Rész,  Fezejet

1     1,  I  |    öreg férfi – egyedül.~Nem sír itt senki.~Az egyedül maradt
2     3,  II |      csúnya Miura! Most hogy sír ennek a kis egérkének a
3     6,  I  |     szánt a kedvencének, s a sír rámába volt foglalva, ahogy
4     6,  II |     fiúkat, akikért senki se sír, ha elviszik. A népdalok
5     7,  II | végig a földön, mely jajgat, sír, Istent hív és poklokat
6     9,  III|      Thémire azért mégis nem sír, nem panaszol, azt mondja: „
7    10,  III|     féltékenykedik; mindjárt sír, és gyakran elájul. Meg
8    13,  I  |    halkabb dobogás, minő egy sír betemetése; azután semmi
9    13,  I  |       a vadmacskától, hogyan sír az, mikor a vadászok elvitték