Rész, Fezejet
1 1, I | Diána.~– Hát persze az; mi lenne más?~– No mert lehetne
2 1, I | Mármost mit csináljunk mi ezzel a történettel?~– Itt
3 1, I | más dolog. – Hanem azért mi is értünk hozzá, hogyan
4 1, I | nem maradhatunk. Tudja ön, mi történt a herceggel?~– Tudom:
5 1, I | ötletet adott.~– Értem önt.~– Mi ketten ki szoktuk találni
6 1, I | összeget is. Ön tudja, hogy mi forog kockán. A saját vagyonát
7 1, I | rakok ki, abból találgatom, mi történt. Valóságos vénasszony
8 1, I | való. Gondolja meg ön, hogy mi sors vár önre!~– Számot
9 1, I | szép és tele szívjósággal: mi történik akkor? Most is
10 1, II | kötött részeg módra.~– Nos? Mi az? Ön le akar engem szorítani
11 1, II | ott szokott állomásozni. Mi addig itt fogunk várni.~
12 1, III | majd mindjárt nekiindulunk mi őt felkeresni. A grófné
13 1, III | comtesse!” hát honnan tudnám, mi a családi neve? Én csak
14 1, III | szalagcsokrába tűzte.~– Mi a neve ennek a gyönyörű
15 1, III | Pélagie börtön.~– De hát mi közöm ehhez? Az én nevem
16 1, III | hogy éhen ölje el magát, mi az orrán keresztül fogjuk
17 1, III | körülmények – mondá de Fervlans. – Mi oka volt önnek a szállásán
18 1, III | papának nevezett!~– Az a mi legügyesebb detektívünk,
19 1, III | erkölcse.~– Azonban hát mi nem azért jöttünk össze
20 1, III | tehetség. Mondja meg ön, mi a nagyravágyása? Kormányzó
21 1, III | hízelgőn suttogva.~– És mi módon tudhatnók azt meg
22 1, III | kalapja után nyúlva. – Mi itt fogjuk önt felejteni,
23 1, III | kivethette kártyán, hogy mi lett belőlük, mert egyéb
24 1, IV | három napig rejtőzött a Mi Urunk kápolnájának kriptaboltjában;
25 1, IV | elfoglalta –, ne beszéljünk mi olyan tárgyakról, amikhez
26 1, IV | úrnak semmi köze nincsen a mi vapeurjeinkhez.~Minthogy
27 1, IV | hogy mit valljon; s míg mi a nyomukra akadhatunk, azóta
28 1, IV | játszani. Azt tudja ön, hogy a mi kezeink Európa legszélső
29 1, IV | szegletébe is elérnek; s ha kell, mi készek vagyunk hadsereggel
30 1, IV | megtalálásának véletlenére! Óh, mi szomorú mesterségbe avattam
31 1, IV | szentesítést ád.~– De az, amit mi teszünk, erkölcstelenség!~–
32 1, IV | udvaroncaik nem sikamlanak-e a mi termeinken keresztül: mosolygó
33 1, IV | kémei a küludvaroknak? – Mi az ő saját fegyvereiket
34 1, IV | ellenük.~– Jól van. Tegyük mi azt, akik a gyűlölet öntudatával
35 1, IV | nem szégyenelni való, amit mi cselekszünk. A mi férfiaink
36 1, IV | amit mi cselekszünk. A mi férfiaink harcolnak az ő
37 1, IV | harcolnak az ő férfiaikkal; a mi szép asszonyaink harcolnak
38 1, IV | szép asszonyaikkal; s a mi kisleányaink harcolnak az
39 1, IV | tudathassam vele, hogy élek-e? mi bajom, mi örömem van?~–
40 1, IV | hogy élek-e? mi bajom, mi örömem van?~– De ennek már
41 2, I | renováltatta.~– De ugyan mi történhetett a baronesse-szel,
42 2, I | hogy úgy megszerette a mi vidékünket? Ami annyival
43 2, II | postán hozzák külföldről.~– S mi okuk lehet nekik e rejtélyes
44 2, II | rablott kincseivel ide a mi Árkádiánkba. Az a dáma pedig
45 2, II | címert, három virággal.~– Mi volt az a három virág? –
46 2, II | Azokat nem ismerem.~– S mi iránt folytatnak önök levelezést?~–
47 2, II | idegen úr a tornyából nézte, mi történik ezzel a gyermekkel,
48 2, II | hallani is.~– De akkor mégis mi magyarázata van a lefátyolozott
49 2, II | hítta a macskákat, amivel mi szoktuk: „cic, cic!” hanem
50 2, II | doktor elé az éjszekrényre.~– Mi lesz ebből?~– Hát hogyha
51 2, III | hangjait ismerte fel.~– Tudja, mi lesz ma itt az ebéd? – kérdé
52 2, III | kérdé a patvarista.~– No hát mi? – szólt a hajdú.~– Spenót
53 2, III | egyedül maradt, s várta, hogy mi lesz már.~Kis idő múlva
54 2, III | hajdúval.~– János, ma itt nem mi eszünk, hanem minket esznek.~–
55 2, III | Mikor a censurát leteszem.~– Mi kell ahhoz?~– Egy esztendei
56 2, III | Megadhatja.~– Tessék kérdeni.~– Mi módon lehetne énnekem ebbűl
57 3, I | nincs aki megmondja, hogy mi illik, mi a divat. Hajviselete
58 3, I | megmondja, hogy mi illik, mi a divat. Hajviselete is
59 3, II | születésnapi ajándékul? Mi van a szájában? Jaj mi ez
60 3, II | Mi van a szájában? Jaj mi ez a szép kis teremtés?
61 3, II | Általunk áll fenn a világ.~– Mi az a világ?~– Az emberfaj
62 3, II | ellenségeink laknak, nem az.~– Mi az az ellenség?~– Olyan
63 3, II | ember, akire haragszunk.~– Mi az a harag? Én még nem láttam
64 3, II | sóhajta fel az ifjú.~– Hát mi?~– Annak nincs neve.~– Hát
65 3, II | neked a dobozt.~– Tudod, mi az a Melusine-ruha? Akarod
66 3, II | a templomba visz.~– Hát mi miért nem járunk a templomba
67 3, II | a templomba soha?~– Mert mi más valláson vagyunk, mint
68 3, II | Istenhez imádkoznak, mint mi?~– Nem. Ők is ugyanazt az
69 3, II | az Istent imádják, akit mi.~– Hát akkor miért nem férünk
70 3, II | hogy mire való a pénz? Mi különbség van arany, ezüst
71 3, III | Marie kíváncsiságát.~Vajon mi lakhatik abban? Nincs-e
72 3, III | ember találgatja, hát ez mi volt?~A mocsárvilág ritka
73 3, III | leány alakja vont rajta, s mi órákig ott csillámlik a
74 3, III | közül, s az ölébe vette. – Mi lelt? Mi üldöz?~A leány
75 3, III | ölébe vette. – Mi lelt? Mi üldöz?~A leány úgy reszketett,
76 3, III | felmerült előtte valami.~Hanem mi?~Ember, vagy állat?~A fej,
77 3, III | megzsibbasztá a rémület és a düh. Mi volt ez? Ki küldte ezt a
78 3, IV | odaérünk a hintóval.~– De mi nem jöttünk hintón.~– Hát?~–
79 3, IV | kérdezősködött önnél afelől, hogy mi oka lehet az én betegségemnek?~–
80 4, I | kötelessége a gyanakodás. Hiszen mi már annyit sejthetünk felőle,
81 4, I | most is úgy ragaszkodik. Mi történik akkor?”~„Egy idegen
82 4, I | ábrándozás volt otthon.~Mi tárgya lehet az ő ábrándozásának?
83 4, II | ezentúl beszélniök egymással? Mi tárgy lehet még a világon,
84 4, II | csúf, mint egy majom.~Aztán mi oka van ezt tenni?~
85 4, III | maradni többé, s tudod, hogy mi ide vagyunk kötve.~– Hát
86 4, III | kelljen mondanod, ki vagy? mi vagy? hol születtél? hogy
87 4, III | születtél? hogy kerültél ide? mi dolgod itten?~– Igaz a!
88 4, III | vizsgálva figyelmesen.~– Hát mi? – sürgeté a bárónő.~Vavel
89 4, III | kellemetlenség történt, ezen a mi kedves, csendes vidékünkön,
90 4, III | kell e kérdésekre: ki vagy? mi vagy? hol születtél? hogy
91 4, III | születtél? hogy kerültél ide? mi dolgod itten?)~A gróf fejével
92 4, IV | tudom, nem is keresem, hogy mi az. – Ha az úton megtalálnám,
93 4, IV | számára. A börtönben tanuljuk mi az ilyen figurákat csinálni,
94 4, IV | Zsivány vagyok: nem tudom, mi a szokás a derék emberek
95 4, IV | nagyobb kérdés volt az, hogy mi oka volt Sátán Lacinak a
96 4, IV | gróf a rabló előadásában. Mi összefüggése van Sátán Laci
97 4, V | sehogyse akart belemenni, hogy mi dolguk lehet egymással egy
98 4, V | gumilásztikum csizma? Hát mikor a mi katonáink a franciák sáncait
99 4, V | nekem nem adhatod vissza.~– Mi az, amit elvesztettél, Marie?
100 4, V | dobogni; találgatom, hogy mi lehetett az. Ha a szél megzörrenti
101 5, I | tanácsa egészen bevált. De mi történjék Landsknechtsschild
102 5, I | komolyan töprengett azon, hogy mi módon adhatná tudtára szomszédnőjének
103 5, I | mulatnak. Okosan teszik.~Mi köze neki mindezekhez?~De
104 5, I | Így híjuk egymás között mi civilisták a hajtókás urakat.)~
105 5, III | be nem lépett? És aztán mi fontos beszéde lehet a bárónőnek
106 5, III | vendégek számára rendeztek be. Mi bécsi nők szeretjük a katonatisztek
107 5, III | gondolta-e ön meg, hogy mi veszélybe kerülhet ön ezáltal?~–
108 5, III | és szemeivel akar látni, mi történik akkor?~– És ön
109 5, III | vakmerően szembe akar szállni, mi történik akkor?~– Akkor
110 5, III | hölgy keserűen monda:~– Mi sebet üthet az én lelkemen
111 5, III | Nekem ez egy „jux”, ahogy mi bécsiek szoktuk mondani,
112 5, III | vele tovább, hogy rólam mi meséket fog mondani? Hisz
113 5, III | fogom önt az ittmaradásra.~– Mi célból?~– Egyenesen abból
114 5, III | Lehetetlenné tette azt, hogy mi egymással valaha még találkozzunk,
115 5, III | rejtélyes nő önre nézve mi. De azt tudom, hogy ön e
116 5, III | akihez ön hozzá van láncolva. Mi ebben az életben bevégeztük
117 5, IV | katonatisztek kibeszéltek mindent. Mi okuk is lett volna azt titokban
118 5, IV | is rendesen visszavonult. Mi természetesebb, mint az
119 5, IV | szól-e bele a családja? Vajon mi oka lehet e titkolózásra?~
120 5, V | rég ideje.~Lajos rábámult. Mi ez? Sejtené talán Marie,
121 5, V | én sorsomat. Nem tudom, mi lett belőle azután. Ha meghalt
122 5, VI | mohón kap utána, hogy ugyan mi lehet még abban: kivált
123 5, VI | hiba. Hanem ilyenek vagyunk mi, föld lakói. Ha valakinek
124 5, VI | emberrel történt anekdota a mi tudós mérnökünket arra a
125 6, I | rontott át Lajos szobájába.~– Mi történt? – kérdé Lajos,
126 6, I | zokogá keservesen a leány.~– Mi baja önnek, Marie?~– Hol
127 6, I | szemeit hozzá emelve.~– Mi történt vele? – kérdé igaz
128 6, I | fölkelni, hogy kinyissa.~– Hát mi lelte?~– Azt hiszem, hogy
129 6, I | nem bírtam megmozdulni.~– Mi lenne belőlem, mi lenne
130 6, I | megmozdulni.~– Mi lenne belőlem, mi lenne Marie-ból, ha téged
131 6, I | már semmit. Tudom, hogy mi ért. Guta ütött meg. Nem
132 6, I | valamit mégis kívánok.~– Mi kívánságod van, Henry?~–
133 6, I | szolgálom, és még valakit.~– Mi az?~– Lelki vigasz.~– Lelki
134 6, I | Azután még egy Úr imáját: Mi atyánk az égben!~Még Vavel
135 7, I | vagy hogy tud lovon ülni, a mi svábjaink igen találóan
136 7, I | végre.~– Nem emlékezem rá, mi van benne? Mit rendel az
137 7, II | hol vendégét elhagyá.~– Mi történt? – rebegé a leány
138 7, II | magamat, kitől kaptam, és mi célra adták. Azt csak nem
139 7, II | akik ellened küzdenek; – mi, akik éretted húztuk ki
140 7, III | mint szép.~– S kicsoda ő? Mi ő a grófra nézve?~– Önnek
141 7, IV | miért reszket az ő keze? Mi ütött a szívéhez, hogy úgy
142 7, IV | az ő Lajosa!~– Ez volt a mi első találkozásunk – szólt
143 7, V | arcán.~– Mondd csak tovább; mi lett belőle, kérlek! – Hát
144 7, V | üssük össze poharainkat a mi kedves hazánkért. Vivát!
145 7, V | kedves hazánkért. Vivát! A mi szeretett királyunkért!
146 7, V | királyunkért! Vivát! – A mi szeretett királynénkért.
147 7, VI | kisebb haditervet elkészítjük mi ketten.~– Úgy? A menyegzői
148 7, VI | maguk harcias vállalatával: mi azalatt elkészítjük az önök
149 7, VI | protestáns részről meg a mi barátunk, az alispán. Akkor
150 7, VI | mint nem mondanom meg, hogy mi módon lehet e függönyt megint
151 7, VII | csak a konyhára van gondom. Mi történik a szobákban? azt
152 7, VII | szokták velem közölni.~– De mi azért jöttünk ide, hogy
153 7, VII | eszére tér, és kijön. Hát mi kellene még nekem?~– De
154 7, VII | szoknyácska kerültek ki belőle.~– Mi hiányzik ebből? – kérdé
155 7, VII | Mit csináltam vele? Kinek mi köze hozzá? Az enyém volt.
156 7, VIII| nagy csodát, hogy hát az mi? S milyen nagyot bámult,
157 7, VIII| a karjukon: megkérdezni, mi van a kosarukban. Odahíni
158 7, VIII| patakban.~– No, hát mossunk mi is ruhát a patakban.~– De
159 7, VIII| legnagyobb mirákulum.~– Mi lehet ez a százfogú szörnyeteg?~
160 7, VIII| tanulnod. Csak bízd ránk: majd mi Fräulein Lottival kidolgozunk
161 7, VIII| vissza a kölcsönt: lássuk meg mi, mit csinálnak a Névtelen
162 8, I | elkezdeni káromkodni, mert aztán mi marad egy óra múlva? Hát
163 8, I | fog. Az órának a gazdája a mi koronás királyunk, aki megtudva
164 8, I | inszurrekció fővezérének, a mi fenséges nádorunknak a saját
165 8, I | francia emigránsokra, akik a mi hadseregünknél szolgáltak,
166 8, I | kész kapitulációt. Maga a mi kedves barátunk, a derék
167 8, I | átszökött az ellenséghez.~– Mi? Átszökött! – kiálta fel
168 8, I | bizonyos vagyok felőle, hogy mi ketten találkozni fogunk,
169 8, II | egyet:~„Lóra Magyar, Lásd mi zavar~ Mormol az olasz
170 8, II | drága véredet! Fussunk el mi hárman messze innen!”~A
171 8, II | ércchatouille-t. Lásd meg, mi van benne!~Lajos egy acél
172 8, II | osztályozva.~– Ez az összeg a mi vállalatunk hadi költségeire
173 8, III | Hol gyalog, hol úszva.~– Mi hírt hozasz?~– A vitnyédi
174 8, III | fogtok kapni.~– Hát ez most a mi kárunk. Hanem azért nem
175 8, III | ülhetett hozzá, hogy megtudja, mi van még hátra.~A levél ezen
176 8, III | lehet semmiféle minőségben a mi praesumptiv úrnőnk kísérője.
177 8, III | amerre legrövidebb az út.~– Mi lesz a parancsolat?~– Emlékezel
178 8, III | hogy mit végeztél. Ha a mi táborvonalunkon feltartóztatnak,
179 9, I | tisztelőik hatalmába kerültek: mi franciák vagyunk!”~Hát baj
180 9, II | amit szenved.~– Kis anyám! Mi bajod? – rebegé a leány,
181 9, II | Igen. S azután nem tudom, mi történik velem.~– Ne rémíts
182 9, III | akkor az ő ábrándképéből mi lesz?~Azok, akikre számított,
183 10, II | van.~– Deiszen zöröghetünk mi ennek! – véleményezé a kis
184 10, II | Akkor jól van. Tudom, mi a dolgom. – Nekem ugyan
185 10, III | Fouché is beszéli.~– S mi oka lehet rá a császárnak?~–
186 10, III | udvarnál többé, s nem tudom, mi lett belőle.~– Ezt jó lesz
187 10, IV | odalovagolt az előőrshöz.~– Mi volt az? – kérdezé.~– Nem
188 10, IV | lábra, és ugatott, vagy mi. A másodszori kiáltásomra
189 10, V | ha meglátnak, megtudják, mi van a hátam mögött; te parasztasszony
190 10, V | belyukasztottak.~„Nem tudjuk, mi az a görbe, de nagyon rossz!”~
191 10, V | Ráismertem.~– Akkor hát siessünk mi is az üdvözlésére!~Azzal
192 10, VI | s azt dörmögé, hogy „No mi baj?”~– Laci bácsi! – beszélt
193 10, VI | kisasszonyáról! Hova tette? Mi lett belőle? Az a lovag,
194 11, II | is – majd meglátjuk, hogy mi történt!~
195 11, III | János meg nem foghatta, hogy mi nevezetes dolgot találnak
196 11, III | a mellére érte. Hiszen „mi az egy igazi derekas restorációhoz
197 11, III | sokat kérdezősködött, hogy mi a váltság, fizetett készpénzzel:
198 11, IV | rendelkezik az ellenség; s mi ahhoz alkalmazzuk a mienket.~
199 11, IV | inszurgens lovast. Hogy mi történt ezekkel a lovasokkal?
200 11, IV | tudományát.~Míg ágyúi a mi hadsorainkat tizedelték,
201 11, IV | széles, mély árok. És a mi hadvezéreinknek nem volt
202 11, IV | sereg elvonulását Komáromba. Mi lett volna, ha az ütközet
203 11, IV | mondta el senkinek, hogy mi történt Győr alatt. Csak
204 11, V | aki őt le tudja gyűrni. A mi nemes legényünk nem sajnálta
205 11, V | egyet. „Ácsi!” more! Most mi fújuk. Álljatok karikába!~
206 12, I | gond nyugtalanítá, hogy mi történt az ő szeretteivel.~
207 12, I | történt az ő szeretteivel.~Mi történt, ha az ellenség
208 12, I | mikor a szeme elé került.~– Mi hír, Mátyás mester?~– Hát
209 12, I | amit kívánt. – Hát azon túl mi hír van?~– Bizony az a másik
210 12, I | neki mivel ágyúzni többé. Mi se mehettünk a segítségére,
211 12, I | nem tehetett másképp.~– De mi lett Katalinból? Mi lett
212 12, I | De mi lett Katalinból? Mi lett Marie-ból?~– Előadom
213 12, I | el együtt, ki a világba? Mi hárman!~– Hja, biz az úgy
214 12, II | fedezete a hintónak.~„A mi kezeink messze elérnek!” –
215 12, II | úrhölgyeim. Jó kézbe jutottak. Mi magyarok vagyunk.~A vértesek
216 12, II | velünk? Mit avatkozik ön a mi dolgainkba? Mi nem vagyunk
217 12, II | avatkozik ön a mi dolgainkba? Mi nem vagyunk kombattáns felek!~–
218 13, I | mindent megírtak. – Te vagy a mi hősünk, a mi Szent György
219 13, I | Te vagy a mi hősünk, a mi Szent György lovagunk. –
|