Rész, Fezejet
1 1, I | hozzá, hogyan kell egy kicsi leányt jól ellátni.~Azalatt lehúzta
2 1, III | visszahoztam.~Azzal kézen fogta a leányt, s odavezette.~A szép úrhölgy
3 2, II | hogy ezt vagy amazt a szép leányt jó lesz meginteni, mert
4 2, II | estéjén minden kisfiút és leányt felhívat a Névtelen Várba,
5 3, I | maga hozta be az ételt, s a leányt kínálta meg elébb, azután
6 3, I | nevezte, a férfi pedig, ha a leányt megszólítá Marie-nak mondta.~
7 3, II | Akkor megölik egymást.~A leányt bántotta a veszedelmes kíváncsiság.
8 3, III | A méreg forrt ereiben.~A leányt betakargatta a bő fürdőköpenybe,
9 3, III | Madame”. (Így hítta a leányt.)~– Ön az, Henry? Hát mit
10 3, IV | tulipánjai. Lajos megszánta a leányt, amint látta, mily keservesen
11 3, IV | megörvendezteté e szóval a leányt! Az táncolt, szökellt örömében.
12 3, IV | átadott füzetkét, otthagyta a leányt, s a brochure-t rögtön visszaküldte
13 4, I | magával együtt még egy fiatal leányt is eltemessen a selyemmel
14 4, I | Aggódva látta a serdülő leányt hajadonná fejlődni szemei
15 4, II | karjára ölté a lefátyolozott leányt, s a parkon keresztül, megkerülve
16 4, II | És aztán körülhordozta a leányt a kert virágágyai közt.
17 4, IV | mindent elvihettek volna: a leányt az acélszekrénnyel együtt.~
18 4, V | meg fogja majd rémíteni a leányt. Azt fogja kérdezni: hát
19 5, V | sétakocsikázásra felkérni a leányt.~– Köszönöm. Nem megyek –
20 5, V | nagyon jól nem őrizte volna a leányt, hajlandó lett volna azt
21 5, V | hevesen elhurcolta magával a leányt.~(Az a jámbor kertészlegény
22 5, V | vitte magával egyenesen a leányt a tanulóterembe. Egy szót
23 5, VI | széket maga alul, mikor a leányt e virággal keblén szobájába
24 5, VI | elhagyta a szobáját, s a leányt is a szobában.~Marie szokva
25 5, VI | haragosan, s otthagyta a leányt szótlanul.~Most már az üvegház
26 6, I | hozzá, s keblére vonva a leányt.~– Nézze ön! Nézze csak: –
27 6, I | mikor meglátta a belépő leányt.~Mint egy tünemény, mint
28 7, II | gyöngéden odavonta keblére a leányt. – Azt mondtad nekem egy
29 7, II | eléje lépett:~– Ah, aki leányt kérni megy, annak bokréta
30 7, V | keblére ölelte az ifjabb leányt. S senki sem tudta kitalálni,
31 7, VIII| rendelkezik; aztán karjára vette a leányt, és vitte magával. Az meg
32 7, VIII| Katalin vitte magával a leányt.~– Ez itt az én hálószobám:
33 8, III | a Névtelen Várbul vagy a leányt vagy a reá vonatkozó okiratokat,
34 8, III | kastélyból.~– Melyiket? A leányt vagy a ládikót?~– Ha lehet,
35 8, III | lehet, mind a kettőt; de a leányt mindenesetre.~– Nehéz lesz.
36 9, II | fogáshoz folyamodott, hogy a leányt visszatartsa.~– Marie! Azért
37 10, III | férfiért. S még nemcsak a leányt, de az ötmilliót is azonfölül.
38 10, III | képesnek hiszem őt, hogy a leányt elszöktette előlem. Nekem
39 10, V | kiálta Vavel gróf. – Leányt vártál, legényt hoztam!~–
40 10, VI | szerelme soha. Ha ezt a leányt veszedelem érte, akkor ez
41 10, VI | felé. Nem találta-e meg a leányt? Nem akart-e az vele jönni?
42 10, VI | Fertőszegnek, s elrablá a leányt?~S ez a holt ember itt oly
43 13, I | engem: hanem azt a rossz leányt, aki annyi bajt okozott
|