1-allam | allan-aszu | aszub-behiv | behiz-bobes | bocsa-cimze | cinal-csusz | csuto-ecsed | ecset-elker | elkes-elzul | ember-eszme | eszne-feles | felet-feste | festi-fresk | fring-gyepl | gyere-hangj | hango-hinne | hinni-igezo | ignac-jatsz | javai-kardk | kardm-kerle | kerok-kinyi | kinyu-korul | korut-kuruc | kuss-leker | lekes-lyukh | ma-meger | meges-megta | megte-more | morga-nyalt | nyarb-ossze | osszp-palma | paloc-polga | polit-refle | refor-sarka | sarko-szaba | szabo-szere | szeri-takar | takti-terhe | terit-tromb | tronh-utana | utano-vegig | vegka-vissz | visze-zwelf
bold = Main text
Fezejet grey = Comment text
2008 XXX | lovag nem tágított:~– Ezer bocsánat, úrasszonyom! Nem asszonyságod
2009 XXVIII | sértésért megkövető ünnepélyes bocsánatkéréssel ne szolgáltasson teljes
2010 XL | kegyosztásához érdemeket szerezzek. Bocsásson kegyelmességed Kézsmárkra,
2011 XXXI | magyarországi állapotokról.~Ha így bocsátja el Korponaynét maga elől,
2012 XXIV | ereszkednek, a kálvinisták lábhoz bocsátják a fegyvert, s a kezeiket
2013 XIX | S szép csendesen térdre bocsátkozott előtte.~– Hallod az átkot,
2014 XXXI | békeszerződést, s azonnal szabadon bocsátok minden kuruc foglyot, aki
2015 XXVIII | tenorát.~– De mármost el nem bocsátom ám kegyelmed addig, amíg
2016 XXXVIII| főurakat és nemeseket szabadon bocsátották, sok elkobzott vagyont visszaadtak,
2017 XII | No, hát megmondom. Ma bocsátottam útnak az én kicsikémet.~
2018 IV | macelluma egészen rendelkezésére bocsáttatik a szép asszonynak.~– A próba
2019 XXXI | már a kengyelből; de még a bocskor talpon van! Az urak, uraságok,
2020 XXVI | találva, leteríteni; a tavalyi bocsok egyikét meg Hanzi durrantotta
2021 XVI | lacikonyha, palacsintasütő bódé, mézeskalácsos szárnyék,
2022 XXXI | és bajusz nélkül, s fehér bodros parókával, szép metszésű
2023 XII | tüzes égből.~A tábornok bódultan rohant ki a mellékszobába,
2024 I | lépcsőket díszíti a vadsóska és bodzabokor. A déli nap csak a levélszőnyegen
2025 XXIV | dervisgenerálissal együtt. A fogadott böjt ideje letelt, elkezdődött
2026 XVI | volt neki azt a fogadott böjtölést színlelni éjfélig, hanem
2027 XII | semmit.~– De miért?~– Mert böjtölök. Péntek van.~– De hiszen
2028 XXIII | neki halni!~…Nevetik ezt a bölcsek! Hogy ölhetne meg valakit
2029 V | felmagasztosul. S ennek a bölcsességét minden nép megérti és szívesen
2030 XXXVI | bécsi magyar urak minden bölcsességüket commassálták, hogy mentől
2031 XXXV | maga körül. Mit keres egy bölcsész szobájában egy kerekes rokka,
2032 XXXV | a szívében nem lakott a bölcsészek hideg megfontolása, az élettel
2033 X | ablakban, a tűzhelynél, a bölcső mellett~Reggelre sűrű köd
2034 X | volna az a kis fiú ott a bölcsőben, bizony nem mondanék nemet.
2035 XXIX | a mocsárvilágot, csak a bölömbika-madár mély hangja búgott a zsombékból;
2036 XXXI | valamit akkor, amidőn a börtönajtóban azt kiáltá a hintajában
2037 XXXI | pártfogoltja miként lép ki a börtönajtón.~Ez magában nem lett volna
2038 XL | akkor innen egyenesen a börtönbe fogják vinni.~Azt mondta
2039 XIV | Belleville lovagnak pedig a börtönben.~Erre a szóra félbeszakítá
2040 XVI | végrehajtani ezt a vakmerő börtönfeltörést, leányrablást, kockáztatva
2041 XXXI | van.~Alighogy a kézsmárki börtönnek hátat fordíthatott, sietett
2042 XLII | miatt. Ő maga is be volt börtönözve perduellio vádja miatt,
2043 II | igazságot; ez egyúttal a börze, ahol a nagykereskedők szerződéseiket
2044 XXXII | kripta nyílását, hogy sírdúló bogarak be ne törhessenek, s aztán
2045 XIX | csipke csak úgy repült rajta; boglár, nyakörv versenyt ragyogott
2046 XXIX | takarítani a sok esőzés miatt: a boglyák, kupacok most is ott úsznak
2047 XXI | fejéből a mámor, még akkor is bőgőhegedűnek nézte az eget. Vagy nagyon
2048 XIII | illő fonál. Csak szőjétek! Bogozzátok!~– Utánam! Előre! – ordított
2049 XXIX | levében, odaállította azt bográcsostól a lovag elébe.~– No, most
2050 XXVI | a kandallóba, tedd fel a bográcsot. Anyádnak mondd meg, hogy
2051 XXV | Löffelholtzné kérdezé Andrássytól, bogy szereti-e a „Hammer und
2052 XXXII | ültetett gyümölcsfákból és bogyárbokrokból volt rendezve, szőlőlugasokkal,
2053 XXXII | mögött mondják el a „pan Boh dáj”-t; ezek az „indios
2054 XXXI | másikat. Válassz!~– Eredj! Bohó vagy! Van őneki, akit szeressen.~
2055 IV | sólymárt, pecért, trombitást, bohócot is, szívesen látnók minden
2056 XIX | császári főtiszt. – Nagy bohóság volna a látszatért feláldozni
2057 XXIII | kell viszontálmodnia. Ilyen bohóságok is boldogítanak!~Az egyedüli
2058 XXXVIII| megszabadítás furfangos bohózata. Léni asszony, ki az ópiumpilulákat
2059 XXIX | lószerszámot, felszerelte vele a bojtorjános rémondát.~– Ez se hitte
2060 XXX | hogy meg nem ütötte benne a bokáját, szép szerével megszabadult.~–
2061 XVIII | minden jóval, megvivátozván a bőkezű bírót, a vitéz generálist,
2062 XXXI | pestis emlékére, királyi bőkezűségből emelt szoborcsoportozat,
2063 II | patríciusok buzgalmáról és bőkezűségéről tanúskodik; hanem ez idő
2064 XXXI | még csak az etikettszerű bókgörnyedést sem végezve, kisietett a
2065 XXXI | fújt, a fej köszöngetve bókolt felé: Agyő, szép asszony!~
2066 XXI | megmászhatatlan: se fa, se bokor rajta; csak az egyik oldalán
2067 XLI | Magyarország.~S aztán mi neki e bokréta valamennyi virágszála?~Tartozik
2068 XXXVIII| négylevelű lóherét, hanem letépi bokrétának azokat a haragos kék sisakvirágokat,
2069 XLI | Zsigmondhoz.~Ezt az egész szép bokrétát mind kezében tartja most
2070 XXX | kell, nincs gazdája. Fák, bokrok, összevissza nőnek a területén
2071 X | ölelget, addig ő odakinn a bokrokat zörgeti, s a farkasoknak
2072 XXXII | az.~Arrafelé törtetett a bokrokon keresztül, s csakugyan ott
2073 VIII | szidta valamennyit, mint a bokrot, hogy a védelmükre bízott
2074 XIX | lyukhoz vissza, hogy az volt a boldogabb, aki a fejével mehetett
2075 XXIII | viszontálmodnia. Ilyen bohóságok is boldogítanak!~Az egyedüli vigasztalása
2076 XL | előveszi, hogy a férjét boldogítsa. A kisfiát is hazahozta
2077 XXIII | panaszhang sem tévedt aközé. Boldognak nevezi magát, hogy férje
2078 XXI | tudnia, hogy szerencsétlen. A boldogok hadd veszekedjenek a szentek
2079 XXXIX | lelkem uram. Olyan nagy boldogság volna ez, amit te énvelem
2080 XXVII | értem, ha egyszer a fiam boldogságát a kezemben tartom. Vigyen
2081 XL | Édelegni, andalogni, boldogságról beszélgetni azzal a nővel,
2082 XXI | folytatta, s úgy került, hogy a boldogtalanok végighallgatták valamennyit.
2083 XXI | szentek palástjai fölött, a boldogtalanoknak csak egy Istenük van: a
2084 XII | akkordok után fejével negédesen bólintva.~– Ismerem a cudart – felelt
2085 XXIII | három szó elég egy asszonyt bolonddá tenni! – Még csókot is adna
2086 XXIX | Szathmárig.~– Nem ettem bolondgombát – dohogott az öreg. – Hogy
2087 XXIX | Inkább hadd járja meg a bolondját. Én teszem őtet meg. Van-e
2088 XXXI | okos emberekből őrjöngő bolondokat csinált… egy ártatlan lánykát,
2089 III | azt hallgatni, hogy mit bolondoznak a papok – felel rá szabad
2090 XXXIII | őmiatta tettem. Én nagy bolondságaim, én sűrű vétkeim, engem
2091 XXIII | hallják, hogy asszonyok bolondulnak utánuk. Nem szégyen az,
2092 VI | rám fogta, hogy meg vagyok bolondulva, megfogatott, megkötöztetett,
2093 I | int.~Az első képet a mély boltív megvédte az idő viszontagságaitól,
2094 XXI | egyetlen kapuhoz, melynek boltíve fölött három páncélos és
2095 II | befoglalva, mely kettős boltíveken nyugszik.~Ezekben a csarnokokban
2096 III | érkezének a templom nagyszerű boltíves ajtajához a városbeliek,
2097 XXXIV | kristályépületet, minden oszlopaival, boltozataival, hogy e káprázatos fénytől
2098 XXII | bebocsáttatott a kapu belső boltozatát elzáró vasrácsig.~Itt előbb
2099 XXXIV | folytatja mint építész, óriási boltozatokat emel a mélységek fölé, rengeteg
2100 IV | tömör oszlopokon nyugvó boltozatokkal, szabad kilátással a piacra.
2101 XXIV | összefutó csúcsívek magas boltozatot képeznek, melynek keleti
2102 VIII | végén elfogták az árkádok boltsikátorait, s úgy hajtották fel a vadat.
2103 XXI | a várat, nem voltak azok bolygatva, a kertész piros virágú
2104 XXXIV | eltakarták a jégkárpitok, a bolygó fények eltünedeztek az átlátszó
2105 XXXI | napsugártól szivárványszínű bolygótüzeket vetnek szerteszét a szoba
2106 XXIX | láng táncolt; lidércfény, bolygótűz: a mocsárvilág rejtélyes
2107 XXIV | leve, minthogy a gyümölcse bolyhos, meggyógyítja a kopaszságot,
2108 XXIII | salétromot, töltethette a bombákat. Esztendős ostromhoz készült.
2109 XVI | reggel városunkat nehéz bombákkal és tüzes golyóbisokkal kezdi
2110 XVI | hányatott, s azokban egy bombavetői batteriát és egyéb árkolájt
2111 XXX | növekedve, mint a lavina, bomladozik most már szerteszéjjel,
2112 XXX | bízva. Az ezredek csapatokra bomlanak, megszűnt a parancsszó,
2113 XXIX | hajdú minden szilárd elvei bomlásnak indultak az ilyen nagy ígéret
2114 XII | két ütőjével rákezd verni bomlott módra, mintha vészharang
2115 XV | már istenasszony lesz.~– Bomolj meg! Ha a deputáció jön,
2116 XXV | nyelvet, amit megérteni már a bon tonhoz tartozott, de azért
2117 XVI | humillimus! Domini spectabiles! Bonas vesperas precor!”~Ez pedig
2118 XXV | vonás vegyült a francia bonhomiájába, amit az ő éles megfigyelő
2119 IV | után mindjárt („pro publico bono”) a bírságok pintjei közcélra
2120 XXV | Zsófiától. Soha egyet sem bontott fel közülük. Odarakta őket
2121 XLII | állhatta meg, hogy le ne bontsa zilált haját, s meg ne fésülködjék.~
2122 XIX | Belleville lovag, egy ismeretes bonviván, aki egy szerencsés légyottért
2123 XXV | összeolvasni a bécsi és a szathmári bonyodalmakat. Látni magát a tüzet, ami
2124 XX | pápista harang azt mondja: „Boooldog Isten, hooonnan élünk?”,
2125 II | Engelhard, Tribel, Raicheburg, Borad, Zabeyer és a többi: egy
2126 IV | az ellenzéki nizushoz. Ez Borád patrícius, szappannal és
2127 XXVI | mind híresek voltak a jó boraikról, a kitűnő konyhájukról,
2128 III | melyből az Úr vacsorája borát itták, ma is tartogatják
2129 XV | nyírt hajjal.~Alig hogy a borbélyát lerázta a nyakáról a tábornok,
2130 XXXII | volt kifeszítve halcsont bordákra.~Amint egy villámlást meglátott,
2131 XXVIII | halott arcát a kámforos borékkal, s kiment a mellékszobában
2132 XV | Zebaottal az asszírusok bőrére. Éppen a szerződésre paroláznak,
2133 XXIX | tekintgetett hátra a szekér bőrernyője alól. A vén hajdú kitalálta,
2134 XXVI | mellett, anélkül, hogy a bőrfüggöny meg is mozdult volna.~Andrássy
2135 XXVI | kitérésre ösztönözze.~A hintó bőrfüggönyei le voltak húzva, s azokon
2136 XXXI | hintaja belsejébe, húzza be a bőrfüggönyöket, rántsa a fejére a palástját,
2137 X | Lám a német mily kövér~Bőribe se fér,~Mégis mindig enni
2138 XII | így felelt a hatodik kupa borig.~Ugyan kegyetlenül bántak
2139 XXII | azután előkereste a nagy bőriszákjából a pecsétes levelet, ami
2140 XII | lábaihoz, s kezeit csókokkal borítani.~– Ne bántsa! Eltörik! –
2141 XXX | császári sassal, de hisz a boríték nem is veszett el, a pecsétek
2142 XXV | fel tudja nyitni a levelek borítékait, a pecséteket ismét helyrepótolni
2143 XXX | helyébe, azt húzta ki a borítékból a Pálffy bán, mikor felvágta
2144 XXVII | elcsúfított arcon a hűsítő borítékokat, ő adta be neki arany kanálkával
2145 XLI | a kezébe a hamuval telt borítékot.~– Nincs ellenük semmi bizonyíték
2146 XXXIV | minden évben egy új lapot borított rá. Nincsen ennek a zárnak
2147 XXIX | fehér, mintha hóval volna borítva; ujjnyi vastagon takarja
2148 XXIV | letelt, elkezdődött megint a borivás, s a fiú is ott velük végighallgatta
2149 XXXVI | vékony asszonyhangon, a borízű férfiröhej közé vegyülve;
2150 XXX | húzta széjjel a kocsiernyő bőrkárpitját, kikémlelve a nyíláson:
2151 XXVI | forgácsfánk mellé, aminek a neve „borkorcsolya” volna, de azért „sörszánkának”
2152 XXIX | melyen túl a mynphaea széles bőrleveleivel s az urticularia apró, sárga
2153 XIII | zárt katlanából a forró borlevest, csészébe öntötte, kanállal
2154 XXIX | aminek az egyik szegletét a bormérő söntés foglalta el, a másikat
2155 XVI | csőcseléket. – Vagy kifordítom a bőrödet, s dudát csinálok belőle!~
2156 XLI | gyújtott.~Azután előkereste a bőröndje fenekéről azt a kis szarvasbőr
2157 XXXIV | inkább bányászlámpát, amit a bőrövre akasztanak, azt megmagyarázta
2158 XXXI | ilyenkor éjsugáros kék ég borong – s meg lettek volna szerezve
2159 VII(1) | satisfactiót, csak menjen haza s borongassa a fiának a fejét pálinkával.
2160 XXIX | az ő embere!~Volt dolga a boroskulacsnak, hogy a kocsis kedve el
2161 XXII | Az biz a pince volt, a borospince, nem a kriptákba vezető
2162 IV | ajtócskát. Ez meg egyenesen a borospincébe vezet. Annak a küszöbe is
2163 XXXVI | Andrássy homlokán~Virul a borostyán.”~„Esik eső karikára~Az
2164 XXXII | veszedelmeket: átmegy az a borotvahídon is! Hát még ha ez a valaki
2165 XII | volt, aki a földglóbust borotválja, maga olyan kopasz, mint
2166 XV | várta már az előszobában, a borotváló eszközökkel.~– De bizony
2167 XLI | áll, a krikehájok előtt borovicskás kotyogó, a szamárevők előtt
2168 XXXVI | amilyen szokott lenni egy borozó férfitársaságban, amely
2169 XII | sorban az ő hőstettei – a borozóasztal mellett; a végső sor ezt
2170 XXXVI | hátát a kályhának vetve, a borozóasztalnál ül Fabriczius, s egy palatáblára
2171 XXIX | Sörre bor – mindenkor: borra ser – sohasem”.~– Átkozott
2172 XXV | ismerték a tábornokot. (Sok borravalója bánta.) Mindenki kezet csókolt
2173 XXIX | szabolcsi lovak meg a bőséges borravalók csodákat műveltek. Éjjel-nappal
2174 XXVIII | asszonyság utazik, aki bőséges borravalókat osztogat, s ahol megszáll,
2175 XXVIII | minden pénzvesztegetés, borravalóosztás és szép szóval könyörgés
2176 IV | hallhatólag rebegé: „magyar bors = négy forint; – ez nem
2177 IX | vigye haza, térdepeltesse borsóra, koplaltassa meg kenyéren,
2178 XXV | Belzebubnak! hogy még a háta is borsózott bele a tábornoknak.~Ugyan
2179 XXVI | el őket holnapra fainul borssal és babérral meg szerecsendióval,
2180 XXII | lelocsolta magát az égő borszesszel. Arca halálsápadt; szemei
2181 XXII | rongyait odadobja az égő borszeszbe. A meggyulladt papírrongyok
2182 IV | hosszú legényfia, aki az apja bőrtáskáját viszi a hóna alatt.~A lőcsei
2183 XXXI | fellépdegél; a vörös dolmánya s a bőrtokba dugott hosszú, nagy pallosa.
2184 XXI | Országunkbul kibujdostunk,~Magyar bortul elmaratunk.~Innen nyílik
2185 XXVII | akkor ismét vérbe, lángba borul az ország!~Ő keresztüllátott
2186 XXXV | hozzá ezt az asszonyt: „Borulj arcra előtte, s áztasd a
2187 XXXV | Engedjen odamennem hozzá! Hadd boruljak le a koporsója elé! Hadd
2188 XXIV | mohamedhívők pedig arcra borulnak, „Allah akbár!” mormogással.~
2189 XXXIV | csillagra nehéz szempillák borultak.~– Elvállalom – suttogá
2190 XIX | férfi pedig egymás vállára borulva, s egymás kezét szorítva
2191 X | Akárhogy következnek egymásra a borús fellegek, a vége mégis az
2192 XI | napestig. A leány mint a tüskés borz, összehúzta magát, s nem
2193 XXII | nyírott haja, mint a serte borzad szerteszéjjel.~Mint valami
2194 XVI | Némán néz rá minden ember. A borzadás fut végig rajtuk.~A hóhér
2195 XLII | Egy emlékezetébe jutó szó borzadoztatá végig a lelkét.~Mikor a
2196 XXXV | szétsugárzik.~Juliánna félve, borzadozva csúszott közelebb a halotthoz.
2197 XXII | térdére könyökölve, s nagyot borzadt, mikor az ijedőse jött a
2198 XXVIII | is el magával, akkor is borzalom az ő láthatatlan arcába
2199 XXX | s odamutatott, babonás borzalommal. – Nézze a lovag úr, hiszen
2200 XXVII | nem ismeri kegyelmed azt a borzasztó vészt, amitől minden tizedik
2201 XV | meggondolta a dolgot, s egyet borzolt a kurta hajában az öt körmével.~–
2202 VI | végignéz a belépőkön, s hideg borzongás futja el tagjaikat.~– Nos! –
2203 VIII | caput. Tu asinorum rex. Tu bos trismegistos.~– Satis! Ha
2204 XXI | minden fegyvernemével nagy bőségben volt a vár ellátva. – Lenn
2205 XVII | szép csorgó kútjuk, ahonnan bőségesen elláthatta magát az egész
2206 XXVI | kinn volt az utcán.~Nagy bosszankodására, az öccsének, a dervisgenerálisnak
2207 XXVIII | nyersen a lovag, erősen bosszankodva, hogy a filiszter még őt
2208 XXXV | emberektől, s a kacaj felháborít. Bosszant a gondolat, hogy még lehetnek
2209 XXVI | mosolygós arcot csinálni a bosszantáshoz.~– No, én nem akarok olyan
2210 XXIV | zászló se sejtesse azt vele.~Bosszantotta, hogy így olvadoznak ezek
2211 XXXI | gyalázattal tetézték. A bosszú szomjas és éhes. A németekkel
2212 XXXIII | enyémet úgy hívják, hogy bosszúállás. – Akarsz belőle kóstolni?~–
2213 XIX | hogy kínálják a poklok bosszúálló szellemének.~Ezenközben
2214 XXXIX | határozták. Azok félnek, hogy én bosszúból vagy haszonlesésből elárulhatom
2215 XII | állok! – kiáltá a vitéz, s a bosszúja elől sikongatva futó hölggyel
2216 XXIII | úgy, ahogy téged, halálos bosszúra gyulladna miatta. De te
2217 XXVI | francia hirtelen lefegyverzé a bosszúságát. Cordialisan megszorítá
2218 XIV | A diadalmaskodó népség bosszúval ordítá: „Oda kell őt csukni
2219 XXX | lovagot paprikás bürgével meg boszorkányhistóriákkal, hogy annak a szája égett,
2220 XXX | lovag komolyan elhihette a boszorkányhistóriát, mert ő jó nevelésben részesült
2221 XXX | nem hisznek semmit, még boszorkányokat sem.~Másnap reggelig ráért
2222 XXX | itt kell maradnom ebben a boszorkányos hajlékban. Szólítsa a menyecske
2223 XXXI | libegő pilléit – a halál boszorkánypilléit.~ ~Hová és merre most?~
2224 X | bizony!” hát abból a híres boszorkánypogácsából, amit a felesége készített,
2225 X | kérdi álmélkodva.~– Én boszorkánypogácsát, Pelargus pedig kemencét
2226 XIII | megszabadítójával, vagy boszorkánysággal kellett végbemenni.~– Nyissák
2227 XXV | Erények és bűnök egymással boszorkánytáncot járnak; ma az egyik kezén
2228 XXV | Látni magát a tüzet, ami a boszorkányüstöt forralja.~De ezeknek az
2229 III | Alauda uram mérgesen ütött a botja végével a márványpadlóra,
2230 VI | tépte le azt magáról és botjára göngyölítve, odadobta a
2231 XXXIV | párkányzaton végig, vaskampós botjával meg-megkapaszkodva. Térdeire
2232 XXIX | valamelyik résbe csak bele kell botlani, s akkor a lova menthetetlenül
2233 XXXVI | nagyravágyásom egy rossz lépést botlatott el velem, azért száz mérföldet
2234 XXX | menyecske. Kegyelmed is így botlott rajta keresztül, köszönje
2235 VIII | valaki, nappal pedig a népség botokkal ne szurkálja, s a ruháját
2236 XVI | csak fel a magasba, úgy botorkáz le a lépcsőkön, keresztül
2237 XXII | halott; majd fognék egy botot, s tudom, úgy elraknám,
2238 XXII | Kegyelmed ma pogány módon való botránkoztatást okozott a templomban, az
2239 XXII | fogadtál, miért csináltam azt a botrányt ott az imádkozóházban? Igaz,
2240 XVI | leányom?~S a bírói aranygombos bottal végigcsapott az asztalon,
2241 XIV | sajgó erére kaptak volna egy botütést. Csak az asszonyság nem
2242 XXII | ahogy a betyárok szokták botvívásnál, megpörgeti azt az ujjai
2243 XXX | széles abroncsszoknyában, bouffantsokkal, szalüppel, toronymagas
2244 XXXV | szegfüveket nem adnám a Bourbonok liliomaiért, sem a római
2245 XIV | saint gris! Ces cancre des bourgois! Mi történt itt veled, bajtárs? –
2246 XXV | Löffelholtz táborszernagyhoz, bővebb információkat venni.~Blumevitz
2247 XVII | repkénnyel, földi tök szárával. A bozót előtt, mely e domboldalt
2248 XVII | oltalom nélkül, ki abba a bozótba, ahol az üldözött hiúz és
2249 XXIX | alakot a parti rekettye bozótja.~Az a rejtett út, amit csak
2250 XXI | oda a rózsákat, amik most bozótként hajlanak alá a nyirkos falakon,
2251 XXIX | beavatottak ismertek, folyást bozóton, nádason vezetett keresztül,
2252 XXX | összevissza nőnek a területén sűrű bozóttá, soha azokat emberkéz nem
2253 XV | a tábláján felismerte a brandenburgi címert, s lett abból aztán
2254 VII(1) | und leigt nen an gutten Brandwn off. Keibe wu worst? – Beim
2255 XXXII | dáj”-t; ezek az „indios bravos”-ok, a nem köszöntő tótok,
2256 XI | egy korsó sört.~– Itt van, bregyó! Vedelj! Pofázz!~S bedugta
2257 XXXV | magáról.~A dandár, amelynek brigadérosa lett volna, masírozhatott,
2258 X | főstrázsamester ezredesi, a generális brigadérosi rangot kapjon. Azután a
2259 XXVI | mennykő!~– No, no. Geduld bringt Rosen – biztatá őt csendesen
2260 XXXI | alkalmatlan. Elküldték Angliába, a brit kormányférfiakkal értekezni.
2261 XXV | nagyokat hagyott nyerni a brodsitzer gregarius játszónépnek,
2262 XXXV | Egy Pelsőczi Bebekféle bronzágyút; amit ő valahol elrejtve
2263 IV | lutheránussá lett püspök aranyozott bronzrámába helyeztetett el, szemközt
2264 XXXI | az íróeszköz zománcozott bronzremekmű, miniatűrremek festésekkel,
2265 XIX | hajításra készen.~– Mit akarsz, bruder? – kiáltá rá Korponay. –
2266 IX | allotriákat! Én tisztelem a Brutusokat és Foscariakat, akik a saját
2267 XII | Ej! Félre bánat, félre bú! Danold újra azt az én nótámat!
2268 XIII | fejecskédet, ezt az aranyos bubafejet ide a vánkosra, s aludjál
2269 XXXI | hogy e lángtól égő arc a bűbáj varázsával legyen elárasztva;
2270 XII | pillák alól veszedelmes bűbájt sugárzanak elő; orra és
2271 XXIII | még csak egy árnyéka sem a bűbánatnak, nemhogy a szemrehányásnak;
2272 XVI | hogy feldagadt a fejem búbja, amint az ajtónak nekirontottam
2273 II | Hain, Plasinger, Gráff, Buchwald, Engelhard, Tribel, Raicheburg,
2274 XVI | elfogatást? Mit jelképez a Buchwaldok Jákob lajtorjája. A pestisgyógyító
2275 XXIX | virgácstermő ágait valami emeltebb bucka tetején, hanem a messze
2276 1 | keresztül volt az a köznépnek búcsújárási tárgya; emlékét a népajk
2277 XXVI | Krasznahorkára. Lett volna oka e búcsújárásra.~
2278 XXXVI | magát a dohos könyvek közé; búcsújárójává szegődött egy múmiának,
2279 I | köznép szentnek hiszi, s búcsúra jár hozzá. A szájhagyomány
2280 XLI | meghalsz, tehozzád járnak majd búcsúval a népek!~Hadd vesszen Andrássy
2281 XXXVIII| amikor búcsút vesz tőle. Szép búcsúvétel volt! Azok a levelek mind
2282 IX | és elég veszedelmes, hogy búcsúzás közben egy gyöngéd szóval
2283 XXXVI | szerelmes urad kezébe, amíg búcsúzni nem kezdtek. Ez legyen az
2284 XXVIII | veszteni való pillanat: én búcsúzom kegyelmességedtől – a viszontlátásig.~–
2285 X | Marinkának nevezd. – Ne sokat búcsúzzunk. Azt nem szeretem. Talán
2286 XXXI | nevezik rangra elsőnek (Buda, Pozsony, Székes-Fehérvár,
2287 XXI | Neki még a tömjénfüst is büdös volt, hát még a kálvinista
2288 XXIV | út az erdőből.~Egy széles bükkerdő terült el a várhegy lábánál,
2289 XXXII | szálerdő háromszázadlátott bükkfákból; az be sem volt kerítve;
2290 XII | tréfáltam. Csak a szám járt el. Büntesd meg érte! Tégy rá tüzet!~–
2291 XXIII | vétetteknek”, ezt mondta: „büntess meg minket a mi vétkeinkért,
2292 XXXV | gondolt, hogy milyen kegyetlen büntetés lett volna az, ha az első
2293 XLII | vesztőhelyről a temetőbe; akinek a büntetéséhez még az is hozzátartozik,
2294 XV | Elég fegyelmetlenség, sőt büntetésre méltó mulasztás már tőle,
2295 XXII | törvényhozók nem szabtak büntetést az apagyilkosra; azt mondták:
2296 XXXIII | istenkáromlásért ezeríziglen bünteti meg a Zebaoth a gyermekeket.
2297 XX | mintha meg akarná magát büntetni ezért a szóért.~Korponaynak
2298 XLII | felfedezte, s annak részeseit a büntető igazság kezébe szolgáltatá.~
2299 XXX | Andernach lovagot paprikás bürgével meg boszorkányhistóriákkal,
2300 XXVI | szólt a postamester, s bürokratai pedántériával húzta elő
2301 XXIX | hogy maradjon hátra: – bürü következik; így hívják azt
2302 XXXV | kérte tőlem ezt a családja büszkeségét képező nevezetes írást,
2303 XXXIII | emberei megvoltak sértve a büszkeségükben, fenyegetve, elmellőzve.
2304 IV | basszus hangja, s az ismeretes búgásra mind az egész gyülekezet
2305 XXIX | bölömbika-madár mély hangja búgott a zsombékból; a fiait szoptató
2306 XX | toronyból, apraja-nagyja búgott-bongott, csilingelt tehetsége szerint.~–
2307 I | kősánc vízárkaiból most már buján tenyésző gyümölcsöskertek
2308 XIX | velem együtt, dicsőséges bujdosásban, hadd szokja meg a becsületes
2309 XXXVII | asszonynak a lelkében ott bujdosik már régóta egy veszett manó,
2310 II | szolgált az egész ország bujdosóinak. Annak a kövei vannak beleépítve
2311 XXXII | Egyszer megcsípték már éjjel, bujdostában, Fügedy Nagy Endre házánál,
2312 XVII | zegzugait összevissza nem bujkáltam, hogy mi módon történhetett
2313 XXXIII | istenharagot, amitől én reszketve bújok el üvegbarlangomba, a fejedre
2314 XII | prémezett, damaszt kaftánba bújt bele, amit derékon átkötött
2315 XXXVI | balsors meg nem alázza, a bukás el nem ejti. Híve marad
2316 XXXIV | megmagyarázta a sűrű előre-hátra bukdosása a síkos jégúton; estében
2317 XXXI | száraz ágra mi vár?)~Meg is bukik ma minden esedezés, ami
2318 XXII | lesz. Ne félj, hogy rá ne bukkanj!~A huszár átadta a lovát
2319 VIII | sarkánál egy magános férfi bukkant ki az utcából, aki tolvajlámpást
2320 XXXI | pályadíjul a vén Fabriczius buksi fejét megtartsa a nyakához
2321 XXXIV | mégis legtöbbet ér az én buksim – enyelgett Pelargus –,
2322 XXIX | egy-egy kajla nyír ereszti búnak a virgácstermő ágait valami
2323 XXXV | csókolta. Minden csók egy bűnbánat, egy bocsánatkérés volt,
2324 XXXVI | százszorta nagyobb volt a bűnbánatom. Íme nem tartottam elégnek,
2325 XXXI | igényt, akik nem későn, bűnbánva tértek meg a trónhoz, mikor
2326 XII | megnyugtatja a lelkiismeretét; ha bűnbe esik, az óra volt a hibás,
2327 XXXVI | legyen megbocsátva.~S hogy a bűnbocsánatát meg is pecsételje, előhívta
2328 XXXVI | volna, hogy ő maga adjon egy bűnbocsátó csókot a leányának. Annyira
2329 XXIX | Alszik az most, mint a bunda. Hadd horkoljon. Én viszem
2330 X | életem! Jól betakargasd a bundába az úton. Felírtam a számodra,
2331 XVIII | kiáltá férjének. – Kapd fel a bundádat, fogd a kardod! Árulás van
2332 XXVI | nagyon mérgesen ugrott ki a bundájából, össze adta teremtettézve
2333 XXIX | beszélgetésre bírható. Vette a bundáját, béklyóba tette a lovait,
2334 XXXIII | találja magát, mely tele van bundákkal. Ott nem marad: tovább keres;
2335 XXXIV | jégbarlangban. Hoztak magukkal bundát, nem fagytak meg. Tüzet
2336 XVIII | szokott aludni, egy medvebőr bundával betakarózva.~Amint az ajtaját
2337 XL | a kezet, mely az árulás bűndíját elfogadta! És csókolgatni
2338 XXXIII | gyermekeket. Melyikünknek a bűnéért akarod, hogy az ivadékaid
2339 XXI | akiket szeretett, minden bűneiért: aki még most sem akar átmenni
2340 XXXIV | érdemei súlya lenyomta a bűneiét. A megtérőt be kell fogadni,
2341 XXIII | keblébe rakják le az asszonyok bűneik vallomását.~– Tehát bűne
2342 IV | tanácsbeliek communikáljanak, s bűneikért extra feloldást kapjanak.
2343 XXII | a szívük körül.~– Isten bűneinkért sujtol bennünket, mert csak
2344 XII | Hogy fázik az ember, ha a bűnére gondol.~– Legyen mind én
2345 XXXV | lett volna az, ha az első bűneset után a lángpallosos angyal
2346 XXVI | vigyázzon magára! És semmi bűnét nem vetette a szemére!~Most
2347 XXXIII | mekkora volt bűnöm, hogy bűnhődjek érte.~– Hazudsz, hazafutsz,
2348 XXX | Isten a magad kezével! Ott bűnhődjél meg, ahová legjobban sietsz.
2349 XXVI | kéznek az odanyújtása is bűnjelnek számíttatik be.~Ő tehát
2350 XXXIV | Ilyen ábrázatja van a bűnnek? Így festik-e a rossz lelkiismeretet? –
2351 XLI | bocsánatot kérj attól, azért a bűnödért, aminek fele az ő bűne volt.~
2352 XXV | Felfordult világ van! Erények és bűnök egymással boszorkánytáncot
2353 XXIII | mese; a hit csak babona. A bűnösöké a mennyország. A pokol a
2354 XLII | inkább tartoztál hűséggel a bűnösöknek, a békeháborítóknak, az
2355 XXXVI | becsületest üldözték, a bűnöst futni hagyták; a vallási
2356 XXII | meggyűlölni.~– Minő névtelen bűnről beszélsz itt?~– A régi görög
2357 XII | egész életére kölcsönös bűntársi viszonyban érezze magát
2358 XXIII | testvérével, kinek Isten bűnül ne vegye az ő hóbortjait.~
2359 XIII | adva.~A lovag, köpenyébe burkoltan ott várta a jeladást. Kalapjával
2360 III | feje selyemfátyolba volt burkolva, mely a homloka és az álla
2361 XII | ne fossza róla az illatos burkot. Ez az ő kedves csemegéje.
2362 XLII | húzódik utána a sárban, ami a burokból kimaradt. Valami kivégzett
2363 XXXI | kezdte rá a kongást, mély búskomor, zúgó hangjával, mégpedig
2364 XXXV | szenvedélyes hajlamoknak, a méla búskomorság.~Az olyan éles asszonyi
2365 XXIX | egy-egy sáncforma földtúráson búslakodott egy félig kiégett, félig
2366 IV | melódiái a Rákóczi-nóta búsongó dallamaival, míg egyszer
2367 XVI | kutya a kútban.~– No, ne búsulj! Majd kirántalak én!~– Azon
2368 XXXI | A nő felállt, és fejét buszkén fölemelte.~Haragtól tompított,
2369 XXI | tanúsítják, s egy-két régi bútordarab, minő fényűzés volt egykor
2370 XLII | egész ódon pompával volt bútorozva; ahogy az magas vendégek
2371 XXXI | elevenebb színeik voltak, a bútorzat luxuosus és luxuriosus,
2372 XXXI | kitündöklő aranyozott, fehér bútorzatával; az oldalt álló velencei
2373 XXXI | vastag, puha szőnyeg fedi, a bútorzatról lefüggő csillár üvegprizmái
2374 XII | kezébe volt adva egy pálinkás butykos, a másikba még egy boros
2375 XII | a kezébe azt a pálinkás butykost – zsémbelődék vele a szép
2376 XXXI | is elárulják azt a nagy bűverőt, ami ezt, a hajdani köznemesből
2377 XV | pulya, aki a palástjába búvik, jelenti ama gyermekeket,
2378 XXII | körül, egy vaskör meg egy bűvkör.~Az utóbbiról nem volt Zsófiának
2379 XXXIII | odamehetnék hozzájuk a magam búvó útjain. – Ők várnak rám.
2380 XXIV | nagy ragyogó szemeiből bűvöletet árasztva, ajkairól úgy hangzott
2381 XII | mesélni. Addig cirógatsz a bűvös-bájos tenyereddel, míg a szemem
2382 XXXV | álmok. Magam is keresem a búvóhelyet, s örülök, ha megtaláltam,
2383 XXXV | kóbor mosoly az ajkon oly bűvrontó lehet, hogy a feltalált
2384 XXXIV | csillagnak még mindig van elég bűvsugára.~Arra a két csillagra nehéz
2385 XXX | elromlott. Az idén nem lesz se búza, se bor. Siessen minden
2386 XXXI | látta maga előtt, a kaszált búzarenddel, s annak a folytatásával,
2387 VI | hogy a nép kaszájával hol a búzát vágta, hol az ellenséget –
2388 XXVIII | ott már kezdődik az áldott búzatermő fekete föld; nagyon jó föld
2389 XXVIII | magától, hogy a hivatalos buzgalmában elkövetett sértésért megkövető
2390 II | mind a régi patríciusok buzgalmáról és bőkezűségéről tanúskodik;
2391 XXI | tartani annak, aki a magáéhoz buzgón ragaszkodik. Hisz amit magánál
2392 XVI | kórházat alapítá, s maga is buzgóságának lett az áldozatja. A kőemlékek
2393 XXI | boldogasszony tenyerének a bűzi!~(A lapos méntát hívták
2394 XXXI | lett fizetve.~Megfizetve!~Buzogánycsapás nem sújthatott volna le
2395 XXXI | fegyverben, s ugyanannyi polgár, buzogányokkal kezében, zeneszó mellett,
2396 XXIX | partjain díszlik aztán a buzogányos nád, az élesmosó sás s a
2397 IX | convoi-át s üres kézzel cafol vissza: akkor bizonyos lesz,
2398 XXXIV | filigránozott, zsinegmódra tekert cafrangjaik le a padlatig érnek, rengeteg
2399 IV | Magam is úgy látom. Permulti calefacti sunt. (Nagyon sokan be vannak
2400 XXXVIII| leszáll a szekérről, hagyja cammogni a lovait, maga a füves útfélen
2401 XXXVI | rossz dikhenc, amik csak úgy cammogva húzták a kisafát, azoknak
2402 IV | főjegyzőnek –, most paulo majora canamus. (Nagyobbról daloljunk.)~–
2403 XIV | Ventre saint gris! Ces cancre des bourgois! Mi történt
2404 XVI | nekik a csapszékeiket a hora canonicán túl is nyitva tartani. Hadd
2405 XVIII | fölött a sörivó diákokkal a canticumokat, az lett volna inkább a
2406 VIII | szidni deákul. – Oh tu magnus capenasum! Stultum caput. Tu asinorum
2407 XVIII | városi zenekar sorra járta a capfenstreich után a notabilitások lakásait,
2408 XLII | mikor e szót meghallja „capitis plexio” („fejvesztés”)? –
2409 XIX | tárgytól. Az ezredes úr capitulationalis feltételeket akart hallani.
2410 XVI | volt nála fundálva, hogy ad captandam benevolentiam, ő fogja kezdeni
2411 XIX | azt most már csak az orosz cárban bírja. Hát inkább akarnak
2412 XII | módra, mintha vészharang carillonja volna.~A lovag rémülten
2413 XIII | Wencezlauzt, azt mondá neki:~– Carissime! Menjen csak át kegyelmed
2414 XXVIII | Lőcsén keresztülutazni Péter cárnak egy titkos megbízottja,
2415 IV | anima vili”: azaz, hogy „in carne vili” (hitvány párában,
2416 XIX | koronával, háta mögött Péter cárral (egy sokat mondó allegória!),
2417 XVIII | mint énrám nézve. A mi carrée-nk a kuruc huszárságnak a szeme
2418 IX | paródiázza se ezeket, se Péter cárt, se spanyol Fülöpöt, hanem
2419 XXIII | katonák nem tették le a votum castitatist, mint a monachusok.~Még
2420 XVIII | ahelyett, hogy lefeküdjék a castrum dolorisra, s énekeltesse
2421 XVI | Korponaynéval, mielőtt ez a fatalis casus elucubrál. Ki tudja, mik
2422 XVI | az égő torony felé, a két cathetust választá az odamenetelre?~–
2423 XXVII | menekült, míg az ő egész causáját és a Fabriczius leányáét
2424 XLII | nincs-e benne valami eldugott cédula vagy a margóra írtjegyzet?
2425 XXVIII | hajtatott, valamit írt egy cédulára, s azt felküldte a kocsissal
2426 II | első ágyúszóra mindenik céh tudja, melyik toronyban
2427 I | őrtornyok rajta, amikben a céhek férfiai összegyűltek, ha
2428 II | a harmincnyolc céhnek a céhmestere, egyúttal hadnagya is; s
2429 XXIV | tövises a levele; a vörös cékla, mivel vörös, elállítja
2430 XXX | ábrázattal:~– Qu’est que cela? C’est drôle!~– Pokolra
2431 IV | patríciusok, a papok és egyéb celebritások; úgy hiszem, ebben mindnyájan
2432 XXXV | de Mastric, Feu de Ligny, Celimene, Grand Turque. Többre ment
2433 XXXII | aminek kibékülés volt a célja a két magyar fővezér között (
2434 XXV | nem éppen a mulatság volt céljuk ezzel a kíváncsisággal.
2435 XXXV | bejutni az elzárkózott remete cellájába, aki onnan sehova sem jár
2436 XXII | beléjük ágyúztam volna a céllövő ágyúmmal! – biztatá magát
2437 XXIX | sóhajtott a derült égre, célnál volt már.~ ~Andernach
2438 IV | sem szerette, ha hasára célozgattak. Hogy nevetni kezdtek, megrökönyödött
2439 XXIV | hazaáruló szíve. Oda fog célozni. Ha mindjárt az apja is
2440 XXIV | megfordult.~– Lásd, rosszul céloztál! – kiálta pokoli örömtől
2441 XXIV | lettél?~– Készakarva nem céloztam jól.~– De hát miért?~– Hogy
2442 XVIII | fegyvereiket, Andrássyra célozva – diktandó beszélnek! –
2443 XXIV | ítéli el.~– No, hát most célozz jól! – mondá neki Miklós.
2444 XXII | kikerülhetetlen voltát, célszerűnek látta, hogy maga kezdje
2445 XVI | törvényszéknek. Azonfelül pedig azon célzást, mely a mi generálisunk
2446 XVI | belőle.~Ennélfogva, amint a cemeteriumba bevezetteté magát, ott egyszerre
2447 III | fiacskáját, hosszú selyem censiolája szárnyába takargatta, ami
2448 XVI | sziszifuszi kínok? – tudja a Cerberus, melyik volt a kettő közül?),
2449 XXVII | hercegnek nem volt kellemetlen a cerníroztatás, tűrte az approche-okat,
2450 XIV | szorongasson.~– Ventre saint gris! Ces cancre des bourgois! Mi
2451 XXXVIII| fenekéről, retorták mélyéből, cethalak gyomrából előkerült szerek.~–
2452 XXXI | divatos, behízelgő francia chansonokat hangoztatja, de majd később
2453 XIX | egészen meg tudom fejteni az ő charádáit. Nemde az a kívánsága az
2454 XXI | falura nyílnak. Itt írta Charicleáját, s azt is Andrássynénak
2455 XXIV | rágta a pennáját, mikor a Charicleát írta. Az összefutó csúcsívek
2456 XXXIV | Tudjátok, hogy mi az „in dubiis charitas”. Ha tudna azzal az angyalarccal,
2457 XXVI | állott. Ez a levél titkos chiffre-ékkel volt írva, aminek a kulcsát
2458 XI | zűrzavaros világgal, aminek chimaerái egymást kergették a lelkében,
2459 XXXI | és jutalmaztatása, egész chronologice datálva. Itt van a „lőcsei
2460 XXXII | volt: kitanult bányász és chymista; dobsinai bányájában rézen
2461 XIV | nyergéből, hogy összevissza cibált vitéz bajtársával kezet
2462 XXXII | ablakvasra. Szeret engem a Cicke kutyám. Odafekszik a lábamhoz,
2463 XXXI | kihívó, mesterséggel ápolt, cicomázott; Andrássyé természettől
2464 XLI | egy olyan kocsma, ahol jó cidert (almabor) lehet kapni. Itt
2465 VIII | megállj, majd megmutatod a cifferblattodat, csak kerülj a városházára.~
2466 XXV | rajzolta a hímzeni való cifrákat a selyemre fehér plajbásszal,
2467 XII | elveszi.~Ha vén, ripacsos cigányasszony énekelte volna ezt az utolsó
2468 XXII | a népségen keresztül. A cigányész sugallta neki, hogy ott
2469 XXII | utána a hű felesége, sátoros cigányok által rejtegetve; milyen
2470 XXX | az úrfit meg eladják a cigányoknak. Hova tetted, te gonosz
2471 XXVI | államban élünk. Nem hordja a cigánypostás a levelet ingyen, hanem
2472 XXX | dugtál a levél helyébe, vagy ciherre teszlek, hamuvá égetlek!~–
2473 XIII | lovag, s mint a villám úgy cikázott körös-körül a pallosa, itt
2474 II | úri fényűzésre szolgáló cikke. Lőcse város a közvetítő
2475 VII | oldalból, gót ornamentika cikornyái közepette mered ki két emberfej:
2476 XI | vaspálcákból és lakatosmű cikornyákból készült valóságos félkalitka,
2477 XXXIV | alvószobácskák talán, cirádákkal, cikornyákkal felcicomázva, aztán egy-egy
2478 XXX | békeszerződés a neve. A cím a kurucoknak tett engedmény
2479 XXXIV | urad, bírád, gyilkosod, cimborád, ahogy akarod, választhatsz.
2480 XXXVII | Nekem mindenütt vannak jó cimboráim, akik segítenek. Úgy körülfogom
2481 XXXIV | Zsigmond az ő hajdan kedves cimboráját Józsa István prédikátor-kapitányt
2482 XL | útjába akadnak, s ha a régi cimborákkal összetalálkozik, beszéljen
2483 XIII | házban lakik, össze kellett cimborálni a lány megszabadítójával,
2484 XXXV | bocsát be magához dőzsölő cimborát, dévaj asszonyfélét, hogy
2485 XVI | nem tartja őt ellenséggel cimborázó hazaárulónak; márpedig ennek
2486 X | szobából a másikba, neveket, címeket hangoztatva. Hej, Jankó!
2487 XVI | valamit a testvéreinek is!~– Címem: őfelsége XIV. Lajos, Franciaország
2488 XL | s adja meg a megillető címemet.~– Igaza van kegyelmednek.
2489 II | átlyukasztott kéz; – egy címer pedig magát az ördögöt ábrázolja,
2490 XXX | zöldek, rajtuk az ország címere, a Rákóczi-címer vagy a
2491 III | szenátor uram, mert a nemesi címerében egy koronás asszony vagyon.~–
2492 II | tartozik. Ezeknek saját címereik vannak. Némelyik mutatja
2493 XXX | ott kell feküdni, országai címereivel felpompázott ravatalán,
2494 II | homlokzatokkal, kőből kifaragott címerekkel a kapuív felett, latin emlékmondatokkal
2495 XXXIV | nagyobb csorbát ütöttél a címerén, mint az enyémen; s aki
2496 II | címerére, ami Magyarország címerének egy kiszakított darabja:
2497 II | verettek pénzt a saját városuk címerére, ami Magyarország címerének
2498 IV | Valamennyi szuverén szenátornak címerét odafaragták a pad magas
2499 III | fején (a Visnyiavszkyak címerjelvénye), belül szarvasbőrrel van
2500 II | oroszlán tart fenn. Ennek a címernek a monogramját viseli minden
2501 XXI | folytatásra vár; amik még címertelenek, azokban e három szó van: „
2502 XXXV | esett közbe. Az egyik a címerterem, az Andrássyak arcképcsarnoka
2503 XXXV | a tiszttartói. Azokat a címerteremben fogadta, ha szüksége volt
2504 XXII | a lakosztályaimat, apáid címertermét, a vármegye tanácsházát,
2505 XXX | gyermekeit; csak a fejedelmi címét veszti.~Visszaadják mindenkinek
2506 XXXIV | amit most a „pokol”-nak címeznek), addig emberi hang nem
2507 XV | Megismerte a tábornok írását a címzeten, s feltörte a pecsétet.
|