Rész,  Fezejet

 1     1,  I   |               onnan – az öreg férfi – egyedül.~Nem sír itt senki.~Az egyedül
 2     1,  I   |        egyedül.~Nem sír itt senki.~Az egyedül maradt úr felhúzza ismét
 3     1,  II  |              a Szajna-hídon, mely még egyedül volt házakkal beépítve,
 4     1,  III |                               III.~Az egyedül maradt öregúr csak reggel
 5     1,  III |            jön ide.~– Óh, én szeretek egyedül lenni. Nappal nem félek
 6     1,  III |        mondani a képzelt hallgatónak. Egyedül hagyott gyermekek félnek,
 7     1,  III |         számára. A hírhedett táncosnő egyedül lakott benne: maga és hozzátartozói.~
 8     1,  III |               kiküldött a szobából, s egyedül maradt a grófnővel és kisleányával.~……
 9     1,  IV  |                De ennek már csakugyan egyedül rajtam keresztül lehet megtörténni.
10     2,  II  |           baronesse és társalkodónője egyedül képviselték a szépnemet.~–
11     2,  II  |               nagyon csendes ember.~– Egyedül van? Nincs családja?~– Már
12     2,  II  |           kettő. A csábító idegen nem egyedül szöktette el a francia tábornoknét,
13     2,  III |          ajtóra kerülni.~A szobájában egyedül járogatva a nesztelen posztócipőkben,
14     2,  III |                A tekintetes úr megint egyedül maradt, s várta, hogy mi
15     3,  I   |         leülhetett kártyázni. Magában egyedül, két képzelt ellenféllel,
16     3,  II  |               beszélhessek, ne legyek egyedül: akkor hoztál nekem macskát,
17     3,  IV  |     komornyiknak őt egy pillanatig is egyedül hagyni egy idegen házban
18     3,  IV  |          kérek, gróf úr. Nem Henry úr egyedül jött értem, hanem a nagyságos
19     4,  II  |        bennünket valaki?~– Senki sem. Egyedül vagyunk.~E szóra a leány
20     4,  II  |           rajta a lefátyolozott hölgy egyedül. A Schmidtné erre megindult
21     4,  III |               hogy sohase merne többé egyedül aludni. Ha azt hinné, hogy
22     4,  IV  |               kontár ki tudja nyitni. Egyedül az olyan ajtók kinyithatatlanok,
23     4,  V   |              nyitva tartja, mikor így egyedül maradok, s csendesség támad
24     4,  V   |    csodagépével. Nem kezdett hozzá az egyedül kártyázáshoz; már tíz órakor
25     5,  III |               jöttem a szandolinomon, egyedül; senkinek se szabad idejöttömrül
26     5,  III |           lényt, akinek az egészségét egyedül ez a kis szabad légen mozgás
27     5,  III |              szomszéd városban, ahová egyedül fog menni. A leány megnyugodott
28     5,  III |         mordálynak az agyát. – Megyek egyedül felkeresni azt az urat,
29     5,  III |         elhatározással indul el, hogy egyedül akarja felkeresni az ezredest,
30     5,  III |           délceg, daliás lovag lakik, egyedül egy hölggyel, akinek az
31     5,  III |               hevesen a bárónő, amint egyedül maradtak.~– Kimondtam azt,
32     5,  III |             itt. Eltalálok csónakomig egyedül is. Senki sem tudja a kastélyban
33     5,  IV  |              elrágalmazott asszonynak egyedül csak tiszteletes Mercatoris
34     5,  V   |             volt ránézni.~Mikor aztán egyedül voltak a bezárt négy fal
35     5,  V   |              S nem vagyok-e én is oly egyedül, mint ön?~– S azt hiszi
36     5,  V   |          egész világ: joga van hozzá; egyedül önnek nincs. Ha élne még
37     5,  VI  |         népének nyomoruságán segíteni egyedül ez úton lehet gyökeresen,
38     6,  I   |                  Óh Istenem! – Milyen egyedül maradunk.~– Az jut önnek
39     6,  II  |         járt-kelt magányos szobájában egyedül, perlekedve a sorssal és
40     6,  II  |               núbiai fenevad, tombolt egyedül, sötét falai közt Vavel,
41     7,  I   |         hogyan fog ön engemet magamat egyedül megtizedeltetni?~– Azt csak
42     7,  II  |             mégy, hogy maradok én oly egyedül, hová leszek akkor én? Ki
43     7,  II  |              Ha elmegyek: nem hagylak egyedül; hozok neked anyát, asszonyt,
44     7,  VII |             hall emberhangot, azontúl egyedül van?~– Embertől nem félek;
45     7,  VII |            napot egy szobában voltunk egyedül?~– Nem. Soha.~Katalin közbeszólt.~–
46     7,  VIII|         vacsoránál csak hárman voltak egyedül. Marie mindent rendkívül
47     8,  II  |        ülhetett vele szemközt, némán, egyedül!~Egyszer-egyszer, mikor
48     8,  III |            Csak annyira menj, hogy őt egyedül találod. Akkor, mielőtt
49     9,  I   |              úgy a saját szíve, mikor egyedül van.~Még egy órája volt
50     9,  II  |              is elhagyom ezt a házat, egyedül.~– Hát én nem mehetek veled?~–
51     9,  II  |             nem tartozik őt szeretni, egyedül én. – Ugye ő nem kérdezte,
52    10,  II  |           Máriád! Hogy fekszel itten? Egyedül: be sem takarva! Nincs,
53    10,  VI  |           szükségetek van. A Dunántúl egyedül Győr a biztosított hely,
54    11,  II  |          vissza. Ezáltal Zichy Ferenc egyedül maradt az egész ellenséges
55    11,  IV  |            már az inszurgens lovasság egyedül maradt.~Még ez sem volt
56    11,  VI  |               közvitéz: Melegh János, egyedül magában bevágtatott a főhadiszállásig;
57    12,  III |             pihent, a két vitéz pedig egyedül maradt.~– Íme, itt van önök
58    12,  III | Descourselles-nek semmi érdeme nincs. Egyedül önnek, Vavel gróf. Ez pokoli
59    13,  I   |           kivonult. Csak Vavel maradt egyedül hátra Mátyás mesterrel,