Rész,  Fezejet

1     1,  III|      mosolyogva.~– Az ám – szólt nyugodtan. – Ezen szokás kezdeni,
2     3,  II | elbámulva Lajos.~– Hát így olyan nyugodtan alszom éjjel, azt tudva,
3     4,  III|       Nem kellett neki más, csak nyugodtan fekve maradni és betakarózni.
4     4,  IV |     összeszorítani, s csendesen, nyugodtan dörmögé:~– Látja a gróf
5     5,  III|         nem lehetett észrevenni. Nyugodtan sétált végig a gyöpön, a
6     5,  V  |      küldeni valakinek?…~A leány nyugodtan nézett a haragvó arcába.~–
7     8,  I  |          lesz az első éj, melyet nyugodtan aluszom végig.~Kezet szorítottak,
8    10,  V  |        tett, mint aki ellenfelét nyugodtan akarja bevárni, hogy sortüzet