bold = Main text
      Fezejet                                               grey = Comment text

 9026 XXVII  |                 valamennyi rákócziánus főnök javait mind a maga számára szeretné
 9027 XXXIV  |                      másik bejárata is van a jégbarlangnak, ez csak Ghéczy titka volt.~
 9028 XVIII  |                   előhozták Alauda uramat, a jégbe hűtött bírót, beültették
 9029 VIII   |                   jönne az ellenség, az üres jégburkolat leszakadjon alatta; ezt
 9030 VIII   |                      leeresszék, mikor éjjel jégburok van a tetején, hogy ha lopva
 9031 X      |                    Jaj te! Eredj vele! Csupa jégcsap a bajuszod!~Az bizony nem
 9032 XXXIV  |                   párkányzat orgonasíp alakú jégcsapjaira, s aztán a térdvasai segélyével
 9033 XXXIV  |               kezdett egy faderék vastagságú jégcsapon felfelé kúszni.~– Ez nem
 9034 XVI    |                Belleville-nek ez a zúzmarás, jégcsapos bajusszal adott, csontkaröleléssel
 9035 XXXIV  |                   át- meg átragyog az óriási jégdóm, mintha gyöngyházzal volna
 9036 XXXI   |                 teteje dúsan aranyozott réz, jegenyeként magasra emelkedő, felül
 9037 XXXIII |                       Ez a szó megolvasztá a jeges szívét, odaborult térdre
 9038 XXXII  |                   kezdte záporral, folytatta jégesővel, Zsigmond úr káromkodása
 9039 XVIII  |                       Meg nem törte szívén a jeget az a gondolat, hogy egyetlen
 9040 XXXIV  |                  Juliánna leült a szédületes jégfal párkányára, egészen rábízta
 9041 XXXIV  |                      alak felé, akinek még a jégfalra vetett árnyéka is tudatá,
 9042 XXXIV  |                 beduinsátornak” hívják azt a jéggrottát.~Az urak, untukban, a jövő
 9043 XXXIV  |              alakokat egyenként eltakarták a jégkárpitok, a bolygó fények eltünedeztek
 9044 XXXIV  |                   gémberedő kézzel fogózva a jégkoloncokba, s szeges talpú saruival
 9045 XXXIV  |                  csendesen. Ő maga leült egy jégkoloncra, mint valami bírói karszékbe,
 9046 XXXIV  |                   pendülnek, kondulnak meg a jégkolosszok, meg-megrepedezve, hogy
 9047 XXXIV  |                   emelik, fenntartják, finom jégkristályból szőtt, font, filigránozott,
 9048 XXXIV  |                citerázik a magasból aláhulló jégkristályok permetege a jégtáblákon.~–
 9049 XXXIV  |                      a kezével megkaphatta a jégmellvédet egy pattanós szökéssel fölveté
 9050 XXXIV  |                      és igaz, mint ez a szűz jégoszlop itt előttünk. Fejemmel állok
 9051 XXXIV  |                      számlálni. De hát ami a jégpadlón alul van, hány ezredévet
 9052 XXXIV  |                szökéssel fölveté magát a sík jégpadlóra.~– Nem! Hanem a leánya –
 9053 XXXIV  |                      kellene már neki. Itt a jégpalotában nem kellemes a várakozás.
 9054 XXXV   |                   hajdani kedves egyszerre a jégpólus alá távozik tőle. Nem, azt
 9055 XXXIV  |                    meggyújtották már most, a jégsátor egész világos lett bele.~
 9056 XXXIV  |              Korponay! – ordítá Fabriczius a jégsátorból. – Fojtsd bele a szót: mert
 9057 XXXIV  |                ordítá Fabriczius, s rohant a jégsátorhoz, hogy valami fegyvert kapjon
 9058 XXXIV  |               egy-egy vízcsepp hullott alá a jégsátorra, mint egy folytonos óraütés
 9059 XXXIV  |                    jégkristályok permetege a jégtáblákon.~– Meg kellene gyújtani
 9060 XXXIV  |                  többé.~Azalatt Pelargus egy jégtaburetten ülve, jegyezgetett valamit
 9061 XXXIV  |                       soha ki nem találnak a jégtömkelegből az Isten világára.~Kétségbeeshettek.
 9062 XXXIV  |                    igazán felnyithatatlan. A jégtündér már az első esztendőben
 9063 XXXIV  |                előre-hátra bukdosása a síkos jégúton; estében kialudt volna a
 9064 XI     |              kívülről nem láthatták az ablak jégvirágaitól, míg ő a tél hímzésén a
 9065 XII    |               kerekre felnyitva szemeit, s a jégvirágos ablakra bámulva.~– Mi az?
 9066 XXXIV  |                      egy jégtaburetten ülve, jegyezgetett valamit egy darab pergamenre.~–
 9067 XXXII  |              mivelhogy Thököly visszaküldé a jegygyűrűt Teleki Mihály leányának),
 9068 IX     |                gyújtották meg az őrtüzeket – jegyzé meg a bíró.~– No, az irrelevans
 9069 XXVIII |                      abba. Ez megint egy kis jegyzékváltásra adott alkalmat. Alauda úr
 9070 XXI    |                 bronz csatakígyói (amikről a jegyzetekben mulatságos történetkét fogunk
 9071 XXXI   |                    szeleibe szórva. Ezeket a jegyzeteket maga Wratislaw írta fel,
 9072 XLII   |            megállították, hogy a törvényszék jegyzője az ítéletet felolvassa előtte,
 9073 V      |         utánagondolkozni a történteknek, s a jegyzőkönyv meghitelesítésére ismét
 9074 XIV    |                kihúzza a palástja zsebéből a jegyzőkönyvét, s az okuláréján keresztülnézve
 9075 XXXIII |                    ezt a rémmesét. Odafenn a jégzápor verte az üvegtetőt, idebenn
 9076 XIX    |                      de újra kezdeni kész.~– Jehova Szent Isten, ne hagyj minket! –
 9077 XIII   |              köpenyébe burkoltan ott várta a jeladást. Kalapjával inte, hogy jelen
 9078 XXXI   |                      kapu felől hangzottak a jeladó dobütések, mely a székesegyház
 9079 XXVIII |                     magas.~Különös ismertető jelei: egyik lába golyólövéstől
 9080 VI     |                  akik szóból nem értettek, a jelekből értsenek.~Most mindjárt
 9081 XXXIII |                     Ghéczy Zsigmond a híradó jeleket, hogy jön valaki fel hozzá.
 9082 XV     |                  hadvezéri pompájában is úgy jelenék meg, mint kivétel a többi
 9083 XXIII  |           megcsúfolni!~Miklós ebben az egész jelenetben csak nevetnivaló ostobaságot
 9084 XVI    |               domborművei a szentírás kiváló jeleneteit örökíték meg, remekül vésett
 9085 XIX    |                 haditörvényszék a zűrzavaros jeleneteivel, hogy nem ért rá utánajárni,
 9086 XLII   |                  leveleket – miután regényes jelenetekkel kiderítette, hogy miként
 9087 XXXII  |               gyermekévekre. Talán a viharos jelenetekre az apa és anya között? Aztán
 9088 XXXVI  |                    mindenki meg volt hatva e jelenettől. Korponay János ekkor odafordult
 9089 XV     |                     felhívatik, hogy azonnal jelenjen meg raportra a generálisánál.~
 9090 XXI    |               történetkét fogunk elmondani a jelenkorból); fenn a rovátkos párkányzaton
 9091 I      |        vezérszellemei nem kérnek mentséget a jelenkortól, nem bocsánatot a múlttól.~
 9092 XVII(1)|                megvan az alagút egy része; a jelenlegi Probsztner-kertbe nyílik
 9093 XVIII  |                 ezredes úrral, a tábornok úr jelenlétében. Remélem, ezredes úr, hogy
 9094 XXII   |                  anyjuk még ott maradt; az ő jelenlétének kellett azt tanúsítani,
 9095 XXXV   |                hívatlanul jő, és láthatatlan jelenlétével kiforgat minden lényünkből.~
 9096 XV     |                  Azon pedig neki is meg kell jelenni, mert úgy illik.~– Úgy?
 9097 XXII   |                    után valami tüneményszerű jelenség volt. Egy égi lény, emberfölötti
 9098 XXXVIII|              Juliánnát a kisfiú betegségének jelenségei felől. – Komplikált baj! –
 9099 XXIV   |                     A visszhangzó erdő előre jelenté a közeledő kocsi zörgését.
 9100 XVI    |                      tekintetes törvényszék, jelentem alássan, hogy mind megvan
 9101 V      |            történelmi hűség kedvéért ki kell jelentenünk, hogy a „bírság” pinteket
 9102 XVI    |                   üdvözölve, e szókkal kezdé jelentését.~– Nagyméltóságú generális
 9103 XXIX   |                       Dehogynem!~A két férfi jelentésteljes összekacsintást váltott.~–
 9104 XXV    |                      elé tette, s a szemével jelentésteljesen intett.~Ezt már megértette.
 9105 XXIV   |                   nagyot tutult rajta.~– Mit jelentesz? – kiálta fel rá.~– Négylovas
 9106 XXXI   |               Korponaynénak előre be kellett jelentetnie magát a hatalmas kancellárnál
 9107 IV     |                     okvetlen kitörő zivatart jelentett volna.~Egyezerhatszáznegyvenöt
 9108 XVI    |                 repült, amíg hivatalosan nem jelentik neki.~– Hogy én minő hitben
 9109 VI     |              utcaszegletén. Azonkívül a nagy jelentőségű pallostartó kéz kitűzessék
 9110 XXIX   |                      egy álomjáró.~– Hát mit jelentsen ez, lovag úr? – kérdé a
 9111 XXXVIII|              tizenkét dragonyos kísér, annak jeléül, hogy valami előkelő, rangbeli
 9112 X      |                     Ott legalább valami hang jelezi, hogy ember van ébren, valami
 9113 III    |                lépteit csak a selyem suhogás jelezte.~– Királyném! Hogy van „
 9114 XVI    |                 anyagja maga is a föltámadás jelképe. A Täufelek emléke Krisztus
 9115 XII    |                     úgy fel tudta öltöztetni jelképesen, hogy mindenkinek nemcsak
 9116 XXXV   |                   asszonyoknak, hogy annak a jelképét minden hímzéseiknél használták).
 9117 XVI    |              Gecsemáné-kerti elfogatást? Mit jelképez a Buchwaldok Jákob lajtorjája.
 9118 XII    |                     De ami legveszedelmesebb jellegű karikatúra ez albumban,
 9119 I      |                    gyöngeségből állt volna a jelleme, akkor könnyű volna a csomót
 9120 I      |                   ellentmondás között egy nő jellemében?~Két lelke volt-e ez asszonynak?~
 9121 XXXVI  |                  Andrássy Istvánnak az egész jellemén a kedély uralkodott, a hangulat
 9122 XII    |                      nemcsak az arcára, de a jellemére is rögtön rá lehetett ismerni.
 9123 IV     |            testvérvonzalom, az önfeláldozás, jellemerő, egész fel az istenimádásig!
 9124 I      |            nagyvonásokban vázolják azt a női jellemet, amelynek létezését tagadni
 9125 XL     |                    Egy olyan szigorú, büszke jellemnek, mint Korponay, oda törni
 9126 XXXI   |                 Illésházyét a követelő önzés jellemzi. És aztán Andrássy a valódi
 9127 III    |                szülöttje; egészen a doktorok jellemző viseletében járt: háromszegletű
 9128 XXXI   |                  öltözete a kacagányos kuruc jelmez, ezé az udvaronc szabású
 9129 V      |                     élő eleven alak, a bírói jelmezben, fején a hiúzprémes négyszegletű
 9130 XXVI   |           magyarországi postáknál pedig az a jelmondás, hogy „gyorsaság – nem boszorkányság!”
 9131 XXVI   |               szándékozik.~Ezt a tábornok jó jelnek vette, hogy a katona nem
 9132 XXXV   |                     kegyelmed számára ki van jelölve a betléri kastély, ahová
 9133 XXX    |                     ezzel ki van adva a nagy jelszó: „mehet ki-ki, amerre lát!”~
 9134 XXXIV  |            fegyverfogásra kész ezrek lesik a jelszót; mind valamennyinek egy
 9135 XXXII  |                     azzal a képpel, amelynek jelvényében a Teremtőt tisztelik.~Pedig
 9136 VII    |              ártatlanság és lángoló szerelem jelvényeivel ékesíteni fel e vaskalitot,
 9137 IV     |               megoltalmazott ősprivilégiumok jelvényét.~Amint azt fölvették, leülnek
 9138 XXXI   |                     régimódi távírókelep azt jelzi: „fegyverbe az őrség!” –
 9139 XXX    |                 tábori rézdoboktól, azok sem jelzik már többé a riadót.~A két
 9140 XXXIV  |                 megtérésükben; kérve-kérjük, jertek vissza, legyetek újra vezéreink,
 9141 XV     |                  angyal, Ezekiás kívánatára, Jeruzsálem falai alatt egy éjszaka
 9142 XV     |               haragját leidézze.~Már hozta a Jeruzsálem-ostromló pogányok ellen a mennybeli
 9143 XXX    |                      aki az 1711-iki május 1-jét meg ne emlegesse, maga a
 9144 XXXIII |                    véred! Te pokolvirága! Te Jézabel! Te Gomeril! Te gyilkos
 9145 VI     |                 pallostartó kéz kitűzessék a jezsuita-templom északi sarkára, a kettős
 9146 VII    |                 FEJEZET ~A ketterhäuschen, a jezsuitaszeglet, a kőember és a kőasszony~
 9147 XLII   |                  Hogy mennyire terjed a főűr jóakarata, azt nemsokára tapasztalhatá
 9148 XXX    |             visszakeríthessem.~A nádor egész jóakaratú komolysággal biztosítá a
 9149 XXXVI  |                      Te igaz hű bajtársad és jóakaród: báró Csíkszentkirályi és
 9150 XXXI   |                 szerezte meg, hanem azért is jóakarója volt, mert a feleségének
 9151 XVI    |                  vitéz hős!~Bánthatják ezt a jóbarátai, mindazok, akiket szeret;
 9152 XXXI   |                     istállóikat kiürítették, jobbágyaikat katonákká tették; jövedelmeik
 9153 III    |            megelégedve legalázatosabb hódoló jobbágyával?~A megszólításra még szerényebb,
 9154 XVI    |                 közembereknek, nemeseknek és jobbágyoknak, hogy további intézkedésünkig,
 9155 XXV    |                      a számodra ennél valami jobbat. Itt a szomszéd házban van
 9156 XXVI   |                  csak utoléri. Hanem aztán a jobbik esze csak azt mondta neki,
 9157 XII    |                    én kezemmel össze.~A nő a jobbja öt ujját a lovag ujjaiba
 9158 XIII   |                csavarva, s egyenes víkardját jobbjába markolva, kilépett a kapubolt
 9159 IV     |                     tükör; a Mértékletesség, jobbjában egy serleg, baljában egy
 9160 XXXVIII|                     szolgáltatom által.~Soha jobbkor lánc nem érkezhetett! Mintha
 9161 XXXIV  |                     Hogy én merre mentem el: jobbra-e, balra-e, lefelé vagy fölfelé?
 9162 X      |                  alabárdos.~A város népe még jócskán alszik. (Szilveszter-éj
 9163 XXV    |                      reteszét, hogy senki se jöhessen utánuk.~A doktor nagy hirtelen
 9164 XXXIII |                    nekik megmondanom. Ők nem jöhetnek ide hozzám; mert a labancok
 9165 XVIII  |               sikátoron keresztül.~– No, hát jöjjetek értem! Ha meg akartok fogni ! –
 9166 XII    |             dübörögne? Mintha nehéz szekerek jönnének. Tán az uram jön vissza
 9167 XLI    |                  annyira sem méltatott, hogy jöttében, mentében egy betanult »
 9168 XXXIV  |                   hogy sokszor fogunk egymás jöttére várni, ahogy ma vártunk,
 9169 XL     |                   felmentés késett. Emiatt a jövedelem nagyon összeszorult.~Juliánna
 9170 XXXI   |               jobbágyaikat katonákká tették; jövedelmeik nagy része odaveszett, nevüket
 9171 XXII   |               kincseit, drágaságait, birtoka jövedelmét mind arra áldozta, hogy
 9172 XVII   |                otthagy bennünket a sötétben.~Jövel archeológia, hozd el a kutatólámpást!~
 9173 X      |                     amikre gyermekének dicső jövendője van bízva, mintha tudakolná,
 9174 XXI    |                    most is alszik.~Álmodik a jövendőkről.~Mi álmodjuk vissza a múltat.~
 9175 XI     |                 rájuk sem ügyelt.~Elővette a jövendőmondó kártyáit, s kirakta a szerencséjét.
 9176 XXVIII |                    az államférfihoz, ki az ő jövetelére kituszkolt az ajtón egypár
 9177 XXXII  |                 éjszakák, amiken a poroszlók jövetelét lesték, akik az összeesküvőket
 9178 XVI    |                      a Flandriából idetévedt jövevény, akinek az ősapja takács
 9179 XIX    |                kanócát meggyújtsák, az utóbb jövők éppen a fejeiket tolták
 9180 XXVI   |                   trombitát, hogy a szemközt jövőket kitérésre ösztönözze.~A
 9181 XXVIII |                    híreket terjeszt az utána jövőről.~Amint Kassán alul Németinél
 9182 XXXVI  |                  Dacol a halállal, s a sötét jövővel. Mily állhatatosság! Mily
 9183 XXI    |                 fázunk.~Csak az előtornácban jövünk rá, hogy a következő évtized
 9184 IV     |                      Ez a sáfrány?~– Igenis, jóféle sáfrány.~– De tizennégy
 9185 XXXI   |                      siker mellett az összeg jóformán el is lett használva. Hisz
 9186 XXV    |                    ilyenféle jogon (a fiscus jogán) tekintse azt magáénak:
 9187 XVI    |                 főnemes polgárok temetkezési jogát a főtemplom körül meg ne
 9188 XXXI   |                adományozta, és semmi korábbi jogcímen az ellen pert indítani nem
 9189 XXV    |                     menne, de hogy ilyenféle jogon (a fiscus jogán) tekintse
 9190 XXV    |                      nagy szemekkel. Egészen jogos alappal bírok a rendelkezésre.
 9191 XL     |                 férjnek, aki a nőnek egyedül jogosult őriző pásztora, s aztán
 9192 XXXI   |                    adománylevélhez, aminek a jogosultsága a szathmári békekötés pontozatain
 9193 XII    |               felmagasztaltatás pillanatában jogosulttá lesz ez a „szent” csók.~
 9194 XXXI   |                    haszontalan. Pálffy János jogtalanul kötötte azt meg, s a diéta
 9195 XXXI   |            megküldetett Bécsből.~– De Pálffy jóhiszeműleg kötötte meg a békét, s egész
 9196 XV     |                      hazavinni a kuruc vezér jóindulatáról a többi vezérek és a fejedelem
 9197 V      |                  átalagokban. Nagy Péter cár jóindulatát a magyarokhoz ezek tartották
 9198 XXVII  |                herceg –, hogy szívem szerint jóindulattal vagyok kegyelmetek iránt,
 9199 XIII   |              mindjárt enned! Meglásd, milyen jókat! Török császár asztaláról
 9200 XXII   |                    asztalára való mindenféle jókból. Legyen nagy ünnepük a nyomorultaknak.
 9201 XXXVIII|                   csak aztán a nagy féktelen jókedvből aláesett a szép asszony
 9202 XXIX   |                   Arra aztán a legény szilaj jókedvében neki is indult a vágtatásnak,
 9203 XXIX   |                      fojtották a kiprüsszenő jókedvet.~Andernach lovag csak bámult,
 9204 XXXVIII|                     Juliánna, s aztán szilaj jókedvvel ugrott fel a hintóba. –
 9205 IV     |                    ezt hallani is elég, hogy jóllakjék az ember!~Csak bíró uram
 9206 XVI    |                  urak azonban egész életükre jóllaktak epitaphiumokkal.~Ellenben
 9207 XXVI   |              szitkozódék a betoppanó vendég, jónapkívánás helyett.~– Az én titulusom
 9208 XXVI   |                  ezekben a sorokban. Angyali jóság, semmi egyéb!~Hogy óvta
 9209 XXIV   |                    az asszonyok minden drága jóságait. És ezt az eszményképét
 9210 XXXI   |                   igazi nemest, akit a szíve jóságánál a gyermek is megfoghat,
 9211 III    |              abrakadabrái segítségével azt a jóslatot szerezte, hogy ebben az
 9212 XXXV   |                    tekintet a szemekben, úgy jósolták a számára megírt balvégzetet.
 9213 XXXIV  |                     Üzeneteket kellett hozni jószágaikba visszatért hajdani vezérektől,
 9214 XXXIX  |                   elfogadja az amnesztiát, s jószágait a fia számára visszakéri.
 9215 XXXI   |                magával; anélkül az alispán a jószágba iktatást nem eszközölheti.~
 9216 XVIII  |                    háttal az ajtónak, elkezd jószántából kacagni.~– Tüzes mennykő! –
 9217 XI     |                      neki azt a szívességet (jószívű ember lehetett), hogy a
 9218 XL     |                    más nem is lehetett, mert jótét lélek ilyen szót nem diktált
 9219 XL     |                     sőt ha kívánja a királyi jóváhagyást is előre meghozom kegyelmednek
 9220 IV     |                    mindnyájan megegyezünk és jóváhagyhatjuk.~Most taszigálták már De
 9221 XVIII  |                      torkig lakhattak minden jóval, megvivátozván a bőkezű
 9222 XXI    |             nemzetének, Felekezetének akarta jóvoltát. Ő sohasem kérdezte, ki
 9223 XII    |                  tizenkettőt ütött; a rendes józaneszű toronyóra, odakinn ugyan
 9224 XVIII  |               oktatás kötelezettsége alól, a józseffalvai lelkész által az egyedül
 9225 XXXIX  |                rebellisei voltak Lipótnak és Józsefnek. – A kuruc nevet lemossuk
 9226 XXIV   |         dervisgenerális, egyik kezében a kis Józsit hurcolva karjánál fogva,
 9227 XV     |           magyarázták egymásnak: hogy ez itt Józsué; az meg ott Jákob, az angyallal
 9228 V      |                 sötétségből való kihúzásnak.~Jucundus kedvvel élteti mindenki
 9229 II     |                      ábrázolnak: Jákob álma, Júdás árulása, Krisztus a Gecsemáne-kertben,
 9230 XXIV   |                     eladta hazáját! A nemzet Júdása! Harminc ezüstpénzért a
 9231 XLI    |                   egész jelenetet kileste, a júdáslyukon keresztül.~Mikor a papírhamvakat
 9232 XLII   |                kínvallatás alá kell vetni.~A judex curiae s az ítélőmesterek
 9233 XLII   |                királyi táblától, s delegatum judicium kezébe adta. Korponaynét
 9234 X      |                magukra, hogy Betsabé helyett Juditra ne találjanak bennem.~Pelargusnak
 9235 XX     |                     keljen neki.~            Juhajla!~Szép nóta e’ nagyon!~–
 9236 XXIV   |                      dúvadnak is meg kellett juhászodni tekintetétől.~Miklós éppen
 9237 X      |                    kegyelmed pálinkát ivott! Juj! Ne csókoljon meg!~S undorodva
 9238 XXIV   |                    Mariae, minden theriacok, julepek és vincetoxiconok, amikkel
 9239 III    |                  híres szép Garamszegi Géczy Júliának.~Amint a templom elé ér
 9240 XXXV   |                     éles asszonyi szem, mint Juliánnáé, egy körültekintésre felismerte
 9241 XXXVIII|                    erre a különös adományuk.~Juliánnára nézve csakugyan fölöttébb
 9242 XIV    |                 nevéről szólítá: „Juliánnám! Juliskám, galambocskám! Én vagyok
 9243 XXXII  |                     kuruc vezérrel, hogy egy júliusi délután ágyúöntéshez való
 9244 XXXI   |                    vállakkal, azon egy igazi Jupiter-fő, csakhogy szakáll és bajusz
 9245 XI     |                     Mint a bibliai József.~– Jupiterre! Madame: ön őrjöngővé tesz!
 9246 V      |                    hogy Jupiter genitivusát „Jupitris”-nek mondta.~– Protonotarius
 9247 XIV    |                    hogy aztán nagy kerülővel jussak megint vissza.~– Valami
 9248 XXXI   |                áldozott azért, hogy a célhoz jusson!… Hitvesi hűséget, családi
 9249 XXXIV  |                   akartok lenni, ismeritek a just, ismeritek a logikát, ismeritek
 9250 XXI    |               conditores absorsbsit oblivio, justorum gloriam grata servat memoria.” (
 9251 XXXVI  |                osztják a csókokat, hát nekem jut-e vagy egy?~Pelargus olvasta
 9252 XL     |        fölfedezéseket teszek, mi lesz érte a jutalmam?~– Helyes. Hát ha kegyelmed
 9253 XXXI   |              Korponayné Jánosné.” Érdemei és jutalmaztatása, egész chronologice datálva.
 9254 XXXI   |                     a kegyadomány, amivel én jutalmaztatom. Andrássy István meg is
 9255 XXXI   |                  levő érdemei már meg vannak jutalmazva. Ha többre vágyik, szerezzen
 9256 XXXVIII|                   láncot decretált a számára jutalmul. Korponay uram akkor ezt,
 9257 XXVII  |             megkísérté, még I. József trónra jutásakor, az érsekújvári nevezetes
 9258 XXII   |                      még a megszólításig sem juthat el; Miklós olyat lök rajta
 9259 XI     |                     fordulna, s senkinek sem jutna eszébe, hogy én is vagyok
 9260 XXXIX  |                Andrássyak mind főhivatalokba jutnak, s nagyobb hívei lesznek
 9261 XLII   |                    mondjon?~Egy emlékezetébe jutó szó borzadoztatá végig a
 9262 XXXI   |                 zavarodottan.~– Nos? Kezéhez jutott-e kegyelmednek vagy sem?~–
 9263 XII    |                   tudja legjobban, miért nem jutottam hozzá soha, hogy lerajzoljam.
 9264 XII    |                    asszony a nótában. Eszébe juttatja-e vagy elfeledteti vele a
 9265 XXXVI  |                      a fejedelem kezébe kell juttatni. Érts meg, mi módon. – Te
 9266 XI     |                      Korponaynénak is eszébe juttatta, hogy evés ideje van. Kiment
 9267 XII    |             felébredését, arra a diagnózisra jutunk, hogy a három hiányzó mákonylabdacs
 9268 XXII   |                       Hanem, amint az ajtóig jutva, hátrafordítá még egyszer
 9269 XI     |                     érte nem jövök. Scientia juvat: Deus providet.~Ezzel a
 9270 XXXI   |            archívumából lettek a „hungarica”-k között hozzám átszármaztatva,
 9271 IV     |                  uram –, kegyelmed felgyűrte kabátja ujjait, a statutumok ellenére.
 9272 III    |                    begombolgatni a szétnyílt kabátját.~– Oh, te fiam, csak hagyd
 9273 XXXI   |                felhasználásával előzze meg a kabinet futárát, aki a visszahívó
 9274 XXV    |       keresztülmentek, jelenben már őfelsége kabinetirodájában feküsznek, s csak a legfelsőbb
 9275 XXIX   |                kipárolgásukkal valami édesen kábító illatot terjesztve szét
 9276 XIV    |                     a hitvesi csókokkal, s a kábulat végképp elenyészik; az alvó
 9277 XXXVIII|               Juliánna te! Korponayné!~Ő meg kacag, csak úgy reng bele a két
 9278 XVIII  |                      felakasztva a tigrisbőr kacagány fölé, s perc múlva kivont
 9279 XXXI   |                idegen; amannak az öltözete a kacagányos kuruc jelmez, ezé az udvaronc
 9280 II     |               felcsavart bajuszuk, farkasbőr kacagányuk azt hirdeti, hogy kurucok,
 9281 XII    |                 hangjával, ami hasonlított a kacagáshoz és a madárdalhoz, végigdalolta
 9282 XXX    |                kacagtak körülötte. Talán nem kacagnának, ha megmondaná nekik, hogy
 9283 XXII   |               eszelős gúnykacajon.~– Hm. Nem kacagok már. Én sohasem szoktam
 9284 XXV    |                    lovagnak, hogy „ugyan mit kacagsz most?”, de tartott tőle,
 9285 XXX    |                 beleláthatott a szájába, úgy kacagtak körülötte. Talán nem kacagnának,
 9286 XI     |                       A furor daemoniacus (a kacajgörcsnek ez volt a tudományos neve) –
 9287 XIII   |                 Ekkor aztán Juliánna őrjöngő kacajjal kapta őt nyalábra, összecsókolva
 9288 XXXI   |                     magát Blumevitz. A sértő kacajra eleinte haragvörösre gyűlt
 9289 XXX    |                 Kiderült abból, hogy amint a kacajvihar egy kissé lecsillapodott,
 9290 X      |                     fogja azt az összekötött kácsatollat, ott az ibrikben tojássárgája,
 9291 XV     |                    asszonyok. Nem volt mód a kacsingatásra.~Andrássyt nem érdekelte
 9292 XXXI   |                      meg a pisztoly csöveibe kacsingatva.~– De hát mi volt az? –
 9293 XXXII  |                      vezérből kuruc lett-egy kacsintó szempillavágásért.~Ghéczy
 9294 II     |                    harapófogó; – szőlőtaposó kád, a benne táncoló martiális,
 9295 XXIII  |                       nem jobb, mint a török kádinák, akik meg tudnak osztozni
 9296 XIII   |                    megállt egy pillanatra.~A kaftán lecsúszott az egyik válláról.
 9297 XII    |                   rókával prémezett, damaszt kaftánba bújt bele, amit derékon
 9298 XXIX   |                    rókák sétanyomai; egy-egy kajla nyír ereszti búnak a virgácstermő
 9299 XV     |                     bajusza csákóra, a másik kajlára álljon.~– Csupa korom lett
 9300 XXVI   |                    meg a poharazókat, hogy a kakas-lomnici út felől négylovas hintó
 9301 VIII   |                       mert már kukorítanak a kakasok. Itt kell neki lenni az
 9302 XXIX   |                  mered föl hegyesen Domahida kakasvégű tornya.~– Csak odáig elérjünk
 9303 XXXI   |                        Ezen az íráson bátran kalácsot süthet a nagyasszony! Mert
 9304 XXX    |                    úgy táncolták hármasban a kalamajkát.~Andernach lovag komolyan
 9305 XVI    |                       hogy mind a huszonnégy kalamáris, porzótartó táncolt bele.~–
 9306 XXVIII |            leghosszabb stációt a lőcsei bíró kalamárisától a névaláírásáig való távolság
 9307 XIX    |                 kettő a szegletbe támasztva. Kalamárist és papirost húztak maguk
 9308 XIII   |            Belleville, bár könnyelmű volt és kalandhős, de minden ízében nemes
 9309 XXVII  |                    nem vágyódhatik apró hadi kalandok után. Az igazi békének csak
 9310 XXIII  |                tudtak neki mesélni azokról a kalandokról, miket a szószátyár pletykahír
 9311 XXI    |                      ezeket. De sok nyaktörő kalandon vágtattak vele hanyatt-homlok
 9312 I      |                      magyarázat egy asszonyi kalandorélethez; de mi indokolja az átmenetet
 9313 XXXI   |                  kellett a szerepét. Vakmerő kalandornő, cselszövő diplomata, csapodár
 9314 XXXI   |                 kövek eresztékei közt: bűnös kalandorok, vétkes szépasszonyok, vitézlő
 9315 XI     |                 udvaránál már nem lehetett a kalandos magaviseletét a sok botrány
 9316 XXXII  |                     apja, saját veszedelmes, kalandozó életmódja mellett magánál
 9317 XXVIII |                  szabadban. Két kovácslegény kalapált rajta kegyetlenül.~– Héj,
 9318 X      |                      hallatszik, a patkóikra kalapdarabok vannak kötve, ami a léptek
 9319 XI     |               gavallér, tollas háromszegletű kalapja alól fekete allonge-paróka
 9320 VII    |               hordják a bálban az uraságok a kalapjaikat a hónuk alatt, úgy hordanák
 9321 XXXVI  |                     eső karikára~Az Andrássy kalapjára,~Valahány csepp hullott
 9322 XIII   |              burkoltan ott várta a jeladást. Kalapjával inte, hogy jelen van.~–
 9323 XXXII  |                orcáikba nem láthatott a nagy kalapkarima miatt, úgy látszott, mintha
 9324 II     |             templommal és toronnyal; – három kalász és a pelikán; – egy mérleg,
 9325 XXIX   |                   asztal végére, cintányért, kalázlit, sótartót rendén odakészített,
 9326 XXV    |                       De nem, nem! – szólt a kalendáriumot előkapva. – Akkor Boldogasszony
 9327 VII    |                     alkotva; egy hatszegletű kalicka, kúptetővel, azon födeles
 9328 XII    |                      város parancsnoka, de a kalifák szoktak felhalmozva látni.~–
 9329 XVI    |                  megy; végtére pedig nyakába kalimpál Fabriczius bírónak: „Hát
 9330 XIX    |                  fejével mehetett előre, s a kalimpázó lábait hagyhatta hátul.~
 9331 XIII   |                      Wencezlauz kardja hetet kalimpázott a levegőben, s úgy elrepült,
 9332 XXXII  |                      volt egy embermagasságú kalitka üveglemezekből, amik spanyolviasszal
 9333 XIV    |                     a ketterhäuschenbe! Be a kalitkába!”~Ebben a válságos veszedelemben
 9334 XIII   |                       mikor meglátta az üres kalitkát. – Kirepült a madarunk!~
 9335 VIII   |                 terítettek alá, s rázárták a kalitvasajtaját. A két, karikára fűzött
 9336 XXXV   |                   könyvet írjon, de hogy még kalkuláljon is, s számba vegye, hogy
 9337 XXXIV  |                      darab pergamenre.~– Mit kalkulálsz, fiacskám? – kérdezé Korponay.~–
 9338 XXXII  |                   örökös dobogása az érczúzó kallónak; mely a mély völgyből felhangzik,
 9339 IV     |                  Alkermes = tizenkét forint! Kalmusgyökér = hét forint!~– Estére pedig
 9340 XXII   |                     a neve. Fügét, mazsolát, kalmusgyökeret dobáltak a tűzfolyadékba,
 9341 X      |                     keveset enged láttatni a kalpag és prém, haja és bajusza
 9342 X      |                      vetve prémes kacagánya; kalpagja mellett egy szál sastoll.
 9343 XXX    |                      ez megbélyegző volt); a kalpagok, kucsmák, csákók és sisakok
 9344 II     |                     benne táncoló martiális, kalpagos daliával; egy koszorúzott
 9345 XVI    |     szeleburdiságával még a hiúzprémes bírói kalpagot is leveri a fejéről, ami
 9346 XV     |                sarkantyú számára. (Ez volt a kalucsni ősapja. Lőcsén niederschuh-nak
 9347 XXV    |                  volt nagyobb, Luther-e vagy Kálvin?~Utoljára Juliánna odafordult
 9348 XXIV   |               csapatok térdre ereszkednek, a kálvinisták lábhoz bocsátják a fegyvert,
 9349 XXII   |                   hát kénytelenek vele, de a kálvinistákat senki sem kényszeríti rá,
 9350 XXXII  |                 válasz rá „fogadj Isten!” (a kálvinistáknál), a „dicsértessék” – „mindörökké” (
 9351 XXXVI  |               érkezett asszony, a nagy mázos kályha mögé vonulva beszéli el
 9352 XLI    |                      egész papírmaradványt a kályhába veti, ami kívülről fűlik.~
 9353 IV     |                     étekfogó, egy hajdú, egy kályhafűtő, egy szakács, egy kukta,
 9354 XXX    |               négyfelé hasítlak!~(Ellenben a kályháig retirált féltében a gazda.)~–
 9355 XXX    |              bolondozz!~A vén banya bebújt a kályhalyukba, ott kaparászott, csörömpölt,
 9356 XXXVI  |                  veszi át a híreket, hátát a kályhának vetve, a borozóasztalnál
 9357 XXX    |                     ott dorombolt mellette a kályhapadkán.~Mikor aztán lefektették
 9358 XVIII  |            Ijesztgetéssel senkit sem lehet a kályhasutba bekergetni. Azért beszéljenek
 9359 XXV    |                     ahány csak az ablaktól a kályhasutig elfér a szobában.~De hát
 9360 XXX    |                 teremben megkérdezte a nádor kamarásától, hogy ki volt az a szép
 9361 XIV    |                      Belleville lovag! Az én kamerádom! Eresszétek el mindjárt!
 9362 XXXIV  |                  felmászással küszködőnek, s kampósbotjával lenyúlva a horgával megkapaszkodott
 9363 XIX    |                    tolták elő a szűk bejárat kámvájából.~Amint aztán a két marcona
 9364 VIII   |                    tömeg, s dugta az arcát a kámzsája és karjai alá.~Ezeket végezve,
 9365 II     |                      az egy hely dacolt Batu kán minden csordáival. Itt volt
 9366 XXII   |                   helyre a várban, és minden kanál lisztre. Nem tarthatok itt
 9367 XXII   |          krampampulit vagy egyenesen a Bebek kanalából akarod innya?~(Az a vaskanál
 9368 XVI    |                Ezúttal szépen megborotvált a kanalán keresztül. Máskor ha alkudozni
 9369 XXII   |                    klenodiumok között, Bebek kanalának hívják; de az ám nem krampampuliosztogatásra
 9370 XXII   |                    ütötte agyba-főbe a Bebek kanalával.~Mikor aztán maga is feltámolygott
 9371 XXVII  |            borítékokat, ő adta be neki arany kanálkával az orvosi kotyvalékot, amit
 9372 XXXI   |                    okiratokkal is.~Illésházy kancellári palotája előtt egész sora
 9373 XXVIII |                   nagyítóüvegét hozatta ki a kancelláriából, azon keresztül vizsgálta
 9374 XXXI   |                       az ismét csak a magyar kancelláriához utasítaná vele.~Az eltagadhatatlan
 9375 XXVIII |              sürgetős küldetésem van a magas kancelláriától. Minden óra egy világot
 9376 XLII   |                   aláírva a király neve és a kancellárjáé, csak a kelet napja hiányzik
 9377 XXXI   |                 jelentetnie magát a hatalmas kancellárnál a kért kihallgatásra. Köszönettel
 9378 XXXI   |                 annak az elrendelését kéri a kancelláról.~Illésházy éppen olyan jéghideg
 9379 XXXI   |                  kell fordulnia oltalomért a kancellárral szemben.~Azt tudta jól,
 9380 XXXI   |                   herceget és Wratislaw cseh kancellárt Bécsben feltalálhatá vala.~
 9381 XXVIII |                      sietett Wratislawhoz.~A kancellártól kapott passe partout mellett
 9382 XXXV   |                      benyílóban pedig volt a kancellistája, az vitte ki az üzeneteit
 9383 XXX    |                   vénasszony csúnyául tudott kancsalítani, az ember sohasem tudta,
 9384 XXXII  |                  töltve a „verejtékes” ezüst kancsók, azt hitte mindenki, hogy
 9385 XXVI   |                      zöld szobába, fűts be a kandallóba, tedd fel a bográcsot. Anyádnak
 9386 XXIX   |                       a másikat meg egy nagy kandallóforma tűzhely, amelyen tőzeggel
 9387 XXXV   |                   mit akar vele, odafutott a kandallóhoz, s beledobta a drága szép
 9388 XVII   |                   falában a konyha kürtői és kandallói által elfedve lehetett az
 9389 XIV    |                     hajtani a gépet, aközben kandi tekintettel pislogva az
 9390 XXIV   |                  házikói, karcsú toronytetői kandikálnak elő.~A szoba két fülkéjében
 9391 XII    |                    öblös velencei kristályok kandikáltak elő, gránátvillogású, aranyragyogású
 9392 XI     |                     időben még a cukrot csak kandírozott alakban produkálták, mint
 9393 XXX    |                     a kecskerokkát; a fekete kandúr ott dorombolt mellette a
 9394 XXIX   |                    hátul biztatva a kanit.~A kani különben nem volt rossz
 9395 XXXII  |                      a lósóska, az utcai kút kankalinjáról egy emberkoponya függ alá,
 9396 X      |                 leszűrte azt szépen az ezüst kannácskába, a másikba a tejet öntötte,
 9397 XIX    |                 vártak csendesen, a füstölgő kanóc egyik kezükben, a gránát
 9398 XLI    |               kecsegteté váltig. – A gyertya kanóca megkoppantatlan izzott előtte,
 9399 XIX    |                 éppen akkor gyújtogatták meg kanócaikat a tűznél.~Hát ezek bizonyosan
 9400 XIX    |                    raktak, hogy a gránátjaik kanócát meggyújtsák, az utóbb jövők
 9401 XIII   |                      Arról, hogy tempírozott kanócok is vannak a világon, amik
 9402 XVIII  |                  Korponay, félretaszigálva a kántáló diákokat. – Árulás van a
 9403 XXIX   |                 hátáról, s úgy vontatni ki a kantárjánál fogva; a bivalyosok segítettek
 9404 XXX    |                  adtam oda a nyergemet meg a kantáromat, hogy tisztogassa meg.~–
 9405 XXVIII |                  végig a városon – lépésben, kantárszáron vezetve a lovait kétfelől.~
 9406 XVIII  |                    szedje össze a diákokat a kántorral együtt, küldje ide hozzám,
 9407 XVIII  |                      hogy otthon lefeküdt, a kántort hívatta, s most énekeltet
 9408 XVIII  |                  diákok nemsokára eljöttek a kántorukkal együtt, s helyet foglalva
 9409 XXIX   |                    De hisz az a nyereg meg a kantúr azé a kuríré odabenn.~–
 9410 VIII   |                   futó leányon hosszú prémes kantus volt, aminek a hegyesen
 9411 XIII   |                     Eltűnt meg visszatért, a kantusának a szárnyát felemelve tartá,
 9412 VIII   |                   arcát meglátni: ráismert a kantusáról (talán egyébről is).~– Hű! –
 9413 XXVIII |                      Németinél a Hernádon át kanyarodik az út, ott már kezdődik
 9414 XXVI   |                    paripával a kakas–lomnici kanyarodón alá, a postakocsis a nyeregből
 9415 XXXII  |                  eltűnt a sziklák között egy kanyarulatnál; s rövid időn ott látta
 9416 XXVIII |                 vitetik fel.~Ezzel mégiscsak kapacitálni hagyta magát Alauda, s felöltözve
 9417 XXIX   |                drótozott lámpást, s az ajtón kaparászónak eléje világít.~Ő az, a várva
 9418 XXX    |                   bebújt a kályhalyukba, ott kaparászott, csörömpölt, s aztán csak
 9419 XV     |                      nyársat; aztán fogják a kapát meg a szekercét; aki ács,
 9420 XXIII  |                kelengyéül; s az én zászlómat kapcának tépi szét a szeretője számára.~–
 9421 XXIII  |                 Miklós öcs feni a kardját, s kapcáskodni készül. Azért úgy vigyázzon
 9422 XVI    |                     Korponay, lekapva az öve kapcsáról a tollas buzogányát, s megfenyegetve
 9423 X      |                     arcához. Korponayné maga kapcsolta rajta össze a tulipiros,
 9424 XIII   |                  Pelargus köpönyegét vállára kapcsolva a nagy ezüstös csattal.~–
 9425 XII    |                táblájú, türkizekkel kirakott kapcsú könyvet.~Ezt nevezte Juliánna
 9426 XVIII  |                  Siess! – kiáltá férjének. – Kapd fel a bundádat, fogd a kardod!
 9427 XXII   |                    hajlékot, se kenyeret nem kaphatnak sehol?~– Nem én űzöm őket,
 9428 XXIX   |                   Hiszen csak az én írásomat kaphatnák meg a magyar urak odaát,
 9429 XXX    |           selyemkendőjét a nyakán a markomba kaphatnám.~Szegény asszony! De nagyon
 9430 XL     |                     számára istálló nem volt kapható.~És azután beletelt három
 9431 XXXI   |                    nagyon kevés marad benn a kapitálisból. Ha ennek és annak kéreget
 9432 XXV    |                    híres Egervár is. Rákóczi kapitányai egymás után rakták le a
 9433 XXV    |           szépszerével, behódítsa. Murányvár kapitányának csak üzennie kellett; az
 9434 XXXII  |          megismerkedett a szomszéd Murányvár kapitányával, Korponay Jánossal, aki
 9435 XXVI   |                     felment a toronyban lakó kapitányhoz.~Akkor volt aztán a meglepetése
 9436 X      |             ajtajához siet.~Könnyű kitalálni kapitányi rangjáról, hogy az Korponay
 9437 IX     |              strázsálom se a kapitányt, se a kapitánynét – szólt nyersen a tábornok,
 9438 XXXIV  |                     Parancsoljon kegyelmed a kapitányoknak, vagy vér folyik köztünk!”~
 9439 XXXIV  |                     különben sem igen szokta kapitányon tartani a nyelvét, mikor
 9440 XV     |             rábízhatta Bankós Balázs ezredes kapitányra, maga lovára vetette magát,
 9441 XXXI   |                      le kell tennie a lőcsei kapitulációba foglalt igényéről, s ragaszkodni
 9442 II     |                  melynek fenntartását minden kapitulációban gondosan megőrizték. Körülveszik
 9443 XXXVIII|                   donációs leveled, a lőcsei kapitulációból? – kérdé Löffelholtzné.~–
 9444 X      |                  szabad kivonulása s a város kapitulációja felől alkudozni. Hanem azt
 9445 XXX    |            karabinokat rakják le; azokat sem kapitulációképpen, hanem tisztességes árban,
 9446 XXXI   |                     minden békekötéseknél és kapitulációknál. Talán a szíve is beszélt
 9447 X      |                  összetör. – Tehát a katonai kapituláción kívül, ami a legteljesebb
 9448 XXXI   |                  kívánsága belejött a lőcsei kapitulációs levélbe.~– Ah!~– Igen, bizony.
 9449 XI     |                       hogy itt van.~– És így kapitulál a vár? – Ostrom nélkül nem.~–
 9450 XII    |                       a lovag kénytelen volt kapitulálni, hogy őt kiengesztelje.~–
 9451 XX     |                    apó! Ne törd el a kardod! Kapj fel ide a nyergembe a hátam
 9452 XXIV   |               összeszedik magukat, s kezükbe kapják a fegyvert.~Miklós bosszankodik
 9453 IV     |                    bűneikért extra feloldást kapjanak. Szükségük lehet rá. E communióról
 9454 XVIII  |                    ház folyosójára, útközben kapkodva magára egyet-mást.~Az udvart
 9455 XLII   |                   ahová indultál!~Juliánna a káplánhoz szólt még.~– Holnap hajnalban
 9456 XVI    |                    hanem csak egy akkora kis káplárt, mint a kisujjam! Mindjárt
 9457 XXXVII |               bolondság is volt; ha ez a mód kapna divatra, győznék azt Magyarország
 9458 XXVIII |                     eklatáns elégtételt kell kapnia. Hol van az a bíró? Ide
 9459 XXXIII |                      Én nagy bűnöm.~– De nem kapod ám őt vissza soha.~– Soha?~–
 9460 XXIV   |             Teringettét! Én is két sastollat kapok a süvegem mellé?~– Nagy
 9461 XXXII  |                     kertben, katonásdit vagy kapókövet; ott leghamarább meg fogja
 9462 XXXV   |           elrácsozott erkélyről hallgatja, a kápolnába bejöhet akárki, akit az
 9463 XXXV   |                    reggel korán misét mond a kápolnában, azt az úr az elrácsozott
 9464 XV     |                      kurucokat a bélpoklosok kápolnájába, hogy ott megmutogassa nekik
 9465 III    |                 ápolóház van építve, s saját kápolnájuk van, amelyben Istent dicsérik, „
 9466 XXXV   |                     nem akartak lekerülni, a kápolnán, sekrestyén és azon a virágos
 9467 XXXII  |                   ércsalakokból egy kriptát, kápolnát tornyocskával, valóságos
 9468 XVI    |                    parádé a lőcseieknek? Nem káposzta az ember, hogy követ tegyenek
 9469 XXIV   |                   vált az ereiben az ősi vér káposztalévé.~A gyermek felöltözött,
 9470 XXXII  |         megvékonyodott, olyan lett, mint egy kappané, arckifejezése a tehetetlenség
 9471 XXX    |                    ez? Hallucináció. Érzékek káprázata.~Úgy tetszik, mintha beszélne.
 9472 XXXIV  |           oszlopaival, boltozataival, hogy e káprázatos fénytől a szem elveszté
 9473 XLII   |                     két szemének; azt vélte, kápráznak; az ablakhoz futott az írással.~
 9474 XXIV   |                      levélírónak, s a szemei kápráztak, úgy táncolt előttük minden
 9475 XXXV   |                   azt fogja kérdeni, mi áron kaptad azt te, s még majd rosszat
 9476 XVIII  |                   azok mind egyszerre archoz kapták a fegyvereiket, Andrássyra
 9477 XXIV   |             erőszakos ember arcába.~– Tetten kaptalak most! – hörgé indulatosan
 9478 XXII   |                     a misét. Ez is, az egész káptalanjával együtt, a kegyetlen Heister
 9479 XXVIII |                     Lengyel László királytól kaptuk.~– Majd én körülmetélem
 9480 XIII   |             megeszlek?~S oly vitézül védte a kapualját az egész csoport ellen,
 9481 XXXI   |             letelepedett a pamlagra, s a kis kapucinusmajommal enyelgett, aki odakuporodott
 9482 XLI    |                     elsikoltá magát, mikor a kapucinust maga előtt látta.~Hanem
 9483 XIV    |                    Én már félóra óta védem a kapudat. A feleségedet azóta odafenn
 9484 XI     |                      a kulcsokat, az egyik a kapué, a másik a lépcsőgádor rácsajtójáé.
 9485 XXXI   |                     szabadon hagyott térre a kapugádor alól előjön egy csoport
 9486 X      |                elemózsiás tarisznyát egész a kapuig. (Ezeknek a számára lett
 9487 XXXI   |                     Rákóczi hadai Bécs város kapuit döngették a fokosaikkal.~
 9488 II     |                      kifaragott címerekkel a kapuív felett, latin emlékmondatokkal
 9489 XXVI   |                       s lesietett a vendéglő kapujába, hogy ő lehessen az első,
 9490 XXI    |                    célba a krasznahorkai vár kapujából a két kis unokatestvérét
 9491 XVI    |                     észre, amik a Thurzó-ház kapujához vezettek, s azokat üldözve,
 9492 XXXIII |                 tartozást, amivel a kevélyek kapujai alól elkergettek? Megalázni
 9493 XXXII  |                  vétele végett, minden város kapujára ki van szegezve, az még
 9494 II     |                       Soha még ellenség az ő kapujukon erővel be nem tört.~Még
 9495 XXXI   |           időkormozta bástyadarab: a tornyos kapuk felvonóhídjaikkal eltűntek.
 9496 XVIII  |               ezredes azonnal megszállatta a kapukat, s az összekötő utcák szegleteit.~
 9497 XXXVIII|                     jó Belleville lovag, aki kapukulcs helyett a ketterhäuschen
 9498 II     |                    szelvénye, a másiké tömör kapunyílások rendjét mutatja, úgy hívják
 9499 XXII   |                  arra, hej! – kiálta utána a kapuőr nevetve. – Ne oda „tüled”-
 9500 XVII   |                alakja meg van örökítve a kis kapura festve, amint fehér éji
 9501 XXVIII |               dörömbözésre kinyitják; amíg a kapussal meg a belső drabanttal megértetik,
 9502 X      |                 amint azt nyitva találja, de kapust nem talál sehol. Aztán felhalad
 9503 XXVI   |               strázsa.~Az őrmester előjött a kapuszobából, s meg akarta tudni, hogy
 9504 XXXI   |                   eszközt hoz magával, azt a kaputornácban lerakatják vele.~Ezen a
 9505 XXX    |                     az egymás mellé lerakott karabélyok, amiket a kuruc sereg ottan
 9506 IX     |                      meg?~– A kegyelmességed karabélyosai elaludtak az őrszobában,
 9507 XXX    |                      hosszú rakott rendek, a karabélysorok, a letűzött zászlókkal,
 9508 XXX    |                  következik a sorba lerakott karabinok rendje, olyan az, mint egy
 9509 XXII   |                    ágyúival harangoznak he a karácsonyra, s mikor valaki alól két
 9510 XXVI   |                     lócájából.~– Beste lélek karaffia! – szitkozódék a betoppanó
 9511 XXIX   |                 futtatni egy szolgalegényt a karámhoz, hogy hozzon be nekem egy
 9512 II     |                      kelet és nyugat között. Karavánjai Smyrnától Danckáig járnak
 9513 XXII   |                   más asszony gyöngyökkel és karbunkulusokkal ékesíti föl magát, úgy jársz
 9514 XXI    |               kéz-láb és ábrázat kék folt és karcolás nélkül soha.~Az egyik csak
 9515 XXX    |                   Máslással? De bizony nyíri karcossal! Nem alszik el ettől ember.
 9516 XXII   |                      Miklós elzárta előlük a karcost, ő adott nekik máslást.~
 9517 XXIX   |                    torkának a garatját, ha a karcosunkat is máslásként öntögette
 9518 XXIII  |              öltésekkel itt-ott összevarrva, kard-, lándzsadöfés rajta, golyólyuk
 9519 X      |                     az ára az oldalamon.~– Ő kardcsapásokkal fizetett meg érte?~– Hát
 9520 XIX    |                     Ezalatt megérkeztek nagy kardcsörtetéssel a kuruc tisztek, s sűrű
 9521 II     |                       a fanyűvő vaddember; – kardfogó saskesely; – medve a pallossal;
 9522 XVI    |                     vagyok nemesember; – nem kardhordozó ember; halott vagyok. Nem
 9523 XVI    |                     is önkéntelenül kapott a kardjához. Közel voltak hozzá, hogy
 9524 XX     |              Testáltak? Hát protestáljunk! A kardjaink ám nem váltak vasporrá.~–
 9525 XVI    |                     a kardot az oldaláról, a kardkötőt a markolata körül csavarja.~–