bold = Main text
      Rész,  Fezejet                                            grey = Comment text

 2501     3,  III  |                       de súlyos ütése csak a puszta habot érte. A szörny
 2502     3,  III  |                  csak a puszta habot érte. A szörny egyszerre lebukott,
 2503     3,  III  |             egyszerre lebukott, s látszott a mélyen áttetsző holdsugárittas
 2504     3,  III  |               lökve magát odább, s eltűnve a vízmélység homályában, hol
 2505     3,  III  |                  szeme nem lát többé, csak a halé. És aztán nem látta
 2506     3,  III  |                minden idegét megzsibbasztá a rémület és a düh. Mi volt
 2507     3,  III  |                 megzsibbasztá a rémület és a düh. Mi volt ez? Ki küldte
 2508     3,  III  |                  Mi volt ez? Ki küldte ezt a névtelen szörnyeteget az
 2509     3,  III  |              féltett kincse ellen?~Hát már a víz fenekén is ellenségei
 2510     3,  III  |                 ármányra és incselkedésre.~A méreg forrt ereiben.~A leányt
 2511     3,  III  |                     A méreg forrt ereiben.~A leányt betakargatta a bő
 2512     3,  III  |             ereiben.~A leányt betakargatta a bő fürdőköpenybe, s aztán
 2513     3,  III  |                   Holnap visszatérek ehhez a bozóthoz – dörmögé magában –,
 2514     3,  III  |                  magában –, felkeresem ezt a fenevadat, s agyonlövöm,
 2515     3,  III  |            agyonlövöm, ha ember, ha állat! A leány valamit nyöszörgött,
 2516     3,  III  |               Agyonlövöm! – ordítá dühösen a férfi.~A leány aztán meghúzta
 2517     3,  III  |                    ordítá dühösen a férfi.~A leány aztán meghúzta magát
 2518     3,  III  |                   meghúzta magát reszketve a csónak fenekén, s nem szólt
 2519     3,  III  |                    s nem szólt többet, még a szepegését is elfojtotta,
 2520     3,  III  |             szepegését is elfojtotta, mint a csínyt tett gyermek.~Mikor
 2521     3,  III  |                  tett gyermek.~Mikor aztán a parthoz visszaértek, a férfi
 2522     3,  III  |               aztán a parthoz visszaértek, a férfi nyers hangon ráparancsolt
 2523     3,  III  |                  nyers hangon ráparancsolt a leányra, hogy menjen el
 2524     3,  III  |           megsürgette, hogy siessen.~Aztán a karjára vette, és sietve
 2525     3,  III  |               vette, és sietve haladt vele a kastélyba vissza.~A leány
 2526     3,  III  |                   vele a kastélyba vissza.~A leány még akkor is reszketett.~–
 2527     3,  III  |                 Tudom. Aki egyszer megijed a vízben, az elfelejti az
 2528     3,  III  |                    tavamtul? – sóhajta fel a leány, még egy keserves
 2529     3,  III  |                  keserves pillantást vetve a megaranyozott hullámtükörre,
 2530     3,  III  |                   karéjló fodrokat hajtott a támadó szellő. Innen ő most
 2531     3,  III  |                   ön fekünni – monda Lajos a leánynak, amint szobájába
 2532     3,  III  |                   fogok önnek főzni.~Attól a szikfűteától pedig úgy félnek
 2533     3,  III  |              szikfűteától pedig úgy félnek a gyermekek mindannyian, hogy
 2534     3,  III  |                 maga felé közeledni; annak a merev halszemei révedeztek
 2535     3,  III  |                 merev halszemei révedeztek a sötétségen keresztül. Majd
 2536     3,  III  |                    felelt kérdésére. Lajos a legutolsó születésnapi köszöntő
 2537     3,  III  |                    négy óráig tartó álmait a leány által számára elkészített
 2538     3,  III  |            Esténként egy viráglevelet tett a takaróra, mely a pamlagra
 2539     3,  III  |         viráglevelet tett a takaróra, mely a pamlagra volt vetve, s az
 2540     3,  III  |                   valaki ott pihent volna, a viráglevelet leszórta volna.~
 2541     3,  III  |        viráglevelet leszórta volna.~Másnap a szokottnál is mogorvább
 2542     3,  III  |                   is mogorvább volt Lajos. A mindennapi sétakocsizás
 2543     3,  III  |                  az estét, hogy elmehessen a tóra szörnyeteget vadászni.~
 2544     3,  III  |                 vagy talán egy hód, aminek a feje úgy hasonlít az emberéhez:
 2545     3,  III  |             egyszerre megváltozott az idő; a szép meleg augusztusi verőfénybe
 2546     3,  III  |            Lajosnak le kellett tenni arról a szándékáról, hogy ez este
 2547     3,  III  |                  szándékáról, hogy ez este a tóra menjen csónakázni.
 2548     3,  III  |                   nem látta őt Marie. Csak a macskáinak panaszkodhatott;
 2549     3,  III  |                  borzasztókat fog álmodni. A zápor verte az ablaktáblákat,
 2550     3,  III  |                    verte az ablaktáblákat, a távolban mennydörgött. Nem
 2551     3,  III  |           mennydörgött. Nem merte eloltani a gyertyáit, hogy a villámfény
 2552     3,  III  |                 eloltani a gyertyáit, hogy a villámfény a redőnyökön
 2553     3,  III  |               gyertyáit, hogy a villámfény a redőnyökön át be ne csillanjon,
 2554     3,  III  |                    mernék ilyenkor kimenni a házból! – mondá az ölébe
 2555     3,  III  |                   cicusnak. – Hát még arra a puszta udvarra! Vagy éppen
 2556     3,  III  |                   udvarra! Vagy éppen azon a sötét erdei úton keresztül!
 2557     3,  III  |                    szörnyű lehet ott most. A falu végén van a temető.
 2558     3,  III  |                 ott most. A falu végén van a temető. Mikor villámlik,
 2559     3,  III  |                villámlik, felütik fejeiket a sötétből a keresztek!~Az
 2560     3,  III  |                felütik fejeiket a sötétből a keresztek!~Az óra tizenegyet
 2561     3,  III  |                    csak félig nyílt meg, s a megszólaló hang nem Lajosé
 2562     3,  III  |                hang nem Lajosé volt, hanem a komornyiké.~– Bocsánat, „
 2563     3,  III  |             Bocsánat, „Madame”. (Így hítta a leányt.)~– Ön az, Henry?
 2564     3,  III  |                akar? Bejöhet. Fenn vagyok.~A komornyik belépett. Ősz
 2565     3,  III  |          tenyerekkel.~– Nos, hát mit akar? A gróf küldte önt?~– Óh, dehogy
 2566     3,  III  |                 szemei úgy ragyognak, mint a parázs. És félrebeszél.
 2567     3,  III  |                   lett valaki beteg, akkor a gróf maga tudott segíteni,
 2568     3,  III  |               dobálva az orvosi könyvek, s a házi gyógytár fenekestül
 2569     3,  III  |                  minden medicina ott hever a padlón.~– Hát nincs itt
 2570     3,  III  |              padlón.~– Hát nincs itt orvos a faluban?~– De van. A megye
 2571     3,  III  |                 orvos a faluban?~– De van. A megye orvosa.~– Hát el kell
 2572     3,  III  |                    nem meri?~– Azért, mert a gróftól ki van adva a criminális
 2573     3,  III  |                 mert a gróftól ki van adva a criminális parancsolat,
 2574     3,  III  |                hozni az „ő szobájába” vagy a „Madame”-éba, rögtön agyonlő;
 2575     3,  III  |                   de különösen megtiltotta a gróf, hogy orvost, papot
 2576     3,  III  |            beeresszek ide valaha, még csak a kastély kapuján is. – Én
 2577     3,  III  |                     az az első, azután jön a többi, ami még a világon
 2578     3,  III  |                azután jön a többi, ami még a világon következik. Én megyek,
 2579     3,  III  |                kísérni fog.~– Szent atyám! A gróf megöl, ha azt megteszem.~–
 2580     3,  III  |                   ha nem teszi, ön öli meg a grófot.~– Az megint igaz.~–
 2581     3,  III  |                     amit teszek. Felveszem a fátyolomat, nem mutatom
 2582     3,  III  |               arcomat senkinek.~– De ebben a zivatarban! Hallja Madame,
 2583     3,  III  |                Madame, mint dörög odakinn? A zápor csak úgy zuhog; a
 2584     3,  III  |                    A zápor csak úgy zuhog; a sötét erdőn keresztül kell
 2585     3,  III  |                 sötét erdőn keresztül kell a faluba kerülnünk; sárban,
 2586     3,  III  |             lámpást, s vegyen egy jó botot a kezébe; addig én beburkolom
 2587     3,  III  |                     és kiengesztelem. Csak a jó Isten megtartsa az életét.
 2588     3,  III  |                    orvosért, akkor befogok a hintóba.~– Hogyan tenné
 2589     3,  III  |                  Hogyan tenné ön azt? Hisz a kocsizörgést meghallaná
 2590     3,  III  |              messze. Menjen csak, és hozza a lámpát!~S néhány perc múlva
 2591     3,  III  |                 néhány perc múlva megnyílt a Névtelen Vár ajtaja, s kilépett
 2592     3,  III  |                   ajtaja, s kilépett rajta a lefátyolozott hölgyalak,
 2593     3,  III  |       lefátyolozott hölgyalak, egy kezével a komornyik karjába kapaszkodva,
 2594     3,  III  |              karjába kapaszkodva, másikkal a lámpást tartva, míg kísérője
 2595     3,  III  |             esernyővel igyekezett őt védni a szakadó zápor elől, s egy
 2596     3,  III  |                   öles husánggal támogatta a lépteit, hogy el ne csússzék
 2597     3,  III  |                    aztán nem volt félelmes a puszta udvar, sem a sötét
 2598     3,  III  |               félelmes a puszta udvar, sem a sötét erdő, recsegő fáival;
 2599     3,  III  |                  erdő, recsegő fáival; sem a cikázó villám; sem azok
 2600     3,  III  |                    cikázó villám; sem azok a sírkeresztek ott a falu
 2601     3,  III  |                    azok a sírkeresztek ott a falu végén; a lány úgy sietett,
 2602     3,  III  |             sírkeresztek ott a falu végén; a lány úgy sietett, hogy kísérője
 2603     3,  III  |                  bírt vele lépést tartani; a leány vitte őtet.~
 2604     3,  IV   |                 jött haza ezen az estén, s a parasztszekér nagyon megviselte
 2605     3,  IV   |            parasztszekér nagyon megviselte a tagjait. Fel is fogadta,
 2606     3,  IV   |                  eresz.~– No iszen – mondá a doktor a vén gazdasszonyának,
 2607     3,  IV   |                  No iszen – mondá a doktor a vén gazdasszonyának, aki
 2608     3,  IV   |                 gazdasszonyának, aki éppen a sajtmaradékot takarította
 2609     3,  IV   |                 most beteghez, ha mindjárt a prímásnak akadt volna is
 2610     3,  IV   |                   akadt volna is halszálka a torkán, ki nem mozdulnék
 2611     3,  IV   |                akkor sem. Fogadom.~S abban a nyomban elkezdtek zörgetni
 2612     3,  IV   |                   mondja meg neki, ha maga a Herkópáter is, hogy már
 2613     3,  IV   |                 hogy már lefeküdtem, s fáj a lábam, magam is cataplasmákat
 2614     3,  IV   |                 Zsuzsa asszony kicammogott a folyosóra a konyhamécsessel
 2615     3,  IV   |                    kicammogott a folyosóra a konyhamécsessel a kezében,
 2616     3,  IV   |                folyosóra a konyhamécsessel a kezében, s miután többszörösen
 2617     3,  IV   |                   többszörösen megkérdezte a künnlevőtől, hogy „ki van
 2618     3,  IV   |                 hogy „ki van az ajtón?”, s a válaszul adott „én vagyok!”
 2619     3,  IV   |                    hogy az nem Sátán Laci, a híres zsivány, felnyitotta
 2620     3,  IV   |                 hogy kiszólhasson rajta.~– A doktor úr nem mehet ma sehova,
 2621     3,  IV   |                   katapalacsintákat rakott a lábára.~Hanem ugyanaz a
 2622     3,  IV   |                    a lábára.~Hanem ugyanaz a hézag elég volt, hogy egy
 2623     3,  IV   |                 női kéz benyúljon rajta, s a gazdasszonynak egy csomó
 2624     3,  IV   |                    egy csomó pénzt nyomjon a markába.~Zsuzsa asszony
 2625     3,  IV   |                    markába.~Zsuzsa asszony a mécsvilágnál felismerte
 2626     3,  IV   |                    mécsvilágnál felismerte a szép fényes ezüst húszasokat. –
 2627     3,  IV   |                 Akkor aztán tökéletes volt a megjuhászodása, mikor a
 2628     3,  IV   |                    a megjuhászodása, mikor a fátyolos hölgyet megpillantotta.
 2629     3,  IV   |                    hölgyet megpillantotta. A kíváncsiság hatalmas ösztön.~–
 2630     3,  IV   |                 nagyságos asszony.~– De ha a doktor úr lefeküdt már.~–
 2631     3,  IV   |                 Muszáj neki fenn lenni, ha a nagyságos asszony akar vele
 2632     3,  IV   |                    Hát kit mondjak neki?~– A fátyolos nő a Névtelen Várbul.~
 2633     3,  IV   |              mondjak neki?~– A fátyolos nő a Névtelen Várbul.~Zsuzsa
 2634     3,  IV   |                     Zsuzsa asszony letette a mécsest a konyhaasztalra,
 2635     3,  IV   |                  asszony letette a mécsest a konyhaasztalra, s ott hagyta
 2636     3,  IV   |               konyhaasztalra, s ott hagyta a vendégeket a konyhában.~–
 2637     3,  IV   |                    ott hagyta a vendégeket a konyhában.~– No, mit dödörög
 2638     3,  IV   |                    sokáig odakünn? – kérdé a berohanótól a doktor.~–
 2639     3,  IV   |             odakünn? – kérdé a berohanótól a doktor.~– Vegye fel frissen
 2640     3,  IV   |                doktor.~– Vegye fel frissen a kaputrokkját! A fátyolos
 2641     3,  IV   |                    frissen a kaputrokkját! A fátyolos grófné van itt
 2642     3,  IV   |                    fátyolos grófné van itt a Névtelen Várbul.~– Tyhü,
 2643     3,  IV   |                     ez már valami! – monda a doktor; s hirtelen gálába
 2644     3,  IV   |                gálába veté magát, felkapva a fényes acélgombos kaputrokkot. –
 2645     3,  IV   |                  acélgombos kaputrokkot. – A gróf is vele van?~– Nem.
 2646     3,  IV   |                   gróf is vele van?~– Nem. A komornyik kísérte idáig.~
 2647     3,  IV   |                komornyik kísérte idáig.~Ez a szó, hogy a „fátyolos grófnő”,
 2648     3,  IV   |              kísérte idáig.~Ez a szó, hogy a „fátyolos grófnő”, nagyobb
 2649     3,  IV   |                      nagyobb hatással volt a doktorra minden száz aranynál.
 2650     3,  IV   |                 Végre valahára megláthatja a mitológiai alakot, sőt beszélhet
 2651     3,  IV   |                      Vezesse be őnagyságát a vendégszobába, s vigyen
 2652     3,  IV   |                   sietett oda rögtön, csak a nyakravalóját kötötte fel
 2653     3,  IV   |            nyakravalóját kötötte fel elébb a tükörből.~Ott állt előtte
 2654     3,  IV   |                  tükörből.~Ott állt előtte a titokteljes nőalak. Arca
 2655     3,  IV   |                 burkolva. Háta mögött állt a komornyik, akit már ismert
 2656     3,  IV   |                 komornyik, akit már ismert a faluban minden ember.~–
 2657     3,  IV   |                ember.~– Doktor úr – rebegé a leány halk hangon, melyből
 2658     3,  IV   |                  önt, siessen velem rögtön a kastélyba. Az „úr” nagyon
 2659     3,  IV   |            Azazhogy nem annak örülök, hogy a nagyságos úr betegnek méltóztatik
 2660     3,  IV   |                Azonnal készen leszek, csak a legszükségesebb szereimet
 2661     3,  IV   |                     Öt perc alatt odaérünk a hintóval.~– De mi nem jöttünk
 2662     3,  IV   |                  Most vette még csak észre a doktor, hogy a hölgy ruhája
 2663     3,  IV   |                  csak észre a doktor, hogy a hölgy ruhája csupa csatak.
 2664     3,  IV   |                 Valamint, hogy Hamlet (nem a drámai, hanem a históriai)
 2665     3,  IV   |                Hamlet (nem a drámai, hanem a históriai) arról találta
 2666     3,  IV   |                  az angol király udvaránál a királyné szolganői származását,
 2667     3,  IV   |             származását, hogy az felemelte a hosszú ruháját, mikor sárhoz
 2668     3,  IV   |               sárhoz ért; akként árulta el a leány úrnői eredetét az,
 2669     3,  IV   |                hogy hagyta maga után úszni a ruháját vízben, sárban:~–
 2670     3,  IV   |                    Ebben az időben, gyalog a Névtelen Várbul! Mikor saját
 2671     3,  IV   |                    saját hintaja, lova van a nagyságos grófnénak. Miért
 2672     3,  IV   |                    Marie érezte, hogy erre a kérdésre nem lehet felelni:
 2673     3,  IV   |             felelni: ha megmondja őszintén a doktornak, hogy a páciens
 2674     3,  IV   |                 őszintén a doktornak, hogy a páciens fejbelövéssel fenyegeti
 2675     3,  IV   |                   csak forspont húzza.~Ezt a szót sohase hallotta Marie.~–
 2676     3,  IV   |                   hallotta Marie.~– Hát az a forspont nem ló?~– Azaz,
 2677     3,  IV   |                     akkor nem ló. – De hát a komornyik úr hirtelen visszafuthatna
 2678     3,  IV   |                    hirtelen visszafuthatna a kastélyba, s úgy jöhetne
 2679     3,  IV   |                kastélyba, s úgy jöhetne el a hintóval megint.~– Az nem
 2680     3,  IV   |                    nem mondhatta meg: hogy a komornyiknak őt egy pillanatig
 2681     3,  IV   |              tudott. Egyszerre készen lett a kifogással.~– Én bizony
 2682     3,  IV   |             elmennék; de bizony Isten, fáj a lábam; rheumatismus acutus
 2683     3,  IV   |                    rheumatismus acutus van a coxamban, ha most felázik
 2684     3,  IV   |                  coxamban, ha most felázik a lábam, okvetlenül ischias
 2685     3,  IV   |               belőle.~Marie összekulcsolta a két kezét könyörgésre, úgy
 2686     3,  IV   |                 arckifejezés kárba veszett a sűrű fátyol miatt. Ha mégis
 2687     3,  IV   |                   láthatná az ember azokat a könnyező szemeket, azokat
 2688     3,  IV   |               indulattól reszkető orcákat, a sírásra vonagló szép ajkakat. –
 2689     3,  IV   |                 másforma hölgy volt.~Mikor a némán, könyörgésre kulcsolt
 2690     3,  IV   |                 nem használt semmit, akkor a keblébe nyúlt, s elővont
 2691     3,  IV   |                erszényt, s kifordítá annak a tartalmát az asztalra; aranyat,
 2692     3,  IV   |                 önt, ha kérésem teljesíti.~A doktor elhüledezett. Annyi
 2693     3,  IV   |                   vármegye se látott ebben a fekete bankós világban.
 2694     3,  IV   |                  siessünk akkor!~– De csak a lábam ne fájna.~– Azon segíthetünk.
 2695     3,  IV   |                 ember, fel fogja önt venni a vállára, s a kastélyból
 2696     3,  IV   |               fogja önt venni a vállára, s a kastélyból azután majd hintón
 2697     3,  IV   |                     kivált miután Henry is a legnagyobb készséggel ajánlotta
 2698     3,  IV   |                   készséggel ajánlotta fel a vállait forspontnak.~Doktor
 2699     3,  IV   |                    tarisznyába összeszedte a tudományához tartozó segédeszközöket,
 2700     3,  IV   |                   tartozó segédeszközöket, a pénzt elzárta a fiókjába;
 2701     3,  IV   |           segédeszközöket, a pénzt elzárta a fiókjába; Zsuzsa asszonynak
 2702     3,  IV   |                   Zsuzsa asszonynak kiadta a rendeletet, hogy el ne aludjék,
 2703     3,  IV   |                felkapaszkodott Henry úrnak a széles vállaira, egyik kezében
 2704     3,  IV   |                    vállaira, egyik kezében a veres esernyőt, másikban
 2705     3,  IV   |                   veres esernyőt, másikban a lámpást tartva; s így indult
 2706     3,  IV   |                   tartva; s így indult meg a tásaság: elöl a dupla férfi,
 2707     3,  IV   |                 indult meg a tásaság: elöl a dupla férfi, hátul a nőalak,
 2708     3,  IV   |                  elöl a dupla férfi, hátul a nőalak, kinek most már nem
 2709     3,  IV   |               eldobta, azt hitte, most jön a Lucifer, óriás alakban,
 2710     3,  IV   |             kalappal, tüzet okádó szájjal.~A doktornak hármas oka volt
 2711     3,  IV   |                 volt emócióba jönni. Egyik a kínálkozó szép kúra, ami
 2712     3,  IV   |                 egy szenvedélyes orvosnak, a másik a gazdag sallárium,
 2713     3,  IV   |             szenvedélyes orvosnak, a másik a gazdag sallárium, a harmadik
 2714     3,  IV   |                  másik a gazdag sallárium, a harmadik az a nagy nyereség,
 2715     3,  IV   |                   sallárium, a harmadik az a nagy nyereség, hogy most
 2716     3,  IV   |                most már egyenesen beléphet a saisi titok függönye mögé,
 2717     3,  IV   |               saisi titok függönye mögé, s a Névtelen Vár lakóinak benső
 2718     3,  IV   |            pletykauzsorát lehet majd ebből a kapitálisból kiverni! Eddig
 2719     3,  IV   |                   volt Tromfszky doktornak a vármegyében, hát még ha
 2720     3,  IV   |                    ha híre futamodik, hogy a Névtelen Várban ordinárius
 2721     3,  IV   |                    Várban ordinárius lett!~A zivatar kissé alábbhagyott,
 2722     3,  IV   |                   kissé alábbhagyott, mire a kastélyba megérkeztek. Ott
 2723     3,  IV   |                  Ott mély csendesség volt. A betegen kívül csak egy élő
 2724     3,  IV   |                csak egy élő lélek volt még a nagy épületben, Lizette,
 2725     3,  IV   |                   nagy épületben, Lizette, a szakácsné; de az már ilyenkor
 2726     3,  IV   |                  mélyen aludt, hogy miatta a házat is elvihették volna
 2727     3,  IV   |                  házat is elvihették volna a feje fölül. Henry legelébb
 2728     3,  IV   |                szép nyomokat hagytak volna a szőnyegen.~Marie és Henry
 2729     3,  IV   |                    hálószobájához vezették a doktort. Elébb Henry dugta
 2730     3,  IV   |               Henry dugta be nagy óvatosan a fejét az ajtón, s ez értesíté
 2731     3,  IV   |                    az ajtón, s ez értesíté a többieket suttogva, hogy
 2732     3,  IV   |                    nyugtalanul hánykolódik a fekhelyén.~Erre aztán bátorságot
 2733     3,  IV   |                    bátorságot vett magának a doktor is belépni. Legelső
 2734     3,  IV   |                belépni. Legelső dolga volt a gyertya hamvát elkoppantani,
 2735     3,  IV   |                hamvát elkoppantani, aminek a kanóca egész vörös gombává
 2736     3,  IV   |                  aztán jobban meg lehetett a beteg arcát tekinteni.~Az
 2737     3,  IV   |                   arca tűzlángban égett, s a mereven bámuló vérborította
 2738     3,  IV   |          vérborította szemek kifejezésében a hagymáz rémlátása foszforeszkált.
 2739     3,  IV   |               mellén.~– Hm, hm – dörmögött a doktor, kipakolva az asztalra
 2740     3,  IV   |                cseppjeit, s azzal odalépve a beteghez, megtapintá annak
 2741     3,  IV   |                megtapintá annak az üterét.~A jéghideg ujjak érintésére
 2742     3,  IV   |           egyszerre felemelkedett fektéből a beteg, riadottan kiáltva
 2743     3,  IV   |                    Kicsoda ön?~– Én vagyok a doktor. A megye fizikusa,
 2744     3,  IV   |                  ön?~– Én vagyok a doktor. A megye fizikusa, doktor Tromfszky.
 2745     3,  IV   |                    Mutassa kérem, gróf úr, a nyelvét.~De nem mutatta
 2746     3,  IV   |                     De nem mutatta az neki a nyelvét; hanem az öklét.~–
 2747     3,  IV   |                  csendesen, gróf úr– mondá a doktor, ki hajlandó volt
 2748     3,  IV   |                   segély kell. Hadd lássam a pulzust! Egy-kettő…~A gróf
 2749     3,  IV   |               lássam a pulzust! Egy-kettő…~A gróf azonban kirántotta
 2750     3,  IV   |                  önt ide.~– Kérem! – szólt a doktor megneheztelve. –
 2751     3,  IV   |                  Ki mondta? Henry! – kérdé a gróf térdére emelkedve.~
 2752     3,  IV   |                  emelkedve.~Henry nem mert a helyéből mozdulni.~– Te
 2753     3,  IV   |                   ide az orvost? – mormogá a beteg, s széttágult orrcimpái
 2754     3,  IV   |               orrcimpái fújtattak dühösen.~A doktor jót akart tenni azáltal,
 2755     3,  IV   |                  egyedül jött értem, hanem a nagyságos grófnéval jött
 2756     3,  IV   |                     mégpedig gyalog, ebben a zivatarban.~– Mit? Marie! –
 2757     3,  IV   |                       Mit? Marie! – hebegé a kóros, s e pillanatban olyan
 2758     3,  IV   |              kibukott az ágyából; de abban a pillanatban megint felszökött,
 2759     3,  IV   |                  megint felszökött, s mint a bőszült oroszlán ugrott
 2760     3,  IV   |                bőszült oroszlán ugrott oda a komornyikhoz, megragadva
 2761     3,  IV   |             komornyikhoz, megragadva annak a torkát, s mint egy pokolból
 2762     3,  IV   |                     Megfojtalak!~No, iszen a doktornak se kellett több
 2763     3,  IV   |                   elfelejtette az ischiast a tomporában, s azzal ki a
 2764     3,  IV   |                   a tomporában, s azzal ki a nyitott ajtón a szakadó
 2765     3,  IV   |                   azzal ki a nyitott ajtón a szakadó záporba, nem kellett
 2766     3,  IV   |              egyenes volt az út, vágtatott a legszebb sáron keresztül;
 2767     3,  IV   |              legszebb sáron keresztül; még a mamuszokat is elvitte a
 2768     3,  IV   |                    a mamuszokat is elvitte a lábán.~Pedig hát nagyot
 2769     3,  IV   |                  szemmel látó tanúja annak a jelenetnek, ami erre következett:
 2770     3,  IV   |                  megtudhatott volna.~Amint a gróf torkon ragadta a komornyikot,
 2771     3,  IV   |                Amint a gróf torkon ragadta a komornyikot, s úgy megrázta
 2772     3,  IV   |            komornyikot, s úgy megrázta azt a kezei között, ahogy az oroszlán
 2773     3,  IV   |                 oroszlán leteperi maga alá a bölényt: a leány egyszerre
 2774     3,  IV   |               leteperi maga alá a bölényt: a leány egyszerre odalépett
 2775     3,  IV   |               hangon kiáltá:~– Louis!~Erre a szóra elereszté kezeiből
 2776     3,  IV   |               szóra elereszté kezeiből azt a másik embert, s mint akit
 2777     3,  IV   |             térdeit, zokogva csókolá össze a leánynak sártól, víztől
 2778     3,  IV   |                  tette ön ezt velem?~Hanem a doktor megjelenése mégis
 2779     3,  IV   |              megjelenése mégis meghasznált a betegnek.~A szertelen indulatrohamtól
 2780     3,  IV   |                    meghasznált a betegnek.~A szertelen indulatrohamtól
 2781     3,  IV   |                  szertelen indulatrohamtól a természet önkénytes reakciója
 2782     3,  IV   |                 bajánál.~Elkezdett hányni: a belül forró dühnek epesalakja
 2783     3,  IV   |                oszolhatott szét az ereibe, a bölcs életműszer kidobta
 2784     3,  IV   |                 életműszer kidobta magából a pokolanyagot, a jótékony
 2785     3,  IV   |                    magából a pokolanyagot, a jótékony krízis előállt,
 2786     3,  IV   |                krízis előállt, önkénytesen a dühkitörés alatt, s azután
 2787     3,  IV   |                egyszerre elkezdett izzadni a kór, és azzal lassanként
 2788     3,  IV   |                 fog ön gyógyulni? – rebegé a leány, ki el nem távozott
 2789     3,  IV   |                    nem távozott mellőle, s a kezét ott tartá a homlokán
 2790     3,  IV   |               mellőle, s a kezét ott tartá a homlokán a betegnek.~– Ha
 2791     3,  IV   |                 kezét ott tartá a homlokán a betegnek.~– Ha azt akarja
 2792     3,  IV   |                 hogy meggyógyuljak – monda a férfi –, akkor tegye azt,
 2793     3,  IV   |                   azt, amire kérem. Menjen a szobájába, vesse le nedves
 2794     3,  IV   |                  ne haragítsam.~– Elhagyni a házat! Nálam nélkül kimennni! –
 2795     3,  IV   |                 nélkül kimennni! – dörmögé a beteg, s e szónál megint
 2796     3,  IV   |                  megint végigfutott testén a borzongás, a fogai összeverődtek
 2797     3,  IV   |            végigfutott testén a borzongás, a fogai összeverődtek vacogva.~
 2798     3,  IV   |               fogai összeverődtek vacogva.~A leány visszament hálószobájába,
 2799     3,  IV   |                  Hogy van ő?~Henry ápolta. A jó ember számba se vette,
 2800     3,  IV   |                ember számba se vette, hogy a torkát úgy megszorongatá
 2801     3,  IV   |            Megérdemeltem azt, és nem fájt.~A leány megszorítá az öreg
 2802     3,  IV   |                borult előtte, s megcsókolá a szép kezet: – Meg vagyok
 2803     3,  IV   |                 Felkelt magától, s megitta a szokott hat pohár vizet.
 2804     3,  IV   |                    pohár vizet. Ebből állt a rendes reggelije. Az elmúlt
 2805     3,  IV   |                többet.~*~Mindezekből pedig a tovamenekült doktor sohase
 2806     3,  IV   |                    mert visszanézni, mikor a keskeny tóöböl már közte
 2807     3,  IV   |                keskeny tóöböl már közte és a Névtelen Vár közt volt.
 2808     3,  IV   |                    volt. Ugyan örült, hogy a lőtávolon kívül érezte magát.
 2809     3,  IV   |                  annak az előtornácában ég a lámpás. A baronesse sohase
 2810     3,  IV   |                 előtornácában ég a lámpás. A baronesse sohase tudott
 2811     3,  IV   |              esetet rögtön el kell mondani a bárónőnek. Ő nagyon szereti
 2812     3,  IV   |                bárónőnek. Ő nagyon szereti a mendemondát. Ez pedig válogatott
 2813     3,  IV   |                   válogatott jeles kaland.~A fátyolos nő éjjeli megjelenése
 2814     3,  IV   |                 éjjeli megjelenése gyalog; a rejtélyes gróf dühös embergyilkoló
 2815     3,  IV   |               erdei utat megúszta, felment a kastélyba, magával vive
 2816     3,  IV   |                approbaló külső jeleket is: a háta közepéig fecskendett
 2817     3,  IV   |                 sarat. Ez még emelni fogja a hatást.~Az előszobában a
 2818     3,  IV   |                   a hatást.~Az előszobában a bárónő komornyikja azt mondta
 2819     3,  IV   |                belép.~Nemsokára visszajött a komornyik, s azt a mentséget
 2820     3,  IV   |              visszajött a komornyik, s azt a mentséget hozta, hogy nem
 2821     3,  IV   |            mentséget hozta, hogy nem lehet a bárónővel beszélni, mert
 2822     3,  IV   |                vagyok?~– Nagy migrénje van a bárónőnek.~– Hát hisz akkor
 2823     3,  IV   |                    be Georg, és mondja meg a bárónőnek, hogy most jövök
 2824     3,  IV   |                 bárónőnek, hogy most jövök a Névtelen Várból, beszéltem
 2825     3,  IV   |                 Ettől, tudom, hogy elmúlik a migrénje.~A komornyik még
 2826     3,  IV   |                   hogy elmúlik a migrénje.~A komornyik még egyszer bement,
 2827     3,  IV   |             izenettel, hogy nagyon köszöni a bárónő a szívességet, holnap
 2828     3,  IV   |                    nagyon köszöni a bárónő a szívességet, holnap legyen
 2829     3,  IV   |                  holnap legyen szerencséje a doktor úrhoz villásreggelire;
 2830     3,  IV   |                    rázni bámulatában, amíg a kastélyból kiment. Ilyen
 2831     3,  IV   |                kavarintani idő jártával?~*~A Névtelen Vár lakói pedig
 2832     3,  IV   |                   másnap reggel tíz órakor a szokott sétakocsizásukban
 2833     3,  IV   |         sétakocsizásukban voltak láthatók: a fehér hajú komornyik, a
 2834     3,  IV   |                    a fehér hajú komornyik, a mogorva úr s a lefátyolozott
 2835     3,  IV   |                  komornyik, a mogorva úr s a lefátyolozott úrnő.~Doktor
 2836     3,  IV   |                 mikor fölébredt, ott várta a hazaküldött orvosi szereinek
 2837     3,  IV   |                    elragadott troféumokat, a két mamuszt. Biz abból sohase
 2838     3,  IV   |                  televette magát sárral.~*~A napok eközben múltak, a
 2839     3,  IV   |                    A napok eközben múltak, a Névtelen Vár lakóira nézve
 2840     3,  IV   |                 Névtelen Vár lakóira nézve a maguk szokott egyhangúságában.
 2841     3,  IV   |                   szokott egyhangúságában. A szeptember gyönyörű meleg
 2842     3,  IV   |              köszöntött be; Magyarországon a hosszú ősz kárpótolja a
 2843     3,  IV   |                    a hosszú ősz kárpótolja a rövid tavaszt, s mintha
 2844     3,  IV   |                    rövid tavaszt, s mintha a takarékos anya a májusból
 2845     3,  IV   |                    mintha a takarékos anya a májusból eltett ajándékokat
 2846     3,  IV   |            szamócával lepi meg gyermekeit.~A tópart hemzsegett a sok
 2847     3,  IV   |            gyermekeit.~A tópart hemzsegett a sok dévaj gyerektől, akik
 2848     3,  IV   |                  akik meztelen lubickoltak a vízben, lármájuk felhangzott
 2849     3,  IV   |               vízben, lármájuk felhangzott a Névtelen Várig. És Lajos
 2850     3,  IV   |                    értette Marie arcán azt a búskomorságot. Ő egyetlen
 2851     3,  IV   |              hízelgő udvarlók, nem ingerli a táncvigalmak hevélye; hírhedett
 2852     3,  IV   |                    embereket, s nevethetne a bolondokon, akiket szépsége
 2853     3,  IV   |               nincsenek más hízelgői, mint a macskák, más barátnői, mint
 2854     3,  IV   |                macskák, más barátnői, mint a macskák, más művészei, mint
 2855     3,  IV   |                macskák, más művészei, mint a macskák.~Az volt az egyetlen
 2856     3,  IV   |                volt az egyetlen öröme még; a hullámvilág. Ez volt neki
 2857     3,  IV   |                  hullámvilág. Ez volt neki a bál, a színház, a hangverseny:
 2858     3,  IV   |           hullámvilág. Ez volt neki a bál, a színház, a hangverseny:
 2859     3,  IV   |                volt neki a bál, a színház, a hangverseny: a nagyvilág.
 2860     3,  IV   |                    színház, a hangverseny: a nagyvilág. Ez volt neki
 2861     3,  IV   |                    nagyvilág. Ez volt neki a szabadság. A föld volt a
 2862     3,  IV   |                  Ez volt neki a szabadság. A föld volt a börtön. – Ezt
 2863     3,  IV   |                   a szabadság. A föld volt a börtön. – Ezt vette el tőle
 2864     3,  IV   |                       Ezt vette el tőle az a végzetes ijedelem.~Ismét
 2865     3,  IV   |                    ijedelem.~Ismét megtelt a hold: még mindig meleg volt,
 2866     3,  IV   |                     még mindig meleg volt, a tó szélén nyíltak a kövér
 2867     3,  IV   |                  volt, a tó szélén nyíltak a kövér nimfeák tulipánjai.
 2868     3,  IV   |                tulipánjai. Lajos megszánta a leányt, amint látta, mily
 2869     3,  IV   |                   megörvendezteté e szóval a leányt! Az táncolt, szökellt
 2870     3,  IV   |          Lajoskájának nevezte érte. Futott a Melusine-köntösét előkeresni,
 2871     3,  IV   |                   előkeresni, előresietett a tópart felé: Lajosnak úgy
 2872     3,  IV   |           tartózkodóbb lett, s mikor annak a küszöbén megállt, azt mondta
 2873     3,  IV   |                 csak, hogy dobog egyszerre a szívem.~S megfogva a kezét,
 2874     3,  IV   |             egyszerre a szívem.~S megfogva a kezét, odaszorítá azt kebléhez,
 2875     3,  IV   |                   Hát én tudom?~Mire Lajos a csónakkal előjött a fűzfák
 2876     3,  IV   |                  Lajos a csónakkal előjött a fűzfák közül, a szép najád
 2877     3,  IV   |                    előjött a fűzfák közül, a szép najád is kilépett öltöző-kunyhójából.
 2878     3,  IV   |               kilépett öltöző-kunyhójából. A holdfényt egész odáig hozta
 2879     3,  IV   |                holdfényt egész odáig hozta a lábaihoz a csacska hullám.~
 2880     3,  IV   |               egész odáig hozta a lábaihoz a csacska hullám.~A leány
 2881     3,  IV   |                 lábaihoz a csacska hullám.~A leány letérdelt a kinyúló
 2882     3,  IV   |                  hullám.~A leány letérdelt a kinyúló rezgőpadra, s tenyerére
 2883     3,  IV   |                  támaszkodva lehajtá arcát a hullámhoz, és megcsókolta
 2884     3,  IV   |                 megcsókolta azt. – Az volt a szeretője. Megvallotta neki.~
 2885     3,  IV   |                    csendesen leereszkedett a vízbe, mint szoká; de az
 2886     3,  IV   |             ijedten sikolta fel, s kezével a csónak szélébe kapaszkodott.~–
 2887     3,  IV   |                  Félek.~És ezzel vége volt a régi gyönyörnek.~A leány
 2888     3,  IV   |                    volt a régi gyönyörnek.~A leány szomorúan hagyta el
 2889     3,  IV   |                   sírt belé. Hogyne? Mikor a szeretője hűtlen lett hozzá?
 2890     3,  IV   |               Hogyne, mikor megtudta, hogy a kedvesétől örökre el kell
 2891     3,  IV   |             Megállj csak – gondolá magában a férfi, dú-fúlva dühében –,
 2892     3,  IV   |             dú-fúlva dühében –, majd eljön a tél, akkor befagy a tó,
 2893     3,  IV   |                  eljön a tél, akkor befagy a tó, akkor rád lesek a bozótban,
 2894     3,  IV   |               befagy a tó, akkor rád lesek a bozótban, ahol lakol: s
 2895     3,  IV   |                        Aztán bekövetkeztek a zord napok; a hosszú esték,
 2896     3,  IV   |                bekövetkeztek a zord napok; a hosszú esték, a locspocs
 2897     3,  IV   |                zord napok; a hosszú esték, a locspocs idő, amikor nem
 2898     3,  IV   |                  is érkezett Stuttgartból, a gróf könyvárusától. Legtöbb
 2899     3,  IV   |                  Legtöbb élvezetét találta a bölcsészeti és természettudományi
 2900     3,  IV   |                 iratokban. Időközben folyt a levelezés közte és a tudós
 2901     3,  IV   |                 folyt a levelezés közte és a tudós lelkipásztor között.
 2902     3,  IV   |                  Folyóiratait leküldé neki a gróf, s az, mikor kiolvasta,
 2903     3,  IV   |               visszaküldte.~Egy alkalommal a lelkész is küldött a grófnak
 2904     3,  IV   |            alkalommal a lelkész is küldött a grófnak egy füzetet, amire
 2905     3,  IV   |                 helyesebben „aki”) máig is a Fertő tó nevezetességei
 2906     3,  IV   |                   tartozik: egy ember, aki a vízben él: egy halember.
 2907     3,  IV   |                 elzüllött árvagyermek, aki a Hanság mocsárai közé tévedt,
 2908     3,  IV   |              vízlakó, víz alatt járó, mint a vidra; néma, befogott szájú,
 2909     3,  IV   |                  vad, ki úsztában fogja el a halat, azzal él; az évtized,
 2910     3,  IV   |                    az évtized, mit folyton a vízben lakva töltött, bőrét
 2911     3,  IV   |                    szőrrel benőve, mely őt a tél hidege ellen védi, az
 2912     3,  IV   |                    ez két lépés visszafelé a vadállathoz, még a majmon
 2913     3,  IV   |              visszafelé a vadállathoz, még a majmon is alul. (Ha Darwin
 2914     3,  IV   |                    volna!)~Mellékelve volt a leíráshoz mint címkép, a
 2915     3,  IV   |                   a leíráshoz mint címkép, a leírt csoda ábrája is, hű
 2916     3,  IV   |               ábrája is, hű rézmetszetben. A csodaszörny ugyanis emberi
 2917     3,  IV   |                vízi szörny több alkalommal a Fertő tóban fürdő leánykákat
 2918     3,  IV   |           megijesztgette, rendeletet adott a halászoknak, hogy álljanak
 2919     3,  IV   |            segélyével azoknak sikerült is. A csodát partra húzták, s
 2920     3,  IV   |                    csodát partra húzták, s a kastélyba felvitték. Ott
 2921     3,  IV   |                   annyira vitték, hogy már a kenyeret is megeszi (eleinte
 2922     3,  IV   |                 tukorcát), már nem tépi le a ruháit, s ha megéhezik,
 2923     3,  IV   |            megéhezik, ki tudja mondani ezt a szót: „hám-hám”. Már annyi
 2924     3,  IV   |        szófogadásra is megtanították, hogy a konyhában rá lehet bízni
 2925     3,  IV   |                   konyhában rá lehet bízni a pecsenyeforgatást. A bárónő
 2926     3,  IV   |                 bízni a pecsenyeforgatást. A bárónő mindent elkövet,
 2927     3,  IV   |                  van tiltva őt ütni-verni. A nádmézet nagyon szereti,
 2928     3,  IV   |                    s azt mindennap elveszi a bárónő kezéből, s olyankor
 2929     3,  IV   |               mozdul meg. Már kezdi elérni a majom rangfokozatát; de
 2930     3,  IV   |               majom rangfokozatát; de csak a bárónő láttára, más emberre
 2931     3,  IV   |               emberre még csak morog, mint a vidra. Érdekes tanulmány
 2932     3,  IV   |                   vidra. Érdekes tanulmány a physiologok számára, hogyan
 2933     3,  IV   |                    ember) vízlakó állattá, a nem számára rendelt elemhez
 2934     3,  IV   |                 szokott állatoknál; – hisz a kutya már gondolkozik, s
 2935     3,  IV   |                    ki. E vízlakó ember még a kutyának is alatta áll.
 2936     3,  IV   |             Hasonló elzüllött emberi vadat a múlt századból is jegyeztek
 2937     3,  IV   |                 századból is jegyeztek fel a krónikák, akit a Fertőben
 2938     3,  IV   |             jegyeztek fel a krónikák, akit a Fertőben fogtak el, s aztán
 2939     3,  IV   |                Fertőben fogtak el, s aztán a kapuvári várban neveltek:
 2940     3,  IV   |                  kapuvári várban neveltek: a kortársak leírása szerint
 2941     3,  IV   |                  volt Lajosra. Az egyik az a kiengesztelő tudat, hogy
 2942     3,  IV   |                  természeti rendkívüliség; a másik pedig az a szemrehányó
 2943     3,  IV   |            rendkívüliség; a másik pedig az a szemrehányó önvád, hogy
 2944     3,  IV   |                  lesből le akart lőni, azt a szomszédnője élve elfogatta,
 2945     3,  IV   |                 őneki!~Érdekelni kezdte őt a szomszédnője.~A kapott füzetet
 2946     3,  IV   |                  kezdte őt a szomszédnője.~A kapott füzetet átvitte Marie-hoz,
 2947     3,  IV   |           Marie-hoz, s beszélgetni kezdett a leánnyal annak az éjszakának
 2948     3,  IV   |                    az elfutott az orvosért a faluba, hogy őhozzá elhívja.~–
 2949     3,  IV   |                   Ugyebár, Marie, útközben a doktor kérdezősködött önnél
 2950     3,  IV   |               kellett azt neki mondanom.~– A doktor ezt bizonyosan elmesélte
 2951     3,  IV   |                   ezt bizonyosan elmesélte a kastély úrnőjének, s az
 2952     3,  IV   |           elfogatta azt: nézze ön, itt van a képe. Ez a könyv arról van
 2953     3,  IV   |               nézze ön, itt van a képe. Ez a könyv arról van írva.~A
 2954     3,  IV   |                    a könyv arról van írva.~A leány mohón kapott utána,
 2955     3,  IV   |                mohón kapott utána, s amint a könyvet felnyitá, s a rézmetszvényt
 2956     3,  IV   |                amint a könyvet felnyitá, s a rézmetszvényt meglátta,
 2957     3,  IV   |                 úgy felindulnunk. Ugyebár, a jövő nyáron nem fog ön többé
 2958     3,  IV   |              nyáron nem fog ön többé félni a tó vizétől?~A leány hosszasan
 2959     3,  IV   |                  többé félni a tó vizétől?~A leány hosszasan nézett a
 2960     3,  IV   |                   A leány hosszasan nézett a férfi szeme közé. Valamiről
 2961     3,  IV   |                 Valamiről gondolkodott.~Az a gyanúja támadt, hogy hátha
 2962     3,  IV   |               hátha azt az egész füzetkét, a hozzávaló képpel együtt,
 2963     3,  IV   |                    Át fog ön egyszer vinni a bárónőhöz? – kérdezé a leány.~–
 2964     3,  IV   |               vinni a bárónőhöz? – kérdezé a leány.~– Minek? – kiálta
 2965     3,  IV   |               leány.~– Minek? – kiálta fel a férfi, helyéről haragosan
 2966     3,  IV   |                   Nem! – szólt indulatosan a férfi, s azzal felkapva
 2967     3,  IV   |                átadott füzetkét, otthagyta a leányt, s a brochure-t rögtön
 2968     3,  IV   |            füzetkét, otthagyta a leányt, s a brochure-t rögtön visszaküldte
 2969     3,  IV   |             brochure-t rögtön visszaküldte a lelkésznek.~„Nem!”~De hát
 2970     4,  I    |                  magát levelein címezteti) a Névtelen Vár hajdani őstornyát
 2971     4,  I    |                    nagyító távcsöve, annak a segélyével vizsgálta ő éjjel
 2972     4,  I    |               segélyével vizsgálta ő éjjel a csillagok, nappal az emberek
 2973     4,  I    |               történik. Közelhozta magához a házak udvarait, tornácait,
 2974     4,  I    |                 mulatságain. Beült közéjük a kocsmába, s ott dőzsölt
 2975     4,  I    |                  ott dőzsölt együtt velük.~A földesúri kastély volt főleg
 2976     4,  I    |                   volt az „oroszlánfej” és a tízek tanácsa egy személyben.
 2977     4,  I    |                    egy személyben. Az volt a kérdés, hogy az új birtokosnő,
 2978     4,  I    |                     hogy az új birtokosnő, a férjtelen baronesse, „átmenjen-e
 2979     4,  I    |           férjtelen baronesse, „átmenjen-e a sóhajok hídján?”.~Távcsöve
 2980     4,  I    |                   Távcsöve megmondta, hogy a nő fiatal és igen szép.
 2981     4,  I    |                 életet folytat. Nem jár ki a faluból, s nem fogad el
 2982     4,  I    |                  nem fogad el látogatókat.~A Fertő tó környékén egyik
 2983     4,  I    |                   tó környékén egyik város a másikat éri, azokat mind
 2984     4,  I    |             Trianonja, hol magyar dynasták a királyi udvart fogadták
 2985     4,  I    |                    volt az úrilak, melyben a legtudományosabb magyar
 2986     4,  I    |             Távcsövével sokszor megismerte a bárónő kastélya udvarán
 2987     4,  I    |                    kastélya udvarán azokat a négylovas hintókat, amik
 2988     4,  I    |                   négylovas hintókat, amik a Névtelen Vár kapuja előtt
 2989     4,  I    |            megálltak egy időben, s azoknak a tulajdonosait, a jókedvű
 2990     4,  I    |                   azoknak a tulajdonosait, a jókedvű pajtásokat, a házasulandó
 2991     4,  I    |       tulajdonosait, a jókedvű pajtásokat, a házasulandó gavallérokat;
 2992     4,  I    |               éjszakára egy se maradt ott. A bárónő, ha látogatója jött,
 2993     4,  I    |             betegnek jelentette magát, míg a tisztelkedő odább állt.~
 2994     4,  I    |                    tisztelkedő odább állt.~A télen át látta őt néha a
 2995     4,  I    |                   A télen át látta őt néha a befagyott öböl jégtükrén
 2996     4,  I    |               láthatta az arcát, kipirulva a hevélytől és a csípős hidegtől.~
 2997     4,  I    |                   kipirulva a hevélytől és a csípős hidegtől.~Ami legjobban
 2998     4,  I    |               tetszett neki, az volt, hogy a bárónő még korcsolyázás
 2999     4,  I    |                 egy kíváncsi pillantást se a Névtelen Vár bezárt ablakára,
 3000     4,  I    |                  Egyszer véletlenül, mikor a gróf Marie-val szokott sétakocsikázását