Rész,  Fezejet

1     4,  IV  |      poharat töltöttem.~– No lám. Ezt nem tudtam. Zsivány
2     7,  VII | Henrym halva feküdt.~– Önnek lám minő érzékeny szíve van.~–
3     7,  VIII| akarta neki elhinni. És íme, lám csakugyan a pávák kiabálnak
4    10,  VI  |      egy szökőkút sugarát. – Lám, milyen könnyen megy itt
5    12,  I   | mesterséget.~– Tud?~– Hiszen lám megmondtam, hogy a jó hírt