bold = Main text
      Fezejet                                               grey = Comment text

15625 XXXVIII|                   odaállva a hintóhágcsóhoz, palóc parasztkiejtéssel odakiált
15626 VIII   |                Alauda uram mit keres abban a palotában, mely voltaképpen Fabriczius
15627 XXXVIII|                     bevezetve őt visszanyert palotájába, s saját kezeivel tépte
15628 XXXIX  |                   csendes kuckóját a császár palotájáért. No, hát majd ha a második
15629 XXVII  |                   hurcolta.~A savojai herceg palotáját sietett felkeresni. Nem
15630 II     |             beleépítve ezekbe a templomokba, palotákba.~Annyi viszontagságon századok
15631 XXXI   |             méltósággal emelkedik ki a csupa palotákból alkotott belváros szimmetrikus
15632 XXXI   |                       remek épületével. És a palotáknak nincsenek tetejeik. Magas
15633 XXII   |                  vármegye tanácsházát, belső palotámat, magamnak elég hely lesz
15634 XXII   |                 azután rendelkezzél az egész palotámmal bölcs akaratod szerint. –
15635 XXXI   |                     most már a császáriak. A palotának a kapuja felett izmos oszlopokon
15636 IV     |                     fejedelem egész kompánia palotásának a mundérját mind sárgára
15637 XVIII  |                biztosított privilégiuma. – A palotaszerű osztálya a háznak a beszálló
15638 XXI    |                    síkságot, büszke tornyai, palotatetői rézrozsdától zöldek, ahol
15639 XXXI   |                   vesztőhely grádicsáig való pálya szintén elég nagy ellipszisnek
15640 XXXI   |          társaságában azért követte el, hogy pályadíjul a vén Fabriczius buksi fejét
15641 XXXI   |                   egy karosszéket odahúzva a pamlag elé, ahol a hölgy ült, kibontá
15642 XXXI   |                       foglaljon helyet itt a pamlagon, míg az irataim közül valamit
15643 XXXI   |                    Korponayné letelepedett a pamlagra, s a kis kapucinusmajommal
15644 XXXII  |                    háta mögött mondják el a „pan Boh dáj”-t; ezek az „indios
15645 XIV    |                      FEJEZET ~A csalhatatlan panacaea~Belleville lovag ez idő
15646 XI     |                 megkapja. Sebaj no. Tudjuk a panacaeáját. Vegye a bal keze markába
15647 XII    |                      Annál nagyobb virtusa a panacaeának, hogy mégis a furor daemoniacus
15648 XXXVIII|                      seperni.~Kihez fusson a panaszával? Ki érti meg?~Az egyik férfi
15649 VII(1) |                     s leteszi a négy poltura panaszdíjat s elmondja dolgát. A bíró
15650 XXIII  |                  végighajnallott rajtuk. Egy panaszhang sem tévedt aközé. Boldognak
15651 XI     |                     A fejfájós beteg már tud panaszkodni. Sokat panaszkodik, de az
15652 XXIV   |                      éjjeli mámor a fejéből; panaszkodott, hogy olyan nehéz a feje,
15653 XXIII  |                  soha nem hallotta senki egy panaszszavát.~Megértette, hogy a várából
15654 XL     |            visszafogadta, többé ellene semmi panaszt nem emelhet.~Korponay úgy
15655 XXIII  |              tekintve utánuk, nincs-e valami panaszuk.~Fenn a várban azalatt Miklós
15656 XVI    |                     fel volt kötve a kardja, páncélja, karvasai, csak a sisakja
15657 XVIII  |                     volna tőlem gavallérság, páncélosan állni ki ágyból felkelő
15658 XXXV   |               országról összegyűjté azokat a pandectákat, amikre annak szüksége volt.
15659 VIII   |                    Zsiványból lesz a legjobb pandúr. A diáknak nagy gyönyörűség
15660 XXXVI  |                   eldobott kardot, thyrsust, pánsípot a kezéből, eltemette magát
15661 XVI    |                 körülkerített térre. Ez az ő panteona, valhallája, kővé vált dicsősége.
15662 XII    |                    nevezte Juliánna a „közös Panteonnak”.~Az egy rajzalbum volt;
15663 XII    |             szemeivel. Vegyük elő a mi közös Panteonunkat. Hadd mulassunk rajta. Van
15664 XXXV   |            Szakasztott mása az ő elvesztett „pantheonának”.~De nem lehet felnyitni,
15665 XXXV   |                     le az árát a visszaadott Pantheonnal.~Juliánnának duplát villámlottak
15666 II     |                      a fejükön, leeresztett, pántlikás hajjal, bogláros palástokkal
15667 III    |                      kigombolják, s utoljára panyókának viselik a mentét. Principiis
15668 XXV    |                 bankrottá lett. Szétnézett a papa után, hogy a virtuális örökségére
15669 XXXI   |                      föl beszédünk alapján a papagájoknál. Egy ős még nem nemesít
15670 XXXV   |                     liliomaiért, sem a római pápák aranyrózsáiért. S amilyen
15671 XXXV   |                    kapcsai leváltak, az izzó papírlapok egyenként nyiladoztak szét
15672 XLI    |                    szándékkal, hogy az egész papírmaradványt a kályhába veti, ami kívülről
15673 XXXI   |                      egy tábornokkalap cifra papirosból, a varázskör egész zodiákusa.~
15674 XVI    |                   fel valamit a kezébe adott papírról.~Ez a valami pedig így hangzik:~–
15675 XXII   |                    borszeszbe. A meggyulladt papírrongyok egyszerre vérvilágosan lobbantak
15676 XXXV   |               mondásból, amit megörökítettek papíruszlevélen, viaszktáblán, pergamenen
15677 XVIII  |                      gondolat, hogy a leánya pápistává lett, hogy férjhez ment
15678 XXXV   |                     azok voltak az orvosa, a papja meg a tiszttartói. Azokat
15679 XIII   |                puskaropogást hallja, hanem a paplanát a fülére húzza.~Legelső
15680 XIII   |                   Juliánna betakargatta őt a paplannal.~– Aludjál, bárányom! Kis
15681 XI     |                 kidobált az ágyból, vánkost, paplant, dunnát: úgy maradt ott.~–
15682 XXXI   |                 nemes legényeket, a hadakozó papokat, a kibékíthetetlen csizmadiákat.
15683 XXXII  |                      mehetett, nekifordult a papoknak. Feluszította a népet a
15684 XXI    |                      Isten!~Ezért mindenféle papot is tartott a várában. Úrnapján
15685 XXIV   |                     még meg a gyomra az erős papramorgót.~A lépcsőhöz érve már összerogyott
15686 XXXII  |                  aztán magára vonta az egész papság és jezsuita rend haragját.~
15687 XXVIII |                     egész katolikus népség a papsággal és a templomi zászlókkal
15688 XXVIII |                 üdvözlő szónoklatot az egyik paptól, egy historico-theologico
15689 XXVI   |             vigályosban! – mutatá Husz apó a papucsa orrával az irányt. – Lehet
15690 XV     |                csizmáik fölé a török bagaria papucsot, aminek hátul a sarkán hasadéka
15691 XXXV   |                       klip-klap”, hangzott a papucssarok a hosszú termeken végig,
15692 IV     |                      in carne vili” (hitvány párában, olcsó húsban) – dörmögi
15693 XXVIII |                  túlsó gyalogjáróra, amint a parabolánák köntösét meglátja rajta.
15694 XXVIII |                  felöltözve teljes hivatalos parádéba, lámpásvivő drabantjai kíséretében
15695 XXII   |            öregágyúkból. Ha már lárma kell a parádéhoz, hát legyen istenigazában.~
15696 XXX    |                   most már csak a befejezési parádéja következik a hosszú háborúnak. –
15697 XXXI   |                     jókor fog érkezni a nagy parádéra. Ugyan sajnálom, hogy nem
15698 XXI    |                     szatirikus emlékeit.~Ott parádéz a falon Rákóczi tábori dobosa (
15699 X      |               fanatikus odaadással a Mahomed paradicsomában, mint Pelargus a magyar
15700 XXXV   |                     Évát kergette volna ki a paradicsomkertből, Ádámot pedig benn hagyta
15701 XXVIII |                     hanem a boldog álomvilág paradicsomkertjében osztja a parancsolatokat
15702 XI     |                     a dűlőrács olyan egészen paragrafusformára lefelé kiöblösülő vaspálcákból
15703 XXX    |                 indított Károlyihoz, azzal a paranccsal, hogy a fővezér rögtön szakítsa
15704 XVIII  |                   szegni, csak a lovagiasság parancsait nem.~Élete, saját hírneve,
15705 XIV    |                 veszedelme; amint Fabriczius parancsára belülről kinyitják a kaput,
15706 XXX    |                      vitéztől.~– A fejedelem parancsát s a király halálhírét.~–
15707 XXXI   |                   kérdé Juliánna a kapuőrség parancsnokától.~Az a régi ismerős volt,
15708 XXV    |                     kapitulált Lőcse katonai parancsnokává a császári fővezér éppen
15709 XXVIII |              raportot elkészítette a katonai parancsnokhoz; az pedig ilyenkor már a
15710 XXII   |               főgenerális úr rám bízta e vár parancsnokságát, így szólt: „Édes öcsém,
15711 XXX    |                   hívei Rákóczi Ferencnek. A parancsnokuk az ősz Fabriczius volt.~
15712 XIX    |                 pattantyúsai. Árulók mind, a parancsnokukkal együtt.~– Majd kiszolgáljuk
15713 X      |                      lovag léptet végig, aki parancsokat oszt, s aztán leszáll a
15714 XIX    |                 nemes fogadta meg Fabriczius parancsolatát, hogy a háza tetejét rögtön
15715 XXXVI  |                      hangzott az ablakból.~– Parancsolatjára.~Azzal a vékát megtetézve
15716 XVI    |                    fel ne gyújthassák. Aki a parancsolatnak nem engedelmeskedik, annak
15717 XXVIII |                 paradicsomkertjében osztja a parancsolatokat az instantiát hozó angyalkáknak;
15718 VIII   |                   ketterhäuschenbe. Tudják a parancsolatot.~– Engedelmet kérek. A lányka
15719 XII    |                   sugár szemöldökei hódítók, parancsolók, nagy szemei az ábrándosan
15720 XXII   |                      állok ellent, ahogy rám parancsoltak, ahogy megfogadtam.~– Te
15721 XII    |                   kellett mindent tenni, ami parancsolva volt. Engedelmességének
15722 XXX    |              csapatokra bomlanak, megszűnt a parancsszó, a fegyelem; nincs tiszt,
15723 XIII   |                  évesnél. Lihegő ajkai olyan parányiak, olyan csigabigaformák,
15724 XXXVI  |                    legjobb, munkához szokott parasztasszony, maga látta el a lovait,
15725 XXIII  |                  férjének, valamelyik falusi parasztház kemencepadkáján ülve, s
15726 XXXVIII|                      a hintóhágcsóhoz, palóc parasztkiejtéssel odakiált nekik:~– No, hát
15727 XXXIV  |                    üzenethordója. Ez most is parasztleány ruhában volt, a többiek
15728 XXXVI  |                  vagy akaratból) egy kackiás parasztmenyecske odapottyan az égből. Hangzik
15729 XXXVIII|                    szidják az útjukat elálló parasztot.~Juliánna jól ismeri mind
15730 XXXVIII|                     mehetek Lőcsére, ebben a parasztruhában, másféle öltözet pedig nincsen
15731 XXXVI  |             rendszerénél. Volt egy gyékényes parasztszekere, megrakva szercsika almával.
15732 XXXVIII|                  magával ragadva a másik két párát is. Így aztán nagyhamar
15733 XXIV   |                   keresni odafenn a levegőég párázatai közt?~„Patientia = baráttánc”,
15734 III    |           halottakban.~– Nem fél, hogy tüzes parazsat tesznek a nyelvére az ilyen
15735 XIX    |                    kidűlt belőle, rá az izzó parázsra; de biz az meg sem sercent.~–
15736 X      |                     be; alul-felül tegyen rá parázst. Egymás után! Kegyelmed
15737 XVIII  |                jöttem ide, hogy kegyelmeddel párbajt vívjak; nem is volna tőlem
15738 XVI    |                     alázatos kézcsókban, s a párbeszéd alatt hirtelen belerugdalta
15739 XIX    |                 beléhajítani.~No, hogy ezt a párbeszédet a belopózott gránátosok
15740 XXV    |                      fiának a neve is. Intra parenthesim megjegyeztetett: „Nem az
15741 XXXII  |                     I. Zsigmond, nem áll ott parenthesisben, ahogy minden többi névnél
15742 XIX    |               pihenhetünk. Szállj le te is a paripádról. Most hirdetik ki dobszó
15743 XI     |            Gyönyörűen van idomározva a lovag paripája (mint a német mondja: „An
15744 XXI    |                 megülni, árkot ugratni; futó paripákról célba lőni, egyenes tőrrel,
15745 XXI    |                   hasznát veszik az életben, paripát megülni, árkot ugratni;
15746 XXXI   |                    hogy az ellenfele jól tud parírozni.~– Hát majd ezen nagy kérdések
15747 XIII   |               azoknak az alabárdjukat otthon Párizsban is. Gavallér nem szokott
15748 XXX    |                       aki egészen hozzá illő párja volt a kocsmárosnak.~– Tessék
15749 III    |                minden családapa a maga élete párjával és gyermekeivel, akik a
15750 XXXIV  |                    leült a szédületes jégfal párkányára, egészen rábízta magát a
15751 XXXI   |                belváros szimmetrikus tömbje, párkányos bástyáinak rámájában megkoronázva
15752 XXXIV  |                elérte lábaival azt a keskeny párkányt, mely a jégfalon végigfut,
15753 XXXIV  |                     vaskapoccsal felhajítá a párkányzat orgonasíp alakú jégcsapjaira,
15754 XXX    |                   tarló. Egy nagy, négyszögű parlag mezőt végtől végig betakarnak
15755 XVIII  |                      Tűzzék ki kegyelmetek a parlamenter zászlót! – mondá Juliánna
15756 IV     |                      egész tanácsban, mely a parlamenti auspiciumok haruspexei előtt
15757 IV     |                   sodrából. Ismerte ő a maga parlamentjét, volt neki taktikája.~Mellette
15758 XIV    |                    pedig élettelen heverve a párnáin, csakugyan azt hitte, hogy
15759 XIX    |              szilánkra; az ágyból kiszórta a párnákat, kidöntötte a pelyhet, s
15760 XXXVI  |                tízszer, ugye hogy csak méltó párod vagyok?”~A Magas-Tátra már
15761 XXI    |                    szokta ő a misét tartani, paródiázva a liturgiát vidám cimborák
15762 IX     |                elítélik. De a lőcsei bíró ne paródiázza se ezeket, se Péter cárt,
15763 XI     |                  levő padka építve, társalgó párok számára. Korponayné végigülte
15764 XXXI   |                bajusz nélkül, s fehér bodros parókával, szép metszésű szája, öntetszéssel
15765 XXX    |                    úgy hívják, hogy „karikás parola”, ez a rajzolt kör képviseli
15766 XVI    |                      De Löffelholtz tábornok parolája nem szökött meg.~– Én már
15767 XIX    |             amennyire szüksége van.~– Lovagi parolámat adom rá – felelt Blumevitz –,
15768 XV     |                  bőrére. Éppen a szerződésre paroláznak, mikor a nemes urak csoportja
15769 XXV    |                hölgyek iránti udvariasságát, párosulva az áhítatossággal, kifejezni: „
15770 XXIX   |                 rejtélyes meteorja.~Az egész part mentét a tavaszi nyárbokor,
15771 XXV    |                      a császári és fejedelmi párt részéről, s ezeknek a folyamatára
15772 XXX    |                    megint nagyot rendített a pártállásán.) Milyen volt az a levél?~–
15773 II     |             főkötőkben, a hajadonok gyöngyös pártával a fejükön, leeresztett,
15774 XXX    |                 Számolhat a leghatározottabb pártfogására. – És azután egész a terem
15775 XXVII  |           Magyarországról hozzám folyamodnak pártfogásért, de mit tehetek a kegyelmetek
15776 XXVI   |                    azért tennék, hogy kegyes pártfogásodat kikérjék. Más veszély az.~–
15777 IX     |                kulcsait, s minthogy hatalmas pártfogói lehetnek, másra nem bízhatom,
15778 XXVII  |              pörlekedő ellenfeleink, nemhogy pártfogóink volnának.~Eugén herceg egészen
15779 XXXI   |                 helyreállt békességet, magas pártfogóit, s azon kívül saját magát
15780 XXXI   |             főszerepet vitt tényezőnek magas pártfogójára és szövetségére apellálhatni.~
15781 XXXI   |                      időt, amíg hatalmas két pártfogóját, savojai Eugén herceget
15782 XXXI   |                látnia kellett azt, hogy az ő pártfogoltja miként lép ki a börtönajtón.~
15783 XXXI   |                    találhatná azt a hatalmas pártfogót, aki könnyebben segíthetne
15784 XXIX   |                eltakarta mind a két alakot a parti rekettye bozótja.~Az a rejtett
15785 XXXI   |                      hol ennek a tengernek a partja?~Amilyen széles az ország,
15786 XXIX   |                    tömpölyökkel, s azoknak a partjain díszlik aztán a buzogányos
15787 XXX    |                   Pálffy most a Kraszna jobb partjára átvonul a seregével egész
15788 XXXII  |                     hogy térjen át a Rákóczi pártjára.~Hogy Korponay János otthagyta
15789 XXVII  |                      Wratislawban is legjobb pártolójára fog találni.~Akkor Jenő
15790 XXVIII |                      bécsi rendőrfőnök passe partout-ja. Tessék kielégíteni a kíváncsiságát.~
15791 XXXI   |               csókját? Csevegő gyermekajk!~A parttalan nagy ellenséges tenger közepette
15792 XIX    |            kifizették, eldobják; de az olyan pártvezért, akit a hívek táborába igazi,
15793 XXVI   |                      kegyeskedjék a tisztelt pasasér úr felsétálni a kapitány
15794 XV     |                    Cranach Lukácstól festett passió-képek vannak. Szeretném őket látni.~
15795 XXVI   |                      schematismusában, sem a passusregestrumban, hát kételkednem kellett.
15796 XL     |                 nőnek egyedül jogosult őriző pásztora, s aztán ki nem bocsátani
15797 XXII   |                  támasztva a prépost ezüstös pásztorbotja, azt felragadja, s mint
15798 XXII   |            körülfogták, belecsimpajkoztak; a pásztorbotot kicsavarták a kezéből, a
15799 XXII   |                  sokaság közé, s elkezdett a pásztorbottal ütlegeket osztani, aminek
15800 XXIX   |                   lidérctűz, jobban, mint a „Pásztorcsillag”: odaléptetett Juliánna
15801 XXXIII |                      az erdőben, szénégetők, pásztorkunyhók, tárnabejárások közé – az
15802 XXII   |                   éppen:~Az Úr énnekem őriző pásztorom.~Miklós rohant fel a templomajtóhoz
15803 XXI    |                       a kertész piros virágú paszulyt futtatott fel rájuk.~S ebben
15804 XXIV   |                     mivelhogy a hátulsó lába patájával szokta a fülét megvakarni,
15805 XVII   |             hegyoldalban harántul alá a Luts patakig.~Ez a hegyi folyamocska
15806 XXXII  |           kőtörmelékből garmadolt kúphegyek, patakok, amik gálictól kékek, vasrozsdától
15807 XXII   |                     egyszerre: „És szép kies patakon legeltetsz!”, hogy a riadó
15808 XVII   |           közlekedést fenntartá a város és a patakvíz között.~Egy csigalépcső
15809 XXXIII |                   erősebb hatású volt minden patetikus előadásnál.~De hisz őneki
15810 XXIV   |                    levegőég párázatai közt?~„Patientia = baráttánc”, mormogja,
15811 XXIV   |                  volt a háznép gyógyítója, a patika az ő konyhájához tartozott.
15812 XXXVIII|                 doktor, kérjen rá balzsamot. Patikában adják. Eszébe jutott a doktor.
15813 XVIII  |                keress számomra semmi szert a patikádban. Hanem küldj el a seniorhoz,
15814 XI     |                     a téglapadlón. Jó lesz a patkányoknak.~A nagy hóeséstől egészen
15815 X      |                   dobogása sem hallatszik, a patkóikra kalapdarabok vannak kötve,
15816 XXXII  |       korbácsütésekkel, a meztelen sarkaikra patkókat veretett, s hátukon dohányt
15817 XXIX   |                    szélű, piros keszkenővel, patkós piros csizma a lábán, kétszél
15818 XXXV   |                  Andrássy. In causa perditae patriae. Proponit neoaquisticam.”3~„
15819 XXXIV  |                     retteg. A tizenkét zsidó patriárka, Szent Dáviddal a hegyében,
15820 XXXIX  |                      kedves asszonyát, ahogy patriarkális szokás volt hazánkban.~És
15821 II     |                       egy egész tömeg ősrégi patriciatus, mely erős helyet foglal
15822 VI     |                 akarnak-e lenni Lőcse városa patríciusai!~Mint a mennydörgő mennykő,
15823 XVI    |                     az oszlopcsarnokban álló patríciuscsoport rémüldözve tekint a tántorgó
15824 IV     |                 kilép, így szól Gosznowitzer patríciushoz, ki fél fejjel hátrább lépdegél
15825 XV     |               szenátorok padja már tele volt patríciusokkal; csak a két deputátus hiányzott
15826 XVIII  |              szállására.~Az őrszobában, more patrio, aludt a kuruc őrség.~A
15827 VIII   |                      alabárdot, s szétütve a patrol között, elfutamodott.~Éjfél
15828 XXXII  |                    kandikál elő – az övéké a patronátus, az egész helység fölött
15829 IV     |          helyeztetett el, szemközt a templom patrónusával, Szent Jakabbal.~S az apostol
15830 XXXIV  |               megkaphatta a jégmellvédet egy pattanós szökéssel fölveté magát
15831 XIX    |               gránátok mind a földbe fúródva pattantak szét. Az árkoláj mestersége
15832 XIX    |                  kellettek neki a Belleville pattantyúsai. Árulók mind, a parancsnokukkal
15833 XXXVI  |                 azokat a szegfüveket a német pattantyúsok. Most megint egy hős lett,
15834 XVI    |                munkához mi az elfogott tirol pattantyúsokat használtuk. Tudjátok, hogy
15835 XVI    |            tanácsteremben. Csak az izzó szén pattogását lehetett hallani a kínzókamara
15836 XXVI   |                      a hosszú ostort, s nagy pattogatással ösztönzé a gyeplűst meg
15837 XVI    |                   Olyan a pletykahír, mint a pattogatott kukorica, nem kell érte
15838 XVI    |                fektetve, kemény hangütéssel, pattogó szóval mondá:~– Megengedjen
15839 XXXVIII|                     Alauda uramnak a gombjai pattogtak le a mellényéről a nagy
15840 XXIX   |                      fülemüléje, a nádiveréb patvarkodott rikongatásaival az éjszakában.
15841 XVIII  |                 rostélyán. Az a körülhímzett patyolat fejkendő libeg-lobog a reggeli
15842 XII    |              elkezdett felöltözködni. Az éji patyolatöltöny fölé aranyfonállal áttört
15843 XVIII  |                    leoldva a fejét beburkoló patyolatot; amit aztán egy kopjára
15844 XXV    |                   asszony megszállni? Amanti pauca!~
15845 VIII   |                    volna kend, mindjárt nagy paukerei lenne. Hisz ez célzás!~–
15846 IV     |                   guló”, se nem római Lollia Paulina, hanem az egyszerű kulcsa
15847 IV     |                    oda a főjegyzőnek –, most paulo majora canamus. (Nagyobbról
15848 XII    |                     az ágyából, s miután egy pávatollal megcsiklándozza az ápolónő
15849 XXIV   |               hűtelen férj megszabadításában pazarlá el végső erejét.~Ide ne
15850 VI     |                   elkezdte titokban pocsékul pazarolni. Lakoma, dínomdánom folyt
15851 XXXIV  |              ötvösmunkával, gyöngyfüzérekkel pazaron befonva. És a látogató elkezdi
15852 XXXVI  |                   nyomán, ő maga félretért a pázsitra, s négylevelű lóherét keresett,
15853 XXXI   |               alakját.)~A külvárosokat tágas pázsitterek választják el a belváros
15854 XXVI   |                  találja, és vegyen tőle egy pazsurát, mert az én katonáim addig,
15855 XV     |                     e szavakkal: „Miserrimus peccator” (legnyomorultabb vétkező).~–
15856 XV     |                   nevezi ő magát: miserrimus peccatornak. Indignus servus Domini (
15857 IV     |                   szüksége van rá, sólymárt, pecért, trombitást, bohócot is,
15858 XLI    |                     Az ollóval felvagdalta a pecséteiket.~A levelek Ráday Pál, Sennyey
15859 XXXVI  |                  hogy a bűnbocsánatát meg is pecsételje, előhívta Juliánnának a
15860 XXVI   |                   Belleville aláírta, meg is pecsételte a salva guardiát, azt mondá
15861 XLI    |                     a többiek mind le voltak pecsételve.~Az ollóval felvagdalta
15862 XXIII  |                     perzselése, tüzes gránát pecséthelye emlékül hagyva rajta, de
15863 XXVIII |                   letette a kezébe az ország pecsétjét – nem fogadta el a leköszönésüket,
15864 II     |                   kapubolt és minden férfi a pecsétnyomó gyűrűjében, aki nem a patríciusok
15865 XVIII  |             pergament, a lefityegő ezüsttokú pecséttel együtt elöl-hátul megmutogassa
15866 IV     |                    egyszer aztán megszólal a pedál basszus hangja, s az ismeretes
15867 XXVI   |                    postamester, s bürokratai pedántériával húzta elő a littera „C”
15868 XXXVIII|                hagyta, úgy kellett a bőszült Pegazusnak útját állni fegyveres erővel.~
15869 XIX    |                   két ágy, a kisfiúé is, meg Pelargusé is. (Anyjánál csak olyankor
15870 X      |                   Aztán toporzékolva fordult Pelargushoz, azon töltve ki a haragját.~–
15871 XLII   |                 vezérletét, szervezését mind Pelargusra fogja. Annak nem árthat
15872 XXVIII |                     Mert azt mondja a magyar példabeszéd, hogy „Arra közelebb; erre
15873 XIX    |                Vegyen tanulságot kegyelmed a példájából. Ellentmondó szívvel szolgálni
15874 XIV    |                valóságos vétek, nem okulni a példáján, s otthagyni a poklot, hogy
15875 XII    |                   kuruc főúrnál. A fejedelem példáját nemigen követték, aki maga
15876 XXIII  |                      nemzedék megemlegessen. Példákat kell adni ennek a nemzetnek,
15877 XXV    |              Andrássy Istvánról is volt szó. Példaképpen említék, hogy milyen okosan
15878 V      |                   hozzá, mert megrúgja.~Ez a példálózás ismét De Hortis uramnak
15879 XXXI   |                puskaporos tornyokra nézve! – példálózék az ezredes.~Krisztina nem
15880 XXIII  |                  Tivornyáikon szabad szájjal példálóznak egymás latorságára, s azt
15881 I      |                   kísértetképpen megjelenni, példának odaállni; csábtekintetével
15882 XXII   |                     a virtus és hazaszeretet példányképe lesz.~– Előttem az marad
15883 VII(1) |               beszéltek abban az időben. Egy példát megörökített belőle a képes
15884 XLII   |               keresztülesni.~Elszörnyedtek a példátlan megátalkodottságon. Ehhez
15885 II     |               toronnyal; – három kalász és a pelikán; – egy mérleg, egy olajághozó
15886 XV     |                   lovagját, a Lánghok öntépő pelikánját, akik mind e templom falai
15887 XIII   |                      kioltotta a robbanás, a pellengér mellett sem égtek az őrtüzek,
15888 XIII   |               kimondta rád, hogy csukjanak a pellengérkalitkába két napra, két éjszakára,
15889 IX     |                   hagyjuk a lomtárban; holmi pellengérre kiállítás vagy hajlevágás
15890 XXI    |               ágyúablakaiból villogtak elő a pelsőci Bebekek félmérföldnyire
15891 XXXV   |                  cserét kínált helyette. Egy Pelsőczi Bebekféle bronzágyút; amit
15892 XIX    |                     a párnákat, kidöntötte a pelyhet, s amint egyszer szembe
15893 XXVI   |                    lett okosabb.~– Lélekadta pemákja! – dörmögé Andrássy, s bement
15894 XXVIII |               találta fenyőszálakat szállító pemákoktól, akik miatt nem tudott a
15895 VI     |                    férfi számára egy spanyol pengéjű kardot és egy percussiós
15896 XXXVIII|                     becsület, nem szeretet – pengő pénz, amit erszénybe lehet
15897 XLI    |                 felül a tengelyein nagy acél pengők csörömpölnek, hogy annak
15898 XXXV   |                      mit ad ki, ez túlmegy a penitencián is!~Ezeket a híreket pedig
15899 XXXIV  |                kezekkel, hogy nekünk rejtett pénzbányák odúit fedezgesse fel, holott
15900 XXXII  |              Fügedynek nagy domíniuma és sok pénze, kincse volt, őneki pedig
15901 XXVIII |                      Ez az ifjasszonynak sok pénzébe fog kerülni. Engedje meg,
15902 XVI    |                     a többiek, még a maradék pénzemet is ottfeledtem.~(– Ez igaz! –
15903 XXXIII |                  hogy ott felkeress eldugott pénzeszsákokat, amiket a sárkányok őriznek?~–
15904 II     |                  padjai, ahol a világ minden pénznemeit meg lehet találni.~S ez
15905 XXXIV  |            gondoskodni. Fel kellett nyitni a pénztárt.~Ez hozta ide a régi bajtársakat,
15906 XXXVI  |                      Fizessen ki kegyelmed a pénztárunkból ennek az asszonyságnak –
15907 II     |                      tornác alatt mindjárt a pénzváltók padjai, ahol a világ minden
15908 X      |              ágyúöntödéje, hadifelszerelése, pénzverő műhelye és a legrajongóbb
15909 XXVIII |                     volt.~Ilyenformán minden pénzvesztegetés, borravalóosztás és szép
15910 XXV    |                      hozzá intézett kérdésre per longum et latum, olyan bőbeszédűséggel,
15911 XIII   |                    egész éjjel a felrobbanás percéig együtt kártyázott a kuruc
15912 XXXIV  |                 lehulló vízcsepp számlálta a percek örökkévalóságát.~
15913 XVI    |                   időzött, akkor minderre öt percet leszámítva, mire használta
15914 XVI    |                használta kegyelmed a tizenöt percnyi időt a Herman-ház kapujától
15915 VI     |                spanyol pengéjű kardot és egy percussiós pisztolyt, amiben, úgy látszik,
15916 XXXV   |                 Stephanum Andrássy. In causa perditae patriae. Proponit neoaquisticam.”3~„
15917 XLII   |                   maga is be volt börtönözve perduellio vádja miatt, amit ráköltöttek
15918 XXV    |                     bírok a rendelkezésre. A perduellióba esett Fabriczius házát lefoglalta
15919 XL     |                   amely magyar főuraknak ily perduelliót bizonyító leveleit nekem
15920 XLII   |                Ghéczy Juliánna felségárulási pere egyike a legnevezetesebb
15921 III    |                elkezdte a hívekkel együtt a „Perelj uram perlőimmel” zsoltárt.~–
15922 IV     |                       szívesen látnók minden pereputtyostól; – de ilyen időben, mint
15923 XXXII  |               Absolonéktól, akiknek az egész pereputtyukkal együtt örök halálos bosszút
15924 XXXV   |               papíruszlevélen, viaszktáblán, pergamenen és obeliszkok oldalain,
15925 XVI    |                     elővont egy összehajtott pergamenlapot, melynek széléről fatokba
15926 XXXII  |                 elementumok, amiket a villám perhorrescál.~E célból Ghéczy Zsigmond
15927 XXXIII |                     Tudta, hogy a selymet is perhorrescálja az égi tűz.~– Hát oda mernél
15928 XXVI   |                     tett ígéretekből. Summum periculum in mora.”~E levél hallatára
15929 XLII   |                    arról már egy terjedelmes perirat aktái beszélnek.~A Korponay
15930 II     |                   tartják fenn a rendet, s a perlekedőket viszik fel egyenesen a vásárbíróhoz,
15931 III    |               hívekkel együtt a „Perelj uram perlőimmel” zsoltárt.~– Ha elkezdte,
15932 XXXIV  |              magasból aláhulló jégkristályok permetege a jégtáblákon.~– Meg kellene
15933 IV     |                    úr?~– Magam is úgy látom. Permulti calefacti sunt. (Nagyon
15934 XXII   |                áldomását isszátok? Naplopók, pernahajderek! Hát tivornyának a napja
15935 II     |                    fölött pompáznak: Zecher, Perner, de Schacher, Fabriczius,
15936 XV     |                   küldöttség szónoka. Deákul perorált, amire Andrássy is hasonló
15937 XXXIV  |      szabadságharcosok elintézhették a maguk perpatvarát azzal, aki őket egyszer
15938 II     |                  remek, a saffór, a rázsa, a perpeta, a hernász, a kvinet singje,
15939 XXVIII |                 akkor csak vegye elő az úr a perspektíváját, ha van, s úgy nézzen utána,
15940 XI     |                   Heinrich-ház rundellájából perspektívával néznek ide ránk. Én visszahúzódom,
15941 XXII   |                   csuháján még füstölögnek a perzselés foltjai, amint lelocsolta
15942 XXIII  |                lándzsadöfés rajta, golyólyuk perzselése, tüzes gránát pecséthelye
15943 XXXII  |                     szét, őtet csak a lángja perzselte meg, a tigrisbőr kacagánya
15944 XXVIII |               lakházakkal. De a rövidebb út, Pesten, Szolnokon át egész Debrecenig,
15945 XXXI   |                    Ezen a helyen állt most a pestis emlékére, királyi bőkezűségből
15946 XVI    |               Buchwaldok Jákob lajtorjája. A pestisgyógyító Jézus ábrázolata a Zabeyerek
15947 XXVIII |                  fuvaros, aki sót szállított Pestre, s most visszatéret diákokat
15948 XXIII  |                    Hisz minden cseléd, inas, pesztonka, lovász széltiben beszél
15949 XIII   |                    aztán azt felelte: „Három peták egy forint!” Ez most azt
15950 XXXI   |                    is impetrálják, először a Pethő család, melytől azt Rákóczi
15951 XVI    |                 éjfélig, elmondhatom én is a petrinyai esperessel, hogy „sed bene
15952 XXXV   |                     pompájában, szeszélyesen pettyegetettek, irombán felemásak, csipkézettek,
15953 X      |                 öltöztette. A kicsike eleget petyegett: „Hát már, édes, én ezután
15954 XII    |                fülkéjét takarta a szomszédos Pfannschmidt-házhoz. A szűk falnyílás egypár
15955 V      |                  elintéztetvén, az ülés egy „Pfiff”-re felfüggesztetett, amely
15956 IV     |               falaink közt, az mondanák rá: „Pfuj! Fösvény utódok.”~Erre a
15957 XXXVI  |                     hogy elfeledte egyszerre philosoph elveit, aszkétai ridegségét,
15958 XXIV   |                      potabilek, sem az oleum philosophicumok, sem a spiritus ardentis
15959 XXVIII |                   harangszó vetette végét.~– Phüh! – fújt nagyot Andernach
15960 XIV    |                    kegyelmed, kapitány uram. Physicum experimentum produkáltatik,
15961 II     |                      nagyobb vásárvolt Lőcse piacán.~A tágas négyszögű tért
15962 XXXI   |                    főhadvezér.~Ahol a főutca piaccá szélesül, ott négyszöget
15963 VII    |             díszítménye volt a Szentháromság piacnak; remekműve a lakatosmesterségnek;
15964 II     |                     a párkányzaton, az egész piacnégyszöget mind patríciusok lakják,
15965 XXXI   |                 itthon pedig egy ilyen magas piedesztálon élő szobor nagyon alkalmatlan.
15966 V      |                     esszencia! A lélek! Mély pietással és nem mély pohárral szabad
15967 XXVIII |                 azonban volt a kényszerített pihenés alatt: az, hogy a rakamazi
15968 XVI    |                      Rászolgáltál erre a kis pihenésre. Aztán költöttelek én egypárszor;
15969 XXVIII |             állomásokon: ne engedjen magának pihenést. Ha szerencsésen megérkezik
15970 XIX    |                  siserahad. S most már délig pihenhetünk. Szállj le te is a paripádról.
15971 XXIX   |                     ott az utasok leszálltak pihenni, s gyalog jártában igyekezett
15972 XXIX   |                     a légben.~– Itt meg kell pihennünk – mondá a csikós Juliánnának.~–
15973 XXXI   |                    ismerős kastélyban, ahová pihenőre beszállt, csupa aggodalmas
15974 XXXI   |                szokás szerint. Az utasok itt pihenőt szoktak tartani – tájékozás
15975 XXXII  |                      aztán helyette a jámbor Pika Gáspár bírót húzatta fel
15976 IV     |            prédikáció alatt az öblös tubákos pikszis.~Ez a szenátorok padja leghátul
15977 XIII   |                   szippanatot vett a tubákos pikszisből.~– Assecuralhatom kegyelmedet,
15978 XII    |                   Csíkszentkirályon is híres piktorok voltak; ősi kastélyuknak
15979 XXIX   |                   benyíló ajtajára szegezett piktúrán, Pintye Gregor képmásán.~
15980 XXXII  |              elfoglalta, s onnan kezdte el a Pilátus-kergetést. Árva várát ugyan nemsokára
15981 XXXI   |                   maga töri magát Ponciustól Pilátusig, hogy egy ilyen eszeveszett
15982 XVIII  |                  tetszett, hogy a hó a szeme pilláira ragad, behúzta magát a faköpönyegbe.
15983 XII    |                      hála, felmagasztaltatás pillanatában jogosulttá lesz ez a „szent”
15984 XXXV   |                      volt, azért az önfeledt pillanatért, amikor az ágyút az apja
15985 XXXI   |               repkedteti az iratrongy libegő pilléit – a halál boszorkánypilléit.~      ~
15986 XXXII  |                Elrepültek azzal a bagolyfejű pillék!~Juliánna kivette a kebléből
15987 VI     |                     északi sarkára, a kettős pillér elé, s a ketterhäuschen
15988 XI     |                    Mert a doktor cynoglossum piluláival nem kell tréfálni. Nincsen
15989 XI     |            pillanatra, hadd adjam be az első piluláját.~Korponayné ráförmedt:~–
15990 XI     |                asszony a gyertya elé tartá a pilulás üveget, s azt látta, hogy
15991 XIII   |              Bevette-e az asszonyság a három pilulát?~Erre a szóra nagyot hökkent
15992 XI     |              kétségtelen. Ha a páciens három pilulától alszik el, akkor aludni
15993 XVI    |                      az időt, hogy egynéhány pimasz fickónak, aki nem tudom
15994 XXXII  |                    gyermek mellé telepedve a pimpimpárévirágos fűbe.~– Jaj, anyókám, itt
15995 V      |                     helyet sanctuariumnak.~A pincebolt előtt van egy tornác, amit
15996 XXIII  |                 napfényről föld alatti sötét pinceboltba lép be. Ránézve ez egy olyan
15997 XXXII  |                    Thököly Imrét föld alatti pinceboltokon keresztül megszökteté, s
15998 XXII   |                  tódult aztán minden ember a pincegádor felé, összeperzselt bekecsprémmel,
15999 XXX    |                   hozta, ahol a boszorkányok pincéje van.~– Bánom is én, akárhonnan
16000 XXVIII |                  lovag előkerült a városháza pincéjéből, már jó világos volt.~Alauda
16001 V      |                     praxisból.~Azért osztá a pincekulcs-előhozató parancsot bíró uram Tacitus
16002 XXII   |                      maga is feltámolygott a pincelépcsőn az udvarra: széttekintett,
16003 V      |                pincébe).~– Feras mihi clavim pincernarum! – parancsol bíró uram az
16004 XXIX   |                  neki abból a borából, ami a pincetokban volt: az igazi tokajiból;
16005 XXIX   |                    induljon Isten hírével. A pincetokot az aszúborokkal hagyják
16006 IV     |              rendreutasítás helyett „bírság” pintekben. Ha most is úgy volna, majd
16007 V      |                 jelentenünk, hogy a „bírság” pinteket nem az apostolok szolgáltatták
16008 V      |                 drága ital; idegenek számára pintje egy arany; de a szenátus
16009 IV     |                    publico bono”) a bírságok pintjei közcélra világítanak.~Boldog
16010 XXI    |                       hogy egyszer-egyszer a pipájából nagyokat húzzanak, meg a
16011 XII    |                      Károlyi Sándort a „nagy pipájú, kevés dohányú” rebellis
16012 XXVI   |                      hasonlóul.~– Nem vagyok pipás! Töröm a lencséteket! Most
16013 XII    |                drótostót, aki a megfordított pipaszárát a szájába dugva, a földön
16014 XXVI   |                      ez? – kérdé Husz apó, a pipát a szája egyik szegletéből
16015 XXVI   |                   kinn ült a tornác alatt és pipázott. Andrássy nagy sietve ment
16016 XXXVIII|                tartozását, amivel egy itteni pipereárusnak csipkefátyoláért adósa maradt,
16017 XXXI   |                    nemcsak a szépséget emelő piperével, hanem az igazaihoz tartozó
16018 XIX    |                     ott ült a tükre előtt, s piperézte magát.~Felszedte a legpompásabb
16019 XIX    |             Fegyvernyugvást. Lehet szalonnát pirítani. A szomszéd házban együtt
16020 XVI    |                   szoktak, hogy mikor érzi a pirongatást, más diskurzushoz kezd;
16021 XXI    |                aranyozás megszűnik rajtuk; a pirosra festett templomkupola kiválik
16022 XXXVI  |                   Hát bizony van is azon mit pirulni? Hisz az egész világ tudta
16023 XXV    |                      A tábornok arca haragra pirult.~– Fecsegett volna előtted
16024 XXXV   |               erőszakolt magára.~– Hát „fiat piscis!” – „Legyen lúd, ha kövér!”
16025 XXXII  |              dobsinai bányájában rézen kívül piskoltot és kényesőt is termelt,
16026 XIII   |                      egy olajmécses, annak a pislogása nem rontja a szendert.~A
16027 XXIX   |                kivilágított ablak vezérfénye pislogott eléjük.~Az a vármegye gátja
16028 XIV    |                    aközben kandi tekintettel pislogva az alvó tündérre, kinek
16029 XXXVII |               gyűlöljétek őt, féljetek tőle, piszkoljátok a nevét. Én szeretem őt,
16030 XXVI   |                 levélben belül! Szitkozódás, piszkolódás, hetvenkedés.~Arra sem tartotta
16031 XVIII  |                    nyugalommal eregetve le a pisztolya sárkányait –, hogy kegyelmetek
16032 XXX    |                    az elveszett holmijára. A pisztolyai is ott voltak a nyeregkápában,
16033 XXIX   |                nyeregkápákat: ott vannak-e a pisztolyok; a kulacsot megtöltötte
16034 XXIX   |                 szügyéig ér a hullám, csak a pisztolyokat őrizte a felázástól.~Mikor
16035 XXXII  |                      a vize, tele fickándozó pisztrángokkal, csak alább került az ércmosók
16036 XXXII  |               völgyben, mint egy ércolvasztó pitvarában. Ilyenkor a gyermekek bizonyosan
16037 X      |                  félhomályban bebotorkázik a pitvarajtón. Ott sincs semmi szolgálattevő
16038 XXXVI  |                     elküldött, nekem a pokol pitvaránál is rettenetesebb helyre,
16039 XXIV   |                     ám, hogy „hányat tojik a pityer”~– Dejsz arra tudom a feleletet!
16040 XVIII  |                      egymás mellé.~Az ég már pitymallani kezdett, a piacon levő férfiak
16041 XXVIII |               elkezdődött a császári seregek pivotja, s azok mindenütt el vannak
16042 XXV    |                    cifrákat a selyemre fehér plajbásszal, s gyügyögtetve oktatta,
16043 XXXV   |              Comburendum.” Felelt rá a vörös plajbász.~„Elégetendő.”~Csak az olyan
16044 VI     |                 Fabriczius, s fogván a vörös plajbászt, keresztet húzott a protocollumon
16045 XXXI   |                      Ez is egyike volt a hét planétának. Eszébe jutott, hogy mennyit
16046 III    |                      Nézzék kegyelmetek: hét planétát hord magával, mint a nap!~–
16047 XXIV   |                  volt a szava, hogy „mortuos plango”.~S erre a harangszóra egyszerre
16048 II     |                     Rholler, Rompauer, Hain, Plasinger, Gráff, Buchwald, Engelhard,
16049 XIV    |                      egyik kezét az alvónak. Platzinger polgár a másikat, a többiek
16050 XXVIII |                    úrnak a drabantok által a platzkommendáns úr kvártélyára vezettetni
16051 XXVI   |                      salva guardiát?~– No, a platzkommendánstől valót. Hát nem adott urambátyámnak
16052 XXXV   |             marasztást, de ebédre a váraljai plébánosnál várnak, s a világ nyelvétől
16053 VII    |                     lángoló szív van kiverve pléhből. Humorisztikus gondolat
16054 XIII   |                   jobban, hátha felmászott a pléhtető alá?~– Biz az se égen, se
16055 XXVI   |                   tehet kegyelmed a császári plenipotentiájával. De ha a császár meg talál
16056 XLII   |                      szót meghallja „capitis plexio” („fejvesztés”)? – Ekkor
16057 VI     |                    Absolon elkezdte titokban pocsékul pazarolni. Lakoma, dínomdánom
16058 XXIX   |                      annak a visszfényétől a pocséták országa bíborpiros színben
16059 XXX    |                csípte a légy, belefeküdtek a pocsolyába, csak az orruk látszott
16060 XVI    |                      mentünk a vacsorához. A poculatio eltartott éjfélig, elmondhatom
16061 IV     |                      sarkukra a hatalmaskodó podesta ellen, aki úgy viseli magát,
16062 IX     |                     tábornok csak a bajuszát pödörgeté némán.~– És mivelhogy én
16063 XII    |                     Andrássy; bajusza hegyét pödörgetve.~Pedig az a nóta elég dallamos
16064 XXIX   |                      fekete hajjal, karikára pödört bajusszal, lobogó ingujjakkal,
16065 IV     |                   pint bort.~De Hortis egyet pödrött a három szál bajuszkáján,
16066 XXIX   |                     legény kétfelé törülte a pörge bajszát.~– Jobb szeretném,
16067 XVIII  |                    már ezalatt lármázva.~Dob pörgött, trombita recsegett, harang
16068 XIII   |                  képének, hogy majd a szemét pörkölte ki vele. Annak úgy kellett
16069 XXVII  |            megkegyelmezetteknek, természetes pörlekedő ellenfeleink, nemhogy pártfogóink
16070 XLII   |                     Valamennyi dob elkezdett pörögni a téren, „Fiacskám! Jövök
16071 XIII   |                   Magamat átkoztam; Istennel pöröltem; ördöggel alkudtam; embereknek
16072 I      |                   megérteni nehéz. Bevégzett pörriratok tanúskodnak a történetről,
16073 XXX    |              versekkel, amiket valami falusi poéta esztergált.~A lovag bámultában
16074 XXVIII |                      ornata syntaxisnak és a poétai hasonlatoknak, nemkülönben
16075 XXIX   |                     Ennél szebb idillt már a poéták sem tudnának kigondolni.
16076 XXII   |                          Hogy olyan fekete a pofád!~– Pedig mindennap királynévízzel
16077 XXIX   |                      hátra mered fordítani a pofádat hozzám. – Most fordulj és
16078 XXII   |                    lehetett hajdan iszonyúbb pofája, mint e minden tűztől lángoló
16079 XXIX   |                kerülhetett egy ilyen rücskös pofájú, bibircsós orrú vén salabakterhez
16080 XXXII  |               ragyogó szemek, amik a duzzadt pofáktól folyvást nevetésre álltak,
16081 XV     |                 álljon.~– Csupa korom lett a pofám a puskaportól! Templomba
16082 XI     |                     Itt van, bregyó! Vedelj! Pofázz!~S bedugta a ketrec rácsain
16083 XXXVI  |                  kiálthatja a vivátot arra a pofonra, amit Andrássy István adott
16084 XXXVI  |                    azt mondja neki: „Adj egy pofont, de csattanóst!” – Azt meg
16085 XI     |                   annak a süteménynek, ami a pogácsák újra összegyúrt tésztamaradékából
16086 X      |                 kiszedte a tepsiből a kisült pogácsákat, tányérra kirakta; egypárnak
16087 X      |                öntötte, nádmézet aprózott; a pogácsákból piramist rakott egy tányérkába,
16088 X      |               tojássárgája, kenje meg vele a pogácsáknak a hátát; ha meglesz, tegye
16089 X      |                     tepsit, ami már tele van pogácsával. Ha kisül, maga is kap belőle
16090 VIII   |                     óráig a szabadba kitéve! Pogánynak is sok volna!~– Amit mondtam,
16091 XXXVIII|                    meg kell állnia, a postás pogányul fújja a trombitát, hogy
16092 XXX    |                    hogy ágyútelep, lovasság, poggyászszekér mind átkelhetett rajta.
16093 XXVIII |                    segít magán: rekvirálja a poggyászszekerek fogatait.~Tehát itt valami
16094 V      |                   egyenként a patrícius urak poharába. Amit húzás közben torkára
16095 XLI    |                      mulatótárs, aki ivott a poharadból, s aztán elhajította.~Mikor
16096 XXXVI  |           Korponaynénak.~Azzal felkapott egy poharat az asztalról, azt mondá:~–
16097 XXVIII |                      addig, amíg a kibékülés poharát együtt meg nem isszuk. Úgysem
16098 XXVI   |                   azzal a hírrel lepte meg a poharazókat, hogy a kakas-lomnici út
16099 V      |                  hanem kézben tartják, míg a pohárban van, s a világosság felé
16100 XL     |                     mindennap – inni abból a pohárból, amiből már más valaki ivott! –
16101 XXXIII |                      a toronyszobának vastag pohárfenék üvegekből készült teteje
16102 XXX    |             aggodalom nagyon jó asztalnok és pohárnok, úgy jól tudja tartani az
16103 XI     |                   nádmézet. Ott lesz talán a pohárszékben!~Jól sejtette, ott volt
16104 XXXII  |                    azok úgy lógtak le hosszú pókfonalaikon a fákról. Juliánna arra
16105 XXIX   |                valahonnan a padlásról valami pókhálós szerszámot, ami aligha a
16106 XXXII  |             fenyőszálak nyúlnak ki egyenest, póklábforma gyökereikkel megkapaszkodva
16107 XIX    |                    átkozzák, hogy kínálják a poklok bosszúálló szellemének.~
16108 XXXII  |                      labanc vezér szállt alá poklokra.~De hogy mennyire erős szíve
16109 XL     |                     feladatért, ha küldik, a pokolba is elmenjen mindegyik.~Ez
16110 XII    |                    alvó éjszakát; a vészláng pokolfénnyel árasztja el a termet, bezúzva
16111 XL     |                   pedig nagyon hasonlított a pokolhoz.~Egy olyan szigorú, büszke
16112 XXII   |             lobogtatott.~Krampampuli annak a pokolitalnak a neve. Fügét, mazsolát,
16113 XXXV   |                     szentet, aki saját keble pokolrémei ellen invocáljon.~De ennek
16114 XXXIII |                   lábad! Kiontom a véred! Te pokolvirága! Te Jézabel! Te Gomeril!
16115 XXIV   |                     Miklós rátakarta a cifra pokrócot, amit az lerugdalt magáról,
16116 XXXV   |                  szokások. Nincs az a fényes polc, amiért ezt a könyv dohától
16117 XXXI   |              lehetett, hogy az a legmagasabb polcon álló magyar főúr, a Pálffy
16118 XVII   |                    tart megszállva, aminek a polgárai maguk is harcedzett férfiak,
16119 II     |                     sójaposztóból gereznák a polgárasszonyoknak; tarka selyemmel hímzett
16120 XV     |                      feladata volt.~A városi polgárcéhek, amint azt látták, hogy
16121 XVIII  |                kongott mindenfelé. Kuruc- és polgárcsapatok tódultak a mellékutcákból
16122 III    |                   patrícius nem kuszpitolhat polgárdolmányt; s ez igen jól van: aki
16123 XX     |           felállított kuruc lovasságnak és a polgárhadnak.~És akkor az történt meg,
16124 VII    |                    ideje alatt; mikor minden polgárházhoz katonákat szállásolának
16125 XVIII  |              fellármázta a kuruc őrséget s a polgárkatonaságot.~      ~Juliánna kétfelé
16126 XXVII  |                  tesz vele, mint a kézsmárki polgármesterrel, Krayval tett Heister, hogy
16127 IV     |                      városi kamarás, főrendű polgárnemes, a lengyel király főszállítmányosa;
16128 XII    |                 megbüntetni.~– Jól teszik. A polgárnőknek vigyázni kell az erkölcsükre.
16129 VI     |                     Sylvester”-rel gratuláló polgárokat. Lenn a piacon, amint az
16130 XIII   |                 szobákat.~Azzal Fabriczius a polgárőröket maga mellé véve, rendre
16131 XIX    |               kenyértörésre kerül a dolog. A polgárőrségnek is nagy része kész a békekötésre;
16132 XVI    |                    kedve erre a hirdetésre a polgárságnak, hogy egyben megszűnt minden
16133 V      |                     végig a határozatot váró polgárságon, s nem ingadozó léptekkel
16134 VI     |                kocsmák bezárassanak, s amely polgárt az őrjárat az utcán lámpás
16135 IX     |                    álljanak nálam, ne is egy polgártársamnál, akinek a szíve talán érzékeny,