Rész, Fezejet
1 1, I | tegye.~– Szót se énrólam többet! Alszik-e a gyermek?~– „
2 1, II | bérkocsis nem kérdezett többet, felült a bakra, s elkezdett
3 1, IV | valami Fulton.~A harmadik már többet tud Fultonról. Ez egy gépet
4 1, IV | érni. A három együtt még többet. – Minket tudósítani fog
5 1, IV | minket árul el annak.~Thémire többet nem szólt, hanem elsietett
6 2, II | ne bántsák a nyomorultat többet.~A bárónő könnyezett ez
7 2, III| sarkán, s egy szót sem szólva többet, otthagyta a vendégét az
8 3, I | Ez az ember nem alszik többet naponkint négy óránál, s
9 3, II | magában mondva: „nem jövök be többet”.~Menni készült.~– Hát most
10 3, III| látta őt Lajos felmerülni többet.~Lajosnak minden idegét
11 3, III| csónak fenekén, s nem szólt többet, még a szepegését is elfojtotta,
12 3, III| meg.~– Én sohase megyek többet úszni.~– Tudom. Aki egyszer
13 3, IV | Aztán ígérje meg, hogy többet nem tesz ily iszonyú merényletet
14 3, IV | történetéről senkinek se szólt többet.~*~Mindezekből pedig a tovamenekült
15 3, IV | mamuszt. Biz abból sohase lett többet mamusz, úgy televette magát
16 3, IV | kell válni. Nem úszhatik többet.~E naptól fogva nagyon hallgatag
17 4, I | hogy nem újították meg többet.~Távcsövével sokszor megismerte
18 4, II | sárga szemű szörny” még többet is akart látni.~És azután
19 4, IV | kincse áll. Egy bátor férfi többet ér, mint száz lakat. Nem
20 4, IV | vigyázzon a gróf úr a kincsére! Többet tudok, mint amennyit beszélek.
21 4, V | forrón, oly erősen, hogy az többet mondott minden szónál, –
22 5, II | táncolni és bort inni. De még többet is tud. Figyeljenek, uraim
23 5, II | megverik, nem illik neki többet két lábon járni.~Egyszer
24 5, II | aztán nem is jött vissza többet.~Amint a régi elemében érezte
25 5, II | hogy sohase került elő többet.~
26 5, III| közönyösen.~– No, önnek többet is kell róla tudni – mondá
27 5, III| magát rajta Lajos, hogy többet beszélt ki, mint amennyit
28 5, III| hogy mit kíván ön tőlem még többet.~– Hát megmondom én, hogy
29 5, V | léleknek a sugallat, hogy többet tudjon, mint aki a szemeivel
30 5, V | szüksége rájuk. – Én majd annál többet fogok sétálni a kertemben.~–
31 5, VI | ablakot, hogy ne lásson ki többet a világba.~A tudós inzsellér
32 6, I | szó.~Vavel nem kérdezett többet, hanem sietett Lizett szobáján
33 6, I | orvosért.~– De az nem mer többet idejönni. Nincs is nekem
34 6, I | idejönni. Nincs is nekem rá többet szükségem, hogy fel segítsen
35 7, I | nak. Ne beszéljünk róla többet. – Ha egyszer egy igen komoly
36 7, I | Nem, erről nem szólok többet! Hanem az a másik donna:
37 7, VII| leszek!~– Önnek nem szabad többet fáradni. Lesz önnek a kastélyomban
38 8, I | No mármost nem kívánok többet tudni. Lovasság szuronnyal,
39 9, I | Vavel Lajos szerelmét adta, többet annál: becsülését. – Ezt
40 10, II | hagylak, s feléd sem jövök többet. Elmegyek innen. Jó éjszakát!
41 10, II | hogy nem kérdezősködik többet, s veszteg maradt egy óra
42 10, III| kell.~– Te pedig aligha többet nem tudsz, mint én. Nem
43 10, VI | hajtá, és nem mozdult meg többet.~Katalin újra emberi érzések
44 11, III| nincs elveszve soha!”~S az többet ért száz cifra proklamációnál.~
45 11, IV | szavalati akadémiát se rendeznek többet soha a világon!~ ~Most
46 11, V | franciának, mert két franciával többet eszem meg ma vacsorára!~
47 12, I | állítja, hogy a franciák még többet vesztettek.~– Hol? Mikor? –
48 12, I | azok az övéből, ágyút is többet vett el tőlük, mint azok
49 12, III| ha érti ön, hát akkor még többet is mondok önnek. Éppen ma
50 13, I | mutatott.~Lajos nem kérdezett többet, hanem sietett a mellékajtón
51 13, I | ott. – Ne lépjetek bele többet. A fátyolos nő, a bezárt
52 13, I | volt: nem kell rá gondolni többet! – A fenyegető férfiak, –
53 13, I | beszéljetek Marieról soha többet. Az haragot, keserűséget
54 13, I | tért… „ez itt” nem vesz el többet két négyszögölnyi térnél…
55 13, I | elolvadt a bezárt kasszában, s többet senki se jött aztán Botta
|