepnapra el kell hát kezdeni az ágyúzást
19993 XXII   |               mindenféle jókból. Legyen nagy ünnepük a nyomorultaknak. S ha Miklós
19994 XXXIII |                 tányéros állvány, s annak az üregében következik egy igazi lépcső,
19995 I      |                  rejtekajtók, amik a bástyák üregeiből a szabadba vezettek, nincsenek
19996 XXXIV  |               fénnyel világítva be a barlang üregeit, akkor az egész isteni Alhambra
19997 XXXIV  |                     Kezdi mint bányász, mély üregeket váj, vízzel, szénsavval,
19998 XXXIV  |            töltögetve áthordta a hanneshöhei üregen át a jégbarlangba, ottan
19999 XXXIV  |                  átlátszó zöldjével, a belül üreges oszlopok, az oltárok továbbadják
20000 XXXII  |                      kupákból, s azt fenékig ürítse a jó barátságra. Ezzel a
20001 XII    |                       a söröskancsót fenékig ürítve. A sört tudniillik nem szokták
20002 XXXIX  |                     találhatott volna valami ürügyet, hogy a férjét előre bocsássa,
20003 XXI    |                   citromfatörzsök az. „Ezzel üssétek őket!” Ez volt a szava az
20004 XV     |            dobveréshez fogtak kinn a piacon, üstfenekűvel és kétfenekűvel, s utoljára
20005 II     |                    fiúk, mecenzéfi huszárok; üstökbe font hajuk, felcsavart bajuszuk,
20006 XXXI   |                   levágta!”~A halál szolgája üstökénél fogva emeli fel magasra
20007 XXXI   |                     csillagává szegődött. Az üstökösnek nagy elliptikus útja van,
20008 V      |                 ereklye. Száz évet haladott, üstökössel együtt született mennyei
20009 XV     |                      a szép asszony szemének üszkétől.) És emiatt áldozatul esett
20010 XIX    |                 zsáktól szétrobbantott tüzes üszkök közé.~Csak néztek, csak
20011 XV     |                     a hajamba esett egy nagy üszök, s egypár fürtöt elégetett
20012 XXVII  |           rendületlenül, s számlálta a beteg üterén, mikor kezd az érverés csillapodni?~
20013 XI     |                       megfogva a beteg hölgy üterét. – Megmondtam tegnap, hogy
20014 XXXVII |                   nem azért. Nem is azért az ütésért itt, akit soha életemben
20015 XXXIII |                      Már egyszer megkapta az ütését ennek a rettentő lángpallosnak.
20016 XLII   |                     a nap feljövetele többé.~Ütheti az óra az utolsó negyedet!
20017 XXXVIII|                 hárman, Korponayné is nyélbe üthetné most a maga dolgát.~– Csak
20018 XXXIV  |                      Azzal, ha akarta, le is üthette a nyakát az előtte állónak.~
20019 XX     |                  tartani, hogy egyszer fejbe üti magát az öklével, összetöri
20020 XXX    |                  visszakapja a vagyonát, nem ütik le a fejét, mint leütötték
20021 XXVIII |                 székét és megretiráljon – az ütközet derekán!~Belleville lovag
20022 XXII   |                    alól két lovat kilőnek az ütközetben, akkor szokták mondani: „
20023 X      |                    aki a fejedelmét vesztett ütközetből kiszabadítja. Versbe foglalta
20024 XXXII  |                      kurucok elvesztették az ütközetet; de ez nála veszedelemszámba
20025 XXV    |                    alakítását. Ezer egymásba ütköző érdek, vágy, aspiráció dolgozott
20026 XVIII  |                     betaszítja a tolózárt az ütközőbe, s akkor aztán nekidűlve
20027 XXII   |                    elkezdett a pásztorbottal ütlegeket osztani, aminek rá nézve
20028 XVIII  |               szóljon az embereinek, hogy ne ütögessék a hátamat olyan pogány módra
20029 XXXIII |                    Finom hallását már régóta ütögeti valami közeledő moraj, de
20030 XXIX   |                      rá, hogy az nem a lovat ütögetni való, hanem csak sebesen
20031 XXXIV  |            magyarázva, s a bíró mellét ugyan ütögetve, megtartá a kompetens védőreplikát
20032 XXXIV  |                 Rendesen ott a barlang előtt ütöttek össze egy lábtót fenyőszálakból,
20033 XXXIV  |              énellenem, mert nagyobb csorbát ütöttél a címerén, mint az enyémen;
20034 XII    |                      s az állóóra mind a két ütőjével rákezd verni bomlott módra,
20035 XVI    |                  szereti a villámokat magába üttetni.~– Követelem! – kiálta fennhangon. –
20036 XXVI   |                      s azokon csak egy kerek üvegablakcsa volt, ólomkarikába foglalva,
20037 XXXIII |                 amitől én reszketve bújok el üvegbarlangomba, a fejedre lehívni?~– Ha
20038 XI     |                  asszonynak.~Ímhol vannak az üvegcsében a pilulae de cynoglosso.
20039 XIII   |                   itt a világos indicium. Az üvegcséből hiányzik három labdacs.
20040 XXXIII |                      házat megrázta, hogy az üvegek a háztetőn csak úgy csörömpöltek
20041 XXXIII |             toronyszobának vastag pohárfenék üvegekből készült teteje van, azon
20042 XLII   |            mennyezetes ágy, selyempárnákkal, üveges szekrény, aminek karikáin
20043 XI     |                  gyertya elé tartá a pilulás üveget, s azt látta, hogy csak
20044 XXI    |                     egyszerű fekete koporsó, üvegfedéllel. Ottan alszik Serédy Zsófia,
20045 XXXV   |                     a teteje üvegből van.~Ez üvegfödél alatt szunnyadta a túlvilági
20046       |                     a csodálatos halottat az üvegfödelű koporsóban átszállították
20047 XXXIV  |                      szánkapálya, a mesebeli üveghegy, hanem a főtermében a tükörpadlaton
20048 XXXIII |                 FEJEZET ~A dühös oroszlán az üvegkalitban~Az öreg Ghéczy Zsigmond
20049 XXXIV  |                    most nekünk ki nem jön az üvegkalitkájából, ha mi adunk is neki annyi
20050 XXXIII |                nyakáról, azt is rátakarta az üvegkalitra. Tudta, hogy a selymet is
20051 XXIV   |                    derengetett az ablak zöld üvegkarikáin keresztül.~A kiszenvedett
20052 XIV    |                       Wencezlauz hajtotta az üvegkereket. A doktor hozzányúlt a jobb
20053 XXXIII |                  mennykő.~Ott kuporog már az üvegketrecben, mikor a leánya belép a
20054 XXXV   |                  mindennap elmennem ahhoz az üvegkoporsóhoz, s megkérdeni: „Hogy aludtál,
20055 XXXII  |                   egy embermagasságú kalitka üveglemezekből, amik spanyolviasszal voltak
20056 XXXI   |                  bútorzatról lefüggő csillár üvegprizmái egy ablakon át belopózó
20057 XLII   |                    velencei tükör, köszörült üvegrámában.~Az elítélt nő nem állhatta
20058 XLII   |                      azt a pecsétes írást az üvegszekrénybe; meg-meg elővette, újra
20059 XXXIII |                  Odafenn a jégzápor verte az üvegtetőt, idebenn a fogoly öregember
20060 XIII   |                    véka sárkánykígyótojás! – üvölte fel Wencezlauz, mikor meglátta
20061 XI     |             harangokat félreverik, dobolnak, üvöltenek, akkor ő térdre tud ereszkedni
20062 X      |               zörgeti, s a farkasoknak segít üvölteni. – De tudom Istenem, hogy
20063 XII    |                  előtt az éjjeliőr vontatott üvöltéssel adott neki igazat: Lasst
20064 XII    |                     bástyákra minden ember!” üvöltik az erősebb hangok; dobpörgés,
20065 XLII   |                         Hát a kis fiának nem üzen kegyelmed semmit? – kérdezé
20066 XLII   |                  kérdezé a főúr.~– Annak azt üzenem… – rebegé az asszony – …
20067 XXXI   |                 hagyta tovább beszélni.~– Ha üzenete van excellenciádnak Andrássy
20068 XVIII  |                     aztán elküldé Fabriczius üzenetét a seniorhoz.~Az énekes diákok
20069 XXVIII |                  titkos megbízottja, Rákóczi üzenetével, akinek feladata a Szepességet
20070 XXII   |                  Miklós is megkapta annak az üzenetnek a párját, amit őutána a
20071 XXX    |                  Károlyi Sándorhoz, azzal az üzenettel, hogy ő kész aláírni azt
20072 XXVI   |                  lovat akarsz váltani, előre üzenhessek stafétával, hogy ott készen
20073 II     |               mundérja, csak Lőcsére kellett üzenni: onnan előkerült az új.~
20074 XXV    |                  Murányvár kapitányának csak üzennie kellett; az egész Poprádig
20075 XVI    |            parancsolattal; de én először azt üzentem neki vissza, hogy otthon
20076 XXV    |                   időre felhagyni az cinálló üzlettel, s bibickedésre adni a fejét.~–
20077 XXIX   |                   nádasban, hogy a kutya sem ugat többet felőle.~– Azt nem
20078 VIII   |                   egyik ház alól a másik alá ugorhatott át, s a sötétség őt védelmezte.~–
20079 XXIV   |                     és keresztbe állt.~– No, ugorj bele a saruidba hamar; aztán
20080 IV     |                  most is úgy volna, majd nem ugrálnának fel olyan sűrűen az ellenzéki
20081 XXX    |               tocsogó sömlyék volt, csak úgy ugráltak a ló lábai elől a békák
20082 XXXVIII|                     nálad?~Juliánna ki akart ugrani a hintóból, szerencséjére
20083 XIII   |                háztetőről ugrom le!~– Dehogy ugrasz. Öltözzél gyorsan!~Krisztina
20084 XXI    |                       paripát megülni, árkot ugratni; futó paripákról célba lőni,
20085 XVII   |                    föld alatt. Csak mikor az ugrókút készen volt, akkor hívta
20086 XIII   |                     nem! Inkább a háztetőről ugrom le!~– Dehogy ugrasz. Öltözzél
20087 X      |                     birtokra donaciót adott, ugyanabban a császár által is megerősíttessék.~–
20088 XVI    |           Orbánunkért túszul volt ideküldve. Ugyanakkor elfognak a Thurzó-ház előtt
20089 XXXI   |                katona vonul ki fegyverben, s ugyanannyi polgár, buzogányokkal kezében,
20090 XXX    |                    és millió embernek öröme, ugyanannyinak keserűsége, a legtöbbnek
20091 XXXV   |                 felnyitni, hogy megtudhatná, ugyanaz-e, mert a kapcsok be vannak
20092 XIX    |                  Rákóczitól donációt kapott, ugyanazokért őt abban megerősítse.~–
20093 XXXIV  |                        Hogyan? Azt te tudod! Ugyanazokkal a mézszavakkal, ugyanazzal
20094 XII    |             megfordított lapján pedig voltak ugyanazoknak a híres nevezetességeknek
20095 XXXIV  |                 Ugyanazokkal a mézszavakkal, ugyanazzal a varázslattal, csókkal,
20096 VI     |                tanács által.~Pobszt szenátor ugyanennyi észrevételt bátorkodott
20097 I      |             Korponayné, Ghéczy Juliánna.”~És ugyanez a Ghéczy Juliánna később
20098 IV     |                    forint; – ez nem is sok!” úgyhogy utoljára De Hortis azon
20099 XXXI   |                   nagyasszony! Mert az egész úgynevezett szathmári békekötés erőtlen
20100 XXVIII |                ráadás nem a világ; a kocsija úgysincs befogva, a lovakat bekötötték
20101 XXXVIII|                   hirdetve, a visszatérőknek űj időhaladék engedve. A király
20102 II     |                      rögtön előállították az újakat, s Antaeusnak megint vissza
20103 XXVIII |                  vontató kötele. Alkalmasint újat készítenek helyette, mert
20104 XXVII  |                kedvező válságot előidézze.~Ő újítá meg a fekélyektől elcsúfított
20105 XLI    |                 Pelargus elejté a csuhája bő ujjába rejtett háromélű tőrt, s
20106 XXXI   |                 tartva azt a szép rózsaszínű ujjacskáját, én meg a pisztoly csöveibe
20107 XIII   |                     nagyon.~– No, ne tedd az ujjadat a szád elé, elárulod vele,
20108 XLI    |               embernek, s a kezeit a csuhája ujjaiból elő nem húzza.~Juliánna
20109 XXX    |                     a rózsaszínű, hátrahajló ujjak! Nagyon megnéztem őket,
20110 XXXI   |                 becsapnak előtte, s a piacon ujjal mutogatnak rá, s még a világtörténetben
20111 XXXII  |                 selyembogaraim. Rámásznak az ujjamra, mikor etetem őket. Szeretnek
20112 XXVI   |                      egyet füttyentett a két ujján keresztül. – Mért nem szaladsz,
20113 I      |                     diadalok vérmezejébe. Az újkor vezérszellemei nem kérnek
20114 VI     |                  városát a nagy tűzvész után újraépítette, aki a jezsuiták által befalazott
20115 XV     |                     szép tündér háromszor is újraigazította a kontyát.~Mikor Andrássy
20116 XXXVI  |                  harcol, s kilőtt fegyvereit újratöltögetni, sebét bekötözni, ölében
20117 IX     |                      generális uram, egy más újságot. Az éjjel Blumevitz ezredes
20118 IX     |                      és a fejedelmi hadsereg ultimátumát megviszi a német főhadiszállásra
20119 XI     |                  piros, a borotvált helyeken ultramarinkék, kicsiny bajusza, hegyes
20120 XXV    |                   nem találta Andrássy olyan unalmasnak a Löffelholtzék kávéestélyeit,
20121 XXIX   |               ríkatta, kopasztotta, ráért az unalmát űzni, s ahogy tudta, végignézegette
20122 XXII   |                      fejéből már, mindenféle undornak adva helyet.~Vederszámra
20123 XXXV   |                  fonallá szétszedett gubanc. Undorodom a jókedvű emberektől, s
20124 X      |                     Juj! Ne csókoljon meg!~S undorodva takarta el a kezével a száját.~
20125 XXXI   |                     mármost hurcolja magával ungon-berken keresztül, pusztákon, mocsárokon
20126 XXII   |                     Ez volt az értelme a mai ungorkodásomnak ott abban az imádkozóházban.~–
20127 XXIX   |                      kell azért mindjárt úgy ungorkodni.~– Te meg ne trécselj! Hol
20128 XII    |                       mert a jezsuiták ellen ungorkodott; a pápistákat pedig nem
20129 XXXI   |                   apokalipszis legrettentőbb unicornisával áll szemközt: az önzéssel.
20130 XXVIII |               asszonyköntös, mint a császári uniformis. Engem nem bántanak se a
20131 IX     |                  irrelevans dolog. Én rögtön uniformisba vetem magamat, sietek le
20132 II     |                szedrázsiából a patrícius nők unnokái.~Újesztendő napján minden
20133 XXXII  |                     volt összetévesztetni az unokabátyjával, Zsigmond úrral, s nemegyszer
20134 I      |          természetfölötti tüneménynek.~Fiai, unokái, dédunokái, akik vele egy
20135 XXII   |                     védelmében, melyhez most unokájuk visszatér, s melyre te átkot
20136 XXXII  |                    Egy másik Ghéczy Zsigmond unokatestvére, szintén ezredese volt Rákóczinak,
20137 XXI    |                      vár kapujából a két kis unokatestvérét Miklós nagybátya. Az út
20138 XXXV   |                      meg, amikor a testvérem unszolására a kis ágyújával rám célzott,
20139 XXXII  |                    fenyegetőzve, szitkozódva unszolja az alamizsnát; egy csoport
20140 XXXIV  |                   azt a jéggrottát.~Az urak, untukban, a jövő terveit fejtegették
20141 XXIV   |              mendacia. Fui quandocumqae ipse unus ex illis.~Ezzel aztán nem
20142 XIV    |                 aranyom, bálványom, édes kis uracskám!”~Doktor Cornides kihúzza
20143 XXI    |                     Zsófia nem hagyott egész uradalmában egy pórkunyhót se látogatatlan;
20144 XXIII  |            elviselhetővé. Elosztotta őket az uradalmához tartozó falvakba, mindenütt
20145 XXXI   |                      mert az ilyen gazdátlan uradalmakra mások is tarthatnak igényt,
20146 XXXI   |                    nagyon kétségesek. Azt az uradalmat pedig hárman is impetrálják,
20147 XIX    |                Ocskaytól elkobzott sztropkói uradalomba.~– Igen. És hogy adjon a
20148 X      |              fejedelem donatiója a sztropkói uradalomra, amit Ocskay Lászlótól elkoboztak.
20149 XXXIII |                      küldelek, megtalálod az uradat meg az öreg Fabricziust.~
20150 XXIII  |                 teszed, hogy levelet írsz az uradnak.~– S ez tégedet bánt? –
20151 XXXI   |             megmenteni. Azért szöktek meg az uraiktól. No, én már visszakaptam
20152 XXVIII |                         Ahogy a többi magyar urakét is, a kuruc fővezérekét.
20153 XXX    |                     s Blumevitzné tudatta az urakkal, hogy a császár meghalt.
20154 XXI    |                    teke alakú hegy tetejéről uralja a körülfekvő síkságot, büszke
20155 XXXVIII|                      családjának örökösödési uralkodását akarja elfogadtatni.~Ezek
20156 XVI    |                   engedékenyebb hangulat fog uralkodni a törvényszékben.~Azért
20157 XVI    |               alattvalóink iránt gyakorlandó uralkodói teljhatalmunkat nevezett
20158 XII    |                németek, lengyelek, franciák; uralkodók és hadvezérek.~Ez volt az
20159 XLII   |               mondani.~– Ha pedig az én édes uramatyámmal találkozik kegyelmed…~Itt
20160 XXVI   |      platzkommendánstől valót. Hát nem adott urambátyámnak Belleville ilyet? Nem is
20161 IV     |                     tudom, Trux és De Hortis uramék is megnyugasztalva éreznék
20162 XXXIX  |                  hallhatóan suttogá:~– Én az urammal fogok menni. Löffelholtzné
20163 VIII   |                azután került rá a sor Alauda uramra, hogy az is észrevegye.~–
20164 IV     |                kulcsa e csodának az, hogy az urán, a fián, annak a nevelőjén
20165 XXXVI  |                   játszott. Mindannyiszor az urára gondolt; „Ha te kockára
20166 XXVI   |                      Poprádon, hogy a hintós uraságnak elvész az útközben a hintajáról
20167 XXX    |                      lesz. Nézd, milyen nagy uraságod van.”~Juliánna reszketve
20168 XXIII  |                   akik csak a dicsőséget, az uraságot, a pompát keresik, magukra
20169 XXIII  |                     írást is ki mer hozni az úrasszonyától, hát szurokba mártatja,
20170 XXII   |                 előtt. Felmentek panaszra az úrasszonyhoz, hogy Miklós úr mindent
20171 XIX    |                      Nemde az a kívánsága az úrasszonynak, hogy a császár ruházza
20172 VI     |                         Ami pedig Korponayné úrasszonyomnak a dolgát illeti folytatá
20173 XXXV   |                     Valóban, megboldogult jó úrasszonyunknak is ez volt a kedvenc virága –
20174 XXII   |                     minden úr szolgái! Áruló uratoknál van a szégyenkenyér: abból
20175 XXXV   |                       s kedveskedett vele az urától vezetett látogatónőnek.~
20176 XXXIX  |        kényszerítette, hogy együtt menjen az urával, karját annak a válla körül
20177 XVI    |                     akiknek nagymestere volt Urbanovics Márton. (Ennek a szobra
20178 XXI    |                       Hogy minden jól nevelt úrfiaknak való tudományt alaposan
20179 VIII   |                leánynak tíz körme volt, s az úrfinak az ábrázatja annyi gót ábécéjegyet
20180 XXX    |            odaváltják a selyemtakaró alá, az úrfit meg eladják a cigányoknak.
20181 XXV    |                     szüksége van ennek a két úrhölgynek ezekre a titkokra? Erről
20182 XXX    |                 tehet látogatást egy elegáns úrhölgynél. – Görög bolt van Szathmáron
20183 XVIII  |                     a kapitulációról – szólt úrias tempóval Blumevitz de Trautsohn.~
20184 XXXVII |                átkozza vala, vagy hogyha még úriasabb szokást követve, ott menten
20185 XIII   |               ápolónő, a nyoszolyán pedig az úriasszony. Még az egyik alabástromkarját
20186 X      |                     ott hagyják veszni, mint Uriást! De vigyázzanak magukra,
20187 XXXII  |                  maguk között, hogy az „öreg Úristen”. Neki magának is tetszett
20188 XXI    |                     vallása.~Az ilyen hosszú úrnapi istentiszteleteket ő maga
20189 X      |                  mondásait szavalta, amíg az úrnője felöltözteté. Annak volt
20190 X      |           kötelessége; azt is tudta, hogy az úrnőnek most más dolga van. Meg
20191 II     |              települt egynéhány magyar nemes úrra. S a kispolgárság sem az,
20192 XXVIII |                     beszélt neki egy lengyel úrról, aki borokat vásárolni megy
20193 II     |             Engelmayer, Gornides, Kramerius, Ursinus, Lateiner, Pfannschmidt,
20194 XXVI   |                  hogy elfelejti, hogy mi az „ursus”-nak a genitivusa!~– No,
20195 XXIX   |                    széles bőrleveleivel s az urticularia apró, sárga virágaival bekerített
20196 XXII   |                    Lőcséről jön a brigadéros úrtól; leveleket hoz a kegyelmes
20197 XXIX   |                         Isten áldja meg a mi urunkat! Tudtam én, hogy nem szolgálja
20198 XVI    |              kívántam kegyelmetekkel közölni urunknak ezt a szigorú parancsolatját.
20199 XXI    |                 gúnyverset dalolja hozzá:~Jó urunkra, feltamatunk~Semit nyertunk,
20200 XXIX   |               ifjasszonyka üzenetet hoz a mi urunktól? Ugyan mondja meg, mi van
20201 XLII   |                    részesíté a nőt az utolsó úrvacsorájában, amit magával hozott.~Akkor
20202 XXIX   |                 boglyák, kupacok most is ott úsznak a vízben, fenékig elrohadva;
20203 XXXI   |                      a benne kétségbeesetten úszónak.~Ő az egyedüli hajótörött
20204 XV     |                őkegyelméhez nem mehet.~Datum ut supra.”~Aláírva:~„Regina
20205 X      |                      gyorsan: aztán siess az utadra!~Pelargus többet tudott
20206 XXVIII |                     az Ecsedi-láp feneketlen utain?~– Az annak lesz baj, nem
20207 XXV    |                járatlanok és nem biztosak az utak. A két futár itt Lőcsén
20208 XXIII  |                  Felvidékről levezető szoros utakat is megszállatta, s különösen
20209 II     |                   harcmezőn nyert diadalokra utalnak: az oroszlánon nyargaló
20210 XIX    |                      akart hallani. Én rájuk utaltam. Mondja meg, mi kifogása
20211 XXXV   |                 felséged?”; olyan megszokott utam nekem mindennap elmennem
20212 XXVI   |                nyittasd ki a kaput, s eressz utamra.~– Hát hiszen eresztem.
20213 XXXI   |                    lángoló szerelmet, azt is utánadobta… okos emberekből őrjöngő
20214 XXIV   |             lépcsőkön. Miklós és a hadnagyok utánafanyalogtak.~Amint a gyermek meglátta
20215 V      |                   tanács azalatt félrevonul, utánagondolkozni a történteknek, s a jegyzőkönyv
20216 XXX    |                   napi haladékot nekem, hogy utánajárhassak, s az elcserélt iratot visszakeríthessem.~
20217 XIX    |                jeleneteivel, hogy nem ért rá utánajárni, hol van hát az a kisfiú,
20218 XXXI   |                     aztán megint mások, akik utánajártak.~Mert Czelder Orbán az a
20219 XIX    |              keserűen nevetve.~De Fabriczius utánakapott, s megragadta a vállán a
20220 XVIII  |                    tüneményvilágba!”, oda is utánamegy, s ha megint azt mondja
20221 XXXVII |                       Magamra vállalom, hogy utánamegyek ennek az asszonynak. Kísérni
20222 XXXIV  |                  szádon. Az uram majd később utánatok megyen. Hogy én merre mentem