Fezejet
1 1 | vaslemez volt, hogy fel ne gyújthassák, s az ablakvédő
2 1 | összecsődülő tömérdek jobbágynépet ne legyen kénytelen kastélya
3 2 | vörös toll pártja készül.~Ne fuss el tőle, kedves olvasó!
4 2 | hagyják abba a felezést. Ne osztozzanak most az ispánok
5 2 | most az ispánok kukoricán, ne üldözzék az erdőmesterek
6 2 | meg hogyne kellene! „No, ne búsulj, amíg engem látsz!”
7 2 | győzedelmünk bizonyos; de a piacon ne deklamáljon. Ha az ember
8 2 | tehénfejéshez.~De csitt! Ne beszéljünk erről.~„Őnagysága”
9 2 | fokhagyma- és pálinkaaromával ne jelentse jó messziről, hogy „
10 2 | meg neki. A nélkül elém ne jöjjön senki, mert kikaparom
11 2 | az ütőeszköz, amivel meg ne agyalták volna: egyszer
12 3 | hogy ezentúl Magyarországon ne a latin, hanem a magyar
13 3 | hármas kacskaringóra, hogy el ne tévessze. Tökéletesen sikerült
14 4 | hát édes öcsém, csak te el ne búsuld magadat valahogy.
15 4 | Rácz Miska kutyacsont volt. Ne terheld vele a lelkedet:
16 4 | a vármegye sem esz meg, ne félj. Hanem egy jó tanácsot
17 4 | beesteledik rád, azon a helyen meg ne virradj. Eltedd magad, amíg
18 4 | köze sem volt hozza.~– Meg ne moccanj! – rivallt rá a
19 5 | hogy egy gyanús alak el ne fogja egy új árjegyzékkel.
20 5 | arra rögtön választ adni.~– Ne felelj rá most semmit, bajtárs –
21 5 | Nagyon szeretted őket. Ne áldozz föl három lényt,
22 6 | szókat súgá fülébe:~– Soha el ne mondja ön az atyámnak, hogy
23 7 | is marad.~Hogy aztán föl ne vesse az embert a pénz,
24 7 | gyermektől nevetni: hogy ki ne legyen sírva a szeme, mikor
25 7 | szólt Susanne-hoz~– Zsuzsi. Ne aléldozz. Úrnőnek való az
26 7 | selyemruhát, ezt itt hagyjuk. Ne szégyeld magad. Fölvenned
27 7 | asszonyának valót. Én loptam: ne utáld.~Azzal odainté egyik,
28 7 | kötelékei közt vonagolva –, ne menj el! Ne félj! Nem mernek
29 7 | vonagolva –, ne menj el! Ne félj! Nem mernek engem megölni
30 7 | engem megölni e gazemberek! Ne menj innen. Üss lármát!
31 8 | atyám. Nézd: itt vagyok; ne sírj.~Herendy sírt, gyermekét
32 8 | sírt, gyermekét ölelve.~– Ne hazudjék ön! – kiálta közbe
33 8 | elment. Majd visszajön. Ne sírjatok. Addig majd én
34 9 | túlparton lesznek régen. Ne vesztegessük a perceket.
35 9 | kiszabadítom. Hanem mától fogva ne dicsekedjék ön a bátorságával
36 9 | emelve vitte ki a szekérig.~– Ne lőjetek többet – parancsolá
37 10| mindenki maradjon a helyén és ne menjen sehová. Azután felment
38 10| van. Cseréljünk sorsot. Ne ön haljon meg, hanem én.
|