bold = Main text
      Fezejet                                               grey = Comment text

 2508 XXV    |           Wencezlauzt egy időre felhagyni az cinálló üzlettel, s bibickedésre
 2509 XXV    |                    und Glocke”-t játszottak, cinderlingben; ami igen kegyes és ártatlan
 2510 XVI    |                   érte aranyat váltatni, egy cinderlingért egy tarisznyával adnak.
 2511 XXV    |                   Más mulatság van itt, mint cinderlingre kockázni. Üljön le, kérem,
 2512 XXIV   |                   kolostoromba, s felkötöm a cingulumot. Isten irgalmazzon a mi
 2513 XXIX   |                    abroszt az asztal végére, cintányért, kalázlit, sótartót rendén
 2514 XVI    |              városház csarnoka alatt várta a cinteremből visszatérő urakat.~Útközben
 2515 XXIX   |                       kitörött a lába. Magam cipelem egy mérföldről a hátamon
 2516 XXIX   |                   használja; az egyik vállán cipeli a nyerget, a másikon a zsabrákot
 2517 XXXIV  |                minden itt levőnek jut belőle cipelnivaló.~– Bevégeztem küldetésemet –
 2518 XI     |               személynek.~Egy biklát (kettős cipó) meg egy korsó sört.~– Itt
 2519 XV     |                    nyugtalanul csikorogtak a cipői a fel s alá járkáló Belleville
 2520 VIII   |                    hóban? Nem asszonyszemély cipőinek a nyomai ezek? Ezek a hegyes
 2521 XXXI   |                   tolvajkodó kézzel babrál a cipője szalagcsokrán, s vigyorgó
 2522 VIII   |                       A bizony, fehérszemély cipőjének a nyoma.~– Utána!~Az egész
 2523 III    |                    bársony wammszban, csatos cipőkben, amik ezenfelül meleg poszter
 2524 XXXIV  |               grottái, alvószobácskák talán, cirádákkal, cikornyákkal felcicomázva,
 2525 XXIII  |                  imádkozol, ő pedig a lőcsei Circe karjai közt kacagja a te
 2526 XXV    |                      hanem Alauda úrnak az a circumspectus szokása volt, hogy mikor
 2527 VIII   |                  jöttem ide, mely a városban cirkál, a rendet fenntartani.~–
 2528 II     |            szivattyús kút oroszlánnal; – egy cirkalmas férfi templommal és toronnyal; –
 2529 II     |               könyvből olvas; – egy gyalu és cirkalom; – egy szivattyús kút oroszlánnal; –
 2530 XXVIII |                    mappát vegyék a kezükbe s cirkalommal mérjék ki, melyik a rövidebb
 2531 XXXIV  |                      mint egy mártír a római cirkuszban az oroszlánok között. Nem
 2532 XXIII  |                    asszonyok csókja! Ezt nem cirógatják szerelmes szép kezek! Ezt
 2533 XII    |                 kísértetekről mesélni. Addig cirógatsz a bűvös-bájos tenyereddel,
 2534 XXII   |                     a fehér ruhás barátok, a ciszterciták és praemonstratensisek ellen,
 2535 XXVIII |                      van az a bíró? Ide kell citálni, meg kell neki ünnepélyesen
 2536 XXVIII |                      klasszikusokból szedett citátumoknak oly conglomerálásával, hogy
 2537 XXXIV  |                       meg-megrepedezve, hogy citerázik a magasból aláhulló jégkristályok
 2538 XXVIII |                 keresztbe írva: „Cito! cito! citissime! Ibi: ubi!”, hát akkor Belleville
 2539 XXI    |               sétapálcáját is. Karvastagságú citromfatörzsök az. „Ezzel üssétek őket!”
 2540 XXXIV  |                   nincs nekünk semmi okunk a civakodásra. – Megcsaltak, ugye? Akik
 2541 XXVIII |                    adni, fényeset, mikor egy civilista egy katonatisztet így compromittál;
 2542 IV     |                   van írva:~„Pulchritudo est civitatis Concordia.” (A város szépsége
 2543 XXXV   |                   bejárásuk volt hozzá.~Azon civódtak, hogy a kisebbik nem akarta
 2544 XXXV   |                 látni Juliánnának.~A két fiú civódva rontott be apjuk szobájába.
 2545 XVIII  |              Josephus primus, divina favente Clementia, etc. etc.”~– De hisz ez
 2546 XXV    |                állapotunkhoz illik, frère et cochon.~– Nem bánom. Hát én leszek
 2547 XXIV   |                      saturni, sem a balsamum coeleste, sem a balneum Mariae, minden
 2548 XII    |                      mint a csurgói diák: Me coenas, at avis edit e regibus (
 2549 XI     |                  ablakkosárban megjelenik a „coeur dame”.~Gyönyörűen van idomározva
 2550 XLII   |                      rúgja, durván kacagva: „Coki, kutya! Nem tudsz holnapig
 2551 XXXV   |                      ilyen kivonat.~„Dominus collonellus kurucensis, X. de Y. adversus
 2552 XVI    |                   azt bejelenteni Belleville colonell lovag.~– Hát ez így történt,
 2553 XVI    |                 Tehát feleljen mármost nekem colonelle lovag de Belleville arra
 2554 XXVIII |                      toronyba”; hanem hogy a colonellus úr parancsolja a bíró úrnak,
 2555 XVI    |           nagyfejedelmének geniecorps vezető colonellusa.~– Köszönöm, elég lesz.
 2556 XXV    |                     Eddig ő tábornoka volt a colonellusnak, s lóhátról beszélhetett
 2557 XXXV   |                   Proponit neoaquisticam.”3~„Comburendum.” Felelt rá a vörös plajbász.~„
 2558 XXIX   |                        Illustrissime Domine, Comes Palatine! Kancellár őexcellenciá-ja
 2559 XXVIII |                      pipára gyújtani, amíg a comitivát megírom – mondá Alauda uram,
 2560 XXVII  |                      a maga számára szeretné commassálni. Azok a trón előtt, nekünk
 2561 XXXVI  |                   urak minden bölcsességüket commassálták, hogy mentől több olyan
 2562 IV     |                 utolsó napján a tanácsbeliek communikáljanak, s bűneikért extra feloldást
 2563 IV     |              kapjanak. Szükségük lehet rá. E communióról elmaradni senkinek nem szabad,
 2564 XXVIII |              civilista egy katonatisztet így compromittál; a porteépée becsületét
 2565 III    |                 vasvilla, mint a syllogismus comutus szorítja sarokba az embert;
 2566 XXXI   |                     Itt van nálam az eredeti conceptusa annak az írásnak, ahogy
 2567 IV     |                    Pulchritudo est civitatis Concordia.” (A város szépsége egyetértés.)~
 2568 XXI    |                      Reges, pyramidum Egypti conditores absorsbsit oblivio, justorum
 2569 IV     |                    akár le, ez engem még nem confundál. Mégis ellene mondok ennek
 2570 XXX    |                   azután még jobban meg volt confundálva a lovag.~Ha ez a kuruc alvezér
 2571 XXVIII |                     szedett citátumoknak oly conglomerálásával, hogy annak éppen a hajnali
 2572 XXIV   |                   Quid novi? – kérdé tőle.~– Consummatum est – felelt a prépost,
 2573 XXVIII |             figyelmét; szeleskedett, mikor a contenantiáját meg kellett volna őriznie.~–
 2574 XL     |                 jönnek az ajtónkra hűségüket contestalni, a nagy lojalitási kórusban
 2575 XXVII  |                      akarta őt hozni, a maga contre-escarpe-jai közé.~Juliánna azokból a
 2576 XXV    |                 tábornokné. Egy lutheránából convertált pápista úrnő! Tudjuk, hogy
 2577 XXII   |               borszeszt odazúdítá az érdemes convivák nyaka közé, hogy attól egyszerre
 2578 XVI    |                     aki a mi lovasságunkat a convoi elé vezeti?~– Azt bizony
 2579 IX     |                      hagyja veszni Bercsényi convoi-át s üres kézzel cafol vissza:
 2580 XXVI   |                   lefegyverzé a bosszúságát. Cordialisan megszorítá a kezét, s azt
 2581 XXXV   |                    et Krasznahorka: In causa cordis ruptae Impetratur-restitutio
 2582 XXXI   |               találta Löffelholtznét. Doktor Cornidestől megtudta, hogy a tábornokné
 2583 XI     |                     nézeteit, amiket ezzel a corollariummal fejezett ki: „Hét eset közül
 2584 XL     |                      kegyelmed ily nagybecsű correspondentiát nekem átszolgáltat, akkor
 2585 XXI    |                 szőlővenyigékkel befuttatott corynthi oszlopok, a nemes ízlésű
 2586 XII    |               térdepelj elém. Mondd utánam a Credót.~A lovagnak meg kellett
 2587 XIX    |                    se ideje nem volt ennek a cryptographiáját kihüvelyezgetni szemenként,
 2588 XVI    |                     Felvidék kiskirályát; a „Csaba” ivadékot! – keresztbe tett
 2589 X      |                      zöldek; ahogy mosolyog, csábít, vagy haragszik; a haja
 2590 XLI    |                      árny úgy suttogott, úgy csábítá, úgy rémíté, úgy ingerlé,
 2591 X      |                       Csókoljon meg.~S azzal csábítóan mosolyogva nyújtá oda összecsücsörített
 2592 XXXIV  |                     most eredj oda hozzá, és csábítsd őt vissza.~– Hogyan? – kérdé
 2593 XXIV   |                    nemének minden kárhozatos csábját éreztetni született – férfiak
 2594 I      |               megjelenni, példának odaállni; csábtekintetével századokon át rossz hírét
 2595 XXXVI  |                  Ráday” – „Ocskay Sándor” – „Csajághy”. Mindeniktől hozott üzenetet
 2596 XIX    |                   Azután nekiállítá a fiúkat csákánnyal, feszítőrúddal egy vasablak
 2597 XXX    |                  volt); a kalpagok, kucsmák, csákók és sisakok formája is annyifelé
 2598 XV     |                      nehogy az egyik bajusza csákóra, a másik kajlára álljon.~–
 2599 XXXV   |                  haragudott-e meg érte? Nem, csakúgy mosolygott, mint az előbb.
 2600 III    |                  ennek olyan magas termetű a családban.) Ez a „bírság” szóra ijedten
 2601 XLII   |                    fognak, hírük magasra nő, családfáik szerteágaznak a jövő századokban.~
 2602 XLII   |                   századokban.~És ő ezeket a családfákat úgy téphetné most ki fél
 2603 XXXII  |                    Munkács várában laktak, a családfő Thököly belső titkára, megbízott
 2604 XXXV   |                    sokszor kérte tőlem ezt a családja büszkeségét képező nevezetes
 2605 XXXV   |                 levéltárból, ahol a Ghéczyek családját érdeklő írás előkerült,
 2606 XLII   |                   makacsságod díját az egész családod fogja megfizetni. Te elvégzed
 2607 XLII   |            nyomorgatott hazádnak s a te árva családodnak. Ember ítéletét már megkapád,
 2608       |              férfitagja az Andrássy és rokon családoknak emelte a vállán a koporsót,
 2609 XXII   |                      Krasznahorka várát és a családomat német kezére jutni ne hagyd!”
 2610 IX     |             flagranti kapott delikvens az én családomhoz tartozik: én nem őrizhetem
 2611 XXX    |                   szerencsém?~A lovag nagyon csalafinta akart lenni, azt gondolta,
 2612 XXXII  |                      az elfogott jezsuitákat csalánban, tövisben hengergetteté
 2613 XIII   |                     Ez lehet csalódás. Lehet csalás! – szólt kemény hangon Fabriczius.~–
 2614 XII    |                   ellent. Még nevet a kegyes csaláson. Hát már az nem rontja meg
 2615 V      |                    rágó protonotárius meg ne csalassék, hanem amidőn ő is lekerül,
 2616 XIX    |                    Orbán, hanem ez meg abban csalatkozik, hogy a német hajdúinak
 2617 XXVII  |                    embuscade-ba hagyta magát csalatni ezzel a kirohanással: hiszen
 2618 XVII   |                    ajtó zárába, és hozzá oly csalfán mosolyog? Hogy történhetett
 2619 XVIII  |                   asszony. – Nem ér semmit a csalfaság. Más is tudja azt, hogy „
 2620 XIX    |                    kutya! Ez is a Belleville csalfasága!~Odaült az ajtóküszöbhöz
 2621 XVI    |                     is alhatnak jól. Ő ebben csalfaságot orront. Ez a kathedrále,
 2622 XX     |                   szajha,~Ki az urát meg nem csalja.~            Ihajla!~Magamagának
 2623 XXXI   |                     szerelmes emlékezet izzó csalképeit, s futott tovább a rögeszméje
 2624 XXIII  |                     testvéredet veszedelmébe csalni?~– Lett volna és lesz is!
 2625 XIII   |                 alszik.~– Ej, uram, az ember csalódhatik.~– Az ember igen, de a doktor
 2626 XXXV   |                     adjak kegyelmednek érte?~Csalogató szó volt. Vigyáznia kellett
 2627 XXVI   |                      a galamboknak szoktak a csalogatók, s a legvékonyabb hangon
 2628 XXXII  |                       ami őt a szülői házhoz csalogatta volna, mind csupa szomorú
 2629 XXXVI  |                    úgy tett. Nemcsak engemet csalt meg a szeretőjéért, hanem
 2630 XXVI   |                  asszonyok által, őt még nem csalta meg egy is.~Hogy őt még
 2631 XXXIV  |                  egészen – mondá Korponay. – Csalva vagy, sértve vagy, semmivé
 2632 XXXI   |                     a hóhér!~Utána hozza két csamangó az alacsony tölgyfa széket,
 2633 II     |                    árucikkek a téli évadban: csamlottból és csimazinból a közrendű
 2634 XIII   |                   kegyelmed! – vigye innen a csámpás filiszteusait, vagy pokolra
 2635 XXXIV  |                 minden mennykő a hegyoldalba csap le, s a sújtott szikla fenékig
 2636 XXXIII |                   vakító lángoszlop rettentő csapása rabbá tette minden érzékeit.
 2637 XVIII  |                     magát rajta, üsse le egy csapással, s reggelre rakjon belőlük
 2638 XXVI   |               magához tudott térni e szédítő csapástól. Akkor aztán újra elővette
 2639 X      |                     hozzád, édesem, sietek a csapataimhoz; jó utat kell tennünk, míg
 2640 XXIV   |                      a fejére, s lesietett a csapatjaihoz.~Azok már fel voltak állítva
 2641 XX     |               keresztül a hadrendbe állított csapatjaikhoz.~A vezérek gazda nélkül
 2642 XXIV   |                megüzente.~Miklós otthagyta a csapatjait, lábhoz eresztett fegyverrel,
 2643 XXV    |             Istvánnak, aki a saját átpártolt csapatján kívül még a Blumevitz dragonyosait
 2644 XX     |                     tanakodott: a hajdúi egy csapatját a résnél hátrahagyva, a
 2645 XIX    |                   akkor ő, a hívek és bátrak csapatjával berohan a tábornokhoz, levágja
 2646 X      |                       s az újra összeszedett csapatokkal az ellenségre rohanni. Ő
 2647 XL     |               birkaprémes sapakot, s siettek csapatostul fel Pozsonyba, hogy ki ne
 2648 XVIII  |                     város tanácsa és a kuruc csapatvezérek értekezhetnének Blumevitz
 2649 XLI    |                Megállj! – kiálta a hanákra a csapatvezető.~Juliánna ismerte azt a
 2650 XXII   |              kacagott erre a szóra, mint egy csapdába szorult ördög.~– Mért nevetsz? –
 2651 XXXIV  |                egy-egy fejszédítő harántlap, csapinós eséssel mélyed alá a sötét
 2652 XIX    |                  hajtá le a fejét.~– Várlak! Csapj le! – Nyugodtabban a vérpad
 2653 XXXVIII|                     aumát?~Azok elszörnyedve csapják össze a kezeiket, s felsikongatnak.~–
 2654 XXXII  |             mennydörgő mennykőnek, hogy hová csapjon le, az egyszer csak kapja
 2655 XXI    |       Rákóczi-korszak hadvezetői „ellenségre csapkodásnak” használták széltében.)~
 2656 XII    |                      csendesség. Csak a szél csapkodta a háztetőkről lefútt havat
 2657 XXIX   |                      százaranyas tekercset a csaplárnak az elvitt lóért. Az még
 2658 XXIX   |                     visszaadják nemsokára!~A csapláros kerített aztán a lovag számára
 2659 XXIX   |                      ökröket mind ki kellett csapni a fűre: azok legalábbis
 2660 XXXIII |                       s ha ott még egynéhány csapóajtóval meg tudott alkudni, s az
 2661 XXVI   |                     nyitották nagy sietve, a csapóhíd csörömpölve hullott le,
 2662 XXIII  |                 nagyon titkolózók a szerelmi csapongások dolgában. Tivornyáikon szabad
 2663 XII    |                Ocskay Lászlónál a rémségesbe csapongott a szatírája; az áruló vezér
 2664 XXII   |                 igazságra felhúzták előtte a csapórácskaput, s beeresztették lovastól
 2665 V      |                akonájából lopóval (a tokajit csapra ütni sacrilegium!) s úgy
 2666 XVI    |                      engedtessék meg nekik a csapszékeiket a hora canonicán túl is
 2667 X      |                   láttam?~Korponay bosszúsan csapta le a kalapját a térdére.~–
 2668 XXXIV  |                  szép sárga haja izzadságtól csapzottan hullott lángoló arcába.~–
 2669 XXIX   |                       Korponayné ottmaradt a csárdában, s vígan dalolva mosogatta
 2670 XXX    |                  este lett, mire a domahidai csárdához elvergődött.~Ezúttal bevezette
 2671 XVI    |                    Fabriczius már a városház csarnoka alatt várta a cinteremből
 2672 II     |                      gazdagsága váltakozik e csarnokok alatt. Amellett a saját
 2673 II     |               boltíveken nyugszik.~Ezekben a csarnokokban van felhalmozva a világ
 2674 XIX    |                      van kegyelmed számára a császár-király által aláírt és megpecsételt
 2675 XXVI   |                  bizonyos anonymustól, aki a császárhoz igen közel állott. Ez a
 2676 XXX    |                      volt Szathmár-Németi, a császáriaké Nagy-Károly.~„Mi I. József,
 2677 X      |                   birtoka rendkívül fontos a császáriakra nézve. Ezzel az egész Szepesség
 2678 X      |                    itt levő kuruc seregből a császáriba átlépni akar, ugyanott az
 2679 XXX    |                    fordulata előtt az özvegy császárnénak és a miniszterének megküldé
 2680 XXVIII |                    Nos, ifjasszony! Mi hír a császárról? – kérdé tőle, midőn egyedül
 2681 XXVIII |                  tarták ébren az éjt.~Ha egy csata elveszett, készülni kell
 2682 XIX    |                 minden fél így készül a nagy csatához, a dobosok ugyan hirdetik,
 2683 XXVIII |                   hős vezér talán valamennyi csatája előtt nem tartott annyi
 2684 XXXV   |                  aludtál, lelkem?” – És ha a csaták trombitáit fúnák az ablakom
 2685 XXXI   |                elkényeztetve: gyakran látott csatákban vérontó jeleneteket a szeme
 2686 XXI    |                  félmérföldnyire hordó bronz csatakígyói (amikről a jegyzetekben
 2687 VIII   |                     fontos meg a háromfontos csatakígyók golyóbisai ki vannak cserélve,
 2688 XXXI   |                       a kurucok bálványát, a csatamezők daliáját, maga az a Pálffy,
 2689 XXXVII |                      életemben halandó ember csatán kívül meg nem ütött; még
 2690 X      |                     aztán, mikor vége volt a csatának, ő versbe szedte a hősök
 2691 XXX    |                 akarják letenni a fegyvert a csatarendben álló ellenség tábora előtt. –
 2692 XVI    |                     gyalogosaival a vesztett csatatéren, hogy a szétriadó kuruc
 2693 XXIII  |                  nevelték, onnan egyenesen a csatatérre került: a kegyetlenség iskolájába.
 2694 XIX    |                     a hadserege szemközt áll csatavonalban.~Andrássy inte a vendégének,
 2695 XXXIX  |             dragonyossal, akik díszkíséretül csatlakoznak hozzá, s azokkal együtt
 2696 XIV    |                      polgárok közül, akikhez csatlakozott később Fabriczius is.~A
 2697 XXII   |                születésnapja van! – felelé a csatlósa.~– Ördögadták! Húzzátok
 2698 XVI    |                   adni a kocsisnak meg a két csatlósnak!~S addig nem nyugodott,
 2699 XVI    |                      akarnak a kezére verni, csatolják annak a másik karperecét
 2700 XIX    |                      Ahán! Ismerem én azt.~– Csatoljuk a többi akták közé.~– Ahogy
 2701 XII    |                    lovag egy, az óraláncához csatolt acélkulcsocskával felnyitott
 2702 IV     |            katedrához, az ülőpadokhoz vannak csatolva; a mai kor fia nem járhat
 2703 XIX    |                 jönnek elő egyesével, ahol a csatornaajtó van; a toronyból lehet látni.~–
 2704 XVIII  |                  évszámát, s amiknek esőöntő csatornái kétölnyire rúgnak ki, sárkány
 2705 XVIII  |               rézcsatorna vezeti le, ennek a csatornának van mintegy ölnyi magasban
 2706 XIII   |                     kapcsolva a nagy ezüstös csattal.~– Merre szökjem? Hová szökjem? –
 2707 XXXIII |               boszorkány!~Hanem egy hatalmas csattanás, mely úgy hangzott, mintha
 2708 X      |                      tűztől piros arcára egy csattanó csókot nyomjon. Nagyot sikolt
 2709 XXX    |              tenyerébe, s azután belecsapott csattanósan. Ezt úgy hívják, hogy „karikás
 2710 XXXVI  |                    neki: „Adj egy pofont, de csattanóst!” – Azt meg is kapja. Akkor
 2711 XLII   |                     Kinn az ácsok szekercéje csattog, akik a vérpadot építik.
 2712 XXX    |                  kardja amazokéival, nem fog csattogni többé.~Ezek azok a kuruc
 2713 XIV    |                     a csalfa tündér örömének csattogó hangjait.~Ő pedig aludjék
 2714 XXVIII |                      lovagnak még a fogai is csattogtak dühében.~– Figyelmeztetem
 2715 XXXI   |                papagáj ott a rézkalitban úgy csattogtatta a csókokat, keverve az asszonyi
 2716 XVI    |                  kardkötőt a markolata körül csavarja.~– Megyek innen! – suttogja,
 2717 XIII   |                     látott már olyat.~– Hah, csavarni is tudom! – állítá az úrfi.~–
 2718 III    |                     homloka és az álla körül csavarodva, az arcának csak egy kis
 2719 XIII   |                     köpönyegét a bal karjára csavarva, s egyenes víkardját jobbjába
 2720 XXXI   |                  teljhatalommal, s elküldték Csehországba.~Bécsben a magyar főuraké
 2721 XL     |                      a lőcsei história olyan csekély dolog most már, hogy azt
 2722 XXXI   |                 ember volt, akit holmi olyas csekélységgel, mint a saját visszaajándékozott
 2723 XII    |                    átkozott vad-angyal! Minő csélcsapság!~Az ő arcképe lett valamennyi
 2724 IV     |                       hogy a hozzá szállónak cselédei ellen tegyen kifogásokat?
 2725 XII    |                     nem?~– Mert nem adtak. A cselédeimet kit elfogtak, kit elkergettek,
 2726 XI     |                  igazán jól volt rendezve. A cselédeket elkergeti a magisztrátus,
 2727 XXXV   |                      vitte ki az üzeneteit a cselédeknek a pitvarba.~Levél útján
 2728 XIV    |                 ember volt érte! Az is az én cselédem volt! Hogy mertétek elfogni?
 2729 XXIV   |            szentségeket.~Megkísérlé azután a cselédje által magához hivatni a
 2730 XXVII  |                  álló kormányférfiak – még a cselédjei sem; előszobák, audienciatermek
 2731 XXIII  |                    beszélt Zsófiával.~Csak a cselédjétől tudta meg az asszony, hogy
 2732 XXV    |                  hogy volt.~Az udvart léhűtő cselédnéppel találta már tele Andrássy.
 2733 VI     |                követheti; de az egész léhűtő cselédségének e városban többé hely nem
 2734 XIX    |                     őtet!~– De azt bizony ne cselekedd! – kiabált Korponay, megragadva
 2735 XVIII  |                  kegyelmetek legcélszerűbben cselekednének, ha most elhatároznák, hogy
 2736 XXII   |                  vissza – és hasonlóul fogok cselekedni!~Az a gyönge, éteri alak
 2737 XXXIX  |                     nagyon bölcsen és okosan cselekedte kegyelmed helyeslé a mondottakat
 2738 XVI    |             engedelmeskedjék. – Különben nem cselekedvén.~Kelt a száz hárs alatt.~
 2739 XXIII  |                    talál jónak, ahogy az ura cselekszi.~Nem volt ebben semmi tettetés,
 2740 XXXIII |                   még más dolgom is van. – A cselekvéshez pénz kell, ingyen a halált
 2741 XXXI   |                     avatva az udvarnál folyó cselszövényekbe. József király halálával
 2742 XXXI   |                szerepét. Vakmerő kalandornő, cselszövő diplomata, csapodár világhölgy,
 2743 XIII   |                      Valóban szultáni asztal csemegéi voltak. Ki tudja, hol vette?
 2744 XII    |               illatos burkot. Ez az ő kedves csemegéje. Ritkaság itt ezen a földön;
 2745 XIII   |                asztaláról mind letakarítom a csemegéket.~Eltűnt meg visszatért,
 2746 XXII   |                     volna, kiálta e döbbentő csendben:~– Te a kaszárnyádban parancsolsz!
 2747 XXX    |                      a másik instansnő aludt csendesdeden. Ennek a kaszás embernek
 2748 XXX    |              kegyelmed részéről. Mehet egész csendességgel a bivalyfogatán Szathmárig,
 2749 XVIII  |                     fél óra múlva olyan mély csendességvolt Lőcse falai közt, hogy azt
 2750 XXII   |                ráncigálást érzi, odafordul a csendzavaróhoz a telemerített kanállal.
 2751 XXII   |                  legbuzgóbb hívei.~A tízórai csengetés után egy kuruc lovas érkezett
 2752 II     |                   harangjai, mik a legkisebb csengettyűkig sorba állítva láthatók a
 2753 XXXIII |                     Minden ajtó el van látva csengettyűvel, ami megszólal, amint felnyitják.~
 2754 XXVI   |                    almásszürkét, s indulj ki csengőkkel. Hiszen te nagyúr vagy,
 2755 XXXVI  |                szekér az országúton haladt a csengős lovak nyomán, ő maga félretért
 2756 XXXVI  |                     a hideg mérget a szívére csepegtetni. Szenvedhetett az anyjáért
 2757 XXIII  |                  sehol sincs sebajka, elhull cseppenként a vér. Látják haldokolni,
 2758 V      |                      átlátszó aranyat; ezt a cseppfolyóvá lett déli napsugárt. Más
 2759 XXX    |                    rokka mellé, s rákezdve a csepűfonást.~– Valld meg mindjárt, hogy
 2760 XXVI   |              eltemettetni.~Az élő kedves íme cserben hagyta, hanem a holt kedves,
 2761 XXXIV  |                      minden ember. Beszéltek cserbenhagyásról, gyávaságról, egy-egy mormogó
 2762 XXXII  |               hagyták a maga lábán.~Még ez a csere sem gyógyította ki a vakmerőségéből.
 2763 IX     |               fogolyképpen, miután a kezesül cserében itt hagyott ezredes tőlünk
 2764 XL     |                   velük az időjárásról meg a cserebogarakról. És aztán mindennap egy
 2765 XXIX   |                  fűre, maga ott rakott tüzet csereklyéből, s lefeküdt melléje.~– Hát
 2766 III    |                  azonnal visszakergeti, hogy cserélje ki a nem számára született
 2767 XXIV   |              eszményképét a nőnek, fel tudta cserélni az, akit minden földi és
 2768 XXIX   |                     azt a marhát, ami gazdát cserélt – az első gazdája akarata
 2769 VIII   |             csatakígyók golyóbisai ki vannak cserélve, még csak arról sincsen
 2770 XVIII  |                      majd a fogát verik ki a cserepárnak, s erre nagy hevenyében
 2771 XIX    |                      földön. Jó tüzelőszer a cserepároknak.~A fegyverszünetet azonban
 2772 XXIII  |                     bálvány, amit ő imádott, cserépből van.~Tudja meg, hogy a szerelem
 2773 X      |                 nyújtá oda összecsücsörített cseresznyeajkait, de csak azért, hogy csalfa
 2774 XXXV   |                   pénzért nem eladó, értékes cserét kínált helyette. Egy Pelsőczi
 2775 XXVI   |                    különösen kedvezett a mai cserkészetének. Egy szembejövő anyamedvét
 2776 X      |                Cicelle!… Mért nem lehetek én Cserni Száva?”~(Ezt meg a saját
 2777 I      |                 magán a múmiák visszataszító cserszínét, vonásai nincsenek eltorzulva;
 2778 XXX    |                       Dehogy a lócsiszárnak, cserzővargának.~– No, az jól járt vele,
 2779 XIII   |                katlanából a forró borlevest, csészébe öntötte, kanállal hűtötte,
 2780 XXVI   |                  megjelent, már csak az üres csészéket találta az asztalon, kettőt
 2781 XXXIII |                 állvány, tele tányérokkal és csészékkel. Azt az ember becsukja,
 2782 X      |                   Otthon a nagyapánál a régi csészémet is megkapom, ugye? – Meg,
 2783 X      |                   asztalhoz, s eléje tette a csészét.~– Otthon a nagyapánál a
 2784 XIX    |                      ott van a fia. Amióta a csetepatéból hazakerült, úgy elfoglalta
 2785 XVIII  |                         Eh! – szól fitymálón csettenve a nyelvével, s minden gondolkodás
 2786 XXXI   |              összeszorulva, egész kedélyesen cseveghetett a három tagból álló társaság
 2787 XXVIII |                    harangszó után ülhetett a csézájába.~A megbízott futárt Andernach
 2788 XXVIII |                  kezdődik az előnye a könnyű csézának a nehéz úti hintó felett. –
 2789 XIII   |                 ajkai olyan parányiak, olyan csigabigaformák, mint egy szopós gyermekéi.
 2790 XXIV   |               meggyógyítják a csigák, mert a csigahéj a fülre tartva zúg; a dió
 2791 XXIV   |                   süketséget meggyógyítják a csigák, mert a csigahéj a fülre
 2792 XII    |     sötétgesztenyeszín volt, és természettől csigákba göndörült.~Homloka magas,
 2793 XVII   |                    és a patakvíz között.~Egy csigalépcső vezetett le az alagúthoz.~
 2794 I      |                      tágas termében, melyből csigalépcsők vezetnek fel a bástyára.
 2795 XIX    |                  odalenn az alagútban erre a csigalépcsős gádorra, s gondolván magukban,
 2796 XXXII  |                  rátalálnak.~Azt mondta rá: „Csigavér!” Amint kimenekülhetett
 2797 XXXIV  |                irigyei találtak ki rá minden csihést, a szépsége miatt!~Juliánna
 2798 XXXIV  |             tűzszerszámaikat s nekieredtek a csiholásnak, hogy hollétük helyét észrevetessék
 2799 XXIX   |                  komondorok a pusztán vagy a csikasz farkasok a berekben üldözőbe
 2800 XXVI   |                       Csiki”. Itten van egy „Csíki” et caetera, István generalis.
 2801 XXX    |                      külön lobogóik, amiknek csíkjai azon ezredek egyenruháinak
 2802 XXXVIII|                      oka így kacagni; eléggé csiklándozhatta a szívét az a tréfás gondolat,
 2803 XIX    |                     öllek meg! Még agyon sem csiklandozlak! Csak gyere elő nevetni!~
 2804 XXX    |                      volt.~Korponay a fogait csikorgatta dühében.~– Ha én egyszer
 2805 XXVIII |               csizmám talpa is tud lengyelül csikorogni!~– Beszéd! Beszéd! – Azt
 2806 XV     |                       a másikban nyugtalanul csikorogtak a cipői a fel s alá járkáló
 2807 XXIX   |                  szépen felterítette a vörös csíkos abroszt az asztal végére,
 2808 XXXV   |                Stephanum baronem Andrássy de Csíkszentkirály et Krasznahorka: In causa
 2809 XII    |                   már a székely nagyapái ott Csíkszentkirályon is híres piktorok voltak;
 2810 XX     |                apraja-nagyja búgott-bongott, csilingelt tehetsége szerint.~– Halottra
 2811 I      |                 üstökös, s leszáll, mint egy csillag.~Hol a megoldás az ég-pokol
 2812 XXXI   |                   maga előtt, akinek üstökös csillagává szegődött. Az üstökösnek
 2813 XXXIV  |                tanúbizonysága lesz, hogy két csillagnak még mindig van elég bűvsugára.~
 2814 V      |                     felé tartva vizsgálják a csillagokat, nem rajta keresztül, hanem
 2815 VI     |                koronát látszik viselni veres csillagokból, amik nem mások, mint a
 2816 XXII   |                lángban látszott égni, szemei csillagokká nyíltak fel; jobb kezét
 2817 XLI    |                   vándor szikráival mint egy csillagos szemfödél szállt lassan
 2818 XXXIV  |                   elég bűvsugára.~Arra a két csillagra nehéz szempillák borultak.~–
 2819 XLI    |                     a hátuk mögött, a kardok csillámlása volt az a csillagok fényében.
 2820 XXXIV  |                körülöttük a fehér éjszaka, a csillámló jégpokol. A padmalyról percenként
 2821 XIV    |                kibékítő szavak nem téveszték csillapító hatásukat, a fegyveres polgárság
 2822 XXI    |         Rákóczi-korszak s az utána következő csillapodás kora hagyta.~Az ajtók fölött
 2823 XXVII  |                üterén, mikor kezd az érverés csillapodni?~Egyszer aztán megjött az
 2824 XXXI   |                  fedi, a bútorzatról lefüggő csillár üvegprizmái egy ablakon
 2825 XVI    |                  akkor vigyázzanak magukra a csillárok; olyan sovány, hogy fegyverrel
 2826 XXXII  |                   hullámokban aláomló, ezüst csillogású szakállal.~Az eretnek kurucok,
 2827 XXX    |                    terülnek el; a zúzmarától csillogó lombok lankadtan csüggnek
 2828 II     |                      évadban: csamlottból és csimazinból a közrendű népnek, sójaposztóból
 2829 XXII   |                     tartá helyesnek. – Minek csimpajkozzék az asszony a harcoló férje
 2830 XXXVIII|                 unszolá Krisztina, a nyakába csimpeszkedve –, nekem bizony nem árulsz
 2831 XX     |                 János pedig megmutatta, hogy csimpolyás nélkül is tud táncolni,
 2832 XX     |                      kedvembe! vagyok ma! Ha csimpolyást kapnék, táncolhatnám!~Fabriczius
 2833 XIX    |                      hogy ma és ehelyett még csinálhat kegyelmed egy vérfürdőt,
 2834 XXIX   |                valamit. Ha tud segíteni, hát csinálhatunk egy kis tréfát.~Juliánna
 2835 X      |                      hogy kávéőrlő malom. Az csinálja azt a sajátságos reszelő
 2836 XIII   |                  hogy szűz leány vagy.~– Mit csináljak?~– Menekülj, amerre tudsz!~–
 2837 XXIII  |                  hőst, hogy egy főkötő bábot csináljon belőle magának. – Át akarta
 2838 XXVII  |                  hogy annak semmi örömet sem csinálna vele, ha azzal a hírrel
 2839 II     |                    egészen mindegy, hogy mit csinálnak odakinn a piacon azalatt,
 2840 XXIX   |                  lenne tenni, mert magunknak csinálnánk bajt vele. Inkább hadd járja
 2841 XX     |                       A vezérek gazda nélkül csinálták a számadást.~A polgárság
 2842 XXI    |             tudományt alaposan kitanuljanak, csináltatott Miklós úr mind a kettő számára
 2843 XII    |               hallott.~Ezt már nem Bercsényi csináltatta: nem az irigyei, nem a rágalmazói
 2844 XVIII  |                   feküdt a ravatalon, tréfát csinálva a halálból.~Neki komoly
 2845 XL     |                vannak.”~– Hol vannak?~– Csak csínján, kegyelmes uram. Előbb szeretném
 2846 XXXV   |                amikor a szép asszony művészi csínnal rajzolta az előtte ülő arcképét
 2847 XXIX   |                      salabakterhez egy ilyen csinos menyecske feleségül?~Juliánna
 2848 XXIX   |                 paprikás csirkét meg a túrós csipedettet, hogy kívánni sem lehetett
 2849 XII    |              elrontja, ha innen is, onnan is csipeget a felrakott tálakból és
 2850 XXIX   |                       ha a lovagnak a keze a csipeje körül tévedt.~Andernach
 2851 XXIX   |                      lábán, kétszél kötény a csipejére kötve.~Mindjárt hozzá is
 2852 XIII   |                   szelídebb módszerek, holmi csípés, hátbaütögetés nem látszottak
 2853 X      |                      orcáját, ahogy a „csóka csípi a fiát”, s közel vitte hozzá
 2854 XXXVIII|                     egy itteni pipereárusnak csipkefátyoláért adósa maradt, a többinek
 2855 XXXI   |               játszott a karját körüldudorló csipkefodrok között, el-eldugva azok
 2856 II     |                       miknek gallérjai drága csipkékkel vannak díszítve.~A nagy
 2857 XXXIV  |                  virágot, madarat, lófarkat, csipkézetet mímelnek; áttört ötvösmunkával,
 2858 XXXV   |           pettyegetettek, irombán felemásak, csipkézettek, sávozottak, sok színben
 2859 XV     |                      ott Jákob, az angyallal csípőficamodásig birkózó, hogy a gyülekezet
 2860 XXX    |                  forrón sütött, a bivalyokat csípte a légy, belefeküdtek a pocsolyába,
 2861 XXXIV  |                     új felkelés tervét még a csírájában elfojtsa? Ha lehető volna,
 2862 IV     |                   széttekintve azt mondaná: „Csiribiri emberek!” Ha a jó Ulászló
 2863 XXI    |                    emlékmondatok felett; ott csiripel körülötte a sok veréb, mintha
 2864 XXI    |               csiripeltek ott. (Ezt a szót, „csiripelés”, a Rákóczi-korszak hadvezetői „
 2865 X      |                  lovaskapitánynak az élete. „Csiripeljétek körül az ellenséget!” Ez
 2866 XXI    |        Százhetvenhárom év előtt bizony mások csiripeltek ott. (Ezt a szót, „csiripelés”,
 2867 XIII   |                    Gyere rám csak, gyere te: csirizfaló, csomótaszigáló, fonalrágó
 2868 XXIX   |                     a galuskát is a paprikás csirkéhez? – kérdé Juliánna a lovagtól.~
 2869 XXX    |                      mi el tegnap a paprikás csirkének a sarkantyúját – gondolá
 2870 XXIX   |                     előkerültek a kopasztott csirkével. Egy görbehátú vén banya,
 2871 XVI    |                    szidalmazni.~– Hallgatsz, csiszlik! – kiálta Korponay, lekapva
 2872 XIX    |              asztalra téve, még a sarkantyús csizmácskái is ott vannak az ablak hídján.
 2873 XXXI   |                   papokat, a kibékíthetetlen csizmadiákat. A bíbor és paszománt pacifikálva
 2874 XV     |            mindamellett is felhúzták a sárga csizmáik fölé a török bagaria papucsot,
 2875 XVIII  |                   Azzal a kezében hozott fél csizmáját felrántva a bal lábára,
 2876 II     |               zsinóros mentékben, sarkantyús csizmákban; a férfiaknak hegyesre kipödrött
 2877 XXX    |                 más-más színű nadrágokkal és csizmákkal, amikből csak a zöld szín
 2878 XXVIII |                        Vesszek el, ha csak a csizmám talpa is tud lengyelül csikorogni!~–
 2879 XXVI   |                      kapta a dupla puskáját, csizmaszára mellé dugta a török kését,
 2880 XVI    |                    felmentem a toronyba, egy csizmaszárból tubust csináltam, azon keresztül
 2881 XXIX   |                    tesz semmit, hogy a piros csizmaszáron fölül a hófehér lábikrákból
 2882 XXXV   |                     mintsem a mártírok. Az a csodaalak, aki még holtában sem tud
 2883 III    |                  historicum számára. Ebből a csodából a tudós doktor Cornides
 2884 XXVI   |                       amiben a krasznahorkai csodaeseményekről tudósítja a bátyját.~A levél
 2885 XXXV   |                 visszaereszté az üvegfedelet csodahalottja fölé.~Juliánna könnyült
 2886 I      |                      mint testét a természet csodái. Védangyala volt a népnek,
 2887 XV     |                   vége.~– De hát mi az Isten csodája van odakinn! – kiáltott
 2888 VII    |               hajadonok legyenek benne város csodájára kitéve. Két nehéz lakat
 2889 XXIX   |                     meg a bőséges borravalók csodákat műveltek. Éjjel-nappal szakadatlan
 2890 X      |                  keresztül.~A nő szeme olyan csodálatosan villámlott e szónál.~– Mit
 2891 XXVIII |                    fölött a megfékezhetetlen csodalény, a lélek, ez az örök ellenfele
 2892 XII    |                lakomaasztalt apróra végig ne csodálja, s a maga véleményét el
 2893 XXIX   |                   dörmögé Andernach lovag, a csodálkozás és bámulat önkéntelen támadó
 2894 XXXII  |                 örömet, se meglepetést, csak csodálkozást; s a gyermek nem ugrik fel
 2895 XXXIX  |                  elnevette magát.~– Azon sem csodálkozom. Olyan hosszú távollét után
 2896 XXV    |           Löffelholtzné eltávozott.~Andrássy csodálkozva nézett utána, amíg az asszony
 2897 XVI    |                      és archeolog lett, hogy csodálni kellett a nagy tudományát.~
 2898 IV     |                   hanem az egyszerű kulcsa e csodának az, hogy az urán, a fián,
 2899 II     |                      faragó és festőművészet csodaszép remeke; az óriási tabernaculum,
 2900 XVI    |                     Täufelek emléke Krisztus csodatetteit örökíti meg; a Rompauereké
 2901 XXII   |                   koldust, nyomorékot, árvát csődítettél ide fel a várba – folytatá
 2902 XXVIII |                     falusi ember várta egész csődülettel, akik között valaki elterjesztette
 2903 XXXI   |                 dolog, aminek annyi bámulója csődült össze?~Talán most hirdetik
 2904 XVI    |                     azt tanúsítá a kardtokok csörömpölése.~Fabriczius egész nyugalommal
 2905 XLI    |                  tengelyein nagy acél pengők csörömpölnek, hogy annak a járását felórányira
 2906 XXX    |               kályhalyukba, ott kaparászott, csörömpölt, s aztán csak előbújt megint,
 2907 XXXIII |                   üvegek a háztetőn csak úgy csörömpöltek bele.~
 2908 XXVI   |                      nagy sietve, a csapóhíd csörömpölve hullott le, s a kirukkolt
 2909 X      |                     mundért bekeverni):~– Ne csörtessen kegyelmed. Nincs semmi baj.
 2910 XXIX   |                      s nagy lelkinyugalommal csörtettek a sötétségben arrafelé,
 2911 XXXI   |               ujjacskáját, én meg a pisztoly csöveibe kacsingatva.~– De hát mi
 2912 XVII(1)|                      hozzátartozó vízvezeték csöveit, az illusztrált lőcsei krónika
 2913 X      |                      piros orcáját, ahogy a „csóka csípi a fiát”, s közel vitte
 2914 XXXIX  |                      kenve, amivel a váltott csókban nejét megmérgezze; inkább
 2915 XXIII  |                      nem kell szép asszonyok csókja! Ezt nem cirógatják szerelmes
 2916 XIII   |                   úgy ám, ahogy téged, meleg csókjaimmal.~S azzal végtül végigcsókolta
 2917 XXXIX  |                  hitt a szavainak, elhitte a csókjainak. Nem! Ilyen forrón nem csókol
 2918 XXXI   |                     gyermekajknak mindennapi csókját? Csevegő gyermekajk!~A parttalan
 2919 XXXIV  |                   ugyanazzal a varázslattal, csókkal, öleléssel, amivel a tévútra
 2920 XXXV   |              Juliánna a hála örömkitörésével csókolá meg e nyújtott kezet. S
 2921 XXXIII |                mártogassa, mint a cvibakot a csokoládéba!~Juliánna felugrott a térdeiről,
 2922 X      |                    jó. Bizonyosan sebet kap. Csókold te, helyettem is, meg érettem
 2923 XLII   |                      kezeire (azokra a sokat csókolgatott szép kezekre), szemtől szembe
 2924 XXXVII |                      felemelje, s tán meg is csókolja, hát akkor az ki akarja
 2925 XXIX   |                tiltaná, hogy valakinek kezet csókoljak. Hát csak előre „hopp hírével”.
 2926 XXIX   |             Teremtuccse derék asszony! Kezet csókolnék neki, ha a hitem nem tiltaná,
 2927 X      |                    Tolta előre: eredj!~– Nem csókolod-e meg, mielőtt erre a nagy
 2928 XXXIV  |                  azzal pedig a villám szeret csókolódni; minden mennykő a hegyoldalba
 2929 XII    |                      Pelargus a holdvilággal csókolódó hosszú, nyurga szerelmes.
 2930 XVI    |         összetalálkoznak, aligha lesz belőle csókolódzás.” – Már biz ezt magam is
 2931 XXV    |           borravalója bánta.) Mindenki kezet csókolt neki, akit csak útban talált.~
 2932 XXXVIII|                      hintóból, összeölelték, csókolták a véletlenül feltalált barátnét;
 2933 XXXII  |                gyalog hazatalál a kastélyba.~Csokorba kötötte a virágot, aminek
 2934 XXXII  |               almakép: az a nevető, fecsegő, csókosztó száj, azok a ragyogó szemek?
 2935 XXXII  |                      kebléből az ezüstgyopár csokrot, s azt nyújtá a kisfiának.~–
 2936 XXXI   |                      akkor elkezd csókolni a csókzene minden fiorituráin keresztül.
 2937 XXVI   |                      előkeresé azokat az egy csomagba kötözött leveleket, amiket
 2938 XXVIII |                   aláírt dekrétum ötpecsétes csomagját is, melyre kívül ez volt
 2939 XXVIII |                   várj reám, míg megérkezem. Csomagolj össze sok ennivalót az útra:
 2940 XXVI   |                     littera „C” alá sorozott csomagot, egyenként hajigálva az
 2941 I      |                jelleme, akkor könnyű volna a csomót megoldani: szeszély, csapodár
 2942 XIII   |                  csak, gyere te: csirizfaló, csomótaszigáló, fonalrágó hukkepakk! Mind
 2943 XXIV   |                     messzevirító narancsszín csónakával.~– Fogd a vasrudat!~A hosszú
 2944 XXVIII |               semmiféle járművet; dereglyék, csónakok, halászladikok mind a túlsó
 2945 XXX    |                     Boszorkányság volt az. A csonka hegyről hozta, ahol a boszorkányok
 2946 XIX    |                    császári harcos pórladozó csontja hirdeti, míg a világ világ
 2947 XVI    |                 erősen Korponayt; de a saját csontjai zörögtek a rázástól jobban.~
 2948 XVI    |                   jégcsapos bajusszal adott, csontkaröleléssel beléfojtogatott csók az
 2949 XXXII  |             emberkoponya függ alá, a kútkáva csontokkal megtöltve, egy fenekével
 2950 XXX    |                      a feltúrt sár göröngyei csonttá vannak fagyva. Van nagy
 2951 XXXI   |                     a farkast a torkán akadt csonttól megszabadította, azt válaszolja
 2952 XXXIV  |                    kívül történtekről; aztán csoportba gyűjtött lappangó hadaknak
 2953 XXXIV  |                     azzal odalépve a férfiak csoportjába, megállt köztük nyugodtan,
 2954 XXV    |                elpártol tőle az utolsó hívek csoportjából néhány ismeretes név, s
 2955 III    |                      foglalták el a koldusok csoportjai, ahogy másutt szokás. Lőcse
 2956 XVI    |                     Gruff család feltámadási csoportművét? Miért választotta a Hirscher
 2957 XIV    |                    egész ráröffent fegyveres csoportnak is ellent tudott állni.
 2958 XXXI   |                 Magát a gyalog népet is csak csoportonként eresztik be a kapun, s ami
 2959 XXXVII |                     akkor elárulsz bennünket csoportostul.~– Ha most nem ölöm meg,
 2960 XXXI   |              folyvást hűségesen a trón körül csoportosultak. Hanem még a főhivatalok
 2961 XXII   |                 meglátta azt a diadalmaskodó csoportot, amint a két gyermek dicsőségtől
 2962 XV     |                      előtt az utolsó vacsora csoportozata látható, zománcfestésű faragott
 2963 XXX    |                     kíséret egybevegyül, egy csoporttá gomolyodik, s megindul Nagy-Károly
 2964 XXXIV  |                      énellenem, mert nagyobb csorbát ütöttél a címerén, mint
 2965 XVI    |                     a főtemplom körül meg ne csorbítsák? Ezt nekem meg kell értenem,
 2966 XXII   |                     Elhallgass! Égre kiabáló csorda! Ki innen! Ki a várból;
 2967 II     |                  hely dacolt Batu kán minden csordáival. Itt volt a Lapis refugii (
 2968 XVII   |                    városház udvarán egy szép csorgó kútjuk, ahonnan bőségesen
 2969 XXXI   |                négyszögű márvány.~De sok vér csorgott le hajdanában a négyszögű
 2970 XXX    |                    csak ilyen toprongyos vén csoroszlyát lát maga előtt, la.~Ehhez
 2971 IV     |                       még csak a fejüket sem csóválták, amidőn nagytiszteletű Zabeyer
 2972 XIX    |                    ebbe a gádorba, aztán égő csóvát dobni utána! Ez gyökeresen
 2973 XXIV   |                Charicleát írta. Az összefutó csúcsívek magas boltozatot képeznek,
 2974 XVII   |                      az alagúthoz.~Ez alagút csúcsíves boltozatú volt, körül kirakva
 2975 XXXIII |                       megint visszajövök. Te csucsulj el, aludjál addig szépen.
 2976 XXII   |            tartományában.~Egyszer aztán az a csuda történt vele, hogy mély
 2977 XXXVIII|                 Juliánnának, amiről e percig csudamódon megfeledkezett. – Az összeesküvők
 2978 XLI    |                      hagyta azt égni a végső csücskéig, azt is feldobta a tenyerével
 2979 XXXIV  |                  védelemre.~E szívzsibbasztó csüggedés közepette úgy tetszik, mintha
 2980 XII    |                 földteke, s a parókája erről csüng alá. Pelargus a holdvilággal
 2981 VIII   |                   óráig ott marad a közönség csúfjának. Huszonnégy óra múlva a
 2982 XXX    |                      nélkül az oldalán világ csúfjára oszoljon szerteszét; mindenki
 2983 XII    |             bennünket a gonosztól”.~– Ah, ne csúfold az Istent!~– Tud is valamit
 2984 XI     |               fiatalság az arcán, amit azzal csúfolnak, hogy „örök”; csak a megduplázott
 2985 XXII   |                 templomunkból is, vagy ahogy csúfolni szoktad, a imádkozóházból,
 2986 XII    |               hallotta!~Mennyi gonosz kacaj, csúfolódás egyesíté lelkeiket, mikor
 2987 XII    |                  nagyon vallásos volt; ki is csúfolták érte. A protestánsok hitbuzgalma
 2988 VI     |                kétfejű gyermeke? – kiálta rá csúfondárosan a doktor.~Alauda uram csak
 2989 XXII   |                  pinceboltban, abban a fehér csuha is lángvörössé válik; hát
 2990 XXI    |             viseletében; Miklós a fehérbarát csuhájában, nagy könyv a kezében.~A
 2991 XXII   |                     a dervisgenerális.~Fehér csuháján még füstölögnek a perzselés
 2992 XXII   |                     letépték az oldaláról, a csuháját a fején keresztülhúzták,
 2993 XVIII  |                 német vargájának a rókafogta csukája, s egyikünk sem tudja, hogy
 2994 XIII   |                  ítéletet kimondta rád, hogy csukjanak a pellengérkalitkába két
 2995 XI     |                     kacagás lett; a kacagást csuklás követte; a szenvedő arca
 2996 VIII   |                    arcáról rángatni a takaró csuklyát. Hanem ez a jó szándéka
 2997 XII    |           cisztercita tonzúrás fejjel, fehér csuklyával, a második lapon mint tatárok
 2998 XXXIII |              valóságos labirint volt, örökké csukott ajtókkal, amiknek a zárait
 2999 XXIV   |                     ajkai, amik az imént még csukva voltak, most mintha kiáltásra
 3000 XXIII  |                      a fejét. A Ferkó milyen csúnya nótákat dalol a kuruc katonák
 3001 XXX    |                      igaz, hogy a vénasszony csúnyául tudott kancsalítani, az
 3002 XXV    |            beszállásoltam magamat, s ahogy a csupasz téglák bizonyítják, a túlsó
 3003 XXXII  |                  tövisben hengergetteté meg, csupaszon az utcákon végigtáncoltatta
 3004 XVII   |                    jött a víz ebbe a folyton csurgó kútba, mely legnagyobb szárazság
 3005 XII    |                   fordítja Horatiust, mint a csurgói diák: Me coenas, at avis
 3006 XXXIV  |                   lelkiismeretet? – Íme, nem csúsz-mász térdepelve előttetek, kezeit
 3007 XLI    |                  magadat előtte, s térdeiden csúszkálj az ő halottja előtt, és
 3008 XXIII  |                     úgy van. Te gyermekeidet csúszómászó rabszolgáknak neveled, azért,
 3009 XXXV   |                   Juliánna félve, borzadozva csúszott közelebb a halotthoz. Tétovázva,