Rész, Fezejet
1 1, I | olyan sűrűn esett, hogy aki ezt a csendes utcát látta, azt
2 1, I | utcán csak nem hagyhatjuk ezt a szegény gyermeket. Az
3 1, I | Egy jó ötletem támadt. Ezt az ártatlan teremtést a
4 1, I | ebből a házból kijutni vele. Ezt éjjel-nappal őrzik. Hanem
5 1, I | szeretni; lehetetlen; hogy ezt kikerülje. És önnek nem
6 1, II | szolgálatában állt. Tudta ezt az a fiatalember jól.~A
7 1, II | Ki tudhatja a jövendőt? Ezt a húsz sous-t vagy a feleségemnek
8 1, III | hadd csókoljam meg. No, ezt a másik csókot meg vegye
9 1, III | Cambray-nak hívták mindig. Hanem ezt hagyjuk el most. – A kis
10 1, III | megállt azt hallgatni.~– Ezt a mama játssza – suttogá
11 1, III | köszönet önnek, derék férfi. Ezt soha nem fogjuk elfelejteni.~–
12 1, III | hebehurgyaságával okozta ezt az egész ijedelmet, míg
13 1, III | élek. Amélie, csókold meg ezt a kezet! Nézd meg jól ezt
14 1, III | ezt a kezet! Nézd meg jól ezt az arcot. Szívedbe vésd;
15 1, III | gyermek emléke: fogadja el ezt tőlem, s gondoljon kis védencére –
16 1, III | szabadító hazaküldésére.~– De ezt nem engedem magamtól elvitatni! –
17 1, III | magába befelé nevetett.~– Ezt ugyan jól adtuk!~A hintó
18 1, III | lenni.~– Jól van. Eltűröm ezt a sakkhúzást is, ámbár elég
19 1, III | én nem tolakodtam soha.~– Ezt a sakkhúzást nem tűröm,
20 1, III | hova lett az az ember, s ezt csak ön által tudhatjuk
21 1, III | térképből barátjának.~– Álmodta ezt az önök tanúja.~– Cambray
22 1, III | mindegy reám nézve, hogy ezt a nyolc lat kenyeret, amit
23 1, IV | második már hozzáteszi, hogy ezt egy amerikai ember találta
24 1, IV | énekelje szét egy szép áriával ezt az új armada invincibile-t;
25 1, IV | Fervlans odahajolt hozzá, s ezt súgta fülébe:~– Hagyja el
26 1, IV | szeszélyesen.~– Hát mért mondja ön ezt nekem? Nincs önöknek elégséges
27 1, IV | Thémire átment a budoárjába, s ezt írta egy virágkoszorús levélkére:~„
28 1, IV | nem katonának való.~– Ha ezt sejtem, nem adom oda esztelen
29 1, IV | rövid időn bekövetkezik (ezt megint úgy gondolta hozzá),
30 2, I | hegyes bajusz megpróbálta ezt a nevet felöklelni.~– Lantz-k-nek-htsz-sild! –
31 2, I | diaetán indigenálták az ősét.~Ezt egy harmadik úr mondta,
32 2, I | Landsknechtsschild örökölte ezt a birtokot anyjárúl, aki
33 2, I | offo itt kell lennünk. – Ezt az alispán úr kérdezte a
34 2, I | rátámadtak: honnan következteti ezt?~Az inzsellér erre a két
35 2, I | azt is észrevette.~– Hát ezt az urat hogy hívják?~– Ez
36 2, I | alispán –, csak a patvarista. Ezt még nem hívják, csak kiáltják,
37 2, I | nevetve az úrhölgy – én ezt három esztendeig sem tudom
38 2, I | ugyan kitől tudhatta meg ezt a baronesse. Csak nem a
39 2, I | diskurálunk egymással; ezt nehéz lesz egy anekdotával
40 2, II | hozzátartozókon kívül járni. Ezt nevezik servitusnak. Az
41 2, II | fizetni a bérlőnek. Akarja-e ezt tenni?~– Attól függ, hogy
42 2, II | köszönteti a tiszttartóné, ezt a bukétot küldi a nagyságos
43 2, II | doktor úr – szólt a bárónő. – Ezt nem fogadjuk el. Adja elő
44 2, II | eresztettem legelöl; pedig ezt sem szoptam az ujjamból.
45 2, II | rettegni, se elrejtőzni. Ezt nem hisszük el.~– Akkor
46 2, II | Hiszen mások is támasztották ezt a skrupulust. De itt jön
47 2, II | telescopiuma elhelyezve. Ezt ő maga tudatta velem. Ezzel
48 2, II | egymással, s nekem megírja, hogy ezt vagy amazt a szép leányt
49 2, II | járja a táncot; meg hogy ezt meg ezt a menyecskét megdorgáljam,
50 2, II | táncot; meg hogy ezt meg ezt a menyecskét megdorgáljam,
51 2, II | lefátyolozott nő titkának?~– Ezt nem tudom, mert ezt a tárgyat
52 2, II | titkának?~– Ezt nem tudom, mert ezt a tárgyat távolról sem érinti
53 2, II | illett volna a fejére. (Ezt biztosan lehetett azon időkben
54 2, II | asztaltársaság azonban nem osztotta ezt a véleményt. Ellenkezőleg,
55 2, III | majd ha lesz pipa.~Mert ezt az egyet a komornyik elmulasztotta
56 2, III | magyar városba; de hogy ezt grammatikából tanulják meg,
57 2, III | nagyságoddal szemben, minthogy ezt a világ minden nemzete beszéli,
58 2, III | kegyelmed mindent tud, hát ezt hogy nem tudja?~– Nem értem
59 2, III | költséggel rendeztette be ezt a várat, ami vadászkastély
60 2, III | amiért hátba vághassam ezt az egész bolondokházát. –
61 2, III | Megyünk! Rögtön itthagyjuk ezt a bolondokházát. Gróf uram
62 3, I | I.~Mikor meghallják ezt a szót: „pusz-pusz!” futnak
63 3, I | másikból hiányzik a párja, ezt valószínűleg elvesztette,
64 3, I | alszik; mellette a fegyverei.~Ezt onnan tudja meg a leány,
65 3, II | ez?~– Ugye? Régóta főzöm ezt magamban. S ezt a kívánságomat
66 3, II | Régóta főzöm ezt magamban. S ezt a kívánságomat meg kell
67 3, III | az egész boldogsága.~És ezt is maga találta ki magának.~
68 3, III | düh. Mi volt ez? Ki küldte ezt a névtelen szörnyeteget
69 3, III | dörmögé magában –, felkeresem ezt a fenevadat, s agyonlövöm,
70 3, III | kapuján is. – Én nem merem ezt tenni.~– De Istenem! Ha
71 3, IV | azt csak forspont húzza.~Ezt a szót sohase hallotta Marie.~–
72 3, IV | doktor, ki hajlandó volt ezt az izgatottságot hagymázos
73 3, IV | nagyot vesztett véle, hogy ezt cselekedte. Hogy nem lehetett
74 3, IV | kiáltozva: – Miért tette ön ezt velem?~Hanem a doktor megjelenése
75 3, IV | lefekünni.~Gondolta magában: ezt az esetet rögtön el kell
76 3, IV | fordult elő praxisában.~Ezt jó lesz följegyezni, hátha
77 3, IV | A föld volt a börtön. – Ezt vette el tőle az a végzetes
78 3, IV | majmon is alul. (Ha Darwin ezt láthatta volna!)~Mellékelve
79 3, IV | megéhezik, ki tudja mondani ezt a szót: „hám-hám”. Már annyi
80 3, IV | neki mondanom.~– A doktor ezt bizonyosan elmesélte a kastély
81 4, I | felállított koldusoknak.~Ezt nem helyeselte a gróf. Ő
82 4, I | Az Isten áldja meg, aki ezt tette velem.~A gróf elégedetlen
83 4, I | és felügyelő is kell, s ezt magánadakozásból kell fedezni.~
84 4, I | Tiszttartóm azzal rémít, hogy ha ezt az asszonyt a házamhoz fogadom,
85 4, II | közvetlen közelében látja. Ezt onnan lehetett gyanítani,
86 4, II | hagyása által. A bárónő ezt is elmulasztá, ami azt bizonyítja,
87 4, II | tőszomszédságában.~Lajos ezt a darab földet rögtön bekerítteté
88 4, II | sóhajtott?~– Azért, hogy én ezt nem tudom önnek megköszönni.~–
89 4, II | Igen egyszerűnek találta ezt.~Lajos keserűen tört ki:~–
90 4, II | s látszik az ajkán, hogy ezt a szót akarja vele megtaníttatni: „
91 4, II | majom.~Aztán mi oka van ezt tenni?~
92 4, III | az erkélyajtón.~– Ah, ön ezt távcsővel látta meg? – Jövőre
93 4, III | magamra.~Vavel gróf értette ezt; de más értelmet adott neki.
94 4, III | itt történt, senkinek..~– Ezt igen szívesen megállom,
95 4, III | eresztette be azokat!” s akkor ezt a szegény asszonyt börtönöznék
96 4, IV | szövétnek nélkül járta meg ezt az utat: a lámpavilág az
97 4, IV | mondták: Sátán Laci cselekedte ezt! Hát csak azt jöttem megmondani,
98 4, IV | jöttem megmondani, hogy ezt nem én tettem. Templomot
99 4, IV | hogy Sátán Laci mívelte ezt a cudarságot; pedig Sátán
100 4, IV | Lajos persze sohase hallotta ezt a szót.~– Hanem mindez csak
101 4, IV | játékszerre:~– Emlékül hoztam ezt azokért a harisnyácskákért,
102 4, IV | kulcsot a zárban hagyni; ezt már minden kontár ki tudja
103 4, IV | megnyerni. Ebbe bolondult meg. – Ezt akár leitatják, akár tüzes
104 4, IV | üveget és egy kis poharat, s ezt teletöltötte. – Hátravan
105 4, IV | megromolva. Hagyja ön el ezt az utat, amely…~– Tudom:
106 4, IV | már késő. Tudtam volna én ezt magamtul is, s szerettem
107 4, IV | poharat töltöttem.~– No lám. Ezt nem tudtam. Zsivány vagyok:
108 4, V | hinauf Marsch!!!”~De már ezt Henry nem állta ki, anélkül,
109 4, V | Feuer! Bumm! Kopf ab!~De már ezt nem bírta elviselni Henry,
110 4, V | vége felé Henry. – Ha én ezt a Mátyás mestert még sokáig
111 4, V | csodálatos védelmezőjét. Ezt a gyönyörű tanulmányfőt,
112 5, I | tudtára szomszédnőjének ezt a nevezetes fölfedezését,
113 5, I | mindig otthon volt.~Lajos ezt olvasá a névjegyről:~„Barthelmy
114 5, I | körülkerülni az öblöt.~Még ezt sem akarta megérteni az
115 5, I | hagyta a látogatójegyét.~Ezt a látogatást aztán Vavel
116 5, I | s átadta az a kapusnak.~Ezt már végtére csak megértette
117 5, I | nevetéstől megrengenek. És ezt mind csak távolból nézni,
118 5, II | onnan a Névtelen Várból ezt is meglátják?~– Szegény
119 5, II | fejezte ki, hogy táncol. Akik ezt nézték, megesküdtek rá,
120 5, II | Rengeteg taps jutalmazta ezt a remekelést.~– Lássa, nagyságos
121 5, II | Hogarth közöttünk, hogy ezt az alakot megörökítse?~–
122 5, II | Hogyan?~– Azáltal, hogy ön ezt a kifejletlen vadembert
123 5, II | kárt, ajándékozza nekem ezt a kis szörnyeteget. Én mindenüvé
124 5, II | lovagkorbáccsal jól megrakta a hátát. Ezt is meg kell tenni az idomárnak.
125 5, III | akar ővele. Miért nem teszi ezt a saját lakásán? Ha azt
126 5, III | kitalálni.~Aztán „válaszoljon”! Ezt könnyű kívánni; de nehéz
127 5, III | látogatójegyének a hátára ezt írta fel római számmal:
128 5, III | emlékezem rá, hogy olvastam ezt én valahol. Azért tetszett
129 5, III | elárulta.~– Ön megértheti, hogy ezt a felfogást tartozott Barthelmy
130 5, III | magának mondani férfi: kerüld ezt a helyet, mert itt megölnek.
131 5, III | mozgás tartja épségben; ezt a szánalomra méltó teremtést
132 5, III | kezet. Csináljuk meg együtt ezt a „jux”-ot. Ha én nem félek
133 5, III | Azt sem.~– Hát mit?~– Ezt a két pisztolyt! – szólt
134 5, III | gondolatomat is! Én tudtam, hogy ön ezt fogja nekem felelni. Készen
135 5, III | Mármost nézzen ide. Olvassa el ezt a levelet. Ha ön most azzal
136 5, III | csak egy neve lehet.~Ha ezt a nevet kitalálta Vavel
137 5, III | műnyelven Bedeguar.)~– Ezt sem szabad leszakítani? –
138 5, III | nagyon örül rajta, hogy ezt megtudhatta.~– Régóta kívántam
139 5, III | flegmatikus természetek közé, akik ezt könnyen veszik. S ez temperamentum
140 5, III | öntől, hogy kövesse meg ezt a hölgyet! – és kérjen őtőle
141 5, III | levelezzünk.~– Nem értem ezt.~– Ha csak egy pillanatig
142 5, IV | azért, mert sokat szeretett.~Ezt is megtudta Katalin, s nagyon
143 5, V | rosszat tesz.~– Mióta veszi ezt észre?~– Már rég ideje.~
144 5, V | legyen ön olyan jó: fogja ezt a levelet…~De alig mondhatta
145 5, V | minden ember ismer.~Sietett ezt morzsalékká törni.~S aztán
146 5, V | hogy ennyire képes. Ekkor ezt mondta neki Vavel gróf:~– „
147 5, V | levelemet.~– Miért kívánja ezt?~– El akarom most tenni,
148 5, VI | nézett rá.~– Hol vette ön ezt a virágot? – kérdé Marie-tól
149 5, VI | leírásban el volt mondva, hogy ezt a híres francia természetbúvár,
150 5, VI | mondja dicsekedve: íme, ezt én produkáltam; ha pedig
151 5, VI | tizenötezer forint. De ki adja ezt elő? Tekintetes nemes Mosony
152 5, VI | azzal az izenettel, hogy ezt a mérnöknek ajándékozza.~
153 6, I | de gloire est arrivé.”~Ő „ezt” a dalt hallotta egyszer
154 6, I | S azt hiszed te, hogy ezt szabad neked halandó embernek
155 6, I | már boldog: elhagyhatja ezt a sírboltot.~– Igaz. Embert
156 6, II | féllábú hadastyán nem állta ki ezt a dicsőséget két hétnél
157 6, II | meg nevében a bárónőnek ezt a gondoskodást. Rá nézve
158 6, II | inkább otthon hagyták.~Ezt tudta Vavel jól. Pedig az
159 7, I | távollétével ragyogott. Ezt én az insurrectionalis törvény
160 7, I | veszélye forog fenn”, – tehát ezt a fölkelő sereget előre
161 7, I | legelőször is pénz kell. Ezt elfeledték az ország rendei
162 7, I | elsütni. – Tréfának veszi ezt a dolgot minden ember. Törvényhozók
163 7, I | játszani benne. – Hagyjuk ezt a bohóságot. Azt mondom
164 7, I | asztalánál poharat töltött, úgy ezt a regulát ezúttal is obszerválta,
165 7, I | kimondva: a megtizedeltetést.~S ezt megfelelő kegyetlen pátosszal
166 7, I | tenebat”. Hadd mutatom meg ezt sorba rakott palackokkal.
167 7, I | négyszegletű mind a földön fekszik. Ezt fogom én is praktizálni,
168 7, II | földteke foglalta el. Lajos ezt a helyet választá ki bálványa
169 7, II | jól van”, s aztán nézd ezt a szentet itt, aki az üldözőiért
170 7, II | násznagyát küldi. Elvállalja ön ezt a küldetést?~– Minden exmissióm
171 7, II | kimondott szóra.~– Csak bízza ön ezt rám. Én értem a násznagyi
172 7, III | csupa arany hull a markomba. Ezt nem az aerarium küldte.
173 7, III | mondta. Hanem, hogy ön tudja ezt jól: azt hiszem. S hogy
174 7, III | azt állítom. Aki megérti ezt az embert, annak azt szeretni
175 7, IV | szerelme kivallására; de hát ezt nem is ember rendezte így.~
176 7, IV | milyen zilált! Istenem, ha én ezt hamarább tudtam volna. Legalább
177 7, IV | Hogyan? Mikor?~– Hát ezt neked nem mondta el! Milyen
178 7, IV | hogy miért tartották önök ezt énelőttem is titokban?~Ennek
179 7, IV | lenne rablónak lenni.~– De ezt most mind csak a násznagynak
180 7, IV | belőlök.~– De hát hogy tudja ezt a gróf úr?~– Magától Sátán
181 7, V | fényűzésig menő háztartáson, s ezt nem is hallgatta el Marie
182 7, V | Lizett?~Marie nem tudta ezt neki megmondani. Lajosra
183 7, V | Lajosnak kedvese vagyok?~S ezt oly halálra nevettető gondolatnak
184 7, V | Amint Katalin elolvasta ezt a kis levélkét, a két szemébe
185 7, V | akarná azt olvasni.~– Ő ezt még tavaly akarta önnek
186 7, V | hogy a hitéből kitérjen, s ezt az akadályt jó előre elhárítsa.
187 7, VII | egyformán még sohase jött ki. Ezt én soha meg nem unom. Néha
188 7, VII | esztendő, hogy ki nem bontottam ezt a csomagot. Hová lett, ami
189 7, VII | érte, az elég nagy kincs. Ezt ön nem érti. – Árát adták! –
190 7, VII | kincset a világon, amiért ezt a valakit ebből a piros
191 7, VIII| abban, hogy maga evezhetett. Ezt is Lajostul tanulta. Sok
192 7, VIII| odatartotta neki, hogy no, még ezt is. Marie a kis dámünőt
193 7, VIII| mikor a pávák kiabáltak. Ezt Katalin nem volt képes megérteni.
194 7, VIII| valami tanulmányfő. – „Hát ezt ki festi?” – Katalin mondta,
195 7, VIII| boldog lehetsz te, hogy ezt tudod.~– Hát hiszen te is
196 7, VIII| mennyi idő kell arra, hogy én ezt megtanuljam?~– Az egészen
197 7, VIII| a leány világosan látta ezt a megfoghatatlan csodát,
198 8, I | el, míg magától széthull.~Ezt a nevet használta két ivadék
199 8, I | lobogó zászlóival letörülje ezt a foltot az ország címeréről,
200 8, II | magyar inszurgensnek még ezt sem adtak.~A harcok bevégezte
201 8, II | naponként hallotta most már ezt a nótát, ugyan megtanulhatta
202 8, II | határozottan követelte, hogy ezt a tisztességet Marie töltse
203 8, II | az övé. Vedd őrizeted alá ezt a kis ércchatouille-t. Lásd
204 8, II | Különben sem vagyok gazdag. Ezt meg kell neked mondanom
205 8, II | gondolsz? Hölgyek a táborban? Ezt nem vennék jó néven.~– Óh,
206 8, III | számára való adatokat.~– Ezt is fölírhatja még, domine
207 8, III | ágyúval az ezredéhez.~– Ezt is csak huszár teszi meg!~–
208 8, III | márki.”~Úgy tetszett, mintha ezt a nevet hallotta volna már
209 8, III | közelükben megfészkelni magát. Ezt remekül gondolta ki. Azon
210 8, III | harámbasájuk!) A lovag, ki ezt látta, ha egy csepp folyott
211 8, III | leplezze le a hölgy arcát. Ezt ő nem fogja megtenni. Ebből
212 8, III | eszem. Kezdem nem érteni ezt az asszonyt. Vajon az történt-e
213 8, III | A levél ezen végződött:~„Ezt a körülményt szem előtt
214 8, III | előled elfuthatna, mondd neki ezt a nevet: „Botta Zsófia!”
215 8, III | kívánsz? Akkor megmutatod neki ezt az acélgyűrűt, (nesze, húzd
216 8, III | így szólsz hozzá: „Az, aki ezt a gyűrűt viseli, azt kívánja
217 8, III | kívánja öntől, hogy hagyja el ezt a helyet rögtön, és kövessen
218 9, I | többször nem, olvasta már ezt a levelet.~A feladat meg
219 9, I | gyémánt jellem.~S most ő ezt a gyémántot, mikor megtalálta,
220 9, I | más. Lehet-e neki elárulni ezt a lelkéhez tapadó lelket,
221 9, I | vagyok.~– Ön megmondhatta ezt leányomnak? Hol találta
222 9, I | kerestem őt fel: ott írta önnek ezt a levelet.~A hölgy a levél
223 9, I | Látod, én nagyon meguntam ezt az én életemet. Mindennap
224 9, I | Legyen átkozott, aki ezt tette velem! Legyen átkozott
225 9, I | Legyen átkozott a szív, mely ezt befogadta!~S elkezdte ököllel
226 9, I | többet annál: becsülését. – Ezt nem lehet úgy rongyokra
227 9, II | Azt, hogy el kell hagynod ezt a házat rögtön. Menj át
228 9, II | tenni te?~– Én is elhagyom ezt a házat, egyedül.~– Hát
229 9, II | ezeket a becsukott szemeket, ezt az átszellemült arcot; hát
230 9, II | ellenségeid gondolták ki ezt, hogy megkeserítsenek? Nézd:
231 9, II | a te leányod! Aki neked ezt mondta, átkozottul hazudott.~
232 9, II | Szomorún sóhajta fel:~– Aki ezt mondta nekem, az nem hazudik.~–
233 9, II | tarthatta vissza magát:~– Aki ezt mondta nekem, az Cambray…~–
234 9, II | Hát érts meg. E képet s ezt a levelet itt Cambray hozta
235 9, II | azt Marienak:~– Olvasd el ezt, s ismerj meg egészen.~Amíg
236 9, II | Nem akarod-e, hogy én ezt Cambray-tól megizenjem Amélie-dnak?~–
237 9, III | mindent keresztüléget. Ezt én régen feltaláltam már,
238 9, III | szobájába, mutassa neki ezt a gyűrűt, s tudassa vele
239 9, III | szemeit, s lehajtá fejét.~– Ezt megérdemeltem.~Vavel Lajos
240 9, III | rajtam? Nincs egyebem. S ezt is kölcsön kértem.~– Így
241 10, I | démonok légiójának” hívtak.~Ezt a csapatot Olaszország valamennyi
242 10, II | akkor kérem, vigye magával ezt az üveget. Igazi jó gyöngyvirág-ecet
243 10, II | valamennyi haubicával, se költené ezt fel, ha ez egyszer elaludt.
244 10, II | átadott acélgyűrűt.~– Az, aki ezt a gyűrűt viseli, küld engemet
245 10, II | fogom.~– Aztán védelmezőül ezt a fickót is vigye el magával.
246 10, III | miután keresztyén kánonaink ezt másképp nem engedik, fel
247 10, III | mint egy rózsalugas! Hogy ezt Thémire nem láthatta. És
248 10, III | tudom, mi lett belőle.~– Ezt jó lesz az anyjának meg
249 10, III | türelmetlen. Sietnem kell. Ezt a pohár bort a szép Thémire
250 10, III | sejtem, hogy úrnőd, amint ezt a levelet megírta, még valami
251 10, IV | balett-táncosai.~– Az ördög küldi ezt a sok békát ellenünk!~Azután
252 10, IV | bűnhődik. Az én vétkem, hogy ezt a szörnyeteget megtanítottam
253 10, IV | Fervlans nem akarta hinni ezt a csodát, s maga is majd
254 10, V | három oldalról fogta körül. Ezt a helyet foglalta el Vavel
255 10, V | Mikor helyben lesztek, akkor ezt nekem hírül adjátok azzal,
256 10, V | franciák már akkor gyakorolták ezt a veszedelmes harci módot:
257 10, V | feltett ellenfeléről, hogy az ezt a réduit alakú dombot itt
258 10, V | túlszárnyalt.~A halálfejesek ezt győzelmi sikernek vették,
259 10, VI | mestergerendákon futottak végig. Ezt a mesterséget lóháton nem
260 10, VI | addig a pillanatig, amíg ezt a napsugárban szivárványjátszó
261 10, VI | tartja. Ez talán még él: ezt még meg lehet menteni.~Odament
262 10, VI | gyógyítja az ő szerelme soha. Ha ezt a leányt veszedelem érte,
263 10, VI | belőle? Az a lovag, aki önnek ezt az acélgyűrűt adta, az én
264 10, VI | csatamezőn.~Valaki nézte ezt a közelből, a háta mögül. –
265 10, VI | Vedd tőlem jegygyűrűnek ezt az acélgyűrűt.~Az ugyan
266 10, VI | még valamit elfelejtett. – Ezt a csókot meg adja át Marie-nak;
267 11, I | hősi csatáját a Hanságban: ezt mindennap újra el kell neki
268 11, II | egyesülését megakadályozza.~Ezt a visszavonulást fedezni,
269 11, II | folyamocska szakítja félbe ezt az utat: a Marcal. Csak
270 11, III | egyedüli bejárást Pápára.~Ezt a defilét védte a pesti
271 11, III | eszkadronja az ezrednek.~Ezt azután teljes erővel megrohanta.~
272 11, III | egymás után csinálta meg ezt a mesterséget a franciák
273 11, IV | Lauriston lett őrnaggyá helyébe. Ezt tette a két újonc lovasezred
274 11, IV | Amint a hősregék költőjétől ezt a szózatot megtudták a jó
275 11, IV | ilyen kitörült mondatból ezt lehet kivenni: „E lemondásból
276 11, IV | paripáján a maga népéhez. Ezt se tenné más meg; csak az
277 11, IV | Ferenc alatt visszaverte ezt a rohamot is. A nádor szeme
278 11, IV | inszurrekció második ágyúütegét. Ezt a kincset nem adták ingyen.
279 11, IV | csatában, hogy megritkítsa; ezt tette Sepsey Pál. Amit Porpáczy
280 11, IV | ez nem járja! – kiáltja ezt látva Radó János, s kirántva
281 11, IV | Gyermekkoromban sokszor hallottam ezt a gúnymarsot, amivel apámat
282 11, IV | közbe, most én sem írom ezt a történetet.~
283 11, V | rúgja a port a Sámsonverő!~Ezt az egy nevet hallani. S
284 11, V | magával egész a Kurtel-tóig.~Ezt a szerencsétlenséget akadályozta
285 11, V | famíliájának követelje.~Ezt az egy „Lázár-vitézek” légióját „
286 11, VII | magát az alkirály seregére.~Ezt a tervet azután még a nádor
287 11, VII | kellett vesződni, hogy elébb ezt a veszedelmes léket betömje;
288 11, VII | elkeseredett csata fejlődött ki.~Ezt mindenáron meg kellett tartani
289 11, VII | A királynak is megküldte ezt a jelentést.~Meskónak pedig
290 12, I | őket le, de hát ki tudhatja ezt? Annyi bizonyos, hogy én
291 12, I | a kérdésre: „Szereted-e ezt a nőt?” azt kell neki felelnie: „
292 12, II | barátok perjele értette ezt a nyelvet, s az tolmácsolt.
293 12, II | Rundenturmnak.~Vavel csapatja ezt a kerek sáncot foglalta
294 12, II | tudom, hogy néhány év óta ezt a szokást elhagyták. De
295 12, II | Vavel. – Csodálom, hogy ezt a divatot Párizsban még
296 12, II | azok a kannibálok, akik ezt az országot lakják! – És
297 12, III | nagyon sokáig tanulmányozta ezt az okiratot.~– Kételkedik
298 12, III | olyan jó, és tartsa fenn ezt a hálálkodási jelenetét
299 12, III | négy hétre van megkötve, ezt is megsúghatom önnek; s
300 12, III | önnek; s azt hiszem, hogy ha ezt a négy hetet mindketten
301 13, I | őket a bölcs alispán.~Mikor ezt a házat messziről meglátták,
302 13, I | annak, akiért ki volt húzva.~Ezt mondva, kettétörte kardját,
303 13, I | koporsók előtt szoktak vinni. Ezt a jelvényt kirakta ott a
|