bold = Main text
      Rész,  Fezejet                                            grey = Comment text

 2001     3,  I    |                   s csak úgy engedi azután a reggeliző asztalhoz ülni:
 2002     3,  I    |                  reggeliző asztalhoz ülni: a négy cica szemközt a két
 2003     3,  I    |                 ülni: a négy cica szemközt a két mopsszal. Mindegyiknek
 2004     3,  I    |                   tiszta asztalkendő kötve a nyakába, hogy a tászlijaikat
 2005     3,  I    |          asztalkendő kötve a nyakába, hogy a tászlijaikat el ne keverjék
 2006     3,  I    |                tászlijaikat el ne keverjék a tejjel, ami mindegyiknek
 2007     3,  I    |           mindannyinak el kell tűrni, hogy a magányos veréb odarepül
 2008     3,  I    |              merészséggel egyik findzsáról a másikra szállva, a kalácsdarabkákat
 2009     3,  I    |              findzsáról a másikra szállva, a kalácsdarabkákat elorozza,
 2010     3,  I    |                  rászáll Phryxus fejére, s a lopott morzsával a szájában
 2011     3,  I    |               fejére, s a lopott morzsával a szájában énekli az „O du
 2012     3,  I    |                    nótáját.~Mikor vége van a reggelizésnek, s azt a vendégek
 2013     3,  I    |                 van a reggelizésnek, s azt a vendégek a háziasszonynak
 2014     3,  I    |            reggelizésnek, s azt a vendégek a háziasszonynak szépen megköszönték,
 2015     3,  I    |                 kívánták, akkor következik a kocsikázás.~A hintó előgördül:
 2016     3,  I    |                   következik a kocsikázás.~A hintó előgördül: Phryxus
 2017     3,  I    |               Phryxus és Helle már ismerik a kötelességüket, odaállnak
 2018     3,  I    |                  kötelességüket, odaállnak a rúd mellé, föl hagyják magukat
 2019     3,  I    |             hagyják magukat kantároztatni; a négy cica elfoglalja rangfokozat
 2020     3,  I    |                  az első és hátsó üléseket a phaëtonban; Dávid, a magányos
 2021     3,  I    |              üléseket a phaëtonban; Dávid, a magányos veréb, a parancsszóra
 2022     3,  I    |                   Dávid, a magányos veréb, a parancsszóra megjelen, s
 2023     3,  I    |                    Phryxus hátára repülve, a nyeregből hajt, s trombitálja
 2024     3,  I    |                  hajt, s trombitálja hozzá a postaindulót, míg az úrnő
 2025     3,  I    |                  postaindulót, míg az úrnő a csavar-orgonához siet, s
 2026     3,  I    |     különb-különbféle nótákat kintornáz le a magától zenéző műszeren,
 2027     3,  I    |                 magától zenéző műszeren, s a zenére a befogott kutyák
 2028     3,  I    |                zenéző műszeren, s a zenére a befogott kutyák csendes
 2029     3,  I    |             kocogással körülkocsikáztatják a kocsiban ülő macskákat.
 2030     3,  I    |                    megy.~Ahelyett fölébred a muzsikáló óra, s elzenézi
 2031     3,  I    |                  muzsikáló óra, s elzenézi a maga pásztordalát, s a rajta
 2032     3,  I    |            elzenézi a maga pásztordalát, s a rajta álló rézküklopszok
 2033     3,  I    |              rézküklopszok elütik az órát; a kakuk huhukol, s a réz alabárdos
 2034     3,  I    |                   órát; a kakuk huhukol, s a réz alabárdos tiszteleg.
 2035     3,  I    |                   réz alabárdos tiszteleg. A kis úrnő más öltözetet vesz
 2036     3,  I    |               Mikor azzal készen van, künn a folyosón egyszeri csöngetés
 2037     3,  I    |                    hangzik. Akkor fölteszi a kalapját, s arcát lefátyolozza
 2038     3,  I    |                   arcát lefátyolozza azzal a sűrű virágos csipkeblonddal,
 2039     3,  I    |                  Néhány perc múlva hangzik a másik csöngetés. Arra hallik
 2040     3,  I    |                  koccintás az ajtón. Mire, a bebocsátó „szabad” szó után,
 2041     3,  I    |                szerez magának felőle; hogy a fátyol oda van-e tűzve a
 2042     3,  I    |                   a fátyol oda van-e tűzve a leány kalapja széléhez,
 2043     3,  I    |                 hogy nem lebbentheti-e föl a szél. Azután odanyújtja
 2044     3,  I    |           glaszékesztyűs kezét, s levezeti a lánykát a lépcsőkön a hintóig.
 2045     3,  I    |                kezét, s levezeti a lánykát a lépcsőkön a hintóig. A bakon
 2046     3,  I    |             levezeti a lánykát a lépcsőkön a hintóig. A bakon ott ül
 2047     3,  I    |             lánykát a lépcsőkön a hintóig. A bakon ott ül a széles vállú
 2048     3,  I    |                    hintóig. A bakon ott ül a széles vállú komornyik,
 2049     3,  I    |            kocsisjelmezben, s féken tartja a két hatalmas fekete paripát.
 2050     3,  I    |                   hatalmas fekete paripát. A férfi fölsegíti a hölgyet
 2051     3,  I    |                 paripát. A férfi fölsegíti a hölgyet a hintóba, maga
 2052     3,  I    |                  férfi fölsegíti a hölgyet a hintóba, maga melléje ül
 2053     3,  I    |                szótlanul, s aztán megindul a két fekete ló a járművel
 2054     3,  I    |                   megindul a két fekete ló a járművel az ezerszer megjárt
 2055     3,  I    |                egyenlő tempóban, kikerülve a falu főutcáját, végig a
 2056     3,  I    |                    a falu főutcáját, végig a kertek alatt; a szemközt
 2057     3,  I    |           főutcáját, végig a kertek alatt; a szemközt jövők nem köszöntenek
 2058     3,  I    |                    asszonyfő, úgy haladnak a kocsizók, mintha láthatlanok
 2059     3,  I    |                láthatlanok volnának: Mikor a hintó az erdőbe ér, már
 2060     3,  I    |               erdőbe ér, már szinte tudják a lovak, hol kell megállni,
 2061     3,  I    |                     hol kell megállni, ott a férfi lesegíti a lefátyolozott
 2062     3,  I    |             megállni, ott a férfi lesegíti a lefátyolozott hölgyet a
 2063     3,  I    |                    a lefátyolozott hölgyet a kocsiból, bal karját nyújtja
 2064     3,  I    |                   bal karját nyújtja neki: a jobb keze egy hatalmas bottal
 2065     3,  I    |                 rejt, ami jó fegyver annak a kezében, aki ért a tőrvíváshoz.
 2066     3,  I    |                   annak a kezében, aki ért a tőrvíváshoz. Így sétálnak
 2067     3,  I    |                  tőrvíváshoz. Így sétálnak a gyepes úton a fák alatt
 2068     3,  I    |                 Így sétálnak a gyepes úton a fák alatt szótlanul. A bükkfa
 2069     3,  I    |                úton a fák alatt szótlanul. A bükkfa tövében sötétkék
 2070     3,  I    |               sötétkék harangvirág nyílik, a mesgye parton világoskék
 2071     3,  I    |               parton világoskék nefelejcs. A kék az úrhölgy kedvenc színe.
 2072     3,  I    |                   Talán azért, mert mindez a virág másé.~A leányka léptei
 2073     3,  I    |                  mert mindez a virág másé.~A leányka léptei néha oly
 2074     3,  I    |            ruganyosak, mintha tündér járna a harmatos fű felett, akinek
 2075     3,  I    |                 harmatos fű felett, akinek a lábnyomása még a harmatot
 2076     3,  I    |                    akinek a lábnyomása még a harmatot se veri le; máskor
 2077     3,  I    |                tötyögne, csiperkét keresve a mohos pázsiton.~A séta után
 2078     3,  I    |                  keresve a mohos pázsiton.~A séta után ismét felülnek
 2079     3,  I    |                   séta után ismét felülnek a hintóba; a fogat megfordul,
 2080     3,  I    |                  ismét felülnek a hintóba; a fogat megfordul, visszatér
 2081     3,  I    |                 fogat megfordul, visszatér a Névtelen Várhoz, s annak
 2082     3,  I    |                   Névtelen Várhoz, s annak a kapuja ismét bezáródik.
 2083     3,  I    |                    kapuja ismét bezáródik. A lánykát szobájába vezeti
 2084     3,  I    |                   lánykát szobájába vezeti a férfi, s most már következik
 2085     3,  I    |               férfi, s most már következik a komoly foglalkozás. Könyveket
 2086     3,  I    |                     Könyveket vesznek elő. A férfi magyarázza a klasszikusokat.
 2087     3,  I    |                    elő. A férfi magyarázza a klasszikusokat. Ez az ő
 2088     3,  I    |                 közölni. Regényt nem adnak a leányka kezébe; a história
 2089     3,  I    |                    adnak a leányka kezébe; a história meg még korai volna.~
 2090     3,  I    |              história meg még korai volna.~A férfi csak azt tudja neki
 2091     3,  I    |          gouvernante nem jön ide. Minthogy a férfi zongorázni nem tud,
 2092     3,  I    |             zongorázni nem tud, annálfogva a leány sem tudhat, s hogy
 2093     3,  I    |                   hogy mégis gyönyörködjék a zenében, vettek neki egy
 2094     3,  I    |                    azzal zenézhet magának.~A férfi festeni sem tud, pedig
 2095     3,  I    |                    az egyedüllétben. Ennek a pótlására is találtak ki
 2096     3,  I    |              virág- és gyümölcsmintákat, s a szobafestés elmélete szerint
 2097     3,  I    |                   Mikor ebbe is belefáradt a leány, akkor leülhetett
 2098     3,  I    |               gyönyörködhetett benne, hogy a rézpénz hogy nyeri el az
 2099     3,  I    |                nyeri el az aranyat.~Délben a harmadik csengetésnél ismét
 2100     3,  I    |                    kocogtattak az ajtaján. A fehér kesztyűs kéz feléje
 2101     3,  I    |               ebédlőbe. Egy nagy asztalnak a két végén volt két teríték,
 2102     3,  I    |                távol. Az egyik mellé leült a leány, a másik mellé a férfi.~
 2103     3,  I    |                 egyik mellé leült a leány, a másik mellé a férfi.~Az
 2104     3,  I    |               leült a leány, a másik mellé a férfi.~Az ebédlőbe nyíló
 2105     3,  I    |                    De már az, aki az ételt a konyhából felhozta, az ebédlőbe
 2106     3,  I    |                 nem jött be, hanem letette a tálat a külső szobában.
 2107     3,  I    |                  be, hanem letette a tálat a külső szobában. Az úr aztán
 2108     3,  I    |                   úr aztán fölkelt, kiment a benyílóba, s maga hozta
 2109     3,  I    |                  maga hozta be az ételt, s a leányt kínálta meg elébb,
 2110     3,  I    |                  Gazdag konyhát tartottak. A leány számára az ő kedvenc
 2111     3,  I    |                 számára az ő kedvenc bora, a Muscat Lunel volt feladva,
 2112     3,  I    |                  hanem annak az üres héját a komornyik porrá törte, úgy
 2113     3,  I    |               törte, úgy szórta ki, nehogy a gyerekek széthordják a furcsa „
 2114     3,  I    |              nehogy a gyerekek széthordják a furcsa „békateknőt”.~Ebéd
 2115     3,  I    |                    is egymással ők ketten. A leány a cicáiról, mopszairól,
 2116     3,  I    |               egymással ők ketten. A leány a cicáiról, mopszairól, az
 2117     3,  I    |                valami nevezeteset álmodott a leány, azt is elmondta,
 2118     3,  I    |                   s az úr meghallgatta. Ha a leány kért valamit, a férfit
 2119     3,  I    |                   Ha a leány kért valamit, a férfit Lajosnak nevezte,
 2120     3,  I    |                   férfit Lajosnak nevezte, a férfi pedig, ha a leányt
 2121     3,  I    |                 nevezte, a férfi pedig, ha a leányt megszólítá Marie-nak
 2122     3,  I    |                mondta.~Ebéd után elhagyták a termet, s átmentek az olvasóba.
 2123     3,  I    |                 hírlapok. Lajos maga főzte a kávét, s míg az elkészült,
 2124     3,  I    |               elkészült, azalatt elolvasta a hírlapokat. Ez nem tartott
 2125     3,  I    |                Lajos megérinté az ajkaival a kezét és a homlokát a leánynak.~
 2126     3,  I    |           megérinté az ajkaival a kezét és a homlokát a leánynak.~A leány
 2127     3,  I    |             ajkaival a kezét és a homlokát a leánynak.~A leány aztán
 2128     3,  I    |                  és a homlokát a leánynak.~A leány aztán visszament a
 2129     3,  I    |                   A leány aztán visszament a szobájába, s játszhatta
 2130     3,  I    |                    szobájába, s játszhatta a kintornát a kedvenc állatjainak,
 2131     3,  I    |                   s játszhatta a kintornát a kedvenc állatjainak, öltöztette
 2132     3,  I    |                    állatjainak, öltöztette a bubáit, számlálta a kártyanyereségét
 2133     3,  I    |             öltöztette a bubáit, számlálta a kártyanyereségét vagy veszteségét,
 2134     3,  I    |                 vagy veszteségét, festette a papirost a patronjaival,
 2135     3,  I    |           veszteségét, festette a papirost a patronjaival, nézegette
 2136     3,  I    |                    patronjaival, nézegette a képeket az Orbis pictusban,
 2137     3,  I    |                    pictusban, melynek mind a négy nyelvű szövegét értette
 2138     3,  I    |             tavaszig. Este, mikor lefeküdt a leány, mielőtt levetkőzött
 2139     3,  I    |                 mielőtt levetkőzött volna, a szobájában levő bőrpamlagra
 2140     3,  I    |                 hagyta. Tudta jól, hogy az a valaki, akit ő Lajosnak
 2141     3,  I    |               nevez, éjjel ott alszik azon a kereveten. Csakhogy az mindig
 2142     3,  I    |             kimentét soha nem veszi észre. A fiatal leány mélyen alszik,
 2143     3,  I    |              fiatal leány mélyen alszik, s a mopszok nem ugatják meg
 2144     3,  I    |                    mopszok nem ugatják meg a háziurat, aki nekik cukordarabkákat
 2145     3,  I    |           hasztalan volt minden kísérlete. A szempillái leragadtak, amint
 2146     3,  I    |         kívánhasson neki, de amint kidugta a fejecskéjét ágyfüggönyei
 2147     3,  I    |                  oly ébren szendereg, hogy a leánynak egy álomnyöszörgésére
 2148     3,  I    |                   felébred. És aztán, mint a katona a táborban, mindig
 2149     3,  I    |                    És aztán, mint a katona a táborban, mindig felöltözötten
 2150     3,  I    |             felöltözötten alszik; mellette a fegyverei.~Ezt onnan tudja
 2151     3,  I    |             fegyverei.~Ezt onnan tudja meg a leány, hogy a bőrpamlag
 2152     3,  I    |                    tudja meg a leány, hogy a bőrpamlag mellett van egy
 2153     3,  I    |                     ami ki szokott hullani a pisztolyból, aminek a serpenyőjét
 2154     3,  I    |              hullani a pisztolyból, aminek a serpenyőjét akkor íziben
 2155     3,  II   |                    nap, ami kivételt képez a többi közül. Ez a leány
 2156     3,  II   |                    képez a többi közül. Ez a leány születésnapja.~Ez
 2157     3,  II   |                gyermek korátul fogva.~Ezen a napon tegezik egymást Lajossal;
 2158     3,  II   |                fogva.~Előre örül már ennek a napnak, s terveket készítget
 2159     3,  II   |               születése napján?~Először is a magányos veréb, akit ő Dávidnak
 2160     3,  II   |                    Már korán reggel, mikor a redőnyök hasadékain átrózsállik
 2161     3,  II   |            redőnyök hasadékain átrózsállik a hajnal, odarepül az ágya
 2162     3,  II   |             odarepül az ágya fejére, s azt a nótát énekli, hogy „fakadj
 2163     3,  II   |                    Azután jönnek üdvözölni a macskák.~Amint felugrik
 2164     3,  II   |                  odafut ablakához, kitárja a redőnyöket: „pusz, pusz!”
 2165     3,  II   |                  pusz!” Jönnek rögtön mind a négyen, születésnapot köszönteni.~–
 2166     3,  II   |             születésnapi ajándékul? Mi van a szájában? Jaj mi ez a szép
 2167     3,  II   |                  van a szájában? Jaj mi ez a szép kis teremtés? Egy kis
 2168     3,  II   |                   hogy merte maga megfogni a kis egeret? Nem meg volt
 2169     3,  II   |          reggelizik? Adja ide mindjárt azt a szegény kis porontyot. Ah,
 2170     3,  II   |                    Hogy dobog szegénykének a szíve ijedtében! Maga csúnya
 2171     3,  II   |                 Miura! Most hogy sír ennek a kis egérkének a mamája,
 2172     3,  II   |                  sír ennek a kis egérkének a mamája, ha nem találja a
 2173     3,  II   |                   a mamája, ha nem találja a kisleányát!~Erre a szóra
 2174     3,  II   |                 találja a kisleányát!~Erre a szóra csak úgy potyogtak
 2175     3,  II   |                   szóra csak úgy potyogtak a könnyei az ölébe.~Azután
 2176     3,  II   |                ölébe.~Azután megtörülgette a hálóinge felemelt szélével
 2177     3,  II   |                   töltött, abba belenyomta a kis állat orrocskáját, hogy
 2178     3,  II   |               szétnézett, hogy hol találna a számára valami jó helyet. „
 2179     3,  II   |               Legjobb lesz ide”, s bedugta a saját ágyába.~A védenc pedig
 2180     3,  II   |                    bedugta a saját ágyába.~A védenc pedig ahhoz a fajtájához
 2181     3,  II   |               ágyába.~A védenc pedig ahhoz a fajtájához tartozott az
 2182     3,  II   |                kanári. Az rögtön elkezdett a menhelyén vékony acélhúr
 2183     3,  II   |                 megint annyira megtetszett a leánynak, hogy örömében
 2184     3,  II   |                   bocsánatot kért Miurától a meg nem érdemlett dorgálásért:
 2185     3,  II   |               spanyolfal mögött végezte el a toalettjét. Ott állt a ruhatára.
 2186     3,  II   |                  el a toalettjét. Ott állt a ruhatára. Mikor előjött,
 2187     3,  II   |                selyemzsinór tartott össze: a haja mind egy csomóba tekergetve
 2188     3,  II   |                   tekergetve volt feltűzve a feje tetejére.~Elkészíté
 2189     3,  II   |                   feje tetejére.~Elkészíté a reggelijét magának és a
 2190     3,  II   |                    a reggelijét magának és a társaságának. Mind a nyolcan
 2191     3,  II   |                    és a társaságának. Mind a nyolcan hideg tejet ittak,
 2192     3,  II   |                  Gyümölcsöt sohasem ízlelt a leány. Lajos tartotta magát
 2193     3,  II   |                    Ma azonban nem játszott a társaságával, hanem az Orbis
 2194     3,  II   |                   várta be az időt, amikor a kétszeri csengetés után
 2195     3,  II   |                csengetés után hangzani fog a kocogtatás az ajtaján: „
 2196     3,  II   |           kocogtatás az ajtaján: „szabad!”~A belépő férfi meg volt lepetve.~–
 2197     3,  II   |                 Még nem vagyunk felöltözve a kikocsikázáshoz? – kérdezé.~
 2198     3,  II   |                kikocsikázáshoz? – kérdezé.~A leány pedig félredobta a
 2199     3,  II   |                   A leány pedig félredobta a könyvet az öléből, s odafutott
 2200     3,  II   |             könyvet az öléből, s odafutott a belépőhöz, és pajzánul a
 2201     3,  II   |                   a belépőhöz, és pajzánul a nyakába kapaszkodott.~–
 2202     3,  II   |               napja van. Ma én parancsolok a háznál. Az történik, amit
 2203     3,  II   |                 amit velem szoktál tölteni a kocsin, itt a szobámban
 2204     3,  II   |              szoktál tölteni a kocsin, itt a szobámban töltöd el, s nekem
 2205     3,  II   |                    bolond kérdésemre, amit a fejemben kifőztem. És aztán
 2206     3,  II   |                  nem feleded el, hogy ezen a napon tegezzük egymást.
 2207     3,  II   |                 köszönts meg. Hadd hallom.~A gróf alig észrevehetőleg
 2208     3,  II   |                 észrevehetőleg meghajtotta a fél térdét és a fejét, s
 2209     3,  II   |                meghajtotta a fél térdét és a fejét, s nem szólt hozzá
 2210     3,  II   |                Egyetlen jobbágyom, ülj ide a lábamhoz erre a tabourette-re.~
 2211     3,  II   |                    ülj ide a lábamhoz erre a tabourette-re.~A férfi úgy
 2212     3,  II   |             lábamhoz erre a tabourette-re.~A férfi úgy tett. A leány
 2213     3,  II   |           tabourette-re.~A férfi úgy tett. A leány felkuporodott az ottomanra,
 2214     3,  II   |                ottomanra, lábait felszedve a bő japonika alá; ő pedig
 2215     3,  II   |               japonika alá; ő pedig odaült a lábaihoz, s felvette az
 2216     3,  II   |              kielégíti.~– Csak tedd le azt a könyvet – mondá neki a leány. –
 2217     3,  II   |                 azt a könyvet – mondá neki a leány. – Ennek mind a négy
 2218     3,  II   |                 neki a leány. – Ennek mind a négy kötetét könyv nélkül
 2219     3,  II   |                Mért nem adsz nekem azokból a könyvekből, amikből magad
 2220     3,  II   |               valaki meg találna betegedni a háznál, azt meg tudjam gyógyítani
 2221     3,  II   |                     meghalna?~– Sokszor az a vége a betegségnek.~– S
 2222     3,  II   |              meghalna?~– Sokszor az a vége a betegségnek.~– S rossz az
 2223     3,  II   |                  betegségnek.~– S rossz az a halál?~– Nem tudom. Mert
 2224     3,  II   |                       Ah, haha! – kacagott a leány. – Így nem hagyom
 2225     3,  II   |                    olvastál felőle. Milyen a halál? Rosszabb az, mint
 2226     3,  II   |                     akkor miért kell élni?~A gyermekek tudnak ilyen kérdéseket
 2227     3,  II   |                 felelt rá Lajos, kikerülve a főkérdést. – Általunk áll
 2228     3,  II   |             főkérdést. – Általunk áll fenn a világ.~– Mi az a világ?~–
 2229     3,  II   |                  áll fenn a világ.~– Mi az a világ?~– Az emberfaj egyeteme,
 2230     3,  II   |                emberfaj egyeteme, és annak a lakhelye, a kerek föld.~–
 2231     3,  II   |             egyeteme, és annak a lakhelye, a kerek föld.~– Tehát minden
 2232     3,  II   |            tartozik egy darab föld? Hát az a darab föld, ami hozzánk
 2233     3,  II   |                itten egy szép darab földet a tópart mentén, ami egészen
 2234     3,  II   |                 tópart mentén, ami egészen a miénk lesz, s azt te átalakítod
 2235     3,  II   |             virágoskertté. Ugye jó lesz?~– A jó te vagy, a kert szép
 2236     3,  II   |                   jó lesz?~– A jó te vagy, a kert szép lesz, s akkor
 2237     3,  II   |                  akire haragszunk.~– Mi az a harag? Én még nem láttam
 2238     3,  II   |                     Akkor megölik egymást.~A leányt bántotta a veszedelmes
 2239     3,  II   |                 egymást.~A leányt bántotta a veszedelmes kíváncsiság.
 2240     3,  II   |          kíváncsiság. Kivont egy gombostűt a ruhájából, s annak a hegyével
 2241     3,  II   |             gombostűt a ruhájából, s annak a hegyével alattomban megszúrta
 2242     3,  II   |                 Istenem! – kiálta föl erre a leány, s engesztelésül odavonta
 2243     3,  II   |                reszkettek.~– Látod – monda a leány. – Mégsem öltél meg.
 2244     3,  II   |                   megtörtént.~– Meg. Pedig a gyermekek tudnak képtelenségeket
 2245     3,  II   |               képtelenségeket kérni. Hanem a felnőtteknek meg van annyi
 2246     3,  II   |                  meg van annyi eszük, hogy a gyermekeket rá tudják szedni.
 2247     3,  II   |                kintornát. Mindig megtetted a kívánságomat. De mindig
 2248     3,  II   |              teszem.~– Kezet rá.~– Egészen a kezedben tartasz.~– Hát
 2249     3,  II   |            érkezett. Magam hoztam el neked a dobozt.~– Tudod, mi az a
 2250     3,  II   |                   a dobozt.~– Tudod, mi az a Melusine-ruha? Akarod látni?~
 2251     3,  II   |         Melusine-ruha? Akarod látni?~Azzal a leány felszökött a helyéből,
 2252     3,  II   |                   Azzal a leány felszökött a helyéből, s feloldva a selyemzsinórt,
 2253     3,  II   |          felszökött a helyéből, s feloldva a selyemzsinórt, mely felöltönyét
 2254     3,  II   |                   hirtelen ledobta magáról a selyem japonikát, s ott
 2255     3,  II   |               olyan öltözetben, amilyenben a párizsi hölgyek a tengeri
 2256     3,  II   |               amilyenben a párizsi hölgyek a tengeri fürdők hullámaival
 2257     3,  II   |             hullámaival szoktak enyelegni. A Melusine: úszóöltöny.~–
 2258     3,  II   |                    taníts meg engem úszni. A tó itt van a kertünk alatt.~
 2259     3,  II   |                  engem úszni. A tó itt van a kertünk alatt.~Olyan volt
 2260     3,  II   |                  kertünk alatt.~Olyan volt a leány az égszínkék öltözetben,
 2261     3,  II   |                  Meg akarsz verni? – szólt a gyermek, félig sírva, félig
 2262     3,  II   |               nevetve.~– Vedd fel, kérlek, a felöltönyödet – szólt Lajos,
 2263     3,  II   |                   Lajos, s reszketett mind a két keze, mikor a japonikát
 2264     3,  II   |          reszketett mind a két keze, mikor a japonikát felvette a pamlagról,
 2265     3,  II   |                 mikor a japonikát felvette a pamlagról, s betakarta vele
 2266     3,  II   |                pamlagról, s betakarta vele a najádok eszményképét. –
 2267     3,  II   |                  főzöm ezt magamban. S ezt a kívánságomat meg kell tenned.
 2268     3,  II   |                  csónakot, te magad úsztál a túlpartra, s onnan hoztál
 2269     3,  II   |             átkeltünk. Még akkor támadt ez a vágyam. Milyen dicső tudomány
 2270     3,  II   |                   dicső tudomány az, úszni a víz fölött! Barátságban
 2271     3,  II   |                   fölött! Barátságban élni a hullámmal, a halállal. Szárnyat
 2272     3,  II   |              Barátságban élni a hullámmal, a halállal. Szárnyat csinálni
 2273     3,  II   |                halállal. Szárnyat csinálni a kezeinkből, s repülni, mint
 2274     3,  II   |                kezeinkből, s repülni, mint a madár! Amióta e várban lakunk,
 2275     3,  II   |                 Amióta e várban lakunk, ez a vágyam egyre erősbödött.
 2276     3,  II   |                    éjjel azt álmodom, hogy a hullámokat szelem. Egész
 2277     3,  II   |                     félek, hogy meghallják a fák, a falak, az emberek,
 2278     3,  II   |                     hogy meghallják a fák, a falak, az emberek, s elárulnak.
 2279     3,  II   |                   elárulnak. Ah, de ha ott a zöld hullám felett lebeghetnék,
 2280     3,  II   |                 láthat meg senki, felnézve a ragyogó égbe, versenyt sikongatva
 2281     3,  II   |                  égbe, versenyt sikongatva a halászmadarakkal, körültáncolva
 2282     3,  II   |                   szerzed-e meg azt nekem?~A gyermek vágya oly igaz,
 2283     3,  II   |                  Lajos maga is ismerte azt a büszke gyönyört. Talán maga
 2284     3,  II   |               Cleliáról és társnőiről, kik a Tiberen átúszva menték meg
 2285     3,  II   |                 Tiberen átúszva menték meg a római leányok erényének
 2286     3,  II   |                     monda, és kezét nyújtá a leánynak.~– Ah, te teljesíted
 2287     3,  II   |                  vagy, te kedves vagy! – S a férfi hasztalan akarta megóvni
 2288     3,  II   |                  utánaomlott, úgy fogta el a visszavont kezet. – Hát
 2289     3,  II   |                 nem! – tiltakozott gyorsan a leány ez eszme ellen. –
 2290     3,  II   |                       Hol vagyok én „itt”?~A leány odamutatott az ujjával
 2291     3,  II   |               leány odamutatott az ujjával a bőrkerevetre, s megint visszavitte
 2292     3,  II   |          szenderítő érzés. Azt pedig, hogy a fegyvered ott van minden
 2293     3,  II   |                  ott van minden éjjel azon a fehér fénymázos asztalon,
 2294     3,  II   |                  maradnak rajta, aminőkkel a lőfegyvert megtöltik. De
 2295     3,  II   |                 hogy ma nem vagy sem azoké a csúnya könyveidé, sem azé
 2296     3,  II   |           jobbágyom vagy.~– Hát hisz éppen a te parancsodat megyek végrehajtani,
 2297     3,  II   |              öltöző-sátort kell készítenem a számodra a tóparton, s padot
 2298     3,  II   |                 kell készítenem a számodra a tóparton, s padot és mellvédet
 2299     3,  II   |                 ütnöm össze, ahonnan magam a rudat tartva, követhesselek.
 2300     3,  II   |                  jó helyet kell kikeresnem a kis öbölben.~– De ugye,
 2301     3,  II   |                   úszni, akkor szabad lesz a kis öbölből kiszáguldanom
 2302     3,  II   |                  kis öbölből kiszáguldanom a nagy tóba is?~– Igen. Két
 2303     3,  II   |                     hogy én követni foglak a gondolámon.~– De ne nagyon
 2304     3,  II   |                   nagyon közel.~– Úgy sem. A másik pedig az, hogy a fűzfákon
 2305     3,  II   |                     A másik pedig az, hogy a fűzfákon túl, amik a kis
 2306     3,  II   |                  hogy a fűzfákon túl, amik a kis öbölt takarják, csak
 2307     3,  II   |              olyankor lesz szabad kiúsznod a szabad tóba, mikor holdvilág
 2308     3,  II   |                 nekem.~– Ugyan kinek volna a faluban?~– Az úri kastély
 2309     3,  II   |                  lakót kapott. Úrnő került a házhoz.~– Ah! Egy hölgy?
 2310     3,  II   |                     Fiatal.~– Te láttad őt a távcsővel? Minő haja van?~–
 2311     3,  II   |                    jámbor?~– Minden járása a szegények és betegek házainak
 2312     3,  II   |             látogatásából áll, s első útja a templomba visz.~– Hát mi
 2313     3,  II   |                    Hát mi miért nem járunk a templomba soha?~– Mert mi
 2314     3,  II   |               vagyunk, mint azok, akiké az a templom.~– Hát azok más
 2315     3,  II   |           elragadtatva fogta két keze közé a gyermeteg bölcs angyalfejecskét,
 2316     3,  II   |                Lelkem, kis királyném: erre a te kérdésedre az öt világrész
 2317     3,  II   |        bölcsességet. Úgy teszesz, mint aki a koldus előtt eltagadja,
 2318     3,  II   |                Apropó! Nehogy elfelejtsem. A szegény gyermekeknek, akik
 2319     3,  II   |                     Melyikből adjak nekik? A kicsinyekből vagy a nagyokból?
 2320     3,  II   |                 nekik? A kicsinyekből vagy a nagyokból? Azokat az apró
 2321     3,  II   |                  bánom, ha kiosztod; hanem a fehéreket jobb szeretem
 2322     3,  II   |                  van rajtuk; de ha ezekbül a nagy pirosakbul válogatsz
 2323     3,  II   |                  sovereign aranyak voltak, a fehérek ezüst húszasok,
 2324     3,  II   |               fehérek ezüst húszasok, azok a nagy veresek pedig az akkori
 2325     3,  II   |                 voltak, és ragyogott rajta a 30-as szám: félforintba
 2326     3,  II   |                    mentek.~– Már majd csak a legnagyobbakbul adjunk a
 2327     3,  II   |                   a legnagyobbakbul adjunk a legkisebbeknek – monda Lajos.~
 2328     3,  II   |           legkisebbeknek – monda Lajos.~Ez a leány nem tudja, hogy mire
 2329     3,  II   |                  nem tudja, hogy mire való a pénz? Mi különbség van arany,
 2330     3,  III  |                                       III.~A Névtelen Vár egyikén azoknak
 2331     3,  III  |               Névtelen Vár egyikén azoknak a földnyelveknek épült, amik
 2332     3,  III  |                 földnyelveknek épült, amik a Fertő déli partjáról a tóba
 2333     3,  III  |                amik a Fertő déli partjáról a tóba benyúlnak.~Az öregek,
 2334     3,  III  |                    azt állítják, hogy azon a helyen valami régi cölöpépítészet
 2335     3,  III  |                   Livius és Justin szerint a mai Narbonne-ból kivándorolt
 2336     3,  III  |                  kivándorolt kelták voltak a tókörnyék őslakói.) Még
 2337     3,  III  |              tókörnyék őslakói.) Még akkor a magyar embernek kisebb gondja
 2338     3,  III  |              kutatásával törődjék. Ha volt a kőfejszés kelta kornak régi
 2339     3,  III  |                  kastélyt jó volt rárakni.~A néphagyomány azt is állítja,
 2340     3,  III  |                állítja, hogy sok év előtt, a múlt században, az a hely,
 2341     3,  III  |                előtt, a múlt században, az a hely, ahol most kastély
 2342     3,  III  |                  volt, s ez is igaz lehet. A Fertő igen szeszélyes tó.
 2343     3,  III  |                     nem volt tó. Otthagyta a fenekét szárazon. A partbirtokosok,
 2344     3,  III  |              Otthagyta a fenekét szárazon. A partbirtokosok, kik addig
 2345     3,  III  |                  partbirtokosok, kik addig a víz tükrét bírták, most
 2346     3,  III  |                   bírták, most elfoglalták a kizöldült tófeneket; felosztották,
 2347     3,  III  |                   megint más jutott eszébe a Fertőnek: újra kinevezte
 2348     3,  III  |                     tanyák megint eltűntek a zöld hullámtükör alatt;
 2349     3,  III  |              tündéri játékot gyakran űzött a Fertő a halandókkal.~1737-
 2350     3,  III  |              játékot gyakran űzött a Fertő a halandókkal.~1737-ben Rusztról
 2351     3,  III  |                 Ilmicre gyalog gázoltak át a tavon az átelleni partról
 2352     3,  III  |                  tavon az átelleni partról a lakosok. A földesúri levéltárak
 2353     3,  III  |                átelleni partról a lakosok. A földesúri levéltárak teli
 2354     3,  III  |            okiratokkal nevezetes falvakról a tóparton, mik nagy dézsmát,
 2355     3,  III  |                   Két ilyen gazdag falunak a harangját nemrég halászták
 2356     3,  III  |                 halászták ki Széplak táján a tó fenekéről, az egyik harang
 2357     3,  III  |                 fenekéről, az egyik harang a széplaki toronyban van most
 2358     3,  III  |                   toronyban van most is; s a halászok gyakran húznak
 2359     3,  III  |               falvairól tanúskodnak. – Hát a Strabo által leírt római
 2360     3,  III  |               melyben Nagy Károly gallusai a csakánok mérhetetlen kincseit
 2361     3,  III  |                 hová lettek? Elnyelte őket a Fertő. Alámentek annak a
 2362     3,  III  |                   a Fertő. Alámentek annak a csodálatos földnek, ami
 2363     3,  III  |          csodálatos földnek, ami meghajlik a szekér alatt, míg terhével
 2364     3,  III  |            fenyőcsoportok nőnek fel rajta; a szép zöld erdő mellé házakat
 2365     3,  III  |             egyszer aztán elkezd emelkedni a föld: a falak alásüllyednek
 2366     3,  III  |                   elkezd emelkedni a föld: a falak alásüllyednek a vízbe;
 2367     3,  III  |                föld: a falak alásüllyednek a vízbe; hanem az erdők, azok
 2368     3,  III  |                     azok együtt emelkednek a földdel, s úsznak a föld
 2369     3,  III  |             emelkednek a földdel, s úsznak a föld alatti elementum felett.~
 2370     3,  III  |                   alatti elementum felett.~A Névtelen Vár isthmusát két
 2371     3,  III  |                    compossessortól, akinek a nádasa határos a túlsó parttal.
 2372     3,  III  |                    akinek a nádasa határos a túlsó parttal. A másik kis
 2373     3,  III  |                   határos a túlsó parttal. A másik kis öböl pedig a szomszéd
 2374     3,  III  |                     A másik kis öböl pedig a szomszéd Fertőszeg falutól
 2375     3,  III  |              Fertőszeg falutól választá el a Névtelen Várat. Az urasági
 2376     3,  III  |                  Várat. Az urasági kastély a falu keleti szélén egy lejtős
 2377     3,  III  |              építve, s homlokzatával az is a tó felé fordult.~Az ezernyolcszázhatodiki
 2378     3,  III  |                 lehetett minden este látni a kastély erkélyéről, mikor
 2379     3,  III  |                  kastély erkélyéről, mikor a nap már leszállt, s az alkonyég
 2380     3,  III  |              csodálatos színekkel vonta be a tó tükrét, hogy ha festő
 2381     3,  III  |              csendes őszi estén látják azt a pompáját a tündéri képtelenségnek, –
 2382     3,  III  |                estén látják azt a pompáját a tündéri képtelenségnek, –
 2383     3,  III  |              estéken lehetett látni, amint a Névtelen Vár keleti tóöbléből
 2384     3,  III  |                 hosszú ezüst vonalat húzva a nagy acéltükör lilaszín,
 2385     3,  III  |                  azután nem lehetett látni a kastély erkélyéről, hogy
 2386     3,  III  |                 úszik egy nőalak; mert azt a csónak eltakarta. Hanem
 2387     3,  III  |                Hanem azért elárulta azt az a vidám sikoltozás, örömujjongás,
 2388     3,  III  |               Marie igen jó tanítvány volt a hydrioták iskolájában. Már
 2389     3,  III  |                 hydrioták iskolájában. Már a negyedik lecke után szabad
 2390     3,  III  |                 Vállai sohasem merültek el a vízben. Csak úgy sikamlott
 2391     3,  III  |              vízben. Csak úgy sikamlott el a hullám fölött. Esti úszáshoz
 2392     3,  III  |                 haja szabadon úszott utána a hullám fölött. Az óvatosságra
 2393     3,  III  |                   addig volt szükség, amíg a part közelében jártak, s
 2394     3,  III  |                     Amint beljebb haladtak a tóban, s az alkonyárny a
 2395     3,  III  |                   a tóban, s az alkonyárny a fényes tükrön csak fekete
 2396     3,  III  |                fekete árnyképeket engedett a csónakból és az úszó főből
 2397     3,  III  |                 aztán elhagyá az úszó alak a kísérő naszádot. Nem félt
 2398     3,  III  |                     Nem félt már semmitől. A hullám jó barát volt, ismerték
 2399     3,  III  |                   egy duzzadó párnán, mint a ringatott bölcsőben a gyermek.
 2400     3,  III  |                 mint a ringatott bölcsőben a gyermek. Ha akarta, összetette
 2401     3,  III  |                  akarta, összetette kezeit a víz fölött, és úgy imádkozott,
 2402     3,  III  |                    és úgy imádkozott, csak a lábai taposták a vizet.
 2403     3,  III  |          imádkozott, csak a lábai taposták a vizet. Itt azután szabad
 2404     3,  III  |                    kedvteléssel, hívogatni a felrebbenő vadludakat, ingerkedni
 2405     3,  III  |          ingerkedni az éjszaka fecskéivel, a denevérekkel, mik úgy cincognak
 2406     3,  III  |                     mik úgy cincognak este a tó fölött, üldözve a futó
 2407     3,  III  |                  este a tó fölött, üldözve a futó vízipókot. Itt szabad
 2408     3,  III  |             eolhárfa-hangját. Hogy az, ott a csónakban nem haragudott
 2409     3,  III  |                maga is halkan utánadúdolta a dallamot, mély harangdöngésű
 2410     3,  III  |            harangdöngésű hangjával kísérve a leányka énekét. Itt senki
 2411     3,  III  |               kikerülniök. Itt nem kellett a leánynak fátyolt viselni
 2412     3,  III  |                órahosszant is elbolyongtak a hullámtükrön, a leány nem
 2413     3,  III  |               elbolyongtak a hullámtükrön, a leány nem fáradt ki bele.
 2414     3,  III  |                    az erőt idegeinek, amit a mostoha föld elvett tőle.
 2415     3,  III  |                pihennie kellett, elszokott a járástól; itt pedig mint
 2416     3,  III  |              odaúszott hozzá, belefogózott a csónak szélébe, s hosszú
 2417     3,  III  |                hosszú haját kiteríté annak a térdeire száradni, míg a
 2418     3,  III  |                   a térdeire száradni, míg a parthoz visszatértek.~A
 2419     3,  III  |                    a parthoz visszatértek.~A két kastély ablakainak világa
 2420     3,  III  |              vezérfényül tündöklött eléjük a víztükörben, messze a part
 2421     3,  III  |               eléjük a víztükörben, messze a part mentében éjjeli rákászok
 2422     3,  III  |             fáklyafénye vereslett.~S mikor a keleti part mögül, a látkör
 2423     3,  III  |                 mikor a keleti part mögül, a látkör acélkék ködéből kiemelkedett
 2424     3,  III  |               acélkék ködéből kiemelkedett a hold izzó tányéra, s lassanként
 2425     3,  III  |                  tündérek, akiknek lakásuk a víz fenekén, korallkertek
 2426     3,  III  |            emberaltató éjszakán jönnek fel a víz felszínére, a holdsugarakon
 2427     3,  III  |               jönnek fel a víz felszínére, a holdsugarakon arcaikat fehéríteni.~
 2428     3,  III  |              journalban fel nem fedezi azt a Melusine-köntöst, Lajos
 2429     3,  III  |                  akinek semmije sincs.~Még a kedélye is egészen megedződött
 2430     3,  III  |             kedélye is egészen megedződött a leánynak ezáltal. Nem volt
 2431     3,  III  |                   nem kell senkinek másnak a segítsége.~Hanem hát úgy
 2432     3,  III  |                 megirigylette tőle – talán a sors. Minden rosszat, ami
 2433     3,  III  |             rosszat, ami történik, fogjunk a sorsra.~Egy este, mikor
 2434     3,  III  |                sorsra.~Egy este, mikor már a fogyóban levő hold jó későn
 2435     3,  III  |                    hold jó későn kelt föl, a szokott vízi sétáján kísérte
 2436     3,  III  |                     ki messze előreúszott.~A Fertő tó sajátságai közé
 2437     3,  III  |                    benne elszórva, azoknak a szélei nádassal körülvéve,
 2438     3,  III  |                 rekettyével, bozóttal, míg a Hanság felé egyre nagyobb
 2439     3,  III  |                 felé egyre nagyobb úr lesz a zöld bozót, s ott már az
 2440     3,  III  |                képeznek elszórt szigeteket a sötét nádtengerben, amik
 2441     3,  III  |         nádtengerben, amik közt legnagyobb a Királytó, mely vizével a
 2442     3,  III  |                   a Királytó, mely vizével a többit táplálja, s lefolyása
 2443     3,  III  |                  táplálja, s lefolyása van a Rábcába; partjait óriási
 2444     3,  III  |                  óriási fenyőszálak fedik; a nép „öreg fenyvesnek” nevezi
 2445     3,  III  |                fenyvesnek” nevezi ez erdőt a víz közepén.~A Névtelen
 2446     3,  III  |                    ez erdőt a víz közepén.~A Névtelen Vár irányában is
 2447     3,  III  |                   kígyók?~Lajos iparkodott a leány túl heves fantáziáját
 2448     3,  III  |                lelohasztani, hogy biz azon a szigeten semmiféle ember
 2449     3,  III  |                   ez égalj nem tenyészt, s a Fertő tó legnagyobb cápája:
 2450     3,  III  |                Fertő tó legnagyobb cápája: a harcsa, aminek szerencsére
 2451     3,  III  |                szerencsére nincsenek fogai a torkában; hanem azért mégis
 2452     3,  III  |                mégis megtiltotta Marie-nak a rekettyés sziget felé úszkálást,
 2453     3,  III  |                 fog találni, amiktől pedig a leány irtózott. Az is meglehet,
 2454     3,  III  |               mondani, hogy „ne menj oda!”~A tilalom csak fokozta az
 2455     3,  III  |                    Marie nem volt Lajosnak a rabja: meg volt neki engedve,
 2456     3,  III  |              bármilyen messze elcsapongjon a szabad hullámvilágban, csak
 2457     3,  III  |                    kiáltással kísérőjének.~A férfi ezalatt hanyatt feküdt
 2458     3,  III  |                  míg azt szabadon ringatta a hullám, a csillagos ég mélyébe
 2459     3,  III  |                szabadon ringatta a hullám, a csillagos ég mélyébe bámult
 2460     3,  III  |                  búgó, zengő hangokat, mik a sík víztükör fölött oly
 2461     3,  III  |                találgatja, hát ez mi volt?~A mocsárvilág ritka vadainak
 2462     3,  III  |            vadainak kiáltásai hangzanak át a Hanságból: a „török récéké”,
 2463     3,  III  |                  hangzanak át a Hanságból: a „török récéké”, mik nem
 2464     3,  III  |                    csoportok verekednének, a Fertő tó darvai lármáznak
 2465     3,  III  |              harangoz mély, zúgó hangjával a bölömbika.~Majd feljön a
 2466     3,  III  |                   a bölömbika.~Majd feljön a hold; már fogytán van. A
 2467     3,  III  |                   a hold; már fogytán van. A fogyó hold olyan ellenszenves
 2468     3,  III  |                  mint amilyen rokonszenves a telő hold. Ki tudná annak
 2469     3,  III  |              vegyül.~Ez Marie hangja volt!~A férfi mint őrült, ragadta
 2470     3,  III  |              ragadta egyszerre kezébe mind a két evezőt, s a csónak hasította
 2471     3,  III  |                kezébe mind a két evezőt, s a csónak hasította a hullámokat
 2472     3,  III  |               evezőt, s a csónak hasította a hullámokat a sikoltás tája
 2473     3,  III  |              csónak hasította a hullámokat a sikoltás tája felé. A csendes
 2474     3,  III  |           hullámokat a sikoltás tája felé. A csendes hullámtükrön meglátszott
 2475     3,  III  |                   hullámtükrön meglátszott a fényes vonal, amit az előreúszott
 2476     3,  III  |                   mi órákig ott csillámlik a víz színén. A végén a vonal
 2477     3,  III  |                   csillámlik a víz színén. A végén a vonal visszahajlott,
 2478     3,  III  |           csillámlik a víz színén. A végén a vonal visszahajlott, s kezdett
 2479     3,  III  |                     Látszott, hogy az úszó a rémület kétségbeesésével
 2480     3,  III  |                 kétségbeesésével igyekszik a csónakot elérni. Mikor összejutottak,
 2481     3,  III  |               elérni. Mikor összejutottak, a leány ismét hangosan kétszer-háromszor
 2482     3,  III  |             kezével görcsösen kapaszkodott a csónak párkányába, rémítő
 2483     3,  III  |                    mögé.~– Marie! – kiáltá a férfi megrémülve, s fél
 2484     3,  III  |                     s fél kezével megkapva a leánynak a derekán az övét,
 2485     3,  III  |                kezével megkapva a leánynak a derekán az övét, kirántotta
 2486     3,  III  |             derekán az övét, kirántotta őt a hullám közül, s az ölébe
 2487     3,  III  |                vette. – Mi lelt? Mi üldöz?~A leány úgy reszketett, úgy
 2488     3,  III  |             reszketett, úgy vacogtak össze a fogai, hogy nem tudott felelni;
 2489     3,  III  |                   hogy nem tudott felelni; a lélegzete is elállt, el
 2490     3,  III  |                volt fulladva egészen. Csak a nagy szemeit mereszté iszonyatra.~
 2491     3,  III  |               Hanem mi?~Ember, vagy állat?~A fej, az ábrázat emberé volna:
 2492     3,  III  |                 volna: férfié talán, hanem a sima arcot rőt, kurta szőr
 2493     3,  III  |                    rőt, kurta szőr fedi, s a koponyát a haj helyett is
 2494     3,  III  |                    szőr fedi, s a koponyát a haj helyett is csak vidraveres
 2495     3,  III  |       összelapultak, alig kivehetők; hanem a szemei, mint a halnak mereven,
 2496     3,  III  |            kivehetők; hanem a szemei, mint a halnak mereven, karikára
 2497     3,  III  |                    semmi indulatkifejezés.~A rejtélyes szörny egészen
 2498     3,  III  |               rejtélyes szörny egészen ott a csónak közelében merült
 2499     3,  III  |               evezőlapátot, hogy szétzúzza a csodának a fejét; – de súlyos
 2500     3,  III  |                  hogy szétzúzza a csodának a fejét; – de súlyos ütése