Rész,  Fezejet

 1     1,  I   |      kockáztatni.~– Mondok önnek valamit. Én tudok egy országot Európában,
 2     1,  I   |           Akkor az öregúr elvett valamit a székről az ágy mellől.~
 3     1,  III |          rohant oda a grófnőhöz, valamit súgva a fülébe, amire a
 4     1,  III |       Cambray, a bankár, mondhat valamit, ami nem igaz: de a nemesember
 5     1,  IV  |         előbb ki kellett találni valamit, hogy feltűnés nélkül elhagyhassa
 6     2,  I   |         hogy mikor mondani akart valamit, sebesen összedörzsölte
 7     2,  I   | keresztül.~– Én hallottam felőle valamit – szólt közbe a doktor.~–
 8     3,  I   |         pótlására is találtak ki valamit, amitől egyszerre minden
 9     3,  I   |    meghallgatta. Ha a leány kért valamit, a férfit Lajosnak nevezte,
10     3,  II  |       tartsd. Az idén is kívánok valamit tőled: azt már módodban
11     3,  III |     támadni lelkületében. Tudott valamit, amihez nem kell senkinek
12     3,  III |         ember, ha állat! A leány valamit nyöszörgött, mintha ellentmondana.~–
13     3,  III |          s az ebédnél alig evett valamit.~Egy férfi, aki legkeserűbben
14     3,  IV  |         gondolkozott rajta, hogy valamit kellene mondani, ami eltér
15     4,  I   |        igyekezett felőle kitudni valamit. Mindössze is azt a mendemondát
16     4,  II  |           Eközben tanult is tőle valamit, amit Marie-ra nézve értékesíteni
17     4,  II  |          toll alá mond Marie-nak valamit, az egészen más dolgokat
18     4,  II  |         előtte fekvő papírra írt valamit.~– Mit írt ön?~A leány el
19     4,  II  |         Lajos mondani akart neki valamit, de Marie szájára tette
20     4,  III |           Hanem álmában kiáltott valamit, amíg ön oda volt; jól hallottam
21     4,  V   |       kedves Lajos. Elvesztettem valamit, de te azt nekem nem adhatod
22     4,  V   |        azt ki nem tudom mondani! Valamit érzek, ami végtelen és elszédítő.~
23     4,  V   |          a lelkéig. Tudott-e már valamit? Vagy csak az a csodálatos
24     4,  V   |          ha én találtam volna ki valamit, ami azt lehetővé tegye?~
25     5,  I   |       olvasott ő e névről valaha valamit? De csak nem jutott eszébe.~
26     5,  II  |           hogy olvasson fel neki valamit fennhangon, hogy ne hallja
27     5,  II  |          valami hallatlan tréfás valamit fog az ünnepélyt rendező
28     5,  III |      hölgy, és elkezdé:~– Ön tud valamit Barthelmy Léon ezredesről?~–
29     5,  III |      pedig, akinek a véleményére valamit adok, jól fogja tudni, hogy
30     5,  III |         egymást űzték. Az álmodó valamit kiáltott, amiből a nem alvók
31     5,  IV  |             No, én csak mondanék valamit.~– Hát mondja el!~– Hát
32     5,  V   |     tartózkodó volt.~Sejtene tán valamit?~Meg van-e adva az az erő
33     5,  V   |         találni?~De hátha látott valamit?~Nem történhetett-e az meg,
34     5,  V   |          áruló cső tudatott vele valamit, ami kezdetet ád a vég nélküli
35     5,  V   |          volna ön, mondtam volna valamit. Önök akkor, mikor engem
36     6,  I   |           se kuruzslónő. – Hanem valamit mégis kívánok.~– Mi kívánságod
37     6,  I   |        csak szabad elmondani, ha valamit nagyon óhajt. Egész életemben
38     7,  IV  |        és én engedelmeskedem. Ha valamit nem jól teszek, azért megpirongatsz,
39     7,  VIII|     erről semmit, amíg nem tudok valamit. – Csak akkor, ha egyszer
40     7,  VIII|         szabad légen szaladgált.~Valamit kíváncsi volt megtudni.~–
41     7,  IX  |     eloltani, hogy sötét legyen.~Valamit álmodott is már.~Ekkor egy
42     8,  II  |        keblére borult zokogva, s valamit suttogott ahhoz a nagy sírás
43     9,  I   |         kéri, hogy meséljen neki valamit, úgy altassa el; – aki kezét
44    10,  III |     mikor egy estélyen Joséphine valamit akart magyarázni Madame
45    10,  III |           a leány szép szemeiből valamit. Ebből még nagyobb sírás
46    10,  III |          az az úr, aki tud tenni valamit. – Jocrisse! Milyen őrizet
47    10,  VI  |          Aztán utána futott, még valamit elfelejtett. – Ezt a csókot