bold = Main text
      Rész,  Fezejet                                            grey = Comment text

10501    12,  II   |                 túlnyomók voltak. Vezérük, a fiatal százados ugyan egész
10502    12,  II   |               elszántsággal foglalt helyet a hintó előtt, a viadalt elfogadni
10503    12,  II   |              foglalt helyet a hintó előtt, a viadalt elfogadni készen,
10504    12,  II   |                   kellett használnia, hogy a derék lovagot lefegyverezze.
10505    12,  II   |               lovagot lefegyverezze. Abban a percben, amidőn a kard az
10506    12,  II   |                    Abban a percben, amidőn a kard az ifjú francia vitéz
10507    12,  II   |                   Lajos udvariasan üdvözlé a hölgyeket, meghajtotta előttük
10508    12,  II   |             hölgyeket, meghajtotta előttük a kardját, s Talma legékesebb
10509    12,  II   |             jutottak. Mi magyarok vagyunk.~A vértesek teljes visszavonulásban
10510    12,  II   |                  Öttevény felé, üldöztetve a volón csapat által.~Vavel
10511    12,  II   |                     Vavel maga is leszállt a lóról, hogy a nyergéből
10512    12,  II   |                  is leszállt a lóról, hogy a nyergéből leemelt fiatal
10513    12,  II   |                    gratuláljak önnek ahhoz a szerencséhez, amit egy gyöngéd
10514    12,  II   |                által előmozdíthattam.~Erre a halavány arcú ifjú hölgy
10515    12,  II   |                  hölgy gyöngéden elpirult, a másik hölgy azonban egészen
10516    12,  II   |                   velünk? Mit avatkozik ön a mi dolgainkba? Mi nem vagyunk
10517    12,  II   |                   majd megmagyarázom ennek a fiatal lovagnak. Legelőször
10518    12,  II   |              Legelőször is vegye ön vissza a kardját. Igen jól forgatta,
10519    12,  II   |                 azt tanácsolom önnek, hogy a quinteket ne vegye olyan
10520    12,  II   |              mindig igen könnyen kiüthetik a fegyvert a kezéből. Aztán
10521    12,  II   |               könnyen kiüthetik a fegyvert a kezéből. Aztán arra fogom
10522    12,  II   |                fogom kérni, hogy üljön föl a lovára. Derék paripa. Kár,
10523    12,  II   |                Vavel de Versay Lajos gróf, a mai napon foglyul ejtettem
10524    12,  II   |                     annál jobb. Ott, abban a kerek sáncban fogom önt
10525    12,  II   |                fogom önt várni, ahonnan az a templomtorony kilátszik.
10526    12,  II   |                amit annak nem volt szükség a szívére kötni. Az úgyis
10527    12,  II   |               lehetőt el fog követni, hogy a tábornokot a cserére rábírja.~
10528    12,  II   |                 követni, hogy a tábornokot a cserére rábírja.~A szabadon
10529    12,  II   |              tábornokot a cserére rábírja.~A szabadon bocsátott lovag
10530    12,  II   |                 Lajos pedig az utazóhintót a börcsi út felé fordíttatá,
10531    12,  II   |               börcsi út felé fordíttatá, s a kocsiajtó mellett lovagolva,
10532    12,  II   |              mellett lovagolva, társalgott a hölgyekkel.~Guillaume tábornokné
10533    12,  II   |            rettegős, olyan ideges.~– Nincs a föld kerekén olyan félénk
10534    12,  II   |                tudni fogja, mivel tartozik a nők iránti udvariasságnak?~–
10535    12,  II   |                     hogy néhány év óta ezt a szokást elhagyták. De nem
10536    12,  II   |            lehetetlen, hogy most, mikor ez a cikk olyan olcsó, megint
10537    12,  II   |                 Azt takargatják el azokkal a hosszú bajuszaikkal; úgy
10538    12,  II   |                Vavel. – Csodálom, hogy ezt a divatot Párizsban még fel
10539    12,  II   |             elfogott vértest vitt magával: a vértes gyalog volt, a volón
10540    12,  II   |             magával: a vértes gyalog volt, a volón lóháton. Meg volt
10541    12,  II   |                    Meg volt sebesítve mind a kettő. Az inszurgens a homlokán,
10542    12,  II   |                mind a kettő. Az inszurgens a homlokán, a vértes a karján.~
10543    12,  II   |                  Az inszurgens a homlokán, a vértes a karján.~A volón
10544    12,  II   |            inszurgens a homlokán, a vértes a karján.~A volón fel sem
10545    12,  II   |               homlokán, a vértes a karján.~A volón fel sem vette a kapott
10546    12,  II   |              karján.~A volón fel sem vette a kapott sebet, bekötötte
10547    12,  II   |                kapott sebet, bekötötte azt a zsebkendőjével, hanem a
10548    12,  II   |                    a zsebkendőjével, hanem a fogoly francia egészen el
10549    12,  II   |                  tudott odább menni.~Ekkor a volón leszállt a lováról,
10550    12,  II   |                     Ekkor a volón leszállt a lováról, s az oldaláról
10551    12,  II   |                    az oldaláról leakasztva a csutorát, odanyújtá azt
10552    12,  II   |                    csutorát, odanyújtá azt a fogolynak, s negédesen biztatgatá:~–
10553    12,  II   |                  minek vágtál olyan nagyot a fejemre? Megerőtetted vele
10554    12,  II   |                     Gyere, majd fölteszlek a lovamra.~Azzal fölsegíté
10555    12,  II   |                   lovamra.~Azzal fölsegíté a sebesült foglyot a saját
10556    12,  II   |               fölsegíté a sebesült foglyot a saját lovára, s maga gyalog
10557    12,  II   |              lovára, s maga gyalog vezette a lovat.~– Ah! Ah! – kiálta
10558    12,  II   |                       Ah! Ah! – kiálta fel a tábornokné, elbámulva azon,
10559    12,  II   |           tábornokné, elbámulva azon, hogy a kentaur nincs hozzánőve
10560    12,  II   |                    kentaur nincs hozzánőve a lóhoz, s talán másodsorban
10561    12,  II   |              másodsorban még azon is, hogy a kentaurnak emberszíve van.~
10562    12,  II   |                 kentaurnak emberszíve van.~A kentaur észrevette a felkiáltást,
10563    12,  II   |                  van.~A kentaur észrevette a felkiáltást, s azt gondolta,
10564    12,  II   |                    úrhölgyet is megkínálja a csutorával. Ilyen melegben,
10565    12,  II   |               melegben, nagy porban s arra a nagy ijedségre nem árt egy
10566    12,  II   |                    nem árt egy korty abból a badacsonyiból.~Az úrhölgy
10567    12,  II   |        badacsonyiból.~Az úrhölgy nem merte a kínálást visszautasítani,
10568    12,  II   |                  Ön azt hitte, hogy lótej?~A volón pedig azt mondá az
10569    12,  II   |                pedig azt mondá az úrnőnek, a kulacsát visszavéve, latinul,
10570    12,  II   |                beszél! – szólt összecsapva a kezeit a párizsi nő.~Vavel
10571    12,  II   |                 szólt összecsapva a kezeit a párizsi nő.~Vavel nem állhatta
10572    12,  II   |                     Ön nagy bohó! – szidta a tábornokné aztán. – Hiszen
10573    12,  II   |                úrnőik leányvért használnak a fürdőhöz. Vannak ott házak,
10574    12,  II   |           nagyszerűek, mint az ön palotája a Chaussée d’Antinon, de azért
10575    12,  II   |                       S mivel fogom én ott a hosszú időt tölteni, amíg
10576    12,  II   |                  időt tölteni, ha odaérünk a faluba. S hiszem, hogy meg
10577    12,  II   |              elégedve.~Aközben el is érték a kertek alját, ahol érőben
10578    12,  II   |                  rakott fák mosolyogtak ki a magas sövény mögül, s onnan
10579    12,  II   |                magas sövény mögül, s onnan a szép diófákkal szegélyezett
10580    12,  II   |          szegélyezett utcába bekanyarodva, a templom elé hajtattak.~Az
10581    12,  II   |                 faluban nincs több úri lak a lelkészénél. A tisztelendő
10582    12,  II   |                több úri lak a lelkészénél. A tisztelendő úr künn állt
10583    12,  II   |                   tisztelendő úr künn állt a kapujában, ahol Vavel megállíttatá
10584    12,  II   |                    ahol Vavel megállíttatá a hintót, s aztán lesegíté
10585    12,  II   |                   hintót, s aztán lesegíté a hölgyeket az ülésből, s
10586    12,  II   |           hölgyeket az ülésből, s felkérte a lelkészt, hogy fogadja őket
10587    12,  II   |                  volt legkisebb hiány sem. A lelkész konyhája előadta,
10588    12,  II   |                   ami csak ízletes volt, s a hölgyeknek el kellett ismerni,
10589    12,  II   |                   el kellett ismerni, hogy a kentaurok országában ebédelni
10590    12,  II   |                 ebédelni tudnak.~Ebéd után a kisasszony kimerültségről
10591    12,  II   |                akkor aztán így szólt Vavel a tábornoknénak:~– Akarja
10592    12,  II   |                 tábornoknénak:~– Akarja ön a helység nevezetességeit
10593    12,  II   |                   kép?~– Megható szép kép. A „Szamaritánusok”.~– Antik
10594    12,  II   |                vagy modern?~– Antik modor. A keresztyénség előéveire
10595    12,  II   |               előéveire emlékeztető, hanem a kivitele modern.~– Valami
10596    12,  II   |                    Nem. Csak naturalistáé. A tisztelendő úr munkája.~
10597    12,  II   |                    tisztelendő úr munkája.~A tábornoknő csodálkozva rázta
10598    12,  II   |               tábornoknő csodálkozva rázta a fejét; s mármost nem tudta,
10599    12,  II   |                   tréfál-e Vavel gróf vagy a lelkésszel. Mindjárt megértette
10600    12,  II   |                  Mindjárt megértette pedig a dolgot, amint a templom
10601    12,  II   |           megértette pedig a dolgot, amint a templom ajtaján belépett.~
10602    12,  II   |            tiszteletére szánt hely ezúttal a legmagasabb istentisztelet
10603    12,  II   |              sebesült francia katonák, kik a győri csatatér körül szerteszét
10604    12,  II   |           falvakban úgy voltak szétosztva. A kis falu asszonyai maguk
10605    12,  II   |               ápolták, gyógyítgatták őket, a maguk házi szereivel, a
10606    12,  II   |                    a maguk házi szereivel, a maguk jó szavával, mintha
10607    12,  II   |               mintha mindannyi sebesültnek a tulajdon édesanyja volna
10608    12,  II   |                  volna az ágya fejénél. És a lelkész keresgélt a számukra
10609    12,  II   |                     És a lelkész keresgélt a számukra mindenféle gyógyító
10610    12,  II   |                mindenféle gyógyító írokat, a maga kopott „házi orvos”-
10611    12,  II   |              feküdt sebesülten. Hanem ezek a nyomorult emberek ápolgatták,
10612    12,  II   |             emberek ápolgatták, építgették a náluknál még nyomorultabbakat:
10613    12,  II   |                    Vavel gróf. – Beillenék a Notre Dame-ba oltárképnek!
10614    12,  II   |            oltárképnek! Méltó megörökíteni a szerzője nevét. – Ilyenek
10615    12,  II   |             szerzője nevét. – Ilyenek azok a kannibálok, akik ezt az
10616    12,  II   |                 aki vaddisznóagyarat visel a szájában, aki asszonyok
10617    12,  II   |                visszatér, mintha itt marad a templomban, s a sebesülteket
10618    12,  II   |                  itt marad a templomban, s a sebesülteket ápolni segít,
10619    12,  II   |                segít, és azalatt imádkozik a védszenteihez, hogy Guillaume
10620    12,  II   |            szeretteimet szabadon bocsássa!~A tábornoknőnek lehetetlen
10621    12,  II   |                   nagyot nem nevetnie ezen a patetikus fenyegetésen.~–
10622    12,  II   |                   egészen fölösleges volna a védszenteimnél alkalmatlankodnom,
10623    12,  II   |                    csak szerda van. Ha már a többi kentauroktól nem kell
10624    12,  II   |                 támadt önnek, hogy elfogja a feleségét meg a leányát:
10625    12,  II   |                    elfogja a feleségét meg a leányát: ez sakk – matt
10626    12,  II   |                 meg minden szenvedőt attól a szerencsétlenségtől, hogy
10627    12,  III  |             valószínűleg nagyon szerelmes. A három együttvéve azt eredményezte,
10628    12,  III  |                  hogy már délután öt órára a vitéz úr vissza is érkezett
10629    12,  III  |                vissza is érkezett Győrből.~A parlamenter zászlóval jött,
10630    12,  III  |                    trombitás kíséretében s a volónok, hadi szabály szerint,
10631    12,  III  |                   szemeit bekötve vezették a vezérük lakásáig.~A vérteskapitány
10632    12,  III  |               vezették a vezérük lakásáig.~A vérteskapitány nem kevéssé
10633    12,  III  |             kevéssé volt meglepetve, mikor a tábornoknét az ellenséges
10634    12,  III  |                bizony várnia kellett volna a hírmondónak a maga sürgős
10635    12,  III  |                kellett volna a hírmondónak a maga sürgős izenetével.
10636    12,  III  |              azonban össze lehetett csapni a kártyát. Vavel volt nyereségben,
10637    12,  III  |              nyereségben, nem volt baj, ha a felrakott iratokkal letörlődött
10638    12,  III  |             mindenbe beléegyezett! – mondá a kapitány sietségtől és örömtől
10639    12,  III  |                örömtől elfulladt hangon. – A hölgyeket szabadon bocsátja.~
10640    12,  III  |                   vannak önök?~– Pompásan! A „messieurs les cannibales”
10641    12,  III  |                  Madame. Én felelős vagyok a tábornoknak aziránt, hogy
10642    12,  III  |                  tábornoknak aziránt, hogy a rám bízott hölgyeknek egy
10643    12,  III  |                   hajaszálaira! Intézze el a monsieur le catzique-kal
10644    12,  III  |                   monsieur le catzique-kal a kapituláció föltételeit:
10645    12,  III  |                    én majd addig elintézem a leányom úti-toalettjét.
10646    12,  III  |                    hogy rögtön utazhatunk.~A delnő az oldalszobába távozott,
10647    12,  III  |                 oldalszobába távozott, hol a kisasszony pihent, a két
10648    12,  III  |                   hol a kisasszony pihent, a két vitéz pedig egyedül
10649    12,  III  |                  Íme, itt van önök számára a „Sauf-conduit” – monda a
10650    12,  III  |                   a „Sauf-conduit” – monda a kapitány, átadva az oltalomleveleket
10651    12,  III  |                  Vavelnek.~Az oltalomlevél a legszabályosabban volt kiállítva;
10652    12,  III  |                  alkirály stampigliájával, a császári nagy pecséttel,
10653    12,  III  |              aláírásával hitelesítve; maga a papír is utánozhatatlan
10654    12,  III  |                   Charlotte hercegasszony, a hozzájuk tartozó komorna,
10655    12,  III  |                    adott szavában? – kérdé a kapitány.~– Nem – szólt
10656    12,  III  |                 csak fel. De hisz az lehet a fogalmazó hibája. – Mit
10657    12,  III  |                    önt igen szépen – szólt a kapitány hátra lépve. –
10658    12,  III  |               olyan jó, és tartsa fenn ezt a hálálkodási jelenetét akkorra,
10659    12,  III  |               önnek. Éppen ma hirdették ki a fegyverszünetkötést a két
10660    12,  III  |                   ki a fegyverszünetkötést a két hatalom között. Itt
10661    12,  III  |                    hatalom között. Itt van a nyomatott proklamáció.~Vavel
10662    12,  III  |                 hogy mindkettőnk táborának a megállapított demarkácionális
10663    12,  III  |                  kell maradnia s egymásnak a területére mint ellenség
10664    12,  III  |                    csapatjának határvonala a Fertő déli partja lesz. (
10665    12,  III  |                   Fertő déli partja lesz. (A kapitány elővette táskájából
10666    12,  III  |               kapitány elővette táskájából a térképet, s azt az asztalra
10667    12,  III  |               kiterítve, megmutogatá rajta a veres vonalakat, melyek
10668    12,  III  |                    veres vonalakat, melyek a telepezési határokat megjelölték,
10669    12,  III  |                    ma szándékozom tenni.~– A fegyverszünet négy hétre
10670    12,  III  |                    azt hiszem, hogy ha ezt a négy hetet mindketten mézeshetekké
10671    12,  III  |                 Kezet szorítottak.~Ezalatt a hölgyek elkészültek, s kijöttek
10672    12,  III  |                 kijöttek az oldalszobából. A kisasszony arca elevenebb
10673    12,  III  |               hozzá, hogy most megköszönje a fiatal tisztnek a nagy szolgálatot;
10674    12,  III  |              megköszönje a fiatal tisztnek a nagy szolgálatot; de a tábornokné
10675    12,  III  |            tisztnek a nagy szolgálatot; de a tábornokné nem engedte neki,
10676    12,  III  |                    Guillaume tábornok csak a kapitány úr térden állva
10677    12,  III  |                 engedte volna meglágyítani a szívét, hogy a feleségét
10678    12,  III  |                meglágyítani a szívét, hogy a feleségét és leányát kiváltsa
10679    12,  III  |              feleségét és leányát kiváltsa a fogságból az ajánlott cserével.
10680    12,  III  |          milliárdért ki nem adta volna azt a kincset, ami rá volt bízva,
10681    12,  III  |                   ötlet volt öntől, s csak a kentaurok segélyével kivihető!
10682    12,  III  |                    Ön kicsikarta kezünkből a kész diadalt. Nagy szerencse,
10683    12,  III  |                   mire akart engem rávenni a templomban? Csitt! Clarisse-nek
10684    12,  III  |              ideges. És aztán hogy játssza a catzique a pikétet! Ah,
10685    12,  III  |                    hogy játssza a catzique a pikétet! Ah, önök letörülték
10686    12,  III  |                  térképeikkel az asztalról a számadásainkat; s most én
10687    12,  III  |                  van tartozásban. Kétséges a tour. Majd befejezzük Győrött.
10688    12,  III  |                    fog bennünket látogatni a tábornoknál. Adieu!~Margot
10689    12,  III  |                   asszony feledékeny volt. A házigazdától is elfeledett
10690    12,  III  |                búcsút venni, – meg azoktól a honfitársaitól is, akik
10691    12,  III  |                    honfitársaitól is, akik a templomban feküdtek sebesülten.~
10692    13,  I    |                                         I.~A vértesosztag, melyet a halálfejesek
10693    13,  I    |                     A vértesosztag, melyet a halálfejesek Öttevényig
10694    13,  I    |                   értesítve volt már, hogy a két úrhölgyet megint fedezet
10695    13,  I    |                 megint fedezet alá veheti. A győri úton vonultak Börcs
10696    13,  I    |                    hadirendben.~– Hüvelybe a kardot! – vezényelt Vavel
10697    13,  I    |                    Fegyverszünet van. Önök a hadsegédem vezénylete alatt
10698    13,  I    |                  intézkedéseket tett, hogy a Névtelen Várat hogy alakítsák
10699    13,  I    |                  kaszárnyává, gondoskodott a legénység napidíjáról és
10700    13,  I    |                 élelmezéséről, megköszönte a vitézeknek eddigi hűségüket,
10701    13,  I    |                    egymást. S aztán, mikor a vértescsapat a falu egyik
10702    13,  I    |                aztán, mikor a vértescsapat a falu egyik végén bejött,
10703    13,  I    |                  az inszurgens volóncsapat a falu másik végén kivonult.
10704    13,  I    |        gondoskodott, melynek egy része itt a faluban fog maradni; más
10705    13,  I    |                     más része Győrbe vonul a hölgyeket kísérve, most
10706    13,  I    |             oltalom végett.~Vavelre maradt a lovagias kötelesség a hölgyeknek
10707    13,  I    |               maradt a lovagias kötelesség a hölgyeknek kezét nyújtani,
10708    13,  I    |                 kezét nyújtani, mikor azok a hintóba felültek.~Mikor
10709    13,  I    |                 biztos helyen érezte magát a tábornokné, kihajolt a hintó
10710    13,  I    |               magát a tábornokné, kihajolt a hintó ablakán, s azt mondá
10711    13,  I    |             bosszút fogok önön állni azért a furfangért, amivel minket
10712    13,  I    |                   megírom az ön jegyesének a velünk történteket; – mire
10713    13,  I    |                  ön meg lesz fosztva attól a gyönyörűségtől, hogy maga
10714    13,  I    |                  mondta Vavel, megcsókolva a delnő kezét. – Áldja meg
10715    13,  I    |                   ebből én megtudtam, hogy a tábornoknő asszony minő
10716    13,  I    |               azóta mindig nyomában voltak a kémeim, s engem tudósítottak
10717    13,  I    |      házigazdánknak, nem látom őt sehol.~– A kórodába hívták egy haldokló
10718    13,  I    |                Vavel gróf azonban nem várt a másnap reggelre, hanem ő
10719    13,  I    |             reggelre, hanem ő is felkapott a lovára, s Mátyás mesterrel
10720    13,  I    |                   együtt igyekezett kifelé a faluból.~A falu végén az
10721    13,  I    |               igyekezett kifelé a faluból.~A falu végén az őrszem rájuk
10722    13,  I    |                     Mátyás mester előhúzta a csizmaszár mellül a fehér
10723    13,  I    |               előhúzta a csizmaszár mellül a fehér lobogót, s trombitaszóval
10724    13,  I    |                 oltalomlevelet, s amíg azt a káplár olvasá, észrevette,
10725    13,  I    |             észrevette, hogy annak is, meg a közlegénynek is, friss kardvágás
10726    13,  I    |               kardvágás sebe van az arcán: a mai utolsó kardcsattogások
10727    13,  I    |                    emléke.~Milyen gunyoros a sors! A „piquet-partinak”
10728    13,  I    |                    Milyen gunyoros a sors! A „piquet-partinak” a veszteségét
10729    13,  I    |                  sors! A „piquet-partinak” a veszteségét ezek a szegény
10730    13,  I    |        piquet-partinak” a veszteségét ezek a szegény katonák fizették
10731    13,  I    |               érkezett meg Vavel Győr alá.~A nyolc órát éppen akkor harangozták,
10732    13,  I    |                 éppen akkor harangozták, s a francia helyőrség takarodót
10733    13,  I    |                 komájának, Tajkos uramnak, a cserzővargának a kiskertje,
10734    13,  I    |                  uramnak, a cserzővargának a kiskertje, hogy azon keresztül
10735    13,  I    |                   akinek éppen nincs kedve a kapura kerülni. Mátyás mester
10736    13,  I    |                    az egyenes út. Ilyenkor a görbe út a rövidebb. Egy
10737    13,  I    |                    út. Ilyenkor a görbe út a rövidebb. Egy kis kerülővel
10738    13,  I    |                rövidebb. Egy kis kerülővel a cserzőállások között bejutottak
10739    13,  I    |            cserzőállások között bejutottak a városba.~Hiszen látott Vavel
10740    13,  I    |                    várost máskor is, de az a gondolat, hogy e kormos
10741    13,  I    |                 szeretett, mégis elszorítá a szívét.~A háborúban lerombolt
10742    13,  I    |                  mégis elszorítá a szívét.~A háborúban lerombolt város
10743    13,  I    |                   más leégett városokétól. A kárvallott lakosok nem jajveszékelnek
10744    13,  I    |                 lakosok nem jajveszékelnek a romok között. Még dicsekesznek
10745    13,  I    |              dicsekesznek vele, hogy kinek a házába ütött be több bomba.
10746    13,  I    |                házába ütött be több bomba. A milliókra menő veszteséget
10747    13,  I    |                    számítgatja senki: csak a csodákat jegyzi föl, amik
10748    13,  I    |               kegyetlen nagy sarcot vetett a városra, az élelmes népkedély
10749    13,  I    |               élelmes népkedély megragadja a kínálkozó alkalmat, hogy
10750    13,  I    |              alkalmat, hogy visszaszerezze a veszett fejsze nyelét. A
10751    13,  I    |                   a veszett fejsze nyelét. A belső városban már oly élénk
10752    13,  I    |               belső városban már oly élénk a piac késő alkonyat is, hogy
10753    13,  I    |               lóháton is keresztültörtetni a sokaság közt. A közel Győrszigetből,
10754    13,  I    |          keresztültörtetni a sokaság közt. A közel Győrszigetből, Révfaluból,
10755    13,  I    |                     Pataházáról beözönlött a nép, amint a fegyverszünet
10756    13,  I    |                    beözönlött a nép, amint a fegyverszünet ki lett hirdetve,
10757    13,  I    |          fegyverszünet ki lett hirdetve, s a közlekedés felszabadult,
10758    13,  I    |                   az eladni való eleséget. A franciának sok pénze volt,
10759    13,  I    |                  minden vagyona, megmaradt a pincéje s abban a borai;
10760    13,  I    |                megmaradt a pincéje s abban a borai; de kidugott egy rudat
10761    13,  I    |                    kidugott egy rudat azon a lyukon, amit a golyó ütött
10762    13,  I    |                  rudat azon a lyukon, amit a golyó ütött a falán, arra
10763    13,  I    |                 lyukon, amit a golyó ütött a falán, arra felakasztott
10764    13,  I    |                    bort mérnek, s özönlött a házához a sok szomjas katona:
10765    13,  I    |               mérnek, s özönlött a házához a sok szomjas katona: szakajtókosárral
10766    13,  I    |              szakajtókosárral szedte össze a pénzt, úgyhogy esténként,
10767    13,  I    |           esténként, mivelhogy az ércpénzt a bankótól különválogatni
10768    13,  I    |                volna, kiállt az udvarra, s a kiterített ponyva fölött „
10769    13,  I    |                ponyva fölött „megszelelte” a pénzhalmazt: ezüst, arany,
10770    13,  I    |                     arany, réz aláhullott, a rongyos papirost félrehordta
10771    13,  I    |               rongyos papirost félrehordta a szél: aztán összesöpörték
10772    13,  I    |                   aztán összesöpörték mind a kettőt, s külön a magot,
10773    13,  I    |       összesöpörték mind a kettőt, s külön a magot, külön a polyvát rakták
10774    13,  I    |                     s külön a magot, külön a polyvát rakták zsákra!~Vavel
10775    13,  I    |                   grófnak és trombitásának a megjelenése nem is keltett
10776    13,  I    |                inszurgensek küldöttei, kik a határvonalakat megállapítani
10777    13,  I    |               amint keresztül bírt hatolni a szénatér szekérvárán – hol
10778    13,  I    |            szénatér szekérvárán – hol most a szép sétánysor vonul végig –
10779    13,  I    |                    Mátyás mester tudta már a járást. Az ostromágyúk hordtávolán
10780    13,  I    |               nyári lak, oda vitte ki őket a bölcs alispán.~Mikor ezt
10781    13,  I    |                   bölcs alispán.~Mikor ezt a házat messziről meglátták,
10782    13,  I    |            dicsekedve monda:~– Nem áll már a két medvesüveges a kapuban!
10783    13,  I    |                 áll már a két medvesüveges a kapuban! Az alispán hajdúja
10784    13,  I    |               paripáját, s vágtatott ahhoz a házhoz.~S e gyors száguldás
10785    13,  I    |                 vívni elrabolt drágaságait a diadalmas ellenség kezéből,
10786    13,  I    |                  és asszonyok dolgával. Ha a hadvezérek vesztettek is:
10787    13,  I    |                    győzni, ő legyőzte azon a téren, ahol egymásnak találkozót
10788    13,  I    |                  aztán, amint közelebb ért a házhoz, eszébe jutott, hogy
10789    13,  I    |                házhoz, eszébe jutott, hogy a paripa-robaj megriaszthatná
10790    13,  I    |                paripa-robaj megriaszthatná a leány gyönge szívét, s inkább
10791    13,  I    |              szívét, s inkább megállította a lovát, és leszállt róla.
10792    13,  I    |                 azalatt az utcán csendesen a nagyon meghajtott lovakat.~
10793    13,  I    |              lovakat.~Csendesen közeledett a ház felé. A kapuban katonásan
10794    13,  I    |           Csendesen közeledett a ház felé. A kapuban katonásan tisztelgett
10795    13,  I    |              kivont karddal. Lajos sietett a házba.~A folyosón találkozott
10796    13,  I    |                     Lajos sietett a házba.~A folyosón találkozott a kis
10797    13,  I    |                     A folyosón találkozott a kis Lacival, annak egy csizma
10798    13,  I    |                   csizma meg egy kefe volt a kezében. Vavel láttára csizmát,
10799    13,  I    |                    csizmát, kefét kiejtett a kezéből.~A folyosóról betért
10800    13,  I    |                  kefét kiejtett a kezéből.~A folyosóról betért a konyhába:
10801    13,  I    |               kezéből.~A folyosóról betért a konyhába: ott Sátánnéval
10802    13,  I    |                csapta földhöz, akármi volt a kezében.~Ettől sem kérdezősködött,
10803    13,  I    |                  kérdezősködött, benyitott a legelső szobába, ahonnan
10804    13,  I    |                   Doboka mérnök urat.~Mind a három megrettent, amint
10805    13,  I    |                   Az alispán arca ugyanazt a furcsa átalakulást mutatta,
10806    13,  I    |              megijesztett emberek szoktak, a doktor pedig azon a ponton
10807    13,  I    |               szoktak, a doktor pedig azon a ponton állt, hogy megfutamodjék,
10808    13,  I    |                  megfutamodjék, mint mikor a Névtelen Várban a komornyik
10809    13,  I    |                    mikor a Névtelen Várban a komornyik torkának esett
10810    13,  I    |                   komornyik torkának esett a feldühödött gróf.~E három
10811    13,  I    |                   tőlük.~Kettő nem felelt, a harmadik pedig azt hebegte,
10812    13,  I    |                 Erre az alispán némán inte a fejével, s a mellékszoba
10813    13,  I    |                    némán inte a fejével, s a mellékszoba ajtajára mutatott.~
10814    13,  I    |            kérdezett többet, hanem sietett a mellékajtón belépni.~Minő
10815    13,  I    |               ismerős szobácska ez!~Megint a Névtelen Vár-i hajadon tündéri
10816    13,  I    |             tündéri menedéke. Ide hozatták a gyermekjátékszereket, a
10817    13,  I    |                    a gyermekjátékszereket, a bútorokat, még a négy macska
10818    13,  I    |     gyermekjátékszereket, a bútorokat, még a négy macska is ott mosdik
10819    13,  I    |                mosdik az ablakpárkányon és a pamlagon, s a két kutya
10820    13,  I    |            ablakpárkányon és a pamlagon, s a két kutya ott fekszik a
10821    13,  I    |                    a két kutya ott fekszik a hímzett vánkoson, s a szoba
10822    13,  I    |              fekszik a hímzett vánkoson, s a szoba mélyében ott áll a
10823    13,  I    |                   a szoba mélyében ott áll a mennyezetes ágy, kígyós
10824    13,  I    |                    mind egyszerre előveszi a zokogás. Csak ő maga, csak
10825    13,  I    |                 zokogás. Csak ő maga, csak a beteg kacag.~Neki van oka
10826    13,  I    |                    én kicsi kis bálványom!~A leány arca ragyog. Nemcsak
10827    13,  I    |                  arca ragyog. Nemcsak azok a vészt jelentő rózsák ragyognak
10828    13,  I    |                 ragyognak rajta, amiket az a sötét arcú vőlegény szokott
10829    13,  I    |        menyasszonyai arcára festeni; hanem a legtisztább földi öröm,
10830    13,  I    |               tőlem. Nem halok meg. Nem az a rút influenza támadott meg.
10831    13,  I    |               magam, mikor éjjel futottunk a tűzgolyók elől. De most
10832    13,  I    |            kezeikből, ki tudsz ragadni még a halálból is!~Katalin a homlokára
10833    13,  I    |                 még a halálból is!~Katalin a homlokára tette a leánynak
10834    13,  I    |                  Katalin a homlokára tette a leánynak lágy kezét, suttogva:~–
10835    13,  I    |                    ne beszélj oly hevesen.~A leány aztán megfogta Katalin
10836    13,  I    |                 Minden jól van. – Olvastuk a levélből, amiben mindent
10837    13,  I    |                mindent megírtak. – Te vagy a mi hősünk, a mi Szent György
10838    13,  I    |                       Te vagy a mi hősünk, a mi Szent György lovagunk. –
10839    13,  I    |                  Ez elmúlt, s mármost majd a baj is elmúlik. – Kérjétek
10840    13,  I    |             elmúlik. – Kérjétek meg szépen a doktort, hogy hadd ne vegyek
10841    13,  I    |                   Felöltözöm. – Aztán majd a karjaitokba kapaszkodom,
10842    13,  I    |                     Megnézem, hogy jön fel a hajnalcsillag. Küldjétek
10843    13,  I    |                   vagyok. – Addig menjetek a belső szobába. – Beszéljetek
10844    13,  I    |           egymással. – Sok mondanivaló van a világon, – amit az ember
10845    13,  I    |             aggódva:~– Nem sebesültél meg?~A nőcseléd bejött a hívásra,
10846    13,  I    |          sebesültél meg?~A nőcseléd bejött a hívásra, Marie-t felöltöztetni;
10847    13,  I    |                 mondá, hogy meg kell tenni a kívánságát.~Lajos azalatt
10848    13,  I    |                   szavak nélkül.~Mégiscsak a nő adta meg magát legyőzött
10849    13,  I    |           legyőzött félnek.~Térdre roskadt a férfi lábainál, s kebléhez
10850    13,  I    |                    ellenségeitől; de engem a kárhozattól. Óh, ha tudnád,
10851    13,  I    |             szenvedtem ez idő alatt! Ennek a leánynak minden sóhajtása,
10852    13,  I    |              voltak. Egy elárult angyalnak a vádjai egy bűnös ellen,
10853    13,  I    |               napok voltak ezek! Válogatni a csapások között; nem hogy
10854    13,  I    |                  hanem hogy elébb hozza el a szelídebb csapást: a halált!
10855    13,  I    |                    el a szelídebb csapást: a halált! Óh, minden órában
10856    13,  I    |                kocogtat elébb az ajtón: az a csontkoponyájú-e vagy az
10857    13,  I    |                   csontkoponyájú-e vagy az a kifestett képű? S aztán
10858    13,  I    |                   meg inkább! És látni azt a mártírszenvedést egy angyal
10859    13,  I    |                    szenvedtem annyit, mint a biblia akármelyik asszonya! –
10860    13,  I    |       Visszaszerezted őt. Odamenekülhetett a karjaid közé, ahol oly boldognak
10861    13,  I    |                     vagy emelj fel. – Mind a kettőt megérdemeltem; –
10862    13,  I    |                       együtt.~            ~A mellékszobából zongorahang
10863    13,  I    |         elefántcsontokon, kicsalogatva azt a búbánatos melódiát.~S az
10864    13,  I    |                    az utolsó akkordhoz még a verset is eldanolta, felhők
10865    13,  I    |           szerelmünknek lett vége.”~Azután a szék támlányára hullottak
10866    13,  I    |            támlányára hullottak karjai. Ez a néhány ütem minden erejét
10867    13,  I    |                 Katalinra mosolygott.~– Ez a dal nem tinektek szól ám –
10868    13,  I    |                   No, nem engem: hanem azt a rossz leányt, aki annyi
10869    13,  I    |                     aki annyi bajt okozott a világban; aki miatt annyi
10870    13,  I    |                 ember szenvedett, s akinek a hamvai ott porlanak abban
10871    13,  I    |                egyszer feltámadni. – Hanem a „Sophie”, az itt marad,
10872    13,  I    |                  ablakhoz, hadd lássam meg a hajnalcsillagot.~Odagördíték
10873    13,  I    |                   hogy friss lég jöjjön be a kertből.~Marie megfogta
10874    13,  I    |                Ugye? El fogjátok felejteni a tegnapot, – s nem emlékeztek
10875    13,  I    |                   Álom volt: rossz álom. – A Névtelen Vár! – Hagyjátok
10876    13,  I    |                   Ne lépjetek bele többet. A fátyolos nő, a bezárt ajtók,
10877    13,  I    |                bele többet. A fátyolos nő, a bezárt ajtók, a messzelátó
10878    13,  I    |               fátyolos nő, a bezárt ajtók, a messzelátó cső, a szótalan
10879    13,  I    |                   ajtók, a messzelátó cső, a szótalan férfi, a magányos
10880    13,  I    |          messzelátó cső, a szótalan férfi, a magányos séták az emberhangtalan
10881    13,  I    |                 kell rá gondolni többet! – A fenyegető férfiak, – a kardcsörgés
10882    13,  I    |                     A fenyegető férfiak, – a kardcsörgés és ágyúzengés –
10883    13,  I    |                  Nem jártunk közel soha se a trónhoz, se a vérpadhoz. –
10884    13,  I    |                közel soha se a trónhoz, se a vérpadhoz. – Ki volt Marie? –
10885    13,  I    |              vérpadhoz. – Ki volt Marie? – A macskák fejedelemnője. S
10886    13,  I    |                   macskák fejedelemnője. S a kiskutyák meg a kismadarak
10887    13,  I    |           fejedelemnője. S a kiskutyák meg a kismadarak országában trónörökösnő.
10888    13,  I    |                     vérontást támaszthatna a világban; viszálykodást,
10889    13,  I    |                  viszálykodást, gyűlöletet a koronás emberek között. –
10890    13,  I    |             kihullt volna. – Pedig az volt a legerősebb küzdelem.~Nem
10891    13,  I    |                   Eddig minden este, mikor a hajnalcsillag feltűnt, eljött
10892    13,  I    |          hajnalcsillag feltűnt, eljött rám a láz. – Ma elmaradt. – Látjátok,
10893    13,  I    |             meggyógyított. – Hagyjátok még a kezeiteket a kezemben. –
10894    13,  I    |                 Hagyjátok még a kezeiteket a kezemben. – Ezek itt tartanak
10895    13,  I    |                   Minek az ilyen lény erre a világra?~Aki nem tud: csak
10896    13,  I    |                 elűzzétek? Hogy aláírjátok a halálítéletét? Vagy rosszabbat
10897    13,  I    |                   vádolja, hogy ő eszi meg a kenyerét? minden sebesült,
10898    13,  I    |                    sebesült, hogy ő fürdik a vérében? minden rab, hogy
10899    13,  I    |                  bezárva? s aztán átkozzák a gunyhóktól a palotákig?
10900    13,  I    |                aztán átkozzák a gunyhóktól a palotákig? lefessék a képét
10901    13,  I    |           gunyhóktól a palotákig? lefessék a képét torzalaknak? nevét
10902    13,  I    |               megörökítsék gúnydalokban? s a kínszenvedések koronájául
10903    13,  I    |                 egy férjet is, aki mellett a szolgáló lesz az asszonyának
10904    13,  I    |                     Sötét zivatar fogta el a hansági láthatárt: az égboltozat
10905    13,  I    |                   gyásszal bevont templom, a távol villanások meg-megemelték
10906    13,  I    |                  villanások meg-megemelték a földig érő kárpitot, s utánuk
10907    13,  I    |              kárpitot, s utánuk hangzott – a távoli orgonaszó.~Az acélfekete
10908    13,  I    |                 ellenmondó fényben világol a kiterjesztett tó tükre.
10909    13,  I    |           Kéneső-csilláma élesen kitünteti a távol fekete partok közül,
10910    13,  I    |                   fekete partok közül, míg a közeledő vihar őrá is lassanként
10911    13,  I    |           lassanként fátyolt kezd húzni, s a sötétzölddé elboruló hullámsíkon
10912    13,  I    |                 énekelnének valami kardalt a távolban.~Percek szünetei
10913    13,  I    |                   villámfénnyel betűket ír a menny érclapjára. – Nincsen
10914    13,  I    |           Belsazárnak, mit jelentenek ezek a betűk? Pedig azok most is
10915    13,  I    |                  hogy „menetekel ufarzin!”~A fertőszegi parton sorakozva,
10916    13,  I    |                  sorakozva, hadrendben áll a halálfejes valónok bandériuma.~
10917    13,  I    |              bandériuma.~Valakit várnak: – a túlsó partról.~Az érccsillámú
10918    13,  I    |                el-eltűnve, meg kiemelkedve a hullámtorkolatok között:
10919    13,  I    |                    Hat férfi evez, hetedik a kormányos.~A dereglyén van
10920    13,  I    |                 evez, hetedik a kormányos.~A dereglyén van egy koporsó;
10921    13,  I    |                     egy úrnő és egy pórnő.~A hat férfi hatalmasan küzd
10922    13,  I    |                  hat férfi hatalmasan küzd a habokkal, amik be-becsapnak
10923    13,  I    |                habokkal, amik be-becsapnak a dereglyébe, mintha ők is
10924    13,  I    |                   sokszor enyelgett velük.~A dereglye hosszú barázdát
10925    13,  I    |               dereglye hosszú barázdát húz a víz színén, s úgy tetszik,
10926    13,  I    |                   idomtalan gömbölyű fő, s a vihar fütyülésébe s a sirályok
10927    13,  I    |                    s a vihar fütyülésébe s a sirályok sikoltozásába még
10928    13,  I    |               jajgató hang vegyülne.~Mikor a dereglye a fertőszegi parton
10929    13,  I    |                 vegyülne.~Mikor a dereglye a fertőszegi parton kiköt,
10930    13,  I    |                   fertőszegi parton kiköt, a zivatar is megérkezett.
10931    13,  I    |                    zivatar is megérkezett. A szakadó záport megvilágítja
10932    13,  I    |              koporsót egy megásott gödörig a part mentén, nyomukban két
10933    13,  I    |                    látja.~Egy kiváló árny, a kormányos alakja, feláll
10934    13,  I    |                   kormányos alakja, feláll a dombtetőre és beszél.~Szavát
10935    13,  I    |                    beszél.~Szavát túlzengi a dörgés.~– Vitézek! Adjátok
10936    13,  I    |                       Vitézek! Adjátok meg a végtiszteletet a visszatért
10937    13,  I    |               Adjátok meg a végtiszteletet a visszatért zászlóanyának…
10938    13,  I    |                Nincs miért harcolni többé… A béke megköttetett. „Amaz” –
10939    13,  I    |         négyszögölnyi térnél… Nektek marad a tépett zászló és a kapott
10940    13,  I    |                   marad a tépett zászló és a kapott sebek… Térjetek családjaitokhoz
10941    13,  I    |              mondva, kettétörte kardját, s a koporsó után hajítá azt
10942    13,  I    |                 koporsó után hajítá azt is a sírba.~– Adjon az Isten
10943    13,  I    |                    Ez volt az utolsó szava a fénylő vízsugarak között
10944    13,  I    |                között fel-feltűnő árnynak.~A vitézek három sorlövéssel
10945    13,  I    |               három sorlövéssel üdvözölték a sírgödröt; annak a hangja
10946    13,  I    |              üdvözölték a sírgödröt; annak a hangja és villanása is elvegyült
10947    13,  I    |                  és villanása is elvegyült a zivataréban.~Azután még
10948    13,  I    |             hangzott valami dübörgés, minő a távozó paripák robogása
10949    13,  I    |                     azután semmi más, csak a zápor zuhogása.~És mikor
10950    13,  I    |                zuhogása.~És mikor elvonult a zivatar, s feljött a hold;
10951    13,  I    |              elvonult a zivatar, s feljött a hold; az idő lecsendesült
10952    13,  I    |                    éjszaka szállt le, csak a felköltött habok beszélgettek
10953    13,  I    |          felköltött habok beszélgettek még a hazatért kedvenchez: akkor
10954    13,  I    |            kedvenchez: akkor már üres volt a tér, s a gyep borította
10955    13,  I    |               akkor már üres volt a tér, s a gyep borította parton nem
10956    13,  I    |                    még, aranyvilágot vetve a telehold fényében: a tündöklő
10957    13,  I    |                 vetve a telehold fényében: a tündöklő smaragdbölcsőből
10958    13,  I    |               amióta az égő bozót leégette a haját, s egykori ruhájából
10959    13,  I    |              csüggnek még tagjairól. Kijön a partra, óvatosan körülszimatolva,
10960    13,  I    |             óvatosan körülszimatolva, mint a farkas. Keresgél; kezeivel
10961    13,  I    |               Keresgél; kezeivel tapogatja a pázsitot. Egy helyen aztán
10962    13,  I    |              térdei közé húzva. Megtanulta a hiúztól, a vadmacskától,
10963    13,  I    |               húzva. Megtanulta a hiúztól, a vadmacskától, hogyan sír
10964    13,  I    |         vadmacskától, hogyan sír az, mikor a vadászok elvitték a fiait,
10965    13,  I    |                  mikor a vadászok elvitték a fiait, s üresen találja
10966    13,  I    |                 üvölt.~Majd meg visszamegy a tó medrébe, s teleszedi
10967    13,  I    |                    tó medrébe, s teleszedi a markait azokkal a fehér
10968    13,  I    |                teleszedi a markait azokkal a fehér kagylókkal, amik kővé
10969    13,  I    |                  amik kővé váltan hevernek a tó fenekén.~Mit akar azokkal?~
10970    13,  I    |                  jelvényt, amit úrasszonya a nyakában viselt: egy jelvényt,
10971    13,  I    |                 föl rá; egy jelvényt, amit a koporsók előtt szoktak vinni.
10972    13,  I    |                   előtt szoktak vinni. Ezt a jelvényt kirakta ott a pázsit
10973    13,  I    |                 Ezt a jelvényt kirakta ott a pázsit fölé azokból a fehér
10974    13,  I    |                  ott a pázsit fölé azokból a fehér kagylókból.~Azután
10975    13,  I    |           kagylókból.~Azután megint eltűnt a tóba.~*~Ha azt kívánta Vavel,
10976    13,  I    |                 Egypár esztendeig járt még a híre Botta Zsófiának, el
10977    13,  I    |                    Zsófiának, el is jöttek a névrokonok messze földről
10978    13,  I    |           forintért, amit Vavel gróf, mint a megholt leány hátrahagyott
10979    13,  I    |          hátrahagyott ruháinak vételdíját, a vármegyénél letett a jelentkező
10980    13,  I    |           vételdíját, a vármegyénél letett a jelentkező örökösök számára;
10981    13,  I    |                  számára; de egy sem tudta a családi összeköttetést bebizonyítani.
10982    13,  I    |                  bebizonyítani. Aztán jött a devalváció; a fekete bankó
10983    13,  I    |                   Aztán jött a devalváció; a fekete bankó elolvadt a
10984    13,  I    |                    a fekete bankó elolvadt a bezárt kasszában, s többet
10985    13,  I    |           Katalinról sohasem hallott többé a világ semmit. A nemesurak
10986    13,  I    |              hallott többé a világ semmit. A nemesurak is hazamentek
10987    13,  I    |                    nemesurak is hazamentek a falvaikba szántani, vetni,
10988    13,  I    |                szántani, vetni, s befogták a harci paripát szekér mellé.
10989    13,  I    |                utolsó nemesi inszurrekció.~A Névtelen Vár is el tudott
10990    13,  I    |                   tűnni. Ahogy el-eltűnnek a Fertő partjain falvak, templomok
10991    13,  I    |                  év alatt. Elnyelte szépen a föld, lassan, csendesen,
10992    13,  I    |                     csendesen, egyik falat a másik után, egész a forgó
10993    13,  I    |                  falat a másik után, egész a forgó szélvitorláig; mint
10994    13,  I    |                    azt az egész korszakot: a nemesség erős várát, egyik
10995    13,  I    |                erős várát, egyik bástyáját a másik után, egész a címeren
10996    13,  I    |              bástyáját a másik után, egész a címeren könyöklő kardhordozó
10997    13,  I    |                   Nemes lelkek” még vannak a világon, „urak” is vannak; „