bold = Main text
      Fezejet                                               grey = Comment text

16136 XXX    |                   volt Andernach lovagnak, a politikai helyzettel való ismeretsége
16137 VII(1) |                      Richter! hie leig ech 4 Poltroken Kloggeld, seht mein Jan!
16138 VII(1) |                     bíróhoz s leteszi a négy poltura panaszdíjat s elmondja dolgát.
16139 XXIV   |                      te. Vannak ilyen vastag polturák, amiket kétfelé lehet srófolni,
16140 XLII   |                     a hazaszeretetnek is két pólusa van.~– Küldjön kegyelmességed
16141 IV     |                     tehetségét. Tán csak nem pólyáltatja magát nyers húsba ez az
16142 XXXIV  |                     asszonynak itt, csak úri pompa, fényűzés, dúskálkodás gyönyörködtetné
16143 VI     |               kiosztatik; s hogy a vendégség pompájának is meg legyen adva a módja,
16144 IV     |               kathedraléjukkal, mert annak a pompáját nemcsak a művészi remekelés
16145 XXI    |                   valamennyit. Minden világi pompáról, gyönyörűségről lemondott,
16146 XXXI   |                   legyen kettő.~A madárember pompásan tud fecsegni, jó tanítója
16147 XXIII  |                   dicsőséget, az uraságot, a pompát keresik, magukra raknák
16148 XXI    |                István korában is e termekben pompázott; csak a gyönyörű majolikakemencék
16149 XXXI   |                 teremtés még maga töri magát Ponciustól Pilátusig, hogy egy ilyen
16150 XXXV   |         vörösplajbászoztatott, hogy „ad acta ponendum”.2~Majd meg jött egy ilyen
16151 XXXI   |                    hasonló kuruc ezredessel, Pongráczcal, Ocskay Lászlónak hajdani
16152 XVI    |                     hiszi, hogy annak minden pontja elfogadhatatlan, s amíg
16153 XVI    |                   megtudva azt, hogy az alku pontjait Czelder Orbán vitte át a
16154 XXXI   |                      békeszövetségnek arra a pontjára, mely teljes bocsánatot
16155 XVI    |               Tágultak a keblek.)~– Csak egy pontnál akadt fenn. A Lőcse város
16156 IV     |                     jegyzőnek. – Tessék csak pontonként rekapitulálni azt a költséglajstromot.~
16157 XVI    |                    momentumban, s lábtókkal, pontonokkal jöttek éjjeli rohamra a
16158 XVI    |             kárörvendően.~– „Csupán csak egy pontot vagyok hajlandó elfogadni
16159 XXXI   |               igazságom a lőcsei kapituláció pontozataiba van foglalva, amiket bátor
16160 XXXI   |           jogosultsága a szathmári békekötés pontozatain nyugszik.~Ez pedig olyan
16161 XVI    |                      mindjárt hozzákezdett a pontozatok tárgyalásához. Disputáltunk
16162 XXXVI  |               egypárt abból a szép karminnal pontozott grünspanzöld gyümölcsből.~–
16163 XVI    |              jobbra-balra; ő végre is minden pontra azt mondta, hogy „No, majd
16164 XLI    |                  kapitány felemelte a szekér ponyvaernyőjének leffentyűjét, s meglátva
16165 XXVI   |                 négylovas hintó jön vágtatva Poprád felé. A hintó karmazsinpiros.~
16166 XXVI   |               hintóvasaláshoz?~Ekkora sértés Poprádnak!~– Van! – felelt Husz apó,
16167 XXXVI  |                      mögött maradt: elérte a Poprádot, s ott megállt a szekerével
16168 I      |                     Mért nem siet föld anyja porával porként ölelkezni? Kire
16169 XX     |                  földhöz vert virágcserepek, porcelán tálak között csak úgy rúgta
16170 X      |                       se a kisujjadat, semmi porcikádat.~S egyik kezét a másik után
16171 XXIX   |                  szekérdöcögéstől szétrázott porcikáit.~Még mindig nem érte utol
16172 XXX    |                rozstábla szélében kaszál egy pőrére vetkőzött, nagy szál férfi.
16173 XLI    |           sisaktaréjokat is kivehette az úti porfellegből. Üldözik!~– Megállj! – kiálta
16174 XXXII  |                   nyúzza meg a kecskét, hogy porhanyóbb legyen a húsa!” – A kecske
16175 I      |                      siet föld anyja porával porként ölelkezni? Kire vigyáz itt
16176 XXIII  |                    az ajtaja az enyém.~– Hát porkolábom vagy?~– Az vagyok. Te mondád.
16177 XXI    |                hagyott egész uradalmában egy pórkunyhót se látogatatlan; hogy szóra
16178 XIX    |                     négyezer császári harcos pórladozó csontja hirdeti, míg a világ
16179 XLII   |                   nem hagy nyugodni még alvó porodban sem.~Juliánna meg volt rendülve
16180 XXX    |                   keresztelni viszi, a maguk porontyát odaváltják a selyemtakaró
16181 XXI    |             nyomorultjait, s az árván maradt porontyokat, akiknek az apja valahol
16182 XXII   |              ügyeteket franciához, bajorhoz, poroszhoz, svédhez, lengyelhez, törökhöz!
16183 XXX    |             visszatérhet.~A szekértömeg közt poroszkál előre, meg-megakadva, a
16184 XXXII  |                 eltöltött éjszakák, amiken a poroszlók jövetelét lesték, akik az
16185 X      |                  énekelni az ablakban, aki a porozóruhát kiverte.~– Hát az a fehércseléd
16186 XIX    |                      a markát azzal a fekete porral.~Ha valakinek azt mondták
16187 XXXII  |                azoknak az üzeneteit hordta a portához, folyvást két pallos között
16188 XXXV   |                   alakban sem bocsátott be a portán fehérszemélyt hatvan esztendőn
16189 XXVIII |            katonatisztet így compromittál; a porteépée becsületét fenn kell tartani
16190 XXXI   |                      tett ez a kicsi, gyönge portéka a kegyelmedhez való szeretetből,
16191 XXXV   |              szeretett. Aztán értette a maga portékáját. Tudta, hogy mi az igazi
16192 XXVI   |                 Micsoda négy garast?~– Hát a portó. Micsoda négy garast? Azt
16193 X      |              fehérszemély kihajol rajta, s a portörülgető ruhát kirázza. Úgy is lehetne
16194 XXXI   |                  harci dulakodás után is, ha portól be van lepve, még a tivornya
16195 XII    |                     Tán az uram jön vissza a portyázásból.~– Jön a gutából! Messze
16196 XXXIII |                leveleket, amiket ha a labanc portyázók megkapnak nálad, egy fokkal
16197 XXXII  |                    erdők útjain éjjel-nappal portyáztak, azért az öreg Ghéczy Zsigmondnak
16198 XLII   |              aláírásról még le sem hullott a porzó. Csak a dátum hiányzott
16199 XXX    |                 ennek a történetnek, s aztán porzót hintenek rá.~Nincs fegyverlerakásról
16200 XVI    |                      a huszonnégy kalamáris, porzótartó táncolt bele.~– Jajh! Igazság! –
16201 XXIII  |                       jó urát.~Végül jön egy post scriptum is.~Nem hallgathatja
16202 XXIII  |                      azt egy jól megfizetett posta által elküldé Lőcsére.~Azok
16203 XXVIII |                      a Szepességen, s minden postaállomásnál magammal viszek minden rendelkezés
16204 XI     |                    ne tudakolnák, nem volt-e postagalamb? Én mindent kockára teszek!
16205 XXVI   |                     a város túlsó végén levő postaházat felkeresni.~Semmi kétsége
16206 XXVIII |                   állomáson meglepte, hogy a postaházból minden lovat elvittek előle,
16207 XXVI   |            bölcsesség anyja!”~Mire azonban a postaházig ért, már akkor nem volt
16208 XXVI   |                     számára, a magyarországi postáknál pedig az a jelmondás, hogy „
16209 XXXVIII|                      almás szekérre delegált postalegény ugyanis, miután az ostornyelét
16210 XXVIII |                    semmit az a fogás, hogy a postalovakat mind kiárendálják; mert
16211 XXVI   |                     Alighanem lesz – szólt a postamester, s bürokratai pedántériával
16212 XXVI   |                     stafétát utasításokkal a postamesterekhez, egy másik magas utazó kellő
16213 XXVI   |                 dörmögé Andrássy, s bement a postamesterhez.~Az pedig már valóságos
16214 XXVI   |                      város túlsó végén fekvő postamesteri házhoz hajtatott. Ott természetesen
16215 XXVIII |                      eléje, s a gänserndorfi postának valamennyi lovát felfogadom
16216 XXXVIII|            postaszekérnek meg kell állnia, a postás pogányul fújja a trombitát,
16217 XXVI   |                     generalis. Már a tizedik postastáció van rajta. Ugyan keresték
16218 XXXVIII|          trombitafúvással jön szembe reá egy postaszekér, amit tizenkét dragonyos
16219 XXXVIII|              keresztbe állították az úton. A postaszekérnek meg kell állnia, a postás
16220 XXXVIII|                   szekeret elhajtja az egyik postaszolga, aki kerékkötni van itt.~–
16221 XXV    |                     más része Szathmárból. A postaút Bécsnek a Szepességen keresztül
16222 XXXI   |                      generálishoz, küldje el postával; én sem kegyelmességednek,
16223 III    |               cipőkben, amik ezenfelül meleg poszter mamuszokba voltak dugva.
16224 XIII   |             visszatérhetett a maga kirendelt posztjára, Wencezlauz veretése mellett.~
16225 XXX    |                     kifosztott, az elrablott posztót kiosztotta a szegényparasztok
16226 XXIV   |                    aqua vitaek, sem az aurum potabilek, sem az oleum philosophicumok,
16227 V      |               harmadfél akót tartalmaz. Nagy potentát az, aki ilyen nagy darabban
16228 XXII   |                     Kiben bíztok még? Melyik potentátban? – Elkötöttétek az ügyeteket
16229 XXI    |                lelkére kötve, hogy semmiféle potentátnak a várat ki ne adja, azt
16230 XL     |                    hogy megsüvegelje az apró potentátokat, akik az útjába akadnak,
16231 XX     |                     kopogó, közben egyenesen potyogatott ütésekkel.~– Mi az? – kérdé
16232 XX     |                   labanc muskétás; az menten pozdorjává lett törve. Korponay erre
16233 IV     |                      azonban mégis az utolsó pozícióban olyan furcsa számarányok
16234 XXXI   |                  hasznára. Kegyelmednek nagy pozíciója van az érdemek könyvében
16235 XXX    |                 kaszált rendének. Hát azok a póznák ott a közepén minden sornak
16236 XXXI   |                     a feje tűzve egy hosszít póznára. Erős szél fújt, a fej köszöngetve
16237 XXII   |                   barátok, a ciszterciták és praemonstratensisek ellen, mivelhogy ezek voltak
16238 XXXVIII|                   egészséges emberek számára praescribálnak.~S a vendégség, amit a doktor
16239 XXXVI  |                     maradt. Lehetett Gömörbe praesidiálisokat is küldeni, úgysem fogadta
16240 XXXV   |               sietett fel Bécsbe, homagiumát praestálni – a kancellár kegyelmedet
16241 XXXI   |         átszármaztatva, mikor őexcellenciája Prágába áttette lakását. Tehát itt
16242 XV     |                    öreg –, hogy ez kicsinált praktika volt tőle. A mai nap nagy
16243 XIX    |                      De felcsúfolom az egész praktikádat. Nem csinálsz fiadból nagyságos
16244 VI     |                vívott falai alól. Ekkor minő praktikához folyamodott az árulás? A
16245 XV     |                     Ismerem én már az ő nagy praktikáját!~A templomajtóban üdvözlé
16246 XVIII  |                 csapást amaz asszonv odafenn praktikálta ki. Az ő munkája volt ez!~
16247 XIX    |                    szomszéd házba. Ezt azóta praktikálták oda, amióta a két szomszéd
16248 IV     |                      fejét és leült. Ez igen praktikus módja volt az ellenzéki
16249 V      |                      kidűl, addig beleokul a praxisból.~Azért osztá a pincekulcs-előhozató
16250 XIV    |                     beleírja ólma hegyével a praxist: „Contra soporem artemisialem: –
16251 XXXI   |                     Addig várhat kegyelmed a preatensióival.~– Bocsánatot kérek, de
16252 XVI    |                  spectabiles! Bonas vesperas precor!”~Ez pedig olyan ismeretes
16253 XXV    |                 társaságot hagyta osztozni a prédán.~Amint benyitott a harmadik
16254 XII    |                     és Rüdiger arcképei kész prédául szolgáltak a démoni gunyorú
16255 XXXVI  |                   hajdani kedvesének erényes prédiációkat tart. – Most ilyen az uralkodó
16256 XV     |                    vége is volt ezzel a szép prédikációnak.~Az imádság alatt Alauda
16257 IV     |                 régen, hogy a lutheránus pap prédikáljon a templomukban, még csak
16258 XV     |                    kellett menni a katedrába prédikálni.~Ámde ez a katedra is művészileg
16259 XXI    |                      várában. Úrnapján sorba prédikáltak a templomban. Az egyik elhagyta,
16260 XXI    |                       A pápista a lutheránus prédikátor beszédét, s a kálvinista
16261 XXXIV  |                      cimboráját Józsa István prédikátor-kapitányt áruló átszökése után azon
16262 XXXII  |                Ghéczy családnak, mely az ősi predikátumos birtokot, Garamszeget bírta.
16263 X      |                    kocsis, aki lovamról, s a prefektus, aki a fiacskámról gondoskodik;
16264 II     |                utánozni a külföldön. A drága prémek halommal állnak a kis szekereken;
16265 XII    |                 tarka virágú, fekete rókával prémezett, damaszt kaftánba bújt bele,
16266 XXIV   |        lépcsőajtajánál szemben találkozott a préposttal.~– Quid novi? – kérdé tőle.~–
16267 XII    |                    mea~A dolog nem egészen a prescribálás szerint történt; de a cél
16268 XXX    |                     szurtosan, mint staféta, prezentálhatja magát valaki a nádornál,
16269 XXVI   |                      előtt glédába állnak és prezentálnak.~      ~Ezen napnak az estéjén
16270 XXXI   |                    hogy oly soká késik magát prezentálni. Akkor aztán az édeskedvesnek
16271 XVIII  |                 olvasni kezdé: „Nos Josephus primus, divina favente Clementia,
16272 III    |                 panyókának viselik a mentét. Principiis obsta!~Ezenben egymás után
16273 XXXIV  |             ismeritek a logikát, ismeritek a princípiumokat. Tudjátok, hogy mi az „in
16274 XXVIII |                    én körülmetélem a kendtek privilégiumát.~– Akkor meg éppen pogányok
16275 XXXIII |                     nem ázom meg.~(Gyöngyösi privilégiumnak hívták valaha azt a köpönyeget,
16276 XXXIII |                       Felveszem a „gyöngyösi privilégiumot”, nem ázom meg.~(Gyöngyösi
16277 XXVIII |                   élces, uram!~– Arra nekünk privilégiumunk van, lőcseieknek, Lengyel
16278 XXIV   |                   azt hitték (tán a könnyeik prizmáin keresztül), hogy az arc
16279       |                    hogy az utolsó órák nehéz próbájában megőrizze az imádott asszonyát
16280 XXXV   |                 remélnek valamit. Csak azzal próbálgatom magamon, hogy élek-e még,
16281 XXVIII |               elősegítsék, feltartóztatni ne próbálják.~Alauda uram elővette a
16282 IV     |                suttogás, félrekacsingatás.~– Próbáljuk meg előbb „in anima vili”:
16283 XVI    |                      spanyolcsizmákkal! Hadd próbálom fel, a lábamra illenek-e?~
16284 XXXIV  |                 fogadni, kivált aki ily erős próbát kiállt, miként ez.~Az öreg
16285 XIV    |                 oscula mariti. – Specificum. Probatum est.”~– Urak! Úgy hiszem,
16286 XVII(1)|                alagút egy része; a jelenlegi Probsztner-kertbe nyílik a bejárata, magam
16287 VII    |                     pedig piros.~(Jelenleg a Probsztner-kertet díszíti e történelmi emlék,
16288 XXVIII |                    hoz magával. Akkor azután processzióval kísérték végig a városon –
16289 XXXI   |                     más asszonyok is szoktak produkálni, az az ő virtusuk.~Most
16290 XI     |                     csak kandírozott alakban produkálták, mint sárgacukrot.~– Hát
16291 XIV    |                  uram. Physicum experimentum produkáltatik, electrica machinával contra
16292 XV     |                  himnusszal, hanem egy egész profán dalnak a melódiájával szakítá
16293 XVI    |                     nem várom be, hogy Illés próféta szekerén vigyenek fel a
16294 XXV    |                    egy egész valláspolitikai programot fejtett ki, amiben a hitetlen
16295 IV     |                  Mégis ellene mondok ennek a projectumnak. Nem a roppant nagy summa
16296 XXXIV  |                      ítéletet mondjanak ki – prókátor közbejötte nélkül, odafurakodott
16297 XXXII  |                    az országból, mintha soha proklamációt nem adott volna ki; hát
16298 XVI    |                   kínokat álltam ki azalatt. Prométheusznál is kutyábban éreztem magam.
16299 XXXV   |                      causa perditae patriae. Proponit neoaquisticam.”3~„Comburendum.”
16300 XXXI   |                  része odaveszett, nevüket a proscriptionalis táblákra írták fel, s gyalázattal
16301 XXVIII |            secundáltak neki.~Alauda úr egész prosopopoeiával nekifohászkodott a maga
16302 XXXII  |                   átkarolta annak a nyakát – protekcióból.~
16303 XX     |                   megtutulta! Testáltak? Hát protestáljunk! A kardjaink ám nem váltak
16304 XXVIII |                 azoknak, hát az ellen jöttek protestálni, minthogy az őrá van bízva.
16305 XXVIII |                    csak most kaptak vissza a protestánsoktól; az a híre, hogy a békekötéskor
16306 V      |           protonotarius uram a határozatot a protocollumba beírja, addig őt magára
16307 VI     |                plajbászt, keresztet húzott a protocollumon végig, egyik szegletétől
16308 V      |                  kifaragva. Ez már a „divina providentia”, ősöktől hátrahagyott ereklye.
16309 XI     |                  jövök. Scientia juvat: Deus providet.~Ezzel a doktor, re optime
16310 XXVII  |                   szív, hogy abban annyiféle provincia elfér, s amint a glóbus
16311 XI     |                   által is azért lett erre a provinciára kiszemelve, mert XIV. Lajos
16312 XL     |                      zavarta meg más, csak a prózai gondok. Korponay birtoka
16313 IV     |                 hangzott fel közben a hangos prüsszenés, orrfúvás; sorba járván
16314 XI     |                      Ha a páciens sírni vagy prüsszenteni tud, jó a krízis.~A sírásra
16315 XI     |                      ez a remedium. No meg a prüsszentés. Ha a páciens sírni vagy
16316 XIII   |                   szippanatot, megvárta, míg prüszköl tőle, amitől az agy megtisztul,
16317 XIII   |                Felnyitá az egyik ablakot.~– „Pszt” – szisszentett, jelt adva.~
16318 IV     |                bevégezte után mindjárt („pro publico bono”) a bírságok pintjei
16319 XV     |        legnyomorultabb vétkező).~– Ez Thurzó püspöknek az alakja – magyarázza Alauda
16320 XV     |                         Egyébiránt a nyitrai püspökség sem jár többé ezzel a beneficiummal.~–
16321 XXXI   |                      nagyokat üt, hogy annak puffanását Göncig is meghallani. Erről
16322 XXXIV  |                     megfogta a bíró vállán a puffos bányászmándlit, a másikkal
16323 XIX    |                kezelés van bízva, naphosszat pufogathat az ágyúval anélkül, hogy
16324 XIII   |              elevenjeikbe, csak a bivalybőrt pufogatta hatalmas ütésekkel, azoknak
16325 XXXI   |                     tollak, a padlót vastag, puha szőnyeg fedi, a bútorzatról
16326 XXXII  |                    olyan fekete lett, mint a pukovai posztó.~Ettől a villámcsapástól
16327 XXX    |               gyűlésteremben Pálffy titkára, Pulay János előtt; akik eddigi
16328 IV     |                 emelve, melyre ez van írva:~„Pulchritudo est civitatis Concordia.” (
16329 XIII   |            gyorsasággal belezárta a leányt a pulideresbe, felhúzta a lábára a sarkantyús
16330 XV     |                püspöki ornátus. Az a két kis pulya, aki a palástjába búvik,
16331 XLII   |                      mondhatja: „Szegény kis pulyácskám! Szegény kis árvácskám;
16332 XVI    |                  magyar ruhákba.~– Hát a kis pulyánk hol van? – kérdé egyszer
16333 XXXIII |                   mégis csak szereti!~– Nem, pulykácskám, tégedet itt hagylak zálogban
16334 XXXI   |          kapitulációról, aminek a marginalis punctatiói kegyelmedre nézve olyan
16335 XV     |                 előléptetést; nem in utroque puncto ugyan; de ő maga rászolgált,
16336 XIII   |                    állkapocs leereszkedve, a pupillák felfelé fordulva, a lélegzetvétel
16337 XXIV   |             sculptile: verba sacerdotis sunt pura mendacia. Fui quandocumqae
16338 XI     |                      baj. A könnyhullatás is purgatio. Tisztul vele az ember.
16339 XVI    |                 haragjába, azt őelőtte semmi purgatórium tisztára nem égeti, még
16340 XXVI   |                     a kitűnő konyhájukról, a puritán becsületességükről és a
16341 XVIII  |             muskétások ugyancsak dolgoztak a puskaagyaikkal a becsukott ajtón.~– De
16342 XXXII  |                      gubája alól kikandikáló puskacső éppen nem tartozik a bányászok
16343 XVIII  |                      hogy a visszacsörömpölő puskacsövek majd a fogát verik ki a
16344 XVIII  |                Tizenkét katona néz ide be (a puskacsövén végig).~– Eh! – szól fitymálón
16345 XXVI   |                   tábornokkal.~– Vedd csak a puskádat, vezesd ezt a vendég urat
16346 XXI    |             szakállas ágyúk, a kétfogasok, a puskaforma kartácsszórók és tüzeskéve-hajító
16347 XVIII  |                   muskétások sisaktaréjai és puskái megvillantak: Andrássy egy
16348 XXIV   |               egyszerre mindkét kézre kapott puskáikkal tisztelegtek előtte.~Ekkor
16349 XXVIII |                      muttedlije; a kerékagya puskájának megtágult az egzergaziája…~–
16350 XIII   |                     harangokat félreverik, a puskák ropognak, hogy akkor bizonyságot
16351 XXX    |                utoljára lövik ki az ágyúkat, puskákat, salve gyanánt az eltemetett
16352 XVI    |                  alássan, hogy mind megvan a puskapor.~Erre a szóra az impertinens
16353 XX     |                 bámulta, hogy „sül meg” az ő puskapora a tűzben.~– Mi az? – kérdé
16354 XVI    |                  fejébe vesz, képes játszani puskaporral, szerelemmel, becsülettel,
16355 XV     |                   Csupa korom lett a pofám a puskaportól! Templomba így nem mehetek.~
16356 XII    |                      kiabálás közé nemsokára puskaropogás vegyül. A falakon csakugyan
16357 XIII   |                    nem lép az ágyából, míg a puskaropogást hallja, hanem a paplanát
16358 XVI    |               mindenünnen megszólal a ropogó puskatűz, hallom az ostromzajt: Lőcse
16359 XXXII  |                      tornácajtóból elkezd rá puskázni.~Kitelik az attól, amilyen
16360 XXII   |                      az igazságtalannak, s a pusztába kergeti az igazságost.~–
16361 II     |            rablótörzseik ellen védelmezzék a pusztában, mint a hajdemákok harambasáival,
16362 XXXIV  |                   innen-onnan az erdőkből, a pusztákról, a Fehér-hegyekből, az Ecsedi-lápból,
16363 XXVIII |                     a hadjárat alatt okozott pusztításokat összeírja és kifizesse;
16364 XXII   |                   tatár haddal egyesülve sok pusztítást követett el a császár tartományában.~
16365 X      |                    minden haszontalan kenyér pusztítónak ki kell takarodni a városból,
16366 XXXVI  |                termett ahol az idei fagy nem pusztított, annálfogva igen kelendő
16367 XIII   |                       Szodoma és Gomora tüze pusztítsa el az egész várostokat!
16368 XVIII  |             Gördüljön le a feje miatta!~Azok pusztítsák el, akiket legjobban szeret!~
16369 XXIV   |                     a mi hazánkat, az édest; pusztítsd el minden ellenségeit, most
16370 XXIII  |                    van mit osztogatni; de ha pusztulásnak indul, ha nem adhat semmit,
16371 XXXIV  |                   sötét végtelenbe, mint egy pyramid oldala, óriásoknak való
16372 XXI    |                  legelső így szól:~– „Reges, pyramidum Egypti conditores absorsbsit
16373 XXX    |                  dámától hideg ábrázattal:~– Qu’est que cela? C’est drôle!~–
16374 XXIV   |                      sunt pura mendacia. Fui quandocumqae ipse unus ex illis.~Ezzel
16375 IV     |                      lészen – harsogtatá, re quasi benc gesta, Alauda uram –,
16376 XXX    |                   hideg ábrázattal:~– Qu’est que cela? C’est drôle!~– Pokolra
16377 XVI    |                    sed bene habitavimus, ego quidem ter vomui”; azután következett
16378 XXIV   |                       azért az abból készült quinta essentia meggyógyítja a
16379 XXVIII |                  késett, még egy kis félórai ráadás nem a világ; a kocsija úgysincs
16380 XXIX   |             köszönettel, hogy ötven aranyért ráadásba még lószerszámot is kapott.~
16381 XXXIII |                      magát, valahogy elvégre ráakad arra a donjon forma kerek
16382 XIX    |                  tűznél.~Hát ezek bizonyosan ráakadtak odalenn az alagútban erre
16383 XII    |                     fűzött kulcsot. S azokat ráakasztja az óramű egyik súlykoloncára.~
16384 XXXI   |                     éjjeli órát siettettem a ráakasztott kulcsokkal? Emlékezel-e
16385 XIII   |                    derekára kötötte az övet, ráakasztotta a görbe kardot. Aztán szétfonta
16386 XLI    |            fuvarosnak. Ettől a perctől fogva rab volt.~
16387 XXIV   |                fölnyitá a szemeit e szóra, s rábámult nagy sötét szemeivel a gyermekre.
16388 XXXIII |                  lángoszlop rettentő csapása rabbá tette minden érzékeit. Mikor
16389 IX     |                   nincs zárva az ajtó, s még rábeszélhessen, hogy elfeledjek minden
16390 XXVII  |                jobbjával egész országunkat a rabiga alól. Kegyelmed nem akarhat
16391 XXVII  |                     miránk a bal kezével más rabigát tenni. Kegyelmed tudja,
16392 XXV    |                   volt, de azért mégsem volt rábírható, hogy valami hozzá intézett
16393 XXXVIII|                      hogy azzal beszéljen, s rábírja, hogy pakoltassa fel magát,
16394 XXXV   |                     még azt is szeretnék, ha rábírná, hogy valósággal az ő szolgálatukba
16395 XL     |                     Korponay úgy tett, ahogy rábízatott.~Az a hír Rákóczi visszatértéről
16396 XV     |                       A felügyelést most már rábízhatta Bankós Balázs ezredes kapitányra,
16397 X      |                 teremtése az Istennek, akire rábíznám. Tudod, hogy ez az életem!
16398 XLII   |                  Semmi vétséget nem lehetett rábizonyítani. Bűne az volt, hogy hazudott,
16399 XXXIV  |                   jégfal párkányára, egészen rábízta magát a kötelet tartó kézre.~
16400 IX     |                     hogy minő kiküldetés van rábízva? A feladat elég fényes arra,
16401 XII    |                       Ezzel csakugyan egymás rabjaivá lettek téve mind a ketten.
16402 XXX    |                         No, hát azét a híres rablóét, a Pintye Gregorét, ami
16403 XXIX   |                  minden fordulónál megállt a rablóhős kepe előtt fejcsóválva: „
16404 XLII   |                    az ország megrontóinak, a rablóknak, gyújtogatóknak, mint a
16405 II     |                    egyezségük van, hogy őket rablótörzseik ellen védelmezzék a pusztában,
16406 XXIX   |                  Gregor képmása, a hírhedett rablóvezéré. Ez volt a legtarkább színekkel
16407 VI     |                   gázolni.~A tanácsurak mind rábólinták a fejeikkel, hogy a biz
16408 XXIX   |                     útja? – dörmögé az öreg, rábólintva a fejével, mintha helyeslését
16409 XXX    |                Pintye Gregor.~Életében sokat rabolt ez a hírhedett haramiavezér,
16410 XIII   |                    otthagyott lakomaasztalát rabolta meg érte.~– Válogass benne;
16411 XL     |                  vármegyéket. Ha megéheztek, raboltak, sohasem mást, csak ennivalót.~
16412 XXII   |                     arra áldozta, hogy török rabságba jutott magyar foglyokat
16413 XXIII  |             megerősíték. Hóhérpallost a futó rabszolgahadnak! Addig nem fog győzni a
16414 XXXI   |                      összetalálkozik, menten rabszolgájává tesz, s nincs előtte sem
16415 XXIII  |                     gyermekeidet csúszómászó rabszolgáknak neveled, azért, hogy az
16416 XII    |                    fölé aranyfonállal áttört rácinget öltött magára; ahhoz török
16417 XIV    |                   lovagnak.~– Hát ti infámis rackerek! Amíg én a várostokat védem,
16418 XIII   |                  zárva a háta mögött ajtó és rács.~A félig nyitott ajtókat
16419 XX     |        kárpitzsinórral odakötötték az erkély rácsához a zászlót.~Ott lengett hát
16420 XI     |                   Pofázz!~S bedugta a ketrec rácsain a lapátra tett élelmiszereket.
16421 XVI    |                       Amint a külső cinterem rácsajtajához értek, megállt, s visszafordulva
16422 XIII   |                közelben;~Hirtelen felnyitá a rácsajtó zárát, s berohant a ketrecbe.~
16423 XI     |                 kapué, a másik a lépcsőgádor rácsajtójáé. Most siessen. Nagyon sokáig
16424 XLI    |                   folyosóra, le a lépcsőn, a rácsajtónál várt reá az a másik ember.
16425 XI     |                   befútta azt a ketrec ritka rácsán; a fekvő alak palástja egészen
16426 XVI    |                  dragonyos hadat a faképnél, rácsapott Löffelholtzék ostromló hadára,
16427 XIII   |                    kulcsokkal a lépcsőtornác rácsát, aztán a kapu kisajtaját.
16428 XX     |                      minálunk”, a lutheránus rácsendíti: „Innen élnek, szegények!
16429 VIII   |                őrtüzet nagyhamar megrakták a rácskalitka mellett. Annak a fényétől
16430 XXX    |                    lovagot a dunnaverembe, s rácsukták a benyíló ajtaját, akkor
16431 X      |                  tűnnek elő a ketterhäuschen rácsvonalai, s az előttük ácsorgó egypár
16432 XXI    |               Rákóczi tábori dobosa (a híres Rácz Ferkó, aki Törökországba
16433 XXXIX  |                   vele az egész országban. A Rádayak, Vayak, Esterházy Dánielek,
16434 XLI    |                      Tartozik ő megsiratni a Rádayakat, Esterházyakat, Sennyeyeket?
16435 XXXVI  |                főurak kastélyait; ott volt a Rádayaknál, Vayaknál, Esterházyaknál,
16436 I      |                     kiszenvedettet, akinek a rádobott hanttal bocsánatot is ad
16437 XXX    |                   Addig pedig senkit a gátra ráereszteni nem szabad.~Ennek az intézkedésnek
16438 XXI    |                    semmi szükségük nem lesz; ráérnek arra, majd ha nagyobbak
16439 V      |                      a protocollum. S azon a ráfektetett ökle.~– Nézzétek! Ott van
16440 XVI    |                     asztalra a süvege mellé, ráfekteti a bírói botját. Azután leoldja
16441 XXIV   |                   betűket kellett írni, hogy ráférjen a papírra minden elmondanivaló.
16442 XI     |                   első piluláját.~Korponayné ráförmedt:~– Csak nem vehetem be nádméz
16443 XXXI   |                       Egy kártyavárat, amire ráfújtak, s összedűlt.~Hát ezért
16444 XVIII  |                piacon! Fussunk a népeinkhez! Ragadj fegyvert, bajtárs! Én rohanok
16445 XXVIII |                   mellett talál, azt magával ragadja.~De csak egy pillanatig
16446 XVI    |                felkelt a helyéről.~– No, hát ragadjon meg kegyelmed engemet a
16447 XXIII  |                    bátya mesterkedése. Őróla ragadnak a fiúra az ilyen pajkosságok.~
16448 XXV    |                   egy anyának, meg kell neki ragadnia a fia kezét, amidőn az ezt
16449 XXX    |                      társaságban, melyre nem ragadt el a nevetés.~Több hölgy
16450 XXIII  |                szeretője számára.~– Hazudsz! Rágalom minden szavad! – kiálta
16451 XXIII  |                   fészke. Ami nem méreg, nem ragály, nem miazma. Aminek nincsenek
16452 XXIV   |                 természethazudtoló indulatok ragálya a gyermekszíveket lepi meg
16453 XXIII  |            testvérének a vitézsége, a nemzet ragaszkodása. S ez az asszony célt ért. –
16454 XXI    |                 annak, aki a magáéhoz buzgón ragaszkodik. Hisz amit magánál virtusul
16455 XXXI   |           kapitulációba foglalt igényéről, s ragaszkodni egyszerűen a Pálffy által
16456 XVI    |                    komoly kívánság-e, amihez ragaszkodnunk kell, vagy pedig csak olyan
16457 XXXVII |                     a nevét. Én szeretem őt, ragaszkodom hozzá, s lemosom a nevéről
16458 XXXI   |                     kérdés, amihez a kurucok ragaszkodtak, s csak ennek a részükre
16459 XIII   |                   mellé még epithetonokat is ragasztanak, amik közül a leghízelgőbb
16460 XXXII  |                  mellé a szép asszonynak azt ragasztja a legény „engem kendnek!”,
16461 XXXII  |             spanyolviasszal voltak egymáshoz ragasztva, fölötte pedig egy selyemernyő
16462 XIX    |           kegyelemmel lettek fogadva, erősen rágja a szíjat. Kassa alkudozik,
16463 XXI    |                    inkább az éhség lepedőjét rágják, semhogy a nagyurak ajtajára
16464 XI     |                 dühöngött az úrnő. – Hát így rágjam meg egy darabban?~Tudniillik,
16465 V      |                      tanácsteremben a tollát rágó protonotárius meg ne csalassék,
16466 XIII   |                    sarkantyús sárga csizmát, rágombolta a zsinóros dolmányt, derekára
16467 XXXV   |                     hogy kétségbeesem, mikor rágondolok, s nem kell nekem olyankor
16468 XXIV   |                    szoba, amelyben Gyöngyösi rágta a pennáját, mikor a Charicleát
16469 II     |                     éltek, mint Velence vagy Ragusa a saját kormányuk alatt,
16470 XXVII  |                   azzal sem törődöm, a himlő ragyái nem lesznek azon a legszégyenlendőbb
16471 XXIX   |                   országa bíborpiros színben ragyog vissza, melyből a vízinövények
16472 XXII   |                    ettől az örömtől, ettől a ragyogástól. Én kitakarítom a koldusaidat
16473 XLII   |                      függőpecsétes pergamen! Ragyoghat már az a gyermeknév az aranytól!
16474 XXXI   |                      méltóságteljes, az arca ragyogni látszik.~A nép zúg, az ablakokból
16475 XXXIII |                  felemelte a fejét, a szemei ragyogtak.~– Bízz rám akármit! Bármilyen
16476 XXXIV  |                     egy pillanatra túlvilági ragyogvánnyal árasztva el a felséges kristályépületet,
16477 XXX    |                     az eltitkolhatatlan öröm ragyogyása látszott rajta, egész hévvel
16478 XXIX   |               elővette a pipáját, kicsiholt, rágyújtott.~– No, hát tessék utánam
16479 XVII   |                 ágával összefügg, amint arra ráhágott, a forrás nyílását takaró
16480 XXXIV  |                   vétett volna csupán, mikor ráhallgatott? S mi az elpártoltat, ha
16481 XLII   |                     az imakönyvbe, egyszerre ráhanyatlott arra az arcával, s elkezdett
16482 II     |                 Buchwald, Engelhard, Tribel, Raicheburg, Borad, Zabeyer és a többi:
16483 XXXIII |                    az ördögé! A kocsisára is ráismer. – Ide mert jönni az átkozott!
16484 XXXV   |                    felegyenesedett. Mindjárt ráismerhetett, aki egyszer látta.~Andrássy
16485 VI     |                    vezikátorok helyei.~Mégis ráismernek abból a tekintetből, amivel
16486 XXII   |                valami sejtelme támadt.~– Te, rajkó! Láttad azt a magas szál
16487 XIII   |                      hogy őt elárulja, mikor rájön, hogy mennyire rá lett szedve
16488 XXI    |                     gyöngesége mégis volt. A rajongásig szerette azt a két kisfiút,
16489 I      |           gyöngysorait. Semmi nem tanúskodik rajt az enyészetről. A halotti
16490 XLII   |                lehetett semmi ellentmondáson rajtakapni. Pedig egy szó sem volt
16491 XXXI   |                mialatt Juliánna, mint afféle rajtakapott asszony, vonogatta a vállát –,
16492 XIII   |             Belleville lovagot?~– Megfogtuk! Rajtakaptuk! Ő tette! Ő lopta el! Most
16493 XXIII  |                     csuhát.~– Ez a daróc fog rajtatok bosszút állni! Ez a kopott
16494 XXX    |                szabadultam! Inkább nagyon is rajtavesztettem. Elbolondított a danolásával,
16495 XXIX   |                 tulipános szűrrel, rézgombos rájthuzlival, hosszú nyelű rézfokos a
16496 XII    |                    közös Panteonnak”.~Az egy rajzalbum volt; kettőjüknek a műve,
16497 II     |                     az oszlopcsarnokok alatt rajzik a nép zsinóros mentékben,
16498 XXIX   |                    amiben zegzugos vonalakat rajzolnak a vízi gázlók meg a rókák
16499 XII    |                     pákoszkodást. Bizony ide rajzolom a kezébe azt a pálinkás
16500 XII    |                  szolgáltak a démoni gunyorú rajzolónőnek; csak egy képnek a hátulsó
16501 XXIII  |                    hullából olyan hegyet nem rak, mint a Mátra, s a döghalom
16502 XXXI   |                      Viszontlátás és jutalom~Rakamaznál meglepetés várt az utazó
16503 X      |                    mellett, kinn a mezőm: Ha rákerül a sor, az egész ezred számára
16504 XII    |                  állóóra mind a két ütőjével rákezd verni bomlott módra, mintha
16505 IV     |                      végeztével az orgonista rákezdi a nagyszerű orgonán (Kramerius
16506 XXX    |                      leülve a rokka mellé, s rákezdve a csepűfonást.~– Valld meg
16507 III    |                    fényes társaság, az imsik rákiált az irámszarvasra a maga
16508 XVIII  |                    egy csapással, s reggelre rakjon belőlük szép nagy piramist
16509 XXIII  |                      pompát keresik, magukra raknák a fél ország kincsét, akik
16510 XXXIV  |                       nem fagytak meg. Tüzet rakniuk nem volt tanácsos, mert
16511 XXX    |                   rajtuk az ország címere, a Rákóczi-címer vagy a Boldogságos Szűz,
16512 XXXIV  |                     világ előtt feltárták.~A Rákóczi-hadjárat idejében ez volt a találkozási
16513 IV     |                  Stabat Materének melódiái a Rákóczi-nóta búsongó dallamaival, míg
16514 X      |                  énekli, amit majd az utókor Rákóczi-nótának fog nevezni.~Ismerik is
16515 XXVII  |             szállnának. Illésházy valamennyi rákócziánus főnök javait mind a maga
16516 XXVI   |                 tábornagyot fognak küldeni a rákócziánusokra, aki föltétlen megadást
16517 XL     |                     új összeesküvésben, amit Rákócziék terveznek.~– Nem, nem! Az
16518 XXXVI  |            Franciaországgal; a török szultán Rákócziért küldött. Kedve támadt egy
16519 XLII   |                 perduellio vádja miatt, amit ráköltöttek az ellenségei, egy hirtelen
16520 XXV    |                   nevezetes fali táblához, s rákoppantva az ujja bütykével.~A tábornok
16521 XIX    |                     tovább hatolnának, tüzet raktak, hogy a gránátjaik kanócát
16522 IV     |              szónoknak bíró uram. – Van a mi raktárainkban, ugyebár, kamarás uram,
16523 XVIII  |                család rendes lakóháza, ott a raktárak, a műhelyek s a minden háznál
16524 XXVI   |                Bécsbe.~Andrássy erre a szóra rákvörös lett. Hanem aztán csak jónak
16525 XVI    |                  hosszú képe volt neki. Majd rálépett az állára. És savanyú, olyan
16526 XVII   |                   jég menten beszakad, amint rálépnek. Ez árok fölött át nem jöhettek
16527 XXXI   |                 tömbje, párkányos bástyáinak rámájában megkoronázva a Szent Erzsébet
16528 XXI    |                  felfüggesztve a nagy fekete rámák; mindegyikben párosával
16529 XXIX   |                    vedlett falakon üvegtelen rámákban képek voltak felaggatva:
16530 XXXV   |                   egy befejezetlen hímzet, a rámára felfeszítve? – A meghalt
16531 XXII   |                      visszafordítá a fejét a rámás kép felé.~– Hallod, István
16532 XXXII  |                      engem a selyembogaraim. Rámásznak az ujjamra, mikor etetem
16533 I      |                  művészi ecsetre vall. Szebb rámát nem választhatott volna
16534 XII    |                  Akkor aztán odament a falba rámázott nagy állótükörhöz, mely
16535 XXX    |                    bámultában leült a padra, rámeresztett szemekkel.~– Du verfluchter
16536 XL     |                     volt az, hogy Korponayra rámérték ezt a feladatot.~Esküjük
16537 XXVII  |                     onnan, hogy minden ember rámutat: íme, ez már a másvilágról
16538 XXXII  |                   azonban megfogta a köntöse ráncát és visszatartá:~– Várj még.
16539 XXXIX  |                    csak a homloka sem vonult ráncba. – Ha másfelé van menetele
16540 XXII   |                hallja a megszólítást, csak a ráncigálást érzi, odafordul a csendzavaróhoz
16541 XXXVII |                    is odaugrottak melléje, s ráncigálni kezdték, hogy ilyet ne tegyen.~
16542 XXII   |                  szemek kidülledtek, ahogy a ráncok vonaglottak a homlokon,
16543 XVI    |                    nevettek.~Csak Fabriczius ráncolta le haragosan a homlokát,
16544 XVII   |                   egy közönséges emberi alak ránehezedett, a hypomoclion másik szára
16545 XXII   |                 arcképe nézett szembe minden ránézővel.~Zsófia, érezve a kettőjük
16546 VIII   |                    szurkálja, s a ruháját ne rángassa. Ébren legyen kegyelmed;
16547 XXXVI  |            vendéglőjében.~Juliánnának ideges rángatózás fogta el az ajkait. Mire
16548 XVI    |                    szemöldeit, hol a vállait rángatta, hol a tenyereit forgatta
16549 XXXV   |                   elő is léptették volna egy rangfokkal, ha jelenti magát, de feléjük
16550 XVI    |                     másikon a kuruc tisztek, rangfokozat szerint; legalul a legifjabb
16551 XVI    |                     kívánó kuruc tisztek egy ranggal magasabb fokú tisztséget
16552 XXI    |                kegyelmet kap, birtokaiban és rangjában megerősítést mer; ott volt
16553 X      |                     ugyanott az itten viselt rangjánál egy fokkal magasabb adassék:
16554 X      |                   Könnyű kitalálni kapitányi rangjáról, hogy az Korponay János.~
16555 III    |                    szemügyre vegyen, vajon a rangját megillető öltözetet húzta-e
16556 XXX    |                     János előtt; akik eddigi rangjukban most már a királyi zászlók
16557 VI     |                 főtisztjei újesztendő napján rangjukhoz és a helyzethez illőn megvendégeltessenek.
16558 XXV    |                     illető adománylevelek, a rangosztási diplomákkal együtt, már
16559 XXII   |                    forró fogantyúitól vargát ránt is a két tenyere, s az egész
16560 XIX    |                   áruló!~Korponay vad dühvel rántotta ki kardját.~– Megölhetsz!
16561 XXXI   |                   húzza be a bőrfüggönyöket, rántsa a fejére a palástját, hogy
16562 XVI    |                    Azon imádkozz, hogy én ne rántsalak be téged!~– A törvényszék
16563 XXII   |                 részeg!”~S csak annál jobban rányomják a falrepedeztető éneklést.
16564 XXXI   |             kancellárnak, akár egy fiskális. Ráolvasta, hogy minden birtok azé
16565 VII(1) |                     krónika.~ »Au Voter, mei rap! Es Nachprs Hänsl aus Holmus
16566 XXVIII |    szerencsétlenségbe került: az az átkozott raport elfoglalta a figyelmét;
16567 XVI    |                    jut kegyelmed hozzá, hogy raportját előadja, hát kezdje az elején
16568 XVI    |              keresztültette előtte a lábát s rárivallt.~– Követelem a választ!~–
16569 XXXIII |                   égzengéssel, villámlással, rárohanjon erre az asszonyra, s kitépje
16570 XIV    |                       amivel hazamehetnek. A rárohanókat meg-megszalasztja; de aztán
16571 XLII   |                    Mikor a hüvelykszorítókat rásrófolták a kezeire (azokra a sokat
16572 XXXV   |                    mi az apokrif? Nem hagyta rászedetni magát a könyvgyűjtő szenvedélyénél
16573 XV     |                      puncto ugyan; de ő maga rászolgált, mert a convoit elhozta
16574 XVI    |                   édesdeden láttalak aludni. Rászolgáltál erre a kis pihenésre. Aztán
16575 XXXI   |                     veszett csikó, míg végre rátalál a karmazsinpiros hintóra
16576 XV     |                  volt. Ha itt hagyja, más is rátalálhat, végig kitanulhatja minden
16577 XXXII  |                    volna a huszonegyedik, ha rátalálnak.~Azt mondta rá: „Csigavér!”
16578 XIV    |                    rohanva magával, útközben rátaláltak Belleville elhullott kardjára.
16579 XXIV   |                     szívének.~A kisebbik fiú rátámadt a bátyjára.~– Miért ríkattad
16580 XXXII  |             törhessenek, s aztán nagy okosan rátámasztva az állát az öklére, ilyen
16581 XXIV   |                   nem lehet a koporsófödelet rátenni – okoskodék Miklós hidegvért
16582 VI     |                      végett.~Fabriczius uram rátette a kezét a vállára a szomszédjának,
16583 VI     |                  generális úrral is közölni, ratificatio végett.~Fabriczius uram
16584 IV     |                      a tételek egész rendben ratifikálódtak.~Pobszt szenátor, valahányszor
16585 XXXIII |               gyilkos Darvulia! Puskát fogok rátok!”~Ekkor aztán jött egy másik
16586 XXXVIII|                     el többet magától, hanem ráült, vagy a hóna alá vette,
16587 VII(1) |                Kottln aus sein Treüber wanst raus – Lieben Hons Mechl ihr
16588 XXXVI  |                utcára, felkapott a szekérbe, rávagdalt a lógósra, s azzal, mint
16589 XXXIV  |             szempillái alól kisugárzó szemei rávallottak, hogy asszony.~Szava nem
16590 XXXI   |             enyelegtünk tovább; ő a pisztoly ravaszán tartva azt a szép rózsaszínű
16591 XXXII  |                    amik beleszakadnak abba a ravaszsággal, kiszámítással teljes szívbe!
16592 XXXV   |                     fekete bársonnyal bevont ravatal, s azon egy diófa koporsó,
16593 XXX    |                      címereivel felpompázott ravatalán, jól felhasználta a halott:
16594 XVIII  |                     ahol Fabriczius feküdt a ravatalon, tréfát csinálva a halálból.~
16595 XXIV   |                  templom közepén felállított ravatalt, sikoltva rohant oda az
16596 XXXIV  |                       De nem tudott a helyre rávezetni többé.~Ez volt az a bejárat,
16597 XXXIV  |                      atyja kipécézése nyomán rávezette őket azokra a rejtekekre,
16598 VIII   |                    szalmát terítettek alá, s rázárták a kalitvasajtaját. A két,
16599 XVI    |                    saját csontjai zörögtek a rázástól jobban.~Azután sorba ment
16600 XXII   |                     a gyülekezetnek.~S a nép rázendíté, ahol elhagyta a zsolozsmát,
16601 XXII   |                     felé. A kálvinista hívek rázendíték a maguk zsoltárját. Azok
16602 IV     |                     s egy szívvel és szájjal rázendíti a zsolozsmát: „Eine feste
16603 XXII   |               összevicsorulnak, az egész fej rázkódik a dühtől, míg végre éktelen
16604 XVIII  |              elkezdett esni; mintha dunnákat ráznának ki odafenn a fellegekben;
16605 XXXIII |                sietett, mint a hidegleléstől rázott beteg az ágyba, a maga menedékébe,
16606 II     |              fajlondis, a remek, a saffór, a rázsa, a perpeta, a hernász, a
16607 XVI    |                  játszott semmi árulás.~Mind rázúgtak, hogy „igaz! úgy van!”~–
16608 XX     |                       s amit mondott, apróza rázva jött ki a szó a száján.~
16609 XXIV   |                   cseng a füledben, kölykem! Rázz egyet rajta. Lőj utána még
16610 I      |                 annak, hogy e koporsó födele reáborult, s ez idő nyomtalanul tűnt
16611 XXIV   |                    látjátok, hogy él? Hiszen reánk néz!~Nem is mert senki hozzányúlni.~
16612 XII    |               hátradűléssel.~– Regina mea! – rebegi melegségtől reszkető hangon,
16613 XXVII  |                  mennyekben.”~Juliánna utána rebegte az úr imáját.~– „Ámen!” –
16614 XIV    |                  ajkak mosolyogtak; szavakat rebegtek.~Még egy repetált experimentum
16615 XXIII  |                     a szőke fejét, gyöngéden rebegve:~– Hiszen te nem tehetsz
16616 XXXIX  |                      királynak, mint amilyen rebellisei voltak Lipótnak és Józsefnek. –
16617 XII    |                    szétbomlott, csak egy kis recefice főkötőcskével szorította
16618 XII    |                    divat) úgy, hogy a főkötő recéjét a hajtól nem lehetett megkülönböztetni.~
16619 XXXVIII|                  egyre figyelmeztetem. Ezt a receptet az egész országban csak
16620 XXXVIII|                   Egész ív papiros megtelt a recepttel, amit a tudós férfiú e veszedelmes
16621 XXX    |                  könyökig meztelen karjai, a recés kesztyűn keresztül villogó
16622 XXXVIII|                            XXXVIII. FEJEZET ~Recidíva~Ő pedig futott, mint a szarvasgím
16623 XI     |                    Másért is szükségem van a recipéjére.~– És az én epigrammomra? –
16624 XIII   |                öregember is, mint a gyermek. Recommendálhatom kegyelmednek.~– Köszönöm,
16625 XXXI   |                     Vörös tintával aláhúzott recommendatio. – Azután april 17-én (éppen
16626 XXXI   |                    haza!”, a dobok repedésig recsegnek, elnyomnak férfihangot,
16627 XV     |                      a férfialak palástjának redői közül két kis gyermekfigura
16628 XXXI   |                mélyebb alkovent, felbuggyant redőik alól kitündöklő aranyozott,
16629 XII    |                       Homloka magas, derült, redőtelen; sugár szemöldökei hódítók,
16630 IV     |                     Hát lehet-e ennél jobban redukálni rangbeli hölgynek a háztartását?
16631 XVI    |                      kezdjem az elején. Hadd referáljak arról a küldetésről, amivel
16632 XXV    |                  mint valaha. Neki a legjobb referenciákkal kellett bírnia Bécsben,
16633 XXX    |                      névre majd valamiképpen reflektálni fog az a delnő.~Csakhogy
16634 XI     |                     de a delikvens akkor sem reflektált rá.~A déli harangszó Korponaynénak
16635 XXXII  |                 állát az öklére, ilyen bölcs reflexiókkal oktatá az anyját:~– Én nem