bold = Main text
      Fezejet                                               grey = Comment text

14038 XVI    |           törvényszék kuruc tagjai közt halk morgásban volt észlelhető a visszatetszés.~
14039 XVI    |                  mint itt viseltek: csak úgy morgott rá, hogy „ühüm, ühüm, ühüm”.~(
14040 XII    |                      Vayból oláh dudás lett. Móricz Jánost megtette nagy kerek
14041 XXIV   |                     borulnak, „Allah akbár!” mormogással.~A hosszú folyosón, mely
14042 XXXIV  |       cserbenhagyásról, gyávaságról, egy-egy mormogó hang árulást is emlegetett.
14043 X      |              szolgálattevő cseléd. Dörmögve, mormogva nyitogat egyik szobából
14044 XXIV   |                    Miklós éppen úgy, magában morogva fordítá félre a fejét, mint
14045 XXIV   |               Ezúttal az volt a szava, hogy „mortuos plango”.~S erre a harangszóra
14046 XXIII  |                    Könyörögj neki a szerelme morzsáiért, hogy ajándékozzon neked
14047 XI     |               patkányok előjöttek az elszórt morzsákra, s mindenütt keresztülszaladgáltak
14048 XVIII  |                       mint a macskáé.~Lassan morzsolgatta a fogai közt a szókat.~–
14049 XVI    |                 törvényszék fogja megítélni. Mos kegyelmednek a dolga megmondani,
14050 XXIV   |                   éjjel hallhatá a danáikat, mosdatlan szájú szátyárkodásaikat.~
14051 XXIX   |                    lovag azon módon sárosan, mosdatlanul bevezetteté magát a magyar
14052 XXII   |                     kolduscsürhe! Nincs több moslék a kutyáknak!~Mindenki azt
14053 XXIX   |                   csárdában, s vígan dalolva mosogatta el a tányérokat a vacsora
14054 XII    |                    piros ajkán a megelégedés mosolya kérkedik. Odakinn a piacon
14055 III    |                      érkező elé. A nyájasság mosolyába azonban bizonyos hetyke
14056 XXXV   |                       az ajkakon a fájdalmas mosolygás, a gyöngysor fog tündököl
14057 XXVI   |                   volt Belleville barátságos mosolygásában.~A tábornok igyekezett a
14058 XXVI   |                 Hanem aztán csak jónak látta mosolygós arcot csinálni a bosszantáshoz.~–
14059 XXXI   |                     meg azt a másikat, azt a mosolygót.~A főúr most már mosolygott
14060 XXIII  |                 asszonyok is hallhatják – és mosolyognak rajta. Még tetszik neki,
14061 I      |                     ajkak fájdalmasan szelíd mosolyra vannak nyílva, s látni engedik
14062 XXII   |                     mindennap királynévízzel mosom.~– No hát, tanuld meg, hogy
14063 XXI    |              esztendőkig elálljon (még tán a mostaniak is tudják), az ostyepkájuk
14064 XXI    |                      csak egy Istenük van: a mostoha Isten!~Ezért mindenféle
14065 XIX    |                    az igazi szülője, te csak mostohája! Kiveszem a kezed közül,
14066 XXX    |                         Nem tettem semmit! – motyogá az anyóka, térdéig görbítve
14067 XIX    |                      az ajtóküszöbhöz és úgy motyogott magában.~Az a másik férfi
14068 XXII   |               mutatott, tompa, kemény hangon motyogva a szókat.~– Hát te azt hiszed,
14069 XXX    |                      ki nem bírta őket onnan mozdítani.~Az ekhós szekér kinn állt
14070 XXXVI  |                    miért? Azért, hogy meg ne mozdítsák a helyéből azt az üvegfedelű
14071 I      |                 valakit. Megmagyarázhatatlan mozdulat a halál után. A felemelt
14072 XXII   |                    magasra.~E tekintetnek, e mozdulatnak olyan szörnyű varázsa volt,
14073 XXIV   |           változtathatatlan törvényeit? Mely mozdulatra bírja a földdé vált emberi
14074 XVIII  |                      volt az oka a szokatlan mozgalomnak, hogy az ő csendes birodalmukon
14075 XVI    |                  tiroli fogoly.~A meglepetés mozgása volt észrevehető a törvényszéken.
14076 IV     |                     egészen kitörülnek is.~A mozgásból azt lehetett kivenni, hogy
14077 XIX    |                    bütykével arra a bizonyos mozgó fatáblára.~Andrássy felháborodottan
14078 XVI    |                   összerakva, amik sodronyra mozognak. Minden taglejtése egy geometriai
14079 XI     |          viasztekerccsel a konyhába; hanem a mozsár valóságos bújósdit játszott
14080 XI     |                    ugye, előbb. Megtalálom a mozsarat a konyhában?~Ráhagyták,
14081 XVI    |                      mennybemenetelét, amely műben az a legnevezetesebb, hogy
14082 XV     |             templomfalba beépített nevezetes műemlékeket sorra élvezni. Ott, ha lármáztak
14083 XV     |                    érdemes alkotás.~Andrássy műértő szemmel vizsgálta meg apróra
14084 XXVI   |                      hintó most is ott áll a műhely előtt, s vár a keréktalpvasalásra.~
14085 XVIII  |                  lakóháza, ott a raktárak, a műhelyek s a minden háznál otthonos
14086 XXII   |                olvasni olyan sorokat, amik a mulandóság számára vannak írva? – Megnyugtatta
14087 XVI    |                      is nyitva tartani. Hadd mulasson a polgárság.~– Miattam mulathat,
14088 XII    |                     közös Panteonunkat. Hadd mulassunk rajta. Van egy belevaló
14089 V      |                      majd utánunk jön, el ne mulassza a tanácsterem ajtaját maga
14090 XXVI   |              dolgaikat.~A kegyes úrhölgy nem mulasztá el imádkozni barátnéja utazásának
14091 XV     |        fegyelmetlenség, sőt büntetésre méltó mulasztás már tőle, hogy nem ide sietett
14092 XVI    |              mulasson a polgárság.~– Miattam mulathat, csak a kedve ne hiányozzék
14093 XXXI   |                 négykezű ember eleinte azzal mulatja magát, hogy egy kicsiny
14094 XLI    |                    De miért? Mi ő neked?~Egy mulatótárs, aki ivott a poharadból,
14095 VI     |                     egyúttal minden éjszakai mulatozás, tivornyázás a mai naptól
14096 XXXV   |                 vendéguraknak vadászattal is mulatozni, a vadászmesternek utasítása
14097 XXXIV  |                      hogy ott jég van. Nyári mulatságaik alkalmával odaeresztették
14098 XIII   |                       s a januári éjszakákat mulatságból senki sem tölti a Luts patak
14099 XXVI   |                 fészekben? Mi van itt valami mulatságra való?~– Van medve – felelt
14100 XVI    |                      rekedt volt az éjszakai mulatságtól. – Köszöntetem Andrássy
14101 XIII   |                 nagyon. Őérette vívnak. Őtet mulattatják.~Tán egyébre is várt.~A
14102 XII    |                  mikor így kettecskén együtt mulatva, az egész világnak arcába
14103 XIII   |                tubákos szelencéből átvette a múlhatatlan reggeli szippanatot, megvárta,
14104 XI     |                      paroxizmus még arra sem múlik, akkor két óra múlva négy
14105 XI     |                     Mert ma péntek van. Hadd múljon el.~– Éljenek a vallásos
14106 XXVI   |                   utazót, akinek nagy dolgai múlnak a késedelem miatt.~– Ezer
14107 XXXIV  |                     a zivatar csak nem akart múlni. A körülfekvő hegyek belseje
14108 I      |                  Teste ép, mintha csak napok múltak volna el halála óta. Nincs
14109 XXI    |            jövendőkről.~Mi álmodjuk vissza a múltat.~Mikor még ez a gyengéd,
14110 XXXI   |                 nyilatkoztam. Kegyelmednek a múltban levő érdemei már meg vannak
14111 XXXV   |               változik meg az emberi lélek a múltja hangulatával egészen ellenkező
14112 I      |                jelenkortól, nem bocsánatot a múlttól.~A múltnak árnyait csak
14113 I      |                  arcszíne nem viseli magán a múmiák visszataszító cserszínét,
14114 XXXVI  |                  búcsújárójává szegődött egy múmiának, filozofál, flagellálja
14115 II     |                   szakadóban volt a hadsereg mundérja, csak Lőcsére kellett üzenni:
14116 IV     |                 egész kompánia palotásának a mundérját mind sárgára nem festem.~
14117 XIX    |                      csinálsz ott? – kiált a munkába izzadt Fabriczius háta mögött
14118 XXXI   |                   már; Pálffy János megkapta Munkácsot, s a várral együtt a nagyteremben
14119 XXIII  |                 kerülő útnak fordul. Ez a te munkád volt.~Zsófia elszörnyedve
14120 XXII   |              bennünket, mert csak a gyűlölet munkáiban vagyunk kifáradhatatlanok.~–
14121 XXXI   |                 pedig Lőcse átadásának nehéz munkájában enyém volt az oroszlánrész,
14122 XXXV   |                   megkezdett nagy filozófiai munkájának ívei voltak elszórva. Juliánna
14123 XXXV   |                      Azt mondják: filozófiai munkán dolgozik. Ez is csak az
14124 XVII   |           kristálytiszta forrásvíz.~Az olasz munkások ismét hazamentek az Alpeseik
14125 XII    |                 kérdezé Andrássy István szép munkatársától.~– Attól tartok, hogy ha
14126 XXXVI  |                      szercsika almával. Ez a Muraközben termett ahol az idei fagy
14127 XXI    |                 magyar versíró, Gyöngyösi (a Murányi Vénus szerzője) volt itt
14128 XXII   |                  csak akkor aludtak el.~– Ti murmutérok! Nem látjátok, hogy hasatokra
14129 XII    |                   második lapon mint tatárok murzája, levágott emberfejek közt
14130 III    |              kifaragtatta fából a képmását a musaeum historicum számára. Ebből
14131 XXVIII |         katonapikétet fognak érte küldeni, s muskéták között vitetik fel.~Ezzel
14132 XVIII  |                     énnekem meg van tizenkét muskétám, aki beszél! – szólt egyet
14133 XXXVI  |                 bánta akkor, akárhány labanc muskétásezred lopózik is be azalatt a
14134 XXXVI  |               magával Pozsonyból a sziléziai muskétásezredet, hanem elütötte-vétette
14135 XXXII  |                      megölt Pálffy ezredbeli muskétásnak az öltözetében, s fittyet
14136 XXXIV  |                   kiparancsolta a szobából a muskétásokat, s azután tanácskozhattak
14137 XXXV   |                   vagyon egy ezred sziléziai muskétással, hogy beszálljon Krasznahorka
14138 XXXI   |                    szó, mint az a csodálatos mustármag, amiről a biblia azt bizonyítja,
14139 XXIV   |                   ennek, hanem meleg lábvíz, mustárral.~– Jöjjön csak oda kegyelmed –
14140 XXXIV  |                    győrvári diadort, a hősök mustráját, hogy eltántoruljon a nemzet
14141 XXVI   |                     a vendég urat az erdőbe, mutass neki medvét.~Andrássynak
14142 XXVI   |                    Arra ni, a vigályosban! – mutatá Husz apó a papucsa orrával
14143 XXXVI  |                      labancok, akiknek ajtót mutaték, útközben elkapják.~Maradok,
14144 XXXIII |                      híveim a napvilágon nem mutathatják magukat. – Hanem én odamehetnék
14145 XXX    |                   kezét a vendéglősnek, az a mutatóujjával előbb egy karikát rajzolt
14146 XIII   |                 semmit; de összetapadó ajkai mutatták, hogy eleped.~Juliánna minden
14147 XLII   |                   hozzá a hóhérmestert, hogy mutogassa meg neki a kínzóeszközöket,
14148 VIII   |                   hogy kit fogtál meg?~– Nem mutogatja a képes felét.~Alauda uram
14149 I      |                   ahol a gyermekek egymásnak mutogatják; „Nézd: ez volt a fehér
14150 IV     |                   elfogyasztani, aki pénzért mutogatta a tehetségét. Tán csak nem
14151 XXVIII |                     a ferhécének elveszett a muttedlije; a kerékagya puskájának
14152 II     |                  aranyműveseik magyar zománc műveit meg éppen nem is tudják
14153 XXXIII |              színjátszás volna az, amit most művel, lett volna elég alkalma
14154 XXXV   |                    még annál elszörnyesztőbb műveletek is szivárogtak ki elzárt
14155 XXII   |                      A kacagást valami démon műveli bennem; mikor valami visszás
14156 XXXIV  |                   magasra. Dicsőséges dolgot művelsz majd.~Sértő, szívig bántó
14157 XI     |                 nephriticus csakugyan csodát művelt: a kacagás nemsokára elmaradt,
14158 XXI    |                   mögött, azalatt Zsófia azt művelte, hogy összeszedte mindenünnen
14159 XXIX   |                  bőséges borravalók csodákat műveltek. Éjjel-nappal szakadatlan
14160 I      |                  választhatott volna festő a művének. Mély, tömör bástyaboltív
14161 II     |                     óraműveket, miket lőcsei művészek alkottak; egész boltok ragyognak
14162 XII    |                     őket legelőször össze. A művészet nagy kerítő.~Naturalista
14163 XLII   |                      aranyfürtöcskéket, amik művészetének akadályul szolgálnának.
14164 XVII   |                   melynek táblájára rémséges művészettel volt kifestve az a szörnyű
14165 IV     |                 patrícius készíttette azt) a művészien előadott prelúdiumot, melyben
14166 XV     |             prédikálni.~Ámde ez a katedra is művészileg nevezetes díszmű. A dúsgazdag
14167 II     |              megtudhatja, miszerint ez hazai művésznek a remeke. Még jobban bizonyítja
14168 XII    |                      zsémbelődék vele a szép művésznő.~A vitéz úr meg akarta egynéhányszor
14169 XIX    |                    nem látod többé!~S a nagy művésznőnek még akkor is eszébe jutott,
14170 XV     |                lármáznak, mintha csak valami múzeumban volnának; azt nem is említve,
14171 XXI    |                kincseket most mind a családi múzeumok őrzik, ami Andrássy István
14172 XXI    |                     találni annak párját; se múzeumokban, se régiséggyűjteményekben.
14173 XVI    |                  hogy egyben megszűnt minden muzsikaszó és örömujjongás, a sátorok
14174 XVI    |                 vannak, ott hamar megterem a muzsikus is; olyan kurjongatás, trombitálás
14175 X      |                    odábbment, újra kezdte.~A muzulmán hadzsi nem hisz oly fanatikus
14176 XXIX   |               rekettyés parton, melyen túl a mynphaea széles bőrleveleivel s az
14177 VII(1) |                        Au Voter, mei rap! Es Nachprs Hänsl aus Holmus hot mech
14178 XXVI   |                     hadd utazzam odább!~– Te Náci gyerek! – kiálta Husz apó,
14179 XXIX   |            alkekengivel; körülötte nyíltak a nadálytők és gólyahírek, egymásra
14180 XXIX   |             rikongatásaival az éjszakában. A nádas még nem nőtt ki magasra,
14181 XXIX   |                    úgy lesomodorintjuk itt a nádasban, hogy a kutya sem ugat többet
14182 XXXII  |                 kellett neki lenni.~A Zrínyi–Nádasdy-összeesküvés leveretése után egy odvas
14183 XXVIII |                   még ők fognak a pusztákon, nádasokon keresztül elvezetni.~– No
14184 XXIX   |                   ismertek, folyást bozóton, nádason vezetett keresztül, s neve
14185 XXX    |                    vármegye gátját rőzsével, náddal, hogy ágyútelep, lovasság,
14186 XXIX   |                 következik; így hívják azt a nádgyökerekből, zsombékból, szederinda
14187 XXIX   |                     volt, a tukorca (a friss nádhajtás) még most hegyesedett ki,
14188 XXIX   |                     s a mocsár fülemüléje, a nádiveréb patvarkodott rikongatásaival
14189 XXX    |                voltak rakva rőzsekötegekkel, nádkévékkel. Lárma, kiabálás volt elég.
14190 XXIX   |           hátahoporjás halom, azon épült egy nádkunyhó, befuttattva földi tökkel
14191 XXII   |                  fejedelem is alkudozhatik a nádorral, ha Károlyi Sándor békeföltételeket
14192 XXVIII |                   arra gondolni, hogy Pálffy nádort is értesítsék a király kimúltáról,
14193 XXIV   |        aranygombokkal, szedrázsia világoskék nadrág és sárga sarkantyús csizma.
14194 XXX    |                     dolmányok, más-más színű nadrágokkal és csizmákkal, amikből csak
14195 XLII   |                  szavaddal tehetted volna őt naggyá és boldoggá, fényes úri
14196 XXIX   |                     útmutatók), Nyíregyháza, Nagy-Kálló, Nyír-Bátor, végtére Nagy-Károly.
14197 XXX    |                     áll, át kell rajta jönni Nagy-Károlyba. Addig pedig senkit a gátra
14198 XXX    |                      első napja volt, amidőn Nagy-Károlyban, a gróf Károlyi-palota termében,
14199 XXX    |               díszkísérettől követve, jön ki Nagy-Károlyból a sereg elé, s ott szemben
14200 XXIX   |                   még ha szakadt is a zápor.~Nagy-Károlytól aztán határozottan keletnek
14201 XXXIX  |                      parádéval Krakkó felől, Nagy-Szombatig jön fel eléje Stella császári
14202 XXII   |                    anya azt a másik regét, a nagyapa történetét; aki már elpártolta
14203 X      |                   szánkán? Hová megyünk?~– A nagyapához. Ahol az a sok tengerinyúl
14204 XII    |                hagyomány volt; már a székely nagyapái ott Csíkszentkirályon is
14205 XXII   |                       No, bizony akkor az én nagyapám derék egy bolond lehetett!~–
14206 X      |                  tette a csészét.~– Otthon a nagyapánál a régi csészémet is megkapom,
14207 XXXIII |               tégedet itt hagylak zálogban a nagyapónál, hogy bizonyos legyen róla:
14208 X      |                 kisfiúcskát elvigyem innen a nagyatyjához.~– Lásd! Én már többet is
14209 XXIV   |             szobájába. A Ferkó inkább akar a nagybácsinál hálni. A Józsi aztán magában
14210 XXIX   |                     ajkán örökké élő hőst, a nagybányai barlanglakó vitézt megéneklik.~
14211 XXI    |                    kis unokatestvérét Miklós nagybátya. Az út mentén volt felállítva
14212 XXIII  |                hallja, amit apjáról beszél a nagybátyja. A kisebbiket nem kellett
14213 XXIV   |                 felöltözött, s aztán követte nagybátyját az udvarra.~– Hova megyünk? –
14214 XXIII  |                       Azok ugyan egész nap a nagybátyjuk nevelése alatt voltak, de
14215 XL     |                 Helyes. Hát ha kegyelmed ily nagybecsű correspondentiát nekem átszolgáltat,
14216 XXXV   |                      csak megjárja, hogy egy nagybirtokú főúr tudós könyvet írjon,
14217 XXII   |                   emberek.~Azután megeredt a nagydob, a sípszó a várudvaron,
14218 IV     |                     hús. Hisz ennyit a híres nagyehető Klausz sem bírt elfogyasztani,
14219 XVI    |                    Rákóczi Ferenc, Erdélynek nagyfejedelme, e néven második, Magyarország
14220 XVI    |                Magyarország királya s Erdély nagyfejedelmének geniecorps vezető colonellusa.~–
14221 XXIII  |                    megszállatta, s különösen nagyfurfangos kelepcét készített a Stracenó-völgy
14222 XXVIII |                      asszonyi akarat az első nagyhatalom a földön.~– Hát lássuk,
14223 XXVIII |                távolról is az írást, az után nagyítóüvegét hozatta ki a kancelláriából,
14224 XXVII  |                    szereti azt, mint a saját nagyjai.~Meg volt fogva egészen.
14225 II     |                      Körülveszik azt a város nagyjainak, nevezetes embereinek síremlékei.
14226 X      |                  urának, az általkötő selyem nagykendője alá.~A kapitány nevetett
14227 XLI    |                     húzza.~Juliánna csak egy nagykendőt kapott a fejére, amivel
14228 II     |                     egyúttal a börze, ahol a nagykereskedők szerződéseiket kötik; a
14229 XXIX   |                      fejében; hanem ahelyett nagylelkűen átengedé a merész lovagnőnek
14230 XVI    |                  szókkal kezdé jelentését.~– Nagyméltóságú generális uram, tekintetes
14231 XVI    |                 szobrászok faragták, akiknek nagymestere volt Urbanovics Márton. (
14232 XXI    |                  lesz; ráérnek arra, majd ha nagyobbak lesznek. Egyik sem lesz
14233 XXIV   |                      visszaborzad tőle, de a nagyobbiknak a vérét áthatotta ez a szent
14234 IV     |                  most paulo majora canamus. (Nagyobbról daloljunk.)~– Tudni fogja
14235 XXVIII |                     többnyire nyitva.~Fogak: nagyok.~Szemöldök: láthatatlan.~
14236 IX     |             Kegyelmed látott már sokaktól és nagyoktól megsiratott fejeket a porba
14237 XVI    |                    ott a német odakinn! Az a nagyorrú kutya kuruc! Eredj!”~Azzal
14238 XXXV   |                    tanítanak. Minden hiúság, nagyravágyás oly idegen rám nézve, mint
14239 XVI    |                     Ide bejutni valaha, ez a nagyravágyása minden igaz nemesnek. Ide
14240 XXXV   |             hőstetteim por és hamu. Almaim a nagyságról, messzelátó terveim por
14241 XXI    |                      csakhogy az ágyúcső dió nagyságú golyók számára volt fúrva,
14242 XVI    |                      a tüzet, a vörös fény a nagyszakállú hóhér skarlátba öltözött
14243 XXIV   |                     Mert az elmegy kispapnak Nagyszombatba, püspök lesz belőle. Te
14244 XXI    |                     volna hozzá elég; mert a nagyszombati szemináriumot kitanulta,
14245 XXXI   |               Munkácsot, s a várral együtt a nagyteremben halomra rakott százhatvankilenc
14246 XXXI   |                    Pozsony, Székes-Fehérvár, Nagyvárad a másik négy).~A hatalmas
14247 XXXIV  |                   másik Temesvárról, a török nagyvezértől, a harmadik Erdélyből, a
14248 XXXII  |                       nem emberlakta hely, a nagyvilág és Juliánna szülötte helye
14249 XI     |                       A ketterhäuschen előtt nagyvolt a hujjahó: a hóhér hozta
14250 I      |                   okmányokat fedez fel, amik nagyvonásokban vázolják azt a női jellemet,
14251 XIX    |                  egyformán rosszul, és saját nagyzását helyezte a közbéke fölé.
14252 XLI    |                  Legjobb van a „Rother Hahn”-nál.~Juliánna hagyta magát odáig
14253 XXXIV  |                embert ismerek a világon, aki nálamnál törhetetlenebb szívű, csak
14254 XXII   |                      ott legyenek helyette a nálánál nem rosszabb sarjak.~Más
14255 XXVI   |                      előadásához.~– Minthogy nálatok most az a rend, hogy a városból
14256 XXIV   |               aranyaikat, a tolvaj ne lásson náluk mást, mint rézpénzt. Most
14257 XLII   |                   régen nem volt megfésülve, nap-nap óta csak a tíz körmével
14258 XVI    |                   óra el lett tarisznyázva a napból.~Fabriczius már a városház
14259 XXIII  |                   egy ideig, mint aki delelő napfényről föld alatti sötét pinceboltba
14260 III    |                     megtörténik, ha mindjárt napfogyatkozást kívánna is. Ez a mienk olyan
14261 XIX    |                   akire a kezelés van bízva, naphosszat pufogathat az ágyúval anélkül,
14262 XXXV   |                   amerre neki tetszett, több napiparancsot őtőle a tisztek nem láttak.~
14263 XXXI   |                       mégis visszatér a maga napjához. No, a lőcsei kapu küszöbétől
14264 XXII   |                 annak az áldomását isszátok? Naplopók, pernahajderek! Hát tivornyának
14265 XXXVIII|                 feleségének, s ott imádkozik napoként három óra hosszat.~De erre
14266 XXXIII |                      de sokszor elfelejti, s napokig beéri egy darab kenyérrel
14267 XXIV   |                   meghalt ezelőtt tizennyolc napokkal. – Azóta folyvást a koporsóban
14268 XXX    |                      Ezer vendég hál énnálam naponta, mit tudom én, melyik a
14269 XXXII  |                      itt valamelyik bércvápa napos oldalában mint gyermekleány
14270 XVII   |             zsilippel elzárta a patakot, s a nappali órákban elfogta a várostól
14271 XXVIII |                      vágtatva sietek, éjjelt nappallá téve, keresztül a Szepességen,
14272 XXIII  |                      ellenkezőt látom. Arcod napról napra hervad, olyan vagy
14273 XVIII  |                   urak sem maradtak fenn mai napság a landsknechtet gyakorolni.~
14274 XLII   |                   valami villámlott a fényes napsugárban, s már akkor ott volt, ahová
14275 V      |                     a cseppfolyóvá lett déli napsugárt. Más bortól az ember megbolondul,
14276 XXXI   |                      egy ablakon át belopózó napsugártól szivárványszínű bolygótüzeket
14277 XXXII  |                    több pénzt, mint akármely napszámos, csak ha háborúra, zenebonára
14278 IV     |                 Protonotárius uram, ma meleg napunk lesz!~– Hisz a szemem is
14279 XXXIII |         tárnabejárások közé – az én híveim a napvilágon nem mutathatják magukat. –
14280 XII    |                    péntek.~S azzal kiveszi a narancsgerezdet a szájából, s a lovag szájába
14281 XII    |                    gyümölcstartón nikomédiai narancsok, miknek piros a béle. Nem
14282 XXIV   |             leltetett kivenni: hanem a hintó narancssárga színe messze virított: erről
14283 XXIV   |                   volt, azzal a messzevirító narancsszín csónakával.~– Fogd a vasrudat!~
14284 XXX    |               egyenruhája: zöld, piros, kék, narancsszínű dolmányok, más-más színű
14285 XXXVIII|                 odakiált nekik:~– No, hát má nasságos asszonykák, nem vesz keetek
14286 XXII   |                   csáb, nem fogadta el az új nászgyűrűt, mikor férjhez kérték; csak
14287 XII    |                      A művészet nagy kerítő.~Naturalista lángész volt mind a kettő.
14288 XIII   |                  mély és horkoló, ez a sopor necroadelphos.~– Ez lehet csalódás. Lehet
14289 V      |                     együtt született mennyei nedv. Ebből már kóstolni sem
14290 XI     |                      Nem kellett neki vízzel nedvesíteni; a könnyei hullottak rá.
14291 XII    |                   első akkordok után fejével negédesen bólintva.~– Ismerem a cudart –
14292 V      |              keresztászokon pedig egy kisebb négyakós áll egyedül. Erre már galamb
14293 XI     |                        Tizenkét óra után egy negyed múlva én itt leszek az ablak
14294 XLII   |                      Ütheti az óra az utolsó negyedet! Készen várták.~Tompa dobpörgés
14295 IV     |              harmadik; az aszúboroknál meg a negyedik, a méhser-, a marcafánk-
14296 IX     |           harmadikkal, az a harmadik meg egy negyedikkel, aki aztán adott szavát
14297 XXXIX  |                  Blumevitzné házában Lőcsén. Negyednap reggelre volt elhatározva
14298 IX     |                   azzal az adattal, hogy egy negyedóra múlva e történtek után már
14299 XXIII  |                    férfi szerelmén – hárman, négyen.~– A kolostorban tanultad
14300 XII    |                      hasonló fürtöt, s ezt a négyet összefonta egy tekerccsé.
14301 XIX    |                     Győrvár alatt eltemetett négyezer császári harcos pórladozó
14302 XXXI   |                     fiorituráin keresztül. A négykezű ember eleinte azzal mulatja
14303 XXIX   |                      szekeret most semmi más négylábú állat a vármegye gátján,
14304 XVIII  |                    egész császári ezred állt négyszögbe rendezve a lőcsei piac közepén.~
14305 XXXI   |                  főutca piaccá szélesül, ott négyszöget képezve zárja be a tért
14306 IV     |                  palást, s azon elhelyezve a négyszögletű süveg: a rang emblémái.~
14307 XX     |                     élére, nekivezeté őket a négyszögnek. De Hortis felment a toronyba,
14308 XV     |                 széles e Magyarországon, már negyven év óta be volt zárva, csak
14309 XVI    |                    nevet, érdemeket szerzett néhai nemes és polgár urak kőemlékeivel.
14310 XXXI   |              mennyire várják odafenn, szinte neheztelnek érte, hogy oly soká késik
14311 XXXV   |                    Bécsben, Pozsonyban talán nehezteltek is rá, hogy a nagy kegyelmet
14312 XXXI   |                fakadt az asszonyka. Juliánna neheztelve szólalt fel.~– No, ez ugyan
14313 XXIV   |                       s abban szemére hányta neje iránti hűtlen, csapodár
14314 XVIII  |                      a föld alatt? – suttogá nejéhez.~– A patkányok nyugtalankodnak –
14315 XXX    |                   kíséretéhez tartozó főurak nejei talán vagy olyan hölgyek,
14316 XVIII  |                  aludta ott az igazak álmát, nejének hattyúkarjára nyugtatva
14317 V      |               Jupiter genitivusát „Jupitris”-nek mondta.~– Protonotarius
14318 XVIII  |              kezdődik:~Halld meg lélek,~Mert néked beszélek…~Az élőhalott mozdulatlanul
14319 XXXVI  |                      magadéról. Megmondhatod néki, hogy én kiengesztelődtem
14320 XIX    |                    amennyi csak elég.~Azután nekiállítá a fiúkat csákánnyal, feszítőrúddal
14321 XVIII  |                      ütközőbe, s akkor aztán nekidűlve háttal az ajtónak, elkezd
14322 XXXIV  |               elővették a tűzszerszámaikat s nekieredtek a csiholásnak, hogy hollétük
14323 XXVIII |                     úr egész prosopopoeiával nekifohászkodott a maga mentsége előadásának,
14324 XXXII  |                  császár ellen nem mehetett, nekifordult a papoknak. Feluszította
14325 XXXVI  |                       mi módon. – Te azonnal nekiindulsz, egész parádéval, mintha
14326 XXXIV  |                      mert az én Zsiga bátyám nekimegy ugyan minden ördögnek, még
14327 XIII   |                      gyertyát, amivel az úgy nekiment a Wencezlauz képének, hogy
14328 XXXIII |                    királyok pallosaival, aki nekirohant a kartácsos ágyúknak, egyszerre
14329 XVI    |                      búbja, amint az ajtónak nekirontottam vele, hogy keresztültörjem!~
14330 IV     |                     De Hortis uram, s mint a nekitűrkőző birokhős, felgyűrte a két
14331 XXIX   |                     öreg. – Hogy a lovaimmal nekivágjak a vármegye gátjának, hiszen
14332 XVIII  |                   fogni ! – kiálta Andrássy, nekivetve a hátát annak a faltáblának,
14333 XX     |                    szerint a dandárja élére, nekivezeté őket a négyszögnek. De Hortis
14334 XXXIV  |                  nézve nem vagy asszony, nem nélküli lény vagy. Úgy beszélek
14335 X      |                  férfi, akiket leginkább nem nélkülözhetek, a kocsis, aki lovamról,
14336 XIX    |            körülnyargalta a bástyautcákat, a nélkülözhető őrséget összpontosítva;
14337 XXXI   |                       nyár évadján keresztül nélkülözni annak az édes, csevegő gyermekajknak
14338 XVI    |                  tenyereit forgatta fölfelé, némajátékkal felelve, hogy ő sem tudós
14339 XXXVI  |                mögött történik, ő csak azt a némaságot leste, ami a férje ajkait
14340 XVIII  |              kiálthatott volna elnyomták, és némává tették.~Akkor aztán a mindig
14341 XIX    |                      fejteni az ő charádáit. Nemde az a kívánsága az úrasszonynak,
14342 XXXIV  |                    robogása hangzott, miknek némelyike a százölnyi mélységbe gördült
14343 XXIV   |                      a másik asszonnyal, aki nemének minden kárhozatos csábját
14344 VI     |              Korponayné asszonyom sem különb nemesasszony, mint a többi.~– És egyúttal
14345 XXX    |                   nemesember vagyok. Bocskai nemese! Engem ne merjen dehonesztálni.
14346 XXXVIII|                   letartóztatott főurakat és nemeseket szabadon bocsátották, sok
14347 XVI    |               főtiszteknek és közembereknek, nemeseknek és jobbágyoknak, hogy további
14348 XLII   |                 hivatkozva a törvényre, mely nemesembert tortúra alá vettetni nem
14349 XVI    |                 férfi férfitól, – nemesember nemesembertől, – kardot viselő ember,
14350 XXXI   |                 papagájoknál. Egy ős még nem nemesít meg: legyen kettő.~A madárember
14351 XVI    |                    nagyravágyása minden igaz nemesnek. Ide pedig csak érdemek
14352 XV     |                     itten, a magyar és német nemesség márvány emléklapjaiból összehordva.~
14353 XXVI   |                  volt. Ennek a kocsmának már nemessége volt. Bátran folyamodhatott
14354 II     |                   patríciusok lakják, akik a nemességüket Ulászló, Corvin Mátyás,
14355 XXXI   |                   meg lehet találni az igazi nemest, akit a szíve jóságánál
14356 X      |               bölcsőben, bizony nem mondanék nemet. De hát arról – tudod már,
14357 XXXI   |                    bosszú szomjas és éhes. A németekkel csak kibékültek a magyarok,
14358 XVIII  |                 kiosztotta a hajdúi között a németektől elnyert kemény tallérokat.~
14359 XVI    |                      mindenki. A magyar szót németes akcentussal ejti, a szórakozását
14360 XXVIII |                   jövőről.~Amint Kassán alul Németinél a Hernádon át kanyarodik
14361 XXVI   |                   össze adta teremtettézve a németjét, s kénytelen-kelletlen felment
14362 XXXI   |                       mikor az még kívül jár Németországban, s informálni a bécsi és
14363 XVII   |                angyal, a tudósok szerint egy németországi ezermester találta meg a
14364 IX     |                 elszökött a német, akkor egy némettel több van odakinn: ez az
14365 XXXIV  |          viaszgyertya terjeszté, mely magas, nemezből készült süvegébe volt tűzve,
14366 XXXI   |                 nyugodtan válaszolt neki; de némi keserűséggel.~– Pedig bizony
14367 XXXI   |                     tüskebokor alatt.~És így némileg versenytársak voltak. Úgy
14368 XXII   |                     Andrássy István!~– Isten némítsa meg a szádat! – sikolta
14369 XXVIII |                      a poétai hasonlatoknak, nemkülönben a klasszikusokból szedett
14370 XI     |                       veszedelme az asszonyi nemnek, nagy szívrabló: ez az életpályája.
14371 XXXVIII|                Hiszen mikor itt voltál nálam nemrégiben, s visszakérted a képeskönyvét,
14372 XXIV   |                     flegmával ítélt az egész nemről.~Ez az egy emelkedett ki
14373 XXXVI  |              tunyaságába – mikor a szabadság nemtője csókolta meg, akkor félistenné
14374 XXVIII |                   ellenfele annak az öldöklő nemtőnek. Csak a sártömeg reszket
14375 XXIII  |                     Olyan csodák, amiket tíz nemzedék megemlegessen. Példákat
14376 I      |                    magyar történelemben, aki nemzetáruló volt.~De hiszik, mondják,
14377 XI     |                     az epigramm, hogy minden nemzetbeli nőnek a szerelmét mivel
14378 XXXI   |                    főúr, a Pálffy János, aki nemzete kibékítését oly merész felhasználásával
14379 XXI    |                       hogy ki-ki csak a maga nemzetének, Felekezetének akarta jóvoltát.
14380 XXXVI  |                   kitalálni, amivel a magyar nemzetet jobban elkeserítsék. Elfogatások,
14381 XII    |                   Ferencnek a képe, melyen a nemzetétől bálványozott fejedelem úgy
14382 XLI    |                      fuvarosokkal, akiknek a nemzetiségét már arról ki lehetett találni,
14383 XXIX   |                      és páfrányok mindenféle nemzetsége. Az alkonyodó ég lángvörös,
14384 XVIII  |                nevelte! Elárulni a nemzetét, nemzetségét!~Hazament, a Bástya utca
14385 XXX    |                 Magyarországot kibékítsék; a nemzettel és Rákóczival igazságos
14386 XXXIII |                   Juliánna, Zsigmond úrnak a nénje, egy évvel idősebb, mint
14387 XXIX   |                 Tercsával; meg az öreg Dorka nénő! De bizony mi egyikünk se
14388 XXIX   |                   banya, akit Juliánna Dorka nénőnek szólongatott, egy nyaláb
14389 XXXV   |                   perditae patriae. Proponit neoaquisticam.”3~„Comburendum.” Felelt
14390       |                búcsújárási tárgya; emlékét a népajk tartotta fenn.~Csak ennek
14391 XVI    |                összegyülekezve abból a fajta népből, amelyiknek nincs leszedni
14392 XXX    |                     gátjáig jutott, ott nagy népcsődület állította meg; száz meg
14393 XVIII  |                    német a piacon! Fussunk a népeinkhez! Ragadj fegyvert, bajtárs!
14394 XVI    |                      baja volt a schlaraffok népének Belleville lovaggal meg
14395 XII    |                 nagyon megfeledkezett a maga népéről.~Talán nem is a hitetlenség
14396 XXXI   |                  amilyenen Mózes átvezette a népét: – Czelder Orbán kiontott
14397 VIII   |                részét megszállva tartja háza népével és cselédjével. Fabriczius
14398 XXXI   |                   hajdúságot, rendezte az új népfelkelést, összeakadt egy magához
14399 XXII   |            visszahajolt az istentagadótól. A népgyülekezet elszörnyedése, mint a tengermoraj
14400 XXXI   |                elítélt a magas emelvényről a néphez kezd szólni. Csak egypár
14401 XI     |                 Azonnal vége lesz.~S a lapis nephriticus csakugyan csodát művelt:
14402 XI     |                     keze markába ezt a lapis nephriticust, s szorítsa jól bele. Így
14403 XXIX   |                      a szép verseket, amik a népies Herakles tizenkét facinusát (
14404       |                      tizedeiben hatott fel a népmonda a várlakba is. Ekkor keresték
14405 XLI    |               keresztül a hajóhídon. A Szent Nepomuk-szobornál megállt, belenézett a vízbe.
14406 XXII   |                      találja, befurakodott a népségen keresztül. A cigányész sugallta
14407 XLI    |                      egykor kegyeit a hódoló népségnek. Te lehetsz a vidék élő
14408 XVI    |                   szerencsét, hogy egy ilyen népszerű üzenetet saját maga ne vigyen
14409 XXXI   |                minden ház teteje tarkállik a néptől; az egész város itt van,
14410 XXVIII |               begurítsák a kompba; így aztán Neptun segítségével valahogy csak
14411 XXXII  |                      a börtönéből, s akkor e népvezérrel együtt megrohanta a bányavárosokat,
14412 XXXI   |                 amint annak vége szakadt s a népzúgásból kivehette, hogy a nap hőse
14413 XXII   |                      mellére ütve, kiálta, a népzúgást túldörgő hangon:~– Aki el
14414 XXXIV  |                 ezret.~– No, majd meghozza a nervus bellit a Zsiga bátyánk.
14415 XVI    |                     van az. Hanem egy levél. Nesze.~– Kitől van?~– Törd fel,
14416 XII    |                ablakra bámulva.~– Mi az? Mit neszelsz?~– Mintha valami dübörögne?
14417 XXVIII |                   bemenni, amíg nem hallod a neszt, hogy fölébredt. Az orvosok
14418 XXXII  |                     a vakmerőségnek az igazi netovábbja.~Ebbe a merész vállalatba
14419 XXVIII |                  lőcsei bíró kalamárisától a névaláírásáig való távolság képezi.~Jó
14420 XXV    |               feküsznek, s csak a legfelsőbb névaláírásra várnak.~Erre a hírre rögtön
14421 XXVI   |                    Hát miért nem tette oda a nevéhez urambátyám, hogy Csíkszentkirályi?
14422 XXIX   |                      vendégek belefaragták a neveiket, utoljára megakadt a figyelme
14423 XXXIV  |                        monda a bíró. – Már a neveink is rajta vannak.~Azzal a
14424 XXIII  |                    csúszómászó rabszolgáknak neveled, azért, hogy az apjukhoz
14425 XXI    |                      hanem ő nem azt értette nevelés alatt, hogy a gyönge kis
14426 XXIII  |                      egész nap a nagybátyjuk nevelése alatt voltak, de éjszakára
14427 XXI    |                 játszani.~Azt mondta, hogy ő neveli őket.~Hiszen tudománya lett
14428 XXII   |                      A nő küldetése az, hogy nevelje az új ivadékot; ha mikor
14429 IV     |                     az urán, a fián, annak a nevelőjén meg az asszonycselédein
14430 X      |                     a házához, a kisgyermeke nevelőjének.~Aztán lett mindenes a háznál.~
14431 XXI    |                    virginás.~Hogy minden jól nevelt úrfiaknak való tudományt
14432 XVIII  |                    hitet, amiben apja, anyja nevelte! Elárulni a nemzetét, nemzetségét!~
14433 XIX    |                     Ha úgy le tudnám tépni a nevemet rólad, mint ezt a hitvesi
14434 XXII   |                  szokták mondani: „No, ennek nevenapja volt ma!”~Négy év óta nem
14435 XXX    |                  Szépen kérlek. A Herkópáter nevére! Hozd vissza a lovag úrnak
14436 IX     |                    szólt nyersen a tábornok, nevetésbe döccenő hangon.~Fabricziusnak
14437 XIX    |                 furcsa dolgot! Megszakadsz a nevetésben! Hahaha! Láncos kutya megugatta
14438 XI     |                   válasz helyett nevetett. A nevetésből nemsokára kacagás lett;
14439 XXXIX  |                     másik két asszony tréfás nevetésétől.~Mikor a lépcsőkön felhaladva
14440 X      |                       vége-hossza nem volt a nevetésnek. Még akkor is nevetett,
14441 XXXVI  |                     arcát. Az öreg kolerikus nevetéssel döcögteté a szót.~– Hát
14442 XII    |                  szól Juliánna, végiglapozva nevetgélés mellett az éles lapokat. –
14443 XXIII  |            fajdalomba bele kell neki halni!~…Nevetik ezt a bölcsek! Hogy ölhetne
14444 XXXVI  |                  nagyot akartak tenni, akkor nevetségessé lettek.~Juliánna éppen egy
14445 XXII   |               csapdába szorult ördög.~– Mért nevetsz? – rebegé Zsófia, összeborzadva
14446 XVI    |                   német!” A németek csak úgy nevették a dolgom. Messze oda Lőcse!
14447 IV     |                      művészi remekelés teszi nevezetessé, de még inkább azok a nagy
14448 XV     |                      egy megtekintésre méltó nevezetesség. Egy márvány dombormű, sarkáig
14449 XII    |                  voltak ugyanazoknak a híres nevezetességeknek a torzképei, fintorított
14450       |                      után, a nagy, históriai nevezetességű ember egészen elmerült a
14451 XXIV   |                      gyógyítsák a csodálatos nevezetű bajokat. Fő-fő tudomány
14452 V      |                 tartották fenn.~Azért méltán nevezhette Alauda uram ezt a helyet
14453 XVI    |                    amit a harctéren erénynek neveznek: az ostromló tűz s a helytálló
14454 XXVII  |               kotyvalékot, amit gyógyszernek neveztek.~Az orvosi tudomány tehetetlen
14455 XXXI(1)|                     a Századokban igazolja a névnek és a személynek azonosságát.~
14456 XXXII  |           parenthesisben, ahogy minden többi névnél szokás, a hitvestársnak
14457 XXXI   |           jövedelmeik nagy része odaveszett, nevüket a proscriptionalis táblákra
14458 VI     |                bátorkodik az ágyúink torkába nézegetni, de ismeri Munkács történetét.
14459 XI     |              változtatta az asszonyok iránti nézeteit, amiket ezzel a corollariummal
14460 XXVI   |                      a legszigorúbb erkölcsi nézetek uralkodnak, s a legkisebb
14461 XIX    |                      hevesen, hogy az arcába nézhessen.~– Mért tetted ezt?~A nő
14462 XXV    |                      Ezt a hazardjátékot nem nézhetem tovább! – szólt igaz keresztyéni
14463 XI     |                    piacon már nem volt semmi néznivaló.~A hölgy aztán azt az időtöltést
14464 XXXI   |                ablakai tömve vannak kíváncsi nézőkkel, minden ház teteje tarkállik
14465 XXXVII |             kegyetlenül megsértetted. Ne azt nézted volna, hogy a feleséged
14466 VIII   |                      mind kinyitogatták, úgy nézték, mi történik idekinn. „Madár
14467 XLI    |                   elégettél?~– Láttad?~– Itt néztelek az ajtón keresztül.~– Csitt!
14468 III    |                   viszi át a beszélgetést. – Nézzék kegyelmetek: hét planétát
14469 XXIV   |                    bűnös lelkeinknek.~Frater Nicolaus.”~*~Többet nem tudni Andrássy
14470 XV     |                      kalucsni ősapja. Lőcsén niederschuh-nak hívták.)~Kétoldalt a piacon
14471 XII    |                      az ezüst gyümölcstartón nikomédiai narancsok, miknek piros
14472 XXXI   |                      és a bacchansnők, fürdő nimfák a szerelmeskedő istennőkkel,
14473 XXIV   |                     is kérdezte a frajjától, nincsen-e még ebéd ideje?~Kiszámítá,
14474 VIII   |                      a harmadik ház falai is nincsenek-e hasonlóképpen áttörve?)
14475 IV     |            átellenese is hajlik az ellenzéki nizushoz. Ez Borád patrícius, szappannal
14476 X      |                      konyha túlsó végén álló nőalakra, aki könyökön felül felgyűrt
14477 XVI    |                      Löffelholtz –, a lőcsei nobiliknek azt a kívánságát, hogy a
14478 III    |                főbírája: Josephus de Alauda, nobilis de Lerchenwald! No, uraim,
14479 XXV    |                    prédikációt az istentelen nőcsábító férfiakról, akik a pokol
14480 XXIV   |                      sem ébredt föl, mikor a nőcselédek kiemelték az ágyból és átvitték
14481 XVI    |                   Jaj! Ne kezdje kegyelmed a Noé bárkájánál! – kiáltá bele
14482 XXXI   |                     szorulni.~Rossz sejtelme növekedett, amikor Bécsbe érve megtudta,
14483 XXX    |                    futott, minden mérföldnél növekedve, mint a lavina, bomladozik
14484 XXX    |               Kárpátoktól a Velebitig minden növény gyümölcse virágjában elromlott.
14485 XXIV   |           signaturáival összeegyeztetni. Ami növénynek kőmagja van, az jó a kőbetegség
14486 XXXII  |                gyaloghídon átkelve, egy buja növényzettel fedett réten keresztülvágott,
14487 IV     |               férfiak, a férfiakból hősök, a nőkből kíntanúk (mártír) lesznek.
14488 V      |                 verset:~„Vinus, vina, vinum,~Nomen adjectivum…”~Notabene! Ide
14489 X      |                     Sokkal többre becsülöm a nőmet is, magamat is, mint hogy
14490 XXIV   |                      rá a dervisgenerális. – Non facias mihi sculptile: verba
14491 IV     |                  serpenyővel a kezében; mind nőnemen levő géniuszok. – Ellenben
14492 XIX    |                  lőporos zsákkal a vállán.~– Nono! – kiálta rá Fabriczius.~–
14493       |             Elmondtam, amit a krónikák a két nőről és az ő világukról feljegyeztek;
14494 XXXI   |                gyászdalt a halálra menőnek.~„Nostrast végeznek ki!” – jegyzi meg
14495 X      |              úrasszony sem volt a konyhában. Nosza sietett hirtelen elkapni
14496 IX     |                állnak, s benn a kalitban egy nőszemély kucorog. Nemsokára egy városi
14497 XI     |              erkölcsi kihágásokat elkövetett nőszemélyek meglapátoltatni („gelapatirt
14498 XII    |                    szemben; a szép asszony a nótában. Eszébe juttatja-e vagy
14499 V      |                    vinum,~Nomen adjectivum…”~Notabene! Ide nem hozták magukkal
14500 XVIII  |                 járta a capfenstreich után a notabilitások lakásait, s az ablakaik
14501 XXXI   |                      rá, mikor a szófán a te nótádat vertem, a kedvest? Mikor
14502 XXVIII |                 közéjük tévedek, eléneklem a nótájukat, iszom a kulacsukból, s
14503 XXIII  |                    után! De, hogy mik azok a nóták, azt nem mondta el az anyjának.~
14504 XII    |                    bú! Danold újra azt az én nótámat! Mit csinál a kocsmagenerális?~
14505 XXIX   |                  éjszakában. A nádas még nem nőtt ki magasra, tavaszi idő
14506 XXX    |                      amin azóta olyan nagyot nőttek a fák. A tizennyolcadik
14507 VII(1) |                      krikt Satesfatium, geit nov einter a heim und leigt
14508 XXXI   |                   fejét megtartsa a nyakához nőve; hanem inkább az én asszonyom
14509 XL     |             boldogságról beszélgetni azzal a nővel, akit emlékezetéből ki kellene
14510 XXIV   |             találkozott a préposttal.~– Quid novi? – kérdé tőle.~– Consummatum
14511 XXVIII |                      és lengyelül, az idegen nvelveket lengyel kiejtéssel.~– Vesszek
14512 XXXI   |                      az asszonyi rimánkodás, nyafogás jól utánzott hangjaival.
14513 XIII   |                     legényke: sírt.~– No, ne nyafogj most! Milliom a lelke; hiszen
14514 XI     |               ápolónő.~– No, drága szentem – nyájaskodék Léni asszony. – Üljön fel
14515 XXXI   |                       nagyasszonyom – szólt, nyájasságot erőltetve arcára. – Még
14516 XIV    |                    egyszerre vége szakadt. A nyak nem volt megmerevedve többé;
14517 XXXIII |                      Én majd veled megyek, a nyakadba kapaszkodom. Nem bánt senki,
14518 XXXI   |                      buksi fejét megtartsa a nyakához nőve; hanem inkább az én
14519 XXVI   |                    Belleville? Egyszer már a nyakamat is kockáztattam a gavalléri
14520 XVI    |                  felől visszatérő huszáraink nyakára küldi, hanem még az éjjel
14521 XXIII  |                   áruló apát a saját fia nem nyakazza le!~Zsófiának minden tagját
14522 XX     |                     karjára vetve az a piros nyakbavető, amit Juliánna a fehér éji
14523 XIX    |                   helyett, azt a másik piros nyakbavetőt találja kitűzni kegyelmed
14524 I      |                      főkötővel, drága csipke nyakfodorral, aranyhímzésű, átlátszó
14525 XIV    |                      magát fehér ágyleplével nyakig beburkolva, olyan démoni
14526 XIII   |                    gazdasszonya hátraszegett nyakkal aludta karszékben. Maga
14527 XXIII  |                      kevélykednek, gyémántos nyakláncon ökölnyi medált fityegetnek,
14528 XI     |                   volna az ablakban levővel, nyakmeredés nélkül. Itt csak lóhátról
14529 XIX    |                    úgy repült rajta; boglár, nyakörv versenyt ragyogott egymással;
14530 IV     |                     hogy kötik meg bíró uram nyakravalóját?~– Hát tessék felolvasni
14531 IV     |               öcsémuram; majd én kötöm meg a nyakravalót bíró uram torkán.~Lássuk
14532 XXIX   |                    nénőnek szólongatott, egy nyaláb tőzegpogácsát hozott utánuk,
14533 XXX    |                     nyerget és kantárt hozva nyalábban. Odadobta a padra.~A lovag
14534 XII    |                    országból hozzák; királyi nyalánkság. Megtöri, szétbontja, egy
14535 XXXVI  |               Fabriczius is csak a griflijét nyálazta, minélfogva az éppen nem
14536 XXII   |                   Isten! Takarodjatok eléje! Nyaljátok a talpát! Ti minden úr szolgái!
14537 XXXIV  |                  volt, csak üvegen keresztül nyalta a mézet: az asszony bolondja.~–