Rész, Fezejet
1 1, I | burkolva, ami elég nagy arra, hogy még a lábait is betakarja.~
2 1, I | bábut: azt vitte oda neki. Arra aztán egyszerre ketté lett
3 1, I | eloltják a gyertyákat, s arra azután egészen sötét lesz.~
4 1, I | másik azt mondja: „szszsz!” Arra mély csendesség lesz.~Hanem
5 1, II | füttyentést hallatott, s arra nemsokára hallható lett
6 1, II | kapu alá, s onnan figyelt arra a mozgó árnyékra, mely a
7 1, III | valósággal aludt, s csak arra ébredt fel, mikor az ablak
8 1, III | papírlap.~Akkor azután azt, ami arra írva volt, szépen elolvasta.
9 1, III | s az egyik erre, a másik arra akarná vinni. Mikor a déli
10 1, III | együtt beszállt a bérkocsiba, arra a kérdésre, hogy hová hajtson,
11 1, III | ápolásban részesül majd. Nekünk arra az elmenekült jó barátjára
12 1, IV | Fervlans-t.~Ha valakit a véletlen arra vezetett, két egymással
13 1, IV | van a férfira, a lányra s arra a kis acél ládikára. De
14 1, IV | amennyi az útra szükséges. Arra gondja legyen, hogy akármely
15 2, II | hát nem ügyelnek itt fel arra, hogy ki mit cselekszik?~–
16 2, II | valami rendőrségnek lenni.~– Arra itt vagyok magam, meg a
17 2, III | ugyan, de nem rendőr), hogy arra a kérdésre: „ki lakik ebben
18 3, I | hangzik a másik csöngetés. Arra hallik az udvaron az előrobogó
19 3, II | madarat. – Két év előtt arra kértelek, hogy szeretnék
20 3, II | Hát tudod, hogy én nemrég arra kértelek: rendelj meg számomra
21 3, III | kornak régi építménye ottan, arra bizony az új kastélyt jó
22 3, III | kedvenc cicusnak. – Hát még arra a puszta udvarra! Vagy éppen
23 3, IV | éppen eggyel több oka van arra, hogy az orvosával beszéljen.
24 4, I | félforintos rézpénzt, mikor arra kocsizott, hogy a béna hadfi
25 4, I | ablakából.~Egyszer, mikor megint arra kocsizik, a pártfogolt koldust
26 4, I | mindene, és kinek nem szabad arra gondolni, hogy egykor ő
27 4, II | elrontotta, s újra kezdette, ami arra mutatott, hogy szenvedélye
28 4, III | jelt adott a háta mögé, s arra azután egy második férfi
29 4, III | húzódva. Ezek bizonyosan arra vártak, hogy az erkélyen
30 4, III | sebészi eszközeim.~– Ah, ön arra is gondolt, hogy itt valakit
31 4, III | mindenre egyébre gondolt, csak arra nem, amit a bárónő kívánt
32 4, III | komornyikom.~– Mármost csak arra kérem, ha eltávozik ön,
33 4, IV | sem annak nincs szüksége arra, hogy én megtudjam, mit
34 4, IV | üldöztetni.~A grófot ez eset arra a gondolatra vezette, hogy
35 4, IV | s ha bajba kerülök, csak arra appelláljak. Ez volt, amit
36 4, IV | ezzel az ábrázattal. De még arra is rossz voltam. Akinek
37 4, IV | kijutok.~– Én nem lövök arra, akinek az asztalomon poharat
38 4, V | Amennel, már akkor, mire arra került a sor, egy más világban
39 5, I | két fejének csőrei pedig arra voltak alkalmazva, hogy
40 5, I | agyában, s minden gondolatja arra a melódiára hangzik, ami
41 5, III | Most is, mikor reggelenként arra ébredt, úgy jött, mintha
42 5, III | kikerülni, hogy választ adjon arra a kérdésére, ki az a hölgy,
43 5, III | mire való volna az önnek?~– Arra, hogy nem szándékom itt
44 5, III | helyzet adott nekem hatalmat arra, hogy az ezredest minden
45 5, III | megint föléje került ez a nő. Arra nem gondolt, hogy ha a birtokosnő
46 5, III | világos, határozott választ arra a kérdésre: ki az a hölgy,
47 5, III | hagy önnek.~– De gondolt ön arra, bárónő, hogy hátha a nejét
48 5, III | akkor?~– És ön gondolt-e arra, hogy hátha a betörő rabló
49 5, III | játék. Annak, ami egy nőt arra késztet, hogy „ily áron
50 5, III | akarna visszatartani, s arra a legtökéletesebb menüett-lépésben
51 5, III | távol mégsem volt elég nagy arra, hogy az elöl menők valami
52 5, III | észre nem veszik. És most arra kérem, ne kísértse meg hozzám
53 5, IV | tanúbizonyságot fog találni arra, hogy a bárónőhöz azért
54 5, IV | meghívta magához ebédre, s ott arra kényszeríté őket, hogy mondják
55 5, V | nélküli gondolatoknak?~Vagy arra sem volt szükség? Elég egy
56 5, V | amíg a kertben sétál, – arra a jelre, hogy ő felveti
57 5, V | én boldogságom napja is arra vár, hogy az öné virradjon.
58 5, VI | tudósok ki nem bírtak találni, arra rájött egy bolond ember.
59 5, VI | anekdota a mi tudós mérnökünket arra a következtetésre vezette,
60 5, VI | nem volt már több szüksége arra.~Becsukta maga előtt az
61 6, I | erényekben gazdag Henry?” s ha arra azt mondja a szent kapuőr,
62 6, I | szobájába vonulni.~Hanem arra nem volt rábírható a jó
63 6, I | egyik térdét meg ne hajtsa arra a székre, melynek támlányára
64 6, II | ilyen kicsiny dolog is elég arra, hogy a betöltetlen vágyat
65 6, II | gyűlöletté.~Vavel Lajos arra a következtetésre jutott
66 7, I | áldozat pedig abbul állt, hogy arra az időre, amit e célból
67 7, I | Igen biz én, csakhogy az arra rendeltetett helyen és nem
68 7, I | fogom én is praktizálni, ha arra kerül a sor: mert én is
69 7, II | legyen egy nő a világon, aki arra vár, hogy egy csonthalmot
70 7, II | honfitársai tetemeiből, hogy őt arra ültessék föl bálványnak,
71 7, II | szorítván kliensével, még arra is megemlékezett, hogy egy
72 7, III | egyszer mondott önnek a gróf, arra most válaszát kéri.~A hölgy
73 7, IV | vagyok.~Ez volt a felelet arra a szóra, amit Lajos mondott
74 7, IV | országban.)~Hanem aztán mikor arra került a sor, hogy Lajos
75 7, IV | szólt Lajos. – Én éppen arra kérem, hogy eszközöljön
76 7, V | levélkét.~Marie ráismert arra.~– Átadhatom most neki? –
77 7, V | hiszen áldomásra hívtál fel. Arra bort kell inni. – S aztán
78 7, V | Akire te köszöntél, én is arra köszöntök. – Az én kedves
79 7, VI | ha kétszer megesküszünk arra, ami igaz.~(Ebben az úrhölgyben
80 7, VI | mellett lefüggő zsinórt. Arra az acélgörgöny leereszkedett,
81 7, VIII| juhászbojtár tilinkózott: Marie arra is vállalkozott, hogy ő
82 7, VIII| Lottit.~– És mennyi idő kell arra, hogy én ezt megtanuljam?~–
83 8, I | kihirdetett fegyverszünet; hanem arra elég jókor érkezett a magyar
84 8, I | Hofkriegsrath azt írta le arra, hogy annyi világoskék posztó
85 8, II | kell a hímzett szalagot arra felkötni; neki kell azt
86 8, II | Bizony a közbejött napok nem arra valók voltak, hogy boldog
87 8, II | Isten! – rebegé a hölgy, arra gondolva, hogy milyen kár
88 8, II | föl egymást rá nézve, és ő arra gondolt, mikor hosszú napokon
89 8, III | homályban!~„És most rátérek arra, ami az önnel közlendő utasításom.
90 8, III | egyszer egy hatalmas úr arra szólított fel, hogy orozva
91 9, I | ez ostorozás után.~S csak arra a nyilalló fájdalomra tért
92 9, III | ő visszamondta a magáét; arra elővettem a levelet, átadtam
93 9, III | köztársaságot; Vavel hívei meg arra gondoltak, hogy csak hadd
94 10, I | tisztet. A haldokló ellenség arra kérte, hogy feleségét és
95 10, II | találta.~Marie borzadva nézett arra a felnyithatlan rácsra,
96 10, II | gondoltam ki. Az én pofám nem arra termett, hogy az valakit
97 10, II | eltűnt előle, sípjába fújt, s arra a park bozótjaiból fegyveres
98 10, III | mást is gondolhatott. Én arra is képesnek hiszem őt, hogy
99 10, IV | Fervlans márkit megtanította arra, hogy a hadjáratnál az embereken
100 10, V | kezébe veszi, az nem számít arra, hogy védelmezze magát,
101 10, V | repült fel a levegőbe, s arra bal kezével letaszította
102 10, V | Fervlans hátráló mozdulata csak arra való, hogy Vavelt két tűz
103 10, V | Vavel Lajosnak, hogy őt arra az egyetlen fűzfára itt
104 10, VI | hollóknak, varjúknak. – Arra gondolt, hogy nem fogja
105 10, VI | ivott.~– Köszönöm, hugám!~Arra a sebesült megint le akarta
106 11, I | közbe a légből.~És aztán arra gondolt, hogy a bácskaiak
107 11, IV | Másnap korán reggel aztán arra a meglepetésre ébredt fel
108 11, IV | sortüzeléssel fogadta a barsiakat, s arra rögtön visszafordult a hátráló
109 11, IV | Öt ilyen „nap”, csak elég arra, hogy vitézt veteránná tegyen!~
110 11, VI | között.~A következő napon meg arra ugráltak fel a komáromiak
111 11, VI | lovassághoz.~Emlékezünk arra a fokossal felfegyverzett
112 11, VII | Az abdai elsáncolt tábor arra a célra volt alakítva, hogy
113 11, VII | begyakoroltassanak és szerveztessenek. Arra senki sem gondolt, hogy
114 11, VII | előtt, ki által az alkirály arra szólítá fel az inszurgenseket,
115 11, VII | két hét több, mint elég arra, hogy Meskó dandára Chastelerrel
116 11, VII | ha mehetnek, hová jutnak arra? A Dunától a Balatonig az
117 11, VII | volónjai úgy szétverték, hogy arra a napra elment a kedvük
118 11, VII | Azaz, hogy tulajdonképpen arra senki sem tehetett volna
119 12, I | sodrából.~– Majd rájövök arra is, hogy ki mondta. De hadd
120 12, I | adott a nagy vendéglőben s arra minden előkelő urat, polgárt
121 12, I | életre, mikor az oltár előtt arra a kérdésre: „Szereted-e
122 12, II | fegyvert a kezéből. Aztán arra fogom kérni, hogy üljön
123 12, II | keskeny. Azután harmadszor arra kérem önt, hogy vágtasson
124 12, II | melegben, nagy porban s arra a nagy ijedségre nem árt
125 13, I | bocsátják. Hanem hiszen arra való Mátyás mester komájának,
126 13, I | amit a golyó ütött a falán, arra felakasztott egy fagyöngybokrot,
|