bold = Main text
      Rész,  Fezejet                                            grey = Comment text

 5001     5,  V    |                     azért írtam így.~Amint a túlsó oldalára fordítá a
 5002     5,  V    |                   a túlsó oldalára fordítá a levelet Vavel, ott meg a
 5003     5,  V    |                   a levelet Vavel, ott meg a pecséten a leány címerét
 5004     5,  V    |                  Vavel, ott meg a pecséten a leány címerét látta. Azt
 5005     5,  V    |                   leány címerét látta. Azt a címert, amit minden ember
 5006     5,  V    |                   Marie.”~Amint elolvasta, a két öklével a fejéhez és
 5007     5,  V    |                   elolvasta, a két öklével a fejéhez és a szívéhez csapott
 5008     5,  V    |                   két öklével a fejéhez és a szívéhez csapott Lajos,
 5009     5,  V    |                csapott Lajos, s végigesett a kereveten, s elkezdett keservesen
 5010     5,  V    |              elkezdett keservesen zokogni.~A leány most nem ment oda
 5011     5,  V    |               senkim és semmim! – fuldoklá a férfi.~– Senki és semmi –
 5012     5,  V    |                   és semmi – suttogá utána a leány csendesen.~Erre Vavel
 5013     5,  V    |                  Marie? Mit akar ön?~Ekkor a leány egész lelki erejével
 5014     5,  V    |                  föléje kerülve, megragadá a férfi kezét, s szólt egész
 5015     5,  V    |                 hogy hozzon nekem asszonyt a házhoz, akit én szeressek,
 5016     5,  V    |               ostobaságot teszek, s akinek a kezét megcsókolhassam, ha
 5017     5,  V    |               ketten? – szólt tompa hangon a férfi. S nem vagyok-e én
 5018     5,  V    |            márványarca nem az én lelkemnek a terhe? Ez a vas tekintet;
 5019     5,  V    |                   én lelkemnek a terhe? Ez a vas tekintet; amivel ön
 5020     5,  V    |                    vas tekintet; amivel ön a legirtóztatóbb sorsot tűri,
 5021     5,  V    |                   vagyok az oka. Hogy átok a létezésem annak az egyetlen
 5022     5,  V    |                 annak az egyetlen embernek a fején, aki tudja, hogy vagyok
 5023     5,  V    |                     aki tudja, hogy vagyok a világon.~– Az Istenért,
 5024     5,  V    |                 miket nem tanulok én!abban a mély sötétségben! Ha azt
 5025     5,  V    |                  már régen, hogy milyen az a halál? Fáj-e még azután
 5026     5,  V    |                   mikor engem megmentettek a haláltól, az én nevemet
 5027     5,  V    |                  én, s hadd mossak ruhákat a patakban! Ha cseréltünk,
 5028     5,  V    |                    tudjam meg, hogy milyen a halál!~Vavel Lajos bámulva
 5029     5,  V    |               hallgatá ez indulatkitörést. A csendes, szelíd, méla leánynak
 5030     5,  V    |                    azokból megtudtam, hogy a kerek föld legnagyobb gyémántja
 5031     5,  V    |                 Szükségtelen – felelt neki a leány büszkén. – Ha azt
 5032     5,  V    |                     hogy megmaradjak ebben a Névtelen Várban: csináljon
 5033     5,  V    |               Eljön az, szentül hiszem. De a Névtelen Várban ne várjon
 5034     5,  V    |             Nincs-e azokban lefestve önnek a lelke? képmása? Őneki kell
 5035     5,  V    |                  most tettetne és tagadna, a legméltatlanabb sértést
 5036     5,  V    |         legméltatlanabb sértést követné el a legkristálytisztább lelken.
 5037     5,  V    |             eltemetni magam mellé ide ebbe a magányba, ahol megszűnik
 5038     5,  V    |                Mert bizony mondom, hogy ki a Névtelen Vár lakójának beállt,
 5039     5,  V    |                    lakójának beállt, annak a számára ez a ház egy sírbolt,
 5040     5,  V    |                 beállt, annak a számára ez a ház egy sírbolt, aminek
 5041     5,  V    |                 nem nyílik meg elébb, mint a szabadító angyal trombitaszavára!~–
 5042     5,  V    |                  Addig tűrjünk és várjunk.~A leány magához vonta a férfi
 5043     5,  V    |             várjunk.~A leány magához vonta a férfi kezét, s utánasóhajtá:~–
 5044     5,  V    |                    ön egy pohár bort annak a szegény kertésznek, akit
 5045     5,  V    |         megijesztett. Pedig csak én voltam a hibás.~– Ave Maria!~Hanem
 5046     5,  V    |                  hibás.~– Ave Maria!~Hanem a levelet nem adta neki vissza.~
 5047     5,  VI   |                                     VI.~Ez a fölfedezés még szigorúbbá
 5048     5,  VI   |                  tette Vavel Lajosra nézve a Névtelen vári fogolylétet.~
 5049     5,  VI   |                 Névtelen vári fogolylétet.~A leányban felébredt az életvágy,
 5050     5,  VI   |            leányban felébredt az életvágy, a világ utáni holdkór. Az
 5051     5,  VI   |               Vavel sohasem merte elhagyni a házat. A lovait már eladta;
 5052     5,  VI   |                    merte elhagyni a házat. A lovait már eladta; ki nem
 5053     5,  VI   |                  Egy őszi dér megfosztotta a kis kertet virágdíszétől:
 5054     5,  VI   |                 kertet virágdíszétől: csak a chrysanthemumok maradtak
 5055     5,  VI   |               chrysanthemumok maradtak meg a virágjaikban.~Hogy valami
 5056     5,  VI   |                   egy üvegházat építtetett a számára, abba meghozatta
 5057     5,  VI   |          meghozatta Erfurtból és Harlemből a legdrágább divatvirágokat,
 5058     5,  VI   |              Józsefnek, kit kertésszé tett a virágházban, gyakran adott
 5059     5,  VI   |                  Lajos. Úgy látszott, hogy a gróf is nagy virágkedvelő
 5060     5,  VI   |                 télen hány fokú légmérsék?~A kertésszel csak a virágok
 5061     5,  VI   |               légmérsék?~A kertésszel csak a virágok elnevezései fölött
 5062     5,  VI   |                    elnevezései fölött volt a grófnak többször vitája.
 5063     5,  VI   |                   híres nevet nem tűrt meg a virágházában. Annak a legújabban
 5064     5,  VI   |                  meg a virágházában. Annak a legújabban divatba jött
 5065     5,  VI   |               alatt, nem akart helyet adni a növényei sorában, míg a
 5066     5,  VI   |                    a növényei sorában, míg a botanikusok igazi tudományos
 5067     5,  VI   |                  nem keresztelték.~Egyszer a télikertből, hová a kertész
 5068     5,  VI   |                Egyszer a télikertből, hová a kertész eltávozása után
 5069     5,  VI   |                 nyílt virággal jött vissza a leány.~A virág meglepően
 5070     5,  VI   |              virággal jött vissza a leány.~A virág meglepően szép. Kettős,
 5071     5,  VI   |                     szétterült kelyhe van; a külső haragos kék, a belső
 5072     5,  VI   |                  van; a külső haragos kék, a belső égszínű, sugár alakú
 5073     5,  VI   |                    sugár alakú szirmokkal, a kehely közepéből pedig kiemelkedik
 5074     5,  VI   |                    Marie gombostűvel tűzte a keblére: éppen a szíve fölé.~
 5075     5,  VI   |         gombostűvel tűzte a keblére: éppen a szíve fölé.~Egyenesen Lajos
 5076     5,  VI   |                 lepte, Vavel Lajos kilökte a széket maga alul, mikor
 5077     5,  VI   |                    széket maga alul, mikor a leányt e virággal keblén
 5078     5,  VI   |              szobájába belépni látta. – Az a virág éppen olyan volt ott,
 5079     5,  VI   |                 éppen olyan volt ott, mint a „légion d’honneur” rendcsillaga.
 5080     5,  VI   |              nézett rá.~– Hol vette ön ezt a virágot? – kérdé Marie-tól
 5081     5,  VI   |                   van rajta egy, azt önnek a számára hagytam.~Vavel Lajos
 5082     5,  VI   |                   Lajos szótlanul elhagyta a szobáját, s a leányt is
 5083     5,  VI   |           szótlanul elhagyta a szobáját, s a leányt is a szobában.~Marie
 5084     5,  VI   |                    szobáját, s a leányt is a szobában.~Marie szokva volt
 5085     5,  VI   |                    meglepte az, hogy annak a Bertuch-féle szép illusztrált
 5086     5,  VI   |                  dugva Lajos könyvei közé.~A legkönnyebben megbocsátható
 5087     5,  VI   |                  ha e kiváncsiságot még az a tudat is sarkantyúzza, hogy
 5088     5,  VI   |                    volt előle dugva.~Amint a könyv színezett ábráit sorba
 5089     5,  VI   |                   lapozgatta, egyszerre az a lap állt előtte, amin a
 5090     5,  VI   |                    a lap állt előtte, amin a keblére tűzött virág volt
 5091     5,  VI   |                tűzött virág volt lefestve.~A leírásban el volt mondva,
 5092     5,  VI   |                   el volt mondva, hogy ezt a híres francia természetbúvár,
 5093     5,  VI   |                királyságában, s virágainak a légion d’honneur rendcsillagához
 5094     5,  VI   |                 hevesen Lajos. Utánafutott a télikertbe.~Későn érkezett.~
 5095     5,  VI   |                  csak annyit hallott, hogy a künn ácsorgó kertésznek
 5096     5,  VI   |                   növény ágait kihajította a hóra.~Marie visszasompolyodott
 5097     5,  VI   |                   Marie visszasompolyodott a szobájába.~De Lajos ott
 5098     5,  VI   |               találni.~– Hová tette ön azt a virágot? – kérdé a leánytól,
 5099     5,  VI   |                  ön azt a virágot? – kérdé a leánytól, s keble úgy fujtatott,
 5100     5,  VI   |              Lenyomtattam az imakönyvembe.~A férfi fogait csikorgatta,
 5101     5,  VI   |                   felemelt öklei remegtek: a saját fejét kezdte velük
 5102     5,  VI   |               kezdte velük ütögetni.~Pedig a leánynak igaza volt. Az
 5103     5,  VI   |                    Az ő hazája nagyságának a jelvénye volt az a virág:
 5104     5,  VI   |             nagyságának a jelvénye volt az a virág: az ő nemzete dicsőségének
 5105     5,  VI   |           csillagait nyílták annak bimbói.~A férfi csak gyűlölni tudott: –
 5106     5,  VI   |                    csak gyűlölni tudott: – a leány csak szeretni.~Lajos
 5107     5,  VI   |                 szeretni.~Lajos megfordult a sarkán haragosan, s otthagyta
 5108     5,  VI   |              sarkán haragosan, s otthagyta a leányt szótlanul.~Most már
 5109     5,  VI   |                látogatatlan maradt. Kiknél a kedély túlérzékennyé lett,
 5110     5,  VI   |                   már egyéb összeköttetése a világgal, mint a távcsövének
 5111     5,  VI   |            összeköttetése a világgal, mint a távcsövének lencséi.~Még
 5112     5,  VI   |                    esküdtek ebben az évben a Névtelen Vár lakóinak.~A
 5113     5,  VI   |                   a Névtelen Vár lakóinak.~A Fertő tó egyszerre elkezdett
 5114     5,  VI   |                  elborította szerteszéjjel a kaszálókat, az őszi vetéseket,
 5115     5,  VI   |             kaszálókat, az őszi vetéseket, a tanyák, kertek ott úsztak
 5116     5,  VI   |                  tanyák, kertek ott úsztak a víz közepén.~E csapás miatt
 5117     5,  VI   |                Kapuját csak úgy ostromolta a sok munkát kereső ínséges
 5118     5,  VI   |                  ínséges föld népe, akinek a télire nem maradt a vízár
 5119     5,  VI   |                 akinek a télire nem maradt a vízár miatt semmi elesége.
 5120     5,  VI   |                Hanem azért azt mondta neki a kertész, hogy mind nem használ
 5121     5,  VI   |                    használ neki az semmit, a vízár alulról fog felfakadni,
 5122     5,  VI   |                    semmi egyéb öröme nincs a világon, mint a virágos,
 5123     5,  VI   |                öröme nincs a világon, mint a virágos, zöldülő bokrai,
 5124     5,  VI   |               kislelkűségért.~– Önnek csak a casuariái válnak pusztulásra;
 5125     5,  VI   |              válnak pusztulásra; de hát az a sok ezernyi szegény ember,
 5126     5,  VI   |              ezernyi szegény ember, akinek a mindennapi falat kenyerét
 5127     5,  VI   |                   sújtott hívei között.~Ez a küldemény újra megindította
 5128     5,  VI   |                küldemény újra megindította a kettőjük közt félbeszakadt
 5129     5,  VI   |                  hosszú idő óta szünetelt.~A hálálkodó válaszban egyúttal
 5130     5,  VI   |                 válaszban egyúttal előadta a lelkész a mostani ínségnek
 5131     5,  VI   |                 egyúttal előadta a lelkész a mostani ínségnek az igazi
 5132     5,  VI   |             produkáltam; ha pedig selejtes a termés, akkor azt mondja:
 5133     5,  VI   |                    az Isten megteremtette! A Fertő tó túláradásának okait
 5134     5,  VI   |                    éltek, koldusokká. Amit a tudósok ki nem bírtak találni,
 5135     5,  VI   |                     ahogy kívántatik, – ez a múlt évben Győr táján a
 5136     5,  VI   |                    a múlt évben Győr táján a hajóból a Dunába ejtette
 5137     5,  VI   |                 évben Győr táján a hajóból a Dunába ejtette a bodnársulykát,
 5138     5,  VI   |                   hajóból a Dunába ejtette a bodnársulykát, ami elmerült.
 5139     5,  VI   |            elmerült. Az idén visszakerülve a Fertő tájékára, megismeri
 5140     5,  VI   |                  mondja neki – én ejtettem a Dunába Győrnél. – Lehetetlen
 5141     5,  VI   |                       Lehetetlen az – mond a bodnár –, a feleségem itt
 5142     5,  VI   |           Lehetetlen az – mond a bodnár –, a feleségem itt fogta ki azt
 5143     5,  VI   |                 feleségem itt fogta ki azt a Fertőből. – Mégis az enyim;
 5144     5,  VI   |               bizonyságául mondhatom, hogy a sulyok fejébe van cövekelve
 5145     5,  VI   |                 hat darab körmöci aranyam. A cöveket megtalálták, s benne
 5146     5,  VI   |                  megtalálták, s benne volt a sulyokban a hat arany. Ezért
 5147     5,  VI   |                   s benne volt a sulyokban a hat arany. Ezért úszott
 5148     5,  VI   |                 hat arany. Ezért úszott el a víz alatt. De hátravan a
 5149     5,  VI   |                   a víz alatt. De hátravan a csoda nagyobbik fele. Hogyan
 5150     5,  VI   |           nagyobbik fele. Hogyan úszott az a sulyok a Dunából fel a Fertőbe?
 5151     5,  VI   |                  Hogyan úszott az a sulyok a Dunából fel a Fertőbe? Ez
 5152     5,  VI   |                  az a sulyok a Dunából fel a Fertőbe? Ez a bolond emberrel
 5153     5,  VI   |                  Dunából fel a Fertőbe? Ez a bolond emberrel történt
 5154     5,  VI   |                  emberrel történt anekdota a mi tudós mérnökünket arra
 5155     5,  VI   |                  mi tudós mérnökünket arra a következtetésre vezette,
 5156     5,  VI   |      következtetésre vezette, hogy azoknak a vizeknek, amik a Hanság
 5157     5,  VI   |                   azoknak a vizeknek, amik a Hanság tavaiból az ingó
 5158     5,  VI   |             tavaiból az ingó lápföld alatt a Fertő vizét eddig a Dunába
 5159     5,  VI   |                  alatt a Fertő vizét eddig a Dunába levezették, most
 5160     5,  VI   |           környékéről, az már nem is hajaz a mostani alakjához. Új felmérésre
 5161     5,  VI   |                     ha ki van derítve, hol a befolyást gátló akadály,
 5162     5,  VI   |                   Inzsellérünk megcsinálta a költségvetést, s óriási
 5163     5,  VI   |               vármegye azt tartja, hogy ez a tekintetes nemes Sopron
 5164     5,  VI   |                Sopron vármegye pedig abban a meggyőződésben él, hogy
 5165     5,  VI   |                   nemes Mosony vármegyének a kiadása. Márpedig hamarább
 5166     5,  VI   |                    megtörténhetik az, hogy a Fertő túláradjon a ruszti
 5167     5,  VI   |                    hogy a Fertő túláradjon a ruszti hegynek a tetején,
 5168     5,  VI   |                túláradjon a ruszti hegynek a tetején, mint az, hogy akár
 5169     5,  VI   |                    tekintetes vármegyéknek a domestica cassájában úgy
 5170     5,  VI   |                  cassájában úgy megáradjon a pénz, hogy annak a szélén
 5171     5,  VI   |              megáradjon a pénz, hogy annak a szélén tizenötezer forint
 5172     5,  VI   |               bárónő, ki is megtudva, hogy a föld népének nyomoruságán
 5173     5,  VI   |                saját pénztárából felajánlá a megkívántató tizenötezer
 5174     5,  VI   |            nagyobbra becsülendő, mivelhogy a bárónőnek tudomása volt
 5175     5,  VI   |                  amilyen tudományos férfiú a dolgozóasztalánál, éppolyan
 5176     5,  VI   |                  ember társaságban) egykor a bárónőt igen méltatlanul
 5177     5,  VI   |               praeambulum után »ad rem«! – A tizenötezer forint a szükséges
 5178     5,  VI   |                       A tizenötezer forint a szükséges munkálatokra már
 5179     5,  VI   |             szüksége az ingenieurnek, hogy a nagy távolságokat, amik
 5180     5,  VI   |               érezvén, hogy amely subscust a bárónő ellen elkövetett,
 5181     5,  VI   |         nagyságodat is injuriázta, nem mer a színe elé kerülni; hanem
 5182     5,  VI   |                  az említett telescopiumot a felmérés idejére nélkülözhetné,
 5183     5,  VI   |                   terheltessék.”~Így szólt a lelkész levele.~Ami ezekből
 5184     5,  VI   |                lelkész levele.~Ami ezekből a szavakból Lajos lelkében
 5185     5,  VI   |               mendemondákat hurcolnak szét a világban: olyan mendemondákat,
 5186     5,  VI   |               amikben neki is része van. S a nő azzal áll bosszút azért,
 5187     5,  VI   |                Vavel Lajos másnap elküldte a lelkészhez a maga nagybecsű
 5188     5,  VI   |               másnap elküldte a lelkészhez a maga nagybecsű Savary-féle
 5189     5,  VI   |               azzal az izenettel, hogy ezt a mérnöknek ajándékozza.~Neki
 5190     5,  VI   |                   hogy ne lásson ki többet a világba.~A tudós inzsellér
 5191     5,  VI   |                lásson ki többet a világba.~A tudós inzsellér aztán hozzáfogott
 5192     5,  VI   |                inzsellér aztán hozzáfogott a nagy munkához egész lelke
 5193     5,  VI   |                  lelke szerint, s télen át a befagyott tavakon keresztül-kasul
 5194     5,  VI   |       szaktudományú remekmű volt az. Mikor a kész munkáját elvitte a
 5195     5,  VI   |                    a kész munkáját elvitte a nagylelkű pártfogónőhöz,
 5196     5,  VI   |                    nem jutott eszébe, hogy a sáros csizmáját meg kellene
 5197     5,  VI   |                  meg kellene előbb törülni a tornácon a pokrócban; hanem
 5198     5,  VI   |                   előbb törülni a tornácon a pokrócban; hanem azért úgy
 5199     5,  VI   |                 megörvendezteté e munkával a bárónőt, hogy az még egy
 5200     5,  VI   |               aztán el se mert menni, hogy a telescopiumot megköszönje
 5201     5,  VI   |               megköszönje neki. Attól félt a derék ember, hogy ez is
 5202     5,  VI   |                 fogja zavarba hozni, pedig a bárónőnek sem tudott rá
 5203     5,  VI   |                  tudott rá mit is mondani. A vármegyegyűlésen az igaz,
 5204     5,  VI   |                  igaz, hogy mikor referált a bevégzett dologról az inzsellér
 5205     5,  VI   |                  dologról az inzsellér úr, a sok „mit is mondok”-tul
 5206     5,  VI   |                 általa vezetett munka után a Fertő egyszerre minden oldalán
 5207     5,  VI   |                  termőföldeket, visszatért a régi medrébe.~Az az egyetlen
 5208     5,  VI   |                    egyetlen csatorna, mely a Királytót a Rábcával összekötötte,
 5209     5,  VI   |                 csatorna, mely a Királytót a Rábcával összekötötte, oly
 5210     5,  VI   |                 oly rohamosan zúdította le a Fertő vizét, hogy amint
 5211     5,  VI   |                 egész tömegével alászállt, a réten emberderék vastagságú
 5212     5,  VI   |               kertje is megszabadult attól a veszélytől, hogy az új tavasszal
 5213     5,  VI   |                tavasszal békalencse ússzék a szép tulipánágyai felett.~
 5214     6        |                              HATODIK RÉSZ ~A halál a háznál~
 5215     6        |                      HATODIK RÉSZ ~A halál a háznál~
 5216     6,  I    |             keserves zokogása riasztá föl.~A leány úgy jött be hozzá,
 5217     6,  I    |                   arca egészen nedves volt a könnyektől; csak egy pongyola-öltöny
 5218     6,  I    |             kezével tartá elöl összefogva, a lábain pedig nem volt más,
 5219     6,  I    |                   volt más, csak harisnya; a haja meg szétbomolva hullott
 5220     6,  I    |                    meg szétbomolva hullott a vállára, keblére; úgy rontott
 5221     6,  I    |           Könyörüljön! – zokogá keservesen a leány.~– Mi baja önnek,
 5222     6,  I    |                 önnek, Marie?~– Hol vannak a gyógyszerei? Mit tud ön
 5223     6,  I    |                    gyógyszerei? Mit tud ön a halál ellen.~– Marie! –
 5224     6,  I    |           odaugorva hozzá, s keblére vonva a leányt.~– Nézze ön! Nézze
 5225     6,  I    |                    Nézze csak: – szepegett a leány, keblébe nyúlva, s
 5226     6,  I    |               vonva elő ruhafodrai közül – a kis magányos verebet. –
 5227     6,  I    |                magányos verebet. – Meghal!~A kedvenc zsoltáréneklő ott
 5228     6,  I    |           zsoltáréneklő ott feküdt hanyatt a leány rózsaszínű tenyerén,
 5229     6,  I    |                fejjel, s száját tátogatva; a leány forró leheletével
 5230     6,  I    |                   hogy meghal. Oda szokott a lábamra repülni reggelenként,
 5231     6,  I    |                   veszem észre, hogy amint a lábamat letettem a földre,
 5232     6,  I    |                   amint a lábamat letettem a földre, nagyot sikoltott.
 5233     6,  I    |                    sikoltott. Rátapostam. (A leány összerázkódott.) Óh,
 5234     6,  I    |                Dávidomat.~S ismét rákezdte a keserves zokogást.~– Hm!
 5235     6,  I    |                     kiálta kétségbeesetten a leány.~A férfi elővette
 5236     6,  I    |                   kétségbeesetten a leány.~A férfi elővette gyógyszereit,
 5237     6,  I    |                   szeszes életébresztőkkel a kis énekes fejét; vizet
 5238     6,  I    |                  fejét; vizet csepegtetett a szájába, illó-olajjal kenegette
 5239     6,  I    |                  illó-olajjal kenegette be a szívecskéje táját. Mind
 5240     6,  I    |                    szívecskéje táját. Mind a ketten leültek emellett
 5241     6,  I    |                    ketten leültek emellett a padlat-szőnyegre, a kis
 5242     6,  I    |               emellett a padlat-szőnyegre, a kis állatot középre véve.~–
 5243     6,  I    |              középre véve.~– Már felnyitja a szemeit… – suttogá a leány. – …
 5244     6,  I    |             felnyitja a szemeit… – suttogá a leány. – … Még lábra áll!…
 5245     6,  I    |                  áll!… Ugye, meg fog élni?~A kis énekes még egyszer összeszedte
 5246     6,  I    |            úrnőjéhez, s aztán elbújt annak a selyemköntöse fodrai alá.~–
 5247     6,  I    |                   én gázoltam rá! – rebegé a leány, s aztán óvatosan,
 5248     6,  I    |               rátaláljon az odamenekültre.~A kis énekes meg volt halva.~
 5249     6,  I    |                   halva.~Most már nem sírt a leány, mikor látta, hogy
 5250     6,  I    |                    tekinte kis halottjára, a földön ülve, s a fejét bólingatta
 5251     6,  I    |               halottjára, a földön ülve, s a fejét bólingatta csendesen.~…
 5252     6,  I    |                 nem lopkodja el csészémből a kalácsdarabkákat… üresen
 5253     6,  I    |        kalácsdarabkákat… üresen fog állani a kalitkája.~– Majd szerzek
 5254     6,  I    |                   Akit én szerettem, annak a helyébe nem tudnék én tenni
 5255     6,  I    |                    igazi.~S azzal fölvette a holt madarat, és megcsókolgatá.~–
 5256     6,  I    |                    érte. Nem kell kísértet a szobámba. Majd eltemetjük
 5257     6,  I    |               szobámba. Majd eltemetjük őt a virágoskertemben. Tudok
 5258     6,  I    |                  kis magányos zugot ottan. A gyeppad mellé, ahol pihenni
 5259     6,  I    |             szemfödélnek felszabta számára a brüsszeli csipkéjét, fekete
 5260     6,  I    |                varrt Phryxusnak, Hellének; a négy macskájának fekete
 5261     6,  I    |         macskájának fekete szalagot kötött a nyakába, s magával vitte
 5262     6,  I    |                 magával vitte őket délután a temetésre: ez volt a gyászkíséret.
 5263     6,  I    |               délután a temetésre: ez volt a gyászkíséret. Lajost nem
 5264     6,  I    |                  el. (Az orvost nem szokás a temetésre invitálni.) De
 5265     6,  I    |                 mégis jólesett neki, mikor a kertbe leérve, a mondott
 5266     6,  I    |                     mikor a kertbe leérve, a mondott helyen, a gyepágy
 5267     6,  I    |                  leérve, a mondott helyen, a gyepágy mellett már megásva
 5268     6,  I    |                mellett már megásva találta a kis sírgödröt. Ez Lajos
 5269     6,  I    |                    bizonyosan.~Azután mind a hat kísérőnek, a játszótársaknak
 5270     6,  I    |               Azután mind a hat kísérőnek, a játszótársaknak kellett
 5271     6,  I    |                   jó barátjuk koporsójára, a felhantolást maga végezte
 5272     6,  I    |                gloire est arrivé.”~Ő „ezt” a dalt hallotta egyszer sok
 5273     6,  I    |                  néhány nap múlva ott állt a kis sírkő a halom előtt,
 5274     6,  I    |                 múlva ott állt a kis sírkő a halom előtt, azzal a felirattal,
 5275     6,  I    |                 sírkő a halom előtt, azzal a felirattal, amit ő szánt
 5276     6,  I    |                   felirattal, amit ő szánt a kedvencének, s a sír rámába
 5277     6,  I    |                   ő szánt a kedvencének, s a sír rámába volt foglalva,
 5278     6,  I    |                    jó játékot csinálni. Az a csendességszerző angyal
 5279     6,  I    |                 mindennap gyakorolta magát a kardvívásban. Henry csakugyan
 5280     6,  I    |                  vívómester volt valaha. – A várlak egyik földszinti
 5281     6,  I    |               földszinti termében, ahonnan a kardcsattogás nem hallatszott
 5282     6,  I    |               veres daganatoktól tele volt a testük. Henry olyanokat
 5283     6,  I    |            ellenség volna. Úgy is kellett. A vívás után dicsekedtek egymásnak
 5284     6,  I    |                 után dicsekedtek egymásnak a kapott vágások nyomaival;
 5285     6,  I    |                    nyomaival; elállították a vérzést árnikás vízzel,
 5286     6,  I    |              reggel hasztalan várta Henryt a gróf a vívóteremben. A rendes
 5287     6,  I    |              hasztalan várta Henryt a gróf a vívóteremben. A rendes óra
 5288     6,  I    |              Henryt a gróf a vívóteremben. A rendes óra már jól elhaladt,
 5289     6,  I    |                   Azalatt töltötte az időt a szélpuskával a céllövöldözésben.
 5290     6,  I    |            töltötte az időt a szélpuskával a céllövöldözésben. Annyira
 5291     6,  I    |                lépésnyiről kapásra kilőtte a coeur-ászból a szívet. Végre
 5292     6,  I    |             kapásra kilőtte a coeur-ászból a szívet. Végre megunta a
 5293     6,  I    |                    a szívet. Végre megunta a várakozást, s maga indult
 5294     6,  I    |               indult el Henryt fölkeresni.~A komornyik lakása földszint
 5295     6,  I    |                   földszint volt, Lizetté, a szakácsnőé mellett. Lizett
 5296     6,  I    |              csakugyan felesége volt neki.~A gróf a folyosóra nyíló ajtón
 5297     6,  I    |                 felesége volt neki.~A gróf a folyosóra nyíló ajtón akart
 5298     6,  I    |                  találta. Azt hitte, Henry a feleségénél van. A konyha
 5299     6,  I    |                   Henry a feleségénél van. A konyha felé került.~A konyhában
 5300     6,  I    |                 van. A konyha felé került.~A konyhában már kinn volt
 5301     6,  I    |                   elhízott személy volt az a nő, amilyennek Vavel gróf
 5302     6,  I    |                     Hol van Henry? – kérdé a gróf.~– Odabenn van az ágyán.~–
 5303     6,  I    |                 ágyán.~– Miért van bezárva a külső ajtaja?~– Mert nem
 5304     6,  I    |                  hiszem, hogy megsimította a guta.~S azt olyan flegmával
 5305     6,  I    |                öreg ott feküdt az ágyán, s a szája és a fél szeme erősen
 5306     6,  I    |              feküdt az ágyán, s a szája és a fél szeme erősen félre volt
 5307     6,  I    |                  jól leszek.~– Nyújtsd ide a kezedet.~– Nincsen kezem.~
 5308     6,  I    |             Nincsen kezem.~Lajos felemelte a beteg kezét, s üterét vizsgálta.~–
 5309     6,  I    |                    bele merjek kontárkodni a gyógyításába. Elmegyek magam
 5310     6,  I    |                     hogy fel segítsen ülni a nyeregbe. Rajta ülök már
 5311     6,  I    |                   nyeregbe. Rajta ülök már a Szent Mihály paripáján.
 5312     6,  I    |                    Szent Mihály paripáján. A két lábam ott van a kengyelben.
 5313     6,  I    |             paripáján. A két lábam ott van a kengyelben. Csak a nyelvem
 5314     6,  I    |                 ott van a kengyelben. Csak a nyelvem jár még; de az is
 5315     6,  I    |               magam is legjobban. Ki fogja a helyemet kipótolni önök
 5316     6,  I    |                  önök körül? – Azt hiszem, a Schmidtéknek van egy katonaviselt
 5317     6,  I    |             katonaviselt fiuk, az jó lenne a helyembe. Vagy az a féllábú
 5318     6,  I    |                  lenne a helyembe. Vagy az a féllábú rokkant vitéz, akinek
 5319     6,  I    |              féllábú rokkant vitéz, akinek a báróné masinalábat csináltatott.
 5320     6,  I    |                    kell lovakkal bajlódni. A ház körüli munkát az biz
 5321     6,  I    |               munka! Te nekem az vagy, ami a katonának a fegyvere. Te
 5322     6,  I    |                   az vagy, ami a katonának a fegyvere. Te vagy a házamon
 5323     6,  I    |              katonának a fegyvere. Te vagy a házamon a bezárt ajtó. Te
 5324     6,  I    |                fegyvere. Te vagy a házamon a bezárt ajtó. Te vagy a gondolataimnak
 5325     6,  I    |             házamon a bezárt ajtó. Te vagy a gondolataimnak az őre. Te
 5326     6,  I    |                    egyetlen barátom, ebben a hajótörés kietlenében.~A
 5327     6,  I    |                   a hajótörés kietlenében.~A szegény öreg szolga mosolyra
 5328     6,  I    |                    esztendőt szolgáltam le a katonaságnál, húszat az
 5329     6,  I    |                  kapitulációt töltöttem el a Lizettel, tizenhatot a bujdosásban:
 5330     6,  I    |                  el a Lizettel, tizenhatot a bujdosásban: ideje, hogy
 5331     6,  I    |               tudós ember, mikor megszorul a nagy válságban. Felmondott
 5332     6,  I    |                 nagy válságban. Felmondott a tudományának, s odamenekült
 5333     6,  I    |                tudományának, s odamenekült a csodatevő kuruzslóhoz.~–
 5334     6,  I    |                     én hallottam hírét itt a környékben egy vajákos asszonynak,
 5335     6,  I    |               Ugyan hogy tenné ön azt mar? A tudós, a nagy bölcs, aki
 5336     6,  I    |                 tenné ön azt mar? A tudós, a nagy bölcs, aki annyi könyvet
 5337     6,  I    |              vannak hiábavalósággal, hanem a te ujjaid hegyében ott a
 5338     6,  I    |                   a te ujjaid hegyében ott a halál elleni segítség. Hogy
 5339     6,  I    |                  óta nem gyóntam meg. Most a végső számadásnál vagyok.
 5340     6,  I    |              adósságomat magammal vigyem-e a másvilágra? Hívasson ön
 5341     6,  I    |               szegény öreg szolgája iránt. A pokol rémületeit érzi egész
 5342     6,  I    |                    ördögeit. Úgy ül valami a szívem fölött, mint a szikla.~–
 5343     6,  I    |               valami a szívem fölött, mint a szikla.~– Ne légy gyermek! –
 5344     6,  I    |                  Ne légy gyermek! – kiálta a haldoklóra haragosan Vavel. –
 5345     6,  I    |              magadat képzelődéseiddel? Hát a katonát, aki a csatában
 5346     6,  I    |       képzelődéseiddel? Hát a katonát, aki a csatában elesik, ki gyóntatja
 5347     6,  I    |            ágyúgolyó sodort el.~– Talán ha a csatazajt hallanám, az elfojtaná
 5348     6,  I    |                   félelmemet; oh, de ebben a nagy csendességben minden
 5349     6,  I    |                   fárad, hogy apró uraknak a lábtyűit sártól megtisztogassa:
 5350     6,  I    |               megtisztogassa: hanem vagyok a bibliai egyszarvú, aki azon
 5351     6,  I    |                   aki azon törekszik, hogy a hatalmasok fejét beletapossa
 5352     6,  I    |               hatalmasok fejét beletapossa a sárba. S aztán elmondanád
 5353     6,  I    |                aztán elmondanád neki sorba a titkokat, amik lelkedet
 5354     6,  I    |               uramat és családját elfogták a forradalmiak, hogy megöljék,
 5355     6,  I    |            forradalmiak, hogy megöljék, én a saját leányomat öltöztettem
 5356     6,  I    |                  hogy az igazit megmentsem a halálveszélytől. A magamét
 5357     6,  I    |              megmentsem a halálveszélytől. A magamét hagytam a veszedelembe
 5358     6,  I    |         halálveszélytől. A magamét hagytam a veszedelembe menni, s az
 5359     6,  I    |              rejtegettem, elfutottam vele. A magam leányát kiadtam királyleánynak,
 5360     6,  I    |       királyleánynak, olyankor, mikor mint a szarvasokra, úgy vadásztak
 5361     6,  I    |                 szarvasokra, úgy vadásztak a királyokra és az ő ünőikre,
 5362     6,  I    |              királyokra és az ő ünőikre, s a királyleányból csináltam
 5363     6,  I    |                 kettőt megöltem közülök, s a kincseket elragadtam a megszabadított
 5364     6,  I    |                   s a kincseket elragadtam a megszabadított gyermek számára.
 5365     6,  I    |                Mindezt cselekedtem – hörgé a haldokló.~– S azt hiszed
 5366     6,  I    |                  azt, hogy ő, aki forgatja a napok és világok százezreit
 5367     6,  I    |               ütközzenek, s aki megtanítja a férget ősszel, hogyan temesse
 5368     6,  I    |                   s aki intézi az embernek a sorsát, aki a napok és férgek
 5369     6,  I    |                  az embernek a sorsát, aki a napok és férgek között áll:
 5370     6,  I    |               felér. Ön bejárta az egeket, a csillagokat, tudja, hol
 5371     6,  I    |        megkapaszkodjam, hogy le ne hulljak a mélységbe. Nekem kell valami
 5372     6,  I    |           mélységbe. Nekem kell valami jel a homlokomra, amiről rám ismerjenek
 5373     6,  I    |          homlokomra, amiről rám ismerjenek a másvilági őrtállók. Félek,
 5374     6,  I    |              rettegek. Gyermek vagyok, aki a sötétben eltévedt, s rémek
 5375     6,  I    |                   S ha van még másvilág, s a másvilágon emberi szó és
 5376     6,  I    |             kérdést intéz, s van arc, mely a formájára termett arcnak
 5377     6,  I    |                   belát, s nem szorul ő se a te mentségedre, se a te
 5378     6,  I    |                    se a te mentségedre, se a te papod abszolúciójára,
 5379     6,  I    |                 paradicsomába bebocsásson.~A haldoklót mind nem nyugtatá
 5380     6,  I    |                 nem nyugtatá ez meg. Arcát a pokol félelmei még jobban
 5381     6,  I    |                    jobban eltorzíták, mint a halál keze. Szemei rémtűzben
 5382     6,  I    |                     Az is kötelességed! Ha a pokolba vagy küldve: eredj
 5383     6,  I    |               árulóvá lenni!~Azzal felkelt a haldokló ágya széléről,
 5384     6,  I    |                hagyva őt magára.~Mikor már a kilincset megfogta, ismét
 5385     6,  I    |                   s aztán kezébe fogta azt a tehetetlen, jéghideg kezet.~–
 5386     6,  I    |          következem. Ha egyszer én odaérek a mennyország kapujához: mielőtt
 5387     6,  I    |                  az én jó, öreg bajtársam, a becsületes, erényekben gazdag
 5388     6,  I    |               Henry?” s ha arra azt mondja a szent kapuőr, hogy „nincs
 5389     6,  I    |                    az! mert az odalenn van a souterraine-ben”, akkor
 5390     6,  I    |                neki, hogy „no hát köszönöm a barátságot öreg; de nékem
 5391     6,  I    |                kell! megyek le hozzá én is a pokolba, s egy társaságban
 5392     6,  I    |                  Isten engem úgy segéljen!~A szegény, nyomorult útrakészülő
 5393     6,  I    |               arcát. Ez már tetszett neki. A kezével nem vonhatta közelebb
 5394     6,  I    |                   közelebb Lajos kezét, de a fejét még oda tudta erőszakolni,
 5395     6,  I    |                  most már ragyogni kezdtek a szemei; – de ketten se maradunk
 5396     6,  I    |                  egy harmadik; – s az mind a kettőnket kikönyörög onnan.~
 5397     6,  I    |               onnan.~Lajos homlokára ütött a tenyerével.~– Hogy ez nekem
 5398     6,  I    |                     Ön könnyezett! – szólt a leány megdöbbenve. Megismerte
 5399     6,  I    |             verebem haldoklik. Elveszítjük a szegény Henryt.~– Óh Istenem! –
 5400     6,  I    |                    boldog: elhagyhatja ezt a sírboltot.~– Igaz. Embert
 5401     6,  I    |               azért van, Marie. Hanem mert a kis állatnak a halállal
 5402     6,  I    |                  Hanem mert a kis állatnak a halállal vége van, az embernek
 5403     6,  I    |              embernek pedig azzal kezdődik a megdicsőülése.~– Nem láthatnám
 5404     6,  I    |                  Nem láthatnám még egyszer a jó Henryt?~– De éppen azért
 5405     6,  I    |         imádságoskönyvét. Keresse ki benne a haldokló ember imáját.~–
 5406     6,  I    |                hogy lesz-e mindig imakönyv a közelében!~– Kitől tanul
 5407     6,  I    |                   ön ilyen gondolatokat?~– A széltől, mikor az ablakon
 5408     6,  I    |                    mikor az ablakon befúj, a gyertyától, mikor lobog, –
 5409     6,  I    |                    Lajos levezette Marie-t a haldoklóhoz.~A leány első
 5410     6,  I    |           levezette Marie-t a haldoklóhoz.~A leány első dolga az volt,
 5411     6,  I    |                hogy Lizettet elparancsolta a tűzhelytől. Menjen a férjét
 5412     6,  I    |         elparancsolta a tűzhelytől. Menjen a férjét ápolni. Ma nem lesz
 5413     6,  I    |                    van kenyér és gyümölcs.~A szakácsnőnek el kellett
 5414     6,  I    |             szakácsnőnek el kellett oltani a tüzet, s a szobájába vonulni.~
 5415     6,  I    |                  kellett oltani a tüzet, s a szobájába vonulni.~Hanem
 5416     6,  I    |                    arra nem volt rábírható a jó Lizett, hogy Henry szobájába
 5417     6,  I    |                     Nagyon érzéketlen volt a kövér Lizett s ez jó tulajdonság
 5418     6,  I    |                  jó tulajdonság volt ahhoz a feladathoz, ami neki jutott.~
 5419     6,  I    |                    Marie és Lajos bementek a beteghez.~Henry arcán valami
 5420     6,  I    |               derengett át, mikor meglátta a belépő leányt.~Mint egy
 5421     6,  I    |                gyöngéd kezével végigsimítá a haldokló hű szolga arcát.~
 5422     6,  I    |              érintésétől becsukódtak annak a szemei.~– Nevet ő most? –
 5423     6,  I    |                suttogá Marie Lajos fülébe, a torzarcra tekintve.~– Majd
 5424     6,  I    |                    ne lássa maga előtt azt a félelemidéző arcot.~S mondta
 5425     6,  I    |                     kenetteljes hangon azt a szép imát, amit a jó père
 5426     6,  I    |               hangon azt a szép imát, amit a jó père Lacordaire szerzett
 5427     6,  I    |                   père Lacordaire szerzett a másvilágra utazók számára:
 5428     6,  I    |                   nehezebben dadogta utána a malasztteljes igéket.~Azután
 5429     6,  I    |                  térdét meg ne hajtsa arra a székre, melynek támlányára
 5430     6,  I    |                  nagyon komoly ember volt. A torzvonások az arcról, a
 5431     6,  I    |                   A torzvonások az arcról, a redők a homlokról elsimultak –
 5432     6,  I    |             torzvonások az arcról, a redők a homlokról elsimultak – egészen.~
 5433     6,  II   |                     II.~Még aztán nem elég a szegény jámbor embernek
 5434     6,  II   |                  embernek az, hogy meghal: a nagyobbik gond az, hogy
 5435     6,  II   |                    római katolikus temető, a szomszéd helységbe pedig
 5436     6,  II   |                pedig szekéren átszállítani a halott embert annyi volna,
 5437     6,  II   |                jégverésért magára vállalni a felelősséget: annálfogva
 5438     6,  II   |            dereglyét fogadott fel, s azzal a Fertő taván keresztül (annak
 5439     6,  II   |               keresztül (annak nem árt meg a jégverés) szállíttatta a
 5440     6,  II   |                   a jégverés) szállíttatta a koporsót egy átelleni faluba,
 5441     6,  II   |                 ahol aztán megejthető volt a temetés.~Ott a Hanság zsombikjai
 5442     6,  II   |             megejthető volt a temetés.~Ott a Hanság zsombikjai között
 5443     6,  II   |                került ide az az idegen név a többi sírkeresztek közé.~
 5444     6,  II   |                  még ridegebb lett az élet a Névtelen Vár lakóira nézve.~
 5445     6,  II   |             szolgálattevő személyt fogadni a házhoz.~Elfogadta a Henry
 5446     6,  II   |                fogadni a házhoz.~Elfogadta a Henry jóakaratú, előrelátó
 5447     6,  II   |                    előrelátó tanácsát; azt a masinalábú hadastyánt fogadta
 5448     6,  II   |              masinalábú hadastyánt fogadta a házhoz, akire nézve bizonyosan
 5449     6,  II   |                 egyéb dolga nem volt, mint a ruhákat kitisztítani, amik
 5450     6,  II   |               voltak porosak vagy sárosak; a bútorokat letörülgetni s
 5451     6,  II   |                   bútorokat letörülgetni s a Schmidtéktől átvenni, amit
 5452     6,  II   |             átvenni, amit hoztak, felvinni a konyhába Lizettnek, s Lizettől
 5453     6,  II   |                 lehozni, s kiadni, amit az a Schmidtéknek küldött, az
 5454     6,  II   |            asztalra letenni, s az ételeket a konyhából az előszobába
 5455     6,  II   |               előszobába felhordani.~Hanem a féllábú hadastyán nem állta
 5456     6,  II   |                 hadastyán nem állta ki ezt a dicsőséget két hétnél tovább.
 5457     6,  II   |                    tovább. Akkor levetette a libériát, s visszakéredzkedett
 5458     6,  II   |             libériát, s visszakéredzkedett a szomszéd kastélyba, a bárónő
 5459     6,  II   |   visszakéredzkedett a szomszéd kastélyba, a bárónő udvarába. Azt mondta,
 5460     6,  II   |                   se szól egy szót is. Még a szakácsnő se nyitja föl
 5461     6,  II   |                    szakácsnő se nyitja föl a száját soha, s az ember
 5462     6,  II   |                   lakik-e még valaki abban a kastélyban. Meg kell neki
 5463     6,  II   |            fűrészelni öt garas napszámért.~A bárónő megtudva azt, hogy
 5464     6,  II   |                  bárónő megtudva azt, hogy a gróf ismét cseléd nélkül
 5465     6,  II   |                    hozzá egykori védencét, a Sánta Laci kisfiát, aki
 5466     6,  II   |               kisfiát, aki már jártas volt a kastélyban. A fiú már akkor
 5467     6,  II   |                  jártas volt a kastélyban. A fiú már akkor lehetett tizenkét
 5468     6,  II   |                  hogy köszönje meg nevében a bárónőnek ezt a gondoskodást.
 5469     6,  II   |                    nevében a bárónőnek ezt a gondoskodást. Rá nézve csakugyan
 5470     6,  II   |              hallgatag.~Vavel Lajos alakja a haldokló szolgával folytatott
 5471     6,  II   |                 igazi szerepe belejátszott a világtörténetbe.~Két vezéreszme
 5472     6,  II   |            töltötte be egész lelkét: egyik a rajongás egy magas eszményért,
 5473     6,  II   |                   imádja; s aki megsiratja a megölt madarat, akire véletlenül
 5474     6,  II   |               akire véletlenül rátaposott.~A másik vezéreszméje lelkének
 5475     6,  II   |                 volt az ellenkező indulat; a tengermélységű gyűlölet
 5476     6,  II   |            léptekkel járta keresztül-kasul a világot, csonthalmokkal,
 5477     6,  II   |                   meg minden lépte nyomát, a titánalak, aki lábzsámolyul
 5478     6,  II   |                   egy világrész fölött.~Ez a szenvedélye a Névtelen Vár
 5479     6,  II   |                   fölött.~Ez a szenvedélye a Névtelen Vár lakójának nem
 5480     6,  II   |               szárazföldön el volt kobozva a szabad szó. Írott levélre,
 5481     6,  II   |              meggondolatlan ember bízhatta a titkát. Vavel Lajos hollandi
 5482     6,  II   |                    igen furfangosan folyt. A bankár, akinek neve Van
 5483     6,  II   |               Vavel Lajos is. Időközönként a bankár küldözött Vavel grófnak
 5484     6,  II   |                 mint olvasmány. Az elküldő a maga tudósításait pokolkőoldattal
 5485     6,  II   |               tudósításait pokolkőoldattal a tojás külső héjára írta
 5486     6,  II   |                 külső héjára írta fel, ami a tojáshéjon átszívódott,
 5487     6,  II   |                   Mikor aztán forró vízben a tojás megkeményült, a külső
 5488     6,  II   |               vízben a tojás megkeményült, a külső héj lehántása után
 5489     6,  II   |                   ott volt látható az írás a belső hártyán. Ez volt az
 5490     6,  II   |              értesült az elégedetlenségről a mindenható ember ellen.
 5491     6,  II   |                 ember ellen. Tudomása volt a philadelphok klubjának terveiről,
 5492     6,  II   |                  klubjának terveiről, mely a francia hadsereg soraiban
 5493     6,  II   |               közlegényeket. Tudomása volt a francia főtisztekről, kik
 5494     6,  II   |           császárjuk ellen. Előre megtudta a fekete légió keletkezésének
 5495     6,  II   |               keletkezésének vajúdásait, – a francia nép zúgolódását
 5496     6,  II   |                    francia nép zúgolódását a rettentő vérpazarlás ellen,
 5497     6,  II   |              rettentő vérpazarlás ellen, s a diplomácia örök zsibongású
 5498     6,  II   |                   zsibongású fondorlatait; a koalíciók előrevetett árnyékát
 5499     6,  II   |            eltitkolt lépésrobaját.~S ő ott a Névtelen Várban hallgatott,
 5500     6,  II   |               hallgatott, figyelt, és várt a maga jelszavára.~Mikor a