Rész, Fezejet
1 1, I | dúdolgatva neki a dajkadalt, míg egyszer csak szerencsésen elaludtak
2 1, I | mind alul fognak kerülni egyszer.~– De önnek addig a maga
3 1, I | bekémlelt a kulcslyukon.~Egyszer aztán léptek közeledtek
4 1, III | érdekeset, valami furcsát? – Egyszer aztán, amint a kutatásból
5 1, III | gördül-e végig a hintó.~Egyszer aztán az lepte meg, hogy
6 1, III | törhette rajta a fejét. Csak egyszer nyitotta rá az ajtót egy
7 1, III | őrizni önnek az életét. Ha egyszer meg talál ön betegülni,
8 1, IV | a veszedelmes diskuráló egyszer csak a „velencei éjek” közepett
9 1, IV | viszontlátásig.~– Csak legalább még egyszer láthatnám a kisleányomat –
10 2, I | kedvéért minden harmadik héten egyszer magyar prédikációt is tart
11 2, I | tűzve; amikor a vőlegény egyszer csak megtudja, hogy a menyasszonya……~–
12 2, I | mondok?~– Ugyan mondja ki már egyszer! – nógatá a doktor.~– Azt
13 2, I | lépeget: a cirkalmot.~Azonban egyszer csak megkondul a harang
14 2, I | szoktam pletykázni; hanem, ha egyszer az az inzsellér ki talál
15 2, II | tudakozódni magától: csupán egyszer szalasztott ki annyit a
16 2, II | Kérdezősködni senki se mer felőle. Egyszer a feleségem megszánta a
17 2, II | pedig a szeretője, aki már egyszer Németországban hurokra került,
18 2, II | egy tündér. A termete is egyszer deli, másszor összegörnyedő.
19 2, II | levelen rendesen sima. – Csak egyszer láttam rajta egy címert,
20 2, II | nagyon jellemzi az embert. Egyszer egy szerencsétlen asszonyt,
21 2, II | igen jó ebéd volt; amint egyszer csak egy ablakzörrenés riaszt
22 2, III | keresztül lehet utazni. Egyszer aztán megreked a szekér
23 2, III | nesztelen posztócipőkben, egyszer csak beszédet hall az ajtajában;
24 2, III | Azután kétszer opponálok, egyszer repellálok. Ez is három
25 3, II | II.~Egyszer egy esztendőben aztán van
26 3, II | hogy nem tudsz hozzá; mert egyszer, mikor nagyon sietős volt
27 3, II | kis öbölben.~– De ugye, ha egyszer jól tudok úszni, akkor szabad
28 3, II | Szabad lesz-e őt nekem is egyszer meglesnem?~– Félek, hogy
29 3, III | láttuk élő szemeinkkel, hogy egyszer csak nagy részben kiszáradt:
30 3, III | esztendőben kétszer is arattak, – egyszer aztán megint más jutott
31 3, III | mellé házakat építenek; egyszer aztán elkezd emelkedni a
32 3, III | lehet, de megtalálni nem.~Egyszer csak az éjszaka rejtelmes
33 3, III | többet úszni.~– Tudom. Aki egyszer megijed a vízben, az elfelejti
34 3, III | tenni.~– De Istenem! Ha egyszer oly beteg lett! Hogyan?
35 3, IV | migrénje.~A komornyik még egyszer bement, s még egyszer visszajött
36 3, IV | még egyszer bement, s még egyszer visszajött azzal az izenettel,
37 3, IV | visszaadja.~– Át fog ön egyszer vinni a bárónőhöz? – kérdezé
38 4, I | néha igen közel járt hozzá.~Egyszer véletlenül, mikor a gróf
39 4, I | a zárt hintó ablakából.~Egyszer, mikor megint arra kocsizik,
40 4, III | dörmögé Vavel –, ha az egyszer elájul, holmi illatszerektől
41 4, III | becsületes nő legyen, s akit én egyszer pártul fogtam, azt nem engedem
42 4, III | búcsút vett. Eltávoztában még egyszer figyelmesen körülnézett,
43 4, III | a kapuajtót, s aztán még egyszer meglátta a bárónőt, amint
44 4, IV | Annyit mégis megtudakolt egyszer a lelkésztől, hogy vajon
45 4, IV | asszony, aki az őáltala egyszer felfogadott gyermeknek a
46 4, IV | szobából kifelé.~Az ajtóban még egyszer megállt.~– Gróf úr. Én tudom
47 4, IV | Törhette ezen a fejét! Amíg egyszer valaki el nem fogja neki
48 4, V | csinálni, hogy mikor még egyszer ránk jön az a… Napóleon,
49 5, I | boldogtalan szerelem. A bárónő egyszer csalódott egy férfiban,
50 5, I | muzsikáltatnak, s aztán ha egyszer bevették magukat a kártyaasztal
51 5, I | templomtoronynak futtatással, sőt egyszer karusszelt is rendeztek
52 5, II | többet két lábon járni.~Egyszer aztán egy röppentyű harántos
53 5, III | bohózatot alakítom. Vigyen ön ez egyszer magával valami más asszonyt
54 5, III | kétféle fátyolos hölgye van: egyszer az egyiket hozza ki sétálni,
55 5, III | másszor a másikat. Most az egyszer igaza volt. Ez a másik.~
56 5, III | kétszer nem találtam önt honn, egyszer pedig olyankor jöttem, amikor
57 5, III | ízben nem voltam odahaza, egyszer meg még nem keltem föl,
58 5, III | Rászolgáltam.~Azzal még egyszer meghajtá magát, s félreállt,
59 5, V | Nemhiába kérdeztem öntől egyszer már régen, hogy milyen az
60 5, VI | hydrangeának nem keresztelték.~Egyszer a télikertből, hová a kertész
61 5, VI | kíváncsiság egy leánynál, ha egyszer egy olyan munkának, mely
62 6, I | ügyeltem oda, hogy ott repked; egyszer csak azt veszem észre, hogy
63 6, I | fog élni?~A kis énekes még egyszer összeszedte életerejét,
64 6, I | Ő „ezt” a dalt hallotta egyszer sok embertől énekeltetni,
65 6, I | Aztán majd én következem. Ha egyszer én odaérek a mennyország
66 6, I | megdicsőülése.~– Nem láthatnám még egyszer a jó Henryt?~– De éppen
67 6, II | az ügyvédjével pedig csak egyszer, akkor mikor az mint patvarista,
68 6, II | civilizáció előharcosai egyszer belekeveredve az irtóháborúba,
69 7, I | beszéljünk róla többet. – Ha egyszer egy igen komoly dologról
70 7, I | emberre rálövöldözni, akinek ő egyszer az asztalánál poharat töltött,
71 7, I | teljes mértéke felől.~– Még egyszer találkozni fogunk az életben –
72 7, I | hajóskapitányról, akinek egyszer a hajóslegényeit meg kellett
73 7, II | a saját magáé; mely már egyszer elesett őérte; mely nem
74 7, II | legkedvetlenebb órájában egyszer csak hangos sarkantyús léptek
75 7, II | mert meghal tőle, s aztán egyszer hozzájuthat egy egész tele
76 7, II | kitekint, minden tárgy még egyszer olyan fényes volna, mint
77 7, III | izenettel, hogy ami „egy szót” egyszer mondott önnek a gróf, arra
78 7, IV | Nem tett-e oly lépést, ami egyszer megteendő ugyan, de meg
79 7, IV | nem is ember rendezte így.~Egyszer csak repül be hozzá, mint
80 7, IV | Hiszen elmondom én azt, csak egyszer hozzájussunk, úgy ahogy
81 7, V | az: majd elmúlik.~Már ő egyszer hozta őt ily állapotban
82 7, VI | Marie is hadd érezze már egyszer azt az örömöt, hogy futkoshat
83 7, VII | kincs: nagy gond. Aztán majd egyszer – tudja ön, Madame, ha önnek
84 7, VIII| valamit. – Csak akkor, ha egyszer valami szép képet tudtam
85 7, VIII| maradjunk még, kicsi mama.~Egyszer aztán elsötétült a Névtelen
86 7, IX | jónak vagy rossznak, de egyszer megállapodik: a nőszívben
87 8, II | sem volt bizonyos ideje. Egyszer korán reggel, másszor késő
88 8, III | Feltettem magamban, hogy egyszer útját állom a szokott sétájában,
89 8, III | kíséretre készen. Erre még egyszer kérem Önt. Egyébként maradok,
90 8, III | Emlékezel még rá, hogy egyszer egy hatalmas úr arra szólított
91 9, I | tán szunyókálni is, míg egyszer lesből előrohanó lovagok
92 9, I | mikor oly nehéz megválni az egyszer kivívott becsüléstől!~Mennyire
93 9, I | megdicsértek ez ügyességemért. Egyszer aztán jött egy olyan nap,
94 9, III | hitette el. A majorosnét már egyszer elküldé a táborba Lajoshoz,
95 9, III | ellenség júdás-izenete. Egyszer a menyasszonyét olvasta
96 10, I | voltak, mint a hosszú ujjaik. Egyszer kirabolták a saját ezredük
97 10, II | magát” – volt rá a felelet.~Egyszer aztán az lett a válasz,
98 10, II | Hogy lehet ilyet álmodni!~Egyszer aztán az őrt álló gyerkőc
99 10, II | arcát.~Marie látott már egyszer ilyen arcot: Henryét.~Ez
100 10, II | se költené ezt fel, ha ez egyszer elaludt. Reggelig pedig
101 10, II | folyosó másik vége felé.~Egyszer aztán ijedten kiáltá el
102 10, III | jutni, hogy láttuk őt már egyszer – Thémire grófnő termeiben.
103 10, III | tájon?~– A mérnököt kísértem egyszer Boldogasszonyig.~– Hintóval
104 10, IV | nyúlós sár közepén, míg egyszer társai szeme láttára eltűnt
105 10, VI | prédára ott hagyni a kedvesét.~Egyszer egy nagy virágzó vadrózsacsalit
106 10, VI | hogy van-e még benne élet.~Egyszer aztán meglátta ennek a kéznek
107 11, III | ágyútűzzel seperték tisztára.~Egyszer aztán, mikor a derékhad
108 11, III | maga egy lován. Tehát még egyszer visszament a franciák közé,
109 11, IV | ott az ellenség rohamát egyszer visszaverve, az egész egyesült
110 11, IV | és az Ott huszárok tettek egyszer – a maguk jószántából –
111 11, IV | hadsornak, elszántan… és egyszer aztán meg kellett nekik
112 11, IV | szárnysegéddel, visszavezette azt még egyszer a csatatérre, s a győri
113 11, IV | hogy az ütközet tüzében egyszer a kapitánya eléje állt,
114 11, V | erejéről. Onnan kapta, hogy egyszer híres birkózó komédiás járt
115 11, VII | lélekvesztő suhant tovább. – Egyszer egy jól célzott golyó lyukat
116 11, VII | tudott előlük menekülni. – Egyszer aztán a nagy Duna-ágba eljutva,
117 11, VII | és a franciák.~De most az egyszer embereikre akadtak, akik
118 12, II | országutat tábori távcsövével.~Egyszer aztán meglátta, amire várt.~
119 13, I | élet, hogy nincs kedve még egyszer feltámadni. – Hanem a „Sophie”,
120 13, I | Emlékezik rá, hogy látott ő egyszer egy jelvényt, amit úrasszonya
|