bold = Main text
      Fezejet                                               grey = Comment text

10534 IV     |                  fekvő oroszlánt tapos, csak kinyújtaná egyszerre a karját, s odamutatna
10535 XXV    |                      ezt ily istentelenségre kinyújtja! (Nem volt már lélek a szívében,
10536 XII    |                  kuruc fővezérek szélesebben kinyúlhassanak a kvártélyukon.~Az állótükör
10537 VII    |              képmásuk. Mikor e jelkép fölé a kinyúló vaskarikába kitűzik a palloshordó
10538 XLII   |                  mint ahogy az érett kendert kinyűvik a földből!~Szépen összehajtogatta,
10539 XLII   |                   Ekkor aztán a második fokú kínzást alkalmazták nála, amit krónikáink „
10540 XLII   |                szemét. A lélek gyötrelme még kínzóbb, mint a testi fájdalom.
10541 XLII   |                    hogy mutogassa meg neki a kínzóeszközöket, s magyarázza meg azoknak
10542 XXIII  |                      állt föl, és szembeállt kínzójával.~– Hát mindent meg akarsz-e
10543 XVI    |                pattogását lehetett hallani a kínzókamara katlanában.~A csendet Fabriczius
10544 XVI    |                 fogott keze hüvelykujjával a kínzókamarára mutatva, azt mondá csendesen:~–
10545 XVI    |                    lehetett látni. Az volt a kínzókamra.~Az alkonyodó nap besütött
10546 XI     |                     paragrafusformára lefelé kiöblösülő vaspálcákból és lakatosmű
10547 XXXIII |                 volna le a villám, egyszerre kioltá az öreg haragtüzét. Az egész
10548 XXXIV  |                     Semmi sikere nem volt. A kioltott gyertyákat nem lehetett
10549 XIII   |                    piacra.~A lámpásokat mind kioltotta a robbanás, a pellengér
10550 XIX    |                  aztán belemarkolt a zsákból kiomló porba, s azt szétmorzsolgatta
10551 XXXIII |                  ellen: „Be ne tedd a lábad! Kiontom a véred! Te pokolvirága!
10552 XXXVI  |                  meglátogatni. Onnan azonban kiosonhatsz Poprádra, és megszállsz
10553 XLI    |                      neki, s a hátulsó ajtón kiosonva, a hanák nagy ernyős szekerén
10554 VIII   |                      azzal sorba mindenkinek kiosztá a rendeleteit, s csak azután
10555 VI     |              táborban fekvő katonáink között kiosztatik; s hogy a vendégség pompájának
10556 IV     |                     ahol a nagytiszteletű úr kiosztja nekik az Úr vacsoráját.
10557 XXXV   |           támaszkodik.~– Vezesd ide hozzám!~„Kip-kop”, hangzott a mankó, „klip-klap”,
10558 XXXIV  |                  főtiszt homlokának, s ama ő kiparancsolta a szobából a muskétásokat,
10559 XXIX   |                     hajtásai lepik, éjszakai kipárolgásukkal valami édesen kábító illatot
10560 XXXIV  |                     jöttek. És azután, atyja kipécézése nyomán rávezette őket azokra
10561 XXIX   |                lekenyerezni, hogy ha a lovai kipihenik magukat, vigye őt tovább
10562 XXIX   |                  volt a legtarkább színekkel kipingálva; amint félmázsás buzogányát
10563 II     |            csizmákban; a férfiaknak hegyesre kipödrött bajuszai, vállaikra omló
10564 XVI    |                    utamat állni bátorkodott, kiporoltam a bivalybőr wammszát.~–
10565 XVIII  |                     elmúlt egész éjszaka: ma kipótolta minden ember. Még a Herman-ház
10566 XV     |                 valamelyiküknek kedve támadt kipróbálni, hogy milyen a hangja?~Jó
10567 III    |                 amikor megérkezett, mindjárt kipróbáltam; első nap tisztelegtem nála,
10568 XXIX   |          szerényebbek a markukba fojtották a kiprüsszenő jókedvet.~Andernach lovag
10569 XXXII  |                  vagy jó barát felpörkölt és kirabolt. Csupa koldus lakja. Rongyos
10570 XVI    |                    XIV. Lajos, Franciaország királyának testőrkapitánya, az árkoláj (
10571 XV     |                       Most éppen a pap ült a királyemlékű székben.~Andrássyt ez a
10572 XXVIII |                  neszelni, hát még mikor egy királyért jön el, hogy elvigye innen!~
10573 XXXII  |                elpártolt a híveivel együtt a királyiakhoz; Ghéczy Zsigmondot ez sem
10574 III    |                   tenyerével: ma megpróbálom királynénak üdvözölni, meglássák kegyelmetek,
10575 II     |                   Mátyás, Zsigmond, IV. Béla királyokig fel tudják vinni. Hanem
10576 V      |                     Versailles-ig, ajándékul királyoknak és minisztereknek, apró
10577 XXVII  |                      ajkai fölé.~– „Fölséges királyom!” – rebegé Juliánna.~Már
10578 XXVII  |               belevágják a körmeiket? Hogy a királyon ez a vész a legnagyobb mértékben
10579 XXXI   |                   bátyja, Péter, a mindig hű királypárti fog helyette a székbe ülni,
10580 XXX    |                közbenjárására használt föl a királypártiak s a kurucok között) nemzeti
10581 XL     |                     el a rejtett útjaikat, a királypártiakat ezzel áltatták el. S a vakláma
10582 XXV    |                  Rákóczi fejedelem vett el a királypártiaktól, s aztán a maga híveinek
10583 XXXI   |                     lepni, maga is magyar; a királypártra áttért kuruc maga is érti
10584 XV     |             tisztelendő úr textusa Sanakerib királyról szólt; de abból ő maga sem
10585 XXI    |                    három páncélos és koronás királyszobor emelkedik a lábai alá vésett
10586 XIX    |                     magyarok, mint a koronás királyukéra?~– Erre határozottan azt
10587 XVI    |                kútban.~– No, ne búsulj! Majd kirántalak én!~– Azon imádkozz, hogy
10588 XII    |                 azzal az első hajfonadékából kirántott két, ujjnyi vastagságú tincset;
10589 XXXIV  |                      kettévágta a kötelet, s kirántva az asszonyt az ura kezéből,
10590 X      |                       s a portörülgető ruhát kirázza. Úgy is lehetne venni, hogy
10591 XIII   |                    is visszatérhetett a maga kirendelt posztjára, Wencezlauz veretése
10592 XXX    |                      haragos pofával, amiből kirítt a félelem, s mérgesen dörmögé:~–
10593 XXVII  |                hagyta magát csalatni ezzel a kirohanással: hiszen a megszálló fél
10594 X      |                    azt a kávédarálót, hiszen kirontja vele a masinának a fogait.~
10595 XX     |                    Nem kell annak többé kása~Kirtek Maulwurf sírt ása! – Hahaha!~–
10596 IV     |                    Csakhogy nem akar nyíltan kirukkolni vele. Mindig a még kedvezőbb
10597 XXVI   |                  csörömpölve hullott le, s a kirukkolt kapuőrség fegyverrel tisztelgett
10598 XXXVI  |                   csak úgy cammogva húzták a kisafát, azoknak mindig rángatni
10599 XIII   |            lépcsőtornác rácsát, aztán a kapu kisajtaját. Kitekintett a piacra.~A
10600 XXV    |                     el a szerepeiket, azon a kisasztalka színpadján, a lőcsei Thurzó-házban.
10601 XII    |                      lőcsei bíró!~– Hát ez a kisbíró? – mondá a nő, ujjai hegyét
10602 XXI    |                       Ma is ott állnak még a kisded kerekes ágyúk az Andrássyak
10603 XIX    |                      a lelkében, mint hogy a kisebbet észrevehette volna tőle.~
10604 XXIII  |               apjáról beszél a nagybátyja. A kisebbiket nem kellett oltalmazni;
10605 XXXVIII|                       Szerencsére a véletlen kisegítette Juliánnát e kétségbeejtő
10606 VI     |               ékesíttetvén, a „szégyenkapun” kiseprűztessék!~E drákói rendszabályok
10607 XXXVIII|                      amit tizenkét dragonyos kísér, annak jeléül, hogy valami
10608 XXX    |                    jelen a teremben (a nádor kíséretéhez tartozó főurak nejei talán
10609 XXIV   |                    elmegy előtte. A koporsót kísérik a siránkozó cselédek; a
10610 XIV    |           helyreigazítani, mik az ébresztési kísérletek alatt félrecsúsztak.~De
10611 XIV    |                    Tanúi voltak a sikertelen kísérleteknek többen a házkutatást végzett
10612 XXXI   |                    hanem egy újabb felkelési kísérletért – és ha Korponayné ezen
10613 XLII   |                   megye alispánja), s utolsó kísérletet intéze hozzá:~– Szerencsétlen
10614 IV     |                 ösztökélésnek véve egy újabb kísérletre, fel is szólalt.~– De hát
10615 XIV    |                      a robbanás után rohamot kísérlő császári csapatokat lovasságával
10616 XV     |                akadályozta, hogy odamenjen a kísérőivel együtt, s ott a papnak a
10617 XXXI   |                   sajnálom, hogy nem lehetek kísérője. De nekem itt kell rostokolnom
10618 XXVII  |                     az megy, aki Istent akar kísérteni. Válogathattak a megérkezettek
10619 XII    |                     kívánom: „De csak vígy a kísértetbe!” S aztán, ha én vagyok
10620 XXXV   |            összecsapott rajta.~– A kegyelmed kísértetei már hazatértek – suttogá
10621 XII    |                      vagyok, elkezdesz nekem kísértetekről mesélni. Addig cirógatsz
10622 XXIII  |                     meg minden veszélytől és kísértetektől az ő szerelmes, drága, jó
10623 XXXV   |             Ajándékozzon meg engemet ezzel a kísértetemmel.~– Hogyan tehetem azt?~–
10624 XXIX   |                      udvar szérűje ívellett, kísértetes világot terjengetve az emberlaktalan
10625 I      |                   kényszerítik fényes nappal kísértetképpen megjelenni, példának odaállni;
10626 XLI    |                  aminek megjelenése fölért a kísértetlátással, de azok között egy sem,
10627 XXXIII |                     egyszerre gyávább lett a kísértetmeséktől reszkető gyermeknél, amint
10628 XV     |                      ellenséget kémszemlével kísértetni: ez mind az ő feladata volt.~
10629 XXXV   |                      vele, ami minden órában kísértett. Ami rejtett kincs van a
10630 XXII   |                    úgy meg tudott ijedni egy kísértettől! Hiszen csak engem jönne
10631 X      |                   többé nem marasztotta, nem kísértgette lágyító beszéddel. Tolta
10632 XVI    |                    istenasszonyt a templomba kísértük, Blumevitz is velünk volt!
10633 XXIV   |               teneked rosszul lőnöd a célba, kisfiacskám?~A gyermek, aki már eldugta
10634 XXXII  |                     kérdés! Hát mit hoztál a kisfiadnak? Hetedhét országról? Hol
10635 XXXV   |                    otthon lakom az apámnál a kisfiammal.~– Igen? Szívesen fogadta
10636 XLI    |                      ő ne féljen semmitől, a kisfiamnak vidd ezt a csókot.~Végre
10637 XIX    |                  hogy a császár ruházza át a kisfiára azt a donációt, amivel Rákóczi
10638 XI     |                   gyermekruhácskákat, amik a kisfiától maradtak itt. Egy kézi mángorlóval
10639       |                  ahol Serédy Zsófia egykor a kisfiával levelet íratott a veszélytől
10640 X      |                   nekem megígértél.~– Hogy a kisfiúcskát elvigyem innen a nagyatyjához.~–
10641 XIX    |                      vetve mind a két ágy, a kisfiúé is, meg Pelargusé is. (Anyjánál
10642 XXI    |                      volna, de hogyha ezek a kisfiúk mondtak neki valamit, az
10643       |                      Utóhang~Nem volt igaz a kisfiúról szóló halálhír.~Ezt csak
10644 X      |              maradásnak, beállt a házához, a kisgyermeke nevelőjének.~Aztán lett
10645 X      |                       Csatába menő katonának kisgyermeket megcsókolni nem jó. Bizonyosan
10646 VI     |                 várjon kuktára, szakácsra. A kisgyermekét is ringassa, altassa el
10647 XII    |                     szabódik az, s egy ügyes kisikamlással az ottomán mögé menekül.~
10648 XIX    |               Korponay.~– Dehogy futott! Hát kisiklott a kezed közül, ugye, mint
10649 XIX    |                     az összegyűrt levelet, s kisimítva a tenyerével, maga elé helyezé.
10650 XVIII  |                   Mikor Fabriczius hazaért a kiskapun keresztül, odahívatta a
10651 XVI    |                diadalainak hősét; a Felvidék kiskirályát; a „Csaba” ivadékot! – keresztbe
10652 XXXII  |                    mikor elküldtél magadtól: kisleánynak öltöztettél, azt mondtad,
10653 XIII   |                       Ha ők nem átallnak egy kisleányra hajtóvadászatot tartani,
10654 XXII   |                     családfa törzse, hanem a kisöccse.~Az anya és gyermekei közti
10655 XXIV   |                    az többet. Mert az elmegy kispapnak Nagyszombatba, püspök lesz
10656 II     |             egynéhány magyar nemes úrra. S a kispolgárság sem az, ami más német városok
10657 XXII   |                     körülburkolá. Mindazok a kisszerűségek, emberi fogyatkozások, amik
10658 X      |               felforr, kiszedte a tepsiből a kisült pogácsákat, tányérra kirakta;
10659 X      |                     vége mégis az lesz, hogy kisüt teljes fényében a nap.~Mikor
10660 XXVIII |                    az asszonynak a szemeiből kisugárzik.~– Ön Szathmárra akar innen
10661 VIII   |                  hogy körülkerítik, hirtelen kisuhant az oszlopcsarnokból, s kívülről
10662 X      |                 levágják! Se a kezedet, se a kisujjadat, semmi porcikádat.~S egyik
10663 XVI    |                   akkora kis káplárt, mint a kisujjam! Mindjárt megegyezünk. Visszaviheti
10664 XXI    |                     ebben az időben maga egy kisvárossal fölért. Kaszárnyaépületeiben
10665 XXIX   |                         Német? – kérdé aztán kisvártatva.~Megint olyan választ kapott.~–
10666 XVI    |                     emeletén volt a szobája. Kisz ti Hand! Tegnap – nem tegnapelőtt – (
10667 XIII   |              felfordítom ezt a várost, mégis kiszabadítalak a körmeik közül.~A leány
10668 XXXI   |                   nappal, amit Czelder Orbán kiszabadításával töltött el Juliánna, elszalasztotta
10669 XXXI   |               kulcsait megkaphassam tőled, s kiszabadíthassam azt a leányt, aki Lőcse
10670 XXXI   |                  fizetnének meg a barátságos kiszabadítónak.~Hanem azért Juliánna e
10671 XVII   |               Korponayné a ketterhäuschenből kiszabadította – mikor üldözői, saját apjának
10672 XL     |                  kezét ebből a vasbilincsből kiszabadítsa. Annak csak egy módja van.
10673 XXXI   |                ártani valami galibába, amint kiszabadul, s akkor az azután történtekért
10674 XXXI   |             találkozzék a kuruc ezredessel a kiszabadulása után. Én ugyan elhiszem,
10675 XXXI   |                  eszközölte ki a kuruc vezér kiszabadulását. Arra is gondoljon, hogy
10676 XIX    |                      diadallal, s a romhányi kiszabadulással; ha kegyelmed vezette volna
10677 XXV    |                      áhítatos farkasveremből kiszabadulhatott.~Így nehéz lesz összekötni
10678 XXXVI  |                   viperákon aludt volna! Egy kiszabaduljon belőlük, s úgy megcsípi,
10679 XLII   |              foganatja volna!~Még nem tudott kiszabadulni az örvényből, mely lelkét
10680 XLII   |                  itten.~– Szeresd egészen, s kiszabadulsz innen.~– Nincs már hitem
10681 XVI    |                     bolond mazurok! Csakhogy kiszabadultál a körmük közül!”~Dehogy
10682 XXIX   |                       Adjatok valamit innom, kiszakad a gégém!~Juliánna szaladt
10683 XII    |                     szétbontja, egy gerezdet kiszakít belőle, odateszi az ajkai
10684 II     |                   Magyarország címerének egy kiszakított darabja: a hármas halom,
10685 XII    |                 zenebona támad. Minden ember kiszalad az odújából, katonák, polgárok,
10686 XII    |                    dévaj nevető hangot félig kiszalasztva, félig visszafojtva.~A nyolcadik
10687 IV     |            zsolozsmának minden emberre! Hogy kiszáll a lélek minden arcra; úgy
10688 IV     |                     most ebből a padból csak kiszállna Hollós Mátyás király, s
10689 XXIV   |                    nincsen-e még ebéd ideje?~Kiszámítá, hogy a déli harangszó után,
10690 XXXII  |           beleszakadnak abba a ravaszsággal, kiszámítással teljes szívbe! Hát van-e
10691 XIII   |                 vannak a világon, amik órára kiszámítva gyulladnak el, a filiszterek
10692 XVIII  |                   méhseres kancsó dacára is, kiszáradt tőle a torkuk, azt gondolták,
10693 XXXI   |                     ha kegyelmed apródonként kiszedegeti a kegyelmet, majd egyszer
10694 XXVIII |                      tizenkét órai haladékot kiszédelegni Korponayné számára a versenytársa
10695 X      |                   ibrikben; amíg az felforr, kiszedte a tepsiből a kisült pogácsákat,
10696 XXX    |                      itt van.~A biz oda volt kiszegezve most is, az a bizonyos Pintye
10697 XL     |                  kellene kívánnia, mert az a kiszemelt fővezér! – És most még csak
10698 XI     |                      lett erre a provinciára kiszemelve, mert XIV. Lajos udvaránál
10699 I      |                 csendesen meghalni, mint más kiszenvedettet, akinek a rádobott hanttal
10700 XXIII  |                    mikor még a bátyja aludt, kiszökött a közös ágyból, s odabújt
10701 XIX    |               parancsnokukkal együtt.~– Majd kiszolgáljuk mi az ágyút magunk, én az
10702 XVI    |                  kifizetem vele. Reggel felé kiszólíták a tábornokot a kártyaasztal
10703 IV     |                embere volt.~– Majd egyenként kiszopogassuk őket, mint az articsókát! –
10704 XIX    |               hasogatta szilánkra; az ágyból kiszórta a párnákat, kidöntötte a
10705 XLI    |                      hangosan felkacagott.~– Kisztihand, Madame! Van szerencsém
10706 XXXIV  |                    nem volt tanácsos, mert a kiszüremlő füst elárulta volna, hogy
10707 XXX    |                      vagyonát, megerősítenek kit-kit a fejedelem által adományozottakban;
10708 XXII   |                      ettől a ragyogástól. Én kitakarítom a koldusaidat Krasznahorka
10709 XXXII  |                  dögmirigy miatt kénytelenül kitakarodtak, ő abba rögtön beköltözött
10710 XXXV   |                   feküdt, s mielőtt Andrássy kitalálhatta volna, hogy mit akar vele,
10711 XLI    |                   kellett rá vetni, hogy ezt kitalálja.~– Ugyan, édes földim –
10712 XX     |                  nóta e’ nagyon!~– No, fiam, kitáncoltad már magadat? – szólalt meg
10713 XV     |                     más is rátalálhat, végig kitanulhatja minden titkát. Őnála pedig
10714 XXI    |                      való tudományt alaposan kitanuljanak, csináltatott Miklós úr
10715 XXXII  |                    azonban tudós ember volt: kitanult bányász és chymista; dobsinai
10716 XXI    |                   nagyszombati szemináriumot kitanulta, s ha onnan meg nem szökött
10717 XXXII  |                      mennykőnek már akkor is kitanulták a sympathiáit és antipathiáit.
10718 X      |                      viszontagságait viselte kitartással. A testi erőt pótolta nála
10719 XXII   |                      levelében!~Egyszer csak kitárul a templomajtó, s beront
10720 XXXVI  |                   vele.~A vendégszoba ajtaja kitárult előtte, s az asszony szerencsés
10721 XXVI   |          felszakadozván, s a vidék egyszerre kitárulván, a legkisebb Husz-ivadék
10722 XXXVIII|               filozófus beszédekkel, a másik kitaszítja gorombán.~„Fizessünk neki
10723 XXII   |                       sok lúd disznót győz”, kitaszították a templomajtón.~S aztán
10724 XI     |                      mángorlóval mind szépen kitéglázta őket. Nem kellett neki vízzel
10725 I      |                    egy nyitott ablakszárnyon kitekint; jobbjával köntösét keblén
10726 IX     |                       mi az ablakomon besüt: kitekintek s látom, hogy a ketterhäuschen
10727 XXVI   |                   amin keresztül a benn ülők kitekinthettek. Kívülről nem lehetett a
10728 XXXV   |                  ahová a gyermekeivel együtt kitelepedhetik, s viheti magával a bölcsessége
10729 XXII   |                     össze kell ragadni, hogy kiteljen belőle az örvendetes születésnapi
10730 XXXV   |                      sír bele, ha erőszakkal kitépik. Annál fájdalmasabban esik
10731 XXXIII |              rárohanjon erre az asszonyra, s kitépje belőle a lelket! – Azt hiszi,
10732 XXXV   |              virágait nem sajnálta gyökérrel kitépni, most félt e kedvenc szegfűvirágából
10733 XXVI   |                      hogy a szemközt jövőket kitérésre ösztönözze.~A hintó bőrfüggönyei
10734 XLII   |                       mereven bámulva abba a kiterített írásba.~És ezalatt újra
10735 XLII   |                      országot fenyegető nagy kiterjedésű összeesküvést felfedezte,
10736 XXXI   |                    Csak egyet nem, azt, hogy kitérjen az útjából, s felhajtasson
10737 XXVIII |                   eléggé – szólt Alauda, s a kiterjesztett írást az ablak felé tartá,
10738 XXXI   |                    tisztnek, s az amnesztiát kiterjeszti a császári seregből átpártolt
10739 XIII   |                 ördög is tanácsosnak találta kitérni az útjából! Ez az asszony
10740 XL     |                asszonyom – mondá erre Pálffy kitérőleg –, az most nehezen megy.
10741 XLI    |                   hogy a szűk hegyi utakon a kitérőnél bevárja egyik szekér a másikat.~
10742 XXVI   |                      az egész dandárommal, s kiteszem a szűrötöket innen!~Belleville
10743 XI     |                       gelapatirt werden”).~A kitett nő arra sem mozdult meg.~–
10744 IX     |                 levágatik, s maga a városból kitiltatik. De hogyha Korponay járása
10745 XXII   |                szerencsétlen ápoltjaimat, ha kitiltod a várból, ám tegyed. Én
10746 XIII   |                  tartá, az tele volt szedve; kitölté a tartalmát a leány elé
10747 XVII   |            elmenekülhetett előle.~A sáncárok kitöltésére való vizet az Ignác kútból
10748 XXXIII |                      átkozódásra, a tragikus kitörésekre: semmit sem tett meg abból.
10749 XXII   |                      a kettőjük közötti harc kitörésének kikerülhetetlen voltát,
10750 XXVII  |                   volt rendülve az elemszerű kitörésétől az asszonyi indulatnak.
10751 XIX    |                  lehet valami hasznát venni. Kitörésre jó, várvédelemre semmi.
10752 XIX    |               fordulna a kocka.~Ezért akarta kitöretni a vakablakot ott a közfalon,
10753 XIX    |                  fölhasználta emberségesen a kitörhető harc előkészületeire, Korponay
10754 XXIX   |                  akkor a lova menthetetlenül kitöri a lábát.~Olyan egyszerű
10755 XXII   |                    átsiklott. Voltak egészen kitörlött sorok a levélben. Annál
10756 XXIX   |              hidatokon. Beleesett a hézagba, kitörött a lába. Magam cipelem egy
10757 IV     |                     egynémely dolgot egészen kitörülnek is.~A mozgásból azt lehetett
10758 XI     |               Ráhagyták, hogy keresse ott. – Kitötyögött egy meggyújtott viasztekerccsel
10759 XXVIII |                  Beszéd! – Azt majd mindjárt kitudjuk. Mondja az úr utánam ezt
10760 XXVIII |               válogatott galibák.~Annyit már kitudott, hogy Bécstől elkezdve az
10761 XXXI   |                      felbuggyant redőik alól kitündöklő aranyozott, fehér bútorzatával;
10762 XXXI   |                  adva. Csak tűrnie kellene a kitüntetését, s az magától hullana az
10763 XXII   |                  meghagyja, oltalomba veszi, kitünteti. Végül biztatja az asszonyt,
10764 XL     |                     ha nem is fogadta valami kitüntető módon.~Juliánna előadá,
10765 XXVIII |            államférfihoz, ki az ő jövetelére kituszkolt az ajtón egypár excellenciást
10766 VI     |                  jelentőségű pallostartó kéz kitűzessék a jezsuita-templom északi
10767 VII    |                   fölé a kinyúló vaskarikába kitűzik a palloshordó kezet, mindenkinek
10768 XXVII  |                    ennek az asszonynak, hogy kitűzze a zászlaját tartózkodása
10769 XXVI   |                egyebet, mint hogy a tornácba kiül, Husz apóval „langepuffot”
10770 XI     |                     földszinti ablakai ilyen kiülő vaskalitkákkal voltak ellátva.
10771 XXXI   |                    felprédálták, istállóikat kiürítették, jobbágyaikat katonákká
10772 XXII   |                   megtartom őket a váralján. Kiüríttetem a magtáraimat, s berendezem
10773 XXIX   |                       A sörös kancsó ezalatt kiürült, a lovag bort akart inni,
10774 XVI    |                      örömujjongás, a sátorok kiürültek, az emberek hazatakarodtak,
10775 XVIII  |              rugónyomásra félrecsattan; azon kiugorhatik, s míg a megrohanói a visszaugró
10776 XXXVIII|               vezérek hogy fognak az ablakon kiugrálni, mikor őt visszatérni látják
10777 XXI    |                     se éhséggel a várvédőket kiugratni nem lehet.~Csak kecsegtetéssel
10778 V      |                      ülőhelyet csak a falból kiugró kőpadkák képezik. Asztal
10779 XXXIV  |               kapuját az új főispán előtt, s kiutasítja a labanc szállásmestereket,
10780 XXVIII |                      alatt lappangó tűzre, a kiűzött kurucok titkos összeesküvésére
10781 XXXI   |              palotája, melyből Rákóczi alatt kiűzték a jezsuitákat; az utolsó
10782 XII    |                 lovag göndör hajából szintén kiválasztott két hasonló fürtöt, s ezt
10783 XXI    |                pirosra festett templomkupola kiválik az épülettömegből, mely
10784 XLII   |                     akarta az igazat másokra kivallani.~Ezért halálra ítélték.~
10785 XXVI   |                      Istvánt, azt megfogják, kivallatják, hanem Csíkszentkirályi
10786 XIX    |                       Ha kínozzák, majd csak kivallja.~De iszen kereshette azt
10787 VII    |                  erről a szigorú törvényről; kiváltképpen nagy hadjáratok zűrzavaros
10788 XXII   |                      jutott magyar foglyokat kiváltson rajta, s halálát előérezve,
10789 XXV    |              áhítatossággal, kifejezni: „Nem kíván-e bennünket a templomba kísérni?”,
10790 XV     |                      Hamoves angyal, Ezekiás kívánatára, Jeruzsálem falai alatt
10791 XVIII  |                  teljesítette a szép asszony kívánatát, az ajtón keresztül kiáltva
10792 XLII   |                  minden félelmetességét. Nem kívánatos a nap feljövetele többé.~
10793 XXXI   |                halljon többet semmit! – De a kíváncsiság erősebb volt a rettegésnél.
10794 XXVIII |             partout-ja. Tessék kielégíteni a kíváncsiságát.~Alauda uram leült az asztalhoz,
10795 XXV    |                 mulatság volt céljuk ezzel a kíváncsisággal. Ők maguk is érdekelve voltak
10796 XL     |                     hogy mire becsüli azt?~– Kívánhatsz, amit akarsz.~– Hát legelőször
10797 XIX    |                fiának bárói címet.~– Mindezt kívánhatta volna Korponayné a férje
10798 XIV    |               csókolj kezet az asszonyomnak; kívánj neki jó reggelt, s aztán
10799 XIX    |                     elfogadni?~– Igenis, azt kívánjuk, hogy aki nem akar a király
10800 III    |                     mindjárt napfogyatkozást kívánna is. Ez a mienk olyan asszony:
10801 XVI    |             kívánságát, hogy a templom körül kívánnak eltemetkezni; hát csak temetkezzenek
10802 XXXIX  |                    magát a mennyországot sem kívánnám helyébe, ha egy nehéz gondolat
10803 XL     |                       akinek halálát kellene kívánnia, mert az a kiszemelt fővezér! –
10804 XVI    |                     császári seregbe átlépni kívánó kuruc tisztek egy ranggal
10805 XVI    |                      értenem, hogy ez komoly kívánság-e, amihez ragaszkodnunk kell,
10806 XVI    |                       de a holtak exorbitans kívánságai irányában kérlelhetetlen.~
10807 XXIX   |                 ebben a nyomban, hogy sohase kívánsz többet, ha még egyszer hátra
10808 XVI    |            Fabriczius szava törte meg.~– Nem kívántam kegyelmetekkel közölni urunknak
10809 XXXVI  |                  asszony szerencsés jó estét kívánva, belépett.~Ott várták.~Együtt
10810 XXXI   |                     törvényei kigúnyolásával kivégeztesse!~Kit védelmez hát meg akkor
10811 XXXI   |                      másik Kézsmárkon akarja kivégeztetni.~Ez a hír megzavarta Juliánna
10812 XXXI   |           vasszorítókkal vannak ellátva.~Itt kivégzés készül.~Juliánnának erre
10813 XXXI   |                     mely tudvalevőleg minden kivégzésnél fel szokott támadni, szerteszét
10814 XLII   |                    burokból kimaradt. Valami kivégzett embert hurcolnak a vesztőhelyről
10815 XIII   |                  egyre közeledett, s a lovag kiveheté a zajból, hogy a közeledő
10816 XXXI   |                 találkozott, a suttogásokból kivéheté, hogy rossz hírek szállonganak,
10817 XXX    |                       Ha nincs király, nincs kivel egyezkedni.~A fejedelem
10818 XXIX   |                       hogy nem tudott belőle kivergődni; utoljára is le kellett
10819 VIII   |                 levágja, s a leányt seprűvel kiveri a szégyenkapun a városból.~–
10820 VII    |                   pedig egy lángoló szív van kiverve pléhből. Humorisztikus gondolat
10821 XXVIII |                      az, ha a szarkacsergést kivesszük belőle, hogy „Eb kérdi,
10822 XIX    |                  szülője, te csak mostohája! Kiveszem a kezed közül, nem mérgezed
10823 II     |                      félvállról néznek le a „kivételképpen” közéjük települt egynéhány
10824 XXV    |                   maradt; de az első tourban kivetették a kockán a kasszát, s az
10825 IX     |                      a kapun, s aztán valaki kivezette a groszscherfeldi torony
10826 XXXIV  |                   nagyszerű volt az, és mind kivihető, csakhogy mindegyikhez pénz
10827 XXIX   |            sötétségben arrafelé, ahonnan egy kivilágított ablak vezérfénye pislogott
10828 XVIII  |                Herman-ház ablakai sem voltak kivilágítva, annak a bizonyságául, hogy
10829 XXIX   |                     a hófehér lábikrákból is kivillog egy tenyérnyi. Annak baj
10830 XXXV   |              nyolcszor megújult azóta. A fák kivirágzottak, a virágból gyümölcs lett,
10831 I      |                    van egy festett kép, mely kivitelében művészi ecsetre vall. Szebb
10832 XXXI   |             küldetett, s ha akarnám, azonnal kivitethetném Czelder uramat a piacra
10833 XXVI   |                   botrány annak minden eddig kivívott sikerét kockáztatná. Tudniillik,
10834 XXXV   |                      Majd meg jött egy ilyen kivonat.~„Dominus collonellus kurucensis,
10835 XXXV   |                     fordultak elő ilyenforma kivonatok.~„Domicella N. de N. contra
10836 XXXV   |                    át, hogy készítsen belőle kivonatot, s neki aztán csak a lajstromot
10837 XXX    |                  között, ahová ezt a béresek kivontatták, amíg a bivalyoknak méltóztatik
10838 IV     |                   megtörténvén, a gyülekezet kivonul a templomból, elöl a gyermekek,
10839 X      |                    Tudom. A védősereg szabad kivonulása s a város kapitulációja
10840 XXII   |                      a mennyország, akkor is kizárnám!~Zsófia látta, hogy a józan
10841 XVIII  |                  róka ellen másfél rókát!)~A kizárt muskétások ugyancsak dolgoztak
10842 XXXVI  |                 társaknak.~– Andrássy István kizárta a labancot Krasznahorkából!~–
10843 XXXI   |                  hadjárat alatt is a kurucok kizavarták birtokaikból, kastélyaikat
10844 XXX    |                      ő akarata volt az, hogy kizöldüljön a fű a kiontott vér helyén
10845 XXIX   |                     egy félig kiégett, félig kizöldült törzsű, reves fűzfa.~A gyepes
10846 V      |                  parancsot bíró uram Tacitus klasszikus nyelvén, hogy majdan odalenn
10847 XXVIII |                 hasonlatoknak, nemkülönben a klasszikusokból szedett citátumoknak oly
10848 VI     |              becsukatott a misericordiánusok klastromába, ahol az ördöngösöket ápolják.
10849 IV     |                     ennyit a híres nagyehető Klausz sem bírt elfogyasztani,
10850 VII(1) |                   ouch won der Satesfatium a kleb zu kosten gahn. –«~ Amiből
10851 XXII   |               vaskanál most is ott van még a klenodiumok között, Bebek kanalának
10852 XII    |                     alatt felet fog sietni a klepsidra. S az időt meglopni nem
10853 XXXII  |                  volt élő ember, amikor a mi klímánk alatt nincsenek zivatarok,
10854 X      |                      drabantjává tette, mint Klimius Miklós holdja a közelébe
10855 XXXV   |                 Kip-kop”, hangzott a mankó, „klip-klap”, hangzott a papucssarok
10856 VII(1) |                     hie leig ech 4 Poltroken Kloggeld, seht mein Jan! Ech vell
10857 VII    |              jezsuitaszeglet, a kőember és a kőasszony~A ketterhäuschen1 valóságos
10858 XXXII  |              vezértársát, Köröskényi Gáspárt Kobb Farkas, császári vezér,
10859 XXIV   |               növénynek kőmagja van, az jó a kőbetegség ellen; a birsalma leve,
10860 X      |                      a nap.~Mikor a hadjárat kóborlásai közben összehozta a vak
10861 XXIII  |                    helytelenítem a szanaszét kóborlásaidat, nem azért teszem, mintha
10862 XXIII  |                      magad azzal a szanaszét kóborlással ilyen zegernye időben.~Zsófiának
10863 XVI    |                    leányt, aki éjjel egyedül kóborol, a szigorú tilalom ellenére.
10864 XIX    |                kelepcéből, jobbra fordulna a kocka.~Ezért akarta kitöretni
10865 XXV    |                   van itt, mint cinderlingre kockázni. Üljön le, kérem, oda a
10866 XXVI   |                minden eddig kivívott sikerét kockáztatná. Tudniillik, hogy titokban
10867 XXVI   |                    Egyszer már a nyakamat is kockáztattam a gavalléri titoktartásért.~
10868 XVI    |               börtönfeltörést, leányrablást, kockáztatva azt, hogy ha rajtakapják,
10869 XIII   |                 leeresztette a kardját. – Mi kocódása van önnek a polgárőrökkel?~–
10870 XXXII  |                  lépésekkel tartott együtt a kocogó lovakkal, s aközben mindenféléről
10871 XLII   |              kiabálással egy lovag után, aki kocogva vágtat végig az utcán: a
10872 XXIII  |                      semmi aranygyapjú! Ez a kócos szakáll! (Úgy megrángatta
10873 XXIV   |                 felől.~A felvert por miatt a kocsiban ülő alakokat még nem leltetett
10874 XXVI   |                 uraság? Látok én keresztül a kocsibőrön?~– Jól van. Nem álltak itt
10875 XXXII  |                      dobva az út közepére, a kocsijárás kikerüli azt kétfelől, mint
10876 XXVIII |                     kifizesse; körülfogták a kocsiját, telerakták instantiákkal,
10877 XXVI   |                  nekem egy levelet az, aki a kocsin utazott?~– Nekem! Nekem!
10878 XVI    |                  volt! Hát én akkor mindjárt kocsira ültem, s áthajtottam Löffelholtz
10879 XXVII  |                  üres volt az mind.~Rögtön a kocsiról leszállás után, sietett
10880 XXXII  |                     el talált ezzel tölteni.~Kocsisa, akinek ezalatt az úton
10881 XXXIII |                    az ő leánya, az ördögé! A kocsisára is ráismer. – Ide mert jönni
10882 XXVI   |                    fel a kocsmában a parádés kocsisát, hogy fogja be a négy szürkét
10883 XXVI   |                      Ezt a karóba húzni való kocsist szidom. A gazember nem nézett
10884 XXIX   |               nyomban az Isten, mert amint a kocsit kikerülte, úgy belesüppedt
10885 XXXIII |                   bírja kivenni, hogy mi az, kocsizörej-e vagy égdörgés Egyszer aztán
10886 XLI    |                        hol van itt egy olyan kocsma, ahol jó cidert (almabor)
10887 XLI    |               almaboros fakupa.~Ott bement a kocsmaajtón, s amíg a kém ott leste
10888 VI     |           megfenyíttessenek. Takarodó után a kocsmák bezárassanak, s amely polgárt
10889 XXVI   |                     is öregapó volt. Ennek a kocsmának már nemessége volt. Bátran
10890 XVI    |                    meg a piacon összeröffent kocsmároscéhnek, amiért is nagy vivátot
10891 XXX    |                      hozzá illő párja volt a kocsmárosnak.~– Tessék vele diskurálni.
10892 XXIX   |               gömbölyű karjai vannak ennek a kocsmárosnénak!~Egyszer csak hangzott aztán
10893 XVI    |                      megelőzte a szóval.~– A kocsmárosok esedeznek alássan, hogy
10894 XXV    |             mégiscsak Husz apóról, a poprádi kocsmárosról van itt voltaképpen szó;
10895 XXV    |                magasztalni, de nem a poprádi kocsmárost; hanem a mártírt, s védelmezte
10896 XXVI   |                     milyen lehet a medvetalp kocsonyája. Most egészen alkalmi szerencse
10897 XXXVIII|                   Szó sincs róla. Csak olyan kódorgó, vad gondolatok ezek. Nem
10898 XXIX   |                     De bizony mi egyikünk se kódorgunk ilyen sötétben ki a pusztára.
10899 X      |                   mert bemegy a köd.~A lovas ködalakok sora előtt pedig egy lovag
10900 XXXIV  |                    mondá a férfi, s elővonva ködmene belsejéből az elbocsátó
10901 III    |                   fehér medvebundás, fókabőr ködmenes eszkimó hajt; a litvániai
10902 XXIV   |             túlvilágért sem hagyja itt ezt a ködök és árnyak világát, ezt az
10903 X      |                    felhalad a lépcsőkön, s a ködös félhomályban bebotorkázik
10904 XXVI   |                    is el talált aludni, mert ködösre fordult az idő, mikor fölneszelt,
10905 XV     |                     segédtisztjei voltak. (A ködtől nem lehetett látni.)~A legfiatalabb
10906 XXX    |                      fiatal, karcsú termetű, kökényszemű, sáfrányhajú menyecske volt,
10907 XII    |               létrehozta, hogy egész életére kölcsönös bűntársi viszonyban érezze
10908 XVIII  |                    Össze vagyunk kapaszkodva kölcsönösen, mint Mátyás király német
10909 XXXI   |                      Hanem a feleségemet nem kölcsönözöm ki kegyelmednek többé használatra.
10910 XXX    |               Bizonyosan Korponayné is onnan kölcsönözte a divatöltönyét.) Hanem
10911 X      |                  világoskék szemek, amik egy költemény elszavalásánál, egy érzékenyen
10912 XXIV   |                   Tán ebben az órában is azt költögeti mámoros álmából, gyöngéd
10913 XIII   |                    asszonyhoz, s elkezdte őt költögetni. A szelídebb módszerek,
10914 XXXII  |                 rosszat. Nem is tudom, minek költöttek fel? Nézd: a szép hajam,
10915 XVI    |                  erre a kis pihenésre. Aztán költöttelek én egypárszor; de még mélyebben
10916 XXIX   |                költött fel hamarább az úr?~– Költöttem; de ha nem ébredt.~– Átkozott
10917 XXXI   |                      a tábornokné Kézsmárkra költözött át, ahol a férje főparancsnok
10918 XXXII  |                      válogatott halálnemével költöztetni ki ebből a világból: az
10919 XVI    |                   annak a háza teteje a maga költségére a katonaság által fog leszedetni.
10920 IV     |               pontonként rekapitulálni azt a költséglajstromot.~Hanem az articsókának tövise
10921 XXIV   |                  ágyúlövés cseng a füledben, kölykem! Rázz egyet rajta. Lőj utána
10922 VII    |         ketterhäuschen, a jezsuitaszeglet, a kőember és a kőasszony~A ketterhäuschen1
10923 XVI    |                   néhai nemes és polgár urak kőemlékeivel. Azok között igen sok művészi
10924 XVI    |            buzgóságának lett az áldozatja. A kőemlékek között van egy fából készült
10925 XVI    |                    zűrzavart felhasználva, a Königsbergen sáncokat hányatott, s azokban
10926 XXX    |                      Kriszitina szemében két könnycsepp ragyogott. A könny egészen
10927 XXV    |                    ha többen lesznek együtt, könnyebb lesz szót váltani Juliánnával;
10928 XXXI   |                      hatalmas pártfogót, aki könnyebben segíthetne a baján, mint
10929 XXIV   |                     hegyek felé vezető útra.~Könnyebbnek érezte magát. Délfelé még
10930 XXIII  |                      a férjének Zsófia. Ez a könnyebbülés is el volt véve a lelkétől.
10931 XI     |              bántalmazott hölgynek ötpercnyi könnyebbülést szerezve, ment a dolga után.~
10932 XXXIV  |                      sírni.~– Ne sírj itten! Könnyed jéggé válik, amint kihull.
10933 XXXV   |                    előtte, s áztasd a lábait könnyeiddel!”~– Legyen meg – mondá,
10934 XXIV   |                 odanéztek, azt hitték (tán a könnyeik prizmáin keresztül), hogy
10935 XIX    |                      az égre emelve, zokogá, könnyeitől fulladozó hangon:~– Átkozott
10936 XXXIII |                   fehér hajával törülgette a könnyeket szeméből: a szégyen és keserűség
10937 I      |                     szeszély, csapodár vágy, könnyelműség elég magyarázat egy asszonyi
10938 IV     |                     lesz!~– Hisz a szemem is könnyezik a hidegtől. (Ezt Wencezlauz
10939 XI     |                    már nem olyan nagy baj. A könnyhullatás is purgatio. Tisztul vele
10940 XXXV   |                 csodahalottja fölé.~Juliánna könnyült kebellel rebegé:~– Köszönöm,
10941 XXII   |                 barát. Egy istentagadó, papi köntösben. Ittas korában inkább állat,
10942 XXXIV  |                  hanem bedugta a pergament a köntösébe.~– Még nekünk van egy szavunk
10943 XXVII  |                kifőzött.~A parabolána apácák köntösében behatolt a halálkínt szenvedő
10944 XIX    |                     Felszedte a legpompásabb köntöseit, a bársony csak úgy suhogott,
10945 XXIV   |              gyöngyszemei elszórva a halotti köntösön. És az ajkai, amik az imént
10946 I      |                    az enyészetről. A halotti köntöst koronként elmállasztja rajta
10947 XXXV   |                  pitvarban.~– Kérd el tőle a könykapocs kulcsát.~– Már kértem, de
10948 XVI    |                    ember azt hiszi, hogy hat könyöke van; mikor kiegyenesedik,
10949 XXX    |                     hogy kínai tustól azok), könyökig meztelen karjai, a recés
10950 XXII   |                   ajkakról, az anyja térdére könyökölve, s nagyot borzadt, mikor
10951 X      |                     végén álló nőalakra, aki könyökön felül felgyűrt ingujjakkal,
10952 XIV    |                 olyanformát érezve, mintha a könyökük sajgó erére kaptak volna
10953 XXVIII |               borravalóosztás és szép szóval könyörgés mellett is alig volt több
10954 XLII   |                      gyermek mennyei üdvéért könyörgő imát.~Akkor összecsukta
10955 XXXV   |                    az, amit én most Istentől könyörgök; hanem csupán az, hogy tartsa
10956 XXII   |                     tőle. Elgázolja azt, aki könyörög! Kaput nyitogat az igazságtalannak,
10957 XXIII  |                   vétett. Semmi közöm hozzá. Könyörögj neki a szerelme morzsáiért,
10958 XXX    |           őfelségénél szerencsétlen atyámért könyörögjek, aki fej- és vagyonvesztésre
10959 XXXV   |                     keserves bűnömet, s hadd könyörögjem ki nemes bocsánatát. Akkor
10960 XXII   |                     ki állva; úgy kérik, úgy könyörögnek, millió és millió szájjal: „
10961 XXVIII |                  elrontsa a mulatságát. Azok könyörögtek, hogy csak „még egy osztást!”~
10962 XXXVI  |         turbékolhasson benne.~Juliánna némán könyörögve kulcsolta össze a kezeit.
10963 II     |                      sajtó; – egy medve, aki könyvből olvas; – egy gyalu és cirkalom; –
10964 XXXI   |                     pozíciója van az érdemek könyvében feljegyezve, arról legyen
10965 IV     |                    est” (kettős haszna van a könyvecskének). Először a tanácskozási
10966 XXXV   |                 viheti magával a bölcsessége könyveit, a kertje szegfüveit, még
10967 XLII   |                    vagy, mint Sybilla volt a könyveivel. A megmaradtért is kérhedted
10968 XXXV   |                   Ezeket a mindenféle kötésű könyveket azután felszállíták a főúrhoz,
10969 XXIV   |                        Hozd ide az imádságos könyvemet – suttogá Zsófia.~Abból
10970 XLII   |                 visszaadta neki az imádságos könyvét.~Az ifjú aztán felnyitotta
10971 XXXV   |                    hagyta rászedetni magát a könyvgyűjtő szenvedélyénél fogva. Ami
10972 XXXV   |                     philosophia” lesz címe a könyvnek. Ki fogja nyomtatni a lőcsei
10973 XXI    |                   mondta az anyjuknak, a sok könyvrágástól van az!~Nem is volt azokon
10974 XXXV   |                      suttogá a lángba borult könyvre mutatva, mely annyi közös
10975 XXXV   |                    hadakkal, ezt a szobát (a könyvtárat!) respektálta a kuruc s
10976 XIII   |            szisszentett, jelt adva.~A lovag, köpenyébe burkoltan ott várta a jeladást.
10977 XXV    |              leveleket, hogy idehozza őket a köpenyege alatt Löffelholtznéhoz.
10978 XL     |                       elmúlt esőnek nem kell köpönyeg”… Ha új szolgálatot akar
10979 XXXIX  |                    áll ott, félvállra vetett köpönyegben, kezében a hiúzbőr süvege.~
10980 XI     |                   belőle, azt mindjárt ki is köpte. Így szétharapdálta falatonként
10981 XV     |                   egyik meztelen; a szobormű körirata kezdődik e szavakkal: „Miserrimus
10982 XXXI   |                      izmos oszlopokon nyugvó kőerkélye volt, aminek kőpajzsáról
10983 XXXI   |                    de a kőoroszlán ott tartá körmei közt a bíborszín zászlót,
10984 XXVII  |                 keselyűi rögtön belevágják a körmeiket? Hogy a királyon ez a vész
10985 XII    |                   kezébe ne vegyen, s rózsás körmeivel le ne fossza róla az illatos
10986 XXXIV  |               prédára ejté, amiket ők együtt Körmöcz- és Selmeczbányából elhoztak,
10987 XXI    |                   legelső szava olyan cifra, körmönfont diákáldást bocsátott ki
10988 XVI    |                     Csakhogy kiszabadultál a körmük közül!”~Dehogy veszi észre,
10989 XXVIII |                  mert hosszú utunk lesz, s a körmünk közül kell élnünk! Egyebet
10990 XXIII  |                    gazdasági állapotokról, a környékben történt jó és balszerencse
10991 XXIV   |                 délelőtt feljöttek a papok a környékből a megholt úrnő végtisztesség
10992 II     |                 szertartás végbemegy.~Maga a környéke is a főtemplomnak egy nagy
10993 XLII   |                   alacsony tölgyfa széket; a környékét behintik vastagon homokkal.
10994 XXXI   |                 megfojtotta. Az ájulás kezdé környékezni. Az előtte álló alak s a
10995 I      |                  finom, átlátszó, még minden köröm megvan rajta.~A köznép szentnek
10996 XXXII  |                  nézte, mikor a vezértársát, Köröskényi Gáspárt Kobb Farkas, császári
10997 XXXI   |                   egy pálcaló, ott egy zengő körte meg egy doboló nyúl, aztán
10998 XXXVI  |                     s azzal széttaszigálva a körülálló férfiakat, felszakítá az
10999 XXXIV  |                   Fabriczius papirost kért a körülállóktól, mert nála nem volt. A többinél
11000 XXXIV  |                   bírói karszékbe, a többiek körülállták.~Valamennyi gyertyát meggyújtották
11001 XXX    |                   hogy ott terül e földdarab körülárkolva, egy darab senki földje,
11002 XXXV   |              aranycsipkés főkötőben, szájáig körülbugyolálva patyolatkendővel, félmankóra
11003 XXII   |                    látta, mely férje alakját körülburkolá. Mindazok a kisszerűségek,
11004 XXXI   |                   bújósdit játszott a karját körüldudorló csipkefodrok között, el-eldugva
11005 XXXVII |               cimboráim, akik segítenek. Úgy körülfogom őt, mintha hálóban volna.
11006 XXXI   |                 pedig egy láncos koloncokkal körülfogott emelvény foglalta el a helyet,
11007 XI     |               pellengérkalitba bezárt leányt körülfogta a kofanép, mindenféle csúfsággal
11008 XXII   |                      szemei vörös karikákkal körülfogva.~A mámor kirepült a fejéből
11009 XVIII  |                     az ablak rostélyán. Az a körülhímzett patyolat fejkendő libeg-lobog
11010 XXIV   |                   világát, ezt az éjszakától körüljárt földet, ezt a felhőkbe takart
11011 XVI    |                féltékeny Lőcse városa erre a körülkerített térre. Ez az ő panteona,
11012 VIII   |                     leány, mikor látta, hogy körülkerítik, hirtelen kisuhant az oszlopcsarnokból,
11013 XXXI   |                  mint a vár; hármas kőfallal körülkerítve, mik ágyúkkal voltak megrakva.
11014 XXXII  |                     a hintó az egész völgyet körülkerüli, addig ő az ismerős helyi
11015 XXXV   |                  vége! Most volt vége.~Azóta körülkerülték a földet, hogy újra összetalálkozzanak.~
11016 VIII   |                világos lett az egész piac. A körüllevő házak ablakait mind kinyitogatták,
11017 XXII   |                 feladását, annak kényszerítő körülményeit; némely dolog fölött röviden
11018 XXIX   |                   valósága azonban egészen a körülményektől függ.~Korponayné megérkeztekor
11019 XXVIII |                  királytól kaptuk.~– Majd én körülmetélem a kendtek privilégiumát.~–
11020 XIX    |                berohant a gyermek szobájába, körülnézett, látta, hogy fel van vetve
11021 XXI    |             ostromágyúk, amiknek a talpányát körülnőtte a fű; a múlt század óta,
11022 XIX    |                    előkészületeire, Korponay körülnyargalta a bástyautcákat, a nélkülözhető
11023 XXXI   |                     a gyermek játékszereivel körülrak; itt egy pálcaló, ott egy
11024 XXX    |                    kereszttel, a kornétával, körülrakva a tábori rézdoboktól, azok
11025 XI     |                       simára borotvált arcát körülrámázva. Arca fehér és piros, a
11026 XXV    |                  asszony! Majd meghódolnak a körülsáncolt szívek, csak egyszer az
11027 XXXV   |                    szem, mint Juliánnáé, egy körültekintésre felismerte azt a változást.
11028 XV     |                        Szép templom! – mondá körültekintve. – Ez az a híres Mátyás
11029 XVI    |                    mind felálltak az asztalt körülülő bírák, tisztek és tanácsurak,
11030 XVII   |                     előtt, mely e domboldalt körülvette, állt egy fogadalmi kereszt,
11031 XVI    |                   művészi emléktáblákkal van körülvéve az egész templom. Ez a halottak
11032 XXII   |                      a Szentháromság-szobrot körülviszi; egy sor meredek kőlépcső
11033 VI     |                      aztán az ellenség ismét körülzárolta Munkács várát, akkor előállt
11034 XXI    |                    bástyafalon innen van egy körülzárt, hosszúkás négyszög tér.