Rész,  Fezejet

1     1,  II |         meg csak facipőm? Olyan polgár vagyok, mint ön! Nem vagyunk-e
2     1,  II |     malheur!~– Önnek igaza van, polgár. Erről beszélgethetünk –
3     1,  II |         köréből.~– Nem tehetem, polgár! A feleségem vár odahaza.
4     1,  II |       kérdé a bérkocsis.~– Hja, polgár, ha én azt tudnám, hát akkor
5     1,  II |         el.~– Ne féljen semmit, polgár! – monda neki a futárcsizmás
6     1,  II |       eszményképhez.~– No most, polgár, legyen nyugodt, és ne féljen
7     1,  II |        kitaláljam. Jó éjszakát, polgár.~A mellékszoba ajtaja kinyílt,
8     1,  III| kenyeret.~– Figyelmeztetem önt, polgár – monda egykedvűen a foglyának –,