1-allam | allan-aszu | aszub-behiv | behiz-bobes | bocsa-cimze | cinal-csusz | csuto-ecsed | ecset-elker | elkes-elzul | ember-eszme | eszne-feles | felet-feste | festi-fresk | fring-gyepl | gyere-hangj | hango-hinne | hinni-igezo | ignac-jatsz | javai-kardk | kardm-kerle | kerok-kinyi | kinyu-korul | korut-kuruc | kuss-leker | lekes-lyukh | ma-meger | meges-megta | megte-more | morga-nyalt | nyarb-ossze | osszp-palma | paloc-polga | polit-refle | refor-sarka | sarko-szaba | szabo-szere | szeri-takar | takti-terhe | terit-tromb | tronh-utana | utano-vegig | vegka-vissz | visze-zwelf
bold = Main text
Fezejet grey = Comment text
4513 XIV | géppel.~Megcsinálták az ember-láncot. A doktor fogta az egyik
4514 XXXIV | Már ki lehetett venni az emberalakot, mely azt magával hozta.~
4515 XXXI | állat (ami nem lakik az emberben, csak úgy körüle kóvályog)
4516 XXII | e minden tűztől lángoló emberé volt.~– Elárulták Lőcsét!
4517 XXXIII | fegyvert lerakott sereg fő-fő emberei megvoltak sértve a büszkeségükben,
4518 XXV | a kapitulációt.~Annak az embereitől hallotta meg, hogy a krasznahorkaiak
4519 XXXI | azt is utánadobta… okos emberekből őrjöngő bolondokat csinált…
4520 XX | volt is, amilyen a megijedt embereké, az értelme annál kegyetlenebb
4521 XXII | attól egyszerre mind tüzes emberekké váltak, s tódult aztán minden
4522 XXXV | gubanc. Undorodom a jókedvű emberektől, s a kacaj felháborít. Bosszant
4523 XXVI | apó vendéglőjét Poprádon. Emberemlékezet óta mindig Husz apó volt
4524 XXIX | azután, mikor látta, hogy emberére akadt, csak kötélnek állt,
4525 VII | cikornyái közepette mered ki két emberfej: egy férfi és egy asszony;
4526 XII | tatárok murzája, levágott emberfejek közt táncolva.~– Biz ebből
4527 XXXI | és vak.~Mikor ezt a csupa emberfejekből álló tengert látta, hallotta,
4528 XXII | jelenség volt. Egy égi lény, emberfölötti dicsfénnyel.~A csuhás alak
4529 XIX | tekintete olyan volt, mint aki emberhúsra éhezik, Fabricziusé pedig,
4530 XXII | fenyegetni meri.~Lenézte az egész emberiséget; asszonyát, férfiát egyaránt.
4531 XXX | sűrű bozóttá, soha azokat emberkéz nem irtja, nem hordanak
4532 XXXII | utcai kút kankalinjáról egy emberkoponya függ alá, a kútkáva csontokkal
4533 XXIX | kísértetes világot terjengetve az emberlaktalan világ fölött. Egyszerre
4534 XXXII | elsemlyékesült patak mentén, embermagas virágtermő ligetet verve
4535 XVII(1)| hatoltam előre benne, boltozata embermagasságnyi. – A hozzátartozó vízvezeték
4536 XXXII | gyantával, azon volt egy embermagasságú kalitka üveglemezekből,
4537 IV | ennek a zsolozsmának minden emberre! Hogy kiszáll a lélek minden
4538 X | egy”.~– Ugye? Neki nagy emberré kell lenni? – suttogá forró
4539 XXXI | az egész városban egy úri emberrel is beszédbe állt volna.~
4540 XXIV | szoktak kitűzni, hogy ha embersége van az ellennek, oda ne
4541 XIX | mind a két fél fölhasználta emberségesen a kitörhető harc előkészületeire,
4542 III | szenátorok során végighaladva, emberségtudással üdvözölték a tanácsbelieket
4543 XIX | tart; az pedig régóta a mi emberünk. Akire legbiztosabban számíthatna
4544 XXX | egy még vágja erősen az embervállig érő vetést. Mögöttük egy
4545 XII | trombitaharsogás tör ki az emberzajból. „Itt van Löffelholtz!”
4546 IV | négyszögletű süveg: a rang emblémái.~Mert dacára annak, hogy
4547 XXVII | szegény herceg! Milyen embuscade-ba hagyta magát csalatni ezzel
4548 XXXIV | csókjaival. Kelj fel hát, és emeld a fejedet magasra. Dicsőséges
4549 VIII | házlábaknak, amiken az egész emelet nyugszik.~Mikor aztán a
4550 XLII | átvezettetni.~Az a szoba az emeleten volt.~Annak az ablakából
4551 XVI | a groszscherfeldi torony emeletén volt a szobája. Kisz ti
4552 XL | ellene semmi panaszt nem emelhet.~Korponay úgy tett, ahogy
4553 XXXI | szolgája üstökénél fogva emeli fel magasra a hírhedett
4554 XXXIV | légben függnek, egymást emelik, fenntartják, finom jégkristályból
4555 II | hálás utókor márványemléket emeljen hamvaiknak.~
4556 XXXIV | vezéreink, tanácsadóink; emeljük őket a fejünk fölé. Csak
4557 XIV | kapitányt, két mankójára emelkedék, fejét a vállai között csaknem
4558 XXXI | réz, jegenyeként magasra emelkedő, felül az aranykakassal. (
4559 XXIX | Hiszen ha még csak a nyergét emelném el a jámbornak! – dörmögé
4560 XXXI | magát nemcsak a szépséget emelő piperével, hanem az igazaihoz
4561 XXIX | virgácstermő ágait valami emeltebb bucka tetején, hanem a messze
4562 XXIII | magaslatról alá, ahová hőstettei emelték. Hőstettein kívül mind a
4563 XVII | hatöles fenyőfa gerenda volt emeltyűvé átalakítva. Ha az egyik
4564 XXXI | Most az elítélt a magas emelvényről a néphez kezd szólni. Csak
4565 XXIII | léleknek. És mégis meg tudja emészteni ezt a mindenttudó testet,
4566 XXXV | golyójával. Attól a perctől fogva emészti valami kórság, ami a szívén
4567 XXXVIII| aranyat kifizettünk.”~És emezek is tudják már, hogy az ilyen
4568 XXIV | hol kevesebbet.~– Habes eminentiam! Hát most majd azt mutasd
4569 XXVIII | stafétavivő és nem orosz emissarius; aztán nincs is a kiejtésében
4570 XXX | 1711-iki május 1-jét meg ne emlegesse, maga a felséges természet,
4571 XXI | Hisz amit magánál virtusul emleget, azt a mást hívőnél is annak
4572 XXVI | No, no, nem kell ördögöt emlegetni – torkolá le Husz apó. Nagy
4573 XXVI | jutott, hogy Juliánna sokszor emlegette, milyen kíváncsi volna megízlelni,
4574 XXXIX | Isten kegyelmedet. „Farkast emlegettünk, s a kert alatt kullog.”~
4575 XXXVII | kifizetett ezer arany” emlékében, s ezt a nyugtatványt az
4576 XXXV | fejedelemnők, diadalok emlékei voltak neki tulajdonul adva.
4577 XXXV | fájó szív így belenőtt az emlékeibe, olyan, mint a mandragoragyökér,
4578 II | van a királyok és dynasták emlékeivel, akik itt időztek, a várost
4579 II | meg mások, amik vértanúi emlékeket örökítenek meg: egy halálfő
4580 VI | lőcseiek az utókor hálás emlékének.~Csakhogy ebből az arcképből
4581 XXXI | helyen állt most a pestis emlékére, királyi bőkezűségből emelt
4582 XXXV | mutatva, mely annyi közös emlékével volt tele visszaidézni nem
4583 XII | Ah, az nem való. Hiszen emlékezel rá, mikor velem…~– Jól van,
4584 XVI | magasan – születni?~– Arra nem emlékezem. Távollétemben követte el
4585 XL | hogy azt a másik dolgot is emlékezetbe hozza: a fiának ígért donációt.~–
4586 XXV | hűtlensége miatt, mint az emlékezete az egykori boldog szerelemre!~
4587 VI | Hallgassanak kegyelmetek. Eleven emlékezetében lehet mindenkinek, mik történtek
4588 XL | beszélgetni azzal a nővel, akit emlékezetéből ki kellene tépnie! – Viselni
4589 XV | nyilallt keresztül a tábornok emlékezetén, ami a nagy zenebona között
4590 XVI | volna, segítségére jött az emlékezetének a tábornok: így azután olyan
4591 XLII | szolgálatában szerzett, örök emlékezetnek okáért.~A kis tízesztendős
4592 XXX | melyik a fakó?~– De arra csak emlékezhetnék kend, hogy én vettem kendtől
4593 VI | voltam, amióta eltávozám. – Emlékeznek rá kegyelmetek, minő viszontagságok
4594 XXV | dacoló kerített várakra emlékeztet. A legújabb bécsi divat:
4595 XXXV | házban az elhunyt feleségre emlékezteti.~Hát még aztán a két gyermek?~
4596 XII | görög félistenszobrokra emlékeztetnek, míg az állán levő gödröcske
4597 XXIX | merészebb megbízást is végre. Emlékezzél csak a lőcsei föld alatti
4598 XXXV | élettelen tárgyban, ami valami emlékhez köt bennünket, megtaláljuk
4599 XXXI(1)| II. Rákóczi Ferenc Emlékirataiban elmondja a panaszát a hízelgései
4600 XV | és német nemesség márvány emléklapjaiból összehordva.~Ezalatt bőséges
4601 XXI | emelkedik a lábai alá vésett emlékmondatok felett; ott csiripel körülötte
4602 XXI | akik a küszöbök fölé írt emlékmondatokat őrzik; a legelső így szól:~– „
4603 II | címerekkel a kapuív felett, latin emlékmondatokkal a párkányzaton, az egész
4604 XVI | ábrázolva.~Ilyen művészi emléktáblákkal van körülvéve az egész templom.
4605 XXIII | tüzes gránát pecséthelye emlékül hagyva rajta, de még azért
4606 XL | összeszorult.~Juliánna többször említé a férjének, hogy jó volna
4607 XXV | is volt szó. Példaképpen említék, hogy milyen okosan tette,
4608 XXV | hatalmú főúr odavetőleg említi, hogy még Andrássy nem volt
4609 XXXV | asszony szemei.~– Óh, uram, ne említse fel ezt. Én nem keresem
4610 XXII | lehetetlen, még neve se említtessék. Hát a hazagyilkos bűnének
4611 XXV | csak igen kevés kísérő neve említtetik, azok között Korponay.~Ennek
4612 VIII | Igaz. Kegyelmed nem bízik énbennem. – Én pedig nem bízom kegyelmedben.
4613 XXXII | bujdostában, Fügedy Nagy Endre házánál, s a pozsonyi törvényszék
4614 XV | szüksége volt rá, mert az ének az utolsó allelujánál járt,
4615 XXII | vezetett. A kálvinista hívek éneke hangzott ki rajta éppen:~
4616 XVIII | legelső kézből kapta a halotti énekeket.~És ő ezeknél a gyászdaloknál
4617 XV | legalább háborítatlanul énekelhette a bezáró áldásmondatot:~„
4618 XVIII | bizony akár az angyalok énekelhették volna a feltámadás zsoltárát.
4619 XV | nem azért jött ő ide, hogy énekeljen!~– Szép templom! – mondá
4620 XVIII | küldje ide hozzám, hogy énekeljenek el. Te írd meg a halotti
4621 XXII | templomának.~Ha odafenn amazok énekelnek, imádkoznak, hát ő is énekel
4622 XXXVI | a „Szentek hegedűjéből” énekeltek, mikor magukra voltak.~Kinn
4623 XIX | folytasd, ahol elhagytad, énekeltesd magad fölött a halotti zsolozsmákat.
4624 XVIII | lefeküdjék a castrum dolorisra, s énekeltesse maga fölött a sörivó diákokkal
4625 XVIII | kántort hívatta, s most énekeltet maga fölött halotti zsolozsmákat,
4626 XX | trotty? Te haltál meg! El is énekeltetted magadat. Terád harangoznak.
4627 XII | kocsmagenerális”.~Meg voltak abban énekelve sorban az ő hőstettei –
4628 XXII | kényszeríti rá, mégis azok.~Az éneklés alatt furakodott oda az
4629 IV | hallgassa meg!)~E zsolozsma éneklése alatt a tizenkét szenátor
4630 XXII | rányomják a falrepedeztető éneklést. Miklós szava elvész abban
4631 XXII | zsoltárját. Azok pedig erős éneklők: azt tartják, hogy ha az
4632 XXII | hogy a riadó harsogó énekszóban elveszett a kétségbeesés
4633 XXXIV | nagyobbat vétettél, mint énellenem, mert nagyobb csorbát ütöttél
4634 XIII | összekötött kulcspárt.~– Enfin! – dörmögé a lovag.~Juliánna
4635 IV | protonotarius úr – mondá engedékeny hangulattal Alauda uram. –
4636 XVI | ostromolt városba, mindjárt engedékenyebb hangulat fog uralkodni a
4637 XXXVI | várába be akar jönni az ő engedelme nélkül, tizenkét fontos
4638 XVI | veszünk rajta össze”. Olyan engedelmes volt, mint a vaj, kenyérre
4639 XXXIII | se kulcs, se kilincs nem engedelmeskedett ott a rendes erőműtani szabályoknak:
4640 XVI | Aki a parancsolatnak nem engedelmeskedik, annak a háza teteje a maga
4641 XVI | mindenki ellenállás nélkül engedelmeskedjék. – Különben nem cselekedvén.~
4642 XVI | János főbírónak mindenekben engedelmeskedjenek. Kinek is kötelességévé
4643 XXXV | a kérdés csak az, hogy engedelmeskednek-e neki? Nem volna kegyelmednek
4644 XVIII | volna, hogy vajon szokás-e engedelmeskedni egy ilyen rendkívüli vezényszónak –,
4645 XII | tenni, ami parancsolva volt. Engedelmességének megvolt a jutalma; láthatta
4646 XV | megnyervén hozzá a pápa különös engedélyét. Ezért nevezi ő magát: miserrimus
4647 XXXV | semmihez azóta hozzá nem engedett nyúlni. Valóságos kultusz
4648 XXVIII | csendesen szunnyad. Ne engedj, testvér, senkit hozzája
4649 XXIV | mellette virrasztani; s mi nem engedjük meg, hogy őt eltemessék,
4650 XXX | A cím a kurucoknak tett engedmény volt, az a főhadiszállásuk
4651 XVI | ribilliót. Ő kész minden engedményre, ami az élő embereket kielégíti,
4652 XVI | ezüstjét, inkább a kenyerét engedné magától elvétetni, semhogy
4653 XXVII | Meg volt fogva egészen. Engednie kellett ennek az asszonynak,
4654 XLI | orcáján a látásodra?~Nem engedte-e, hogy porba alázd magadat
4655 XVI | hogy képes volna rá, s engedték békén felvonulni foglyával
4656 XVI | alássan, hogy a mai örömnapon engedtessék meg nekik a csapszékeiket
4657 XXXI | szabad. Oda csak hintónak engedtetik a bejárás. Magát a gyalog
4658 XXXVIII| visszatérőknek űj időhaladék engedve. A király azt óhajtja, hogy
4659 II | Schacher, Fabriczius, Alauda, Engelmayer, Gornides, Kramerius, Ursinus,
4660 VII | hogy Rákóczi Ferencnek ő és Engelmeyer a legkedveltebb két embere
4661 XXIV | legjobban melegedett nála. Engesztelhetetlen haraggal gondolt a bátyjára.
4662 XVI | még halott porában sem engesztelődik ki iránta.~Mint katonában
4663 X | hozni! Ezt nem tűröm!~A nő engesztelően lépett hozzá: két kezét
4664 XII | szemekben.~Az ég ki van engesztelve az áhítat nyilvánításával,
4665 XXVII | hogy kegyelmetek éppen énhozzám fordulnak ezzel az egész
4666 XXXV | annyiszor megbánték, aki énmiattam többet és rosszabbat szenvedett,
4667 XXX | Vendég? Ezer vendég hál énnálam naponta, mit tudom én, melyik
4668 XIII | tündérke leánya! Hozok mindjárt enned! Meglásd, milyen jókat!
4669 XXXVI | szeretőjét is megcsalta énvégettem. Sokszor otthagyta a faképnél,
4670 XXX | A kapitány úr akar veled enyelegni.~Erre a hívásra csak beállít
4671 XXXI | barátnéjára.~– Aztán úgy enyelegtünk tovább; ő a pisztoly ravaszán
4672 XXXIX | Ez mind a legszívesebb enyelgés hangján folyt ebben a modorban.
4673 XXIX | bor, mind a szép asszony enyelgése, aki odaült mellé a padra,
4674 XXIII | dolgaidba, te ne szólj bele az enyémekbe. Te egész hatalmú úr vagy
4675 XXV | az engedelmével?~– Hát az enyémmel. No, csak ne nézz rám olyan
4676 XXXV | Nem tudja, mi a halál?~Enyészet?~Annak nincs fölötte hatalma.~
4677 I | Semmi nem tanúskodik rajt az enyészetről. A halotti köntöst koronként
4678 I | nyomtalanul tűnt el fölötte. Teste ép, mintha csak napok múltak
4679 XXXV | rejtett indok nem a szerelmi epekedés, azt elhitte Andrássy. Aki
4680 XXIII | Hazudozni sem szokásom. Az epémből beszélek. Ha helytelenítem
4681 XXVI | ubi”. Kassa, Eger, Tokaj, Eperjes. Lőcse. No most megvan.
4682 XXXI | olyanforma”.)~ ~Csakhogy már Eperjesen megtudá, hogy a tábornok
4683 XXXII | a halálítélete, mint az eperjesié meg a kassaié, őkegyelmének
4684 XXVIII | úgy tudott megszabadulni.~Eperjesnél egy egész sereg mindenféle
4685 XXXI | legegyenesebb úton siessen Eperjesről Bécsbe. Azonban ehhez mármost
4686 XXII | dicsfénnyel.~A csuhás alak epés gúnnyal nézett rajta végig.
4687 XVI | alkalmazni.~Belleville lovag epésen felkacagott:~– No, hát ide
4688 XI | Köszönöm. Azt mondja el az epigramm, hogy minden nemzetbeli
4689 XI | a recipéjére.~– És az én epigrammomra? – kérdé a lovag.~Erre felpattant
4690 XXVI | eszébe jutott az öccsének az epistolája. Most előveheti és elolvashatja.
4691 XXXIV | csupa kristálytűkből. Mikor épít, vakmerő, mint egy titán,
4692 XVI | egész életükre jóllaktak epitaphiumokkal.~Ellenben egy jó óra el
4693 XV | palástra lészen szükség a mi epitaphiumunkon.~Amire olyan általános nevetés
4694 II | árucsarnokok foglalják el, az építészet minden ötlete szerint alakított
4695 IX | van avatva a város titkos építészetébe. S ilyenek kevesen vagyunk.~
4696 XVII | Thurzó-házban volt.~Ezt a csodálatos építészetű, a homlokzatán cifra bálványokkal
4697 VII | helyén pedig a lutheránusok építettek templomot később.)~Amint
4698 XIII | emberek a neve mellé még epithetonokat is ragasztanak, amik közül
4699 XVII(1)| elején találták meg egy új építkezés alkalmával, a fundamentom
4700 XVIII | Thurzó-ház barokknál is bizarrabb építkezésű csoda valami. Ennek nincs
4701 IV | lőcsei városháza monumentális építmény; a szabad tér közepén, négyfelé
4702 XXXIV | ezüstművesnek, a kolosszusi építményeket betakargatja drága szőnyegekkel,
4703 XXIX | Ecsedi-lápnak egyik lefolyása fölé építtetett a vármegye egy dobogóhidat,
4704 VI | hozzáfogott a verekedéshez: épp olyan megmozdíthatatlan
4705 XVI | törvényszék van; azt meg éppenséggel nem is sejti, hogy ez az
4706 XXXV(1)| Tört szíve ügyében. Kéretik épségbe visszahelyeztetés.~
4707 XXXI | téren s a főhadparancsnokság épülete előtt pedig két erős csapat
4708 XXXI | utca két oldalát képező épületek ablakai tömve vannak kíváncsi
4709 XV | helyrehozatni, a meggyulladt épületeket eloltatni, a gyanúsakat
4710 IV | szépsége egyetértés.)~Az egész épületen meglátszik, hogy századok
4711 XXXI | egyház monumentális, remek épületével. És a palotáknak nincsenek
4712 XXI | Bástyái nincsenek; a vár épületfalaival egyenesen a meredek sziklából
4713 XXXII | kis gyopárcsokrot a kis épületke homlokfalába.~Juliánna kétségbeesetten
4714 XXI | templomkupola kiválik az épülettömegből, mely a távolból nézve is
4715 XXX | Csak éppen újra kellene eqnipálnia magát, mert ilyen sárosan,
4716 XXV | megszólítást megértsen.~– Was sagt er, mein Kind? – kérdezé Krisztinához
4717 XXXIV | védelmedre, nem azért a csengő ércekért, amiket kezünkbe adtál,
4718 XXXIII | aközben rakta le magáról, ami ércféle volt: zsebéből az órát,
4719 XXII | italt a feléje nyújtott ércfinakokba, s amellett az egész társaság
4720 XXXII | pisztrángokkal, csak alább került az ércmosók közé, amiket a szálerdő
4721 XXXII | összeszorult völgyben, mint egy ércolvasztó pitvarában. Ilyenkor a gyermekek
4722 XXXII | mindenféle tarka kövekből, ércsalakokból egy kriptát, kápolnát tornyocskával,
4723 XXXIII | villó derengésben minden érctárgya a szobának; és még az is,
4724 XXV | között. Mint a telített ércvíznek csak egy beléhulló mákszemnyi
4725 XXXII | az ez örökös dobogása az érczúzó kallónak; mely a mély völgyből
4726 XXXI | Czeldert megrohanták a maga erdejében, Pongrácz elmenekült a kelepcéből;
4727 XXVII | Azoknak ellenkezőek az érdekeik, mint a békés kiegyezés.
4728 VIII | kegyelmed maga ebben a dologban érdekelt fél. A ketterhäuschen kulcsait
4729 XXXVIII| nézve csakugyan fölöttébb érdekes tudósítások voltak azok,
4730 XXXV | ahol a Ghéczyek családját érdeklő írás előkerült, visszatértek
4731 XVI | Magyarország királya s Erdély nagyfejedelmének geniecorps
4732 XXXIV | nagyvezértől, a harmadik Erdélyből, a többi innen-onnan az
4733 XVI | Felsővadászi Rákóczi Ferenc, Erdélynek nagyfejedelme, e néven második,
4734 XXII | vezérelte ki az Isten ősapjukat Erdélyországból csoda módon, hogy menekült
4735 XXVIII | a főparancsnok lehordta érdeme szerint; a többi tiszt urak
4736 XVI | fogságban – szól a bíró a tárgy érdeméhez közelítve.~– Ah! Mit gondolsz?
4737 XLII | Gáborkának halhatatlan emlékű érdemeként az volt feljegyezve, hogy
4738 XV | feleségéhez.~Ezért meg is érdemel egynapi árestomot.~A levelet
4739 XIII | el az egész várostokat! Érdemelnek ők tőled valami kíméletet?
4740 XXXVI | bocsánatát is ki lehetne érdemelni!~S aztán megosztani vele
4741 XXXI | hosszú sorát egyetlen későbbi érdemért? Ámde még ebben sincs kimondva
4742 XXV | szolgálatokat tettek, hogy érdemeseknek találtattak e donációkban
4743 IX | szavakat nagy hangsúlyra érdemesíté Fabriczius.~Andrássy tábornok
4744 XXVI | hetvenkedés.~Arra sem tartotta érdemesnek, hogy feltörje rajta a pecsétet.
4745 XL | Igaz biz az. Hanem ezt az érdemét az asszonynak nemigen lehet
4746 XXXVI | amit onnan én elhoztam… Nem érdemlek-e meg valami jutalmat?~S azzal
4747 XXXII | azt mondta, hogy meg is érdemli, mert bizony nagy gyalázatot
4748 XXIII | feszít a mellén, mintha érdemrendet kapott volna. Aztán mi is
4749 XXVI | vezesd ezt a vendég urat az erdőbe, mutass neki medvét.~Andrássynak
4750 XL | van benne, veheti magának Erdődöt, ha Esterházy, Galanthát,
4751 XXXI | hogy a generális a poprádi erdőkben medvére vadászik. No, ha
4752 XXXIV | a többi innen-onnan az erdőkből, a pusztákról, a Fehér-hegyekből,
4753 XXXVI | hajtotta a lovakat. Útközben az erdőn, míg a szekér az országúton
4754 XXVI | vezetése mellett nekiindult az erdőnek, egyedül.~Rég ideje már,
4755 XXXIII | zimankó idején kimenni az erdőre, ahol most a villámtól felgyújtott
4756 XXXIII | kárhoztatnak el; de amiből mindaz ered vala, az én végtelen nagy
4757 I | kifejezéseket kibékíti.~E képnek eredete egy hagyomány, melyet egyik
4758 XXXI | feltalálták tetteinkben a családi eredetet a majomtól, követelhetjük,
4759 XXXI | és főúri palota az, amely eredetét ezen korig felviszi.~A krónikák
4760 XII | levő gödröcske az ázsiai eredetre vall. Termete héroszi; előkelő
4761 XIV | életre keltse, természetesen eredmény nélkül.~Tanúi voltak a sikertelen
4762 XIX | értekezésnek az lett az eredménye, hogy mind a két fél meghosszabbította
4763 VI | akik a katonákkal szóba erednek, akik csintalan nótákat
4764 V | ütni sacrilegium!) s úgy eregeti ujja alól egyenként a patrícius
4765 XVIII | egész lelki nyugalommal eregetve le a pisztolya sárkányait –,
4766 XXIV | akinek még nem vált az ereiben az ősi vér káposztalévé.~
4767 XXXII | halántékain keresztülkéklenek az erek, ajkai elvékonyultak; s
4768 XXI | vármegyéé, megint más az ereklyéké, a legnagyobb a harcosoké,
4769 XXI | megmutogatják az osztályokba rakott ereklyéket: ez volt a pohara, ez volt
4770 XXXII | megfenyítésére nem volt elég erélye. S ha a mennydörgést meghallotta,
4771 XV | Ilyenkor sokat ér egy nyugodt, erélyes vezér, aki a legnagyobb
4772 XXVIII | elővette hát egész férfiúi erélyét, s hozzáfogott a komoly
4773 XXV | történet. Felfordult világ van! Erények és bűnök egymással boszorkánytáncot
4774 XXV | baziliszk. Nemcsak a saját erényét, hanem még a körülötte levő
4775 XVI | szélsőség, amit a harctéren erénynek neveznek: az ostromló tűz
4776 XIV | mintha a könyökük sajgó erére kaptak volna egy botütést.
4777 XXVI | hát nyittasd ki a kaput, s eressz utamra.~– Hát hiszen eresztem.
4778 XXVIII | bocsánatot Alauda uramtól; csak eressze már az útjára!~De biz azt
4779 XXXII | stracenói sziklakapun be ne eresszen egy egész hadsereget, hát
4780 XXIV | szívemet! Ki akarja tépni! – Eresszetek az anyámhoz! Anyám! anyám!
4781 XIV | lovag! Az én kamerádom! Eresszétek el mindjárt! Mit vétett
4782 XXIV | anyámhoz! Anyám! anyám! Ereszd el a szívem! Ne szorítsd
4783 X | mellett~Reggelre sűrű köd ereszkedett az egész vidékre: Korponay
4784 XXIV | pápista csapatok térdre ereszkednek, a kálvinisták lábhoz bocsátják
4785 XI | üvöltenek, akkor ő térdre tud ereszkedni bűnének oltára előtt, s
4786 XXIV | Azzal a gyermek álomnak ereszté a fejét.~Pedig bizony itthagyta
4787 XX | találkoztak, ott megálltak, lábhoz ereszték a puskát, hüvelybe dugták
4788 XXXI | hajdanában a négyszögű kövek eresztékei közt: bűnös kalandorok,
4789 I | táblázata nyiladozott szét az eresztékeiből; az utóbbi már össze van
4790 XXVI | eressz utamra.~– Hát hiszen eresztem. Adja ide a salva guardiáját.~–
4791 XXVIII | rövidebb útvonal, s azon eresztenék el a stafétájukat. Mert
4792 VII | maguk szabadjára lettek eresztve az erkölcsök; s ha valaki
4793 XXXII | csillogású szakállal.~Az eretnek kurucok, akik a szentségeket
4794 XXX | ezek itt cudar, hitetlen eretnekek, akik nem hisznek semmit,
4795 XVI | nincs joga, különösen egy eretnekekből álló törvényszéknek. Azonfelül
4796 XXXVI | mennybéli Isten áldja meg érette; ezt az Általad oly igen
4797 X | Csókold te, helyettem is, meg érettem is. Mondd meg neki, hogy
4798 XIII | alélt volt és dermedt, azt érezheté.~Ott lefekteté a medvebőrre,
4799 IV | uramék is megnyugasztalva éreznék magukat rögtön.~Végtére
4800 XXXIV | most. Nincs ebben semmi éreznivaló. Adunk és veszünk. Vesszük,
4801 XII | szégyenpír vissza nem tartható. Erezte azt, s mind a két tenyerével
4802 XII | kölcsönös bűntársi viszonyban érezze magát egymás iránt.~Mennyit
4803 XXVIII | a kérdezőnek vissza:~– „Ergeb kérgédirgi kurgutyarga bárgánjarga.”~
4804 XXVI | volna neki, hogy szerencse éri-e ma, vagy szerencsétlenség?~
4805 XXXIV | összekulcsolt kezei, mik térdeit érinték meghajoltában, lecsüggesztett
4806 XIX | keresztül a kinnlevővilággal érintkezésbe jöhet. Én sem tudok róla,
4807 XXXV | hasztalan volt vele valami érintkezést kezdeni, mert minden hozzá
4808 XXXIV | eldugott kincset. Addig érjék be a jó cimborák azzal,
4809 XXVI | szürcsöli az anyóka által erjesztett méhsert a forgácsfánk mellé,
4810 XIII | vihogva húzta magát vissza az erkélyablak mellé.~Történetesen a házkapu
4811 XIII | Az pedig ott hallgatta az erkélyablakból. Hol megijedt, hol nevetett.~
4812 XIII | hógalacsinokat hajigálni az erkélyablakra. A lovag türelmetlen. Az
4813 XXXI | most a népség, a palota erkélye felé mutogatva.~Korponayné
4814 XXXI | márványlapokkal fedve. Fölül mind erkélyekkel ellátva, úgy, hogy a háztetőkön
4815 XXXI | harangtoronynak azon kapu felé forduló erkélyén egy óriási nagy dobon mennydörgő
4816 XXXIX | elkészített szobába. Ugyanazon erkélyszoba ez, ahonnan egykor Juliánna
4817 XIII | megrémülésre. Ijedten futott el az erkélyszobából vissza a hálószobáig, ahol
4818 XX | aztán futott vele föl az erkélyterembe. Fabricziust is magával
4819 XXXVI | fogsz őrá várni, ha hamarább érkezel. Elmondod neki élőszóval,
4820 III | obsta!~Ezenben egymás után érkezének a templom nagyszerű boltíves
4821 XXVIII | hogy egy császári hadtest érkezését várják Tokaj alá, mely átkelendő
4822 XLII | Ítélő bírája vagy őrangyala érkezett-e most meg?~Pelargusnak egy
4823 V | kérdi bíró uram a legutóbb érkezettől.~– Hogyne zártam volna? –
4824 XXXVIII| által.~Soha jobbkor lánc nem érkezhetett! Mintha csak az égből esett
4825 XXX | mielőtt Szahtmár-Németibe érkezhetnék, még az úton.~Sietett új
4826 XXXVIII| egész deputáció várta az érkezőket. Alauda bíró úr teljes hivatalos
4827 XXIV | keresztüljönni bármely égsark felől érkezőnek.~– Hát a Jóska gyerek nem
4828 XXVIII | a parton, hogy az utána érkezővel elhitesse ottrekedését;
4829 XXXIII | szorgos munkája volt. Levelei érkeztek külföldről, Lengyelországból
4830 XVI | szerint.~– No hát! Sűrű ködben érkeztünk el az ellenség táborán szerencsésen
4831 IX | vétett más ellen, csak a jó erkölcs ellen; akkor az történik
4832 XXVI | történik, nem tartozik az erkölcsbíróságra. Juliánna alig bírja rejteni
4833 VII | szerint, nem a legszigorúbb erkölcseik szoktak lenni.~Azért az
4834 XI | legyen őrizve, ami által a jó erkölcsnek és az illedelemnek teljesen
4835 VII | szabadjára lettek eresztve az erkölcsök; s ha valaki reggel nagyokat
4836 XIII | le a bakó a fejedet, ha erkölcstelenségben, vágja le a hajadat, tegyen
4837 XII | vétett az a személy?~– Vagy erkölcstelenséget követett el, vagy árulást.
4838 XII | polgárnőknek vigyázni kell az erkölcsükre. Hanem erre a szóra egyszerre
4839 XXIV | járna, ha meghalna!”~Ha nem érné meg az ura hazajövetelét.~
4840 XXXIV | cafrangjaik le a padlatig érnek, rengeteg sátorok csupa
4841 XLI | ajtón kiosonva, a hanák nagy ernyős szekerén szépen kikocsizott
4842 XXV | asztalon égett valami lámpás, ernyővel letakarva, mely éppen csak
4843 I | gyöngeségből a törhetetlen erőbe, midőn nem egy hosszú élet,
4844 III | francia mérnökkari tiszt, az erődítmények felügyelője. Ez még csak
4845 XXVIII | hivatalos tekintélyének egész erőhatalmát felhasználva, szerencsésen
4846 XII | elkapta a hölgy kezéből erőhatalommal az egész könyvet.~A hölgy
4847 XVII | keserű. Ezért nem is igen erőlködött annak elfoglalásáért a megszálló
4848 XVI | lovagmódra visszatorlom.~(– Ne erőltessük ezt a témát, főbíró uram! –
4849 XXIV | haragos támadást.~– Mit erőlteted magadat? Mit állsz az ablakba,
4850 XXII | felbontani.~Vissza akarta erőltetni az áhítatot a szívébe. Elővette
4851 XXXI | nagyasszonyom – szólt, nyájasságot erőltetve arcára. – Még nekem van
4852 XXXIII | engedelmeskedett ott a rendes erőműtani szabályoknak: azt ki kellett
4853 XXII | vár alá a császári had, az erőnek nagyobb erőt, a szép szónak
4854 XXII | után. A nőszív rejtelmei erősebbek az okoskodásnál. Mi lehetett
4855 XV | fortificatiót újra meg kell erősíteni. Hol van az a Belleville
4856 VI | A tanács határozata! – erősködik Alauda uram.~– A rosszul
4857 XVI | hogy teljes hatalmával erőszakolja őt! „Meg ne rúgjam ezt a
4858 XVIII | Hiszen még az álmot sem tudja erőszakolni az ember, hogy jöjjön elő,
4859 XXXV | megbántott papirost, s nyugalmat erőszakolt magára.~– Hát „fiat piscis!” – „
4860 XXXII | álommá foszlott szét, annál erőszakosabban tért vissza a szívébe a
4861 XXVII | megbocsátott a szép asszonyoknak az erőszakoskodásért.~Amint egyszer aztán Juliánna
4862 XXXI | ragyogása közepette is az erőszakoskodó, dölyfös-kastélyos úr.~Korponaynénak
4863 XXIII | semmi tettetés, semmi lelki erőszaktétel: mert ez tiszta angyalszív
4864 XIII | közepette egyszerre egy erőteljes parancsoló hang szólalt
4865 XXXI | úgynevezett szathmári békekötés erőtlen és haszontalan. Pálffy János
4866 XXXIII | az órát, amikor az apját erőtlenné teszi az Isten haragjától
4867 XIII | fel a tudományok férfia. – Error, vagy dolus? Mikor íme itt
4868 XVIII | mai szent napon, a bécsi érsek által dispensáltatván a
4869 XIX | kegyelmed vezette volna Érsekújvár védelmét, aligha lobognának
4870 XXXI | király hűségére, a kurucok Érsekújvárott lefejeztették. A harmadik
4871 XLII | kell felfedezned, s célt érsz. Ha ezt a titkot magaddal
4872 XXXVIII| szeretet – pengő pénz, amit erszénybe lehet seperni.~Kihez fusson
4873 XXVI | én kihúzom a szarvasbőr erszényemet, s megcsördítem benne a
4874 XXIV | ott találsz egy szarvasbőr erszényt, amiben arany áll. Végy
4875 XXXV | adjon viszont érte? Egyenlő értéket. – Az én lelkemnek is van
4876 XXVI | Hyeronimus felől folytatott értekezésben), hogy ő Poprádon Husz apónál
4877 XI | társalogni.~Éppen ilyen értekezéshez alkalmatos lovas úr az,
4878 XIX | Hortis.~Az első félórai értekezésnek az lett az eredménye, hogy
4879 XXVIII | historico-theologico archaeologiai értekezést a másodiktól, hosszúakat
4880 XVI | stádiumban maradt aznap az értekezésünk, s ezzel mentünk a vacsorához.
4881 XI | hogy gyalogjáró nemigen értekezhetett volna az ablakban levővel,
4882 XVIII | és a kuruc csapatvezérek értekezhetnének Blumevitz de Trautsohn ezredes
4883 XXXI | a brit kormányférfiakkal értekezni. Mutassa meg, hogy hát a
4884 XVI | Éppen nem. Valami egészen értéktelen tárgyról lehet csak szó.~–
4885 XXXIV | vád, az ő álmainak réme?~– Értelek most már egészen – mondá
4886 XVI | Megtiltom önnek, hogy ez értelemben hozzám több kérdést intézzen!~
4887 XI | ennek a különös mondatnak az értelmét.~– Ez volt az utolsó a háznál? –
4888 XXXI | feljegyezték, voltak mások, akik értelmezni tudták, és aztán megint
4889 XVI | csorbítsák? Ezt nekem meg kell értenem, hogy ez komoly kívánság-e,
4890 XVI | nem megyek érte. Hanem azt értésemre adta, hogy Löffelholtz ezt
4891 XV | genie-tisztemnél. Hozzák ide rögtön.~Értesíték aztán a tábornokot, hogy
4892 XXVI | Hátha mégis levélben fogja értesíteni arról, hogy miért másította
4893 XXVIII | sem olvasta addig Alauda értesítését, amíg a bankját szét nem
4894 XVI | kérdeznének valamit tőle, azzal az értesítéssel, amit így is első kötelessége (
4895 XXXI | sorban, egy futó levélben sem értesítette róla, hogy mi oka volt őt
4896 XIV | társai közül a történtekről értesítse.~Ezalatt Wencezlauz is előkerült
4897 XXVIII | gondolni, hogy Pálffy nádort is értesítsék a király kimúltáról, s teljhatalma
4898 XL | kegyelmességed tőlem, előbb értesse meg velem, hogy mire becsüli
4899 VI | Én appellálok a jobban értesülendő tanácshoz. Hallgassanak
4900 X | is tudok. Nekem arról is értesülésem van, hogy a császáriak ezeket
4901 XIX | külvilágban?~– Mindenkor tudtunk értesülést szerezni.~– Hamis forrásokból.
4902 XXXV | higgye el az uram! Mint jól értesültem, már útban is vagyon egy
4903 XXXVI | az II. Rákóczi Ferencre értetődik.~Mindenki ismerte Andrássy
4904 XXIII | semmit. Az csak bámult az érthetetlen szavakon.~– Sohse takargasd
4905 VII | áldozatára vár.~Nem kevésbé érthető jelvény a két kőfej a jezsuita
4906 XXXVII | Mert hiszen azt mindenki érthette, hogy biz az elég sértő
4907 XI | folyik, s azt Lőcsén nem értik.~– Szegény kis leány! –
4908 XXXVI | fejedelem kezébe kell juttatni. Érts meg, mi módon. – Te azonnal
4909 X | az útra.~– No, de hát mit értsek én ebből?~– Igen egyszerű
4910 VI | nem értettek, a jelekből értsenek.~Most mindjárt helyreáll
4911 XXXII | nála csak helyettesíté az érvágást, amivel úgyis tartozik minden
4912 XXXV | oldalain, csak ez az egy maradt érvényben: „Ne bántsd a magyart!”,
4913 XXVIII | felsőbb rendelete van, amit érvényesít. Hanem még arra nem jött
4914 XXXI | szathmári békepontozatok érvényességét: az én igazságom a lőcsei
4915 XXXVIII| befolyása helyett Pálffy Jánosé érvényesült. A király megerősítette
4916 XXVII | beteg üterén, mikor kezd az érverés csillapodni?~Egyszer aztán
4917 XXXI | akkor annak a leghatalmasabb érvet szolgáltatja a kezébe az
4918 XL | asszony!”~Juliánna elképedt. Érzé, hogy ez a kezét fogó kéz
4919 XIII | kezed a markolatjára; nem érzed, hogyan melegít? Ha ők nem
4920 XXXI | kiontott vére!~Nem akart az érzékeinek hinni, nem akarta a szemeinek,
4921 XXXIII | csapása rabbá tette minden érzékeit. Mikor villámlott, mennydörgött,
4922 VII | száraz mennykő.~S ez annyival érzékenyebbül esett, mivelhogy azon idő
4923 XXXV | ezek igazi könnyek.~Őszinte érzelemmel nyújtá kezét Juliánnának.~–
4924 XXIII | ő arról, hogy egy csupa érzelmekből összealkotott női szívvilágot
4925 XXVIII | küldeni.~– Ah! – Az államférfi érzeni kezdé azt a meleget, ami
4926 XXXIII | magam tudok; még a titkos érzéseimet is meggyónom, amiket soha
4927 XXVII | Csaknem hihetetlen, hogy az érzések legszelídebbike, az anyai
4928 IV | fejeiket, a magárahagyatottság érzetében elvesztette bátorságát,
4929 XXXV | ő lidércétől.~Ez az egy érző húr maradt a nagy ember
4930 XXXI | rámájában megkoronázva a Szent Erzsébet egyház monumentális, remek
4931 VII(1) | krónika.~ »Au Voter, mei rap! Es Nachprs Hänsl aus Holmus
4932 XXX | Pálffy bán, csupán egy escardon savojai dragonyostól mint
4933 XXXIV | asszonynak látszott most: kérő, esdeklő meghajlása, összekulcsolt
4934 XXXVI | Juliánna oly kérő, oly esdő tekintettel nézett az ura
4935 XXXI | Meg is bukik ma minden esedezés, ami őkegyelmessége keze
4936 XVI | szóval.~– A kocsmárosok esedeznek alássan, hogy a mai örömnapon
4937 IX | maga előtt térdepelni és esedezni a gyermekemért; mondja nekem
4938 XXXI | ahol ez alkalommal nem az esedezők gyászköntösében, hanem a
4939 XXX | bevégezte holtan.~Nagy esemény volt ez: millió és millió
4940 XXI | amiben elő voltak adva az események, mellécsatolva az Andrássy
4941 XVI | legelőbb jelentést tenni az eseményről.~– Kegyelmed természetesen
4942 XXIV | volt tudomása, ahol azok az esendő dolgaikat vallják meg, a
4943 XXXII | kérdé Juliánna, nyugtalan, esengő szóval.~– Nem.~– Nem? Te
4944 XXXIV | fejszédítő harántlap, csapinós eséssel mélyed alá a sötét végtelenbe,
4945 XXXII | mennyi súllyal bír a jelen esetben, felkéredzkedett az anyja
4946 XVIII | annak a leánynak a nagy esete; ha csak egy csepp józan
4947 XVIII | valami fül nem hallotta esetek kerülnek az asztalra, ugyan
4948 XXI | egy-két tavasznak, s szükség esetén ágyúgolyónak is lehet használni.
4949 XVIII | híre futamodott Fabriczius esetének, hogy a főbírón újra kitört
4950 XVI | meg.~– Én már tudok olyan esetet, ahol a császári tábornok
4951 XVIII | elvesztette az eszét, s így eshetett meg, hogy reggel négy órakor
4952 XXXII | együtt örök halálos bosszút esküdött, megtagadva minden eddigi
4953 XIII | alkudtam; embereknek vesztére esküdtem. Hej, meg is tartottam.~
4954 XL | rámérték ezt a feladatot.~Esküjük kötelezte őket, hogy a célba
4955 XXXVII | ügyünket elárulni készül, esküszöm az élő Istenre és apám,
4956 XXX | takarodót fújnak.~A vezérek eskütétele után leszállnak a zászlótartók
4957 XXXIV | csábító szónak, bíztak az esküvésben, a hatalmasok pecsétes leveleiben.
4958 XVIII | a belső bádogtetőről az eső- és hóvizet egy a falba épített
4959 XL | azt felelni, hogy „elmúlt esőnek nem kell köpönyeg”… Ha új
4960 XVIII | renovatió évszámát, s amiknek esőöntő csatornái kétölnyire rúgnak
4961 XXIII | nem azért teszem, mintha esőtől széltől féltenélek; hanem
4962 XXIX | szénát takarítani a sok esőzés miatt: a boglyák, kupacok
4963 XLII | segédlelkész még, maga az esperes, a győri pap nem jöhetett
4964 XVI | elmondhatom én is a petrinyai esperessel, hogy „sed bene habitavimus,
4965 XXXV | prédikátort, az evangélikus esperest aládobatta.~A szegfű volt
4966 XXXI | legmagasabbra eljutottál, onnan essél le!”~Nem tudta kiszakítani
4967 XXIV | az abból készült quinta essentia meggyógyítja a fejfájást;
4968 V | Ez a Spiritus sanctus. Az esszencia! A lélek! Mély pietással
4969 XXXIX | szállásra és vacsorára.~Az estebéd végeztével tudatták Korponayval,
4970 XI | sör kásává ott mellette.~Estefelé meg a hó is elkezdett esni,
4971 XXVI | prezentálnak.~ ~Ezen napnak az estéjén Andrássy nélkül tartották
4972 XI | különben is olyan magasan estek, hogy gyalogjáró nemigen
4973 XXXIII | égbe vágytam, s a porba estem, van ennél nagyobb bánat?~–
4974 XXXIX | Pozsonyba.~Elutazás előtti estén egészen magukra voltak.~
4975 XXV | szokott nálunk összegyűlni esténként. Itt lesz Alauda főbíró
4976 XLI | megsiratni a Rádayakat, Esterházyakat, Sennyeyeket? Visel-e ő
4977 XXXVI | a Rádayaknál, Vayaknál, Esterházyaknál, Ordódyaknál; leveleket
4978 XXXVI | az asszony szerencsés jó estét kívánva, belépett.~Ott várták.~
4979 XVI | a menyecske. – Csakhogy esthajnal: délesti négy órára jár
4980 XLI | háromélű tőrt, s aztán térdre esve, megcsókolá az asszony ruhájának
4981 XVI | Becsületes polgárok? Tudomására esvén a főbírónak, hogy a császári
4982 XXXIX | kérlek, hagyd el azt! Van eszében valakinek még összeesküvést
4983 XIX | szép szabadságunkat!~– Az eszed tisztul? – mondá elszörnyedve
4984 XXXIV | okos szó. És mármost vedd eszedbe utasításomat. Nem elég az,
4985 XXXI | Maradhat legutoljára, amíg eszéhez tér. Ha addig le nem vágják.
4986 XIX | Hanem a németnek is van eszel~Az meg azt gondolta ki,
4987 XXII | Zsófia, összeborzadva ez eszelős gúnykacajon.~– Hm. Nem kacagok
4988 XXIV | szarvasmarhák szívéből készült eszencia igazi gyógyszere a szívfájdalomnak.
4989 XXIV | szarvas szívéből készült eszenciához. Az ő halálos baját nem
4990 XXXI | magát a hintajába, valami eszes állat (ami nem lakik az
4991 XXVI | valami magyarázatot.~Juliánna eszesen óvatos. Ki akarja játszani
4992 XXIV | különböznek, hogy az egyik zölden eszi meg a szénát, a másik szárazon.~
4993 XXV | holnap a másikén. Az emberi észjárás ki van forgatva a sarkaiból.
4994 III | medvebundás, fókabőr ködmenes eszkimó hajt; a litvániai szánkó
4995 XXV | gyermeket fellovalni, hogy eszköze legyen egy ilyen fanatikus
4996 XXXII | nem tartozik a bányászok eszközei közé. Ez belefogózva a hintó
4997 XXXI | minden lehető és lehetetlen eszköznek sietett végrehajtani, a
4998 XXXI | kihirdetését pedig csak úgy eszközölheté, ha előbb a magyar kancellária
4999 XXXI | a jószágba iktatást nem eszközölheti.~Juliánnának tehát most
5000 XXXI | elhallgassa mindenki előtt, miként eszközölte ki a kuruc vezér kiszabadulását.
5001 XXXI | a kapun, s ami ütő, vágó eszközt hoz magával, azt a kaputornácban
5002 XVI | közt halk morgásban volt észlelhető a visszatetszés.~Mindenki
5003 XXIII | őelőtte mindez névtelen eszme volt. Egy férj, aki a feleségén
5004 XVI | a bíró, nem fogva fel az eszmejárását Czeldernek.~Az meg hevenyében
5005 I | saját ifjú szép fejét?~Az eszmék átalakultak, a korszellem,
5006 XL | Juliánnát nem hagyta el az eszmélete.~– Én magam tudok mindenről –
5007 XXIV | utolsó világánál is földi eszméletének a hűtelen férj megszabadításában
5008 XXVII | kezébe.~Most már egészen eszméleténél volt a király, most lehetett
5009 XVI | alak, éppen olyan tökéletes eszményi jellem, akiben a természet
5010 XIII | fogja végignézni, ahol az eszményített, híven rajzolt alakok vannak,
5011 XII | különben arra van alkotva, hogy eszményítsen. Ennek éppen az ellenkező
5012 XXXVI | ilyen férfialak nem lehet eszménykép.~Mennyivel bámulatra keltőbb
5013 XXIV | drága jóságait. És ezt az eszményképét a nőnek, fel tudta cserélni
|