Rész,  Fezejet

  1     2,  II |            II.~Az ebédhez megjelenő bárónő a legegyszerűbb eleganciával
  2     2,  II |           ide ülsz mellém – monda a bárónő Bernát úrnak, megemlékezve
  3     2,  II |           úr sohase látott.~Katinka bárónő még evés közben is tudott
  4     2,  II |        készebb társalgókra talált a bárónő az alispánban és a doktorban.~–
  5     2,  II |        hiányzik még a beleegyezés a bárónő, – azaz – Katinka húgom –
  6     2,  II |             kacagásban részt véve a bárónő. – Hiszen itt van a doktor:
  7     2,  II |               Hát ha olyan kegyes a bárónő, s meg akarja hallani, én
  8     2,  II |       regényes, doktor úr – szólt a bárónő. – Ezt nem fogadjuk el.
  9     2,  II |            a három virág? – kérdé a bárónő élénken.~– Azokat nem ismerem.~–
 10     2,  II |           ha csend van körülötte.~A bárónő odainté a komornyikját,
 11     2,  II |             a nyomorultat többet.~A bárónő könnyezett ez elbeszélésen.~
 12     2,  II |         Bernát bácsi – tiltakozék a bárónő. – Szegény kisfiú! Ez egészen
 13     2,  II |           soha.~– Ah! ah! – szólt a bárónő. – Mondja csak, milyen volt?
 14     2,  II |        volt-e, vagy nő? – kérdezé a bárónő.~– Nagyon fiatal még. Nem
 15     2,  II |            Ah! – szólt meglepetve a bárónő. – A hollandiak szólítják
 16     2,  II |         Hogyan, kérem? – tudakozá a bárónő visszatérve a helyére.~–
 17     2,  II |      findzsák asztalkáihoz, s ott a bárónő és az alispán egymás mellé
 18     2,  III|             tekintetes alispán úr a bárónő felhívására jött ide.~Bernát
 19     2,  III|      ellenkező végett jöttem ide. A bárónő megújítani szándékozik a
 20     2,  III|    megfagyasztotta.~– Köszönöm. – A bárónő, ha sokallja a bérösszeget,
 21     3,  IV |            hatást.~Az előszobában a bárónő komornyikja azt mondta neki,
 22     3,  IV |    izenettel, hogy nagyon köszöni a bárónő a szívességet, holnap legyen
 23     3,  IV |          Landsknechtsschild Katalin bárónő értesülve róla, hogy egy
 24     3,  IV |        bízni a pecsenyeforgatást. A bárónő mindent elkövet, hogy e
 25     3,  IV |             azt mindennap elveszi a bárónő kezéből, s olyankor az arcán
 26     3,  IV |            rangfokozatát; de csak a bárónő láttára, más emberre még
 27     4,  I  |    Távcsövével sokszor megismerte a bárónő kastélya udvarán azokat
 28     4,  I  |      éjszakára egy se maradt ott. A bárónő, ha látogatója jött, nem
 29     4,  I  |      tetszett neki, az volt, hogy a bárónő még korcsolyázás közben
 30     4,  I  |           sétakocsikázását tette, a bárónő szemközt jött rájuk az erdőből
 31     4,  I  |            az út, gyalog. Kijövet a bárónő alamizsnát osztogatott a
 32     4,  I  |               nézze csak, az áldott bárónő egy masinalábat csináltatott
 33     4,  I  |       bőkezűségének gyakorlására.~A bárónő szívére vette azon számtalan
 34     4,  I  |          tehát csak polémia lett. A bárónő nem adta fel a saját elfoglalt
 35     4,  I  |            bárónőnek, a másik nap a bárónő a grófnak, s hevesen tromfolták
 36     4,  I  |   feladatokat is maga után vonta. A bárónő mindennap meglátogatta a
 37     4,  I  |        Tükört tanítani neki, hogy a bárónő védencein túltegyen vele;
 38     4,  I  |    kapitulálni. Az az eszme, hogy a bárónő az egész világtól eltaszított
 39     4,  I  |         Schmidtné által a kisfiút a bárónő kastélyába, s ezzel megszakadt
 40     4,  II |           kapusnál hagyása által. A bárónő ezt is elmulasztá, ami azt
 41     4,  III|     teheti-e meg Landsknechtsschild bárónő is? Hogy egy erős telescopiummal
 42     4,  III|        lehetett megkülönböztetni. A bárónő a kastély erkélyén ült kinn,
 43     4,  III|          holdat, a gróf meg őtet.~A bárónő, úgy látszott, hogy amit
 44     4,  III|     csengettyűzsinór után nézett.~A bárónő elértette a szándékát.~–
 45     4,  III|    segélyemre.~– Nem bántották önt, bárónő?~– A megkötözésen kívül
 46     4,  III|        vesződjék ön velem – szólt a bárónő, ki még mindig a lehető
 47     4,  III|  figyelmesen.~– Hát mi? – sürgeté a bárónő.~Vavel emlékezett már e
 48     4,  III|         fogott, azóta is, hogy az a bárónő házához került. Ez a Sátán
 49     4,  III|             Igazán el van ájulva.~A bárónő már készen volt a repülősós
 50     4,  III|          azt, hogy „jaj Istenem!”~A bárónő és a gróf visszatértek az
 51     4,  III|       bevezetést.~– Ugyan sajnálom, bárónő, hogy önnel ez a kellemetlenség
 52     4,  III|            környékén a zsiványok?~A bárónő közbenevetett.~– Engemet
 53     4,  III|        Bizony azt jól fogja tenni a bárónő, ha jövőben nem hagyja nyitva
 54     4,  III|           Vavel gróf, látva, hogy a bárónő nagy lelki erejét akarja
 55     4,  III|      gondolt, csak arra nem, amit a bárónő kívánt tőle.~– Ne szóljon
 56     4,  III|             igen szívesen megállom, bárónő.~– Nem akarom, hogy a hatóság
 57     4,  III|         becsületes nőnek tartja őt, bárónő?~– Lelkemet teszem rá, hogy
 58     4,  III|           őt ember módjára járni.~A bárónő köntöse ujját feltűrve,
 59     4,  IV |             intéznie a lelkészhez a bárónő felől, anélkül, hogy azt
 60     4,  IV |             a szülője, s jelenleg a bárónő udvarában van?~Erre azt
 61     4,  IV |              eltűnt a kastélyból. A bárónő nagyon meg volt miatta illetődve;
 62     4,  IV |             nem én voltam az, aki a bárónő kastélyára éjszaka rátört,
 63     4,  IV |         Laci felesége eltűnésének a bárónő kastélyából az ő rejtélyes
 64     5,  I  |         rablók nem fognak rátörni a bárónő kastélyára: van eszük, hogy
 65     5,  I  |              hogy még utóbb Katalin bárónő tör be a Névtelen Várba,
 66     5,  I  |          Landsknechtsschild Katalin bárónő, nem kellett aggódnunk.
 67     5,  I  |             boldogtalan szerelem. A bárónő egyszer csalódott egy férfiban,
 68     5,  I  |     kedélyes mulatságtól nem volt a bárónő idegen.~És ez is megérthető.~
 69     5,  I  |             a táncestély. S Katalin bárónő szenvedélyes keringőtáncos.~
 70     5,  I  |         színpadon, s azokban maga a bárónő is szerepel, megérdemlett
 71     5,  I  |       kompromittálják.~Máskor meg a bárónő rendezett birtokain vadászatot,
 72     5,  I  |           lehet eltitkolni.~Katinka bárónő kezdett Vavel grófra nézve
 73     5,  II |             a kis vad szörnyeteg, a bárónő törpe gnómja, inszurgensnek
 74     5,  II |         aratott.~– Lássa, nagyságos bárónő – monda Barthelmy Léon –,
 75     5,  II |      remekelést.~– Lássa, nagyságos bárónő, tökéletes emberré lett
 76     5,  II |      nézhetek rá! – sápított a szép bárónő. – Távolítsa el, ezredes
 77     5,  II |            az ezredes – a nagyságos bárónő vállalkoznék rá, hogy ennek
 78     5,  II |           felpörkölni.~– Tudja mit, bárónő? Hogy ne tehessen semmi
 79     5,  II |           halak és vidrák között.~A bárónő kerestette őt aztán mindenfelé,
 80     5,  III|        levélen. Mit jelentsen ez?~A bárónő beszélni akar ővele. Miért
 81     5,  III|             XI. Ebből, ha megérti a bárónő, hogy várnak rá tizenegy
 82     5,  III|        sietett az ajtót kinyitni.~A bárónő állt előtte.~A termetéről
 83     5,  III|      széttekintve.~– Hogy jött ide, bárónő? Nem hallottam hintógördülést.~–
 84     5,  III|        menjünk be a házba – mondá a bárónő –, itt a parkban sétálva
 85     5,  III|             a név.~– Úgy? – szólt a bárónő, nagyon furcsa hanglejtéssel,
 86     5,  III|        komolyan felelt:~– Nagyságos bárónő, ha én volnék az, aki Barthelmy
 87     5,  III|             súlyos.~– S nem hiszi a bárónő, hogy én egy ilyen súlyos
 88     5,  III|             a fejemről.~– Hogyan? A bárónő az én fejemről valami veszélyt
 89     5,  III|            a vadászvárában lakni.~A bárónő a pontosan megküldött bérletösszeget
 90     5,  III| legféktelenebb jókedvbe esett át. A bárónő együtt nevetett vele.~–
 91     5,  III|         ötlet ez tőlem?~– Köszönöm, bárónő, köszönöm, hahaha!~– De
 92     5,  III|           bolond ötletét. Képzelje, bárónő, az az egyetlen nőszemély,
 93     5,  III|         merész ötlet.~– Hogyan? Ön? Bárónő! Ön akarná kockáztatni azt,
 94     5,  III|        önnek.~– De gondolt ön arra, bárónő, hogy hátha a nejét kereső
 95     5,  III|    egyenmérték a vállalataink közt, bárónő. Én csak olyan sebet kaphattam
 96     5,  III|             Vavel még tétovázott.~– Bárónő. Ez nem pajkos csíny,– ne
 97     5,  III|     Elhatározta ön magát? – kérdé a bárónő.~– Igen.~– Engem fog magával
 98     5,  III|      egyszerre véget vetett Katalin bárónő azzal, hogy hirtelen hátravetette
 99     5,  III|      üdvkívánatomat. – Önnek pedig, bárónő, a vett leckét köszönöm.
100     5,  III|   cselekedett ön? – szólt hevesen a bárónő, amint egyedül maradtak.~–
101     5,  IV |         hozzá a pletykáknak, amik a bárónő felől cirkulációba hozattak.
102     5,  IV |         tapasztalhatá, hogy Katalin bárónő otthon van a kastélyában.~
103     5,  IV |            Így van a dolog. Katalin bárónő igaz, hogy egész cselédsége
104     5,  IV |       nagyon kimagyarázható, hogy a bárónő már a jószág megvétele előtt
105     5,  IV |       postakocsi üresen érkezett, a bárónő pedig a park felől jött
106     5,  IV |        kijön azzal a szóval, hogy a bárónő nem bocsát be, mert beteg!
107     5,  IV |           által. Landsknechtsschild bárónő egy kifinomított kacér nő,
108     5,  VI |          Landsknechtsschild Katalin bárónő, ki is megtudva, hogy a
109     5,  VI |      érezvén, hogy amely subscust a bárónő ellen elkövetett, abban
110     6,  II |             a szomszéd kastélyba, a bárónő udvarába. Azt mondta, hogy
111     6,  II |   fűrészelni öt garas napszámért.~A bárónő megtudva azt, hogy a gróf
112     7,  III|         tárgyon kezdé, amint a szép bárónő fogadta.~– Kedves szép Katinka
113     7,  III|          felugrott hímzése mellől a bárónő, s összevont szemöldökkel
114     7,  IV |        mentegette magát.~– Hiszen a bárónő maga tiltotta meg, hogy
115     7,  IV |          Lajos tudta elmondani.~– A bárónő nem akarta, hogy védencét,
116     7,  IV |      rablóknak. Nem azoknak, akik a bárónő kastélyába betörtek, mert
117     8,  III|          Landsknechtsschild Katalin bárónő. Tökéletes német asszonnyá
118    11,  IV |         lehetett Landsknechtsschild bárónő estélyén, mikor az inszurgenst
119    12,  I  |             nagyon ostromolták, s a bárónő és a hercegasszony bizony
120    12,  I  |           granátíros áll silbakon a bárónő szállása előtt, mintha valami
121    12,  III|          Landsknechtsschild Katalin bárónő, s nevelt leánya Botta Zsófia,