1-500 | 501-1000 | 1001-1500 | 1501-2000 | 2001-2351
Rész, Fezejet
501 3, III | is halhat? Jóságos Isten! Hogy Lajos meghaljon? – Azt én
502 3, III | nem gondolok másra, mint hogy ő halálos beteg. Nekem az
503 3, III | csakugyan elszánta magát Madame, hogy maga megy az orvosért, akkor
504 3, III | meghallaná ő, s arról megtudná, hogy mit tettünk. Kiugranék az
505 3, III | husánggal támogatta a lépteit, hogy el ne csússzék az iszamos
506 3, III | végén; a lány úgy sietett, hogy kísérője alig bírt vele
507 3, IV | tagjait. Fel is fogadta, hogy vacsora után rögtön le fog
508 3, IV | nyomatékosan.~– Mondtam ugye, hogy most jutott eszébe valakinek
509 3, IV | ha maga a Herkópáter is, hogy már lefeküdtem, s fáj a
510 3, IV | megkérdezte a künnlevőtől, hogy „ki van az ajtón?”, s a
511 3, IV | hangjából meggyőződött róla, hogy az nem Sátán Laci, a híres
512 3, IV | között, amekkora elég volt, hogy kiszólhasson rajta.~– A
513 3, IV | ugyanaz a hézag elég volt, hogy egy gyönge női kéz benyúljon
514 3, IV | sértve.~– De ha én mondom, hogy tessék besétálni!~– Én úgy
515 3, IV | besétálni!~– Én úgy szeretem, hogy elébb jelentsen be.~– Hát
516 3, IV | kísérte idáig.~Ez a szó, hogy a „fátyolos grófnő”, nagyobb
517 3, IV | alig lehetett megítélni, hogy gyermek, fiatal vagy agg
518 3, IV | Azazhogy nem annak örülök, hogy a nagyságos úr betegnek
519 3, IV | méltóztatik lenni, hanem hogy én lehetek szerencsés szolgálatjára
520 3, IV | veszem magamhoz. Lehet, hogy érvágásra vagy evometicára
521 3, IV | lesz szükség; meglehet, hogy rögtön sinapismust kell
522 3, IV | még csak észre a doktor, hogy a hölgy ruhája csupa csatak.
523 3, IV | csupa csatak. Valamint, hogy Hamlet (nem a drámai, hanem
524 3, IV | királyné szolganői származását, hogy az felemelte a hosszú ruháját,
525 3, IV | leány úrnői eredetét az, hogy hagyta maga után úszni a
526 3, IV | fogatott be?~Marie érezte, hogy erre a kérdésre nem lehet
527 3, IV | megmondja őszintén a doktornak, hogy a páciens fejbelövéssel
528 3, IV | ágyához, az majd úgy megijed, hogy el nem megy.~– Hát doktor
529 3, IV | forspont nem ló?~– Azaz, hogy mikor van, akkor ló; de
530 3, IV | Marie gondolkozott rajta, hogy valamit kellene mondani,
531 3, IV | pedig nem mondhatta meg: hogy a komornyiknak őt egy pillanatig
532 3, IV | Talán megteszi az úrhölgy, hogy kérésének nyomatékot adandó,
533 3, IV | asszonynak kiadta a rendeletet, hogy el ne aludjék, amíg ő visszatér,
534 3, IV | úgy elszaladt ijedtében, hogy az alabárdját is eldobta,
535 3, IV | harmadik az a nagy nyereség, hogy most már egyenesen beléphet
536 3, IV | hát még ha híre futamodik, hogy a Névtelen Várban ordinárius
537 3, IV | ilyenkor oly mélyen aludt, hogy miatta a házat is elvihették
538 3, IV | értesíté a többieket suttogva, hogy az úr most is erős lázban
539 3, IV | megtudni valóm, csak az az egy, hogy ki hozta önt ide.~– Kérem! –
540 3, IV | borzasztó időben! Azt mondták, hogy gróf úr veszélyes beteg~–
541 3, IV | jót akart tenni azáltal, hogy megmondja az igazat.~– Engedelmet
542 3, IV | rándította össze minden tagját, hogy kibukott az ágyából; de
543 3, IV | hát nagyot vesztett véle, hogy ezt cselekedte. Hogy nem
544 3, IV | véle, hogy ezt cselekedte. Hogy nem lehetett szemmel látó
545 3, IV | betegnek.~– Ha azt akarja ön, hogy meggyógyuljak – monda a
546 3, IV | feküdjék le. Aztán ígérje meg, hogy többet nem tesz ily iszonyú
547 3, IV | szépen.~– Mindent megteszek, hogy önt meg ne haragítsam.~–
548 3, IV | annyiban mégsem fogadott szót, hogy szépen aludt volna, hanem
549 3, IV | besuttogott az ajtón:~– Hogy van ő?~Henry ápolta. A jó
550 3, IV | jó ember számba se vette, hogy a torkát úgy megszorongatá
551 3, IV | közt volt. Ugyan örült, hogy a lőtávolon kívül érezte
552 3, IV | kastély előtt elment, látta, hogy még annak az előtornácában
553 3, IV | fekhetik le az ember úgy, hogy valakinek el ne mondja.~
554 3, IV | komornyikja azt mondta neki, hogy tessék egy kicsit várni,
555 3, IV | s azt a mentséget hozta, hogy nem lehet a bárónővel beszélni,
556 3, IV | talán azt gondolja Georg, hogy én sohase láttam úrhölgyet
557 3, IV | eggyel több oka van arra, hogy az orvosával beszéljen.
558 3, IV | mondja meg a bárónőnek, hogy most jövök a Névtelen Várból,
559 3, IV | tapasztaltam. Ettől, tudom, hogy elmúlik a migrénje.~A komornyik
560 3, IV | visszajött azzal az izenettel, hogy nagyon köszöni a bárónő
561 3, IV | közelében. Őrködni fogok, hogy semmi meg ne ijessze. Aztán
562 3, IV | Lajosnak:~– Nézze csak, hogy dobog egyszerre a szívem.~
563 3, IV | odaszorítá azt kebléhez, hogy érezze az.~– Miért?~– Hát
564 3, IV | Hogyne, mikor megtudta, hogy a kedvesétől örökre el kell
565 3, IV | önérzettel volt felírva, hogy „szerző ajándéka”. E könyvecskét
566 3, IV | csodálatos bizonyítéka annak, hogy az ember hogy fejlődött
567 3, IV | bizonyítéka annak, hogy az ember hogy fejlődött vadállatból Isten
568 3, IV | Katalin bárónő értesülve róla, hogy egy ilyen vízi szörny több
569 3, IV | rendeletet adott a halászoknak, hogy álljanak lesbe, és fogják
570 3, IV | lábon járni; annyira vitték, hogy már a kenyeret is megeszi (
571 3, IV | szófogadásra is megtanították, hogy a konyhában rá lehet bízni
572 3, IV | bárónő mindent elkövet, hogy e nyomorult félállatot emberi
573 3, IV | csak sírása árulta el, hogy ember.~E füzetke olvasásának
574 3, IV | az a kiengesztelő tudat, hogy Marie megrémítője nem volt
575 3, IV | az a szemrehányó önvád, hogy íme, akit ő lesből le akart
576 3, IV | elfutott az orvosért a faluba, hogy őhozzá elhívja.~– Ugyebár,
577 3, IV | kérdezősködött önnél afelől, hogy mi oka lehet az én betegségemnek?~–
578 3, IV | Igen.~– Ön aztán elmondta, hogy engemet nagyon feldühített
579 3, IV | gondolkodott.~Az a gyanúja támadt, hogy hátha azt az egész füzetkét,
580 3, IV | készíttette, csak azért, hogy az ő félelmét elűzze általa,
581 3, IV | haragosan felszökve.~– Azért, hogy meglássam magam is e rendkívüli
582 4, I | személyben. Az volt a kérdés, hogy az új birtokosnő, a férjtelen
583 4, I | hídján?”.~Távcsöve megmondta, hogy a nő fiatal és igen szép.
584 4, I | Azt is hírül hozta neki, hogy zárkózott életet folytat.
585 4, I | visszautasítással köszönte meg azokat, hogy nem újították meg többet.~
586 4, I | gavallérokat; de azt is tapasztalá, hogy azok közül éjszakára egy
587 4, I | tetszett neki, az volt, hogy a bárónő még korcsolyázás
588 4, I | mellékösvényt választott, hogy ne találkozzék vele. Ő látszott
589 4, I | rézpénzt, mikor arra kocsizott, hogy a béna hadfi kalapjába hullassa
590 4, I | gróf megállíttatá hintaját, hogy szóba álljon vele.~– Kend
591 4, I | szegény nyomorult örömében, hogy neki most már masinalába
592 4, I | jobban tud, mint ő? Érezte, hogy ez neki versenytársnője.
593 4, I | ellentét.~Az is úgy látszik, hogy elzárja magát a világtól,
594 4, I | pártfogását is felhívja, hogy az elhagyott gyermekekből
595 4, I | levélben azt a kikötést tette, hogy az a kisfiú, aki annak a
596 4, I | természetes volt a következés, hogy e fényes adományt a bárónőnek
597 4, I | Mert ez vagy azt jelenti, hogy ön az egész tervem alapelveit
598 4, I | alapelveit nem osztja, vagy azt, hogy egy magára vállalt terhet
599 4, I | ellenvetéseit megismerni, hogy azok ellen védekezzem.”~
600 4, I | iránt kétségben hagyni, hogy emberbaráti intézményének
601 4, I | Kis Tükört tanítani neki, hogy a bárónő védencein túltegyen
602 4, I | állt:~„Uram! Ön jól tudja, hogy az ön védencének az apja
603 4, I | idejött hozzám, könyörögve, hogy fogadjam fel cselédnek.
604 4, I | Tiszttartóm azzal rémít, hogy ha ezt az asszonyt a házamhoz
605 4, I | vagyok felőle győződve, hogy az az asszony ártatlan és
606 4, I | kapitulálni. Az az eszme, hogy a bárónő az egész világtól
607 4, I | fogadja, annyira magasan állt, hogy nem lehetett föléje kerülni.
608 4, I | tagadhatta el magától Lajos, hogy őt ezen nő közelléte nyugtalanítja. –
609 4, I | megnyugodni. Nőknél ritkaság az, hogy „egy” csalódás miatt az
610 4, I | annyit sejthetünk felőle, hogy ő a Mouffetard utcai rejtélyes
611 4, I | férfival azonos személy, s hogy Marie nem más, mint az akkori
612 4, I | jobban át kezdte látni, hogy milyen szörnyeteg terv volt
613 4, I | vetette.~Még az lehető volt, hogy magát eltemesse ifjú kora
614 4, I | életet életté teszi; de hogy magával együtt még egy fiatal
615 4, I | nem szabad arra gondolni, hogy egykor ő is mindene legyen
616 4, I | szívjósággal. Lehetetlen, hogy téged meg ne szeressen,
617 4, I | szerette volna visszatartani, hogy maradjon gyermeknek tovább.
618 4, I | kitépni, s amit úgy hínak, hogy „élek-e, halok-e?”’~Lajos
619 4, II | kezdette, ami arra mutatott, hogy szenvedélye van hozzá.~S
620 4, II | látszott semmit tudni afelől, hogy a Névtelen Vár obszervatóriumában
621 4, II | nézi oly erős távcsővel, hogy szinte közvetlen közelében
622 4, II | onnan lehetett gyanítani, hogy az úrhölgy gyakran maga
623 4, II | hanem amit ezután tett, hogy szép fehér kezeit egész
624 4, II | tulipánhagymák elültetésével, hogy azokat a vénuszi kacsókat
625 4, II | maga előtt azon körülményt, hogy a Névtelen Várban egy hölgy
626 4, II | hölgy is lakik; aki lehet, hogy asszonya a kastély bérlőjének.
627 4, II | rendes szabályai követelik, hogy ha egy úrnő valahol letelepedik,
628 4, II | elmulasztá, ami azt bizonyítja, hogy Marie rejtélyéről nem tud
629 4, II | érzékkel bír megítélni, hogy annak tudomásul vétele az
630 4, II | megnyerte a kegyét azáltal, hogy a principálisát olyan szépen
631 4, II | A fiatalember jelenté, hogy már letette a censurát,
632 4, II | Lajos gróf megírta neki, hogy a bérlési szerződés megújítására
633 4, II | virágoknak.~Lajos azt várta, hogy a leány tapsolni fog örömében,
634 4, II | aztán majd kedvet kap hozzá, hogy felakasztott ruhával nekitérdeljen
635 4, II | Arca nem mondhatta meg, hogy mire gondol, mert az le
636 4, II | mért sóhajtott?~– Azért, hogy én ezt nem tudom önnek megköszönni.~–
637 4, II | palánkot úgy készíttettem, hogy azon be nem kémlelhet senki.
638 4, II | rövid időn tapasztalta, hogy a tanítványa nem olyan tanulékony,
639 4, II | legjobban bebizonyítja, hogy ő egy más planétáról való
640 4, II | égette bele a nevét tűzzel, hogy véste bele vassal a nemzetek
641 4, II | Az ifjú tanító azt hitte, hogy tanítványa nagyon hallgat
642 4, II | amit leírt; nem restellte, hogy az el lett olvasva. Igen
643 4, II | mágikus élvezet volt abban, hogy egy nőt, kivel szellemileg
644 4, II | elhagynia kriptáját. Hanem, hogy kiüljön-e kriptasötét ablakába,
645 4, II | föltette magában a leány, hogy utána lopózik Lajosnak,
646 4, II | le merte írni, azt hitte, hogy mindent merhet már. Meglepte
647 4, II | kémlelőt, oly lopva jött, hogy az nem vette észre, csak
648 4, II | mondani. Az nem is várta azt, hogy ő beszéljen; hanem mohó
649 4, II | féltés.~A leány felfedezte, hogy van egy nőalak, varázsló
650 4, II | mesét gondoltál ki számomra, hogy elámíts a nyomtatott könyveddel
651 4, II | Most azt parancsolja neki, hogy járjon felállva. Milyen
652 4, II | Milyen jó ez az asszony, hogy olyan türelemmel bánik vele.
653 4, II | fűbe, s látszik az ajkán, hogy ezt a szót akarja vele megtaníttatni: „
654 4, II | keresztül.~– Áldom az Istent, hogy engem most idehozott. Ugye
655 4, II | sem akart felőle.~Azután, hogy azt megígérte neki Lajos,
656 4, II | úrhölgy, fiatal és szép, hogy vesződik azzal a feladattal,
657 4, II | vesződik azzal a feladattal, hogy egy rusnya, csivasz szörnyetegbe
658 4, III | Landsknechtsschild bárónő is? Hogy egy erős telescopiummal
659 4, III | Marie-t is felbiztatta, hogy e látványt együtt fogják
660 4, III | kirándulásukat a tavon, hogy tíz órakor már az obszervatóriumban
661 4, III | Lajos megmagyarázta neki, hogy azok a nagy fényes karikák
662 4, III | volt a tudományos világ, hogy tengereket képzelt a holdban.
663 4, III | érdekelte volna leginkább, hogy vannak-e a holdban emberek.
664 4, III | Lajos aztán megígérte neki, hogy meg fogja szerezni számára
665 4, III | azon vette észre magát, hogy már álmodik.~– Én nem várom
666 4, III | Még annyiban gyermek volt, hogy egy édesded álmot a világ
667 4, III | kívánt neki, s megkérte, hogy a szobája ajtaját zárja
668 4, III | alkalommal meg lehet tudni, hogy van-e a kastély birtokosnőjének
669 4, III | nyugodva. – Hanem azért, hogy olyan jól meg volt is nyugtatva,
670 4, III | fénytányéron, s úgy találta, hogy egy gömbölyű fehér váll,
671 4, III | A bárónő, úgy látszott, hogy amit föltett magában, abban
672 4, III | fényvonal világított, a delnő, hogy jobban lásson, messze kihajlott
673 4, III | csillagvizsgáló úgy tapasztalta, hogy az erkélyajtót nyitva hagyta
674 4, III | Valószínűleg az volt a szándéka, hogy mikor a hold újra kifénylik,
675 4, III | fizetett minden gazdának azért, hogy a kakasát tegye kosár alá,
676 4, III | szobájában, s nem akarta, hogy valami ebvonítás vagy kakasszó
677 4, III | várta az obszervatóriumból, hogy újra megjelenjen a sötétből –
678 4, III | homályban is kivehette a gróf, hogy mind a négynek az arcán
679 4, III | bizonyosan arra vártak, hogy az erkélyen át belopódzott
680 4, III | Marie-t is úgy megijesztenők, hogy sohase merne többé egyedül
681 4, III | egyedül aludni. Ha azt hinné, hogy ezen a vidéken rablók tanyáznak,
682 4, III | maradni többé, s tudod, hogy mi ide vagyunk kötve.~–
683 4, III | fellármázzam a lakosságot?~– Hogy azután a szolgabíró elé
684 4, III | mi vagy? hol születtél? hogy kerültél ide? mi dolgod
685 4, III | kellenek. Hányszor mondjam már, hogy nekünk nem szabad lövöldöznünk.
686 4, III | eszközös tárcámat; meglehet, hogy valaki elájult odaát az
687 4, III | milyen hidegvére van önnek, hogy még erre is gondol!~– Ugyan,
688 4, III | ütögetni kezdte valami nehéz, hogy mégis odacsempészett a zsebébe
689 4, III | találkozás előtt. Valami önvád, hogy a vartára állított őr elhagyta
690 4, III | Lajos odarohant, azt hitte, hogy még egypárt ott szorít;
691 4, III | velem; hanem megfenyegettek, hogy kínozni fognak, ha a pénzemet
692 4, III | alkudozásban voltam velük, hogy adok nekik utalványt a tiszttartóhoz,
693 4, III | előtt, s nem mert felállni, hogy fedetlen lábacskái ki ne
694 4, III | semmi remegés nem árulta el, hogy fél az elfutott gonosztevőktől;
695 4, III | hanem minden mozdulata azt, hogy inkább remeg megszabadítójától.~–
696 4, III | mozdult meg. Úgy tetszett, hogy el van ájulva.~Az úrnő erre
697 4, III | pártul fogott, azóta is, hogy az a bárónő házához került.
698 4, III | felesége.~– Arról szó sincs, hogy meghalt volna, hanem csak
699 4, III | hívathatom most, nem is akarnám, hogy mindent megtudjon.~– Én
700 4, III | Ah, ön arra is gondolt, hogy itt valakit elájulva talál.~–
701 4, III | műtétet végzem.~– Nem akarom, hogy felköltsünk valakit. Nem
702 4, III | mégsem olyan nagyon, mint hogy önt egy cselédem meglássa
703 4, III | vége bizony csak az lett, hogy az elájult nőcseléd az ügyesen
704 4, III | után úgy rázta a hidegláz, hogy a fogai is összevacogtak
705 4, III | kérdésre mást, csak azt, hogy „jaj Istenem!”~A bárónő
706 4, III | Ugyan sajnálom, bárónő, hogy önnel ez a kellemetlenség
707 4, III | oly becsületes nép lakik, hogy az ember künn feledheti
708 4, III | akkor nem veszem észre, hogy önhöz álarcos alakok törnek
709 4, III | is fogok itthon tartani, hogy ha eljönnek a rabló urak,
710 4, III | őket.~Vavel gróf, látva, hogy a bárónő nagy lelki erejét
711 4, III | akarja tüntetni az által, hogy tréfára veszi e komoly veszedelmet,
712 4, III | napját velem előre tudatni, hogy mikor a „Schlagwort”-ra
713 4, III | bolond vagyok én? Ahelyett, hogy bámulnám és megköszönném
714 4, III | vakmerőséget, amit nem tudom, hogy ki utánozna még, úgy teszek,
715 4, III | szerencsétlen szokásom, hogy mindenből gúnyt űzök. Most
716 4, III | megállom, bárónő.~– Nem akarom, hogy a hatóság vizsgálatot indítson
717 4, III | mi vagy? hol születtél? hogy kerültél ide? mi dolgod
718 4, III | fejével intett, mutatva, hogy már elkezdte a hallgatást.~– „
719 4, III | Ha most kitudódnék az, hogy engemet az éjjel rablók
720 4, III | Bizonyosan mondhatom önnek, hogy az. És én nem fogom őt elbocsátani
721 4, III | bárónő?~– Lelkemet teszem rá, hogy az! Van rossz múltja, de
722 4, III | neki szokni. Én akarom, hogy becsületes nő legyen, s
723 4, III | lábon járni tanítottam, hogy megharapta a karomat, hanem
724 4, III | biztonságban leszek. Higgye el, hogy én jól tudom, mivel lettem
725 4, III | bárónőt, amint várt rá, hogy a felhajított kulcsot átvegye.
726 4, IV | nem tagadhatta el magában, hogy ez a nő nagy foglalásokat
727 4, IV | tudománya annyi hatalommal, hogy őt a nem létező lények közé
728 4, IV | disputálja.~Azt meg tudta tenni, hogy őt ne lássa többé. Távcsövét
729 4, IV | vizsgálhatta vele. Hanem azt, hogy gondolatai ott ne lakjanak
730 4, IV | annak nincs szüksége arra, hogy én megtudjam, mit végez,
731 4, IV | azokkal az okos szemeivel, hogy Lajos elszégyenlette magát.
732 4, IV | növendékeiknek, akikről azt hiszik, hogy nem kell nekik mindent megtudni.~
733 4, IV | szájjal, hunyorgó szemmel, hogy utóbb Lajos könyörögni kezdett
734 4, IV | vagyok, akár rút? – Aztán, hogy megenyhítse e kegyetlenséget,
735 4, IV | a bárónő felől, anélkül, hogy azt Marie meg ne tudta volna.
736 4, IV | megtudakolt egyszer a lelkésztől, hogy vajon hogy viseli magát
737 4, IV | a lelkésztől, hogy vajon hogy viseli magát az a bizonyos
738 4, IV | Erre azt a választ kapta, hogy a Sátánné, néhány nappal
739 4, IV | illetődve; de nem engedte, hogy az eltűntet nyomozzák: kinyilatkoztatá,
740 4, IV | nyomozzák: kinyilatkoztatá, hogy a kastélyából nem vitt el
741 4, IV | arra a gondolatra vezette, hogy amaz éjjeli betöréshez mégis
742 4, IV | rosszabb indoka is. Lehet, hogy a rablók után szökött, hogy
743 4, IV | hogy a rablók után szökött, hogy azoknak hírt vigyen a kastély
744 4, IV | pedig az lett a következése, hogy most már Lajos éjente inkább
745 4, IV | ajtajához ért, meglepetve látta, hogy annak a kulcslyukán keresztül
746 4, IV | lőfegyvereihez.~– Kicsoda ön? Hogy jön ide? Mit akar? – kiálta
747 4, IV | dörmögé:~– Látja a gróf úr, hogy nincs nálam fegyver; pedig
748 4, IV | ide?~– Először is azért, hogy megmondjam a gróf úrnak,
749 4, IV | megmondjam a gróf úrnak, hogy nem én voltam az, aki a
750 4, IV | cimboráim. Pedig tudom, hogy azt mondták: Sátán Laci
751 4, IV | csak azt jöttem megmondani, hogy ezt nem én tettem. Templomot
752 4, IV | templom. S mégis azt mondják, hogy Sátán Laci mívelte ezt a
753 4, IV | meglátja, tudhatja róla, hogy én vagyok az. (Valósággal
754 4, IV | Nem ettem maszlagot, hogy a becsületemet jöjjek keresni.
755 4, IV | restellem, mikor azt mondják, hogy Sátán Laci volt az, akit
756 4, IV | Hanem hát azért jöttem, hogy a gróf úr az én nyomorult
757 4, IV | azt sem restellte tőle, hogy maga becses személyében
758 4, IV | személyében oktatgatta, hogy ne legyen belőle olyan emberkutya,
759 4, IV | akartam a gróf úrnak mutatni, hogy be lehet ám ebbe a kastélyba
760 4, IV | körülnéz, akkor majd meglátja, hogy a zár az ajtón, a keresztvas
761 4, IV | bejöhet más is. – Azt mondják, hogy a gróf úr ebben a kastélyban
762 4, IV | nem tudom, nem is keresem, hogy mi az. – Ha az úton megtalálnám,
763 4, IV | könnyen megtehettem én azt, hogy ide az ágyasházába tudatlanul
764 4, IV | olyan könnyen megteheti más, hogy a folyosó túlsó szegletébe „
765 4, IV | azóta meghagyta a leánynak, hogy lefekvés előtt szobája ajtaját
766 4, IV | magunkat. Rabmunka ez.~– De hogy tudott ön a bezárt ajtón
767 4, IV | Annak majd én megmagyarázom, hogy hogyan kell; ő maga asztalos,
768 4, IV | csodálkozva rázta a fejét. Hogy a rabló magyarázza meg a
769 4, IV | kérdé Sátán Laci.~– Föltéve, hogy az ember okos ember és nem
770 4, IV | Nem ok nélkül mondom én, hogy vigyázzon a gróf úr a kincsére!
771 4, IV | Elhiszi-e hát gróf úr, hogy nem én voltam és nem az
772 4, IV | nagyon megvigasztalt azzal, hogy milyen jó nemesembernek
773 4, IV | azért azt el ne felejtsem, hogy nemesember vagyok, s ha
774 4, IV | disznaja elvetélt, rám fogta, hogy az én kancsal szemem rontotta
775 4, IV | dologtól, s hozzászoktam, hogy világcsúfja legyek. Még
776 4, IV | Még most is hallgatom, hogy mit beszélnek. Hozzászoktam,
777 4, IV | beszélnek. Hozzászoktam, hogy elvegyem a másét. Nem is
778 4, IV | láss dologhoz, ne hagyd, hogy zsivány legyen belőle. De
779 4, IV | kifirtatták a szomszédok, hogy ő a Sátán Laci felesége,
780 4, IV | azonnal. S nekem tetszik az, hogy úgy kergetnek. Mintha a
781 4, IV | csiklandanák, mikor hallom, hogy ropog a puska előttem, utánam.
782 4, IV | egy dologhoz nem mondom, hogy nem volna kedvem: valami
783 4, IV | elkergettek; azt mondták, hogy nem csúfítják el velem a
784 4, IV | úr. Én tudom ám azt jól, hogy a zsiványok és becsületes
785 4, IV | emberek közt. Én azt hittem, hogy úgy lesz. Gyanakodó vagyok.
786 4, IV | vagyok. No, hát megmondom, hogy a gróf úr valamennyi lőfegyverében
787 4, IV | csakugyan úgy tapasztalá, hogy a fegyverei mind lőképtelenekké
788 4, IV | zugát, s nem tudott rájönni, hogy hová lett csodálatos vendége.
789 4, IV | a mesével határos volt, hogy azon a szűk nyíláson egy
790 4, IV | a grófnak gyakorlatilag, hogy igazi zsivány akárhol be
791 4, IV | Hanem aztán ráemlékezett, hogy jelent meg egypár év előtt (
792 4, IV | nagyobb kérdés volt az, hogy mi oka volt Sátán Lacinak
793 4, IV | merényletét elkövetni, csak azért, hogy őneki elmondja azt, hogy
794 4, IV | hogy őneki elmondja azt, hogy nem ő és nem az ő cimborái
795 4, IV | Névtelen Várban?~Meglehet, hogy még majd ennek a kiegészítését
796 4, IV | Most csak az a kérdés, hogy értesítse-e a bárónőt erről
797 4, V | bejött a grófhoz jelenteni, hogy egy bolond ember van itt,
798 4, V | gróffal beszélni. Azt mondja, hogy egy olyan ágyút talál fel,
799 4, V | lelőni. Nem hágy békét, hogy csak jelentsem be, hogy
800 4, V | hogy csak jelentsem be, hogy ő a Mátyás mester.~– Igen,
801 4, V | sehogyse akart belemenni, hogy mi dolguk lehet egymással
802 4, V | volt, elbámult, anélkül hogy valami indoka lett volna
803 4, V | annyiban érkezett jókor, hogy Marie éppen a kertjébe távozott
804 4, V | s ott elmondhatta neki, hogy mit szeretne ő itt létesíteni.~
805 4, V | nem volt annyi talentuma, hogy mikor Napóleon lovassága
806 4, V | Henry nem állta ki, anélkül, hogy a fal felé fordulva, ki
807 4, V | azt szeretném megtudni, hogy képes-e ön azt, amit én
808 4, V | azt meg tudom csinálni, hogy mikor még egyszer ránk jön
809 4, V | Napóleon, hát úgy megkötözöm, hogy se té, se tova nem tud mozdulni
810 4, V | csak egy akkora nyílás van, hogy a puskája kifér rajta; őneki
811 4, V | vagyok felőle győződve, hogy olyan lesz – szólt a gróf
812 4, V | az én stratagémámnál az, hogy kívülről ne legyen semmiképpen
813 4, V | ki találta fel: nem én? Hogy ólom helyett mágnesvasból
814 4, V | támadjuk meg a… franciát, hogy mire Napóleon felébred,
815 4, V | Napóleon felébred, azt látja, hogy az egész serege le van ölve, –
816 4, V | úgy kell alkotva lenni, hogy aki a zárt helyen belül
817 4, V | tudja azt a nagyságos úr, hogy mire való a gumilásztikum
818 4, V | száját a zsebkendőjével, hogy veres és kék lett az arca
819 4, V | annyit tanult a stratégiából, hogy a vékonyai megfájdultak
820 4, V | megfájdultak a sok röhögéstől; de hogy a faluban valakinek arról
821 4, V | beszélt volna Mátyás mester, hogy mit dolgozik ő a Névtelen
822 4, V | nagyobb kérdés volt annál, hogy Marie hogy lesz vele megelégedve?~
823 4, V | kérdés volt annál, hogy Marie hogy lesz vele megelégedve?~Hogyan
824 4, V | kibékíthető azzal a gondolattal, hogy ő minden éjszakára úgy be
825 4, V | voltak egymáshoz kapcsolva, hogy világosság és szabad lég
826 4, V | kétfelől azt úgy leszorítá, hogy azt kívülről se felnyitni,
827 4, V | Azelőtt oly jó alvó voltam, hogy alig mondhattam végig az
828 4, V | néha éjszaka, s hallottam, hogy az óra ütni készül, még
829 4, V | készül, még alkudoztam vele, hogy ne üssön nagy időt; hadd
830 4, V | És nem jutott eszembe, hogy a sötétben lehet valami,
831 4, V | is alszanak. Azt hiszem, hogy a nagy csendben valaki lopózva
832 4, V | guggolnak, s nem merek odamenni, hogy meglássam. S ha lefeküdtem,
833 4, V | gyertyát, azt képzelem, hogy sírboltban vagyok, elevenen
834 4, V | sebesen dobogni; találgatom, hogy mi lehetett az. Ha a szél
835 4, V | fejemre rántom takarómat, hogy ne lássak és ne halljak
836 4, V | oly rosszakat álmodom, hogy örülök, mikor fölébredek
837 4, V | alkuszom az óraütéssel, hogy miért nem több. Bár jönne
838 4, V | agyamon. S némelyik úgy fáj, hogy én azt ki nem tudom mondani!
839 4, V | erő, ami a nőknek adatott, hogy behatoljanak a lelkek titkaiba,
840 4, V | korában úgy kifejlődve, hogy sejtse, amit nem tud? Szelíd
841 4, V | szűrődik a redőnyön át, hogy sötét ne legyen körüled.
842 4, V | oly forrón, oly erősen, hogy az többet mondott minden
843 4, V | gyógyszert, s azt mondta rá, hogy igen jó!~Este alig várta,
844 4, V | igen jó!~Este alig várta, hogy kísérletet tehessen a csodagépével.
845 4, V | leány megkísérté másnap, hogy hátha félórával hamarább
846 5, I | hajlandó volt azt hinni, hogy Magyarországon kétféle zsiványok
847 5, I | közigazgatásnak neveztek; úgy hisszük, hogy az utolsó zsiványok, akiket
848 5, I | komolyan töprengett azon, hogy mi módon adhatná tudtára
849 5, I | elővigyázati rendszabálya az volt, hogy kéziratával senkinek ne
850 5, I | kastélyban.~Mit tegyen hát, hogy a bárónőt a feje felett
851 5, I | taréjos sisakjuk mutatá; hogy nem vértesek, azt könnyű
852 5, I | Lajos láthatta a távcsövén, hogy a katonákat hogyan szállásolták
853 5, I | elhangzó takarodó hirdeté, hogy a vitézek megérdemlett nyugalomra
854 5, I | az estén azt is láthatá, hogy a szomszéd kastélynak azon
855 5, I | lehetett nyugodva Vavel gróf, hogy a rablók nem fognak rátörni
856 5, I | bárónő kastélyára: van eszük, hogy nem őgyelegnek olyan helyen,
857 5, I | úgy látszik, abból állt, hogy még utóbb Katalin bárónő
858 5, I | többé. Bizonyos volt felőle, hogy ott deli lovagok vannak,
859 5, I | sétakocsizását tenni; avégett aztán, hogy ne találkozzék velük, a
860 5, I | Attól nem kellett tartania, hogy az ő lakásába is szállásoljanak
861 5, I | arra voltak alkalmazva, hogy egy széles sávot feszítsenek
862 5, I | dekorációnak. Ez azt jelenti, hogy ott nemesi telek van, mely
863 5, I | azt a biztosítást nyerte, hogy a gróf nincsen idehaza.~
864 5, I | ezredes.”~Gondolkozott rajta, hogy hol hallott vagy olvasott
865 5, I | eszébe.~Megnyugodott felőle, hogy semmi közük sincsen egymáshoz,
866 5, I | a névjegyét.~Azt hitte, hogy ezzel ki vannak egyenlítve.~
867 5, I | sikerült. – Henry azt mondta, hogy az úr dolgozik, be van zárkózva,
868 5, I | ezúttal feltette magában, hogy napestig otthon fog maradni,
869 5, I | Megmagyarázták aztán neki, hogy a gróf csónakon jött át
870 5, I | ezredes. Meg akarta mutatni, hogy ő milyen makacs, megátalkodott
871 5, I | választ nyerte Henrytől, hogy az úr már lefeküdt.~– Beteg
872 5, I | lefekvési ideje.~– De már hogy mehet valaki este nyolc
873 5, I | silbak rivallt rá a vendégre, hogy „Halt, wer da?” s megtudván,
874 5, I | Halt, wer da?” s megtudván, hogy a közeledő jó barát, nem
875 5, I | nem gátolta meg abban, hogy a kapust felzavarja. Az
876 5, I | bámulva kérdezé a gróftól, hogy mit parancsol.~– Itthon
877 5, I | alunni szokott.~– De már hogy maradhat valaki még reggel
878 5, I | világosítá őt fel afelől, hogy a szomszéd kastély lakója
879 5, I | csatatéren. Három év óta, hogy a császári királyi hadseregnél
880 5, I | is meg kellett engednie, hogy ellenállhatlan volt. Értve
881 5, I | jogosult magyarázata az, hogy a katonatiszt nősüléséhez
882 5, I | tudta Barthelmy ezredesről, hogy neje van; de azzal nem él
883 5, I | szívek nem kockáztatták azt, hogy komoly veszélynek tegyék
884 5, I | előre értesülve levén, hogy minden szilárdabb viszonynak
885 5, I | több havi ottmulatás után, hogy a baronesse-nek szilárd
886 5, I | egyik párt azt állította, hogy ennek oka az egykori boldogtalan
887 5, I | Ebből mindjárt az lesz, hogy megkérik a kezét; – kosarat
888 5, I | különös érdemük is van, az, hogy discretusok, s hölgyeiket
889 5, I | parasztmenyecskékkel. A mulatság, igaz, hogy másforma: tömörebb, közvetlenebb.
890 5, I | megjegyzett Vavel: azt, hogy amíg a mulatság után rendesen
891 5, I | kerülte ki a figyelmét, hogy amíg a jutalom a dragonyosokra
892 5, I | dragonyosokra nézve abból állt, hogy a káplár levette a kitüntetett
893 5, I | huszonötöket rovogatott le, hogy a megtisztelt minden rovást
894 5, I | uram aztán felvilágosítá, hogy azok a vitézek – nemes legények.
895 5, I | parasztlegénynek van annyi logikája, hogy nem megy oda mulatni, ahol
896 5, I | vannak, mert tudja előre, hogy ha a katona veri meg őtet,
897 5, I | eddig attól is megvédtek, hogy éjszakai ebugatás, kakasszó
898 5, I | s eltöprengett magában, hogy mit csinálnak ilyenkor az
899 5, I | csinálnak ilyenkor az emberek. Hogy ilyen késő éjszaka muzsikálnak?~
900 5, I | igazat. Azt hitették el vele, hogy azok csak hadgyakorlati
901 5, II | Mercatoris úr levelezése révén, hogy a dragonyosezred egy várossal
902 5, II | azok olyan messze voltak, hogy a hangjukat nem hallhatá.
903 5, II | korán lefeküdni, megtudva, hogy tűzijáték lesz; hanem fennmaradt,
904 5, II | fennmaradt, s Lajost kérte, hogy olvasson fel neki valamit
905 5, II | neki valamit fennhangon, hogy ne hallja a röppentyűk,
906 5, II | évében ismét szó volt róla, hogy a nemzeti hadsereg talpra
907 5, II | res Madl”.~Mindenki várta, hogy az inszurgens rovat alatt
908 5, II | mögé volt felkanyarítva, s hogy tökéletes legyen a torzkép,
909 5, II | is hítták a tréfás urak, hogy a „hazai utáncs”!~– No,
910 5, II | ütögette, ami azt fejezte ki, hogy táncol. Akik ezt nézték,
911 5, II | nézték, megesküdtek rá, hogy ennél furcsábbat nem láttak
912 5, II | fickó!~A kis gnóm úgy tudta, hogy az inszurgens, mikor jól
913 5, II | szörnyetegre:~– No most mutasd meg, hogy mit csinál az inszurgens,
914 5, II | rákezdte azt a másik nótát, hogy~Aluszol-e te juhász?~Hej,
915 5, II | arcvonásai.~Észrevette, hogy tetszik az embereknek az,
916 5, II | most egy Hogarth közöttünk, hogy ezt az alakot megörökítse?~–
917 5, II | bárónő vállalkoznék rá, hogy ennek a tizedik múzsának
918 5, II | most!~– Hogyan?~– Azáltal, hogy ön ezt a kifejletlen vadembert
919 5, II | felpörkölni.~– Tudja mit, bárónő? Hogy ne tehessen semmi kárt,
920 5, II | kutyagolt odább. Azt hitte, hogy az embert ha megverik, nem
921 5, II | tavába esett; s nekiindult, hogy elfogja.~És aztán nem is
922 5, II | mindenfelé, de az úgy elbújt, hogy sohase került elő többet.~
923 5, III | hüvelyéből, mikor megfenik, hogy meg ne lepje a rozsda.~Egy
924 5, III | megismerte már az írásról, hogy ki küldi azt. Nagyon kevés
925 5, III | lakásán? Ha azt kívánná, hogy látogassa őt meg a kastélyában
926 5, III | eleget tenni. – Miért akarja, hogy ő fogadja el? Miért akar
927 5, III | a hír van megállapítva, hogy a keze írásgörcsben szenved,
928 5, III | ember, de annyira nem vitte, hogy írni tudjon.~Azt tette a
929 5, III | tudjon.~Azt tette a gróf, hogy egy látogatójegyének a hátára
930 5, III | Ebből, ha megérti a bárónő, hogy várnak rá tizenegy órakor,
931 5, III | faleveleken. Henrynek meghagyta, hogy maradjon az istállóban a
932 5, III | aggodalmasan széttekintve.~– Hogy jött ide, bárónő? Nem hallottam
933 5, III | Ő abban a hitben volt, hogy a bárónőt valami veszedelmes
934 5, III | Várnak. Ez megnyugtatá, hogy a parkkal is beéri.~– Látogatásomon
935 5, III | másik eset kényszeríté, hogy a francia szolgálatot elhagyja,
936 5, III | említett eset pedig az volt, hogy fiatal, szép feleségét a
937 5, III | s nem lehetett megtudni, hogy ki. Barthelmy Léon most
938 5, III | Mármost emlékezem rá, hogy olvastam ezt én valahol.
939 5, III | s hátravetette fátyolát, hogy szép arcának egész igézetével
940 5, III | kellett volna azon alkalmon, hogy azt az egyetlen embert,
941 5, III | pedig tudni fogja ön tán, hogy én Barthelmy úrral sohasem
942 5, III | Akkor felkérte volna önt, hogy vezesse őt be a családjánál.~–
943 5, III | családjánál.~– Megtudta volna, hogy nekem nincs családom.~–
944 5, III | lehetett volna önnek kikerülni, hogy választ adjon arra a kérdésére,
945 5, III | S nem hiszi a bárónő, hogy én egy ilyen súlyos következményt
946 5, III | még azonfelül köztudomású, hogy a keze írásgörcsökben szenved.~
947 5, III | remete; s az sem bizonyos, hogy a kezem akármi oknál fogva
948 5, III | ön tudni fogja a szokást, hogy elébb végig kellett verekednie
949 5, III | nem történhetett-e meg, hogy egy hangnemadó fegyverrel,
950 5, III | gyakoroltam magamat, anélkül, hogy a fegyverdurrogás azt elárulta
951 5, III | elárulta volna? Az is lehető, hogy a komornyikom valaha vívómester
952 5, III | volna az önnek?~– Arra, hogy nem szándékom itt ebben
953 5, III | kapta magát rajta Lajos, hogy többet beszélt ki, mint
954 5, III | menni, szentül azt hiszi, hogy ott van a felesége elrejtve.
955 5, III | adott nekem hatalmat arra, hogy az ezredest minden erőszakos
956 5, III | gyanúját kifejezte előttem, hogy követelem magam iránt azt
957 5, III | magam iránt azt a kíméletet, hogy egyik vendégem a másikba
958 5, III | annálfogva – vendégem. Igaz, hogy szívesen látott vendégem.~
959 5, III | a nő. Arra nem gondolt, hogy ha a birtokosnő nem megy
960 5, III | elárulta.~– Ön megértheti, hogy ezt a felfogást tartozott
961 5, III | tartani. Ebből következett, hogy ő egész ittléte alatt többé
962 5, III | oka a hálálkodásra. Azt, hogy egy nő két férfit nem enged
963 5, III | összeverekedni, higgye el ön, hogy csupa önszeretetből teszi.
964 5, III | nehéz volt, de megálltam, hogy azt a rejtélyes embert ne
965 5, III | tekintet. Én meg fogom tudni, hogy az én feleségem-e az a titokteljes
966 5, III | titokteljes hölgy, vagy az övé. Hogy Barthelmy Ange-e, vagy valaki
967 5, III | már beszéljünk halkabban, hogy még a bokrok se hallják
968 5, III | amit mondok.~S avégett, hogy még a bokrok se hallják
969 5, III | hajolnia a bárónőnek a grófhoz, hogy csaknem egymást érték az
970 5, III | hintót; elmondva egyenesen, hogy ő Barthelmy Léon, s meg
971 5, III | Léon, s meg akarja tudni, hogy az a lefátyolozott hölgy,
972 5, III | azt fogom neki válaszolni, hogy lovagi és nemesi szavamra
973 5, III | De ne kiáltson ön úgy, hogy szerteszét meghallják. Engedje,
974 5, III | szerteszét meghallják. Engedje, hogy a fülébe súgjam, amit akarok;
975 5, III | halott. – Férfiak, tudom, hogy nem szokták azt kérdeni.
976 5, III | szabad. De annyi bizonyos, hogy van önnek oltalma alatt
977 5, III | világon; aki nem fogja tudni, hogy hová forduljon? Kinél keressen
978 5, III | magamnak is, másnak is, hogy gyáva vagyok, féltem az
979 5, III | szobafogságra: azért, mert félek, hogy bennem valami kár esik?~–
980 5, III | nevetett vele.~– No ugye, hogy minden helyzetnek megtalálom
981 5, III | visszavenni?” – „Brrrr!” hogy kapná sarkantyúba a lovát,
982 5, III | oly vastag egy persona, hogy ha azt a hintóba beültetem,
983 5, III | is azt fogja rá mondani, hogy „uram, ez a tréfa nagyon
984 5, III | s azoktól megtudhatta, hogy az általam kísért hölgy
985 5, III | akarná kockáztatni azt, hogy velem jöjjön kikocsizni?
986 5, III | Nem gondolta-e ön meg, hogy mi veszélybe kerülhet ön
987 5, III | bottal odajött a házamhoz, hogy engem kiszabadítson; pedig
988 5, III | kiszabadítson; pedig jól tudta, hogy megtámadóim négyen vannak,
989 5, III | Pedig úgy eshetett volna, hogy nem teszik meg. Én is azt
990 5, III | adhatja becsületszavát, hogy az, aki ön mellett ül, nem
991 5, III | Barthelmy Ange. Én hiszem, hogy a kérdező lovagias ember,
992 5, III | gondolt ön arra, bárónő, hogy hátha a nejét kereső férj
993 5, III | És ön gondolt-e arra, hogy hátha a betörő rabló durva,
994 5, III | magát. – Tán attól fél ön, hogy az ezredes azt fogja hinni,
995 5, III | ezredes azt fogja hinni, hogy én önnek titkos szeretője
996 5, III | publikumot így felkavarhatják, hogy az körös-körül ordít erkölcsös
997 5, III | mulattatni fog az a gondolat, hogy a bőszült ezredes hogy fogja
998 5, III | hogy a bőszült ezredes hogy fogja káromkodva elhistorizálni,
999 5, III | káromkodva elhistorizálni, hogy ő két hónapig lakott egy
1000 5, III | valamit adok, jól fogja tudni, hogy az a hír merő képtelenség,
1-500 | 501-1000 | 1001-1500 | 1501-2000 | 2001-2351 |