Rész,  Fezejet

1     2,  I |        facies hippocraticájára nyúlt el e szóra. Csak a kezében
2     3,  I |      fehér kesztyűs kéz feléje nyúlt, s átvezette az ebédlőbe.
3     3,  IV|        semmit, akkor a keblébe nyúlt, s elővont egy kétszárú
4     4,  II|   tünedezett arcáról.~Hozzá se nyúlt már a festékekhez; a csavarorgonát
5     7,  II|        pénz.~Az alispán dehogy nyúlt volna hozzá.~Akkor aztán
6     9,  I |  levelet.~A hölgy a levél után nyúlt mohón.~– Ez a levél ragályos
7    11,  I |  milyen szomorúan, kedvetlenül nyúlt bele a leány, arcát is félrefordítva,
8    11,  IV| gyalogság és ágyúütegek között nyúlt végig egy széles, mély árok.