bold = Main text
      Fezejet                                               grey = Comment text

 7020 XXXII  |                játszol?~– Mivel játszanám? A gyerekek rosszak, lármáznak, verekszenek.
 7021 XXX    |                 tudnak a boszorkányok. Még a gyerekeket is kicserélik, mikor a bábaasszony
 7022 XX     |                    Ne sírj, öreg! Hadd azt a gyerekeknek. Teleírták az árulással
 7023 XLII   |                       Az utcán zsivaj támad; gyerekhad, csőcselék fut, ocsmány
 7024 X      |                    kémszemlészetről van szó. Gyerekjáték, tréfadolog.~– Hát akkor
 7025 XXIV   |                      Hát hisz az Isten „egy” gyereknek az imádságát is meghallja:
 7026 XXIV   |                    Egy kis kólika az egész a gyereknél. Nem szokta még meg a gyomra
 7027 XXXII  |                    beszélni. Egy csínyt tett gyerkőc megfenyítésére nem volt
 7028 XXXI   |                  mindennapi csókját? Csevegő gyermekajk!~A parttalan nagy ellenséges
 7029 XXXI   |            nélkülözni annak az édes, csevegő gyermekajknak mindennapi csókját? Csevegő
 7030 XIII   |                      léleknek, ami egy ilyen gyermekalakban lakik. Alig volt több tizenöt
 7031 XXXII  |                  lángész nyilatkozik ebben a gyermekben. De miért éppen kriptát?~–
 7032 XXIII  |                      vigasztalása csak a két gyermekében volt még. Azok ugyan egész
 7033 XXXIII |                 senki.~– S lesz bátorságod a gyermeked előtt beszélni?~– Sőt szükséges,
 7034 XLII   |              elégítve a sorsod. De mi lesz a gyermekedből? Pedig milyen nagyon szeretted.~–
 7035 XXXIII |                 meglássam, és meghaljak.~– A gyermekedet láttad már; hát meghalni
 7036 XLII   |                legyen a helyed a másvilágon, gyermekednek átka fel fog ott keresni,
 7037 XIII   |             csigabigaformák, mint egy szopós gyermekéi. Hozzá len- és selyembogárszál
 7038 XXIII  |                    anyja. De nem úgy van. Te gyermekeidet csúszómászó rabszolgáknak
 7039 IX     |                    Foscariakat, akik a saját gyermekeiket elítélik. De a lőcsei bíró
 7040 XXII   |                akarod zárni az én uramat, az gyermekeim atyját a saját várából?~–
 7041 IV     |              világosságot sugároznának ki. A gyermekekből férfiak, a férfiakból hősök,
 7042 XXVII  |                  tömve voltak asszonynéppel, gyermekekkel. Bécsben a himlő pusztít!~
 7043 XXXI   |                      bárói címet illeti, azt gyermekeknek nem szokták osztani, hanem
 7044 IX     |                     térdepelni és esedezni a gyermekemért; mondja nekem is azt, amit
 7045 XXVII  |                      eddig a kebléhez simuló gyermekére hajtott le szelíden. S azt
 7046 XXXII  |                    is. A visszaemlékezések a gyermekévekre. Talán a viharos jelenetekre
 7047 XV     |              palástjának redői közül két kis gyermekfigura kapaszkodik elő, az egyik
 7048 XXXII  |                  azért az aranyhajért, ami e gyermekfőről eltűnt? A világ minden fénye,
 7049 XXXII  |                 mintha temetési dalt dúdolna gyermekhang. A kert egyik szögletéből
 7050 XXIV   |                     nem bocsátá a cselédet a gyermekhez. Annak most dolga van.~A
 7051 XXXIV  |                      Juliánna megsimogatta a gyermekhős fejét.~– Köszönöm, jó Pelargus,
 7052 XXIV   |                      Hát a gyermekek?~Hisz a gyermekkedélyt legkönnyebb a fanatizmus
 7053 XXXII  |                     féreg.~Nem hallott semmi gyermeklármát a kertben. Persze nincs
 7054 XXXII  |                bércvápa napos oldalában mint gyermekleány gyakran talált nemes gyopárt (
 7055 XXIV   |                    Meg lehet tapintani.~És a gyermeknek, amint a könnyei megeredtek
 7056 XXXIII |                    kísértetmeséktől reszkető gyermeknél, amint az égdörgést meghallotta.
 7057 XLII   |                 pergamen! Ragyoghat már az a gyermeknév az aranytól! Ha a szemei
 7058 XXIV   |              rábámult nagy sötét szemeivel a gyermekre. A halálos beteg szemei
 7059 XI     |                     faliszekrényből azokat a gyermekruhácskákat, amik a kisfiától maradtak
 7060 XXXII  |                   tudni, hogy Juliánnát kora gyermeksége óta Absolon Dávidék nevelték,
 7061 XXII   |                   kardja? Asszonysopánkodás, gyermeksírás csak gátolja annak a vitézi
 7062 XXIV   |       természethazudtoló indulatok ragálya a gyermekszíveket lepi meg legkönnyebben.~
 7063 XXIV   |                   Hol van a levél? – kérdé a gyermektől.~– Eldugtam már – a süvegem
 7064 XXXI   |                   ártatlan lánykát, ki hozzá gyermekül ragaszkodott, megátkoztatott
 7065 XXXIV  |                    Elfelejthetnéd-e kis árva gyermekünket? – rebegé az asszony.~–
 7066 XIII   |                      meredt szemmel nézett a gyertyába, aztán álomdadogó hangon
 7067 XXXIV  |                váltottak egymással. Az egyik gyertyafény távozott északnak, a másik
 7068 XVI    |                   kihúzzuk Isten kegyelméből gyertyagyújtásig! – dörmögé félhalkan Fabriczius.)~–
 7069 IV     |              szappanos; a híres kecskefaggyú gyertyák gyártója, amiket hét országra
 7070 XXXIV  |                      kezében tartott süveget gyertyástól a földhöz vágja, hát azzal
 7071 XXXIX  |              asztalra a kezében hozott karos gyertyatartót; akkor Juliánna széttárta
 7072 XXXIV  |                  kezünkbe adtál, nem azért a gyertyavilágért, amivel bennünket a pokoli
 7073 XVI    |                    Hát hiszen az inkvizíciót gyertyavilágnál is meg lehet tartani – veté
 7074 XXI    |                    hogy mikor ő azt mondja: „gyerünk a templomba?”, akkor ez
 7075 XXIX   |            összekacsintást váltott.~– Hát a „gyíh te lopott, tolvaj hajt!”
 7076 XV     |                      katonáknak. De már több gyíklesőt meg taglót ne hordjanak
 7077 XXXV   |                   akkor is mosolygott megölő gyilkosára.~Andrássy visszaereszté
 7078 XXXIV  |               mondani fogok én, urad, bírád, gyilkosod, cimborád, ahogy akarod,
 7079 XXXII  |                     Ezek voltak aztán azok a gyilokdöfések, amik keresztüljárják azt
 7080 XXIX   |                     a lovak lába alatt, a fű gyökere mind a vizet éri. Néhol
 7081 XXXII  |                     ki egyenest, póklábforma gyökereikkel megkapaszkodva a sziklahasadékokba.~
 7082 XIX    |                   égő csóvát dobni utána! Ez gyökeresen megorvosolná az eddigi hibákat.
 7083 XIX    |                      táborába igazi, szívben gyökerező meggyőződés vezérel át:
 7084 XXXVIII|                    halálos méreg. „Farkasölő gyökérnek” nevezik a népek. Jól mondta
 7085 XXXV   |                  szíve virágait nem sajnálta gyökérrel kitépni, most félt e kedvenc
 7086 XXIX   |                tavaszi nyárbokor, vadánis és gyökönke friss hajtásai lepik, éjszakai
 7087 XXIII  |                     semmi érzéke, soha semmi gyöngédebb indulat nem szállta meg
 7088 XXIII  |                       Hanem a kisebbik annál gyöngédebben ragaszkodott hozzá. A kis
 7089 XXXVI  |                        No, hát nem szép apai gyöngédség ez tőlem, hogy a menyecske
 7090 XLII   |                   férjének, azok tele vannak gyöngédséggel és nyugodt lemondással.~
 7091 XXII   |                semleges lélek; akinek emberi gyöngeségei nincsenek. Egy harcoló barát.
 7092 XXXIV  |              mímelnek; áttört ötvösmunkával, gyöngyfüzérekkel pazaron befonva. És a látogató
 7093 XXXIV  |                     az óriási jégdóm, mintha gyöngyházzal volna kirakva, szivárvány
 7094 XXII   |               gyönyörűség. Ahogy más asszony gyöngyökkel és karbunkulusokkal ékesíti
 7095 XIX    |                  tréfát! Hol vagy, hol vagy, gyöngyöm, kincsem! Nem haragszom?
 7096 XXXVI  |                      is. Ott van az alispán, Gyöngyössy uram, elvégzi az.~Hanem
 7097 XXII   |                     arcnak, aminek barázdáin gyöngyözve futott végig a veríték.~
 7098 XXXV   |                     a fájdalmas mosolygás, a gyöngysor fog tündököl közöttük. S
 7099 I      |                      s látni engedik a fogak gyöngysorait. Semmi nem tanúskodik rajt
 7100 XXIV   |                  volt szakítva, fehér és kék gyöngyszemei elszórva a halotti köntösön.
 7101 XXXIX  |                  világban volna, magánkívüli gyönyörben, míg egy hideg, józan gondolat
 7102 XVI    |              mindenféle kínzószerszámokat is gyönyörködésre valókká tette.~Ilyen előkészülettel
 7103 XIX    |                  allongeparókája fürtjeit, s gyönyörködött a szavai hatásában, amit
 7104 XXXIV  |                 pompa, fényűzés, dúskálkodás gyönyörködtetné szívét-lelkét: így állana-e
 7105 XXXIV  |              kezeinkben, áhítattal olvassuk, gyönyörködünk a megtérésükben; kérve-kérjük,
 7106 XXXV   |              ősanyjai, szegfüveik pompájában gyönyörködve várták hadjáratokból hazatérő
 7107 XI     |                   megjelenik a „coeur dame”.~Gyönyörűen van idomározva a lovag paripája (
 7108 XXV    |                     Andrássynak nagyon kevés gyönyörűsége telt.~És ezalatt még csak
 7109 XXXIII |                      én elmondom neked az én gyönyörűségemet. Te hidd el nekem, hogy
 7110 XXXIV  |                    azokat a kincseket a maga gyönyörűségére úgy, hogy még a kakas sem
 7111 XXI    |                      Minden világi pompáról, gyönyörűségről lemondott, hogy az ápoltjai
 7112 XXXI   |           államférfinak, hanem egy élni tudó gyönyörvadásznak a szobája.~Ide lépett be
 7113 XXXII  |                  volt. Tudta jól, hogy Szent György-nap után nem vehet kardot a
 7114 XXIV   |                    odavolt már a testi-lelki gyötrelemtül, meg sem szólalt, az imádságot
 7115 XLII   |                   lehunyni a szemét. A lélek gyötrelme még kínzóbb, mint a testi
 7116 XXXVI  |                  keresett, ezt a sejtelemtől gyötrött asszonyszívek gyógyító írfüvét.
 7117 XXIV   |                     betegségek signaturáit a gyógyfüvek signaturáival összeegyeztetni.
 7118 XXXVIII|               embereket még jobban meg tudja gyógyítani, mint a betegeket.~Ott volt
 7119 XXVI   |                     minek? A császárt úgysem gyógyítja meg.~– Beszélni akarok vele.
 7120 XXXVI  |           sejtelemtől gyötrött asszonyszívek gyógyító írfüvét. Aki négylevelű
 7121 XXIV   |               háziasszony maga volt a háznép gyógyítója, a patika az ő konyhájához
 7122 XXXII  |                    lábán.~Még ez a csere sem gyógyította ki a vakmerőségéből. Ha
 7123 XXIV   |                       Az ő halálos baját nem gyógyították meg, sem az aqua vitaek,
 7124 XXIV   |                rendelkezésére, hogyan, mivel gyógyítsák a csodálatos nevezetű bajokat.
 7125 XXIV   |              szívéből készült eszencia igazi gyógyszere a szívfájdalomnak. Ez volt
 7126 XXVII  |                     orvosi kotyvalékot, amit gyógyszernek neveztek.~Az orvosi tudomány
 7127 XXXI   |               felejtse el a szerelmét; de ne gyógyuljon ki a szíve fájásából.~És
 7128 XXXVIII|                szerek.~– Ettől meg kell neki gyógyulnia – mondá a doktor az elbúsult
 7129 XXX    |                       Hanem most már ennek a gyomorterhelőnek mind vége van. El lett érve
 7130 XXXVIII|                  retorták mélyéből, cethalak gyomrából előkerült szerek.~– Ettől
 7131 XXVI   |                     vagy nyitva felejtették? Gyónják meg a papnak!~A vadászat
 7132 XXXV   |                     le a koporsója elé! Hadd gyónjam meg neki keserves bűnömet,
 7133 XXXV   |                     beszélni fog hozzá, hogy gyónni fog előtte; mikor meglátta,
 7134 IV     |                     No én ugyan nem tartom a gyónócédulát a szájam elé – pattogott
 7135 XXIV   |                kivert a szobájából!~Azután a gyóntatóját kérte fel Zsófia, hogy beszéljen
 7136 XXIV   |                    akiket oly nagyon szeret.~Gyóntatópapjáért küldött, s fölvette a halotti
 7137 XXIII  |                  tanultad ezt?~– Ott is. – A gyóntatószék az asszonyok tükre. Senki
 7138 XXIV   |                    az asszonyok felől csak a gyóntatószékből volt tudomása, ahol azok
 7139 XXXII  |                    számára.~S odatűzte a kis gyopárcsokrot a kis épületke homlokfalába.~
 7140 XXXII  |              sziklafalon, s rátalált a nemes gyopárra, éppen virított az.~Sok
 7141 XXXII  |            gyermekleány gyakran talált nemes gyopárt (Edelweiss), tán most is
 7142 XLII   |                       Korponaynét Pozsonyból Győrbe vitték. Meg volt hagyva,
 7143 XLII   |                      még, maga az esperes, a győri pap nem jöhetett holmi akadályok
 7144 XXXVIII|                     a nyergesen, hogy azokat gyorsabb haladásra bírja, de minden
 7145 XXVI   |                  pedig az a jelmondás, hogy „gyorsaság – nem boszorkányság!” Annak,
 7146 XXX    |                    haláláról, s ő is azonnal gyorsfutárt indított Károlyihoz, azzal
 7147 XXVI   |                    volna elfogadható ürügy a gyorsutazóra nézve, hogy miért maradjon
 7148 XIX    |                     annak a követői iránt. A Győrvár alatt eltemetett négyezer
 7149 XXII   |                    utoljára „sok lúd disznót győz”, kitaszították a templomajtón.~
 7150 XXII   |                      az anya és két gyermeke győzelemittas csoportja ingerlé haragját,
 7151 XXXI   |               szembekerülni, s kockára tenni győzhetetlen hírét.~Illésházy Miklósnak
 7152 XXXVII |                      ez a mód kapna divatra, győznék azt Magyarország aranybányái!
 7153 XXIII  |               rabszolgahadnak! Addig nem fog győzni a szabadság ügye, amíg a
 7154 XXXII  |                    után még arról is meg van győződve, hogy magas pártfogása mennyi
 7155 XXXIX  |                       amit rajtam ejtél), ez győzött meg felőle, hogy igazlelkű
 7156 XXIV   |               viszonozta a gyermek hízelkedő gyügyögéseit.~Egyszer aztán a nyakába
 7157 XL     |                       s egész napját annak a gyügyögtetése foglalja el.~Talán Korponay
 7158 XXV    |                selyemre fehér plajbásszal, s gyügyögtetve oktatta, mint anya a gyermekét.
 7159 III    |                 balra; míg ellenben az egész gyülekezetben minden szem ő felé fordult.~–
 7160 XXXV   |                   seregével, akik fel fognak gyülekezni, össze nem szorulhat. –
 7161 XLI    |                    erős vár birtokában, mely gyülekezőhelyül szolgálhat a felkelő seregnek,
 7162 XI     |                     végezni kilovagolt, nagy gyülevész állta körül a ketterhäuschent.
 7163 XXXVI  |             karminnal pontozott grünspanzöld gyümölcsből.~– Hozzon fel az asszony
 7164 XXXII  |                       A kert rendbe ültetett gyümölcsfákból és bogyárbokrokból volt
 7165 XXX    |                     lankadtan csüggnek alá a gyümölcsfákról. – Éppen ilyen lankadtan
 7166 I      |                      most már buján tenyésző gyümölcsöskertek fáinak koronái emelkednek
 7167 XII    |               tartalommal; legfelül az ezüst gyümölcstartón nikomédiai narancsok, miknek
 7168 XXX    |                   német gazdák laknak, híres gyümölcstermesztők. Innen keltek útra alkonyatfelé,
 7169 X      |               elfogták az utcán, tehát magam gyürkőztem neki, s beálltam szakácsnénak.
 7170 X      |                 Azután egy csengő hang dalra gyújt a szobában, ahogy cselédek
 7171 XI     |                  Csak annyiba, mintha pipára gyújtana.~– Ezer mennykő! Szép kis
 7172 XI     |                     mennykő! Szép kis pipára gyújtás!~– Én bizony nem tudom,
 7173 XLII   |                     hová jutottál? Érdemeket gyűjtél, s azoknak az eltitkolásával
 7174 XVI    |                   tüzes golyói azokat fel ne gyújthassák. Aki a parancsolatnak nem
 7175 XXIII  |                    váró hadvezérnek tetszik, gyűjthette a mezei hadakat, őröltethette
 7176 XXXV   |                     kínzott feleség emlékeit gyűjti maga körül. Mit keres egy
 7177 XLI    |                      mind egy levélborítékba gyűjtötte.~…Künn az ajtó előtt állt
 7178 IV     |                      A lelkesedés szent tüze gyújtogat. „Erős várunk nekünk az
 7179 XXI    |                      gyönyörűség volt az, ha gyújtogatni kellett. Ő is legtöbbre
 7180 XLII   |                   megrontóinak, a rablóknak, gyújtogatóknak, mint a te koronás fejedelmednek,
 7181 XIX    |                  gránátost, akik éppen akkor gyújtogatták meg kanócaikat a tűznél.~
 7182 IX     |             kegyelmességedhez, s csak azután gyújtották meg az őrtüzeket – jegyzé
 7183 XXII   |                      pálinkával; az meg volt gyújtva, kék-zöld lángja a hozzá
 7184 XXXI   |                    székbe ülni, s ő tartja a gyűléseket Krasznahorka vármegyetermében.~
 7185 IV     |                pecsétes levelet, megnyitja a gyűlést.~– Érdemes tanács, tekintetes,
 7186 XXX    |                    hűségi esküt, a szathmári gyűlésteremben Pálffy titkára, Pulay János
 7187 XXXV   |                      kegyelmedtől a vármegye gyűléstermének és az archívumnak a kulcsait,
 7188 XXXI   |                 mostanság a magyar delegáció gyűléstermét ékesítik: mitológiai képcsoportok,
 7189 XXIII  |                      téged, halálos bosszúra gyulladna miatta. De te asszony vagy,
 7190 XIII   |               világon, amik órára kiszámítva gyulladnak el, a filiszterek nem tudnak
 7191 XL     |                      asszonnyal, akit jobban gyűlöl, mint a labancot és mindennap –
 7192 XXV    |       visszatartóztatni! Hogy nagyobb volt a gyűlölete a férj hűtlensége miatt,
 7193 XVI    |                      egyszer befogadott az ő gyűlöletébe és haragjába, azt őelőtte
 7194 XXIII  |                       Át akarta oltani azt a gyűlöletet Zsófiának a szívébe, hogy
 7195 XXXI   |                     a szeretetet, amikor azt gyűlölettel viszonozzák.~– Én pedig
 7196 XXXVII |               árnyéka egy másik embernek. Ti gyűlöljétek őt, féljetek tőle, piszkoljátok
 7197 XXXIII |                    magát mindenkivel, akinek gyűlölnie kellene őt: még a kisgyermekével
 7198 XXXVII |                      szeressem; tehát nem is gyűlölöm. – Lehetetlennek tartom,
 7199 XXXI   |                 kacajra eleinte haragvörösre gyűlt Juliánna arca; hanem aztán
 7200 XXXI   |                 talál ellenfélre, akit le ne gyűrjön, s végre vágyat kap egymással
 7201 XXXIX  |                  kaptam (nézd, most is itt a gyűrűdnek a sebhelye, amit rajtam
 7202 II     |                   minden férfi a pecsétnyomó gyűrűjében, aki nem a patríciusok osztályához
 7203 XV     |                     A levelet lepecsételte a gyűrűjével, s rögtön elküldé a szomszéd
 7204 XXX    |                  magára a keresztet.~– Szent Habakuk, ne hagyj magamra! – s aztán
 7205 XXIV   |                    többet, hol kevesebbet.~– Habes eminentiam! Hát most majd
 7206 XVI    |                   esperessel, hogy „sed bene habitavimus, ego quidem ter vomui”;
 7207 X      |                    mikor a kávé is elfőtte a habját s megülepedett, leszűrte
 7208 XXXVI  |                     gyászesztendeje tart, ne háborgassák. A dolog aztán abban maradt.
 7209 XIV    |                      aludjál békével. Én nem háborgatlak.~– Köszönöm.~Belleville
 7210 XI     |                fölébredni. Addig nem kell őt háborgatni. Addig pedig a lábait melegben,
 7211 IX     |                  hogy ilyen szokatlan órában háborgatom; de szokatlan az eset maga
 7212 XVIII  |                szellőben, békességet intve a háborgó feleknek.~A fehér zászlónak
 7213 XXXIX  |                    ha egy nehéz gondolat nem háborítana. Elhiszem, hogy nem azért
 7214 XXXV   |                    asszonyfélét, hogy meg ne háborítsa senki az ő titokteljes találkozásait
 7215 XXIX   |                      kurucok mind elvitték a háborúba.~– No hiszen, majd visszaadják
 7216 XXXI   |                  rossz hírek szállonganak, a háborúból visszatért urakat kastélyaikból
 7217 XXVI   |                 trónörökös tanácsosai mind a háborúpárthoz tartoznak. Tudassa kegyelmességed
 7218 XXXII  |                  akármely napszámos, csak ha háborúra, zenebonára kellett, akkor
 7219 XXI    |              magadnak sem nyitom ki a kaput, hacsak az én „Miatyánk”-omat le
 7220 XXXIV  |                  csoportba gyűjtött lappangó hadaknak fenntartásáról gondoskodni.
 7221 XXXVI  |                küldött. Kedve támadt egy kis hadakozásra; idebenn meg a bécsi magyar
 7222 XXII   |                     amivel asszonyok szoktak hadakozni, és megsújtalak vele úgy,
 7223 XXXI   |                     kész nemes legényeket, a hadakozó papokat, a kibékíthetetlen
 7224 XXVI   |                       Megkerülni az ellenség hadállását, és lesbe állni: ez kipróbált
 7225 XVI    |             rácsapott Löffelholtzék ostromló hadára, azokat szépen felgombolyította,
 7226 XXXI   |                      következik. Mankós lábú hadastyánok dörmögték magukban: „Si
 7227 XXV    |                 Szomolnoknál idább fegyveres hadával. Ha akarta volna sem volt
 7228 XXVIII |                kötelességem az urat átadni a hadbíróságnak, hogy ejtse meg a vizsgálatot.~–
 7229 XXVIII |                       Majd tessék az úrnak a hadbíróságnál előadni a kifogásait. Nekem
 7230 XXXII  |                 volna ennél különb remekét a hadépítészetnek. Ez egy bevehetetlen sánc,
 7231 XXII   |                    hadakat, hogy legyen elég haderőm a megszálló ellenségre kicsapkodni,
 7232 XXII   |                      falai.~A viszontagságos hadiélet hordozta magával. A háború
 7233 X      |                      a második ágyúöntödéje, hadifelszerelése, pénzverő műhelye és a legrajongóbb
 7234 XXX    |                    Akkor aztán felolvassák a hadirendben álló kuruc sereg előtt a
 7235 XXVII  |           mindnyájunkért.~– Tehát egész kész haditerv? Adja elő kegyelmed. Hol
 7236 XXVI   |                 ellenség (az asszony) elleni haditervben.~Andrássy tehát, amíg az
 7237 XXVI   |                  Tehát Andrássynak az volt a haditerve, hogy ő nem szól senkinek,
 7238 XXVI   |                   több kémszemlészet, hogy a haditervét megállapítsa. Ismerte már
 7239 XXVIII |                   hogy megalakítsa belőlük a haditörvényszéket, hogy azoknak is elrontsa
 7240 XXXII  |           szakadékában, ami félreesik minden hadjárás útjából, maga a lakóháza
 7241 II     |                 fejedelemnek, ki Bécs elleni hadjárata alatt huzamos ideig tartotta
 7242 XXXI   |                      szívek ellen folytatott hadjáratában. Őróla is az a hír járt,
 7243 VII    |                törvényről; kiváltképpen nagy hadjáratok zűrzavaros ideje alatt;
 7244 XXXV   |               pompájában gyönyörködve várták hadjáratokból hazatérő uraikat, s fésülgették
 7245 II     |                céhnek a céhmestere, egyúttal hadnagya is; s az első ágyúszóra
 7246 XXV    |                     elé; valóságos verbunkos hadnagyai Belzebubnak! hogy még a
 7247 XXIV   |                     már fel voltak állítva a hadnagyaik által a várudvaron. Csupa
 7248 XXIV   |                  kapott a gyerek – biztatá a hadnagyokat Miklós, akik szintén visszasiettek
 7249 XIX    |               polgárok vezényletét De Hortis hadnagyukra bízta. Czelder Orbán a szétdúlt
 7250 XXX    |                    kiálta Krisztina a heverő hadnak. Sem ember, sem bivaly nem
 7251 IX     |                    áll, a felséges fejedelem hadparancsnokára.~– Jól van, jól, bíró uram.
 7252 XX     |                  hátulsó kapuján keresztül a hadrendbe állított csapatjaikhoz.~
 7253 XXI    |              mohamedán hitű csoport a magyar hadseregben, akik önként álltak Rákóczi
 7254 XIX    |                  mint két hadvezér, akinek a hadserege szemközt áll csatavonalban.~
 7255 XXIV   |                      kapitánynak a fejedelem hadseregében.~– Kapitánynak? Teringettét!
 7256 XXIV   |                   írja, hogy ő itt van egész hadsereggel Szomolnokon. Van faltörő
 7257 XXIX   |                    ellenében; azután is nagy hadszálló hely, püspöki város, s mindamellett
 7258 XXVIII |                     lovag, hogy egy császári hadtest érkezését várják Tokaj alá,
 7259 XXXI   |           főparancsnok a szepességi császári hadtestnél. Blumevitz felment Máramarosba,
 7260 XXXI   |                     Kassa kapitulált, s a mi hadtestünk a Szepességre visszavonatott,
 7261 IX     |                 holnap reggel az egész lovas hadunk induljon ki a városból,
 7262 XXXVI  |                      győrvári hőst; olyan jó hadvezére nincs több a magyarnak. –
 7263 XII    |                       franciák; uralkodók és hadvezérek.~Ez volt az egyik lapján
 7264 XV     |               Andrássy tábornok teljes kuruc hadvezéri pompájában is úgy jelenék
 7265 XXIII  |                   úgy, ahogy ellenségre váró hadvezérnek tetszik, gyűjthette a mezei
 7266 XVI    |                    iránta.~Mint katonában és hadvezetőben pedig egyesül nála a két
 7267 XXI    |               csiripelés”, a Rákóczi-korszak hadvezetői „ellenségre csapkodásnak”
 7268 IV     |                városunkban székelő Fejedelmi hadvezetőket. Jelenleg egy brigadéros
 7269 XXXVI  |                   Rákóczi-párti főuraknak és hadvezetőknek, hogy az új fölkeléshez
 7270 XXII   |                    fog már állni, mind a két hadviselő fél óhajtja már azt a csendes
 7271 XIX    |                    hanem vagy keresztültör a hadvonalainkon, vagy összekaszaboltatja
 7272 X      |                      újra kezdte.~A muzulmán hadzsi nem hisz oly fanatikus odaadással
 7273 XXXVI  |                      lépkedett fel a veranda hágcsóin nagy gangosan vele.~A vendégszoba
 7274 XXX    |                  sietsz. Mikor olyan magasra hágtál, amennyire vágytál, onnan
 7275 XXXV   |                 azután mindent azon a helyen hagyatott, ahol a nő ottfeledte, semmihez
 7276 XII    |                 akarsz, Alig várod, hogy itt hagyhass.~– Alig várom? No hát lásd,
 7277 XIX    |                  előre, s a kalimpázó lábait hagyhatta hátul.~A két elszánt férfi
 7278 X      |                    hiszi.~– Akarod, hogy itt hagyjak mindent, s hazamenjek veled,
 7279 XXXVI  |                    dolgot Illésházynál, hogy hagyjanak békét az Istvánnak, mert
 7280 XXXIV  |                       csak a mi kettőnké. Ti hagyjatok bennünket kettőnket hátra,
 7281 XXIX   |             nemsokára kellemes, zsírba hányt hagyma illata tölté be az ivószobát,
 7282 XXVII  |                      volt!~A király folyvást hagymázban volt, iszonyú látványokkal
 7283 III    |                     egy gombot szabad nyitva hagyniuk, akkor kettőt fognak nyitva
 7284 XXXIV  |                    mert megront, ha beszélni hagyod.~Korponay még szilajabb
 7285 XXI    |                      s temetetlen halottakat hagyogassanak a hátuk mögött, azalatt
 7286 XI     |                      Kérem, maradjon. Hiszen hagyok magammal beszélni. Tehát
 7287 XVII   |                 titka a Fabricziusok féltett hagyománya maradt; amit soha férfi
 7288 I(1)   |              levéltárból, az Andrássy család hagyományaiból s Probsztner Károly úr illusztrált
 7289 XVII   |                     Fabricziusok vízvezetéki hagyományos titka.~Ezen a rejtekúton
 7290 XVII   |                   fiúsított, neve és vagyona hagyományosává tett, de azon feltétel alatt,
 7291 V      |                      ha a szebeni szászoknak hagyományozta volna, azok is ilyen kuruc
 7292 XVIII  |                   összelabancozni. Hiszen mi hagyunk magunkkal beszélni.~– Nekem
 7293 XIII   |               studiosus, látott már olyat.~– Hah, csavarni is tudom! – állítá
 7294 VIII   |                 városában. A Fabricziusét.~– Hahhó! Hisz akkor ez nagy gaudé!
 7295 XLI    |         ifjasszonykát. Legjobb van a „Rother Hahn”-nál.~Juliánna hagyta magát
 7296 XVI    |                      szenátorokra, általános hahota lett belőle, még a hóhér
 7297 XXXIX  |                    még ezt a szót kimondják, hahotára fakad. Hiszen nem én vagyok
 7298 XXIX   |                  maradt, aztán meg elkezdett hahotával kacagni.~Szegény főúr! –
 7299 II     |                     Lang, Rholler, Rompauer, Hain, Plasinger, Gráff, Buchwald,
 7300 XV     |                      s egyet borzolt a kurta hajában az öt körmével.~– Biz abban
 7301 XIII   |               erkölcstelenségben, vágja le a hajadat, tegyen tollkoszorút a fejedre,
 7302 XXXI   |                   kedvest? Mikor a hajamat a hajaddal összefontam, az aranyost?
 7303 XVIII  |                 dolog miatt minden családapa hajadonfőtt szaladgálna végig a piacon!~
 7304 XXII   |                      Csak a kisebbik uramat; hajahaj!~Arra is, ha megharagszom,~
 7305 XVI    |                    vallatás alatt többször a hajához kapott a kezével, hogy megszokott
 7306 XXII   |                      Nem szeretem az uramat; hajajahaj!~Csak a kisebbik uramat;
 7307 XXXII  |                  költöttek fel? Nézd: a szép hajam, hogy ott maradt a másvilágon.~
 7308 XXXI   |                   vertem, a kedvest? Mikor a hajamat a hajaddal összefontam,
 7309 XV     |                     a tábornok, – Az éjjel a hajamba esett egy nagy üszök, s
 7310 XXII   |                     le az égből; de ne az én hajamnál fogva!~Az egész éji tivornya
 7311 XXXIII |                       Az öreg a hosszú fehér hajával törülgette a könnyeket szeméből:
 7312 XXXI   |              homályos rémarca Fabricziuséhoz hajaz. De erőt tudott venni magán,
 7313 XIII   |                      egyébre is várt.~A nagy hajcihő közepette egyszerre egy
 7314 IV     |                  barátságos ebédre! A boldog hajdankorban! Hisz ezt hallani is elég,
 7315 XII    |                 lehet eltagadni. Mintaképe a hajdankori daliáknak. „Még akkor” kuruc
 7316 XXIX   |               Énnekem megmondhatja. Igazhitű hajdúember vagyok, ha kettéfűrészelnek,
 7317 XXIX   |                    hajtson! – biztatja a vén hajdúfuvarost Korponayné szívreható szóval.~–
 7318 IX     |                kucorog. Nemsokára egy városi hajdúhadnagy jön be hozzám, s ezt a két
 7319 XIX    |                    csalatkozik, hogy a német hajdúinak hűségére számít. Azoknak
 7320 XVIII  |                   Verd fel Czelder Orbánt, a hajdúkaszárnyát. Én hozom az ágyúkat! Veressünk
 7321 XX     |                    akkor azután a volt kuruc hajdúkkal elkezdett a császári katonaság
 7322 XXXIX  |                  Korponay alákiabált a kuruc hajdúknak, hogy nem kell megadni magukat,
 7323 XXIX   |                     a hídon, azt mondá a vén hajdúkocsis:~– No, nagyasszonyom: mármost
 7324 XXIX   |               Korponayné megkísértette a vén hajdúkocsist lekenyerezni, hogy ha a
 7325 XXIV   |                     mindenünnen összecsődült hajdúsággal. Egész éjjel hallhatá a
 7326 XVI    |                hatszáz tallérjukat; még ma a hajdúságom zsoldját kifizetem vele.
 7327 XXVIII |             Szolnokon át egész Debrecenig, a Hajdúságon keresztül, az most csak
 7328 XXXI   |              felneszelte a falvaiba hazatért hajdúságot, rendezte az új népfelkelést,
 7329 VIII   |                     oltsák azt el. Egy kuruc hajdút is megfogtak, mégpedig in
 7330 X      |                     lovaskapitánynak. Amíg a hajdútiszt idebenn dombéroz, kártyázik,
 7331 XXX    |                   mezővárosban, melyet itt a hajdúvilág közepén csupa német gazdák
 7332 XXI    |                   helyőrséggel. Jól fizetett hajdúzsoldosok, páncélos drabantok voltak
 7333 XXII   |                      húzogatnák.~S a mámoros hajfájásnak nincs más orvossága, mint
 7334 XII    |                  szabadulni?~S azzal az első hajfonadékából kirántott két, ujjnyi vastagságú
 7335 XII    |                  magával: az összefont közös hajfonadékot és a torzképek közös albumát.~
 7336 XLII   |                farkához van kötve. Egy csomó hajfürt húzódik utána a sárban,
 7337 XII    |                      gondolat volt azt a két hajfürtöt egymásba fonni. Most az
 7338 XIII   |                elkezdtek apró hógalacsinokat hajigálni az erkélyablakra. A lovag
 7339 XI     |                     elhalmozták, hólabdákkal hajigálták, pálcákkal szurkálták, a
 7340 XXVI   |                 sorozott csomagot, egyenként hajigálva az asztalra az abba sorozott
 7341 XI     |                     erkélyről le fogom önnek hajítani a kulcsokat, az egyik a
 7342 XIX    |               tenyerében a feje fölé emelve, hajításra készen.~– Mit akarsz, bruder? –
 7343 XII    |                  Talán éppen a közös művészi hajlam hozta őket legelőször össze.
 7344 X      |                  Rajongó kedély, tele költői hajlamokkal; csupa szív.~Már tizenhat
 7345 XXXV   |             ellentéte az eddigi szenvedélyes hajlamoknak, a méla búskomorság.~Az
 7346 XXI    |                rózsákat, amik most bozótként hajlanak alá a nyirkos falakon, s
 7347 XXXI   |                 emlékezet meg éppen nem tesz hajlandóbbá az öreg iránt. Elfeledjem
 7348 IV     |               kilencnek ehhez igen nagy is a hajlandósága.~A protonotárius elkezdé
 7349 XXX    |                maradnom ebben a boszorkányos hajlékban. Szólítsa a menyecske leányát.~–
 7350 XXII   |                      télvíz idején, mikor se hajlékot, se kenyeret nem kaphatnak
 7351 IX     |                   pellengérre kiállítás vagy hajlevágás ócska szokásai kimentek
 7352 IV     |                    oldalon ülő átellenese is hajlik az ellenzéki nizushoz. Ez
 7353 XXI    |                      a felső ajkáról aláfelé hajló, fiatal bajusz. Annál nagyobb
 7354 VI     |                  tőle Pobszt szenátor nyájas hajlongások között:~– Volt már kegyelmed
 7355 II     |               nemzeti szabadság ügyének. Nem hajlongtak soha se a török császár,
 7356 XXXIV  |               valóban a szép asszony részére hajlott. Az érdemei súlya lenyomta
 7357 XXVIII |        conglomerálásával, hogy annak éppen a hajnali harangszó vetette végét.~–
 7358 XXXIX  |                   haragot hordoz.~Mikor kora hajnallal Juliánna felébredt, azt
 7359 XXXIV  |                     mélyéből valami derengés hajnallana fel.~Pelargus vette azt
 7360 XXII   |                   levelet.~Miklósnál még nem hajnalodott, egyre tartott nála a disznószívű
 7361 XLI    |                   vissza. Azután keresztül a hajóhídon. A Szent Nepomuk-szobornál
 7362 XXXIX  |                    fűzve, fejével az arcához hajolva, kísérve a másik két asszony
 7363 XXXI   |             minthogyha azt halljuk, hogy egy hajós a vízbe fulladt. De azért
 7364 XVI    |                  kell, vagy pedig csak olyan hajóteher forma, amit ki lehet dobni,
 7365 XXX    |                              XXX. FEJEZET ~A hajporos hölgy – A kaszált rend a
 7366 XXV    |                felhúzott hajtorony, behintve hajporral. Hollófürt, aranyhullám
 7367 XV     |                      az egész szép dúsgazdag hajsátor. E naptól fogva Andrássy
 7368 XXXI   |                  fiát Juliánna. Ahhoz a nagy hajszához, amiben ő álomképe ígért
 7369 XXXIV  |                viszed. Vedd elő azt az arany hajszálat, mivel őt tőlünk elkötözted,
 7370 XIX    |                      hogy az ellenfélnek egy hajszálát meggörbítené. – De hogy
 7371 XXXIV  |                    Nem aranygyapjúval, arany hajszállal húzták ki a helyéből.~–
 7372 XXIX   |                    vadánis és gyökönke friss hajtásai lepik, éjszakai kipárolgásukkal
 7373 XXXIII |                     rémlátó elmeredezésre, a hajtépő átkozódásra, a tragikus
 7374 XIX    |                   császári seregbe. Az egyik hajthatatlan Czelder Orbán, hanem ez
 7375 XXII   |                    kísértet szívtelenségével hajtja végre tervét. Nem szól,
 7376 XIV    |                      a villamos gép s az azt hajtó hóhérlegény.~Éktelen dühbe
 7377 XII    |                      hogy a főkötő recéjét a hajtól nem lehetett megkülönböztetni.~
 7378 XXV    |                homlokról egyenesen felhúzott hajtorony, behintve hajporral. Hollófürt,
 7379 XXIX   |                   bánt talán a félsz? Hiszen hajtottál te mán ennél merészebb megbízást
 7380 XL     |                     ezt a feladatot végre is hajtottam.~– Igaz biz az. Hanem ezt
 7381 VIII   |                    megmondtam. Másodbíró úr, hajtsa végre a parancsot. – Fabriczius
 7382 XVI    |                    csizmás, bajuszos, hosszú hajú férfiaknak, s főkötős, gereznás
 7383 XXIII  |                    és senki sem tudja, miben hal meg?~De soha nem hallotta
 7384 XVII   |              folyamocska olyan mély mederben halad el a város alatt, hogy annak
 7385 XXXVIII|              nyergesen, hogy azokat gyorsabb haladásra bírja, de minden siker nélkül,
 7386 XIX    |                 Büszkeség volt ez tőle, vagy háládatlanság?~Elővette az összegyűrt
 7387 XXIX   |                     kinek a küldötte, s hogy haladéktalanul a nádorhoz vezessék.~Pálffy
 7388 IV     |                    párosával, egymás mellett haladnak a városházhoz; elöl bíró
 7389 XV     |                 oltárhoz. Aközben el kellett haladnia a lelkész padja előtt. Zabeyer
 7390 V      |              hátrahagyott ereklye. Száz évet haladott, üstökössel együtt született
 7391 XXVII  |                  kapuját, mint egy anyának a hálaimája. S a király meg fog engemet
 7392 XXXI   |               cselszövényekbe. József király halálával egészen más kezekbe került
 7393 XXVI   |                     haza kegyelmed! Azóta én halálbeteg vagyok!”~Andrássy István
 7394 XVIII  |                 ravatalon, tréfát csinálva a halálból.~Neki komoly volt a játék;
 7395 XXVIII |                   most csak annak való, akit halálért küldenek. Ha ott nem vész
 7396 XXII   |                     a szádat! – sikolta fel, halálérző fájdalommal Zsófia.~– Elárulta!
 7397 II     |                emlékeket örökítenek meg: egy halálfő letört gyertyával; – két
 7398       |                  volt igaz a kisfiúról szóló halálhír.~Ezt csak Pelargus találta
 7399 XXX    |           levélborítékban volt, az a császár halálhíre! – De hátha éppen azért
 7400 XXX    |                 levelével, amit már a király halálhírének vétele után írt. Nagy kerülőt
 7401 XXVIII |                      országnagyok, a császár halálhírére, odasiettek hozzá, hivatalos
 7402 XXXI   |                     valamit: az bizonyosan a halálítélet. Nem érteni belőle semmit;
 7403 XXXII  |                   egypár vértörvényszéknek a halálítélete, mint az eperjesié meg a
 7404 XXXI   |       gyászköntösében, hanem a kegyosztásért hálálkodók rangbeli pompájában illik
 7405 XXV    |                 velem elégedve?~Andrássy nem hálálkodott ezért a nagy barátságért,
 7406 XXXIX  |                     de nem tette azt. Valami halálmegvető dac kényszerítette, hogy
 7407 XXXI   |                    az akkori idők megszokott halálneme volt az, hogy a nagy emberek
 7408 XXXII  |                      sajnálta azt válogatott halálnemével költöztetni ki ebből a világból:
 7409 XXVI   |                   azt írja neki: „Jöjj haza, halálomon vagyok.” És a nő, aki már
 7410 XXIII  |                      fog halni; de ezt még a halálon túl is elviszi magával.~
 7411 XV     |                    nyolcszázezer asszírnak a halálordítását is elnyomja, akiket a Malach–
 7412 XXXI   |                kapott, s még nem tudja, hogy halálosat-e?~A kancellár észrevette
 7413 VIII   |                    termete megroskadt; arcát halálsápadtság fogta el. Kezével önkéntelen
 7414 XXXI   |                    Czelder Orbánt is.~– Örök hálára fog vele lekötelezni, tábornok
 7415 XXXVII |                 cimborák, hogy a veszekedést halasszuk holnapra, most pedig szedjük
 7416 XXVIII |               járművet; dereglyék, csónakok, halászladikok mind a túlsó oldalon voltak;
 7417 XXII   |                    az első fúriában történt, halaszthattam volna későbbre is. Elvégezhettem
 7418 XXIV   |                  aranyakat elrejteni.~Zsófia hálát emelt az Istenhez, hogy
 7419 XXXII  |                  selyemernyő volt kifeszítve halcsont bordákra.~Amint egy villámlást
 7420 XXIV   |                    mondá neki, hogy a bárónő haldoklik.~– Ejh! Nem adják azt olyan
 7421 XXIII  |                    cseppenként a vér. Látják haldokolni, és senki sem tudja, miben
 7422 XXV    |              asszonyi alakot laposra szorító halhéjpáncél; fültakaró keményített fodrokkal,
 7423 XXIV   |                      azt akarod, hogy meg ne haljak, itt maradjak: légy te nekem
 7424 XXVII  |                       amikor az ér lüktetése halkabb lesz. Itt a forduló válság.~
 7425 XXXI   |                Lőcsén voltam, Belleville-től hallám, hogy a generális a poprádi
 7426 IV     |                    kifogásokat? Ha az őseink hallanák, akiknek idejében a vendég
 7427 XVIII  |                  amiből ők azonban nem sokat hallának, aludván a legbelső szobákban,
 7428 XXX    |                   félelmes tekintet elől; de hallania kellett, amit ez az ember
 7429 XXXIII |                   leveleket betűzgeté.~Finom hallását már régóta ütögeti valami
 7430 XVIII  |                   felriadt az álmából. – Nem hallasz valami dobajt a föld alatt? –
 7431 XXXVI  |                     asszonyhangokat Pelargus hallatja, s a férfiak úgy kacagnak,
 7432 XXXV   |            Krasznahorkára hazatért, hírt sem hallatott magáról.~A dandár, amelynek
 7433 XXXIII |                  beveszed. Mert méreg. – Hát hallgass ide. – Nekem ma éppen ebben
 7434 IV     |                      s most azt végzi. Isten hallgassa meg!)~E zsolozsma éneklése
 7435 VI     |                jobban értesülendő tanácshoz. Hallgassanak kegyelmetek. Eleven emlékezetében
 7436 XVI    |                 lovag.~– Hát ez így történt, hallgassatok csak! A groszscherfeldi
 7437 XXXIV  |                      Nektek hoztam üzenetet. Hallgassátok azt meg, aztán tehetitek
 7438 XXXI   |                  óvásával, hogy erről mélyen hallgasson. Most ezzel még Löffelholtznak
 7439 XXIV   |                 jajkiáltás egy percig el nem hallgat soha! Megígérte, hogy ittmarad,
 7440 XXVIII |                     jobban ki volt fáradva a hallgatásban, mint Alauda uram a beszélésben,
 7441 XVIII  |                    okaik is lévén az oda nem hallgatásra.~Éjfél után pedig minden
 7442 XXIX   |                     szorítva a makrapipát.~A hallgatást feleletnek vette.~– Német? –
 7443 XXIII  |                    egy post scriptum is.~Nem hallgathatja el az ő hites ura előtt,
 7444 III    |                     Más dolgom van, mint azt hallgatni, hogy mit bolondoznak a
 7445 XXXIV  |                       Úgy beszélek hozzád.~– Hallgatok csendesen.~– S felelsz egyenesen.
 7446 XXVI   |                   mélyen tisztelt barátom.~– Hallgatom.~– Az egész intrika a legszebben
 7447 XXXVI  |                      ha valaki a kulcslyukon hallgatózik, hallhatja jól. De ezt a
 7448 XI     |                   messze kikerüli, mint hogy hallgatózzék.~A társalgás különben is
 7449 XVI    |                    fennhangon szidalmazni.~– Hallgatsz, csiszlik! – kiálta Korponay,
 7450 XXXI   |                    ég, föld, senki!?”~Dehogy hallgattak rá! Hiszen ilyen kiabálást
 7451 XVI    |               tisztek és tanácsurak, s állva hallgatták végig az okirat tartalmát.~„
 7452 XXXIII |               folytatta csendesen. A gyermek hallgatva bámult, s azt gondolta magában,
 7453 XXXVI  |                     kulcslyukon hallgatózik, hallhatja jól. De ezt a dévaj lármát
 7454 XXIII  |           latorságára, s azt az asszonyok is hallhatják – és mosolyognak rajta.
 7455 XXXIX  |                   beleegyezem.~Juliánna alig hallhatóan suttogá:~– Én az urammal
 7456 III    |                      válaszolt az úrnő, alig hallhatón suttogva:~– Igen szépen
 7457 XXXIV  |              Megszólalt, nehéz csend után.~– Halljad, amit mondok, te, kinek
 7458 XXII   |                 fejére! Tűz a talpa alá! Nem halljátok? Tüzet! Tüzet! Nincs több
 7459 XXXI   |              palástját, hogy ne lásson és ne halljon többet semmit! – De a kíváncsiság
 7460 XLI    |                  Sziléziába. Siess! Lépteket hallok, itt ne találjanak.~Akárki
 7461 XXIV   |                 toronyban ez a zászló marad. Hallottad?~Miklós nem akarta, hogy
 7462 XVIII  |              zsivajban úgy látszik, hogy nem hallották meg elég világosan.~– Tűzzék
 7463 XXXVI  |                    tudsz; meg amiket éntőlem hallottál. Előbb az ország dolgáról
 7464 XXIV   |              hadnagyok előtt úgy, hogy mi is hallottuk. Apánk írja, hogy ő itt
 7465 XXX    |                       Vagy tán csak álom ez? Hallucináció. Érzékek káprázata.~Úgy
 7466 IV     |                    fölötti fülkében, aki nem hallván semmit a füleivel, egy sorral
 7467 II     |                      bazár árkádjai alatt; a halmaza a posztó és len kelmének,
 7468 XII    |                    és süteményekről, amiknek halmazából karcsú és öblös velencei
 7469 XV     |               mamutjait, a Máriássyak hármas halmon álló páncélos lovagját,
 7470 XLII   |              összeesküvés terhét az ő fejére halmozta.~Reszketett minden tagja
 7471 XXII   |                kapaszkodik, s azt csókjaival halmozza el, egyszerre úrrá lett
 7472 XXXIII |                       bizony rögtön szörnyet halnék a rémület miatt.~Juliánna
 7473 XXIV   |                   inkább akar a nagybácsinál hálni. A Józsi aztán magában nem
 7474 XXXVII |                    Úgy körülfogom őt, mintha hálóban volna. És ha egyetlenegy
 7475 XXX    |                  melyben Rákóczi a békekötés halogatására ösztönzi, s Husztra hívja
 7476 II     |                    külföldön. A drága prémek halommal állnak a kis szekereken;
 7477 XXXV   |                  előpitvar, s abból nyílik a hálószoba, hol Serédy Zsófia tanítá
 7478 XIII   |                    gyertyát a doktor után.~A hálószobában is égett egy olajmécses,
 7479 XXVI   |                kulcsait nyomja a markodba, a hálószobáé helyett!”~De már erre Andrássy
 7480 XIII   |                      erkélyszobából vissza a hálószobáig, ahol a leányt hagyta. Az
 7481 XXVI   |                  kulcsát nyomja a markodba a hálószobájáé helyett!”, hanem ennek sehogy
 7482 XVIII  |                   Trautsohn egész a tábornok hálószobájáig mehetett, anélkül, hogy
 7483 XIII   |                    az utolsó szobát; a saját hálószobáját.~Még nem tudta, hogy élő
 7484 XI     |                     a hosszú folyosón, ami a hálószobájától a tornácig vezet, mely az
 7485 XXXII  |              kriptámhoz koszorúnak az én kis halottaim számára.~S odatűzte a kis
 7486 III    |                    nem hiszek se élőkben, se halottakban.~– Nem fél, hogy tüzes parazsat
 7487 XVI    |                    van kaszálva! Mi dolguk a halottaknak a templom körül! A nagy
 7488 XXIV   |                   koporsót, a felöltöztetett halottal.~Ez ám hatalmasabb parancsoló,
 7489 XXXV   |                    zárda tagja volnék. Az én halottam nem lett hamuvá, de én már
 7490 XXXVI  |                     Egy túlvilági alaké, egy halotté. – Az ilyen férfialak nem
 7491 XLI    |                     térdeiden csúszkálj az ő halottja előtt, és bocsánatot kérj
 7492 XXI    |                    pince”, a cinterem a maga halottjaival, a sorba rakott hordó és
 7493 XXXV   |                   még az üvegkoporsóban alvó halottját is.~– De Szentháromság úgy
 7494 XX     |              csilingelt tehetsége szerint.~– Halottra harangoznak? – hebegé Fabriczius. –
 7495 XXII   |                 széjjel, az égő szesz világa halottszínt adott az arcnak, aminek
 7496 XXXVI  |            lángvörösség, de a helyébe állott haloványságnak édes, mosolygó kifejezése
 7497 XX     |                   nem tudod, öreg trotty? Te haltál meg! El is énekeltetted
 7498 XXVIII |                     a friss fogat gyeplőben, hámban állt, továbbindult. Hanem
 7499 XIII   |                      a lovag.~Juliánna pedig hamisan vihogva húzta magát vissza
 7500 XII    |                szorítsd olyan nagyon, fáj.~– Hamiskodol! Szökni akarsz, Alig várod,
 7501 XII    |                    üdvözölnék, mintha egymás hamisságán dévajkodnának. Olyan közel
 7502 XIV    |                     beburkolva, olyan démoni hamissággal mosolygott feléje.~– Mit
 7503 XV     |                    elnyomja, akiket a Malach–Hamoves angyal, Ezekiás kívánatára,
 7504 XXXI   |                      már ez a láng, s csak a hamuja maradt meg?~– Hol van most
 7505 XIII   |                    én a te kis anyácskád? Te hamupipőke! Boszorkány anyának tündérke
 7506 XLI    |                  Juliánna odaadta a kezébe a hamuval telt borítékot.~– Nincs
 7507 XLI    |                  rongya is elégjen, a fekete hamv, vándor szikráival mint
 7508 V      |                  színét az ijedség szederjes hamva váltja fel arcán.~
 7509 XLI    |                Egyenként valamennyi mind ott hamvadt el a gyertya lángjánál.~
 7510 II     |                      kegyeikkel elhalmozták, hamvaikat ide temettették, szobraik,
 7511 II     |                utókor márványemléket emeljen hamvaiknak.~
 7512 XXXIV  |                     volt a kezében, ő kaszás hanáknak volt álcázva. Úgy nézett
 7513 XLI    |                  találni, hogy mit isznak. A hanákok előtt söröskancsó áll, a
 7514 XLI    |               Üldözik!~– Megállj! – kiálta a hanákra a csapatvezető.~Juliánna
 7515 XVI    |                      volt a szobája. Kisz ti Hand! Tegnap – nem tegnapelőtt – (
 7516 IV     |                   bal oldali szomszédja.~Egy hanggal apadt a zúgolódás.~Bizony
 7517 XXVIII |                 haldokló király delíriumának hangjai tarták ébren az éjt.~Ha
 7518 XIV    |                     tündér örömének csattogó hangjait.~Ő pedig aludjék békével.~
 7519 XXXI   |            rimánkodás, nyafogás jól utánzott hangjaival. Juliánnának egyszerre lángvörös