Rész, Fezejet
1 1, I | mély fülkében látható még annak a boldogságos szűznek a
2 1, II | szökéssel a bérkocsis mellé s annak egy tapasszal beragasztotta
3 1, II | e kényszerhelyzetből, s annak majd elmondhatja ön, hogy
4 1, II | ifjú úr nyaka körül, amitől annak csak az orra hegye és szemei
5 1, III | fejét, gyöngéden simogatva annak selyem hajfürteit; a kisleány
6 1, III | fejét tartá úgy az ölében, s annak hízelkedett hasonlóul. Az
7 1, III | inas urak csoportja közt; annak parancsot adott, hogy járassa
8 1, III | szállásán.~Úgy látszik, annak sok nevezetes lakója volt
9 1, III | lánykát, azzal a nesszel, hogy annak eszébe jutott az anyja lakása,
10 1, III | okosan. Ön bankár. Legalább annak van a rendőrségnél bejegyezve.
11 1, IV | Valljuk meg az igazat. Hisz annak nem a „rezsim” az oka, hogy
12 1, IV | lelkiismeretének megnyugtató szóval? Annak talán nem fáj a szíve, mikor
13 1, IV | szétdarabolja; – mikor annak az országnak minden férfia
14 1, IV | kezébe véve a grófnő kezét, s annak a rózsaszín tenyerébe titkos
15 1, IV | bízva, teljesen: akkor ön annak az összegnek, amit most
16 1, IV | kis comtesse-nek; de már annak a levélnek nyitva kell lenni,
17 1, IV | még majd minket árul el annak.~Thémire többet nem szólt,
18 2, II | Akivel bizalmasan vagyunk, annak azt mondjuk, hogy „maga”.
19 2, II | feleségét sem tegezi az ember?~– Annak is azt mondja, hogy „lelkem
20 2, II | végbe. A gróf – nevezzük annak, ámbár semmi okunk sincs
21 2, II | S aztán pénzt küldött annak a gazdának, akinek olyan
22 2, II | kezében legszorgalmasabban, s annak ösztöndíjt küldött. S karácsony
23 2, II | Ennek volt egy kisfia. Annak azután, hogy az anyját elvitték,
24 2, II | nemes szívű ember!~– Tettei annak hirdetik, bárha szavát nem
25 2, II | Azt mondom, hogy azért van annak a dámának a képe mindig
26 2, II | öntudattal volt kiejtve, hogy annak csak a „quos ego” bullában
27 2, II | mutogatni a Névtelen Vár felé, annak a tudatában, hogy valaki
28 2, II | tudatában, hogy valaki most annak a tornyából a telescopiummal
29 2, III | tornácba behordani, ami annak a jele, hogy a vendégeket
30 2, III | szegletben: nem is lett volna annak semmi keresete itten, mert
31 2, III | tulajdonos kezére került, annak törvény szerinti joga van
32 2, III | mozdulattal, amely előkészülete annak, mikor valaki kétfelé akar
33 2, III | tekintetet Bernát úrra, mitől annak a királyi biztos és a tekintetes
34 2, III | Audiát, inhibeálja rögtön annak a komornyiknak, hogy rögtön
35 2, III | billegetésével adott kifejezést annak az eszméjének, hogy a patvarista
36 2, III | honosítva van ez országban, annak már joga is van itt fekvő
37 3, I | bőrkerevet. Könyvtár is van, annak tartalmát képezik a Bertuch
38 3, I | tőrt rejt, ami jó fegyver annak a kezében, aki ért a tőrvíváshoz.
39 3, I | visszatér a Névtelen Várhoz, s annak a kapuja ismét bezáródik.
40 3, I | került az asztalra, hanem annak az üres héját a komornyik
41 3, II | Az emberfaj egyeteme, és annak a lakhelye, a kerek föld.~–
42 3, II | gombostűt a ruhájából, s annak a hegyével alattomban megszúrta
43 3, II | fejét, s forrón megcsókolta annak az orcáját.~Az ifjú erre
44 3, II | fel az ifjú.~– Hát mi?~– Annak nincs neve.~– Hát nem szabad
45 3, III | őket a Fertő. Alámentek annak a csodálatos földnek, ami
46 3, III | s hosszú haját kiteríté annak a térdeire száradni, míg
47 3, III | rokonszenves a telő hold. Ki tudná annak az okát? Találgatni lehet,
48 3, III | látta maga felé közeledni; annak a merev halszemei révedeztek
49 3, IV | ezer örömmel! Azazhogy nem annak örülök, hogy a nagyságos
50 3, IV | selyem erszényt, s kifordítá annak a tartalmát az asztalra;
51 3, IV | odalépve a beteghez, megtapintá annak az üterét.~A jéghideg ujjak
52 3, IV | komornyikhoz, megragadva annak a torkát, s mint egy pokolból
53 3, IV | lehetett szemmel látó tanúja annak a jelenetnek, ami erre következett:
54 3, IV | aztán két karjával átölelve annak térdeit, zokogva csókolá
55 3, IV | elment, látta, hogy még annak az előtornácában ég a lámpás.
56 3, IV | tartózkodóbb lett, s mikor annak a küszöbén megállt, azt
57 3, IV | egy csodálatos bizonyítéka annak, hogy az ember hogy fejlődött
58 3, IV | beszélgetni kezdett a leánnyal annak az éjszakának az élményeiről,
59 4, I | erősen nagyító távcsöve, annak a segélyével vizsgálta ő
60 4, I | tette, hogy az a kisfiú, aki annak a megyeházban fogva tartott
61 4, I | Mindjobban látta beteljesülni annak az öregembernek a jóslatát: „
62 4, II | érzékkel bír megítélni, hogy annak tudomásul vétele az illetőkre
63 4, II | ismerkedést kezdeni senkivel. Annak következései lehetnek, s
64 4, II | visszatiltó mozdulattal, annak a kezét ragadta meg, és
65 4, III | Laci felesége idézte oda; annak az ura volt az! Ő cimborázott
66 4, III | kezét a báróné elé, amit annak kézszorítása fogadott.~–
67 4, IV | nem nézi ön?~– Mert sem annak nincs szüksége arra, hogy
68 4, IV | Döbereiner-féle gyújtója állt, annak a platin-taplójánál meggyújtá
69 4, IV | meglepetve látta, hogy annak a kulcslyukán keresztül
70 4, IV | azt ismeri minden ember. Annak nem adhatja ki magát semmi
71 4, IV | ám ebbe a kastélyba jönni annak, aki igazi rabló, akkor,
72 4, IV | tud ilyeneket készíteni. Annak majd én megmagyarázom, hogy
73 4, IV | meg, amíg ki nem nyomozta annak a furcsa szónak az értelmét.~
74 4, V | amit közbekap ellenséget, annak mind lekaszálja vele a fejit.
75 4, V | a redőny egészen betölté annak a két márványoszlopnak a
76 4, V | ércfüggöny legöngyölődött, amint annak az alsó széle a padlatot
77 5, I | éjjel a Névtelen Várban. Annak a beszéde után hajlandó
78 5, I | az ilyenben gyönyörködik, annak még szolgálhatunk egy-egy
79 5, I | Bámult rajta, hogyan lehetett annak őt megelőzni. Megmagyarázták
80 5, I | alatt nem a franciát, bár annak is többször bemutatta bravúrjait;
81 5, I | ütközet folyik a kocsmában és annak az udvarán, katonák és parasztok
82 5, II | Magára a bárónőre kellett annak legnagyobb meglepetésül
83 5, III | szó alatt: rövid válasz! Annak rendesen a következménye
84 5, III | akkor ő mint vendége fog annak a vadászvárában lakni.~A
85 5, III | tűzláng lett erre a szóra.~– Annak szeretném ismerni a módját! –
86 5, III | én lelkemen a világ, ami annak még fájjon? – Aztán elnevette
87 5, III | tanúskodtak: nem lehetett játék. Annak, ami egy nőt arra késztet,
88 5, III | gyermek feje alá tesznek, annak csendes álma lesz tőle:
89 5, III | keresztül kellett villámlani annak a mennyországian édes érzésnek,
90 5, III | önfeledten áldozza fel magát, és annak a pokoli keserűségnek, hogy
91 5, III | köpenye alól pisztolyát, s annak a csövét az ezredes gúnymosolygó
92 5, III | még egyet. Ne mondja ön el annak a hölgynek, akit ez érdekel,
93 5, IV | együtt.~Mindjárt megtudjuk annak is az okát.~
94 5, V | dragonyostiszttel; de hisz annak még azóta nem volt semmi
95 5, V | eltávolították onnan, s annak a leány visszatértéig más
96 5, V | mint rendesen, elöl ment, s annak rendelete volt soha hátra
97 5, V | Adjon ön nekem anyát; én annak engedelmes, szófogadó leánya
98 5, V | oka. Hogy átok a létezésem annak az egyetlen embernek a fején,
99 5, V | Névtelen Vár lakójának beállt, annak a számára ez a ház egy sírbolt,
100 5, V | adasson ön egy pohár bort annak a szegény kertésznek, akit
101 5, VI | tűrt meg a virágházában. Annak a legújabban divatba jött
102 5, VI | mely olyan ember előtt, aki annak az okát ismerte, bátran
103 5, VI | tekintetre meglepte az, hogy annak a Bertuch-féle szép illusztrált
104 5, VI | dicsőségének csillagait nyílták annak bimbói.~A férfi csak gyűlölni
105 5, VI | virágos, zöldülő bokrai, annak az egyetlen gyönyörűségét
106 5, VI | gátló akadály, akkor lehet annak az elhárításához fogni.
107 5, VI | megáradjon a pénz, hogy annak a szélén tizenötezer forint
108 6, I | úrnőjéhez, s aztán elbújt annak a selyemköntöse fodrai alá.~–
109 6, I | Marie. – Akit én szerettem, annak a helyébe nem tudnék én
110 6, I | tüzet látom magam előtt és annak vigyorgó ördögeit. Úgy ül
111 6, I | érintésétől becsukódtak annak a szemei.~– Nevet ő most? –
112 6, II | a Fertő taván keresztül (annak nem árt meg a jégverés)
113 6, II | katona a fia,~Mindig van annak halottja.~Éjjel-nappal sirathatja.”~– „
114 6, II | vér veszteségénél, az volt annak a gyűlöletnek a szemlélése,
115 7, I | oly hatalmas volna, hogy annak a rendes császári királyi
116 7, II | őrült.~Marie-hoz rohant.~Még annak sem tudott mit mondani:
117 7, II | istenszobornak szánva, s annak az alját egy roppant földteke
118 7, II | aki leányt kérni megy, annak bokréta kell a gombzsinórjába! –
119 7, II | közül, s messze kikönyökölve annak mellvédjére, fehér kendőjével
120 7, III | az aerarium küldte. Mert annak a pénze csak puffan, nem
121 7, III | vasládája. Kardja is van annak és puskája, több mint az
122 7, III | Aki megérti ezt az embert, annak azt szeretni kell. Én nem
123 7, IV | két kezét, s arcába nézett annak hosszasan, eltitkolhatlan
124 7, IV | figyelmes hallgatója volt ő annak. A figyelmezéstől olyan
125 7, IV | maga is szükségét érezte annak, bebizonyítani választottja
126 7, VII | naphosszant, nem nézhetem annak az öt tűnek a mozgását anélkül,
127 7, VII | mellette levő ládát felnyitá, s annak egy oldalfiókjából előhúzott
128 7, VIII| vélt általa, ha nekem adja annak az emlékét, akivel olyan
129 7, VIII| Kisiettek a fedett tornácra; annak egyik boltíve alatt volt
130 7, VIII| Katalinnak. Érezte, hogy annak több joga van Lajost meglesni,
131 8, I | a concurrentialis cassa. Annak pedig a magas kincstár ad
132 8, I | örömében.~– A gróf örül annak?~– Tombolok az örömtől!
133 8, II | kastélyban meglátogathassa. Annak sem volt bizonyos ideje.
134 8, II | hogy milyen kár volna, ha annak a csóknak a helyét ezen
135 8, II | vont le hüvelykujjáról. Annak a címerlapját félretolva,
136 8, II | most még egy utolsó csókot!~Annak a másiknak a mellékteremben
137 8, III | Hová tettétek?~– Hát biz annak az egyik pajtásom nagyon
138 8, III | hogy a haramia gyáva volt annak kivitelére vállalkozni.”~„
139 8, III | minekünk, hanem minket árult el annak? Vagy pedig az történt,
140 8, III | Thémire szívéből, s elfoglalta annak a helyét: ettől azután nehezebb
141 8, III | oltárképét odahurcolják annak az embernek a vőlegényi
142 8, III | felhatalmazást kért „volon”-jaival annak elfogadására mehetni.~
143 9, I | s akkor aztán megvallja annak a férfinak, akinek becsületét
144 9, I | férfit, nem istene-e az annak? Lehet-e neki azt elhagyni,
145 9, I | is? Lehet-e őt elárulni annak, aki szereti?~A hölgy kegyetlenül
146 9, I | talán volna egy mentség annak a számára, aki őt ellenségei
147 9, I | kevés kámfort?~– Minek az?~– Annak is okát adom egymás után.
148 9, I | leányát elhagyta, legyen annak hűséges gondviselője, odarohant
149 9, I | hozzá őrjöngve, s megragadva annak karjait, kiáltozá: „Leányom,
150 9, I | arany tokot s leszakítva annak födelét, kitépte abból az
151 9, I | darabokra szaggatva, szétszórta annak rongyait maga körül; a szemei
152 9, I | legyek az, aki beültettem annak kórcsíráit e nép közé, mely
153 9, I | leheletét hordja ereiben, annak elég egy olyan tó tükrére
154 9, II | Aki engem anyjának nevez, annak én gyilkosa vagyok.~Akkor
155 9, II | átszellemült arcot; hát szólj annak a képnek, hogy nyissa fel
156 9, III | volt egy fiatal leánya; annak az öltönyeit felvette magára;
157 9, III | simára előttük a csatamezőt.~Annak a nagy mozgalomnak, ami
158 9, III | majd helyébe emelik ők annak a régi királyi széket; a
159 9, III | legalul tett tárgyat kiemelni annak a fenekéről; s aztán futott
160 9, III | Kinek akarnak még szolgálni? Annak is szenvedést okoznak, aki
161 9, III | szenvedést okoznak, aki őrzi, annak is, aki üldözi. – Felnyitni
162 10, II | leányszobáját.~Odasietett. Annak is nyitva volt az ajtaja;
163 10, II | Bizonyosan alszik.~– Aki alszik, annak a melle emelkedik; ezé meg
164 10, II | Cambray fejénél, s bevilágítá annak az arcát.~Marie látott már
165 10, II | fűrészmalom működését, mikor annak a zúgója működésben van.~–
166 10, II | megszólítója felé.~Mikor annak az arcába világított a szövétnekkel,
167 10, II | elvitte hozzá az, akire annak a megőrzése bízva volt.~–
168 10, III | útbaejthetted Nezsidert.~– Oka van annak. A császár levelet küld
169 10, III | fabrikálják Bécsben, hanem hogy annak itt van a fő depója a Strabo „
170 10, III | bőrtarisznyájából azt a tárgyat, amitől annak a horpaszai úgy felduzzadtak,
171 10, IV | földdaganat fölrepedt, s annak az örvényéből a kiömlő fekete
172 10, IV | tökéletes térkép van a kezében, annak még kalauz sem kell hozzá,
173 10, V | kettő-három csapott rá, perc múlva annak is két-három társa akadt.
174 10, V | ha elmulasztotta volna annak a dombnak a megszállását,
175 10, V | körül. – Nem ártottak meg annak. A régi harcokban különös,
176 10, V | forog, maga ugratott elő annak a védelmezésére, s egyszerre
177 10, VI | még elébb utána kellett annak járni.~Felvette a tér közepére
178 10, VI | vízzel tölt sisakot, mintha annak tartalmát a haldokló arcába
179 10, VI | sisakban hozott vízzel lemosta annak arcáról a vért és iszapot.
180 10, VI | sajnálva szép, fehér kezeit annak a szennyétől; s vizsgálta
181 10, VI | között állni, mert ő volt annak megindítója!~Azért ápolta
182 10, VI | kerülhetett az most ide, mikor annak útban kellene lenni Marie-val
183 10, VI | adta, az én hites mátkám. Annak a kincse volt az a leány!
184 10, VI | mint Vavel Lajos. De még annak a menyasszonya is ritkítja
185 11, I | feleségéhez eleven képét nyújták annak a kornak, melyben két szerető
186 11, I | megérezte ujjai hegyével, hogy annak rejtelme pernye és hamu,
187 11, II | S a karakói napok voltak annak a szakadatlan csatának az
188 11, III | hogy az lett a negyedik. Annak aztán a lovát is megtartotta
189 11, IV | Ejnye, hát nem hagytok békét annak a szegény párának! – rivall
190 11, IV | keresztültörni, másfelől annak a visszavonulási útját Komárom
191 11, IV | leütött. Akkor felveté magát annak a nyergébe. Aztán amerre
192 11, IV | kantárszárát, átszökött annak a nyergébe: „Itt a lovad
193 11, IV | s keserű elégtétele volt annak hőstetteiben. A nádor kíséretében
194 11, IV | lovasnak, azt lelőtte vele, annak a lovával, fegyverével aztán
195 11, IV | még akkor sem ereszti el annak a kantárát, hogy a letaszított
196 11, V | s száz forintokat kínált annak, aki őt le tudja gyűrni.
197 11, V | Sámsont a földhöz, hogy annak menten kificamodott a lába.
198 11, V | A kutyámnak parancsolsz! Annak is csak, ha én engedem! –
199 11, V | ágyúdörgést hallott volna, s annak ugyan nem volt miért panaszt
200 11, V | Piszkafa kellett volna annak!~Senki sem jelentkezett
201 11, V | nagyobb öröme volt benne annak a bizonyos „akadályozónak”.~
202 11, VII | franciákat feltartóztassa, s annak a védelme alatt az egész
203 11, VII | igen célszerűen volt, mert annak az egy puskának az elsütéséhez
204 11, VII | került. Egyenesen belementek annak a torkába.~Az előhad nem
205 11, VII | hadvezéri talentumot fejtett ki annak a feladatnak a megoldásában,
206 11, VII | képező kanyarulatában; s annak, ki a világtól félrevonulva,
207 12, I | megrettenve.~– Guillaume biz az. Annak híják. Igen fain, modális
208 12, II | falvat Fenyőfának hínak (annak a csodájára, hogy ott a
209 12, II | könyörgött az ifjú tisztnek, amit annak nem volt szükség a szívére
210 12, II | kimerültségről panaszkodott, annak megengedték, hogy lepihenjen,
211 13, I | olvasá, észrevette, hogy annak is, meg a közlegénynek is,
212 13, I | találkozott a kis Lacival, annak egy csizma meg egy kefe
213 13, I | lábainál, s kebléhez szorítva annak karját, arcát odafekteté
214 13, I | karját, arcát odafekteté annak kezére.~– Őrangyalom vagy! –
215 13, I | kifestett képű? S aztán kívánni annak, akit úgy féltünk, hogy
216 13, I | óhajtó beteg előtt sírni.~S annak oly lángban égett most az
217 13, I | munkáját örökre, s utánamegy annak, akiért ki volt húzva.~Ezt
218 13, I | üdvözölték a sírgödröt; annak a hangja és villanása is
|