Rész, Fezejet
1 1, I | visszamegy. Azután megint előjön. Ugyan különös időt választott
2 1, III| az eleven alaknak átadtam ugyan az igazi kedvenc jó meleg
3 1, III| magába befelé nevetett.~– Ezt ugyan jól adtuk!~A hintó gördülésére
4 1, III| meggazdagodásra; de kalmár vagyok ugyan, hanem szédelgő nem vagyok.
5 1, III| belőlük, mert egyéb úton ugyan nem kaphatott felőlük tudósítást.~
6 1, IV | mozaikot. – Az elfogott márki ugyan nem vallott semmit; de a
7 1, IV | Üdvözli önöket általam. (Ez ugyan nem volt a levélben; de
8 2, I | egészen renováltatta.~– De ugyan mi történhetett a baronesse-szel,
9 2, I | én, hogy mit is mondok?~– Ugyan mondja ki már egyszer! –
10 2, I | segélyével kikalkulálni, hogy ugyan kitől tudhatta meg ezt a
11 2, II | is tudott mulattatni, ami ugyan a jobb oldali szomszédjánál,
12 2, II | az ajtón kiereszté, hogy ugyan örült a gróf a grófnénak
13 2, II | alakjában jelennek meg, ugyan ki fog rájuk ismerni itt
14 2, II | mondom, hogy mit is mondok…~– Ugyan, az Isten áldja meg, mondja
15 2, III| az a komornyik volt.~– Ugyan, a pipámat! – monda neki
16 2, III| főnökével (aki kormányzó ugyan, de nem rendőr), hogy arra
17 3, II | távcsöve, mint nekem.~– Ugyan kinek volna a faluban?~–
18 3, IV | volt, mert sáros lábaik ugyan szép nyomokat hagytak volna
19 3, IV | Névtelen Vár közt volt. Ugyan örült, hogy a lőtávolon
20 4, I | E leveleket nem kérette ugyan vissza, mint a paphoz küldötteket,
21 4, I | igen nehézfejű volt.~Ez ugyan, őszintén megvallva, egy
22 4, II | az övszalagjába: ami még ugyan nem bizonyít semmit, mert
23 4, III| hogy még erre is gondol!~– Ugyan, jó Henry, hát illik nekünk
24 4, III| elmulasztott bevezetést.~– Ugyan sajnálom, bárónő, hogy önnel
25 4, III| tettre, ami különös kívánság ugyan; de el fogom mondani az
26 4, IV | meg akarok fizetni. – Hát ugyan mivel tud egy zsivány fizetni? –
27 5, I | összevissza szabdalt pofákkal ugyan, de mindig a maguk lábán
28 5, III| kard- és tőrvívásban.~– Ah, ugyan mire való volna az önnek?~–
29 5, III| Barthelmy ezredes, még ugyan folyvást a legudvariasabb
30 5, VI | valahol, mohón kap utána, hogy ugyan mi lehet még abban: kivált
31 5, VI | semlyékessé vált. Lajos ugyan sietett azt nagy költséggel
32 5, VI | ilyen telescopiuma. Ezért ugyan az inzsellérnek magának
33 6, I | szóra.~– Óh, édes, jó uram. Ugyan hogy tenné ön azt mar? A
34 6, II | dolog nélkül élni. Mert ott ugyan egyéb dolga nem volt, mint
35 6, II | országgyűlés megszavazta ugyan az újoncilletményt (őt ott
36 6, II | rózsám, az lettél,~Nekem ugyan nagy bút szereztél.”…~– „
37 7, I | vendégem az alispán úr.~– Ugyan kemény időnk van már novemberben.~–
38 7, I | bizonyos úrhölgyet ismerem, az ugyan meg nem ijed a dohányfüsttől:
39 7, I | gróf úr donnája. Aki felől ugyan őrizkedni fogok többé kérdezősködést
40 7, I | egy mellette álló urat: „Ugyan ki az az énekesnő, aki olyan
41 7, I | tévedtem: a zenemű hibás; ugyan ki csinálhatta azt az ostobaságot?” – „
42 7, III| leánya?~– Az sem.~– Hát ugyan mije akkor? Csak nem szolgálója?~–
43 7, IV | lépést, ami egyszer megteendő ugyan, de meg kell választani
44 8, I | esik meg a háború.~– De ugyan mondja meg, spektábilis –
45 8, I | generalcommando azt tudatja, hogy ő ugyan nem fogja élelmezni az inszurgens
46 8, II | seregek olvashatták, ha ugyan volt kedvük hozzá. Dalra
47 8, II | hallotta most már ezt a nótát, ugyan megtanulhatta könyv nélkül.
48 9, III| lehetett hasznát venni, nem ugyan a verekedésnél, mert azt
49 10, II | hát csak keresse. – De azt ugyan megmondom, hogy nem fogja
50 10, II | Tudom, mi a dolgom. – Nekem ugyan az én uram azt parancsolta,
51 10, III| Joséphine nem lesz császárnő.~– Ugyan ne mondd. Te is azt hiszed?~–
52 10, III| Ellenkezőleg. Hortense ugyan szerette őt, hanem Pauline
53 10, III| elszöktette előlem. Nekem ugyan sietnem kell most. De nem
54 10, VI | szájával; az első szívásra ugyan telejött a szája mindenféle
55 10, VI | jegygyűrűnek ezt az acélgyűrűt.~Az ugyan Katalinnak minden ujjára
56 11, III| őrnek, aki azt mutogatja. De ugyan mit tehetett gyalog lovassági
57 11, III| lehetett gondolni. Tábori orvos ugyan nem volt az inszurgenseknél;
58 11, IV | inszurekció történetében, nem ugyan a mai napon, hanem a rákövetkezőn,
59 11, IV | gondolata kerekedett, hogy ugyan mit pihennek azok az öreg
60 11, IV | Kisfaludy Sándor által, hogy ugyan az Isten szerelméért ne
61 11, V | ágyúdörgést hallott volna, s annak ugyan nem volt miért panaszt emelni
62 11, V | cenzúra irala eltemette ugyan, de ami azért „kitör a koporsóból,
63 11, VII| vaságyú. A rendelet szerint ugyan harmincnak kellett lenni;
64 11, VII| lerontotta a hidakat. Ezzel ugyan a lovasság üldözését fel
65 12, II | Vezérük, a fiatal százados ugyan egész lovagi elszántsággal
|