Rész,  Fezejet

1     1,  II |  beburkolt elkezdett sírni.~– Az Istenért! ne sírjon! – suttogá neki
2     2,  I  |   menyasszonya……~– De lassan, az Istenért! – szabódott a tiszttartó –
3     3,  III|           Igen. Az én uram.~– Az Istenért!~– Szobájából jövök. Az
4     3,  IV |          vízben, sárban:~– De az Istenért! Ebben az időben, gyalog
5     5,  V  |      hogy vagyok a világon.~– Az Istenért, Marie! Ki sugall önnek
6     6,  I  |          ijedten elbámulva.~– Az Istenért! Segítsen ön! Könyörüljön! –
7     7,  V  | szikráztak a szemei vadul!)~– Az Istenért, Lajos! – sikolta fel Marie. –
8    12,  II |      kapták.~– Mit gondol ön? Az Istenért!~– Hát hisz önöknek olyan