Rész, Fezejet
1 1, I | felöltöztetett bábut: azt vitte oda neki. Arra aztán egyszerre
2 1, I | félsötétben, a fülét tartá oda a gyermek arcához.~Az csendes,
3 1, III | tekintetet félretéve rohant oda a grófnőhöz, valamit súgva
4 1, III | volt. A grófnő azt adta oda, ami saját magának legkedvesebb
5 1, III | két ujjával, kínálta azt oda kollegájának, ki elfojtott
6 1, III | második emeleti szobába, s oda bezárták.~Volt ideje körülnézni
7 1, III | eredj féltett kincsünkkel oda!” Hol van ez az ország?~–
8 1, IV | vagyunk hadsereggel is elmenni oda, ahol az ön művére fel kell
9 1, IV | Ha ezt sejtem, nem adom oda esztelen komédiából Amélie
10 2, II | kerestessem föl, s adjam oda gondviselés végett a Schmidtnének;
11 2, II | visszatérve a helyére.~– Oda fogok menni a Névtelen Várba.~–
12 3, I | magának felőle; hogy a fátyol oda van-e tűzve a leány kalapja
13 3, III | azt mondani, hogy „ne menj oda!”~A tilalom csak fokozta
14 3, IV | vendégszobába, s vigyen oda gyertyát.~Maga is sietett
15 3, IV | gyertyát.~Maga is sietett oda rögtön, csak a nyakravalóját
16 3, IV | nagyságos grófnéval jött oda hozzám; mégpedig gyalog,
17 3, IV | bőszült oroszlán ugrott oda a komornyikhoz, megragadva
18 4, II | őt látni, mért nem megy oda hozzá? Mért nem beszél vele
19 4, III | Sátán Laci felesége idézte oda; annak az ura volt az! Ő
20 4, III | rablók egyike valami zugban. Oda alant bezárta a kapuajtót,
21 4, III | kiáltott valamit, amíg ön oda volt; jól hallottam az ajtón
22 4, IV | Nagyon szép – monda Lajos, s oda hagyta ülni Marie-t a helyébe.~
23 5, I | veszélytől megóvja? Maga menjen-e oda: élőszóval elmondani azt,
24 5, I | sötéten szokott maradni. Oda nagyon valószínűleg maga
25 5, I | logikája, hogy nem megy oda mulatni, ahol katonák vannak,
26 5, III | tartá, s egyiket sem nyújtá oda a bocsánatkérőnek, az hajolt
27 5, IV | évvel később származott oda; azalatt a másik hölgy már
28 5, IV | fátyolos hölgy maga jön oda hozzám. Én elmegyek vele
29 5, V | zokogni.~A leány most nem ment oda hozzá, hogy megkérlelje.
30 5, VI | nélkül ismert, még egy kötete oda van dugva Lajos könyvei
31 6, I | vagyok az oka, hogy meghal. Oda szokott a lábamra repülni
32 6, I | gondoltam rá, nem ügyeltem oda, hogy ott repked; egyszer
33 6, I | maga saját kezével ültette oda, s mindennap lejárt maga
34 6, I | pokolba vagy küldve: eredj oda! Mikor kezet adtál nekem,
35 6, I | Lajos kezét, de a fejét még oda tudta erőszakolni, hogy
36 6, I | egy álomlátás, suhant az oda ágya fejéhez, s gyöngéd
37 6, II | ébrednek, kinyitá az ablakot, s oda az ablak erkélyére kihinté
38 7, I | dohány!~– Mégpedig török. Oda bevesszük magunkat, kvaterkázunk,
39 7, II | gyermeket, sietett vele vissza oda, hol vendégét elhagyá.~–
40 7, IV | Ha nem hiszesz nekem, jer oda az ablakhoz, és nézd meg
41 7, V | megtartottad azt? Óh, add oda Lajos. – Olvasd kicsi anyám.
42 7, VII | olyan, akit én képzelek oda magamnak. Azt letorkolom.
43 7, VII | bútor közét, nem bújt-e el oda valami tolvaj? Ezután már
44 7, VIII| művésznő volt. – Marie egészen oda lett a bámulattól. – Ez
45 7, VIII| embernek a tíz ujját ide meg oda rakni. És a két szemével
46 7, IX | érintés fölébreszté.~Valaki oda feküdt hozzá, lábtul.~„Te
47 8, II | egész felvidéki haderőt oda kell küldeni. S ugyanakkor
48 8, III | felnyergelt lovára felkapva, oda vágtatott, ahonnan a jelkiáltást
49 8, III | estig nem jön el Thémire oda, ahol rá várok, a leánnyal
50 8, III | Zsófia!” Erre a névre úgy oda fog hozzád menni, mint a
51 9, I | szállva? Együtt megyek önnel oda. Hát mért nem szól ön?~–
52 9, II | földről, Marie is leült oda mellé a földre, s a félelem
53 9, II | veled?~– Ahova én megyek, oda te nem jöhetsz. Én a táborvonalakon
54 9, II | fölemeljem a földről? – Én oda fogok hozzá menni: – igen,
55 9, II | valaki, aki útra készül oda, ahol ő lakik már, attól
56 9, III | A két arckép és a levél oda volt rejtve a keblébe. A
57 9, III | arcát.~– Én magam fogom önt oda elvezetni! Közel találjuk.~–
58 10, II | haragszom rád; ha te engem oda sem bocsátasz magadhoz,
59 10, III | ötmillióért, – vagy egy férfiért oda ne adtak volna. A párizsi
60 10, III | Nincsen oly kedves leány, akit oda ne adjanak egy férfiért.
61 10, IV | kapaszkodva.~– Ússzál ki! – szólt oda De Fervlans.~– Ördög vagyok:
62 10, IV | drága zsákmányát; tehát az oda vezető legkönnyebb utat
63 10, V | betyár fenekedve felelt neki oda.~– Nálunk csak az árulókat
64 10, VI | maradt már, mire Katalin oda megérkezett.~Csak akkor,
65 10, VI | hogy az, mint a delejtű, oda fogja őt vezetni abban a
66 11, I | nem kísérhette kedvesét oda, mert csapatjával rögtön
67 11, II | Karakóig verték ellenfeleiket, oda is utánatörtek, kiverték
68 11, III | bele a mély iszapba: akkor oda helyezte el magát Ferenczy
69 11, III | A veszprémi lovasságnak oda hordtak ki a pápai asszonyok
70 11, IV | még a Tisza-vidékieket is oda lehetett volna vonni, Károly
71 11, IV | rivall rájuk Ugrinovics, s oda vágtat, leüt egyet, levágja
72 11, IV | fogságból és halálból, azt veti oda hetykén: „Így tesz az inszurgens,
73 11, IV | az olaszországi had úgyis oda fognak csatlakozni.~Tehát
74 11, IV | Duna; és azon semmi híd, oda nem futhattak. Ők az ellenfél
75 11, V | én engedem! – veté neki oda hetykén a Sámsonverő. –
76 11, VI | patak hídjához; a vasvitéz oda is utánanyomult. A dandárvezér
77 11, VII | negyedik nap visszakerül oda, ahonnan elindult, s megveti
78 11, VII | győri ütközetből kerültek oda. Minthogy még akkor a genfi
79 12, II | Egészen egyenes országút vezet oda. És vigye meg szíves izenetemet
80 13, I | volt egy kis nyári lak, oda vitte ki őket a bölcs alispán.~
|