Rész,  Fezejet

  1     1,  I   |          kívül.~– No erre kíváncsi vagyok, hol lehet?~– Vegye ön elő
  2     1,  I   |       tovább; de én már nagyon meg vagyok jegyezve. Ön még új ember;
  3     1,  I   |             Pedig én tapasztaltabb vagyok.~– Bízzék ügyességemben –
  4     1,  II  |         csak facipőm? Olyan polgár vagyok, mint ön! Nem vagyunk-e
  5     1,  III |        hínak. Lássa, milyen ostoba vagyok! Csak a keresztnevemet tudom: „
  6     1,  III |           de Fervlans Lyonel márki vagyok.”~– Én Cambray Alfréd.~–
  7     1,  III |           szoktam játszani. Különc vagyok. Öreguraknak szoktak ilyen
  8     1,  III |         meggazdagodásra; de kalmár vagyok ugyan, hanem szédelgő nem
  9     1,  III |          ugyan, hanem szédelgő nem vagyok. Azt, ami birtokomban nincs,
 10     2,  I   |         foglalkozni, azért, ha nem vagyok is klepsidra.~A szegény
 11     2,  I   |        magamat kell bemutatnom, én vagyok ennek a megyének az alispánja,
 12     2,  I   |        összerakni.~– No, éppen így vagyok én méltóságodnak a nevével.~–
 13     2,  II  |         Bernát bácsi.~– Hát spicli vagyok én?~– De az útlevelét csak
 14     2,  II  |     rendőrségnek lenni.~– Arra itt vagyok magam, meg a pandúrjaim,
 15     2,  III |    bennünket. Én a megye alispánja vagyok, s kívánom tenni hivatalos
 16     3,  II  |          van, tehát én ma királyné vagyok. Egyetlen jobbágyom, ülj
 17     3,  II  |          mondod, hogy tizenöt éves vagyok: nem lehet úgy bánni velem,
 18     3,  II  |         itt vagy közelemben.~– Hol vagyok én „itt”?~A leány odamutatott
 19     3,  II  |           gondolod te, hogy én ott vagyok?~– Én nem tudom. De már
 20     3,  III |            mit akar? Bejöhet. Fenn vagyok.~A komornyik belépett. Ősz
 21     3,  IV  |             s a válaszul adott „én vagyok!” vékony női hangjából meggyőződött
 22     3,  IV  |            Ki az? Kicsoda ön?~– Én vagyok a doktor. A megye fizikusa,
 23     3,  IV  |     megcsókolá a szép kezet: – Meg vagyok érte jutalmazva.~Reggelre
 24     3,  IV  |          ágyban fekve, mikor orvos vagyok?~– Nagy migrénje van a bárónőnek.~–
 25     4,  I   |         Kend az? – hadastyán.~– Én vagyok biz az, kegyelmes uram –
 26     4,  I   |           kiraboltat. Én pedig meg vagyok felőle győződve, hogy az
 27     4,  I   |           viselni magát. Erről meg vagyok győződve. – Mármost, ami
 28     4,  III |        Szép, nagyon szép, de álmos vagyok.~Még annyiban gyermek volt,
 29     4,  III |           és győz!~– Én Vavel gróf vagyok – sietett a látogató, azzal
 30     4,  III |  felocsúdik.~– Óh, ez iránt biztos vagyok. Ez hallgatni fog.~– Tehát
 31     4,  III |            Lássa ön, milyen bolond vagyok én? Ahelyett, hogy bámulnám
 32     4,  IV  |      mindegy-e az önnek, akár szép vagyok, akár rút? – Aztán, hogy
 33     4,  IV  |             kiálta rá a gróf.~– Én vagyok a „Sátán Laci” – monda az
 34     4,  IV  |             tudhatja róla, hogy én vagyok az. (Valósággal kettős hüvelykujja
 35     4,  IV  |        valami mesterséget; én kész vagyok önt az első berendezésnél
 36     4,  IV  |         felejtsem, hogy nemesember vagyok, s ha bajba kerülök, csak
 37     4,  IV  |            Ezt nem tudtam. Zsivány vagyok: nem tudom, mi a szokás
 38     4,  IV  |           hogy úgy lesz. Gyanakodó vagyok. No, hát megmondom, hogy
 39     4,  V   |      mérgesen nézegetett rá.~– Meg vagyok felőle győződve, hogy olyan
 40     4,  V   |          képzelem, hogy sírboltban vagyok, elevenen eltemetve, a mély
 41     4,  V   |      maradottnak:~– Ah, én most be vagyok zárva?~– Igen. És kívülről
 42     5,  II  |            Oh, én hírhedett idomár vagyok. Lovat egy hét alatt, kutyát
 43     5,  III |       Marie kedvenc viselete.~– Én vagyok, gróf úr – suttogá, aggodalmasan
 44     5,  III |         egy kissé hamispénzverő is vagyok?~– Nem tréfálok. Barthelmy
 45     5,  III |          is, másnak is, hogy gyáva vagyok, féltem az életemet? Csináljak
 46     5,  III |          én önnek titkos szeretője vagyok?~Valaki mélyen elpirult
 47     5,  III |          azt tenni. Én önnek adósa vagyok, le akarom azt fizetni.
 48     5,  III |        hozza a köpenyét. Én készen vagyok. Addig várni fogok itt a
 49     5,  III |           ki őt kísérni szokta, én vagyok.~B. Landsknechtsschild Katalin.”~
 50     5,  III |          de Barthelmy Léon ezredes vagyok.~Vavel Lajos olyanformát
 51     5,  III |          általánosságban kénytelen vagyok tagadni akármiféle becsületszónak
 52     5,  III |            uram: lássa meg hát, ki vagyok?~Barthelmy Léon meglepetve
 53     5,  V   |         testestül lelkestül az öné vagyok!”~A leány magaviselete irányában
 54     5,  V   |          nagyon jó ember. – Én nem vagyok rá nézne senki és semmi.~
 55     5,  V   |            kell, hogy mindennek én vagyok az oka. Hogy átok a létezésem
 56     5,  V   |           a fején, aki tudja, hogy vagyok a világon.~– Az Istenért,
 57     6,  I   |   részvéttel Lajos.~– Óh, én magam vagyok az oka, hogy meghal. Oda
 58     6,  I   |           Most a végső számadásnál vagyok. Egész adósságomat magammal
 59     6,  I   |         hogy nevén szólítsák: „itt vagyok!”~– Hagyj fel ez őrült agyrémmel!
 60     6,  I   |             hanem ez és ez: én nem vagyok csendes, szolgálattevő ember,
 61     6,  I   |       sártól megtisztogassa: hanem vagyok a bibliai egyszarvú, aki
 62     6,  I   |           Félek, rettegek. Gyermek vagyok, aki a sötétben eltévedt,
 63     6,  I   |       állatocskákat. Nagyon ostoba vagyok, vagy nagyon rossz szívem
 64     6,  II  |         csak neki elkiáltani: „Itt vagyok!”~És amellett azt is tanulmányoznia
 65     7,  II  |           fogják megtudni; hogy ki vagyok!~– Óh, te rettenetes vagy! –
 66     7,  II  |   elfordítva tőle arcát.~– Miattad vagyok az.~– Miattam? Hát gyönyörűség
 67     7,  II  |          nem foly ereimben. Én nem vagyok utódja azoknak a magas hölgyeknek,
 68     7,  II  |         hanem ezredes-kapitánya is vagyok.~– S kívánom, hogy még annál
 69     7,  III |         Bernát bácsi; de már én hű vagyok ahhoz a fogadásomhoz, hogy
 70     7,  III |         maradok, mert én kézfogóra vagyok híva a Névtelen Várba Vavel
 71     7,  IV  |            szókat:~– Igen. Én „az” vagyok.~Ez volt a felelet arra
 72     7,  IV  |          eléje: „anyát hívtál: itt vagyok”! Milyen boldogság lett
 73     7,  V   |                Hát hiszen én is az vagyok – suttogá Katalin.~– Hogy
 74     7,  V   |             hogy én Barthelmy Ange vagyok? Hogy én Lajosnak kedvese
 75     7,  V   |           Hogy én Lajosnak kedvese vagyok?~S ezt oly halálra nevettető
 76     7,  V   |       hitte, hogy én Lajosra nézve vagyok valaki. – S Lajos nem mondhatta
 77     7,  V   |        mondhatta meg neki, hogy ki vagyok?~– Ad animan! – kiálta fel
 78     7,  VI  |   meghívnom, mert azokkal haragban vagyok. Barátaim száma nem sok,
 79     7,  VII |        hogy akárhol másutt terhére vagyok mindenkinek. Ha senki sem
 80     7,  VII |            Magamnak való természet vagyok; senkinek sem tudom kedvét
 81     7,  VII |          keresztülharsog. Ha álmos vagyok, akkor alunni akarok; s
 82     7,  VII |         senki. Én csak egymagamban vagyok jó.~– De mit fog ön csinálni
 83     7,  VIII|          van: s én egy cseppet sem vagyok álmos, maradjunk még, kicsi
 84     7,  VIII|         mentek.~– Óh, milyen álmos vagyok már; menjünk aludni, kicsi
 85     7,  IX  |          fel félálomban.~„Igen. Én vagyok itt, kis mama; – nem tudok
 86     8,  I   |            teljesülni. Én bizonyos vagyok felőle, hogy mi ketten találkozni
 87     8,  II  |    szegényebb leszek. Különben sem vagyok gazdag. Ezt meg kell neked
 88     8,  III |          minden fegyverben virtuóz vagyok. Egy remete egy spadassin
 89     9,  I   |           a márkinak.~– Már készen vagyok.~– Hozz íróeszközöket a
 90     9,  I   |           Igen, Madame, én Cambray vagyok, más néven marquis D’Avoncourt
 91     9,  I   |    megmondtam neki, hogy szökevény vagyok.~– Ön megmondhatta ezt leányomnak?
 92     9,  I   |         mást. „Ezzel” igen jól meg vagyok elégedve. S ha be akarod
 93     9,  I   |       legyen már gondod, én jól el vagyok látva. S ha tudnád, hogy
 94     9,  I   |         tudnád, hogy milyen boldog vagyok, hiszem, hogy örülnél rajta.
 95     9,  I   |          én nem tehetem. Én idegen vagyok ebben az országban. Nem
 96     9,  I   |            meg ne mondja, hogy itt vagyok. Ő engem látni akarna. Az
 97     9,  II  |           nevez, annak én gyilkosa vagyok.~Akkor aztán, hogy nem engedte
 98     9,  II  |        Hogy ő, ha ott van, ahol én vagyok, egy szót ne akarjon szólni
 99     9,  II  |               Franciaországnak nem vagyok uralkodónéja; de magamnak
100     9,  II  |       uralkodónéja; de magamnak az vagyok!~Katalin még egy kétségbeesett
101     9,  II  |       menni, hogy megtudd tőle: ki vagyok én? Hogy meghallhasd az
102     9,  II  | meghallhasd az ő szájából, hogy én vagyok az az átkozott fenevad,
103     9,  III |       aztán nem bántott, s íme itt vagyok.~– Derék ember! – mondá
104     9,  III |           voltak Lajos előtt.~– Én vagyok! Én vagyok! – rebegé már
105     9,  III |       Lajos előtt.~– Én vagyok! Én vagyok! – rebegé már messziről
106     9,  III |           Hát ki volnék? – Katalin vagyok – rebegé a hölgy, odafutva
107     9,  III |         panaszol, azt mondja: „Nem vagyok!” – „Meghaltam.”~– Föl ne
108     9,  III |        Tehát elhiszi, hogy Katalin vagyok? Hogy senki más nem vagyok,
109     9,  III |         vagyok? Hogy senki más nem vagyok, csak Katalin.~– Hogy hitem
110     9,  III |        nekem, aki volt, s ha én az vagyok önnek, aki voltam: akkor
111    10,  II  |            Cambray! Bocsáss be! Én vagyok. A te Máriád! Hogy fekszel
112    10,  II  |           vegye észre, hogy én itt vagyok. Majd később tán felnyitja
113    10,  II  |       sötét alak. – Meg ne lőj! Én vagyok az apád.~– Ne közelítsen
114    10,  II  |       apádra? Lackó fiam!~– Én nem vagyok most Lackó fiam, hanem strázsa!
115    10,  III |         Csakhogy az a férfi nem én vagyok, hanem más. – Tehát „io
116    10,  IV  |           oda De Fervlans.~– Ördög vagyok: de olvadt szurokban még
117    10,  V   |   Fervlans-t, arról olyan bizonyos vagyok, mint az egy Istenről az
118    10,  VI  |        csak rám, nem ismer meg? Én vagyok az úrnő, aki a feleségét,
119    12,  II  |           Én szenvedélyes pikétező vagyok!~– Majd megmondom önnek,
120    12,  II  |          megfürödni képes: – az én vagyok! És bizony mondom önnek,
121    12,  III |         uram!~– Madame. Én felelős vagyok a tábornoknak aziránt, hogy
122    12,  III |             Mit tesz az? Én hálára vagyok önnek kötelezve.~– Óh, kérem
123    13,  I   |            mint Katalin – én nehéz vagyok. – Addig menjetek a belső
124    13,  I   |    Nézzétek, máris mennyire jobban vagyok! Eddig minden este, mikor