bold = Main text
      Rész,  Fezejet                                            grey = Comment text

 6001     7,  III  |                   Hát azt hiszi ön, – hogy a gróf – szeret engem?~– Azt
 6002     7,  III  |                  őhozzá, hanem felhívni őt a nemesi fölkelésben részvételre.
 6003     7,  III  |                 Ekkor megmutatta nekem azt a hölgyet, akiről annyi monda
 6004     7,  III  |                    fátyollal takarni arcát a világ elől, mert aki az
 6005     7,  III  |              egyszerre ráismer. – Mikor ez a férfi elmegy a csatába hazánkat
 6006     7,  III  |                    Mikor ez a férfi elmegy a csatába hazánkat védelmezni,
 6007     7,  III  |                    védelmezni, akkor ennek a leánynak anyát kell hagyni
 6008     7,  III  |                 leánynak anyát kell hagyni a háznál! – Akar-e ön anyja
 6009     7,  III  |                adjon már választ.~Válaszul a szép hölgy mind a két kezét
 6010     7,  III  |                 Válaszul a szép hölgy mind a két kezét nyújtá Bernát
 6011     7,  III  |                 akkor kérek négy keszkenőt a négy lovamra!~
 6012     7,  IV   |     dolgozószobájába. Ott volt az asztalán a királyi manifesztum. Ez
 6013     7,  IV   |                     urak harcolnak urakkal a maguk uraságáért. – De most
 6014     7,  IV   |                 most népek fognak harcolni a maguk igazságáért! – Ez
 6015     7,  IV   |                maguk igazságáért! – Ez már a valódi korszak, mit a jóslatok
 6016     7,  IV   |                  már a valódi korszak, mit a jóslatok ígértek.~Ünnepélyes
 6017     7,  IV   |            elevenedtek föl körülötte, mint a napvilág szivárványt ragyogó
 6018     7,  IV   |                    élő barátait tudósítani a megindult katasztrófáról.
 6019     7,  IV   |                hivatásuk belejátszani abba a nagy hangversenybe, amit
 6020     7,  IV   |                hangversenybe, amit ezúttal a népek rendeznek a saját
 6021     7,  IV   |                  ezúttal a népek rendeznek a saját javukra: az egyetértőket
 6022     7,  IV   |              igazán nem lehetett ráismerni a keze írására, mikor éppen
 6023     7,  IV   |               ráismerjenek: úgy reszketett a keze. De hát miért reszket
 6024     7,  IV   |                reszket az ő keze? Mi ütött a szívéhez, hogy úgy dobog?
 6025     7,  IV   |                 Csak nem fél talán? Mitől? A közelgő harctól? Amiért
 6026     7,  IV   |                   mégis fél; mégis reszket a keze: míg kitalálja, hogy
 6027     7,  IV   |             kitalálja, hogy mitől? – attól a kérdéstől, hogy mit fog
 6028     7,  IV   |                   napon határozza el magát a háború megizenésére meg
 6029     7,  IV   |                    háború megizenésére meg a szerelme kivallására; de
 6030     7,  IV   |                    más hangon szólni, mint a nevetés carillonján, s tenyereibe
 6031     7,  IV   |                  Lajoshoz, kikapja kezéből a tollat, s ledobja a földre.~–
 6032     7,  IV   |                kezéből a tollat, s ledobja a földre.~– Ő jön! Ő jön!
 6033     7,  IV   |                   nekem anyául ígértél: az a te szép tündérasszonyod.~–
 6034     7,  IV   |             mennyire betintázta az írással a két ujját. Ejh, milyen szörnyűség
 6035     7,  IV   |                Most azután majd szétszedte a lány csupa merő édes gondoskodásból.~–
 6036     7,  IV   |                    számodra mást! Vedd fel a fekete bársonyt. Nem, az
 6037     7,  IV   |                    az nagyon kackiás lesz. A kék frakkot a gyöngyház
 6038     7,  IV   |                kackiás lesz. A kék frakkot a gyöngyház gombokkal. Egyik
 6039     7,  IV   |             gombokkal. Egyik sem kell. Hát a hajad milyen zilált! Istenem,
 6040     7,  IV   |               átalakításokra már idő, mert a két hintó itt dörgött már
 6041     7,  IV   |                  két hintó itt dörgött már a park töltésén. A fák közül
 6042     7,  IV   |               dörgött már a park töltésén. A fák közül ki-kivillant Katalin
 6043     7,  IV   |                  elfogadásán? – könyörgött a leány.~– Sőt kérlek, hogy
 6044     7,  IV   |                     Azzal futottak le mind a ketten a lépcsőn, egymás
 6045     7,  IV   |                  futottak le mind a ketten a lépcsőn, egymás kezét fogva,
 6046     7,  IV   |               lépcsőn, egymás kezét fogva, a kastély udvarára.~Szép,
 6047     7,  IV   |                   nem járt rajta, felverte a pázsit; a nagy terepély
 6048     7,  IV   |                  rajta, felverte a pázsit; a nagy terepély nyárfák éppen
 6049     7,  IV   |                  voltak piros barkákkal, s a rügyek balzsamával volt
 6050     7,  IV   |               rügyek balzsamával volt tele a csalfa tavaszi langyos lég.~
 6051     7,  IV   |                    Ők ketten előresiettek: a vőlegény és menyasszony.
 6052     7,  IV   |               találkozás.~Katalin arcán az a megnevezhetlen bűbáj varázsolt,
 6053     7,  IV   |            ellentétek egyesüléséből támad, a szemérmesség és a bátorság,
 6054     7,  IV   |                   támad, a szemérmesség és a bátorság, a félelem és az
 6055     7,  IV   |                szemérmesség és a bátorság, a félelem és az odaadás, a
 6056     7,  IV   |                   a félelem és az odaadás, a szerelem és a hősiesség
 6057     7,  IV   |                  az odaadás, a szerelem és a hősiesség egy csodálatos
 6058     7,  IV   |                    Én „az” vagyok.~Ez volt a felelet arra a szóra, amit
 6059     7,  IV   |                     Ez volt a felelet arra a szóra, amit Lajos mondott
 6060     7,  IV   |               erdőben: „ő az én jegyesem”.~A férfi ajkaihoz emelte a
 6061     7,  IV   |                    A férfi ajkaihoz emelte a szép kezet, és megcsókolá
 6062     7,  IV   |                    hogy Marie-hoz siessen.~A lányka ott állt mögöttük,
 6063     7,  IV   |                  szemeit.~Katalin megfogta a lány két kezét, s arcába
 6064     7,  IV   |                    nekem azt mondák, önnek a szíve anyát kíván, s az
 6065     7,  IV   |                   várathat magára.~E szóra a két gyönyörű alak egymásba
 6066     7,  IV   |                     Melyik kezdte hamarabb a sírást, melyiknek volt a
 6067     7,  IV   |                   a sírást, melyiknek volt a csókja forróbb? Azt nem
 6068     7,  IV   |             megmondani. De hogy Marie volt a legboldogabb: az bizonyos. –
 6069     7,  IV   |               násznagya kezét.~Mikor aztán a két leány kedvére kisírta
 6070     7,  IV   |                magát, akkor elkezdett mind a kettő nevetni, s egyszerre
 6071     7,  IV   |                    is leány volt még, mint a leánya.~– Nos, hát eljössz-e
 6072     7,  IV   |              egymást átölelve haladtak fel a kastélyba. – Itt nem hagylak
 6073     7,  IV   |                   nem hagylak tovább. Ebbe a házba ezután csúnya férfiak
 6074     7,  IV   |            ártatlan gyermetegséggel Marie.~A másik leány kacagni kezdett.~–
 6075     7,  IV   |                   amikor ön megszabadított a rablóktól.~– Lajos téged
 6076     7,  IV   |                   rablóktól.~– Lajos téged a rablóktól szabadított meg? –
 6077     7,  IV   |                 mentegette magát.~– Hiszen a bárónő maga tiltotta meg,
 6078     7,  IV   |                   Marie neheztelt meg mind a kettőre.~– Micsoda? Ti grófnak,
 6079     7,  IV   |                    mindjárt egymást szépen a keresztneveteken hívni?~–
 6080     7,  IV   |           keresztneveteken hívni?~– De azt a rablóhistóriát már csak
 6081     7,  IV   |                     hogy részes volt abban a kalandban, engedje meg,
 6082     7,  IV   |               kalandban, engedje meg, hogy a javára szót emeljek. Hisz
 6083     7,  IV   |                  kis mamáját” bevezethesse a fényes vendégterembe, s
 6084     7,  IV   |                   hallgatója volt ő annak. A figyelmezéstől olyan kicsinyek
 6085     7,  IV   |                 kicsinyek lettek az ajkai, a szemei meg olyan nagyok,
 6086     7,  IV   |          tartóztathatta vissza magát, hogy a rablók eljárása fölött egy-egy
 6087     7,  IV   |                    ki ne szalasszon: „hah, a bitang! – Darvalia! – Beste
 6088     7,  IV   |                  válogatott nevek, amikkel a rossz embereket szokták
 6089     7,  IV   |                    aztán mikor arra került a sor, hogy Lajos mint űzte
 6090     7,  IV   |                  el valamennyit egy bottal a kezében, hogy jelent meg
 6091     7,  IV   |                   ragyogott át Marie arcán a dicsekedés verőfénye, ajkainak
 6092     7,  IV   |     rózsanyílásából mint tündöklött elő az a két gyöngysor! Csak egy
 6093     7,  IV   |                   Csak egy ember van ilyen a világon, s az az ő Lajosa!~–
 6094     7,  IV   |                  az az ő Lajosa!~– Ez volt a mi első találkozásunk –
 6095     7,  IV   |                    Katalin, s kezét nyújtá a pamlagja támlányára könyöklő
 6096     7,  IV   |               énelőttem is titokban?~Ennek a történetét meg aztán Lajos
 6097     7,  IV   |                   Lajos tudta elmondani.~– A bárónő nem akarta, hogy
 6098     7,  IV   |                 nem akarta, hogy védencét, a híres rabló feleségét, üldözzé
 6099     7,  IV   |                      De ezt most mind csak a násznagynak mondtuk el,
 6100     7,  IV   |                  eszközöljön ki amnesztiát a rablóknak. Nem azoknak,
 6101     7,  IV   |               rablóknak. Nem azoknak, akik a bárónő kastélyába betörtek,
 6102     7,  IV   |                    amelyben átkos életüket a csatatér tisztító tüzében
 6103     7,  IV   |                      De hát hogy tudja ezt a gróf úr?~– Magától Sátán
 6104     7,  IV   |                 voltam, s úgy várt rám itt a dolgozószobámban.~Most meg
 6105     7,  IV   |             dolgozószobámban.~Most meg már a két hölgy fogta körül nagy
 6106     7,  IV   |                    elbeszélés alatt!~Tehát a rabló adta az utasítást
 6107     7,  IV   |                    rabló adta az utasítást a grófnak, hogy milyen furfangos,
 6108     7,  IV   |                felnyithatlan zárral őrizze a maga kincsét!~– Jól van –
 6109     7,  IV   |                  eszközlök ki számukra, ha a gróf úr katonai fegyelme
 6110     7,  IV   |                  Elhitetted velem, hogy az a felnyithatlan acélrács ágyfülkém
 6111     7,  IV   |                   csak azért van ott, hogy a te szemed elől zárjon el
 6112     7,  IV   |       hajszálrugója egy alvó ösztönnek azt a gondolatot ébreszté fel
 6113     7,  IV   |                csókot.~Marie bámulva látta a csodát, amit e csók előidézett
 6114     7,  IV   |                     amit e csók előidézett a menyasszony arcán.~– Mit
 6115     7,  IV   |                   piros lett az arca! Mint a tűz-láng! – Hiszen ha engem
 6116     7,  IV   |                    nem lehetett megtagadni a próbatételt. Hanem az a
 6117     7,  IV   |                    a próbatételt. Hanem az a csók, ami Marie arcát érte,
 6118     7,  IV   |                   kolostorba kísért húgát, a zárdaszüzet.~Marie aztán
 6119     7,  IV   |                    simulva, mindkettőjüket a tükör felé fordítá, hogy
 6120     7,  IV   |                   rózsaorcájához szorítva, a különbséget egymás mellett
 6121     7,  V    |                                         V.~A kis inas, a Sánta Laci zavarta
 6122     7,  V    |                             V.~A kis inas, a Sánta Laci zavarta meg a
 6123     7,  V    |                   a Sánta Laci zavarta meg a jelenetet. Jött tudtul adni,
 6124     7,  V    |                 ebéd fel van szolgáltatva.~A kövér Lizettnek nem kellett
 6125     7,  V    |                   utasítás. Ha vendég állt a házhoz, az ő gondja volt
 6126     7,  V    |                    volt az ellátás. Ma még a szomszéd kastély úrnője
 6127     7,  V    |                    magáért. Katalin bámult a jó ízlésen, az egyszerű,
 6128     7,  V    |                   ízlésen, az egyszerű, de a tisztaságban fényűzésig
 6129     7,  V    |                tavaly temettem el. Ő viszi a házam gondját.~– Őt is magunkkal
 6130     7,  V    |                    azt kívánni, hogy ebben a házunkban lakjunk, ha összekelünk?~(
 6131     7,  V    |                 hogy ez is az ő háza volt: a vőlegény nem mondhatta,
 6132     7,  V    |               vőlegény nem mondhatta, hogy a „maga” házába viszi a menyasszonyát).~
 6133     7,  V    |                 hogy a „maga” házába viszi a menyasszonyát).~Lajos zavarba
 6134     7,  V    |         menyasszonyát).~Lajos zavarba jött a felelettel.~Az alispán segíteni
 6135     7,  V    |               menyasszonykám! Innentúl még a harmadik kihirdetés napját
 6136     7,  V    |                 mondom el. Könnyű volna az a diszpenzáció, ha egy akadály
 6137     7,  V    |                  ha egy akadály nem volna: a hitkülönbség. Ha az egyik
 6138     7,  V    |                   Ha az egyik pap megadja, a másik megtagadja. A gróf
 6139     7,  V    |               megadja, a másik megtagadja. A gróf katolikus.~… – Hát
 6140     7,  V    |            elbámulva. – Hisz én önt mindig a protestáns templomba láttam
 6141     7,  V    |                 távcsövemen át.~– De mióta a távcsövet elcsaltam öntől,
 6142     7,  V    |           változtattam.~– Mikor? És miért?~A szép hölgy habozott.~– Hát
 6143     7,  V    |                      és – azért! rebegé, s a nyakára csavart bajadért
 6144     7,  V    |               bajadért hirtelen felvetette a fejére, hogy az egyúttal
 6145     7,  V    |                     Most Marie ragadta meg a legombolyodó eszme fonalát:~–
 6146     7,  V    |                 eszme fonalát:~– Te voltál a lefátyolozott hölgy, aki
 6147     7,  V    |                  aki egy napon elfoglaltad a helyemet a kocsiban Lajos
 6148     7,  V    |               napon elfoglaltad a helyemet a kocsiban Lajos mellett?~–
 6149     7,  V    |                  volt legjobban érdekelve. A mendemondát Barthelmy Ange
 6150     7,  V    |              utoljára le kellett neki ülni a földre, ahogy kisleányok
 6151     7,  V    |                  mikor nagyon utoléri őket a jókedv.~S használt neki
 6152     7,  V    |                 jókedv.~S használt neki ez a felzavarás. Utána sokkal
 6153     7,  V    |                     Egész odáig, hogy: „ez a hölgy az én jegyesem!”~Itt
 6154     7,  V    |               dedukál!~Lajos erre elővette a tárcáját, s kikeresett belőle
 6155     7,  V    |                Amint Katalin elolvasta ezt a kis levélkét, a két szemébe
 6156     7,  V    |              elolvasta ezt a kis levélkét, a két szemébe szökkent a könny;
 6157     7,  V    |                     a két szemébe szökkent a könny; arca elkomorodott:
 6158     7,  V    |      elgondolkozott afölött; fejét lehajtá a levél fölé, mintha újra
 6159     7,  V    |                 Lajos.~– S ő azt kiragadta a kezemből – folytatá Marie –
 6160     7,  V    |                  ha egy évvel hamarább jön a mai örömhírrel az én legdrágább
 6161     7,  V    |                    üssük össze poharainkat a mi kedves hazánkért. Vivát!
 6162     7,  V    |                   kedves hazánkért. Vivát! A mi szeretett királyunkért!
 6163     7,  V    |           szeretett királyunkért! Vivát! – A mi szeretett királynénkért.
 6164     7,  V    |                  összecsörrenté poharát: s a két hölgy is odaérteté a
 6165     7,  V    |                   a két hölgy is odaérteté a maga kristálykelyhét az
 6166     7,  V    |                     mind! (Hogy szikráztak a szemei vadul!)~– Az Istenért,
 6167     7,  V    |                Nézd, Katalin rosszul lesz!~A szép hölgy arca olyan lett,
 6168     7,  V    |               megtörtek, feje lehanyatlott a kerevet támlányára.~Lajos,
 6169     7,  V    |                    volt. Néhány perc múlva a szép hölgy ismét felnyitá
 6170     7,  V    |             eszméletéhez tért. Erőszakolta a mosolyt még mindig halavány
 6171     7,  V    |                   felvette reszkető kézzel a poharát. Akire te köszöntél,
 6172     7,  V    |                    így – helyeslé Marie. – A „te lányod”, a te „Marie-d”,
 6173     7,  V    |                    Marie. – A „te lányod”, a te „Marie-d”, ellenségeire
 6174     7,  V    |                        Nincsenek! – rebegé a hölgy, s keblére ölelte
 6175     7,  V    |                miért zokog.~Az alispán, ki a fiatal hölgyek múlékony
 6176     7,  V    |                   megjegyzéssel visszaadni a derült színezetet a társalgásnak.~–
 6177     7,  V    |             visszaadni a derült színezetet a társalgásnak.~– Hanem az
 6178     7,  V    |                    igazán nagyon szép volt a bárónőtől, hogy amidőn a
 6179     7,  V    |                   a bárónőtől, hogy amidőn a grófot eltiltá a közeledéstől,
 6180     7,  V    |                    amidőn a grófot eltiltá a közeledéstől, azalatt kész
 6181     7,  V    |             áldozatot előre meghozni, hogy a hitéből kitérjen, s ezt
 6182     7,  VI   |                                     VI.~Ez a kis változás nem zavarta
 6183     7,  VI   |                   változás nem zavarta meg a családi ünnepet. Katalin
 6184     7,  VI   |                 éri be egy haditervvel. Ég a föld a lába alatt. Szeretne
 6185     7,  VI   |                 egy haditervvel. Ég a föld a lába alatt. Szeretne már
 6186     7,  VI   |                   lába alatt. Szeretne már a másik mátkájáról beszélni:
 6187     7,  VI   |                 másik mátkájáról beszélni: a bandériumáról – a násznagyával.
 6188     7,  VI   |                beszélni: a bandériumáról – a násznagyával. Felszabadítjuk:
 6189     7,  VI   |              vagyunk féltékenyek. Majd azt a kisebb haditervet elkészítjük
 6190     7,  VI   |              elkészítjük mi ketten.~– Úgy? A menyegzői előkészületeket
 6191     7,  VI   |             maradhat, midőn Vavel grófhoz, a Fertő-vidéki bandérium alakítójához,
 6192     7,  VI   |              bandérium alakítójához, attól a perctől fogva, amikor ön
 6193     7,  VI   |                   perctől fogva, amikor ön a hadfogadó zászlót felhúzza
 6194     7,  VI   |                 hadfogadó zászlót felhúzza a vártornyára, éjjel-nappal
 6195     7,  VI   |                     éjjel-nappal járni fog a vidék minden híres verekedő
 6196     7,  VI   |             Marie-nak semmi szüksége sincs a velük megismerkedés szerencséjében
 6197     7,  VI   |            szerencséjében részesülni. Önök a bandériális vendégekkel
 6198     7,  VI   |                    vendégekkel töltsék meg a Névtelen Várat, s bajlódjanak
 6199     7,  VI   |              Névtelen Várat, s bajlódjanak a maguk harcias vállalatával:
 6200     7,  VI   |                    volna meg tőle Lajos?~– A másik feladatunk pedig a
 6201     7,  VI   |                   A másik feladatunk pedig a jó Lizettet felkeresni,
 6202     7,  VI   |                 lép nálam. – Azután jönnek a menyegzői előkészületek.
 6203     7,  VI   |               királynak érezte magát ettől a tekintettől.) A diszpenzációt
 6204     7,  VI   |                magát ettől a tekintettől.) A diszpenzációt ki kell eszközölnöm,
 6205     7,  VI   |                  kell eszközölnöm, s aztán a szegény jó Mercatoris előtt
 6206     7,  VI   |                    gyönyörködni akar abban a diadalában, hogy engem egészen
 6207     7,  VI   |             diadalában, hogy engem egészen a lábainál lásson, amidőn
 6208     7,  VI   |                régen foglalkoztam én ezzel a gondolattal? – Hát értsen
 6209     7,  VI   |          gondolattal? – Hát értsen meg ön: a katolikus részről megadja
 6210     7,  VI   |                  katolikus részről megadja a diszpenzációt a püspök,
 6211     7,  VI   |                    megadja a diszpenzációt a püspök, a protestáns részről
 6212     7,  VI   |                    diszpenzációt a püspök, a protestáns részről meg a
 6213     7,  VI   |                   a protestáns részről meg a mi barátunk, az alispán.
 6214     7,  VI   |                 Sopronba, ott megesküszünk a templomban: azzal kocsira
 6215     7,  VI   |           Mercatorisom szertartása mellett a magány házamnál. Talán nem
 6216     7,  VI   |                    aztán kacagva futott ki a szobából a szép menyasszony,
 6217     7,  VI   |               kacagva futott ki a szobából a szép menyasszony, Lajos
 6218     7,  VI   |                    az arcát! Csak eredj te a kardjaid és mordályaid közé:
 6219     7,  VI   |                 magával, megmutogatni neki a saját szobáit: a csodálatos
 6220     7,  VI   |         megmutogatni neki a saját szobáit: a csodálatos leánytanyát,
 6221     7,  VI   |                    is megismerteté, aminek a célját ő maga is csak most
 6222     7,  VI   |                    én foglyom vagy – szólt a meglepetten rábámuló Katalinnak. –
 6223     7,  VI   |                  nem enged elveszni.~Abban a nyomban lépett be a szobába
 6224     7,  VI   |                  Abban a nyomban lépett be a szobába Lajos sietve.~–
 6225     7,  VI   |                adni. Egy jóéjszakakívánást a függönyön keresztül.~– De
 6226     7,  VI   |            hézagaihoz tartva suttogá, mire a két hölgy hallgatva figyelt:~–
 6227     7,  VI   |                    azzal megnyomva lábával a rejtett gép rugóját, felgördíté
 6228     7,  VII  |                                       VII.~A kövér Lizett már akkorra
 6229     7,  VII  |                    minden dolgát elvégezte a maga konyhájában, mire két
 6230     7,  VII  |                  vastag volt és nehéz: még a homlokán is kövér volt,
 6231     7,  VII  |                  homlokán is kövér volt, s a tokája kétszer újra kezdődött,
 6232     7,  VII  |             kezdődött, alig hagyott helyet a nyakának. Kártya volt a
 6233     7,  VII  |                    a nyakának. Kártya volt a kezében, azt keverte, és
 6234     7,  VII  |               keverte, és kirakta maga elé a két térde fölött szétsimított
 6235     7,  VII  |                 szétsimított kötényére. Az a kártya is négyszegletű lehetett
 6236     7,  VII  |           négyszegletű lehetett valaha, de a sok kártyavetéstől gömbölyűre
 6237     7,  VII  |                   Nagyon régi lehetett az. A négy szín és alakjai is
 6238     7,  VII  |                 szegfű, harangvirág.~Mikor a két ifjú hölgy belépett
 6239     7,  VII  |                  ifjú hölgy belépett hozzá a konyhába, összeseperte az
 6240     7,  VII  |                     összeseperte az öléből a kártyákat; de azért nem
 6241     7,  VII  |            nyájasan – ön nem is ismeri tán a szomszédasszonyát?~– De
 6242     7,  VII  |                szegény öregemtől, hogy van a szomszédban egy igen szép
 6243     7,  VII  |                    veszedelem.~– De bizony a házasság a veszedelemmel
 6244     7,  VII  |                       De bizony a házasság a veszedelemmel együtt jár.
 6245     7,  VII  |                  veszedelemmel együtt jár. A gróf háborúba készül; maga
 6246     7,  VII  |                  fog az ütközetbe vezetni.~A kövér Lizettnél ez a szó
 6247     7,  VII  |              vezetni.~A kövér Lizettnél ez a szó sem idézett elő egyéb
 6248     7,  VII  |                 egyéb változást, mint hogy a kártyákat sebesebben kezdte
 6249     7,  VII  |                       dörmögé, s megemelte a kártyát – s megnézte, hogy
 6250     7,  VII  |                 Igen. Már fel is van húzva a torony fölé a hadfogadási
 6251     7,  VII  |                    van húzva a torony fölé a hadfogadási zászló, s holnap
 6252     7,  VII  |                 lovagok beírása. Már írják a felhívásokat.~– Isten segítse
 6253     7,  VII  |                  Úgy?~– Ő nem maradhat itt a nagy fegyverzaj között,
 6254     7,  VII  |                   én nem tudom. Nekem csak a konyhára van gondom. Mi
 6255     7,  VII  |                    van gondom. Mi történik a szobákban? azt nem szokták
 6256     7,  VII  |                 többet fáradni. Lesz önnek a kastélyomban egy külön kis
 6257     7,  VII  |                senki sem mondja, megmondja a kis karszékem, mikor beleülök,
 6258     7,  VII  |                    amit más csinál, s csak a dolgomat szaporítja, mert
 6259     7,  VII  |            csinálok utána. Ki nem állhatom a fiatal fehércselédnépet.
 6260     7,  VII  |                   fiatal fehércselédnépet. A düh lep meg, ha egyet meglátok
 6261     7,  VII  |                   meglátok közülök; ezeket a két balkezű, málészájú,
 6262     7,  VII  |                   mindenben selejtes, csak a hazugságban tökéletes pákosz
 6263     7,  VII  |                  valamelyik elneveti magát a hátam mögött, az volna a
 6264     7,  VII  |                   a hátam mögött, az volna a halálom. Nem jön ki énvelem
 6265     7,  VII  |                    ura és úrnője elhagyják a házat?~– Hát amit eddig.
 6266     7,  VII  |                   házat?~– Hát amit eddig. A Schmidtné mindennap elhozza
 6267     7,  VII  |                Schmidtné mindennap elhozza a húst meg a zöldséget, s
 6268     7,  VII  |               mindennap elhozza a húst meg a zöldséget, s beadja az ablakon,
 6269     7,  VII  |                  délig megfőzök. Mert azok a szegények, akiknek a gróf
 6270     7,  VII  |                  azok a szegények, akiknek a gróf ki szokta osztani az
 6271     7,  VII  |              azontúl is akarnak enni, hogy a gróf megházasodik. A gróf
 6272     7,  VII  |                  hogy a gróf megházasodik. A gróf nekem megígérte, hogy
 6273     7,  VII  |            csinálni itt egyesegyedül ebben a magányos várban; ahol naponkint
 6274     7,  VII  |                    szeretek: amióta azokat a bizonyos asszonyokat ott
 6275     7,  VII  |                   bizonyos asszonyokat ott a guillotine körül láttam
 6276     7,  VII  |                    guillotine körül láttam a kötéssel kezükben sorban
 6277     7,  VII  |                 nézhetem annak az öt tűnek a mozgását anélkül, hogy az
 6278     7,  VII  |              fölkeveredjék. Hát csak vetem a kártyát. Ez mindig más meg
 6279     7,  VII  |                  nekem?~– De nem fog önnek a szíve fájni, ha kis úrnőjét
 6280     7,  VII  |              színre – másodszor. Ma van rá a második eset. Volt idő,
 6281     7,  VII  |                garçon!”~S eközben elkezdte a kártyáit kirakni a hófehér
 6282     7,  VII  |                elkezdte a kártyáit kirakni a hófehér vászonköténye fölé.~–
 6283     7,  VII  |          kézmozdulattal rázva Katalin felé a kihúzott ancolie fripont,
 6284     7,  VII  |             kihúzott ancolie fripont, hogy a mon petit garçonnak milyen
 6285     7,  VII  |                  vele már nem megyek. – Ha a legfőbb okát megmondtam
 6286     7,  VII  |               mondták volna: „hogy mórikál a vén bolond!” Azért hagytam
 6287     7,  VII  |                   Nem tudok megválni attól a helytől, ahol az én szegény
 6288     7,  VII  |                 Nekem? Érzékeny szívem? Az a szép! Kérdezze meg csak
 6289     7,  VII  |                 meg rá: nem én vagyok-e az a nő a világon, akinek a szíve
 6290     7,  VII  |                    nem én vagyok-e az a nő a világon, akinek a szíve
 6291     7,  VII  |                  az a nő a világon, akinek a szíve legkeményebb, legérzéketlenebb?
 6292     7,  VII  |                    anélkül, hogy felállna, a mellette levő ládát felnyitá,
 6293     7,  VII  |                  hogy ki nem bontottam ezt a csomagot. Hová lett, ami
 6294     7,  VII  |               bánni! Úgy ügyeljen rá, mint a szeme világára, Madame! –
 6295     7,  VII  |              Madame! – Én megtudok mindent a kártyáimból. S én nagyon
 6296     7,  VII  |                megemlegeti, akinek álmában a mellére ülök! – Nos, mon
 6297     7,  VII  |                   s aztán odatartá neki is a magáét, hogy adja vissza
 6298     7,  VII  |                   magáét, hogy adja vissza a csókot.~Ettől felderült
 6299     7,  VII  |                    csókot.~Ettől felderült a kövér asszony kedélye. Most
 6300     7,  VII  |                  már felállt.~– Még mindig a régi… – dörmögé elégülten. –
 6301     7,  VII  |                    azt tettem, hogy fogtam a hosszú seprűnyelet, s végigjártam
 6302     7,  VII  |                     tornácot, megkotrottam a seprűnyéllel minden ágy
 6303     7,  VII  |                  azt. Most már önre néz ez a hivatal. Nagy kincs: nagy
 6304     7,  VII  |                   Madame, ha önnek is lesz a házánál ilyen kis ingecske,
 6305     7,  VII  |            szoknyácska, amiben még ott van a „valaki”, aki lót-fut, fecseg,
 6306     7,  VII  |                  valami olyan nagy kincset a világon, amiért ezt a valakit
 6307     7,  VII  |              kincset a világon, amiért ezt a valakit ebből a piros ruhácskából
 6308     7,  VII  |                 amiért ezt a valakit ebből a piros ruhácskából odaadnád,
 6309     7,  VII  |            ruhácskából odaadnád, hogy csak a kis kantus maradjon a kezedben:
 6310     7,  VII  |                 csak a kis kantus maradjon a kezedben: valami igen nagyot!”~…
 6311     7,  VII  |            Marie-hoz. – Rosszul leszek. Ez a konyhagőz engem elszédít…~
 6312     7,  VIII |                   VIII.~Az udvarra kiérve, a szabad légtől elmúlt a szívnyomás.~–
 6313     7,  VIII |                     a szabad légtől elmúlt a szívnyomás.~– Csináljunk
 6314     7,  VIII |                mondta Katalin –, vigyük el a csónakját. Menjünk át hozzám
 6315     7,  VIII |               csónakját. Menjünk át hozzám a tóöblön keresztül.~Hogyne
 6316     7,  VIII |              Lajosnak úgysincs ma szüksége a csónakra: aztán meg vissza
 6317     7,  VIII |                 Marie-nak azt mondta, hogy a hintajáról és lováról rendelkezik;
 6318     7,  VIII |           rendelkezik; aztán karjára vette a leányt, és vitte magával.
 6319     7,  VIII |              magával. Az meg hagyta magát.~A könnyelmű! Hát annyira el
 6320     7,  VIII |               fogva övé az egész világ, az a nagy – nagy világ: hogy
 6321     7,  VIII |                     nagy világ: hogy arról a maga kicsiny kis világáról
 6322     7,  VIII |                    mondanivalója sincs már a régi jó barátokhoz? A magától
 6323     7,  VIII |                  már a régi jó barátokhoz? A magától muzsikáló kintornához,
 6324     7,  VIII |             magától muzsikáló kintornához, a festékekhez, a táncoló bubákhoz?
 6325     7,  VIII |                kintornához, a festékekhez, a táncoló bubákhoz? A képeskönyveire
 6326     7,  VIII |           festékekhez, a táncoló bubákhoz? A képeskönyveire semmi szüksége
 6327     7,  VIII |                    semmi szüksége már? Hát a Hic, Mic, Panni és Miura
 6328     7,  VIII |                    az egereket, meg azokat a madarakat, amik reggel odasereglenek
 6329     7,  VIII |            odasereglenek az ablakerkélyre, a magok morzsailletményére
 6330     7,  VIII |           morzsailletményére várva. De hát a két szegény mopsz? A Phryxus
 6331     7,  VIII |                   hát a két szegény mopsz? A Phryxus és Helle már csakugyan
 6332     7,  VIII |                    tudják maguk megkeresni a kenyerüket, mert nagyon
 6333     7,  VIII |                    aki megterítse számukra a reggelizőasztalt, s mondogatják
 6334     7,  VIII |               leány elfelejtette ez órában a gyermekjátékait. Hisz ez
 6335     7,  VIII |                   gyermekjátékait. Hisz ez a napfordító volt az életében.
 6336     7,  VIII |         testalkatában; Katalin kormányozta a csónakot. Marie nem látta
 6337     7,  VIII |                 Marie nem látta közelíteni a kastélyt, mert az evezős
 6338     7,  VIII |                 evezős háttal van fordulva a célnak, csak akkor pillantotta
 6339     7,  VIII |             pillantotta meg, mikor Katalin a kikötőpadhoz oldalogtatta
 6340     7,  VIII |                  kikötőpadhoz oldalogtatta a csónakot. Ott átvette azt
 6341     7,  VIII |                     s ők ketten siettek be a parkba.~Óh, mennyi látnivaló,
 6342     7,  VIII |               futott végig előttük, amiket a vadász etetésre hívott sípjával. –
 6343     7,  VIII |                megállt az ünőjét szoptatni a két hölgy előtt, s meg engedte
 6344     7,  VIII |                 hölgy előtt, s meg engedte a homlokát vakargatni Marie-nak,
 6345     7,  VIII |              vakargatni Marie-nak, sőt még a nyakát is odatartotta neki,
 6346     7,  VIII |                 hogy no, még ezt is. Marie a kis dámünőt ölébe akarta
 6347     7,  VIII |                  venni, s kergetőzött vele a gyepen. Azt képzelte, hogy
 6348     7,  VIII |                sülve sem egy egészet, csak a fehér húsát, amit Lizett
 6349     7,  VIII |                 húsát, amit Lizett leszelt a számára.~Teljes elragadtatását
 6350     7,  VIII |           elragadtatását nyerték meg aztán a pávák, kivált a fehérek,
 6351     7,  VIII |                  meg aztán a pávák, kivált a fehérek, mik a mulatólak
 6352     7,  VIII |               pávák, kivált a fehérek, mik a mulatólak párkányzatán büszkélkedtek.
 6353     7,  VIII |             Különösen tetszett neki, mikor a pávák kiabáltak. Ezt Katalin
 6354     7,  VIII |                magyarázta neki, hogy mikor a katonák itt voltak a helységben,
 6355     7,  VIII |                 mikor a katonák itt voltak a helységben, sokszor hallott
 6356     7,  VIII |                Lajos azt mondta neki, hogy a pávák tesznek úgy. Ő azt
 6357     7,  VIII |             elhinni. És íme, lám csakugyan a pávák kiabálnak úgy. Ezután
 6358     7,  VIII |                   kiáltásoktól úgy félni. (A szegény svalizsérek nemigen
 6359     7,  VIII |                nemigen köszönik meg azokat a pávatollakat, amiket ily
 6360     7,  VIII |                 előlük; nem húzni sűrűbbre a fátyolt arca előtt: hanem
 6361     7,  VIII |                Megállítani az asszonyokat, a kislánykákat, akik egyet-mást
 6362     7,  VIII |                    akik egyet-mást visznek a fejükön, vagy a karjukon:
 6363     7,  VIII |                    visznek a fejükön, vagy a karjukon: megkérdezni, mi
 6364     7,  VIII |              karjukon: megkérdezni, mi van a kosarukban. Odahíni a dalos
 6365     7,  VIII |                  van a kosarukban. Odahíni a dalos parasztleányt, s kivallatni,
 6366     7,  VIII |                kivallatni, hol tanulta azt a szép nótát. S megpróbálni,
 6367     7,  VIII |                  jár!” Milyen furcsa nóta. A végén azt dalolja a leány: „
 6368     7,  VIII |                  nóta. A végén azt dalolja a leány: „Rágalmazó nyelvek
 6369     7,  VIII |             utánadanolja. Majd meg kiveszi a leányok kezéből a kis kapát,
 6370     7,  VIII |                  kiveszi a leányok kezéből a kis kapát, amivel azok a
 6371     7,  VIII |                   a kis kapát, amivel azok a virágágyakat felporhanyítják,
 6372     7,  VIII |                    egész nap szeretnék itt a kertben kapálni!”~A fák
 6373     7,  VIII |                    itt a kertben kapálni!”~A fák alja tele van már ibolyával.
 6374     7,  VIII |         Dúskálkodhatik benne. Teleszedheti a kalapját, a mellkendőjét;
 6375     7,  VIII |                   Teleszedheti a kalapját, a mellkendőjét; nem fogja
 6376     7,  VIII |              mellkendőjét; nem fogja senki a járszalagát hátul. Katalin
 6377     7,  VIII |             visszatalálni hozzá.~Amíg csak a nap lemegy, be nem csalható
 6378     7,  VIII |                    lemegy, be nem csalható a parkból. S minő naplement
 6379     7,  VIII |               jegenyefa sétány nyílásán át a Fertő tükre látszik meg,
 6380     7,  VIII |           bearanyozva az alkonysugártól, s a hulló virágbarkák hímporából
 6381     7,  VIII |                  lenni!~– Holnap megnézzük a gazdaságot – mond neki Katalin. –
 6382     7,  VIII |                     Igazán! – kapott rajta a leány nagy örömmel.~– Nekem
 6383     7,  VIII |                   nem lehet leesni. Láttam a képeskönyvben.~– Ne félj.
 6384     7,  VIII |                  Istené; csak húsuk, és az a mienk!)~– Azt pedig meg
 6385     7,  VIII |               Lovaglás, vadászat szükséges a nőknek, hogy idegeik megedződjenek.~–
 6386     7,  VIII |               megedződjenek.~– Azt hiszem, a parasztnőknek elég erős
 6387     7,  VIII |                vannak.~– Azok ruhát mosnak a patakban.~– No, hát mossunk
 6388     7,  VIII |                    hát mossunk mi is ruhát a patakban.~– De már ettől
 6389     7,  VIII |                   patakban.~– De már ettől a mulatságtól ne fosszunk
 6390     7,  VIII |                 akarta látni, hogyan fejik a teheneket. Katalinnak el
 6391     7,  VIII |           Katalinnak el kellett őt vezetni a majorba. A fejés annyira
 6392     7,  VIII |              kellett őt vezetni a majorba. A fejés annyira megtetszett
 6393     7,  VIII |                 azt megtanulja. Az udvaron a juhászbojtár tilinkózott:
 6394     7,  VIII |                  hogy ő azt is megtanulja. A konyhában a béresek számára
 6395     7,  VIII |                    megtanulja. A konyhában a béresek számára éppen akkor
 6396     7,  VIII |                    éppen akkor tálalták ki a hajdúkását: Marie megkóstolta
 6397     7,  VIII |                 válván az idő, hazacsalja. A majorból az utcára kerülve,
 6398     7,  VIII |              utcára kerülve, tértek vissza a kastélyhoz, s útközben egyre
 6399     7,  VIII |                 hogy ne köszöngessen előre a szemközt jövő embereknek,
 6400     7,  VIII |                   amint Marie-t fölvezette a kastély lépcsőin az előtornácba.~
 6401     7,  VIII |                 napernyőiket átvenni; mind a két cseléd sietett kezet
 6402     7,  VIII |               felette nagyon csodálkozott. A szobaleánytól megkérdezte,
 6403     7,  VIII |                  megkérdezte, kinek híják?~A teremben a társalgónő jött
 6404     7,  VIII |                    kinek híják?~A teremben a társalgónő jött eléjük,
 6405     7,  VIII |                    fejezett ki Marie iránt a legtökéletesebb pukedliben.~
 6406     7,  VIII |                legtökéletesebb pukedliben.~A társalgó teremben könyvek
 6407     7,  VIII |              beleülni és élni bennük, mint a hal, mely folyvást issza
 6408     7,  VIII |                   hal, mely folyvást issza a tavat, s mégsem bírja elfogyasztani.~
 6409     7,  VIII |              bámulat tárgya lett előtte ez a másik hölgy – „Csak úgy
 6410     7,  VIII |                 hogy gyertyavilágnál nehéz a színkeverést eltalálni.~
 6411     7,  VIII |                Lotti őtet be fogja vezetni a szabad kézzel rajzolás titkaiba.
 6412     7,  VIII |                 lenni.~Pedig még hátravolt a legnagyobb mirákulum.~–
 6413     7,  VIII |                   mirákulum.~– Mi lehet ez a százfogú szörnyeteg?~Mondták
 6414     7,  VIII |                     s ijedten kapta vissza a kezét, mikor az ujjai alatt
 6415     7,  VIII |                   ujjai alatt megszólaltak a billentyűk: persze goromba
 6416     7,  VIII |                  fölül is, hol van ezen az a csavargató, ami kihozza
 6417     7,  VIII |             csavargató, ami kihozza belőle a rendes nótát?~Katalin aztán
 6418     7,  VIII |                 nótát?~Katalin aztán leült a zongora elé, s Marie-t maga
 6419     7,  VIII |                 neki, hogy mit lehet azzal a hangszerrel elkövetni. Tökéletes
 6420     7,  VIII |                     Marie egészen oda lett a bámulattól. – Ez oly megfoghatatlan
 6421     7,  VIII |           megfoghatatlan volt előtte, mint a bűvészet. Az embernek a
 6422     7,  VIII |                    a bűvészet. Az embernek a tíz ujját ide meg oda rakni.
 6423     7,  VIII |                ujját ide meg oda rakni. És a két szemével egyik kezére
 6424     7,  VIII |              vállalat! De hát az eredmény? A csodaszép dallam, mely a
 6425     7,  VIII |                   A csodaszép dallam, mely a szívet eltölti, s a mennyország
 6426     7,  VIII |                   mely a szívet eltölti, s a mennyország örömei közé
 6427     7,  VIII |                   örömei közé ragadja. Óh, a jó Isten egy részét a paradicsomnak
 6428     7,  VIII |                  Óh, a jó Isten egy részét a paradicsomnak előlegezte
 6429     7,  VIII |                   embereknek akkor, amikor a zenét le hagyta szállni
 6430     7,  VIII |                 mindennap leckét fog neked a zongorából adni.~Marie ezért
 6431     7,  VIII |                  megtanuljam?~– Az egészen a te szorgalmadtól függ. A
 6432     7,  VIII |                   a te szorgalmadtól függ. A zongorát a gyakorlat hódítja
 6433     7,  VIII |             szorgalmadtól függ. A zongorát a gyakorlat hódítja meg.~–
 6434     7,  VIII |                    meg.~– Óh, én egész nap a zongora mellett fogok ülni.~–
 6435     7,  VIII |                   egész nap kapálni akarsz a kertben, egész nap olvasni,
 6436     7,  VIII |                  énvelem beszélni. Hát még a házi gond! Pedig azt is
 6437     7,  VIII |              Fräulein Lottival kidolgozunk a számodra egy napirendet,
 6438     7,  VIII |                minden órára ki lesz szabva a rendes dolgod.~– Óh, az
 6439     7,  VIII |                  csak Lajoshoz tért vissza a lelke!~A vacsoránál csak
 6440     7,  VIII |              Lajoshoz tért vissza a lelke!~A vacsoránál csak hárman voltak
 6441     7,  VIII |               Természetesen: egész délután a szabad légen szaladgált.~
 6442     7,  VIII |                   megtudni.~– Hová lett az a kis vízi szörnyeteg, akit
 6443     7,  VIII |             szörnyeteg, akit itt tartottál a kastélyodban?~– Visszaszökött
 6444     7,  VIII |        kastélyodban?~– Visszaszökött tőlem a halai országába, a háládatlan.
 6445     7,  VIII |                   tőlem a halai országába, a háládatlan. Nem is nagyon
 6446     7,  VIII |                    elkezdte kedvét találni a tűzzel játszásban: még felgyújtotta
 6447     7,  VIII |                     még felgyújtotta volna a kastélyomat. De hol láttad
 6448     7,  VIII |              kastélyomat. De hol láttad te a torz-csodát?~A szív bennszülött
 6449     7,  VIII |                   láttad te a torz-csodát?~A szív bennszülött gyöngédség-ösztöne
 6450     7,  VIII |                    elhallgattatá Marie-val a közvetlen találkozást a
 6451     7,  VIII |                    a közvetlen találkozást a kis úszó szörnnyel a tóban.
 6452     7,  VIII |           találkozást a kis úszó szörnnyel a tóban. Érezte, hogy Lajos
 6453     7,  VIII |                  közt úszó nereidaalakját. A másik igazságot választotta.
 6454     7,  VIII |                   nem hazudott.~– Láttalak a parkban sétálni vele, a
 6455     7,  VIII |                    a parkban sétálni vele, a távcsövön keresztül.~– Ah,
 6456     7,  VIII |                   olyan szép vagy?~– Várj! A távcsőről jut eszembe. Az
 6457     7,  VIII |                   Az most nálam van. Vavel a mérnöknek ajándékozta azt,
 6458     7,  VIII |                   keservesen elrágalmaztak a jó barátim: kivéve a jó
 6459     7,  VIII |         elrágalmaztak a jó barátim: kivéve a jó alispánt, meg a lelkészt;
 6460     7,  VIII |                  kivéve a jó alispánt, meg a lelkészt; azok védelmeztek
 6461     7,  VIII |          védelmeztek mindig. – Hát most az a távcső itt van. – Most jer,
 6462     7,  VIII |                  Most jer, toroljuk vissza a kölcsönt: lássuk meg mi,
 6463     7,  VIII |               lássuk meg mi, mit csinálnak a Névtelen Várban hagyott
 6464     7,  VIII |             indítvány Marie-nak?~Kisiettek a fedett tornácra; annak egyik
 6465     7,  VIII |                megmutatta, hogy tud hozzá.~A Névtelen Várnak két errefelé
 6466     7,  VIII |                   vagy már végezték. Amint a távcsővel megtalálta a kivilágított
 6467     7,  VIII |               Amint a távcsővel megtalálta a kivilágított ablakot, egyszerre
 6468     7,  VIII |                  ablakot, egyszerre átadta a helyét Katalinnak. Érezte,
 6469     7,  VIII |                   Látod őket?~– Igen. Mind a ketten ott könyökölnek egymás
 6470     7,  VIII |                 Katalin odaereszté Marie-t a távcsőhöz. És a leány világosan
 6471     7,  VIII |                    Marie-t a távcsőhöz. És a leány világosan látta ezt
 6472     7,  VIII |                  leány világosan látta ezt a megfoghatatlan csodát, hogy
 6473     7,  VIII |                milyen szívesen eregeti fel a légbe a bodor füstöket,
 6474     7,  VIII |               szívesen eregeti fel a légbe a bodor füstöket, versenyt
 6475     7,  VIII |                 füstöket, versenyt pipázva a mellette könyöklő alispánnal.
 6476     7,  VIII |                    Vitatkoznak valamin, de a pipa csutoráját a legnagyobb
 6477     7,  VIII |              valamin, de a pipa csutoráját a legnagyobb beszédroham alatt
 6478     7,  VIII |             szegény Lajos! – De te eltűröd a dohányfüstöt, ugye?~Katalin
 6479     7,  VIII |                    már nem tudott megválni a távcsőtől. Gyönyörködni
 6480     7,  VIII |                   Egyszer aztán elsötétült a Névtelen Vár két ablaka:
 6481     7,  VIII |                    No jer; majd elvezetlek a hálószobádba.~Katalin vitte
 6482     7,  VIII |        hálószobádba.~Katalin vitte magával a leányt.~– Ez itt az én hálószobám:
 6483     7,  VIII |          hálószobám: mindjárt mellette van a tied. Jó lesz ez így?~–
 6484     7,  VIII |                    És aztán amint belépett a hálószobájába, felsikoltott
 6485     7,  VIII |                hálószobájába, felsikoltott a bámulattól.~A Névtelen Várbeli
 6486     7,  VIII |                 felsikoltott a bámulattól.~A Névtelen Várbeli hálószobája
 6487     7,  VIII |                  eléje. Az ismerős bútorok a maguk helyén: a megszokott
 6488     7,  VIII |                    bútorok a maguk helyén: a megszokott mennyezetes nyoszolya
 6489     7,  VIII |           megszokott mennyezetes nyoszolya a fülkében. Kis könyvtár,
 6490     7,  VIII |                  játékszerek, kártyaasztal a szokott rendben. A Hic,
 6491     7,  VIII |            kártyaasztal a szokott rendben. A Hic, Mic, Panni és Miura
 6492     7,  VIII |                  és Miura ott ültek sorban a pamlagon, s a Phryxus és
 6493     7,  VIII |                 ültek sorban a pamlagon, s a Phryxus és Helle farkcsóválva
 6494     7,  VIII |             hátulsó lábaikra felállva. Míg a hölgyek a parkban sétáltak,
 6495     7,  VIII |                    felállva. Míg a hölgyek a parkban sétáltak, azalatt
 6496     7,  VIII |                cselédjei mindent áthordtak a Névtelen Várbul, ami Marie-é
 6497     7,  VIII |                     Óh, Istenem!” – rebegé a leány, és elkezdtek a könnyei
 6498     7,  VIII |               rebegé a leány, és elkezdtek a könnyei hullani.~– Találd
 6499     7,  VIII |                    Katalin, és megcsókolva a homlokát, magára hagyta
 6500     7,  IX   |             gondolatok küzdöttek lelkében. A nőszívben annyi jó van,