Fezejet

 1 2 |           Tanultunk már a-b-abot egyszer.”~A hosszú szekérsorok mind
 2 2 |   összevissza csókolta őket; míg egyszer a legnagyobb csókolódás
 3 2 |    amivel meg ne agyalták volna: egyszer éppen sarkantyúval kalapálták
 4 2 |      semmi hatalmam többet, akit egyszer pofon ütöttek. Akár el is
 5 3 |         kapun ki és be; de amint egyszer ez a szó ki lesz írva a
 6 3 |          aztán az ellentábor még egyszer oly haragos riadással emeli
 7 3 |          csak minden három évben egyszer látja, amikor tisztújításra
 8 4 |     jutsz ki belőle többet!”~Aki egyszer az erdőt felkereste, az
 9 4 |       majd a homlokát érinté.~De egyszer csak meglátott valami fegyvert.~
10 5 |   hasztalan vár új hírnökre, míg egyszer a félrevert harangok tudatják
11 6 |  bálruháját szabta fel kelmének.~Egyszer aztán felkél a fáróasztal
12 7 |      váltótörvényszéki idézésre.~Egyszer aztán átlátta, hogy rendbe
13 7 |      tért ki előle a mellékútra. Egyszer hallotta, amint Susanne
14 7 |        gondoskodott felőle, hogy egyszer végre egész csatánnyal jusson
15 7 |           Nem öltem embert, csak egyszer. Azt is emiatt öltem meg,
16 8 | nincsenek kötelességei…~Ilon még egyszer megcsókolá atyja kezét:
17 8 |         maga maradt ott egyedül.~Egyszer aztán úgy rémlék előtte,
18 9 |       öntestével a golyók ellen.~Egyszer aztán egy új sípszóra a
19 10|       lehet; nem irigylem tőle!”~Egyszer aztán úgy fordultak az idők,
20 10|      mert hisz önt is megrabolta egyszer. Rabló korában Villám Bandi
21 11|    előretolt kémlő-csapatokkal. ~Egyszer aztán eljutottak Járekig. ~
22 11|        vége volt már. ~Ekkor még egyszer kisütött rá a nap; még egy
23 11|   ezereket ád. ~Hanem ez a bánya egyszer csak kimerül. Akkor elkezdődik